Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-05 / 206. szám

2 SZERDA. 1951. SZEPTEMBER 5. W Házi Árpád elvtárs belügyminiszteri értekezleten ismertette a tanácsokra váró fontos feladatokat A megyei, tanácselnökök belügy­minisztériumi értekezletén első na­pirendi pontként llázi Árpád elv. társ, belügyminiszter tartott be­számolót: „A tanácsok általános feladatai és kötelességei és az ez­zel kapcsolatos tennivalók" cím­mel. A miniszter beszámolójában a többi között a következüket mon­dotta; — Tanácsaink feladata, hogy mint az államigazgatás helyi szer­yei végrehajtsák az országos fel­adatok reájuk esö részét, helyileg irányítsák a mezőgazdasági terme­lést és ellássák, a hatáskörükbe tartozó egyéb gazdasági teendő­ket. Előmozdítsák a mezőgazdaság fejlődését és ezen belül a szocia­lista szektor terebélyesedését, elő­segítsék a nép kulturális felemel­kedését és biztosítsák a dolgozó tömegek minél szélesebbkörű rész­vételét a közügyek intézésében. — Tanácsaink e nagy felada­toknak csak úgy tudnak eleget tenni, ha megfelelő, jó káde­rekkel rendelkeznek. Feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, ha a kádereknek a leg­megfelelőbb beosztást biztosítjuk, fjket politikailag és szakmailag ál­landóan neveljük és nagy gondot fordítunk az egyéni foglalkozásra, A továbbiakban hangsúlyozta, milyen súlyos hiba, ha községi és járási tanácselnököket nem segítik, hogy továbbfejlesszék tudásukat, hagyják, hogy a problémák fejük felett tornyosuljanak és nem gon­tloskodnak továbbfejlődésükről. Ez az éberség oltom palásához, az ellenséggel szemhoni liberá­lis magatartáshoz vezet Fontos feladata volt a tanácsok­nak — mondotta a továbbiakban a tömegszervezeti jelleg elmé­lyítése, hogy a tanácsok valójában betölthessék a Párt és tömegek között a hajtószíj szerepét az ál­lam vonalán. Ezután az c téren elért eredményekről beszélt, majd így folytatta: — Az elért eredmények mellett súlyos és megengedhetetlen hiá­nyosságok is vannak. Még számos olyan tanácselnök van. aki még ma sem érli a tömegekkel való kapcsolat, a tömegekre való támaszkodás fontosságát, azt alábecsüli. — A tanácsok tömegkapcsolatá­nak biztosítása terén nagy jelen­tősége van a nyilvános tanácsülé­seknek. Ezek még inkább bizo­nyítják, hogy a tanácsok a dolgozó nép szervei és a tömegek látják, hogy intézkedéseik az ő érdekeiket szolgálják. Az állami fegyelem megsér­tése számos helyen túlkapásokban, az ellenséggel szembeni liberaliz­musban mutatkozik meg. Ha mun­kánkat meg akarjuk javítani, ha fel akarjuk számolni eddigi hiányos­ságainkat, akkor feltétlenül bizto­sítani kell az állami és népi fegye. lem, a rendeletek betartását, de el­sősorban úgy, hogy ebben maguk a megyei tanácselnökök járjanak elől jó példával, mert fegyelmei tartani csak az tud, akt saját maga js fegyelmezett — Az elmúlt időszakban igen erőteljesen hangsúlyoztuk, hogy a tanácselnökök és általában a 'ta­nácsok munkájukban 'támaszkodja­nak a Pártra. Kellemes meglepetésben részesüllek szombaton délulán a Tiszamenti Fűrészek szegedi tele­pének dolgozói. Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak­szervezetének filmautója látogatott el a telepre, hogy az egész heti munkában elfáradt dolgozókat film­bemutatóval szórakoztassa. A „Ká­lin a sas'' című bolgár forradalmi filmet mutatták be, amely bemu­tatta az elnyomatt bolgár nép és a Szovjetunió által felszabadított bol­jár nép életét. A filmelőadást vita követte. A dolgozók hozzászólásaikban elmon­dották: A film megtekintése, amely is­méi felidézte bennük a mult elnyo­mó rendszerének borzalmait, még inkább erőt adott nekik a további harchoz, amelyet a termelés front­ján vívnak békénkért és szabadsá­gunkért. Ez a film még inkább nö­velte szeretetüket a felszabadító Szovjetunió és t> népi demokratikus államok dolgozói iránt. Mindannyian megígérték, hogy jó munkával még magasabbra emelik a szocialista építőmunka zászlaját. Kasza Györgyné, a Tiszamenti Fűrészek dolgozója. Tanácsaink működése leginkább attól függ, milyen mértékben érvényesül a Párt Irányi tó és vezető szerepe a tanácsok mun. kajában. A továbbiakban a tanácsok és tömegek kapcsolatára tér? rá. — Megállapítottuk, bogy a laná csok és a tömegek kapcsolata té­rülőién fejlődés tapasztalható. A fejlődésnek ezen az álján kell to­vább haladnunk és el kell érnünk, hogy tanácsaink, a szovjetekhez hasonlóan, állami szervek, de egy­ben a dolgozók legszélesebb tömeg­szervezetei is legyenek. — Legfontosabb kérdés, hogy az állandó bizottságokat és melléjük szervezett aklivahálóza'iot a végre­hajtó bizottságok feladatokkal lás­sák el. Azok munkáját tegyék le­hetővé, vonják be a dolgozók kö­zül aktíváknak azokat, akik a be­gyűjtésben élenjárnak és példát mutatnak a termelőmunkában, az állani iránti kötelességleljesftésbcn. — Elérkeztünk — folytatta — legnagyobb állami fcladátunk egyike, a gabonabegyüjtés má. . aodik szakaszához. Az augusztus 20-ra elért eredmé­nyeknél nem szabad megállítunk, a begyűjtés ütemét fokozni kell, ed­uigi munkánk csak előkészület volt a még nagyobb feladatokra. — A nyári mezőgazdasági mun kük idején egyénileg dolgozó pa raszlsúgunk élénk figyelemmel ki­sérte termelőszövetkezeti csoport­jaink működését, eredményeit. Meg­állapíthatjuk, hogy termelőszövet­kezeti csoportjaink túlnyomó löbb­ségo jól gazdálkodott és magas termelési credménvekkel dicseked­het, most nekünk az a feladatunk, hogy segítsük egyéni'eg dolgozó parasztjainkat a térsa-sguztlálko­dás áljára való lépésben, se­gítsük elő az új Iszesk meg­alakulását­A tszcs-inozgalom fejlődését döntő módon tudjuk elősegíteni a tanács­elnökök és tanácstagok egyéni pél­damutatásával. Ezután feladatként jelölte meg a tanácselnökök számára a kapáster­mények betakarítási és az őszi szántás vetési munkák elvégzésének irányítását. Részéit ezután a taná­csoknak az 1952. évi költségvetés összeállítása terén végzendő mun­kájáról és hangsúlvozta, hogy emellett tanácsaink döntő feladata az állam iránti kötelezettségek, az adók maradéktalan behajlásának biztosjtása. Beszédét több hozzászólás kö­vette­Országos vezetőségi ülést tartott az MNDSz A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége hétfőn délelőtt kibőví­tett vezetőségi ülést tartott, ame­lyen részt vettek az országos ve­zetőség tagjain kívül a megyei tit­károk, valamint a kerületi és nagyüzemi ügyvezetők is. A vezetőségi ülést Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titká­ra nyitotta meg, majd Vass István­né, az MNDSz főtitkára számolt be az MNDSz végzett munkájáról és az előtte álló feladatokról. A vezetőségi ülésen számos fel­szólalás hangzott el, majd egyhan­gúlag határozati javaslatot fogad­tak el­A határozat hangsúlyozza, hogy az MNDSz-szervezetek nyújtsanak na­gyobb segítséget a dolgozó nőknek minden problémájukban s mutassa­nak nekik példát a harcosságban. Folytassanak türelmes és kitartó felvilágosító munkát az MNDSz-en kívülálló asszonyok között és von­ják be őket még fokozottabban a békéért folyó harcba. Erősítsék meg az együttműködést a tanácsok, kai és a tömegszervezetekkel, fog­lalkozzanak különös gonddal a közellátás társadalmi ellenőrzésé­nek munkájával. A koreai néphadsereg főparancsnokságának legújabb liadijelentése p> Phenjan, (TASzSz). A Koreai Né­Demokra'iikus Köztársaság nép­hadseregének főparancsnoksága je. lenti: A koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kinai népi önkéntesekkel, az arcvonal valamennyi részén sikeresen visz­szaverik az amerikai és angol in­tervenciósok, valamint a liszinma­nisták csapatainak támadásait és jelentős veszteségekét okoznak az ellenségnek. A keleti arcvonalon a koreai néphadsereg egységei továbbra is kemény harcokat vívnak az ellen­séggel, amely megkísérli áttörni a koreai néphadsereg védelmét. Szeptember 3-án az ellenséges repülőgépekre vadászó lövészek 13 ellenséges repülőgépet lelőttek, amelyek barbár támadást intéztek Phenjan, Vonszan, Hvancsu, Szári, von, Szonnim és Szohin ellen. Letartóztatták a Japán Kommunista Párt hét vezetőjét Tokió (MTI). Kedden letartóztat­ták a Japán Kommunista Pár) hét vezető funkcionáriusát, köztük két parlamenti képviselőt. A japán rendőrség az alkotmány megsérté­sével megtámadta a Kommunista Párt székházát és több iratot fog­lalt le. A letartóztatások alapjául Mac. Arthur 1950 júniusi „tisztogatási"' rendelete szolgált. Ezzel szemben a japás kormány által rehabilitált ka. tonaliszlek száma már elérte az öt­venezret. /'ÁRTÉLET A Ráf,us 111. pártszervezet népnevelői harcban a begyűjtés sikerré viteléért Alapszervezetülik az utóbbi he­tekben a begyűjtési munkájának sikeres végrehajtására összpontosí­totta szervezési és politikai mun­káját. Tettük ezt azért, mert a begyűjtés példás végrehajtása, a tennénybeudási terv határidő előtti teljesítése fontos előfeltétele népi demokráciánk további erősödésének, életszínvonalunk emelkedésének, az ö'éves terv sikeres végrehajtásának. Népnevelőinkkel igyekszünk meg­értetni, hogy jó agitációs munka nélkül nem tudjuk győzelemre vin. n! a begyűjtés munkáját, hogy a népnevelők példamutatása és a meg­győződésből fakadó agitációja ko­moly lendítő ereje a begyűjtés munkájának. Népnevelő elvtársaink a feladatok közös megvitatása nyomán megér­tették azt is, hogy a begyűjtést csak akkor tud­juk jó eredménnyel é.s Idejé. ben végrehajtani, ha minden egyes dolgozó paraszt megérti, átérzi a gyors beadás fontos­ságát, ha felismeri, hogy a begyűjtés pélu dás teljesítése nemcsak egyéni ér­deke, hanem érdeke minden ma­gyar dolgozónak, egész népgazda­ságunknak. A begyűjtés munkájá­nak sikere érdekében szükség volt nemcsak általános, hanem helyi agitációs érvekre is, amelyek köz­vetlenül mozgósfiották dolgozó pa­rasztjainkat a begyűjtés sikeres te! jesítésére. Népnevelőink konkréten rámu­tattak arra, kik a kerület leg­ünfudatosabb dolgozó paraszt­jai. akik lerménybeadásuk pél­dás teljesítésével is bebizonyí­tották népj demokráciánk irán­ti hűségüket. Népnevelőink elmondották például, hogy Molnár Tóth Jánosné eddig 2.70 métermázsa búzát adott he „C"-vételi jegyre. Népnevelőink be­szélnek mindazokról a kedvezmé­nyekről, amelyeket népi demokrá­ciánk biztosít a begyűjtésben élen­járó dolgozó parasztok számára (szabadőrlés, gyorsbeadási jujalom, iparcikk vásárlására jogosító utal­vány, slb.) Igen nagy segítséget nyújtott nép. nevelőink munkájában a helyi vi­szonyok alapos ismerete is. Ennek köszönhető például, hogy ifjú Do­monkos Ferenc, Szatymazi-u. 39. szám alatti dolgozó paraszt begyüj. tési kötelezettségét 110 százalékra teljesítette, sőt belépett a termelő­csoportba is. A példák sorát hozhatnánk fel annak bizonyítására, mennyire előre lendítette a munkát a begyűjtés) verseny állásának Is­merete és közlése. Népnevelőink agitációs munkájuk során nem egyszer szemben talál­ták magukat a kulákok aljas rém­hírterjesztésével- Dolgozó népünk ellenségei arra törekednek, hogy a begyűjtés ellen hangolják dolgozó parasztságunkat. A kulákok löbbpk között azt terjesztették, hogy nem érdemes sietni a terménybegyüjfés­sel, ráérnek karácsonykor is, ami­kor nem lesz annyi dolog. „Most nem érdemes időt vesztegetni rá" — mondogatták. Népnevelőink le­leplezték a kulákság alattomos munkáját. Rámutattak arra, hogy a ku­lákok aljas aknamunkájukkal a dolgozó parasztokat akarják megfosztani a kedvezmények­fői. Az ellenség támadása méginkább ösztönzi népnevelőinket a jó agi­tációs munkára, amelynek eredmé­nye az lesz, hogy kerületünk dol­gozó parasztsága példásan teljesfii begyűjtési kötelezettségét. Bürgés Mihály, a Rókus III. pártszervezet titkára BÉKEGYŰLÉS a 7-zlsZiUzap.ai.thH AVeanyodik. Az utcákon munká­ból hazafelé siető dolgozók, hancú­rozó gyerekek és a háztartás gond­jait megbeszélő háziasszonyok . . A Felsötiszaparton az egyik ház előtt többen is beszélgetnek, férfiak, nők vegyesen. Nemsokára megszakad a beszélgetés, mert az egyik udvar­ból szovjet és magyar népdalok hangzanak fel, amelyek hallatára valamennyien besietnek az udvarba. Békegyűlés van a Felsőtiszapari fí. számú házban, rövid, de lelkes kultúrműsorral egybekötve. Mint­egy 130-an gyűltek össze az udvar­ban ebből az alkalomból. Három­éves csöppnyi kis apróság áll bát­ran az udvar közepén és Rákosi elvtársról szaval. Még alig tudja kimondani a szavakai, de szive megérezte már, kiről kell szavalnia, kinek köszönheti boldog, szabad gyermekéleiét. Utána énekel arról, hogy a béketábor legyőzhetetlen s csak a béke útja biztos út, ezért kell összefognia a dolgozóknak. A kisfiú békeénekét Pap Marika fog­lalja szavakba, amikor elszavalja Devecseri Gábor: „A béke kato­Az iskolák falait ismét hangos gyermekzsivaj tölti be. Megkezdődött az új tanév. A folyosókon a szünetben a nyári él­ményekről beszélnek a pajtások és kíváncsian kérdezik nevelőiket: mi­ről is tanulnak majd eb­ben az évben, milyen új ismeretekkel gyarapít­hatják tudásukat. ,,Elnyomás, szolga sor, ez volt a rend ezer évig'' — hangzik a Köztársa­sági Induló dallama az alsóvárosi Földműves-ut­cai általános iskola egyik tanterméből. — Az elsőoszlályosok énekelnek — mondja Nyéki Ferenc, az iskola igazgatója. Amikor be­lép a lanlerembe, az el­sősök, akik még csak má. sodik napja iskolások, egyszerre állanak fel s köszöntik igazgatójukat. — Előre pajtások — válaszol Nyéki elvlárs a gyermekek köszöntésé ve. Az óra zavartalanul folytatódik. A padokból 50 buksi gyermekfej for­dul figyelmesen Alacs Margit nevelő felé, aki szerető gondoskodással és türelemmel vezeti be a A BÉKE GYERMEKEI AZ ISKOLA PADJAIBAN gyermekekel az iskolai élet, az iskolai fegyelem rejtelmeibe. A gyermekek egyrésze szinte felnőtt komolyság­gal ül a padban, de leg. többen öt percnél tovább nem birjáíc a nyugodtsá­got s mint rakoncátlan kiscsikók, forgolódnak jobbra-balra* A fegye­lem akkor bomlik meg végképpen, amikor az ir­kára és ceruzára terelő­dik a beszéd. E kél tárgyhoz kellemes élmé­nye fűződik minden gyermeknek. Szombaton délután, az ünnepélyes évnyitón a Szülői Mun­kaközösség elnöke a munkaközösség nevében minden kis elsőosztályos­nak egy füzetet, meg egy ceruzái — mint a tudo­mány jelképéi — ajándé­kozott. Erről folyik most a beszélgetés. — De kaptunk piros ssekfűt is az úttörőktől, amikor áthoztak bennün­ket az óvodából — kiabál egy szöszke kisfiú. Ez a másik nagy élmény, ami a kis elsősök iskolábalé­péséhez fűződik. Szom­baton délután az úttörők elmentek az óvodába s mindannyian kézenfoglnk egy-egy jövendőbeli kis­pajtást, hogy elvezessék őket az iskolába, ahol szereletük jeléül piros szekfűvel ajándékozták meg az újdonsült diáko­kat. A felsőbb osztályosok szerető gondoskodása a kis elsősök felé azóta sem szűnt meg. Szünet­ben körülveszik ökel, megmutatják nekik füze­teiket s megmagyarázzák, mit ábrázolnak a folyó­són kifüggesztett képek. De az elsőoszlályosok más ajándékot is kaptak. Az Országos Béketanács minden elsöoszlályosl ajándék képeskönyvvel lepett meg, mert azok a gyermekek, akik most kerültek az általános is­kola első osztályába, a békeévben, 1945-ben szü­lettek. Ezek a kis első­sök a béke gyermekei, békében, szabadságban tették meg első tipegő lé­péseikel. Ahogy ők fej­lődtek, növekedtek, úgy fejlődött, növekedett népi demokráciánk, úgy erő­södött dolgozó népünk ál­lama. A béke gyermekei már csak szüleik elbe­széléseiből tudják meg, mit is jelent egy háború. Vitték is haza boldog örömmel a képeskönyve­kel, hogy édesanyjuk el­olvassa azt nekik. Ami­kor a nevelő megkérdez­te: ki emlékszik arra, mit is olvasott anyuká­juk, egymásután emel­kednek magasba a piciny gyermekkezek. Csak a kis Tóth Ferike vallja be pirulva, hogy ő bizony nem emlékszik. De meg­fogadja, amint megta­nulja a betűket, ö maga olvassa majd el. Elbúcsúzunk az újdon­sült kis nebulóktól, akik beültek az iskola padjai­ba, hogy megismerjék ök is a belüket, megtanulja­nak olvasni és jó tanu­lásukkal váljanak a bé­ke kis katonáivá, mig szüleik a munka, a ter­melés frontján harcolnak gyermekeik békéjéért, boldog jövőjéért. nái" cimű költeményét. A kultúr. műsor befejezéseképpen Halmos Margit énekli el a szovjet himnuszt oroszul s a szárnyaló dallamot vele dúdolják a jelenlévők. Kékesdi Gyula elvlárs beszédére figyel ezután mindenki. A békéről, kötelességeinkről, a dolgozó nép építő munkájáról, harcos békevá­gyáról beszél. Az alkonyi csendben messze hangzanak szavai. Kihallat­szik az utcára, ahonnan egymás­után jönnek be a kíváncsiak és ott is maradnak a gyűlésen, mert a béke megvédése mindannyiunk kö­zös ügye. Sztálin és Rákosi elvtársakról is beszél Kékesdi elvtárs, de alig ejti ki nevüket, máris felcsattan a taps és a jelenlévők hosszasan éltetik a Pártot, a dolgozók nagy vezéreit. A beszámoló után megindult hoz­zászólások a környék lakosainak békeakaratát tükrözik. Szó esik sok mindenről. Özv. Biederman Má­tyás né például a bányásztoborzás, ról, a bányászat fontosságáról be­szél. Elmondja, hogy milyen fontos iparún fejlesztése és így a, béke megvédése szempontjából a bányá­szat. Ezért igyekezzünk minél több fiatalt toborozni erre a szép, meg­becsült mesterségre. Tolnai Piroska elvtársnővel, a békebizoltság titká­rával együtt négy fiatalt szervez, tek már bányásznak s tudják, jót tettek velü is, mert a legszélesebb­körű gondoskodásban részesülnek majd ezek az új bányászfiatalok a dolgozó nép államától. Végül felcsendül az Internacio­nálé és mindenki elégedetten, bé­keharcos szándékában megerősödve távozik. A felsötiszaparli békegyűlés nem volt hiábavaló. A beszámoló szavai, nak, az ének dallamainak és a hoz­zászólások újabb szempontjainak azonban mélyre kell hatolniok. Olyan mélyre, hogy tettekben bizonyosod, jék be: a felsőtiszaparti dolgozók lelkes hívei a Szovjetunió által ve­zetett béketábornak. Letariózlalták a Mexikói Kommün'sin Párt főtitkárát New-York (TASZSZ). Mexikói sajtóközlemények szerint letartóz­tatták Dionisio Encinát, a Mexikói Kommunista Párt főtitkárát. Enci. na letartóztatása után a rendőrség megrohanta a Kommunista Párt központi épületét és további 10 em. bert tartóztatott le.

Next

/
Thumbnails
Contents