Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-06 / 207. szám

CSÜTÖRTÖK. 1951 SZEPTEMBER ff. 301 család 558 taggal 1162 ós fél hold földdel lépett az elmúlt héten a szövetkezeti gazdálkodás útiára Csongrád megyében 'Az elmúlt héten újabb dolgozó parasztcsaládokkal növekedeit a szocialista mezőgazdaságot építők tábora a megyében. A tszcs-fejlesztési mozgalomban a megye járásai között a szegedi járás ért el legjobb eredményt. 183 család 385 taggal 794 holdon alakított I. típusú termelőcsoportdkat. A III. típusú termelőcsoportokba 37 család 62 taggal, 124 hold földdel lépett be. A belépők közül 9 középparaszt. A szegedi járás a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében a jó eredményeket úgy éri el, hogy egy-egy község jó tapasztalatalt és módszerelt ismerteti a járás valamennyi községével. A községi pártszervezetek titkárait felvágva meghívja a járási pártbizottság üléseire, ahol közvetlen gyakorlati és módszertani segítséget nyújt nekik. Szeged város területén az elmúlt héten III. típusú termelőcsoportba két dolgozó parasztcsalád lépett be két taggal. A makói járásban I. típusú csoportba 21 család 24 taggal, 51 hold földdel, a II. töpusúba két család két taggal, a III. típusúba szintén két család ké* taggal, 15 katasztrális hold földdel lépett be. Makó város területén az elmúlt vasárnap a kerületi pártszervezetek népnevelői és a tszcs-tagok egésznapos népnevelő munkát végezlek a tszcs-fejlesztés érdekében. 9 család 9 taggal, 36 hold földdel lépett be az elmúlt héten az I. típusú csoportokba, vagy alakított I típusú csoportot, a III. típusú termelőcsoportba belépett 7 család 7 taggal, 24 hold földdel. .A szentesi jiárásban az I. típusú csoportok tagjainak száma mindössze csak 4 dolgozó parasztcsaláddal növekedett. A szentesi járás a begyűjtés munkája mellett nem hanyagolhatja el a tszcs-fejlesztés munkáját sem. A III. típusú csoportok taglétszáma és területe a járás területén 8 családdal 12 taggal, 7.5 hold földdel növekedeit. Szentesen 4 család 7 taggaj lépett a tszcsbe az elmúlt héten. Csongrád város területén az elmúlt héten új I. típusú csoport alakult 76 hold földön, 19 családdal, 38 taggal. A csongrádi járási pártbizottság tíjbb gondot fordítson a tszcs-fejlesztésre, mert a megyében egyedül a csongrádi járás volt az, ahol nem szaporodott a tszcs parasztok száma az elmúlt héten. A tgzcs.fejlesztés központi feladat. Arra kell törekedni, hogy az új gazdasági év megkezdéséig minél több dolgozó paraszt lássa be a megyében, hogy úgy tudja csak j terméseredményét lényegesen nö-' vélni, ha mindjobban kihasználja a tudomáy. és a technika vívmányait: belép a tszcsbe. • L Boldog menyasszony Márta Anna: (Áwm üísfrwlUai magának a C-víteli feggez A szegedi ruházati boltokban a legkülönfélébb árucikkek között válogatnak a begyűjtési kötelezefitségüket becsülettel teljesítő dolgozó parasztok A Mérey.utca és a Sztölin-körú? sarkán a Háziipari Bolt kjét kirakata tömve áruval. Kész ruha, méteráru, zománcos edény, férfi és női cipő kelti fel az érdeklődési, szóval minden, amire csak szüksége van a dolgozó emberekneik. Hát még benn az üzletben! Tömve itl minden polc, a szebbnél-szebb árukkal. A fal mellett gyönyörű zománcozott tűzhelyek, kályha, sőt meg modern süllyesztős varrógép is vanA pultok tele áruval s abból válogatnak a dolgozó parasztok, akik most váltják be a C-jegyre beadott gabonájuk ulán kapóit utalványaikat. — Hogy ez a piroskoclcás flanelt? — kérdik többen is s közben újaik közt 'tapogatják a tetszetős szép anyagot. — Milyen szép és milyen jó vastag. Vájjon mennyibe kerül? — kérdik egymásután. — Huszonnégy forint és egy pár fillér — hangzik a pul't mögül- — De ez egészen jóminőségű áru. —• Láijuk mi is, — felelnek rá ketten is. — Mérjen nekem egy ruhának valót belőle — mondja Illés Mihály felesége. — Hadd legyen Szép és jó meleg ruhám télire. Le is mérik a ruhaanyagot, három és fél méiert. — Adjon az uramnak egy dolgozó kabátot, meg egy jó meleg kötöltkabá'iot is, hogy ne fázzék a télen. Jó lesz? — fordul mosolyogva az ura felé. — Még egy köténynek való karton jó lenne. De nem tudom, fulja-e még az utalvány- ' — Hány forin'r értékű utalványuk van? — kérdi Német Imre, a Háziipari Bolt egyik alkalmazottja- . — Háromszázötven forint értékű, de nem akarjuk most mind elvásárolni, mert még kerékpárgumit is szeretnénk venni s az most nincsen — felel Illés Mihály. Közben összeszámolják az összeget: 310 forint és 90 fillérre rug az eddigi vásárlás, a kerékpárgumi ára pedig 54 forint. Tanakodik Illésné, vájjon mit hagyjon itt a csomagból, nézegeti fájó szívvel s közben nagyot sóhajt, hisz olyan nehéz lemondani arról, amit már eddig összeválogatott. — De nem is kell itthagyni semmit — hallja a megnyugtató választ. — Most itt hagyják a háromszáz forint értékű utalvány? s a fennmaradó 50 forintos utalványra pedig a jövő hé':cn megvásárolhatták a kerékpárgumit is. Illés Mihályné boldogan mosolyog már és szeretettel kötözi be a fehérkendőbe a csomagot. — Nekem adja már, én vagyok a soron. Mutassa már meg azt a Ikendöt. Olt, azt a másodikat- Jaj, de szép ez a rózsaszín voál. Mérjen már belőle nekem két métert, — hangzik egymásután a kívánság minden oldalról. — Én vagyok . most a soron, — mondja Márta Anna, Mária István ötholdas kisparaszt lánya, aki Tápéról jött a szomszédasszonyával bevásárolni. — Hét mázsa tizenhét kiló búzát atftunk, be C-vételi jegyre. ötszázhuszonö't forint értékű utalványt kaptunk érte jutalmul,— mondja biis-zkén a körülötte állóknak. — Menyasszony vagyok s magamnak vásárolom le az utalvány?. Egy dunnahuzatot kérek- Van? — Hát persze, htjgy van, — hangzik a felele't — s már mutatják is neki a kék és rózsaszín csíkos huzatokat. — Melyik tetszik jobban? Nézegeti Márta Anna s közben boldogan mosolyog. Ez1: a rózsaszín csíkosat kérem — mutat az egyik huzatTa". — Kérek ebből a rózsaszín anyagbál is négy és fél métert párnahajpalc. Ebből a szép voálból is kérek két métert, meg ebből a kartonból is kötőnek. — De apámnak' is kellene valalamij venni — fordul a szomszédasszonya felé- — Kérek férfiingét, egy nyárit, meg _ egy jó meleg flanellt, télire. — Jaj, de szépek ezek a kötött kardigánok — mutat a polcon lévő színes kabátok felé. S már is ott van előtte négy-öt darab a 'te'tszetős kötöttkabátokból. Sorra néze. getik, melyik a szebb- A piros, a Szürke vagy talán ez a drapp, de mégis talán inkább ez a másik. De végül mégis csak az előbbi drappkabát kerül't a csomagba. Az apámnak is kérek egy köíöttkabátot, ne fázzék ő se a télen. Meg egy pár harisnyát is kérek. — De számoljunk is már, mert nem futja az utalvány — s számolja sorban; dunnahaj 149.90 fillér, négy és fél méter nanszu 64 forint, férfiingek 108 32 fillér s így tovább— Még nincs ki az összeg, még lehet vásárolni valamit. Talán ezt a Szép törökös kendői? — kínálják felé s nem is olyán drága. Huszonhárom forint. Ki is futja még az utalvány, mert ezzel együtt 526 forintba ke. rül. — Jó, legyen — felel rá Márta Anna — s boldogan szorítja ö is magához a csomago't. S elégedetten mondja: — Érdemes voTt bevinni a búzánka't, mert lám most milyen sok szép holmit 'tudtam vásárolni az utalványra— Azt a nagy tálat kérem — hangzik a másik pulf felől, meg lábosokat is- Ez a kétliteres jő. Még ezt a fiilesbögrét is és ez? a fazekat is kérem odatenni. — Segéd úr, kérem, kérni szeretnék valamit — h'angzik' bátortalanul. . ) — Nénike, itt nincsenek urak, mi is dolgozók vagyunk — javítja ki szavát Gyurkóci Istvánné a pénztár mellől. S kérjen egész bátran, bármit kér, ha lehet, minden kívánságát teljesítjük vevőinknek. Varró Imréné zavartan mosolyog előbb, de aztán csak neki fog a beszédnek. Nyolc mázsa búzát adtunk be C-véleli jegyre és azután kaptam utalvány1!, de most nem akarom mindet beváltani- Ott, a kirakatban láttam egy fehér alapon apró pirospettyes anyagot, azt nagyon szerétném megvenni, ha lehetne. Meg azonkívül egy i'taló vödröt is vennék. — Ez volt az a nagy kérés? *— kérdi Német Imre mosolyogva — s ntáris fogja a létrát, indul a kirakat felé, hogy bevegye a kért árut. — Mi beveszünk mindent a kirakatból, akármi? is kérnek. Van úgy, hogy estére 'teljesen kiürül a kirakatunk. De az nem baj. Másnap reggel újra megcsináljuk- Nem akarjuk, hogy egyetlen dolgozó pa. raszt is elégedetlenül hagyja el az üzletünket. , Már hozza <4s a piros-pettyes ruhaanyagot. -m, — Négy mSer, pont egy ruhának való. 12 Aint és valahány fillérbe kerül mit ere. Itt van a vödör is ?0 forint s pár fillér az ára. Varró Imréné is megkapta azt, amit akart vásárolni és elégedetten távozik az üzletbőlAz üzlet azonban nem ürül ki, mert ha egy elmegy, kelten jönnek helye'ite. Most is tele van az üzlet vevőkkel. Szerda délig több mint huszonnégyezer forint értékii árut adtak ki C-vételi utalványra csupán ebben az egy bobban. De így megy ez más napokon is. Tegnap délután például a Táncsicstszcs dolgozói jöttek vásárolni közösen, mintegy harmincan. Egyenkint 5—600 forin? értékű utalványnyal s ők is elégedetten válogattak s vásároltak a szebbnél-szebb iparcikkekből. Hetek óta sok-sok boldog, elégedett dolgozó paraszt távozik az üzletekből, kisebb-nagyobb csomagok, kai a hónuk ala'it. Most látják, hogy van értelme a munkájuknak, mert az ipari dolgozók bőségesen visszaf izélik iparcikkekkel a számukra beadott gabonátMegtartotta alakuló ü'ését a sorsolási bizottság Mhnka után a vájár tanulók esti előadásokat iMllgatnak ahol el. sajátítják a bányászat tudományát. Akik már két-három hónapja a bányában dolgoznak, úgy megszerették a szenet, hogy el sem lehet őkel szakítani többé a fejtölcalapácstól. Az esti iskolán csodálatos új világgal ismerkednek meg a tanulók. Megismerik a föld kéregmozgá. sait, hogyan kell védekezni a földmélyi víz ellen. Sok bányában hatalmas földalatti tavak vannak, amelyeket el kell kerülni. Gyönyörű tu. domány a szénfejtés tudománya — ezzel ismerkednek meg a főiéri vájáriskolában Tatabánya jövendő büszkeségei. 'A kolhozpa. raszlolc örömmel szemlélik az acélos gabonaszemekkel leli zsákokat, egész évi munkájyk bőséges gyümölcsét. Tud. ják. hogy a gabonabeadás gyors, pontot teljesítésével hazájukat, a bé. lcefront bástyáját teszik még erősebbé, bevehetellenebbé. A szovjet kolhozparasztok nagy lelkesedéssel teljesítik az állam iránt első kötelességüket, a gabonabeadást. A moldvai ,J>zerzsinszkij" kol. hoz szérűjén már elszállítás, ra készen áll a gondosan megtisztított gabona. A Szovjetunió iskoláiban szeptember 1-én kezdődött meg az új tanév. A kanavini terület egyik leányiskolájában mar ismerkednek az ábécé-vei az elsöoszlályosok. Szeptember 15-ig feltétlenül vessük el az őszi árpát, szeptember 30-ig pedig a rozsot Az Országos Takarékpénztár központjában szerdán tartotta meg alakuló ülését az ötéves Tervkölcsön-köt vények harmadik nyereménysorsolására kinevezett bizottság. A bizottság tagjai a páncélteremben ellenőrizték, hogy az előkészített száimlevélkéik hiánytalanul megvannak-e, ma-jd — miután mindent rendben találtak —a számlevélkéket a szerencsekerekedbe helyezték és a kerekeket .pecsétviasszal lezárták. Ezeket a lepecsételt kerekeket csütörtökön délelőtt szállítják j majd a sorsolás színhelyére, a Zeneakadémiára, .(MTI)* A minisztertanács határozata előírja, hogy az őszi árpa vetését szép tember 15-ig, mig a rozs vetését szeptember 30-ig el kell végezni. Ne tétovázzunk tehát a munka megkezdéséivel, mint azt a megyében még száimos község teszi, hanem jövő évi kenyérgabonánk és takarmányszükségletünk biztosítása érdekében azonnal kezdjünk hozzá a vetéshez, illetve a velőszántáshoz. Vegyük figyelembe, hogy csak az időben elvetett mag tud nagyobb terméshozamot elérni, mert ezáltal biztosítjuk a növény részére a szükséges ienyészidőt. De a korábbi vetéssel elérjük azt is, hogy a növényzet idejében megerősödik és keményebb tél esetén is ellenállóbb lesz a faggyal szemben. A vetést kivétel nélkül^ géppel végezzük, mert ezzel elősegítjük^ az egyenletes magelosztást. A vetőgép beállításánál legyünk figyelemmel arra, hogy mind őszi árpából, mind a rozsból holdanként 90 kilogramm magot vessünk. Dolgozó parasztságunk gondoljon arra, hogy az őszi árpa terméshozama magasabb, mint a tavaszi árpáé, ezért az előző gazdasági évben termelt tavaszi árpa terhére is bátran állítson be őszi árpavetést. (Az idén Csongrád megyében az őszi árpa holdanlcénti termése 12—14 mázsa, a tavaszi árpáé viszont csak 9—10 mázsa voll.) A vetés alkalmával ne feledjük el, hogy a terméshozamot csak úgy tudjuk növelni, ha jól elvégezzük mind a talajelőkészítést, mind a vetőszántást, majd utána a magtakarást. Az őszi vetési munkáknál egyéb tekintetben is törekedjünk a minőségi munkára, mórt a közmondás is azt tartja: Ahogy vetsz, úgy aratsz! Márpedig nem kétséges egyetlen hazáját szerető dolgozó paraszt előtt sem, hogy a jövő évi gazdag aratás is a békénkot szilárdítja tovább, a dolgozók életszinvo. nalát emeli s a szocializmust építő hazánkat teszi gazdagabbá.