Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-06 / 207. szám

CSÜTÖRTÖK, 1961 SZEPtEMBKH tt. A boldog élet- útját- mutatják AZ ÚJSZEGEDI NÉPNEVELŐK s egyre több dolgozó paraszt lép erre a biztos útra Két hét óta lázas izgalomban 41 Újszeged dolgozó parasztsága. Két hete alakult meg az új tszcs, s *xóta olyanok, mint a megboly­gatott méhkas. Hol itt. hol ott ve­rődnek kis csoportokba s beszél, nek a legújabb hírekről. — Hallottad? már Orincsák László is belépett. Itt lakik a Fő­fasorban, s öt hold földje van. Sánta Márton is belépett már, ne­ki meg 3 hold földje van. — Hallottam én is, — felel rá a másik. — Szaporodnak szépen, a csoportba jelentkezők g a földte­rületük is növekszik szépen. Itt megszakad rendszerint a beszélge­tés, s hosszan gondolkoznak a dolgozó parasztok. Azon gondol­kodnak, hogy talán nekik is jobb lenne, ha követnék a többiek pél­dáját. De még vannak, akik gon­dolkodnak. várnak. Nagy feladat áll már hetek óta az újszegedi pártszervezet népne­velői előtt. Nekik kell a kétséget eloszlatniok. az ingadozókat, kétel­kedőket meggyőzniök, s jó felvilá­gosító munkával a helyes útra ve­zetni a dolgozó parasztokat. — Nem volt könnyű munkánk eddig — mondja kis sóhajjal Bódi Imré­né elvtársnő a pártszervezet titká­ra. — De lassan leküzdjük a ne­hézségeket s az eddig elért ered­mények biztatást nyújtanak további harcunkhoz, összefogtunk a tö­megszervezetek vezetőivel s így kö­zösen végezzük a felvilágosító munkát. — A kezdet volt a legnehezebb. A DÉFOSZ ve­zetőségével azonban megtörtük a jeget, — mesél tovább Bódiné. — Godó Lajos, Papp Mihályné, Szan­ka László és özv. Domokos Jószef­né voltak az elsők, akik aláírták a belépési nyilatkozatot, a ezzel új termelőcsoport alapjait rakták le. Belépésük után ök is csatlakoz­tak a népnevelőkhöz, s most már velük együtt járnak esténkint dol­gozó paraszttársaikhoz felvilágosító munkát végezni. Példájukat el­sők közt követték Bába István, Sánta József kisparasztok is, de nem maradt le mögöttük Orincsák László sem, aki minit párttag jój A Hőgazdálkodési Tudományos Egyesület energiatakarékossági konferenciája A Hőgazdálkodásí Tudomá­nyos Egyesület energiatakaré­kossági konferenciáján a bá­nya- és energiaügyi miniszter megnyitó szavai után számos felszólalás hangzott el. A konferencia végéin határo­zatot hoztak. Főbb pontjai kö­zött szerepel, hogy minden vál­lalatnál, amelynek évi energia­felhasználása meghaladja a háromszázezer forint értéket, energiatakarékossági brigádot kell felállítani. Célul tűzik ki Csorba István Kossuth-díjas bánhidai sztahánovista kazán­fűtő módszerének széleskörű elterjesztését. A' határozati ja­vaslatban szerepel továbbá, hogy a szocialista munka ver­senyt össze kell kötni az ener­giatakarékossági és energiafel­használási versennyel. A konferenciát a® Országos Tervhivatal áltál kitűzött 35 ezer forint összegű jutalom kiosztása zárta be. A jutalma­kat Ádám László, a Műszaki Fejlesztési Hivatal helyettes vezetője osztotta szét az ener­giatakarékosságban kivált köz­ponti és iparági brigádok kö­zött. Megindult a tanítás Dunapentele első iskolájában Dunapentele. Uj színnel gaz­dagodott épülő szocialista váro­sunk: mosolygós arcú, hátitás­kás gyermekek boldog kacagá­sától hangos Dunapentele álta­lános iskolája és utcái. Az új, egy emeletes, húsz tantermes, modern iskolát ünnepélyes ke­retek között nyitották meg. Az általános iskola 8 osztá­lyába eddig közel 200 fiú és le­ány iratkozott be. A tanárok fiatal pedagógusok, akik nem­rég fejezték be az egyetemet és örömmel jötteik Pentelóre, a szocialista város legifjabb pol­gárainak nevelésére, oktatá­sára. A gyermekek szülei a város és a gyár építésében vesz­nek részt. (MTI) tudja, hogy neki most ls az élen kell haladnia és példát kell mutat­nia dolgozó paraszt társainak. — Ki is veszi részéit a munkából. — meséli a felesége. — Azóta szinte egyetlen este sem volt itt­hon. Mindig megy, nem fogja ide­haza a hely. Mert hol itt várják, hol ott. Mindig a csoportról beszélnek. De még itthon is mindig azt beszé­li. Már is tervez számol, hogy mit hogyan csinálnak majd. Amikor haza_hazatér, akkor újságolja mer_ re járt s rendszerint azt is, hogy hamarosan még egy újabb taggal szaporodik a csoport létszáma. Igy növekszik a népnevelők szá­ma a csoporttagok számával együtt, mert minden újabb belépő maga is népnevelővé válik s legtöbbször elindul, hogy meggyőzze dolgozó paraszttársait a közös gazdálkodás helyességéről. A népnevelő munkából kiveszik részüket az üzemi dolgozók is. Felvilágosító munkájuk közben el­mesélik hogyan dolgoznak bent az üzemben, hogyan harcolnak a több­termelésért, a selejt csökkentésé­ért, hogy minél több árut adhas­sanak dolgozó parasztságunknak, to'sélnek a szovjet kolhozparasztok •eletéről, s részletesen ismertetik a környékbeli tszcsék elért ered­ményeit. A népnevelők jő munkája követ­keztében nemcsak újabb termelő­csoport alakul Újszegeden, hanem a meglévők taglótszáma is szaporodott. A „Haladás" tszcs­be például az elmúlt héten három dolgozó paraszt lépett be, hogy rátérve a közös gazdálkodás útjá­ra új életet kezdjen. Belépett Si­mon János Fürj-utca 100. szám alatti 5 holdas dolgozó paraszt, a Fiirj.-utca 84. szám alól. Daróczi Mihályné 4 holdas, a Bérkert­utcából pedig Orincsák Józsefné 3 holdas kisparaszt. Az „ötéves Terv" tszcs taglét­száma is szaporodott. Belépeti Laska András és felesége öthold földdel, valamint Harasztovics Jó­zsef és Bálint Antal. Az újszegedi népnevelők a az új csoporttagok nem elégednek meg az eddig elért eredményeikkel, to­vább folytatják felvilágosító mun. kájukat, hogy minél több egyéni­leg gazdálkodó kis- és középpa­rasztot győzzenek meg a közös gazdálkodás helyességéről, s vezes­senek rá a felemelkedés útjára amelyet a nagyüzemi gazdálkodás jelent. # SZ. R. í Szeptember 8-án nyitják meg az egyetemeket és főiskolákat Az egyetemeken és főiskolákon ünnepélyes keretek között nyitják meg az új tanévet. Különös jelen­tőségű a Közgazdaságtudományi Egyetem évnyitója. Ekkor adják át rendeltetésének az egyetem új épületét, a volt fővámpalotát. Az avatási ünnepély 8-án délelőtt 10 órakor kezdődik az épület aulájá­ban. Megnyitó beszédet Vas Zol­tán, az Országos Tervhivatal elnö­ke, az MDP Politikai Bizottságá­nak tagja és Darvas József közok­tatásügyi miniszter mond­Az Eötvös Lóránd-tudományegye­tem bölcsészettudományi karán a központi egyetem kupolatermében délelőtt 10 órakor, a természettudo­mányi karon, a közgazdasági és műszaki akadémián délelőtt 9 óra. kor, a jogtudományi karon a köz­ponti egyetem anlájában délelőtt 11 órakor leqz az évnyitó ünnep-, ség­Az egyetemi Orosz Intézet "tan­évét D. Krajevszkij professzor 12 órakor a közgazdasági és műszaki akadémián nyitja meg. Az idegen nyelvek főiskolája tan­évnyitóján fél 12 órakor Jóboru Magda, a közoktatásügyi miniszter első helyettese beszél. A Szegedi Tudományegyetemet Kovács József, közoktatásügyi mi­niszterhelyettes nyitja meg, a Bu­dapesti Pedagógiai Főiskola évnyi­tóját Vadász Ferencné, a közokta­tásügyi minisztérium középiskolai főosztályának vezetője, a Debrece­ni Egyetemet pedig Tolnai Gábor, a tudományegyetemi főosztáiy ve­zetője tartja. A budapesti Műszaki Egyetem tanévét Orbán László, a felsöokia. tási tanács titkára nyitja meg a Műszaki Egyetem aulájában, dél­után 3 órakor. Nagyszabású ünnepség keretében nyitja meg Bebrits Lajos, közleke­dés- és postaügyi miniszter és Ko­vács József, közoktatásügyi mi, niszterhelyettes az új Szegedi Köz­lekedési Műszaki Egyetemet. A veszprémi Nehézvegyipari Mű­szaki Egyetem megnyitóján Czott. ner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter és Lőke Endre, a mű­szaki felsőoktatási főosztály veze­tője mond beszédet­A budapesti Orvostudományi Egyetem tanévnyitó ünnepségét 10 én, hétfőn délelőtt fél 11 órakor tartják a Vasas.székház dísztermé­ben. Beszéde1! mond Gegesi Kiss Pál akadémikus, az egyetem dé­kánja. Befejeződött a Mezőgazdasági Akadémia II. évfolyama A Mezőgazdasági Akadémia szerdán délelőtt tartotta záróünne­pélyét. A gödöllői akadémia park­jában Keserű János a földműve­lésügyi minisztérium szakoktatási főosztályának vezetője üdvözölte a megjelenteket. Ezután Erdei Fe­renc földművelésügyi miniszter emelkedett szólásra. — Ma, mezőgazdasági akadé­miánk második évét zárjuk — mondotta a többi között — A hall­gatók közül több mint 22 százalék a munkásosztály, 68 százalék a szegényparasztság, köztük nagy­arányban a termelőszövetkezeti tagság és közel 5 százalék a közép, parasztság soraiból került ki. — Az akadémia hallgatói poli­tikai öntudatban és ismertekben a mezőgazdaság szocialista építésé­nek lenini-sztálini tudományában megerősödve foglalják el munka­helyüket. A szakmai tudás és tanulásra való készség mellett ez leg­döntőbb tényezője annak, hogy igazán jó szakemberekké vál­janak és munkahelyükön feltétlenül meg­állják a helyüket. — A mi mezőgazdasági szak­embereink legyenek méltó követői példaképünknek, a szovjet agronó­musoknak, a szovjet mezőgazda­ság hős építőinek. Tanúiniok keh Az amerikai és liszinmanista csapatol koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése V. fejezet. A küldöttek egy csoportja, L;u Csin-Jan (Kina), Germaine Hanne. vard (Belgium), Elisabetta Galio (Olaszország) és Milusa Svatosová (Csehszlovákia) a Phenjantól 150 kilométerre és a Vonszangtól 48 kilométerre fekvő Manzon Ri falut kereste fei, az Észak-Kanyon tar­tomány Mon Csen Gun járásában, továbbá Vonszan kikötőjét ugyan­ebben a tartományban. Utja közben a küldöttség Phen­jan. Kang Tong és Szang Tong város mellett haladt el. Ezek a vá_ rosok csbknem teljesen rombadől­tek. A melegforrásairól nevezetes Jangtok városa romhalmaz, amely fölölt csak néhány rombadőlt ház csupasz falai merednek az égnek. Az egyik útelágazás baloldalán a középiskola romjai láthatók. A Bizottság tagjai éjszakánként föld. jeiken dolgozó parasztokat láttak: nappal az amerikai repülőgép tárna, dásai miatt nem dolgozhatnak. A Bizottság tagjai megjegyzik, hogy minden földet gondosan megműveltek. Manzon Riban a pa­rasztok elmondták a Bizottság tagjainak, hogy határidő előtt tel­jesítették a tavaszi mezei munkák állami tervét, noha munkájuka: éjtszaka kénytelenek végezni. A falu körül, a lejtős hegyolda­lakon a bizottság tagjai, az ame­rikai gyújtóbombák által felégetett nagy erdőterületet láttak. Az ame­rikaiak a hegyekre, erdőkre, szán. tóföldekre és falvakra egyaránt gyújtóbombákat szórnak. Manzon Ri lakosai elmondták a Bizottság tagjainak, hogy az amerikai re­pülőgépek egyedül május 23-án éjtszaka három bombát dobtak a falura, aminek következtében több ház rombadölt. Kim Szeng Ir földműves a kö. vetkezőket mondta el a Bizottság tagjainak: Manzon Ri falu 1950. október 14-től decembeT 5-ig volt amerikai megszállás alatt. A falut az amerikaiak ötnapos harc után foglalták el, de közbein a koreai néphadsereg gyűrűjébe kerültek. Az amerikaiak állásaik megerősí­tése céljából felgyújtották a kör­nyékbeli erdőket és börtönbe zár­lak a lakosság közül mindenkit, akinek nem sikerült elrejtőznie. Erre a célra ideiglenes börtönt létesítettek, magában a faluban. Néhány nap múlva az amerikaiak több asszonyt kiengedtek. Az asz­szonyok a hegyekbe menekültek, vagy lakásuk romjai közt rejtőz­tek el. A megszállók mintegy 500 embert tartóztattak le, ebből 54-et megöltek, 76-ot Vonsz ónba hurcol­tak. Az utóbbiaknak mindeddig nem akadtak nyomára. Az ameri­kaiak minden bebörtönzött nőt összevertek; 20 nőn eröszakot kö­vettek el. Kim Szeng Ir azt állít­ja hogy az amerikaikkal csupán néhány délkoreai volt, ezek tol­mácsként működtek, liszinmanista katonák egyáltalán nem voltak köz. tük. A Manzon Ritol 14 kilométerre fekvő Kum faluban az amerikaiak kézigránátot dobtak az óvóhely­re, ahol a falu lakosai nyitottak. Kilenc embert — öregeket, asszo. nyokat és gyermekéket — megöl­tek. Az ellenség elűzéae után a falu lakosai kiásták az amerikaiak ál­tal meggyilkolt emberek holttestét és megállapították, hogy az álado­zatokat a következő módszerekkel ölték meg: robbanótöltényt dugtak a szájukba, fejszével széthasították a koponyájukat vagy élve temették el őket. Az exhumál áskor a követ­kező tanúk voltak jelen: Kim Szeng Ir és barátja, Szon wun, a Népi Bizottság elnöke, Cseng Szeng­Kai, Jang Ki-Haun és mások. Az amerikaiak röviddel vissza­vonulásuk után gyújtóbombákkal felgyújtották a falut. A legheve­sebb bombázás 1950. december 15-én és 20-án volt. E bombázások során elpusztult Csen Ki-Szon egész családja (10 ember), köztük hét gyermek és repülőgépekről 10 embert (kőztök négy gyermeket) géppuska tűzzel öltek meg. Kim Puh-Csen. 43 éves asszony, négy gyermek anyja, elmondta, hogy az amerikaiak azzal az ürüggyel üldözték a falusiakat, hogy kommunisták. Kim Puh-Csen férjét, aki a falusi Népi Bizottság elnökhelyettese volt, ez amerikai­ak letartóztatták, hátát és fejét husánggal é3 puskatussal ütötték, majd félholtan Vonszanba hurcol­ták és itt belehalt sérüléseibe. A falu Népi Bizottságának elnökét élve temették el, öreg édesapját pedig agyonlőtték. Kim Puh-Csen elmondta, hogy Csen Man-Szuk, 31 éves asszonyt, Ko Ri falu nőszervezetének elnö. két az amerikaiak mint „vörös"_et letartóztatták és két napon át szüntelenül erőszakoskodtak vele. Csa Ok-Szun 27 éves asszony, két gyermek anyja, elmondta, hogy férje postatisztviselő volt Ko Ri­ban. Az asszony maga művelte földjét. Az amerikaiak férjével és gyermekeivel együtt (az egyik mindössze egyéves volt), mint „vö­rös" családját börtönbe zárták őket A börtönben mindannyiukat verték és a családot elválasztották egymástól. Csa Ok.Szun soha töb­bé nem látta férjét. Az asszony­nak napokon át nem adtak enni, midössze két kis marék rizst ka­pott. Nem tudta táplálni gyerme. két. aki állandóan sírt az éhség, tői. Ezután az amerikaiak Von­szanba vitték. A vonszan i börtön­ben szemtaiiúja volt annak, aho­gyan az amerikaiak éjjelenként ki­vonszolták onnan a gyermektelen asszonyokat és eröszakot követtek el rajtuk. Húsz napot ült börtön­ben, amíg a koreai néphadsereg kiszabadította. Kan Ju-Han, Ko Ri falubeli 28 éves parasztasszony, másféleszten­dős gyermek anyja, elmondta a Bizottság tagjainak hogy amikor az amerikaiak bejöttek, 5 a he. gyekbe menekült. Néhány nap múl­va visszatért, hogy betakarítsa a termést, de még aznap gyermeké­ve] együtt börtönbe vetették. Kor. báccsal verték, mert nem tudta el. hallgattatni éhségtől síró gyerme­két Négy napon át tartották be­zárva egy elkülönített házban, az. után Vonszanba hurcolták és föld. alatti tömlöcbe vetették, ahonnan, a koreai néphadsereg szabadította ki. _ .(Folyt, köv.) a szovjet mezőgazdasági szakem-. berek példájából, meg kelj is. merni, el kell sajátítani útmutató tapasztalataikat — mondotta befe­jezésül. Erdei Ferenc után Cinege Gá­bor, a Mezőgazdasági Akadémia pártbizottságának titkára, majd Pesti József és Juhász Ferencné, az akadémia most végzett hallga­tói szólaltak fel. Juhász Ferencné javaslatára a tanfolyam hallgatói a következő leteiet küldték a magyar nép sze­retett vezérének: „Drága Rákosi Elvtárs! Ml, a Mezőgazdasági Akadémia hallgatói, akik 14 hónappal ez­előtt kerülőink az akadémiára, év­záró ünnepélyünk alkalmával kö­szönetünket és hálánkat fejezzük ki a Pártnak, Rákosi elvtársnak és egész dolgozó népünknek, amiért lehetővé tette, hogy mi, munkások és dolgozó parasztok, akik a mult rendszerben minden tanulási lehe­tőségtó) e| vollunk zárva, népi de­mokráciánk mezőgazdasági szak­embereivé válhattunk. Itt, az akadémián vezetőink, ta­náraink segítségével megismerked­tünk a Szovjetunió tapasztalatai és példamutatása nyomán azokkal az agrotechnikai és egyéb tudományos módszerekkel, melyekkel a mező­gazdaság szocialista átszervezésé­ből Pártunk vezetésével az eddigi­nél eredményesebben tudjuk a ré­szünket kivenni. Itt az évzáró ünnepélyen foga­dalmat teszünk, hogy a mezőgaz­daság szocialista átszervezése so­rán Pártunknak olyan szakkáderei leszünk, kikre minden nehézség kö­zepette biztosan építhet. ígérjük, hogy az Itt szerzett tu­dásunkat. felemelt ötéves tervünk végrehajtása, dolgozó népünk fel­emelkedése, épülő szocialista ha­zánk felvirágoztassa érdekében fogjuk hasznosítani. ígérjük, hogy termelőmunkánk­kal, példamutatásunkkal és minden cselekedetünkkel erősítjük a Szov­jetunió vezette béketábo} ránk eső szakaszát. Éljen dicső Pártunk és szeretett vezérünk. Rákosi elvtárs!'* Az önkényesen kilépett és fegyelmi úton elbocsátott munkavállalók bejelentése A minisztertanács 161/195K VIII. 28. számú rendeletében minden vállalatot kötelezett arra, hogy az önkényesen el- • távozott és fegyelmi úton el­bocsátott munkavállalókat aa MTH nyilvántartási osztályá­nak (Budapest, VI. Lenin-kör­út 28.) jelentse be. Miután elsőízben ilyen beje­lentést a rendelet értelmében szeptember 8-án kötelesek a vállalatok beküldeni, felhívják a vállalatok figyelmét. hogy gondoskodjanak jelentőlaptöimb beszerzéséről, mert a jelentés elmulasztása a tervgazdálkodást sértő cselekményt s mint ilyent, a rendeletben előírt bün­tetéssel kell sújtani. Az erre a céíra rendszeresí­tett jelentőlaptömböt a Nyom­tatványellátó Vállalattól kell beszerezni. (MTI). I

Next

/
Thumbnails
Contents