Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-05 / 206. szám

ÚJSZEGED DOLGOZÓ PARASZTJAI TÖMEGESEN JELENTKEZNEK TSZCS TAGNAK HOLNAP DÉLUTÁN KEZDIK MEG A TERVKÖLCSÖNSORSOLAST AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AKLARJ A VII- ÉVF. 206- SZÁM ARA 50 FILLÉR SZERDA, 1951 SZEPTEMBER 5. A földművelésügyi miniszter rendelete gz 1951. évi őszi mezőgazdasági munkák végrehajtásáról A földmüvelésügyi miniszter a növénytermelés 1951—52. évi tervé, röl szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása érdekében a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletet adott ki az 1951. évi őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséről. A rendelet bevezetőben az őszi temésbetakarítás és a szántás-vetési munkáik elvégzésének határidejét állapítja meg. Eszerint az egyénileg gazdálkodó parasztok, termelőszövetkezetek tagjai, állami gazdaságok dolgozói a még lábonálló növények termését, valamint a szőlőés gyümölcstermést a legmegfelelőbb érési állapotban, termésveszteség nélkül, a jó gazda gondosságával kötelesek betakarítani. Az egyes növények termésének betakarítását országosan az alábbi időpontokig kell befejezni: Szeptember 80-ig a hagyma szedését, a dohány törését, a maglucerna és maghere, a másodvetésű takarmánymaghozók kaszálását, a rostkender, a napraforgó, szójabab és ricinus aratását. Október 30-ig a magnak termelt kender, mohar és köles aratását, a burgonya szedését és az alföldi megyékben a kukorica törését, a mágodvetésű kukorica kivételével. Hangsúlyozza a rendelet, hogy a betakarítás határidejét a helyi tanácsok úgy ütemezzék, hogy mind az ftszl vetést megelőző talajclőkészltésl munkák, mind pedig az őszi mélyszántás határidőre akadálytalanul elvégezhetők legyenek. Intézkedik a rendelet arról is, hogy az összegyűlt istállótrágyamennyiséget az őszi mélyszántás megkezdéséig ki kell hordani és azt elsősorban a kapás- ós ipari növények alá kell a földbe bemunikálni. A korai vetés termésfokozó hatásának biztosítása érdekében azőszi árpát, az őszi keveréktakarmányt, lucernát, repcét, bíborherét szeptember 15 ig, a rozsot szeptember 30-ig, az őszi búzát október 31-ig kell elvetni. Az őszi vetés előtti szántást a megállapított vetési határidő betartásával az eddiginél mélyebben, legalább 20, de lehetőleg 20—25 cm. mélyen kell végezni. Az őszi mélyszántást a gyapot alá október 15-ig, az összes egyéb ipari növények alá október 31-ig, a többi tavaszi vetésű növények alá november 30-ig kell elvégezni. Az őszi mélyszántást ipari növényeknél igaerővel legalább 20—22 cm, traktorral 22—27 cm mélyen, a többi tavaszi vetés alá kerülő területen igaerővel legalább 20 cm, traktorral pedig 20—25 cm mélyen kell elvégezni •Nem kell felszántani azokat a szikes és futóhomokterületeket, amelyeknek őszi mélyszántása alól a járási tanács végrehajtóbizottsága felmentést ad. Előírja a rendelet, hogy az őszi búza, rozs és árpa vetésére a minőségi vetőmagcserére kijelölt területeken. Illetőleg termelőszövetkezetekben minőségi vetőmagot kell használni. Az őszd vetésű növények vetőmagját géppel kell megtisztítani, az árpa és búzavetőmagot pedig üszögfertőzés ellen csávázni kelt, ami kötelező. A vetőmagvak csávázásánál a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a „Higosan" nedves csávázószert, az egyénileg termelők pedig az őszi árpához ,,Higosan"-t, az őszi búzához pedig rézgálicot vagy „Higosan"-t használjanak. Az őszi vetéseket teljes egészében velőgéppel kell végezni. Az egyénileg termelők kötelesek vetőgépüket arra az időre — amikor azt saját gazdaságukban nem használják — olyan gazdaságnak használatra átengedni, amelynek vetőgép nem áll rendelkezésére szükségletének megfelelő mértékben. A használati díjat a község-, (városi) végrehajtóbizottság állapítja meg. A termelőknek a saját területükön végzett munkával együtt, egy pár lóval legalább 25, egy pár ökörrel legalább 15 holdat kell fel_ szántan lok, vagy ekkora területnek megfelelő arányban terménybehordási, illetve trágyakihordási munkát végezniök. A községi végrehajtóbizottság az igaerőtulajdonosokat a fenti mértékig arra kötelezheti, hogy más gazdaságában őszi mezőgazdasági munkákat végezzen. A munkák díját — az országosan kiadott díjtáblázat alapján — a községi végrehajtóbizottság állapítja meg. Az őszi mezőgazdasági munkák időben vaiő és jó végrehajtása érdekében intézkedik a rendelet, hogy a termelőszövetkezetek erősítsék meg és fejlesszék tovább munkaszervezetüket. Előre jelöljék ki a területeket a brigádok, munkacsapatok, valamint az egyes dolgozók számára. Az őszi szántásvetés munkáit a lehetőséghez képest a gépállomás gépeivel végezzék. Ennék érdekében szeptember 15-lg kössenek szerződést a gépállomásokkal. Gondoskodjanak a vetőmagvak keveredésmentes tárolásáról és közgyűlésen, csoportértekezleten pontosan határozzák meg a feladatok elvégzésének Sorrendjét és módját. A rendelet intézkedik még a jelentések rendszeréről, az ellenőrzések végrehajtásáról. A rendelet befejezésében büntetőrendelkezéseket tartalmaz. Napról-napra élesebb fegyverré válik a Szegedi Kender fonógyárban a Gazda-mozgalom ÜZENET A PESTI LEN-JUTAGYÁR DOLGOZÓINAK Mindenkinek egyaránt feltűnik a kártoló üzemrészben újonnan felállított gép. Alig három méter hosszú, szélessége csupán másfélméter. A. külsejét hasonlíthatjuk egy foltozott ruhához. Különböző gépalkatrészekből, lemezekből állították össze. Az egyik darab régebbi, mint a másik. Mégis ez a furcsa kis gép csodálatos munkár végez, a gereben gócrázást, méghozzá hulladékmentesen. Vájjon, hogyan került, ez a gép a Szegedi Kenderfonógyár kártolóosztályára? Egyszerű és mégis nagyjelentőségű ennek a története. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói, művezetői alaposan áttanulmányozták a Gazda Géza elvtárs kezdeményezésére indult mozgalmat. Az üzemi „szemle" után a javaslatokat határozatba foglalták, majd versenyfelhívást intézlek a kender és len szakma dolgozóihoz. A versenyfelhívás célja: a Gazda-mozgalom fejlesztése. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói — mint a verseny kezdeményezői — azonnal munkához lát. lak. Zengei János, a kártolóosztály művezetője, sűrűn meg-megállt a Szovtenner rázógép előtt. Elgondolkozva tanulmányozta. Nem is annyira a gép okozott gondot, mint inkább az a sok hulladék, ami ott képződött. A sok töprengésnek meglett az eredménye. Zengei János művezető a Szovtenner gépről leszerelt egy részt, majd néhány apróbb átszereléssel hatalmas eredményt ért el. A Szovtenner rázógép eddigi napi 60—70 mázsa teljesítményét 120 mázsára emelte fel. A leszerelt géprészit nem dobta el Zengei elvtárs. Hulladékvasakból. lemezekből és a meglévő alkatrészből új gép szereléséhez kezdett. Sikerrel fejezte be munkáját, Toldozva-foltozya, de szilárd termelőképességgel működik már ez a gép is. Haponta 5—600 forint megtakarítást érnek el azáltal, hogy a gép hulladékmentesen dolgozik. Ez azonban még csak kezdet: eredménye a Gazda-mozgalomnak. A többi üzemrészekben is kisebbnagyobb mértékben mindjobban láthatóvá válik, hogy a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói nemcsak fogadkoznak, hanem Ígéretüket valóra is váltják. Hangosan zúgnak a vizesfonógépek. A fonónők a meleg ellenére is fürgén dolgoznak. Az egyik gép most leállt, elszakadt egy orsómeghajtó zsinór. Pillanatok alatt ott terem a szerelő, új zsinórt rak fel A gép újra elindul. Az elszakadt zsinór a gép végéhez a gyűjtőhelyre kerül. Vájjon milyen sors vár rá? Ezelőtt hulladék gyanánt a papírgyárnak szállították. Most a Gazda-mozgalmon belül Balog István, a vizesfonó sztahánovista művezetője, más sorsot szánt neki. Az elszakadt orsómeghajtó zsinórokat összegyűjti, majd felküldi a kötélosztályra, ahol kétszeresen megsodorják A fonodába visszakerülve fékzsinórnak használják fel. Naponta négy-öt kilógramm zsinórt takarítanak meg a vízért, fonóban. Az előfonóban oly nagy a gépzúgás, hogy alig hallhatják egymás szavát a 'dolgozók. Juszt elvtárs. a művezető szavát mégis megértik. Nem mintha hangjával túlharsogná a gépek zaját, inkább a mozdulatai árulnak el sokat. Az előfonógépnél az egyik kannából kifogyott az anyag. Két héttel ezelőtt a fonónő ilyen esetben a többi kannákat is újjaj cserélte fel. A kannákba bentmaradt anyagot pedig hulladék gyanánt újra feldolgozták a kártológéptől kezdve végig minden folyamaton. Juszt József elvtárs éppen azt magyarázza most, hogy kannaüresedés esetén ezután csak azt az egy kannát kell kicserélni, amiből kifogyott az anyag. Igy megszűnik az előfonóban a hulladék. Jelentős idő és energia megtakarítást érnek el. A Szegedi Kenderfonógyár dolgozói komolyan vették a Gazdamozgalom fejlesztését. • A termelés növelésével, az önköltség csökkentésével járulnak hozzá országépítő ötéves tervünk sikeréhez. Egy kérést szeretnének azonban a többi kender- és len szakma dolgozói felé tolmácsolni. Az üzem dolgozói már több esetben elküldték tapasztalataikat a többi kender- és lenüzemek felé. Igy például Zengei János elvtárs újítását is. Zengei elvtárs a finom kártológépek hengerei alatt hulladék felfogó fémrácsokat szerelt fel. A hengerekről lehulló anyagokat a fémrács felfogja, vagyis nem képződhet hulladék. Egyetlen deka anyag sem vesz kárba. Zengei elvtárs újítása nagyszerűen beválna például a Pesti Len-Jutagyárban, ahol igen nagy százalék hulladékkal végzik munkájukat a dolgozókat. Talán a Pesti Len-Juta dolgozóinak ez nem okoz gondot? Továbbra is belenyugszanak abba, hogy az üzemükben képzett hulladékukat majd a Szegedi Kendergyár feldolgozza? (Mint ahogy ez eddig is történt.) Pedig, ha egy kicsit gondolkoznak, rájönnek arra, hogy az említett újítás bevezetésével saját üzemük termelési eredményét növelik. A Szegedi Kendergyár dolgozói pedig a hulladékok helyett újabb nyersanyagokat tudnának feldolgozni, ami végső esetben valamennyiünket, népgazdaságunkat erősíti. A Magyar Szövetkezeti Nőszövetség alakuló gyűlésének távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz A Magyar Szövetkezeti Nőszövet. ség alakuló küldöttgyűlése vasárnap a következő táviratot intézte Rákosi Mátyás elvtárshoz, a magyar nép szeretett vezéréhez: Drága Rákos) Elvtárs! A Szövetkezeti Nőszövetség alakuló küldöttgyűléséről több mint 400 ezer szövetkezetbe tömörült dolgozó nö nevében forró szeretetünket és harcos üdvözletünket küldjük Rákosi elvtársnak. Mi most azért jöttünk össze szabad hazánk gyönyörű fővárosában, hogy megbeszéljük: hogyan tudnánk az eddR/inél eredményesebben kivenni részünket felemelt ötéves tervünk sikeres megvalósításából, a szocializmus építéséből, a béke megvédéséért folytatott harcból. Ml, dolgozó parasztasszonyok, nem Is tudjuk szavakban jól kifejezni, hogy a felszabadulás óta mennyire megváltozott a ml életünk. A felszabadulás előtt bennünket, dolgozó parasztasszonyokat elnyomtak, sokszor nem is vetlek emberszámba. A felszabadulás óta azonban különösen, amióta Alkotmányunk biztosítja számunkra a férfiakkal való egyenjogúságot, a mi életünk napról-napra szebb, vidámabb és boldogabb lesz. Mi tudjuk, hogy egyre szépülő életünket hazánk felszabaditójának, a dicsőséges szovjet hadseregnek, a Magyar Dolgozók Pártjának és a dolgozó nép szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak köszönhetjük. Ml tudjuk, hogy Alkotmányunk nemcsak jogot biztosított számunkra, hanem előírja azt Is, hogy mi a kötelességünk. A küldöttgyűlés alkalmával megígérjük Rákosi elvtársnak, hogy kötelességünket becsülettel teljesíteni fogjuk. Ml a szocializmus építésében, a béketábor erejének növeléséhez azzal járulunk hozzá, hogy ha hazamegyünk a falunkba, kíméletlen harcot folytatunk a kulákok ellen és mind a termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztésében, mind a térni énybegyüjtés, a betakarítás, a szántás, vetés Idejében való elvégzésében. magánk járunk elől jó példával, tudva, liogy mindezzel saját magunk és gyermekeink boldogabb jövőjét, a szocializmus építésének, a békének az ügyét szolgáljuk. Magyar Szövetkezeti Nőszövetség küldöttgyűlése. A szocializmus építése lehetetlen a szocialista világnézet győzelemre jutása nélkül Révai József elvtárs beszéde a népművelési minisztérium értekezletén A népművelési miniszter szeptember 3 ára és 4-ére orszáigos értekezletre hívta a fővárosi, megyoi, vidéki városi és járási tanácsok népművelési osztályainak vezetőit, illetve népművelési előadóit, a nagyüzemek kullúrfelelőseit, a Művészeti Szövetségek és az írószövetség képviselőit, hogy együttesen beszélje meg velük a népművelési munka eddigi tapasztalatait és a soron következő feladatokat. Az értekezleten megjelent Révai József elvtárs, népművelési miniszter is. Nemes Dezső és Góby Józsefné beszámolója utón a jelenlévők nagy tapsa közben Révai József elvtárs, népművelési miniszter emelkedett szólásra. — Meg kell állapítani — kezdte beszédét —, hogy a népnevelés munkásainak ez a III. országos értekezlete hasznos tapasztalatcsere volt. Meg lehet állapítani, hogy a népművelés munkásainak munkája javult a népművelési osz'iályolcon és a tömegszervezetekben ezen a területen dolgozók fokozottan tudatában vannak annak, hogy munkájuk fontos és azzal, hogy a kullűrforradalmat elősegítik, résztvesznek a szocializmus építésében. De ezek mellett a pozitív megállapítások mellett meg kell említeni azt is, hogy azérl nincs minden rendjén a mi munkánkban. Egyik fő hibája, talán a legfőbb hibája a mi munkánknak a munka bizonyos egyoldalúsága, az, amiről már szó esett itt tegnap is, ma is — hogy a művészeti tömegmunkát előnyben részesítik a népművelési munka többi formájával szembenKorántsem akarom azt mondani, hogy a kulturális tömegmunka visszaszorítandó, hogy a kultúrversenyeket ne rendezzük meg íöbbé. Nem, szó sincs rólal A kulturális tömeg,munkát továbbra is ápolni és fejleszteni kell a falun is és a városban is. Ha azonban túlbecsüljük a művészeti kul'iúrmunkát és a népművelési munka egyetlen vagy fő formájának tartjuk. akkor ez feltétlenül munkánknak bizonyos deformálására vezet. Arra vezet, vagy vezethet ez a túlbecsülés, hogy lebecsüljük a népművelési munkának azokat a formáit, tmelyeknek nincsen azonnal lakható, kézzelfogható eredményük, amelyeket csendben és szerényen, szívósan és napról-napra, de éppen ezért fokozott intenzitással kell folytatni. Nem kevésbbé fonlos formája a mi munkánknak a könyvtármunka. Révai elvtárs ezután hangsúlyoz, ta, hogy a tanácsok, a tanácsok végrehajtó bizottságai és ne csak a népművelési osztályok fogllalkozzanak a kultúra kérdései. , vei. Amikor ezt megállapítom és kritikával illetem a 'tanácsok végrehajtó bizottságait és elnökeit, netn akarom tagadni, hogy ezen a téren is van az egy esztendővel ezelőtti állapothoz képest bizonyos javulás. Van javulás, de ez nem elegendőAki nem törődik a kultúra kérdéseivel — mondotta —, az nem érti meg az eszméknek a szerepét, az öntudatnak a szerepét, az új szocialista rendért folytatott harcunkban. Megállapította, hogy népművelési osztályaink és munkatársaink ma már fokozottabban törődnek az üzemi munkásság kulturális problémáival is. — Ez helyes, ert üdvözölni kel!. A mi munkánk egyik hiányossága ugyanis eddig az volt, hogy túlnyomóan falusi és paraszti népmii. velési munkának tünt— Már nem egy ízben hangsúlyoztam —, hogy a minisztérium, nak ugyanúgy, mint a tanácsok népművelési szerveinek legelsőrcndübb feladata a tömegszervezeteken keresztül dolgozni. Ez vonatkozik a szakszervezetekre ugyanúgy, mint a tanácsok különféle bizottságaira és albizottságaira. A mi Pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével a szocializmust építi —• mondotta Révai elvtárs. Éppen czérf küzd a szocialista világnézet teljes győzelméért. A szocializmus építése teljességgel lehetetlen a szocialista világnézet győzelemre jutása nélkül az emberek agyában, szívében, gondolkodó, sában. Nem lehet épfteni a szocializmust, ha nem tanítjuk meg az embereket Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanításainak az igazságáraMi erre akarjuk megtanítani őket és ez a végső célja és értelme egész népművelési munkánknak. Ezt jól véssék az elvtársak az agyukba és mindig leRyenek tudatában ennek az igazságnak, annak, hogy a szocialista világnézet győzelméért folyó harc katonái. Ezután a két napirendi pont fölölt folytatták a vitát, a válaszadás után az országos értekezlet véget, ért.