Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

2 VASÁRNAP, 1951. SZEPTEMBER 1 PEST MEGYE MEGELŐZTE BÁCS-KISKUNT lz élelmezési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáréi A megyék versenye egyre hevesebbé válik. Pest megyének hetek óta tartó erős küzdelme után sikerült az élenhaladó BácsKiskunt megelőznie és ezzel a megyék versenyének élére került. A megyék begyűjtési versenyének rangsora a® augusztus 30-i állapot szerint a következő: 1. Pest, 2. Bács-Kiskun 3. Csongrád, 4. Hajdú-Bihar, 5. Szolnok, 6. Békés, 7. Heves, 8. Borsod, 9. Nógrád. 10. Bara--1 kolc tört az élre. nya, 11. Tolna, 12. Zala, 13.. SzaboIcs.Szatmár, 14. Vas, 15. Fejér, 16. Kontárom, 17 GyőrSopron, 18. Veszprém, 19. Somogy. Helycsere történt a járási verseny élén is. A mezőkövesdi járás a harmadik helyről az első helyre tört előre. A járások rangsora: 1. mezőkövesdi járás, 2. mezőcsáti, 3. budai. 4. szobi, 5. kiskunfélegyházi, 6. kiskőrösi, 7. sátoraljaújhelyi, 8. derecskei, 9. kecskeméti, 10. gyomai. A városok versenyében Mis A községek versenyében Kelebia visszaszerezte első helyét. A termelőszövetkezeti csoportjaink beadási versenye is egyre újabb eredményeket hoz Az elmuit hét végén már 958 tszcs teljesítette túl kenyérgab on ab e adási kötelezettségét. Nagymértékben emelkedett az elmuit hét folyamán a kétszáz százalékon felül teljesítő dolgozó parasztok száma is. Augusztus 30-ig 77.654 ilyen túlteljesítő volt. DÉLKOREAI CSAPATOK BETÖRTEK A KESZONI SEMLEGES ÖVEZETBE Eddigi Jelentések szerint két halottja van az újabb provokációnak Peking (Uj-Kína). Alan Winning. ton, a londoni Daily Worker tudósítója jelenti Keszonból: Harcok törtek ki a semleges övezetben. A harcok még most is folynak- Ridgway délkoreai csapatai — kihangsúlyozva az amerikaiaknak art az elhatározását, hogy a sanfranciscói konferencia előtt felszámolják a tárgyalásokat — semlegességi egyezmény nyi't megsértésével, géppuskákkal felfegyverkezve, mintegy három mérföldre mcgközeliteí'iék Kcszont. A táma>am Ir tábornok erélyes tiltakozása a keszoni semleges övezet ellen augusztus 30-án végrehajtott újabb gyilkos provokáció ellen Keszon (UJ-Klna). Nam Ir tábornok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkénteseik küldöttsége vezetője Joy altengernagyhoz intézett tiltakozásának teljes szövege a következő: „Joy altcngrrnagynak, az ENSZ fegyvere* erői küldöttsége vezetőjének. Augusztus 30-án 6 órakor katonai járőrünknek n keszoni semleges övezeten belül fekvő Tnmtongrinál pihenő húrom tagját — Csen Csun-Nan-t, Jan Sien-Te-t és Csan Jan-Fen-t az önök több mint tíz egyenruhás délkoreai katonája támadta meg és erőszakkal magával hurcolta az önök állásainak Irányában Amikor a Keszon és Muszan közötti vasútvonal közelében egy dombon áthaladtok, az önök délkoreai katonái rájuk lőttek és meggyilkolták Jan Sien-Te-t és Csan Jcn-Fen-t. Csen Csun-Nan sebesülten elmenekült. Amikor katonai járőrünk nyomon követte az önök délkoreai kalonált, akkor az önök felfegyverzett embereinek egy másik csoportja — amely behatol I a keszoni semleges övezetbe — géppuskákkal fedezte a vasútvonal mén én délkeleti Irányban visszavonuló délkoreai katonákat. Az augusztos 19-1 súlyos incidens után — amikor az önök felfegyverzett emberei járőrünknek egy tagjai meggyilkolták — önök elferdítették a tényeket és meghamisították az összekötő tisztek által lefolytatott vizsgálatok eredményeit, megkísérelve, hogy az egyenruhát viselő délkoreai katonákat Irreguláris csapatoknak tüntették fel, amelyek nem állnak kapcsolatban önökkel. Augusztus 30-án 6 óra 10 perckor az önök felfegyverzeit emberei Panment;ennél belőttek a semleges övezetbe és ugyanezen n napon újabb gyilkosságot követtek el, megölve katonai járőrünk kél tagját. 1 Ezennel a legerélyesebben tiltakozom önnél az ellen a súlyos provokáció dlen, amelynek során az önök felfegyverzett emberei aug. 30-án törvénytelenül behatoltak a semleges övezetbe és meggyilkoltak katonai járőrünk tagjait; San Sien-Te-t és Csan Jen-Fen-t, továbbá megsebesítették Csen CsunNau.t. Határozottan követelem, hogy szigorúan büntessék meg n gyilkosokat és teljes biztosítékot követelek az egyezménynek az Önök részéről löriénö minden további megsértésével szembenNam Ir tábornok, a koreai néphadsereg és a kínai ncpl önkóntosek küldöttségének vezetője. 1951 augusztus 30." dó délkoreaiakat a katonai repdőrség megállította- Már eddig is. rctes, hogy a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek katonai rendőrsége részéről két halálos áldozata van a provokációnak. További részletek még nem állnak rendelkezésre. A szüntelen amerikai provokációk — folytatja Winnington — és Nuc. kols tábornok (az ENSz-parancsnokság tájékoztató tisztje) SanFranciscóba utazása arra mutat, hogy az amerikaiak felszámolják a fegyverszüneti tárgyalásokat és igyekeznek arra kényszeríteni a koreaiakat és kínaiakat, hogy vállalják a felelősséget a tárgyalások megszakításáért. Az amerikaiaknak ez a 'tervo azonban nem fog sikerülni. Willfred Burche'tf, a párizsi Ce Soir tudósítója is jelenti, hogy dólkoreai csapatok törtek be a semleges övezetbe és három mérföldre megközelítetlték Keszont. Az amerikaiak által átvett náci totális hadviselést —- írja Burchett — amely minden férfi, asszony, gyermek és állat megölését követeti Észak Koreában, most a szembenálló fél meggyilkolását követelő „'totális diplomácia" követi nyomon. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadi jelentése a kínai népi önkéntesek Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság: néphadseregének főparancsnoksága augusztus 31-én közölte, hogy a néphadsereg egységei, szoros együttműködésben egysegeivel, visszaverték az ellenség fegyveres erőinek az arcvonal különböző szakaszain indított támadásait. Tudnivalók a tervkölcsönköWények harmadik sorsolásáról SZÜDl GYÖRGY BÁNYÁSZ VÁGYOK Emlékszem még, egyszer cukrot kértem apámtól s ö azt mondotta nelcem: „Bányászgyermek hagymát eszik sóval, a cukortól édes fiam, meghal!'• Hagymát ellünk délre, estebédre összevágtuk apró szeletkékre, s ha tellett is néha szalonnára, kinek nem lett könnyes a bicskája? Rászoktatna újra a hagymára a tőkések fizetett zsandárja — bitó, börtön, az lenne a bére annak, aki több kenyeret kérne. Ingyen „ruhát' a bányász is kapna — bottal vernék heréjét dagadtra! Hány Siófok, hány Orgovány lenne, ha győzhetne a lökések rendje! Élet a szén! — mondottam remegve — szaktársaim, az iparunk lelke. Öl ujjamat szorosabbra zártam, s rekedt hangon szinte kiabáltam: — Nincs fejtögép — lesz, szaktársak, nekünk! Küld több vájárt bányánkba a népünk! Két csille szén nem kevés egy napra, száz lesz holnap, ha majd a gép rakja! Ünnepünk lesz, a Bányászok Napja! Lemaradtunk, induljunk rohamra — azért kell ma a csákányt jól fogni, hogy meg tudjunk mindennel birkózni. Ki a száját az ég felé tartja — elpusztul, mig hull beléje manna! Gondnak, bajnak egy az orvossága bátran menjünk ellenük csatába! I Bátran, miként Sztálin katonája! Bátran, mint a Bolsevikok Pártja! Bátran, ahogy Rákosi elvtársunk óvja, védi Pártunk és országunk!! Bálran, miként a partizán tartja fegyverét, ha elindul rohamra! Hittel, mint a hősök, akik bátran tudták mindig, mért mennek csatába. Ünnepünk lesz a Bányászok Napja! Csákányunkkal népünkért rohamra! Megmutattuk százszor már, nem egyszer, a békéért bátor lesz az ember. Bátor lesz, mert Pártja és hazája az életért küldi őt csatába! Az életért — mondtam utoljára, feltekintve Rákosi arcára. \ Tegyük eredményesebbé a toborzó munkát a bányásznapon Ma bányásznapol Szeptember 6-a és 9-e között tartják a Zeneművészeti Főiskolai nagytermében a tervkölcsönikötvények harmadik sorsolását. Négy nap alatt több, mint 76 ezer nyereményt sorsolnak ki és megkezdik a kamatozó kötvények visszafizetését is: több, mint 200 ezer kötvény kerül törlesztéssel kisorsolásra. A nyereménykötvények között a 100 eaer forintos főnyeremény mellett 12 ötvenezer forintos. 25 huszonötezer forintos, 64 tízezerforintos, 190 ötezier, 4300 ezer, 9400 ötsizliz, és Az amerikai légikalózok árvíz idején barbár támadást intéztek Phenjan ellen ' Moszkva (TASzSz). Tkacsenkó. a Pravda pthenjani tudósítója beszámol az amerikai infervenció®ok újabb kegyetlen és szörnyű gaztettéről a koreai békés lakosság ellen, amely nagy elemi csapás idején történt. Augusztus 27-én éjfélkor és augusztus 28-án nappal — írja a tudósító — a phenjaniakat és a környező falvak lakóit nagy elemi csapás érte: több évtizede nem tapasztalt hallatlanul erős esőzés következtében a Te-Don-Gan folyó váratlanul kiáradt és elöntötte Phenjan keleti, nyugati és déli részét., valamint a szomszéd falvakat és munkástelepeket. A víz színtje helyenkint 10 métertult épületek vázaira, vízzel elárasztott faházak tetőire menekülni. Augusztus 29-én reggel napos időjárásban — írja Tkacsenkó — Phenjan és a környező falvak felett több, mint 40 etmeri'kai vadászbombázó és vadászgép jelent meg. Az idő tiszta volt és a repülők feltétlenül látták, hogy Phenjant és a környező falvakat víz árasztotta el. Az amerikai légirablók meglátták az embereket a tetőkön, falton, padlásokon és a dombokon és kegyetlenül tüzet nyitottrk gépfegyverekből, ágyúkból és sok bombát dobtak le. Másfél óra miúlva újabb 32 amerikai repülőgép jelent meg és ismét tüzelt a védtelen re emelkedett. A lakosok kény- j lakosságra, telenek voltak magaslatokra, A vizet emberi vér festette iggj^g^Jóteqtt ypaj elfősz- 1 pirosra, 62.600 háromszáz forintos nyereményt húznak ki. Ünnepélyes megnyitóval kezdődik szeptember 6_án a sorsolás. Az első napon 673 húzással 16.4 millió forintot sor sóinak ki. 7-én délután 3 órakor kezdődik a sorsolás: ekkor 1023 húzással 24.6 millió forint kerül kisorsolásra. 8-án ugyan csak 3 óraikor kezdődik a sorsolás és ekkor 25.1 millió forintot sorsolnak ki 1.054 húzással. 9-én, vasárnap reggel 9 órakor kezdődik a sorsolás és ezen az utolsó napon 5.8 millió forintot sorsolnék ki a nyerők között. Ekkor húzzák ki a 100 ezer forintos főnyereményt is. A napokban n-eveztók ki a tervkölctsönköt.vények harmadik húzásának sorsolási bizottságát, amelynek feladata a húzások ellenőrzése, irányítása és az egész sorsolás gyakorlati lebonyolítása. A bizottság szeptember 5_én, szerdán délelőtt 10 ómkor tartja alakuló ülését az Országos Takarékpénztár központjában. A bizottság megtárgyalja majd a sorsolás technikai lebonyolítását. Az alakuló ülés után a bizottság tagjai p, páncélteremben ellenőrzik, hogy az élőké, szá tett sízámlevélkék hiánytalanul megvannak-e és megnézik, hogy a sorsolási kerekek jól működnek-e, majd lepecsételik a kerekeket. amelyeket csütörtökön reggel szállítanak át a sorsolás színbe! vére, a Zeneakadémiára, ,(MTII tart az ország. Az első magyar bányásznap alkalmából országunkba érkezett szovjet bányászküldötb ség vezetője, Pável Ivanovics Seljahin elvtárs, a következőket mondotta: „A Szovjetunió dolgozói tudják, hogy a magyar bányászok előtt nagy feladatok állnak. Kívánom a magyar bányaipari dolgozóknak, hogy sikerre vigyék ötéves tervüket, hogy megfeleljenek azoknak a feladatoknak, amiké? államuk elébük állít." Azok a hős bányászok, akik a mai országos bányásznapon arra tesznek fogadalmat, hogy emelik a széntermelést, biztosítják az ipari termelés alapanyagát, a szenet, lényegében fejlődésünk gyorsítása, a szocializmus építésének sikere érdekében lépnek síkra. Mikor még romokban volt Magyarország, mikor nagy városainkban az éhins-ég ellen kellet? emelnünk gátat, amikor meg kellett indítani az ország vérkeringését, a kommunis'ták azzal a jelszóval léptek síkra: „Arccal a vasút felé". Most már országunk erős és szabad. Mos't már az egészséges és gyors továbbfejlődésről, az életszínvonal további emeléséről van szó. A jelszó megváltozott: „Arccal a bánya felé". Arccal a bánya felél Több szenét az országnak! Több gépet, több traktort s növelni a termelést. Ezzel kell biztosítani étetünk további gazdag fejlődését. Akkor, amikor a tatai bányászok felhívással fordultak az országhoz, hogy küldjenek 5 ezer bányászt, olyan feladatat bíztak országunk dolgozóira, amelynek végrehajtásában mindenki, aki szívvel-lélekkel résztvesz benne, ma. gáért cselekszik, azért az országért, amelynek terve, hogv még gondtalanabb életet hiz'rosffson a munkásoknak és a parasztoknak. Mi a feladatunk nekünk., csongrádmegyeieknek az első magyar bányásznap alkalmával? Az, hogy eleget tegyünk a tatabányai bányászok felhívásának. Tegyük még eredményesebbé a bányásztoborzás'!, amely már több hé? óta folyik a megyében. Ma, amikor népnevelőink munkára indulnak a tszcs-fejlesztés, a begyüj. tés érdekében, nem feledkezhetnek meg arról, hogy felhívják a figyel, met a bányamunkára való jelentkezésre, . ' £ A bányász munkáslétszám biztosítása a szocializmus építésének központi feladata. Ellenségeink, akik visszasírják a multat, akik itt Csongrád megyében is vissza akarják állítani az ezerhotdasok, a Pallavichini, Károlyi grófok, a Návai birtokosok uralmá't, ezért kiáltanak kígyót-béká? a bányászokra, ezért akadályozzák a toborzást. De a tények megcáfolják őket. Ifj. Papp László ifjúmunkás, aki Szőregrői ment el bányamunkára, fgy ír haza édesanyjának: „Jól érzem magam, a kosz? nagyon jó, reggelire van kávé, egy héten négyszer van hús, főzelék, tészta ebédre. Vacsora, szalámi, sajt és vgj. Mos't vet'tem munkásruhát, inget, zoknit, cipőt. Keresetem 1000 —1100 forint havonta-" Népszerűsítsük a mi bányászainkat a mai bányásznap alkalmával. Megyénkben eddig bányásztoborzási tervünket még csak 07 százalékban teljesítettük. Ez olyan közepes eredmény, amely annyit jelent: csak úgy „közepesen", félvállról törődünk az ország gondjával. Olyan elbizakodott, megelégedcttfélét jelent ez a szám, hogy „jó-jó, most már nyugodtan Ítéltében élünk", olyan „megelégedettséget" jelent ez: „Nekünk minden jó úgy, ahogy most van és nem is törekszünk jobbra". Veszélyes dolog ez, amely lemond a további előrehaladásról. Az előrehaladásról való lemondás pedig visszafejlődést jelent. Kérdezzük csak meg akármelyik becsületés dolgozó? a megyében: családapát, családanyái, akarja-e a bizonytalanságot, a rettegést családja megélhetéséért. Erélyesen tiltakoznak: soha főbbé ne jöjjön vissza az a mult... Ez a kérdés lényege- Nem akarjuk a multat, nem akarunk olyan országot látni, amelyik romokban van. Nem akarjuk bizonytalanul látni a holnapot. De ha mindezt nem akarjuk, akkor előre kell látnunk, mennünk kell előre. A mai bányásznapon így lássuk meg felada'tunkat a bányásrtoborzásban. A tszcs-fejlesz'téssel a dolgozó paraszt jobb megélhetését akarjuk biztosítani. A begyűjtéssel az ország kenyerét. A bányásztoborzás pedig olyan jelentőségre ?e?t szert, hogy sikerével biztosítjuk mindezek alapját: országunk továbbfej* lődósének alapját,