Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)
1951-08-25 / 197. szám
5TOMBAT, iwi. AUGUSZTUS K. 1 A kender fonó gyári Ambruss-törŐbrigád célja: 120 százalékra teljesíteni a harmadik negyedévi tervet Két órát jelez a Szegedi Kender gyár kürtje. A délelőtti műszak dolgozóinak helyébe friss munkaerők lépnek. A gépel; továbbra is fáradhatatlanul ontják magukból az anyagot. Csak az előkártoló üzemrészből nem hallatszik semmi zaj. Itt csak délelőtt van műszak. Üresnek látszik a terem, azonban jobban körülnézve egy embert láthatunk a keraderbálának támaszkod. va. Kezében ceruza: számol valamit. Ambrusa Antal, a szovtenner brigádvezető soha nem mulasztja el, hogy a brigád napi termelési teljesítményét kiszámolja. — 134 százalék! — Ambruss Antalnak büszkén csillan meg szeme. Elgondolkozik. — Hogy ia jutottak el ideáig?... A Szegedi Kenderfonógyárban egyik legnehezebb munkát a szovtenner kender gép dolgozói végzik. Naponta több mázsa anyagot kell felrakniok a gépbe. Kevesen birják ezt a munkát. Az év'elején az ittdolgozók mindössze csak 88 •sásaiéból tudtak elérni, majd júniusban megközelítették a 100 százalékot. Ekkor máT minden üzemben folyt az Alkotmány ünnepének tiszteletére a munkafelajánlások szervezése. A kendeTtörőgép dolgozói közösen megbeszélve vállalták, hogy augusztus 20-ára 110 százalékra teljesítik előirányzott tervüket. Erre az alkalomra versenyre hívták a mellettük dolgozó előkártatő dolgozóit. Nagy küzdelem indult a versenyzők között- Minden kézmozdulatra vigyáztak, hisz az 5 munkájuktól függött, hogy a többi üzemrész jóminőségű anyagot kapjon. A munkaverseny, a jobb és több munkáért indított harc augusaius 20-án győmelmet aratott. A kender törő brigád 133 százalék, ra, az előkártoló brigád 130 százalókra teljesítette munkavállalását. A visszaemlékezés boldog mosolyt csal Ambruss elvtárs arcára. Gondolatai mostmár az Alkotmány ünnep utáni napokhoz fűződnek. Kedden reggel háromnegyed 6 órakor mind a törőgép dolgozói, mind az előkártológép dolgozói munkához készen álltak. Ambruss Antal brigádvezető úgy érezte: munkakezdés előtt valamit kell mondania. Nem sokat töprengett, röviden, egyszerű 'szavakkal mondta el, ami a szivén feküdt. — Elvtársak, szép eredményekkel köszöntöttük Alkotmányunk ünnepét. Valamennyien megértettük, hogy hazánkból szocialista országot építünk. Ez az építkezés nem szakad félbe- A mi munkaverisenyüniknek sem szabad megszakadnia. Most, az Alkotmány ünnepe után Ígérjük meg, hogy eredményeinket továbbra ls foltozzuk. Ambruss Antal elvtárs szavaira a dolgozók tettekkel feleltek. A törőgép és az előkártoló brigád között a munkaverseny még nagyobb lendületet vett. A törőgép dolgozói új módszert alkalmaztak munkájukban. A gép etetését — ami igen ne héz feladat — felváltva végzik. így nem következik be az, hogy az etetésnél dolgozó több napos nehéz munka után kifáradjon, munkalen. dülete csökkenjék és ezáltal az egész brigád munkáját gyengítse. Minden reggel munkakezdés előtt megbeszélést tart a két brigád. Kölcsönös tapasztalatcsere folytán igyekeznek még jobbá tenni munkájukat. Hibákról, eredményekről egyaránt szó esik a beszélgetések alatt. Az előikártoló brigád kérésére a törő brigád tagjai a gépből kikerülő anyagot hajtogatva rakják össze, ezáltal megkönnyítik az előkártoló dolgozóinak munkáját. így érték el a két brigád tagjai, hogy az 4lkotmány ünnepe után termelési erdeményeiíket fokozni tudják. Csütörtökön a törő brigád 134 százalékot, az előkártoló brigád 128 százalékot ért el. ... Ezek jutottak eszébe Ambruss Antal elvtársnak. Ezért szökött mosoly arcára, miután elvégezte a szokásos napi számolást. Jókedvű bizakodással várja a harmadik tervnegyedév végét. Célja, hogy mindkét brigád 120 százatékos tervteljesí tóssel zárja le a harmadik negyedévet. Hollósi Hajnal a Szeged Állomás Ifjúmunkás forgalmistája SZTAHANOVISTA-JELVÉNYT KAPOTT Hollósi Hajnal, a szegedi személypályaudvar fiatal forgalmistája mindössze 21 éves. Egyenesen az iskolapadból került a 8 hónapos vasutastanfolyamra, majd az apátfalvi állomásra, gyakorlati szolgálatra. Ott találkozott előszőr azzal a maradi felfogással, hogy nő létére nem láthatja el rendesen a szolgálatot. Elhatározta, bebizonyítja, hogy férfi társait is megelőzi. önálló forgalmistaként Röszkén kapott beosztást. Ez kis állomás volt, ahol naponta négy vonat haladt keresztül. Hollósi Hajnal kérte, helyezzék olyan állomásra, ahol több munkával kell a szolgálatot ellátnia. Ekkor fővonalra, Felsőközpontra került. Itt végzett jó munkájáért a téli forgalom országos harmadik legjobb dolgozója címet és sztahánovista oklevelet kapott. Nemsokikal ezután Szeged-személypályaudvaron folytatta munkáját, ahol azóta is kifogástalanul megállja helyét. Határozottan, gyorsan és magabiztosan intézkedik, könnyen megold minden problémát. A szolgálat átvételekor „kommunista tízperceken" beszéli meg a dolgozókkal a napi munkabeosztást. Különös gondot fordít arra, hogy a fővárosi dolgozóknak főzeléket és gyümölcsöt szállító gyorsteher időben érkezzék Budapestre. A vonat indulási ideje 21 óra 10 perc. Ellenvonata, a pesti gyors 21 óra 09 perckor érkezik. Hollósi Hajnal mór 8 órától kezdve érdeklődik a vonat érkezése iránt. Ha késés van, megbeszéli a posta és a gyorsraktár dolgozóival, hogy gyorsabban rakják be az árut. így lehetővé válik, hogy 10—15 perccel előbb indítsa ki a szerelvényt. A gyorsteher a rendezőpályaudvaron, vagy Kiskundorozsmán várva be a pesti gyorsot, késés nélkül folytathatja út iát. Hollósi Hajnal az Alkotmánytiszteletére folyó versenyben a kocsi mozgatási egységidőt 153 százalékra, a gőztartási egységidőt pedig 143 százalékra teljesítetteSzolgálata balesetmentes volt. Jó munkájáért sztahánovista jelvényt kapott és soronkiívül állomásfetvigyázóvá léptették elő. ünnepélyesen nyílik meg vasárnap Szegeden az Iskolahét Holnap, vasárnap kezdődik Szegeden az „Iskolahét." Egy héten •keresztül a tanulás, az oktatás, az az iskola, a nevelői munka jelentőségéről beszélnek a dolgozók Szegeden, — s éppen az új tanév megindulása előtt. Pártunk II. kongresszusa hangsúlyozta az iskola, az oktató és nevelő munka döntő fontosságát. A pártkongresszusnak ezt az állásfoglalását tudatosítani kell a legszé. lesebb dolgozó tömegek felé is. Ez a célja az Iskolahétnek. Ezért rendezte meg a városi tanács oktatási osztálya az Oktatási Állandó Bizottság és a Pedagógus Szakszervezet támogatásával a Szegedi Iskolakolahetet, melynek minden előadása a kérdés más-más vonatkozását teszi világossá az ifjúság, a szülők, Szeged dolgozói számára. A Szegedi Iskolahét ünnepélyes megnyitása vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a Szegedi Tudományegyetem Ady-téri nagy előadótermében. A megnyitáson a Rendőrzenekar, a MÁV-émekkar, a Nemzeti Színház és a Pedagógus Szakszervezet ad rövid kultúrműsort, majd Székely Béla, miniszteri osztályvezető tart előadást a közoktatásügyi minisztérium képviseletében. Az Iskolahét további elaödásait a Magyar-Szovjet Társaság Ilor•váth Mihály-utcai székházában tartják szegedi előadók. Az előadások rendje a következő: Hétfőn délután 6 órakor: „A tudományos ismeretterjesztés szerepe a dolgozó tömegek nevelésében." Előadó: ifj. Simon Béla, a Szegedi Pártbizottság munkatársa. • Kedden délután 6 órakor: „Az iskola szerepe és feladata a szocializmus építésében." Előadó: Toldy István, Kossuth-díjas általános iskolai igazgató. Szerdán délután 6 órakor: „Az iskolai fegyelem kérdéséről." Előadó: Tury Géza, tanítóképző intézeti tanár. Csütörtökön délután 6 órakor: „A család és az iskola." Előadó: Farkas Istvánné, MNDSz városi titkár. Pénteken délután 6 órakor: „A nevelő és a társadatom." Előadó: dr. Benky Imre leánygimnáziumi igazgató. Szombaton délután 6 órakor: „Az iskola és az ifjúsági szervezetek." Előadó: Ágoston György főiskolai igazgató. Záróbeszédet mond Korek Józsefné, a városi tanács oktatási és népművelési osztályának vezetőjeAz előadásokra a rendezőség a szülőket, pedagógusokat, az ifjúságot s minden érdeklődőt meghív; és szívesem lát. A most bányába kerülő munkásokat — egy év múlva vájárrá avatják Megbecsülés övezi hazánkban a bánya dolgozóit A m! bányánk", mi tatabányai bányászok felhívással fordultunk az ország népéhez: ötezer új bányászt küldjön! Engem a bánya Csongrád megyébe küldött, hogy a most folyó toborzási munkát segítsem és megismertessem a megye dolgozóit a bányával. Mikor kimondom ezt a szót: bánya, nagyon sok minden jut az eszünkbe. Képek: egyik a múltról, a másik a jelemről— Nyomjad azt a csillét az anyádnak azt a... — fgy fogadtak a szalonkabátos ficsurok 16 éves koromban. SzáHítócsillés lettem; olyan ember, akit mindenütt csak csúfolták és gúnyolták. Szállítócsillésnek lenni rossz volt. Nehéz munkát végeztünk. Gépek alig voltak. Másképpen van ma. Gépek és gépek, az emberek csqk irányítanak. A szállítócsillés megismerkedik a csillével. A kocsit a legtöbb esetben mozdony húzza. A vontaióikötélpályákon egy gombnyomásra szaladnak a széninél megrakott kocsikEz a szállítócsillés munkája most. Emlékszem rá, milyen nehezen leheltem csapatcsillés. Nem tanítottak bennünket. Senkise törődött azzal, hogy megtanuljuk-e a bányászmesterséget vagy nem. A mai bánvász esész másként fcilödik. A bánya tanltja a szállílócsilléseket, hogy minél előbb csapatcsillésck legyenek. A csapatcsillés már benn dolgozik a fejtésnél a fejtőcsapat tagjaként. A fejtő fejti a szenet, a csapatcsillés a kifejlett szenei a csillébe rakja és továbbítja a szállítócsillésnek. A csapatcsillés csakhamar megismeri a termeléshez szükséges gépeket: a fejtökalapácsoi, a kézifúrót, a fúró-, a réselő-, a rakodógépet, meg a szénfejtőkorobájt. Megismerkedik a gépek kezelésével is. A múltban a szállítócsillés, meg a csapatcsillés alig keresett. Most a szállftócsillés, aki segédmunkát végez, megkeresi a havi 600—650 forintot. A csapatcsillés még szintén segédmunkás, de fizetése már havi 750—800 forint. Természetesen, ha többet termel, több fizetést is kap. A most bányába kerülő munkásokat állandóan tanítják s egy év mulvt vájárrá avatják őket. Én 9 évig küzdöttem, mig azt mondtam magamról: vájár vagyok. S ez is a felszabadulás után történt. A mi multunkról sokat beszélnek a liősi halált halt bányászok síremlékei. A csendőrök lőtték agyon őket. mert több bért, jobb megé'hetést és nngvohb tál levest a többi csoporttagoknak is, akik hosszú éveken keresztül föld akkor elmondotta a családi körülményeit. Megismertetett 'nélkül, vagy aprócska földdél küszködtek, harcoltak úrral, apjával, aki 100 százalékon félül teljesítette beadási kötelefölddel, természettél, az életért. zettségét, pedig három holdon gazdálkodik. Elmondotta eddigi Julián János is sokat küzdött. Szeretett volna tanulni, életét is, — dolgozott hol kinn a földeken hol napszámra járt. - nem sikerült, szeretett volna válóban kemény, nagy feladat- Hallgatunk, — hallgatjuk, ahogy a tucsok cirpel, ra vállalkozni, ami próbárateszi erejét, ami szenvedélyes harc- ~ Af mondja, azelőtt is megvolt. Akkor miért lepett be ra, izzó munkára ösztönzi, ami a napról-napra való élet gyöt- a csoportba'. kérdem. _ relmei helyett a munkából az aratás örömét nyújtja neki, — APro> eles szemeivel vidaman mosolyog, mikor válaszol: s most végre ezt is elérte. Alkot. Megbirkózik a földdel, idő- — Nézze, én négy évig voltam a Szovjetunióban, mint vei kényszeríti, hogy még és ezt teremjen, amit élőre elten el hadifogoly. Egy vagongyárban dolgoztam. Láttam a munkabele a közösség. Meri Julián Jánosnak ez a legnagyobb brigádok munkáját, láttam, a közösségi munka előnyeit. Hazaélmény. A közösség. A sok ember összeadott ereje. jövet aztán sokáig gondolkodtam, hova menjek? Üzembe, vagy dicsomot nevel, s szaporítja a munkaegységre eső jutalékot, maradjak a földnél? Aztán úgy döntöttem, hogy a földnél „Az egy magában mindig egy marad maradok. A földdél dolgoztam mindig, szeretem a földet. És nem szoroz az egy és nem is oszt." jobban kiismerem magam benne, ,— de magánosan nem verIgy írta József Attila, a költő és Julián János is saját gödök. Nem mondom én azt, hogy mint egyéni sokkal roszhörérí tapasztalta, hogy nem szoroz az egy és nem is oszt. Szabbul eltem. Megvoltam akkor is: De annak nincs értelme. Dp ha a számok összeadódnak, végtélen erőssé növekednek .1 sok egy együtt hadsereg, egy gyár termelő kollektívája, vagy termelöcsoportja. Közösség, ahol nemcsak helye van az embernek, hanem ereje, tudása, önbizalma is megnő. 2—3—5 holdból ki lehet venni az élelmet. A ruházkodást már nem. Itt meg tavaly is 14 forint volt a munkaegység. Az idén több lesz. Jövőre még több. Már amit az idén elértünk, azt magánosan sohasem értem volna el. Se. pénz, se munkaerő Julián János, Bakos Erzsébet, meg a többiek már régen fj™{At?z™ megcsináljuk. Egymásnak segítünk, nem vad'„',„• u-riil.flnaJI.plc óc «**„.»» „ ^eg ennek dolgozunk, aki az embert senki fianak nézi, lecsalna hazamentek. Az új épület küszöbén üldögélek és nézem a , nádráaoi is tajat, a tarlók helyén bokrosodó uborkák, a regiment sorokban i . „ ' . ,, , sorakozó tengeriföldeket. ~ En '""aty °hs%cI leptem be. Van 140 •150 munkaegységem eddig, — fejadagom megvan. Kapok különböző terMar ostorok! Százkét évvel ezélőtt innen indult Dem- mészetbeni juttatást. — A készpénzből ruhát akarok venni a binszhi honvédserege ellen Jellasich és llaynau lovassága, feleségemnek, meg a kis háztájihoz akarok ragasztani valamit. Sokot változott azóta a világ! Nemcsuk a nádas, a toportyán, Mert az egyéniből arra mégsem futotta. meg a sokfajta vízimadár tűntek el azóta, hanem az egész Lassan feljött a hold és hűvös szellő támadt a Tisza felől, út i világ. S ez a föld sem a tekintetes Szabad Királyi Városé, Messziről idedudált a Kombinát, azután a Szegedi Kender, Szegedé már, hanem a kisparasztoké. Akik összeadták szabad majd a többi gyárak, elhatározásukból és megalapították a „Haladás" termelőszö- Kónya István arcán öröm fut végig. vetkezeti csoportot. — Vigyáznak! — mondja, és büszkén mosolyog. Arra Kónya Lajosé is, aki éjjeli őr és jószágápoló, — a csoport büszke, hogy elindult már azon az úton, amely a városi és legféltettebb vagyonának őre és éppen most ért vissza az paraszti élet elkülönülését számolja fel. etetésből. Leül mellém a lépcsőre. Már. előbb is beszélgettünk Szabolcsi GáLor. követeltek. Még most Is borzadva gondol minden tatabányai az 1919 szeptember 2-i bányászgyilkosságra. Horthyék látták, hogy a bányászok szabadságot akarnak, életet, kenyeret követelnek — s csendőröket küldtek. A tatabányai sírok, gyászkeretes jelentések vádiratok Horthyék embertelen rendszere ellen. Jobban szeretek beszélni a máról. Eszembe jut nagy tanítónk, Rákosi elvtárs szava, amit a pécsi bányászgyűtésen mondott 1947-ben: — ..-,a fiatal magyar demokrácia... a széncsata hőseit, a bányászokat különösen, emberhez méltó lakásokkal akarja ellátni . .. És Rákosi elvtárs állta a bányászoknak adott szavát. 1947-ben, amikor még javában folyt az ország újjáépítése, 300 új bányászlakás építését kezdték meg. Uj házak épültek Tatabányán is. Uj esz. mék valósultak meg a csákány mellett, a csillénél. A Párt esz. méi. Engem a Pár' új feladattal bízott meg: bányajnérő leltem. Ezt a beosztást csak olyan emberre bízták a múltban, aki megtagadta osztályát,"aki szidta volt munkástársait. Ma ugyanolyan bányász vagyok, mint azok, akik a föld mélyén dolgoznak. Az én munkám az ő munkájuktól elválaszthatatlan; egyért harcolunk mindketten: az ipar Jcenyeréért, a csillogó, erőt, fényt adó szénért. Munkám megbecsülését fejezi ki országunk, amikor havonta megkeresem az 1000 forintot. Őszintén mondom: megelégedett vagyok. Tavaly 600 forint hűségjutalmat kaptam, mert egyetlenegyszer sem hiányoztam igazolatlanul. Többször kaptam jutalmat, kitüntetést. Uj házam van. Munka után — sportolok. Míg itt vagyok, szerelném elmondani a csongrádmegyei fiataloknak a mi boldog életünket, azt a megbecsülést, amivel körülvesz az egész ország, a Párt, a kormány és maga Rákosi- elvtárs. Még egy hétig leszek Csongrád megyében. Addig még sok parasztfiatalnak mondom el a bányászélet szépségét. Biztos vagyok abban is, hogy akik elmennek a bányába, soha többé nem hagyják ott a tárnát. Jövö vasárnap én is vonatra ütök és visszamegyek a „szén városába" a jövendő bányászaival együtt, akik az új élet felé mennek. Elmondotta: ROMÁN ISTVÁN, a tatabányai Xl-es akna bűnyamérője Kőműveseket, ácsokat, vala. mint férfi és női segédmunkásokat keresünk azonnali belépésre szegedi és környéki munkahelyeinkre. Csongrádmegyei Tatarozó és Épilővál. Jalat szegedi telepe, Piilcz-u. 16 a. szám.