Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-05 / 206. szám

UUM, MSI. SZEPTEMBER 8. 3 „EZ A KÖRNYÉK MÁR A NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS HÍVE« Újszeged dolgozó parasztjai megfogadják a Párt tanítását, követik a Szovjetunió útmutatásait és tömegesen jelentkeznek tszcs-tagnak Újszeged dolgozó parasztjai napról-napra nagyobb tömegben ha'iározzák el, hogy a közös gazdálkodás útjára térnek- Fürj. és Bérkert-utca, a Hétházak környéke, a Bérföldek és a Nincsetlen-telep 3— 4 holdas parasztjai lelkesedve jelentik be csatlakozásukat a rohamosan kiszélesedő mozgalomhoz. Kedd estig újabb négy taggal, /Havrlncsák József Bérkert-uteal 3 holdas, Király Ferenc A1 sötlszapartl 1 holdas, Domokos József hétházdűlóbell 6 holdas és Székács Mihály 3 holdas dolgozó parasztokkal 29-re szaporodott a tszcsbe jelentkezők névsora. Valamennyien higgadt meggondolás után, ünnepélyesen jelentették be elhatározásukat, hogy nem akarnak lemaradni a fejlődés lendületétől, hogy ha'tártalan bizalommal vannak a Párt útmutatásai iránt, mert tudják, hogy a kom. munisták nemcsak önmaguknak, hanem minden magyar dolgozónak építik a szocializmust. Erről beszélt Godó Lajos és Domokos Jó zscfné, 4 holdas kertész és erről beszél a látóhatár hajlatáig terjedő kis darabka földeken szorgoskodó minden paraszt: Laska András, Székács Mihály és a többiek. Sok a mondani valójuk: — Mi megértettük a Szovjetunióban járt parasztküldőtíek minden szavát — mondják —, érezzük, hogy számunkra is megjött a boldogabb jövő korszaka, amikor szakíthatunk a mult maradiságával és az üzemek munkahőseivel együtt, közösen gazdálkodva épftsük szabaddá let'r országunk szebb jövőjét. Arról beszélnek, milyen hatással voltak a Párt által irányított termelési szakoktatások, amelyeknek révén felismerhették a maguk boldogulásának új lehe'rőségeit. — Először csak kíváncsiságból követtük a Szovjetunió példái nyomán kapott tanácsokat, utóbb pedig, amikor láttuk a meglepő jó eredményeket, már valamennyien ragaszkodtunk a termelés új módszereihez. A felszabadulás óla nem volt rá eset, hogy rossz tanácsot kaptunk volnaMindannyian tudjuk, hogy amikor a Párt valamelyik megbízottja — mint legutóbb Péter János elVtárs — ismertette előttünk a közös munka áldásait, jó szándékkal, meggyőződésből tette. A múltban is „ok'tattak" minket, de azon csak rajtavesztettünk, mert nem műit el év, hogy ki ne játszottak volna minket, a messzi vidékről érkező gyümölcskereskedők. Rábeszélésükre sokszor adtuk oda olcsón a termésünket és csak később ve'ttük észre, milyen lelketlenül kiuzsoráztak bennünket. Amikor láttuk, milyen búsás haszonnal, sok esetben kétszeres áron adták tovább gyümölcseinket. A felszabadulás óta ez egyetlen esetben sem fordult elő. A földművesszövc't. kezettői prémiumot is kapunk és azon felül ellá't bennünket mindennel, ami biztosítja a termelés zavartalanságát. Kaptunk már műtrágyái, permetezőszereket, kötözőanyagot és nem egy esetben anyagi segítséget is* Amit a Párt vezetése alatt álló szocialista kereskedelem eddig ígért, azt be is váltatta- Ilyen feltételek mellett öröm i ermeln i. — Nagyon maradinak kell annak lenni, aki nem érti meg a mozgalom fontosságát — hangoztatják —, aki nem tart lépést a haladással, amelynek egyik bizonyítéka ez a paprika is — mondják és gyönyörű 45 dekás zöldpaprikát mutatnak. Akkora, min't egy nagy virágváza. — Megtanultuk, hogyan kell a földdel és a növényekkel bánni, hogy értelme legyen a munkánakEzért határozták el Újszeged dolgozó kertészei, hogy közösen művelik meg szántóföldjeikei. Bíznak a jövőbeni tudják, hogy a mezőgazdaságban is ugyanolyan emelkedő eredményekei érhetnek el, ha társas művelésre térnek át, mint a kertészetben, ahol ma már a Szovjetunió tapasztalata} alapján, a Párt hasznos útmutatásai szerint termelnek, kétszeresen fizet a föld. A haladás szelleme, hatotta át a környéket, amely csak Trumanék balkáni gyarmatánál, a fasiszta Titóék mesgyéjénél torpan meg. Újszeged dolgozó parasztjai; Laskáék, Domokosék, Sz.ékácsék és a többiek megdönthetetlen érvekkel hirdetik a nagyüzemi gazdálkodás elmaradhatatlan szükségességét- Keserűen emlékeznek vissza a szétszórt kisparcellák volt rabjai a felszabadulás előtti éigiükro és ebben csakugyan benne van az átalakulás történelmi szükségszerűségének minden ereje, amely úgy töri át a maradiság korlátait és az ellenség gyűrűjét, ipinii a nap Sugarai a hajnali szürkületet. Laska András már túl van a 70 éven, öt holdas földjét csak nelie zen tudta megmenteni a kapitalis>ta világban a kulákok és a bankok mindent elnyelő mohóságától. — Harminckéi évig dolgoztam nagy uradalmakban — mondotta. — Ismerem a nagyüzemi gazdálkodás előnyeii. habár akkortájt Sehol sem tudtak okszerűen gazdálkodni, nem ismerték a föld igényeit és a nagyüzemi gazdálkodás haszna csak egy emberé, a földesúré volt. Székács Mihály, az újonnan belépőknek másik lelkes tagja azt hozza fel, mint aggályt, a közös gazdálkodás terén, hogy mit kezdenek maid a lustákkal, akik csak kerülgetik a határt és semmittevésük ellenére is tartják a zsákot az osztozkodásnál. De amikor megtudja, hogy a jövedelmet a munkaegységek alapján számolják el, megnyugszik és örvendezve viszi a hírt ismerősei felé. Megemlíti Molnár András szomszédjának nem egyedülálló példáját, akikhez szinte megrakott Szekerekkel hozták a természetben előlegezett gabonát a szőregi Pctőfi-tszcsből- Elmondja, hogy mi mindent kapott Molnár András egy év alatt, hogy „feljavult" utóbb a kü. lönben szegény, de szorgalmas család. — Az üzletekben is csak a közösen gazdálkodóknak van előnyük, akik mindenből a javát kapják — jegyzi meg Székácsné. .— Miért ne követnénk mi is a tszcsben dolgozók példáját, hiszen a saját szemünkkel látjuk, mennyire megbecsülik mindenütt a közösségi munká*. Szinte ugyanúgy mondják el a környék dolgozó parasztjai a felszabadulás előtti sorsukat. Ugy dolgoztak a szertefekvő parcellákon, hogy a csontjaik is belegörbültek. Idénymunkák alatt korahajnaltól sűrű sötétségig viaskodtak a gazzal és a kőkemény rögökkel. Ezalatt az otthon ott állt bitang módra egyedül. Sietni kellett a munkával, mégis azt tapaszta.ták, hogy a kukorica levelei összesodródnak, a babvetés kiég, a gabona pedig szóródik, mert senki sem tudta, hogyan kell megóvni a talaj nedvességét. Közben az aprójószágok gazdátlanul bitangoltak, pusztították a házkörüli vetéseket, hogy végül őket is elvigye a vész, megtizedeljék a kányák, vagy cson. tig aszalódjanak el a szomjúságtól. A nehéz állatok sorsa sem volt különb. Üres jászolhoz kötve küzdöttek a legyekkel és a perzselő hőséggel. Elgebésedtek és sok esetben vagy megfulladtak, vagy lábukat törték az összekuszálódott kötőfékszárába. A család csak sóhajtozott a kár és a pusztulás láttára. Segíteni nem tudott rajta, hiszen neki magának is hasonló volt a sora: ivóvizét a nap égette, kenyerét csonttá szárította a hőség és a szél. A kapitalista államrendben ez jelentette a „fejlődés" végső fokát, amelyben a magyar föld dolgozóinaik milliói gyötrődtek. % Ennek a letűnt régi rendszernek a jellemzésére mondotta Laska András, hogy egész életében csak a banknak és az adóhivatalnak dolgozott. Érezni érezte ö ia és a többi dol. gozó paraszt is, hogy valami morajlik a föld mélyén, hogy valaminek jönnie kell, ami véget vet ennek a bűnös világnak, amely a választási komédiák és a „törvényes rend" együgyű meséivel takarta a maga arculatát. — Évszázados töprengéseinkre adott választ elhullajtott hősi vérével a nagy szovjet nép, amikor felszabadított a fasizmus elnyomása alól és utána sem hagyott magunkra, hanem vezetett és vezet minket a dolgozókat megillető jövő útján Kuli óránkat azelőtt a vásári kalendáriumok képezték, amelyek gonosztevők és vasórrú boszorkár nyok életét ismertették. Mást nem olvashattunk, mert megvetettek, ha könyvet, vagy újságot láttak a kezünkben, de nem is futotta volna másra. „— Ez a környék — mondja Székács, szélesen meglendítve karját — feltéllen híve már a nagyüzemi gazdálkodásnak, mert számolni szoktunk, ha parasztosan is, a magunk módján: öt hold föld a maga szétszórtságával és eddigi gyatra megművelési lehetőségeivel lekötött egy háromtagú családot. Enndk a jövedelme közepes körülményeik között nem tett ki többet 5—6000 forintnál. Ezzel szemiben ismerünk több tszcsben dolgozó családot, amelynek minden egyes tagja 4—500 munkaegységet ért el. Egy munkaegység rendesen 30—40 forintot jelent, amiből könynyű kiszámítani, hogy a közösen művelt föld végeredményében három-négyszeres jövedelmet hoz. Az ellenség még próbálkozik elkedvetleníteni minket, még suttog, nak, atyáskodnak gonoszságokban a kulákok, de a népnek kinyílt már a szeme, megfogadja a Párt, a népnevelők tanításait és híven követi a Szovjetuniónak, mint a mindenben élenjáró szocialista országnak tapasztalatait. Ormos János. Megbeszélték feladataikat a tanács állandó bizottságai Jó munkával készülünk a tervköicson sorsolásra \f alamennyien jól emlékszünk az egy évvel ezelőtt lezajlott békekölcsön jegyzésre. Pártunk és a kormány dolgozó népünkhöz fordult, hogy megtakarított pénzéből kölcsönözzön államunknak, ezzel is méginkább elősegítve szocialista fejlődésünket. A reakció, mint mindig, akkor is aljas munkához látott, hogy megakadályozza a kölcsönjegyzést, ezzel iparunk, mezőgazdaságunk fejlesztését. De minden reakciós mesterkedés, minden reakciós rágalom zsákutcába jutott, mert dolgozó népünk lelkesen túljegyezte a kölcsönt. így válaszolt az aljas rágalmazóknak, hiszen már akkor is mindenki tudta, hogy a kölcsönnel ötéves tervünk sikerét biztosítjuk és a kölcsönből épül büszkeségünk, a Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű, az almásfüzitői alumínium finomító, az új iskolák, kórházak, a modern munkást aká&ok. M inden reakciós rágalommal szemben, államunk a sorsolások alkalmával máris visszafizette a tervköicson egyrészét A Délm agyar o rszág Á ram s z olgáitat ó Vállalat dolgozói közül is többen nyertek az elmúlt sorsoláson. Például Csányi Antal elvtárs, üzemünk pénzbeszedöje is jóval többet nyert, mint amennyit jegyzett. TÁolgozóink, hogy kifejezzék Pártunk iránti szeretetüket és hűségüket, igyekeznek mindjobb eredményt elérni a termelő munkában. Üzemünkben egyetlen olyan munkás sincs, aki 100 -százalékon alul teljesítene. Különösen élenjárnak a munkában: Farkas László és brigádja 140> Puszta János és brigádja 135, valamint a Mehesán Rudolf brigád 131 százalékos eredményükkel. Az ifjúmunkások között példát mutat Vags Ferenc, aki 119 százalékos eredményt ért el és Weszel Imre ifjúmunkás 117 százalékos eredményével. Dolgozóink az anyagtakarékosság fokozásával. a Gazda-mozga. lom megszervezésével és fejlesztésével is hozzájárulnak népgazdaságunk fejlesztéséhez. Üzemünk a Gazda-mozgatom keretében versenyre hívta ki az üzletigazgató, ságunkhoz tartozó valamennyi test. vérvátlalatot. A takarékosságot elősegítő újításokkal augusztus hónanba.n 3115 forint megtakarítást é*?k el. Most, amikor ismét elérkeztünk a sorsoláshoz, valamennyien megfogadjuk, hogy még jobban igyekszünk dolgozni, ezzel is kifejezve szeretetünket Pártunk iránt, amely ismételtén .bebizonyítja, a Párt szava kőszikla, a kősziklára pedig építeni lehet. Bálint István Délmagyarország Áramszolgáltató Vállalat dolgozója Ertekezletet tartottak Szegeden a Városi Tanács állandó bizottságainak elnökei és titkárai a tanácsházán. Az értekezleten Mison Gusztáv elvtárs, VB.-titkár tartott számukra beszámolót. Rámutatott arra, hogy ezeknek a bizottságioknak fontos munkáját sokká.] nagyobb ' felelősségtudattal kell elősegíteni és reális munkaterv alapján kell dolgozniok. Az ülésekről való távolmaradás és a munkaterv hiánya egyes bizottságoknál gátolja a munkát. A bizottságok tagjai tartsák kötelességüknek, hogy az esetleges távolmaradókat világosítsák fel a tanácstagsággal járó kötelességekről. A jövőiben sokkal jobban ki kell építeni az aktívahálózatot is, hiszen e nélkül el sem képzelhető az állandó bizottságok eredményes munkája. Ehhez a kérdéshez tartozik hozzá az albizottságok sziervea&se ?s. 'A' pénzügyi állandó bizottság, — aimely jelenleg a legjobban működő állandó bizottság — éppen azért ért el olyan jó eredményeket, mert megalakította az adóügyi, takarékbetétgyüjtési, vállalati és költségvetési albizottságát. A jól működő állandó bizottságok közé tartozik a terv- és statisztikai is, amely hasonlóképpen szépen teljesítette feladatút az albizottságok létesítése terén is. Az állandó bizottságok minél sikeresebb működése érdekében a tnnács végrehajtóbizottsága egyes szakmai szempontból fontos kérdésekből brossurakat készít és azokat az állandó bizottságok tagjainak rendelkezésére bocsátja. A jövőben pedig kéthavonként rendszeresen összeülnek az elnökök és előadók, hogy megbeszéljék az időszerű kérdéseket. Ma előadás as időszerű nemzetközi kérdésekről as MbZT székházban A nemzetközi kérdések megismerésében, a békéért folytatott harc feladatainak sikeresebb végrehajtásában nagy segítséget nyújt a szegedi dolgozók számára Szirmai István elvtárs ma délutáni előadása, amelynek címe: ,,Időszerű nemzetközi kérdéseid'. Az előadás résztvevői a nemzetközi helyzet alakulásának tükrében világosabban látják majd, milyen feladatokat kell megoldcmiok, hogy megakadályozhassuk az imperialista háborús uszítók' háborús terveinek végrehajtását. Az előadás ma délután 6 órakor kezdődik az MSZT-székházban. A párlvezetőségi tagok, tömegszervezeti és gazdasági funkcionáriusok, béketitkárok, népnév elő felelősök, pártnapi előadók feltétlenül vegyenek részt az előadáson, amelyre minden dolgozói szeretettel várnak. A Szovjet Hadsereg egyik művészegyüttese látogat el Szegedre a szeptember 29-i Honvédnapon Szeptember 29-én rendezik meg hazánkban elsőízben Néphadseregünk tiszteletére a Honvéd-napot. Néphadseregünk napját Szegeden is méltóan ünneplik meg s az előkészületek már meg is kezdődtek. A szegedi ünnep színvonalát nagyban emeli majd az a tény, hogy ez alkalommal a Vörös Hadsereg egyik művészegyüttese meglátogatja Szegedet, hogv műsorával mély és gazdag élményekkel gazdagítsa a város dolgozóit. Mit IáékaÍMtk maid ax idd kmtytísútcak&an? KULTÚRFORRADALMUN< ÚJA3B MÉRFÖLDKÖVE A HETEDIK SZABAD KÖNYVNAP Az idei könyvnapokon könyvkiadásunk, könyvterjesztésünk már teljes erővel szolgálja szocialista építésünk, népünk kulturális felemelkedése ügyét. Kemény harcokat kellett vívnunk, amig idáig jutottunk. Fokról-fokra kiszorítottuk a tőkés elemeket és irányzatokat a könyvkiadás, a könyvierjesztés területeiről s fokozatosain tűntek el a selejtes, az ellenséges ideológia mérgét terjesztő féneművek a magyar könyvkiadásból. Ma az egységes állami könyvterjesztés biztosítja, hogy a szocialista könyv | olcsón, gyorsan jusson el a dolgozókhoz, akiknek munkájuknál, tanulásuknál, pihenésüknél — életük minden területén szükségük van azokra. A szegedi dolgozók, ha felkeresik az idei könyvsátrakat, megtalálják ott" tanítóink, Marx, Engels, Lenin és Sztálin műveit. Ott találják Rákosi elvtárs könyveit is. E művek minden egyes fejezete jelzi a szocialista átalakulást, a szocializmusért, a népek szabadságáért, a békéért folyó diadalmas harc egyegy állomását. Űj irodalmunk gyarapodását, gazdagodását bizonyítják a mai magyar írók könyvei. Közöttük találjuk az elmúlt évek nagy könyvsikereit: Illés Béla nyolcadik kiadást elért nagy trilógiáját, a „Kárpáti rapszód'iá'M, Veres Péter Kossuth-díjjal kitüntetett művét, a „Próbatétel"-t, Déry Tibor, Szabó Pál, Gergely Sándor, Sándor Kálmán, Kónya Lajos, Zelk Zoltán már ismert és új műveit. Mellettük sorakoznak fel fiatal íróink alkotásai: Juhász Ferenc, Sándor András, Szeberényi Lehel, Kamiján István, Örkény István és a i többiek legjobb könyved. I Megjelennek a könyvnapi sátrakban a szovjet iiodalom remekei. Ezeket a könyveket új kiadásban vásárolhatják meg doigo. zóimfc. Közlük szerepel Azsajev regénye, a „Távol Moszkvától'', Babajevszkij müve az „Arany csillag lovagja", melyeikből megismerkedhetünk a szovjet emberek nagyszerű küzdelmével, a kommunista társadalom megvalósításáért. Hasonlóan hasznos és kedves olvasmányainkká lettek az elmúlt években: Volosin „Kuznyecki föld", Malcev: „Szívvel-lélekkel'', Popov: „Acél és salak", Alekszej Tolsztoj: „Golgota" című regényei és ugyanilyen meg. becsült értéi;ekké válnak számunkra az új szovjet könyvek is, mint Nyikolajeva Sztálin-díjas remekmüve, az „Aratás'', Trifonov, Kerbabajev, Pantyilejev könyvei. Ott lesznek a könyvsátrakban az ifjúsági és a népszerű tudományos irodalom | legszebb alkotásai ls. | Az ifjúsági irodalmat Benedek Elek: „Magyar népmesék", Fazekas-Róna: „Béke képeskönyv". Hegedűs: „Erdőntúli veszedelem", Szüdi György: „A forradalom katonája'', Izjumszkij: „A vörös vállpántok", Kipling: „Dzsungel könyve", Petőfi Sándor: „János vitéz"-c és sok más, értékes mű képviseli. A tudományos és ismeretterjesztő irodalom képviselői közül: Davidov: „A traktor szülőföldje''. Hatvany: „Eötvös Lóránt", Medinszkij: „A nevelés története", Mérei: „Magyar iparfejlődés", Merkulje. va: „A bőség országa'', Nyárádi: „Újítók az új technika harcosai", Öveges: ,,A legújabb kor fizikája" című művei emelkednek ki. A hetedik szabad könyvnap újabb mérföldköve lcultúrforradalmunkr.ak, jelzi azt a hatalmas fejlődést, amelyet Pártunk útmutatását követve népi demokráciánk irodalma megtett