Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-06 / 207. szám

301 család 558 taggal, 1162 hold földdel lépett az elmúlt héten a szövetkezeti gazdálkodás útjára Csongrád megyében Tanévnyitó a szegedi egyetemen A könyvnapok alkalmával Szegeden U irodalmi estei rendeznek 1 AZ MDP C ífífif smmsismtim lOTTSAG SANAK LAPJA 1 VII. ÉVF. 207. SZÁM ARA Sü FíLLÉll CSDTüítTOK, 1051 SZEPTEMBER 6, l Á nép állama betartja szavát Körülbelül két éve annak, hogy g dolgozók az ötéves tervkölcsön jegyzésével szinte egy emberként álltak a Párt mellé, hogy az államnak gyújtott kölcsönnel megteremtsük az aiapját az országunkat felv.rágoztató ötéves tervünk sikerének- A Párt hívó szavára a magyar nép több mint 50 százalékkal nagyobb összeget jegyzett az előirányzott '500 millió forintnál. Ezzel szinte népszavazásszerüen kiállt Pártunk mellett, népi demokráciánk mellett, a béke megvédéséért. Pártunk és a magyar dolgozók állama az elteh két esztendő alatt bebizonyította azt, hogy a dolgozók építhetnek a kommunisták szavára, mint a kősziklára- Nemcsak azzal bizonyította be, hogy a tervkölesönkötvény sorsolásával több milliót visszaadott már eddig is a dolgozóknak, hanem elsősorban is azzal, hogy a dolgozóktól kapott kölcsönből hatalmas építkezésekbe kezdett. Az államnak juttatott fo• nntokból egymás után emelkcdiek az üzemek, gyárak, munkáslakások, kultúrpaloták és egyéb Jólétünket és kényelmünket szolgáló létesítmények. A falvakban kigyulladtak a villanylámpák, új községházák, napközi otthonok, orvoslakások és mumkásházak épültek- Ma már nincs olyan község vagy ta. tiyaközpont, amelynek dolgozó parasztjai ne dicsekedhetnének azzal, hogy az 5 éve® tervlkölcsönjegyésükkel nyújtott forintjaikból új útak készültek, amelyeken kényelmesen szállíthatják terményeiket az értékesítési helyekreA dolgozókban sem csalódott a Párt. A dolgozók bebizonyították, hogy teljes bizalommal viselietnek a Párt és államunk iránt. Bebizonyították azzal, hogy az ötéves tervkölcsön segítségével megindult nagyarányú építkezéseken munkaversennyel, újításokkal, munkamódszcrátadásokkal igyekezett még 'to. vább fejleszteni azokat az eredményeket, amelyek Ötéves tervünk sikerét biztosítják. Bebizonyítják most is a begyűjtés nagyszerű lendüle. tcvel A dolgozók bizalma azonban már akkor is megvolt államunk jránt, amikor az első márciusi nyereménysorsolások megtörténtek. Csaknem valamennyi nyerő betétbe helyezte a nyereményösszeg egy részét a takarékpénztáraknál. Vásárhelyen a márciusi sorsolásnál löbb mint 20 ezer forint, Szegeden 40 ezer forint, Szentesen 20 ezer forint értékű nyeremény betétkönyvet váltottak ki a dolgozók. Kis Lajos nagykirálysági kisparaszt például, amikor kézhezkapta a sorsoláson kihúzott kötvényre az ötezer forintot, azonnal betétbe helyezett ebből az összegből 4300 forintot. Czene Imre, a makói kertészeti vállala't dolgozója kétezer forintot kapott kézhez a sorsoláskor- Ezt elhelyezte azonnal a takarékban és a nyereménybetétkönyvével augusztusban újból nyert. Az államnak adott kölcsön kehát nemcsak az ország felvirágoztalását és népünk életszínvonalának az emelkedését szolgálja, hanem ezentúl segíti a dolgozókat egyéni életük "tervszerűbb, jobb gazdálkodásában. Évről-évre hozzájuttatja a dolgozókat olyan összegekhez, amelyekből ruhát és egyéb használati tárgyakat vásárolhatnak maguknak keresetükön felül, ruházatuk és hártartási felszerelésük kiegészítésére. A kölcsönjegyzésekkel az állam takarékosságra neveli a dol gozókat, mert a búsás kamat, a nyeremények és a kölcsönnek a visszafizetése biztosítja a dolgozók részére a takarékba tett pénzük állandó növelését. Ezekkel az ösz. szegekkel a dolgozók bármikor szabadon rendelkezhetnek. Kcmenesi Károly, vásárhelyi lakos például a márciusi tervkölcSönsorsolásná! nyert összeget betette a takarékba és azóta állandóan növeli takarékkönyvének betétösszegét, amely még kamatozik is számára. Mióta takarékbetétkönyve van, azóta sokkal könnyebben tud magának ruhá't és más szükségleti cikket vásárolni, kiegyensúlyozottabb az élete. Kemenesi Károlyt sok más dolgozó társával együtt a 'tervkölcs jegvzé se, illetve sorsolása vezette rá a takarékosság előnyeinek a megismerésére. A ma kezdődő sorsolással az állam megkezdi a kölcsönök visszafizetéséi is. A nyereménykötvények húzásával egyidfíben 200 ezer kötvénynek a számát húzzák ki, amelyei névértékben visszafizetnek tulajdonosának. Ezzel bebizonyítja a dolgozó nép állama az'i, hogy nem kívánja a kölcsönökkel a dolgozókat megrövidíteni, mert a hatalmas építkezéseken, beruházásokon, a dolgozó nép életszínvonalának az emelésén fúl kamatostul visszafizeti art az összeget, amit a dolgozó néptől a dolgozó nép javára kapott. A dolgozó nép jobb életének az elérésére, a boldogabb magyar jövő kialakítására kérte a Párt s a dolgozó nép állama a kölcsönt a néptől. Nem azért fordul't a dolgozó néphez kölcsönért, mert gyenge volna, hanem azért, mert tudta az állam azt, hogy ha kér, azt kamatostul vissza 'tudja adni, mert tudta azt, hogy ezzel a kölcsönnel eddig soha nem látott, a magyar történelem folyamán eddig még nem tapasztal"! hatalmas fellendülésnek indítja a magyar ipart, a magyar mezőgazdaságod Ma este már sok dolgozó boldogan szorítja magához kötvényét, amelyet nem hiába jegyzett két esztendővel ezelőtt. Ma és a következő napokon újból erősödik az a kapocs a dolgozók és az állam között, amelynek az alapja a bizalom és amely még hatalmasabb munkára, nagyobb lendületre serkenti népünkéi, tervünk épifése terén. Ujabb milliók kerülnek a nép kezébe, amelyet észszerűen kaI matoztatva, jólétének 'további eme. lésére használhat fel. A nyereményeken kívül 200 ezer kötvény tu lajdonosa kap.ia vissza egy-egy kötvényének a névértékét. Tehát már a második évben törleszii részére az állam a kölcsöntA sorsolási napok a dolgozókat nem nyerészkedési vággyal töltik el, hanem azzal a tudattal, hogy a tervkölcsönjegyzéseikkel hazánk felvirágoztatását " segítették, saját életszínvonaluk emelését biztosftot ták Ezeken a napokon tehát még jobban, mint bármikor eddig, megbizonyosodik a dolgozók előtt, hogy külcsönkötvényeikkel építőivé váltak a jobb magyar jövönck és harcosaivá lettek a békének, mert min. den kö'csönkötvény egy-egy téglája a béke hata'mas várának. Üj tankönyvek készültek a gimnáziumok és technikumok számára Az új tanévben az elmúlt, évinél jóval több tankönyv áll a gimnáziumok és ipari technikumok tanulóinak rendelkezésére. A gimnáziumokban az elmúlt évi 52 fajta tankönyvvel szemben idén egymillió százhétezer példányban már 91 fajta tankönyvet használnak. Ebben az évben készül el a gimnáziumok számára az orosz nyelv tanítása színvonalának emelkedését elősegítő. I. osztályos orosz nyelvkönyv, valamint a IV. osztály számára az irodalmi olvasókönyv, amely a klaszszikus orosz irodalom legjobbjainak ismertetése mellett betekintést nyújt több kiváló szovjet író alkotásába is. Az ipari technikumok számára az elmúlt évi 96 fajtával szemben 134 fajta tankönyv jelent meg ebben az évben. A mezőgazdasági technikumok hallgatói számára 64 fajta új tankönyv jelenik meg. A szovjet tapasztalatok alapján készült új mezőgazdasági tankönyvek alapos szerismeretet biztosítanak a korszerű agrotechnika, a mezőgazdasági tudomány legfontosabb kérdéseiben. A tanítóképzők az új tanévben külön tankönyvből készülnek fel a magyer irodalom tanítására. A másik fontos új tankönyv a tanítóképzők számára a szovjet didaktikai és módszertani munkák tapasztalatainak felhasználásával készült neveléstan. CSONGRÁD MEGYE TÖRT AZ ÉLRE A MEGYÉK BEGYŰJTÉSI VERSENYÉBEN A csongrádinegyei pártbizottság, a helyi pártszervezetek, népnevelők, tanácsok és (ümegszervezetek jó munkájának meg lett az eredménye- Jó politikai felvilágosító munkával megérttették a dolgozó parasztsággal a begyűjtés hatalmas nemzetgazdasági jelentőségét. A dolgozó parasztság meg is értelte és hatalmas lelkesedéssel vitte fe. Icslcges gabonáját a nép raktárába. Ennek eredménye, hogy a begyűjtési versenyben Csongrád megye a már eddig ls megtisztelő 3-ik helyről felugrott az első helyre és ezzel példát mutat az ország valamennyi megyéjének. Ez a siker azonban nem szabad, hogy elbizakodottá tegye a megye dolgozóit. Még nagyobb lendülettel és lelkesedéssel kell, hogy végezzék a begyűjtés hatalmas munkáját. A megyék rangsora a szeptember 1-i állapotnak megfelelően a következőkép alakult: 1. Csongrád 2. Bács-Kiskun 3. Pest 4. Szolnok 5. Hajdú-Bihar 6. Békés 7. Heves 8. Baranya 9. Nógrád 10. Borsod 11. Tolna 12. Szabolcs-Szatmár 13. Zala 14. Vas 15. Komárom 16. Fejér 17. Győr 18- Veszprém 19- Somogy A szeptember 1-i állapotnak megfelelő eredmények alapján az élelmezési minisztérium vándorzászlóil a következő járásoknak ítélte oda: 1. Mezőkövesdi 2. Mezőcsáti 3. Budai 4. Szobi 5. Kiskunfélegyházi 6. Sátoraljaújhelyi 7- Püspökladányi 8. Derecskei 9. Kiskőrösi 10. Szegedi A városok versenyében Gyöngyös ismét visszaszerezte az első helyet, évi begyűjtési tervének teljesítését 176 százalékra javította Miskolc, mely a kiértékelés utolsó napjaiba^ csak 1—2 százalékkal növelte begyűjtési eredményeit, a második helyre szorult A 8. helyet továbbra is Veszprém tartja, utánuk a tű! teljesítő városok egész sora következik: Budapest, Vác, Kiskunhalas, Szeged, Hajdúszoboszló, Sopron, Balassagyarmat, Kecskemét. Debrecen, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Turkeve, Mezőtúr, Szemes, Zalaegerszeg, Esztergom, Hajdúböszörmény, Komárom. Kiskunfélegyháza, Hatvan. A községek versenyében Keie. bia továbbra is megtartotta az első helyet. Évi gabonabegyüjtési tervét szeptember l-ig 541 százalékban teljesítette. Utána következik Széphalom 532 százalékos teljesi* téasel. A 300 százalékos községek között a csongrádmegyei Gyálarét, a bor&odmegyej Bodva. lenke és a veszprémmegyei Tihany versenyez egymással. Utánuk következik a 200 százalékon felül teljesítő községek egész sora. Szeptember l-ig 49 község teljesített 200 százalékon felül. Szeptember l-ig 769 község teljesítette túl évi tervét. Szeptember l-ig 1018 termelőszövetkezet, illetve III. típusú termelőszövetkezeti csoport teljesítette túl kenyérgabona beadási kötelezettségét. Az értékelés napjáig 81.560 volt azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik kenyérgabona és takarmánybeadásí kötelezettségüket 200 százalékon felül teljesítették. Nem állhatunk meg egy pillanatra sem, mennünk kell tovább az új feladatok megoldása felé! Nagy Imre élelmezési miniszter beszámolója a tanácselnökök értekezletén A megyei tanácsok és a budapesti városi tanács végrehajtóbizottsága elnökei értekezletén Nagy Imre élelmezési miniszter „A begyűjtéssel kapcsolatos kérdések és a soron lévő feladatok" címmel tartotta meg referátumát Bevezetőben &z évi begyűjtési terv és a vállalások teljesítésévei foglalkozott. Kiemelte Bács-Kiskun megye és Pest megye jó teljesítményét: az évi terv augusztus 20-i előirányzatát sikeresen teljesítették. A miniszter ezután részletesen foglalkozott a begyűjtési munka bizonyos vontatottságának okaivai, majd így folytatta: — Ha a begyűjtés ütemét nézzük, jelentős eredmények mutatkoznak. A begyűjtés üteme az idén lényegesen uagyobb, mint tavaly volt. Rövidebb határidő alatt aránylag nagyobb mennyiségeket gyüj lőttünk be. Feladatainkhoz mérten azonban, ahhoz mérten, hogy tervfeladaiaink lényegesen nagyobbak, mint tavaly, lemaradtunk. Ha a lemaradásról beszélünk, akkor külön kel! beszélnünk az általános lemaradás mellett a C-jegyre történő beadás terén bekövetkezett igen komoly lemaradásról. Az utóbbi időbei, itt bizonyos javulás mutatkozik A munka zöme azonban még hátra van. A lemaradásnak a behozása az. amire most messzemenően mozgósítaniok kell. — Régi hiba — folytatta a miniszter —, hogy a begyűjtést általában valamilyen társadalmi feladatnak, csupán versenykérdésnek tekintik. De nem így ált a dolog. A begyüités állami fe,adat — ezt meg kell érteni —, ahol törvényes kötelességet keil teljesíteni, aho' nem lehet jem teljesíteni, ahol nem lehet második, harmadik, vagy ülődik helyen végezni és ahol mindenkire egyformán kötelező az előírások pon'os betartása, mert a terv teljesítése törvényes, állami feladati A verseny eszköz, még hozzá igen jó eszköz ahhoz, hogy ezeket a feladatokat teljesítsük! Ezután a politikai agitáció és az agitációs propaganda vyengesé. geiről tett említést a miniszter. — Annak ellenére, hogy a verseny kétségtelenül hozott eredményeket — mondotta a továbbiakban a miniszter —, még mindig nem bontakozott ki igazán. A megyék között ez a versengés ,a sorrendiségért folyik, ez nagyon szép, de nem elégséges, mert még mindig nem ví't a tömegek igazi mozgalmává ez a verseny Ez közrejátszik abban, hogy a begvüjtésben nagyobb eredményeket nem értünk el. Figyelmeztette a ni nrszter ^ tanácsok végrehajtóbizotlságataak elnökeit arra a veszélyre, ami abban rejlik, hogy az augusztus 20-a óta eltelt i.éhány nap aiatj a verseny, ezzei a begyüj tér, üteme lelassult. Lendületet kell adni a C-be. adásnak, széles körbeu alkalmazni kell a C-beadássai járó kedvezményeket és a legélesebben fel kell lépni mindenki ellen, aki a C-beadással járó kedvezményeket akár korlátozza, akár bárm'lyen eszközzel háltérbe szorítja, vagy csökkenti. A versenyről, mint a begyűjtés fokozásának fontos tényezőjéről Nagy Imre megállapította, hogy új szakaszába lép. A verseny je. lentősége növekszik, ki is szélesedik. Ezentúl a malmi vám kivételével az egész terv képezi a verseny alapját. Az egész terv teljesítése a 100 százalék és ezt lehet túlteljesíteni. Az alapterv legmagasabb százalékú teljesítése jelenti a győzelmet. Mint ahogy a verseny, a begyűjtés is új szakaszához érkezett el. A begyűjtő munkának két szaka. Sz& van: az egyik gabonabegyüjtés, a másik az élő állatok és a kapásnövények begyűjtése. Gyorsan kell cselekedni, minden erőt latba vetni, hogy befejezzük a gabonabegyűjtést, mert ahol ez megtörtént, ott sokkal könnyebben megbirkóznak az új feladatokkal, ha viszont elhúzódik, akkor a két nagy feladat egyszerre — nem is beszélve egyebekről — Sokkal nehezebb a munka. Emellett sokkal bonyolultabb élőállatot, kukoricát, burgonyát, napraforgót begyűjteni, mint kenyérgabonát, vagy takarmánygabonát. Az is jellemzi még ezt a második szakaszt, hogy egybefonódik egyéb begyűjtési feladatokkal, egybeesik a baromfibegyűjtéssel, amely nagy zömébeu erre a szakaszra esik, egybeesik « szénabagyüjtéssel, amely most folyik és amellyel leállni nem lehet és egybeesik a bor begyűjtésével. — Az elvtársak tehát láthatják — folytatta a miniszter —, hogy ezen a szakaszon sokkai nagyobb erőfeszítések kellenek, mint eddig. Az első és legfontosabb az. hogy gyökeresen felszámoljuk a lazaságot. Szigorúbban kell fogni az állami fegyelmet, mint eddig. Fokozni kell az egyéni feleló'sségreyonást, hatékonyabbá kell tenni a határozatok végrehajtásának ellenőrzését. A begyűjtési terveiket gondosabban! kell felbontani — felhasználva a gabonabegyüj tési tervel; hiányossá, gaira vonatkozó tapasztalatokat — ós ami döntő: sokkal jobban kell tudatosítani ezeket a terveket. Felhívta a figyelmet, hogy az élőállatok, kukorica, napraforgó begyűjtésére szakmailag is fel kell készíleni az apparátust és ami döntő: az eddiginél sokkal haiározot. tabban kell harcolni az ellenség ellen, amely már meg is kezdte támadását, például azzal a híreszteléssel, hogy a kukoricatermésünk rossz. Az új begyűjtési szakaszban új módszert is alkalmazunk. Szállítási szerződésekkel kötjük össze a Cbeadási kötelezettséget. — Meg kell mondanom, hogy néhány megye kivételével az elvtársak általában nagy lendülettel fogtak hozzá a munkához és vettek részt ebben. Komoly eredményeket értünk el, de nem olyan eredményeket, amilyeneknek az elérésére vállalkoztunk és amilyeneket elvárt tőlünk a Párt és a kormány, de mégis a nagy erőfeszítései; nem maradtak nyomtalanok. Nem szabad azonban lankadni, nem szabad viszszaesni és nem szabad meghátrálni a nehézségek elől. A feladatok nehezek, de erőink is nagyok, ha azokat kellő módon, kellő helyen és időben összpontosítjuk. Nem állhatunk meg egy pillanatra sem, mennünk kell tovább az új feladatok megoldása felé. Legyünk kímélellenek az ellenséggel szemben, de legyünk szilárdak és hailílhaiatlanok a feladatok végrehajtásában és ak. kor feladatainkat győzelmesen meg fogjuk oldani — fejezte be bcs'.édét Nagy Imre élelmezési mini zter.