Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-24 / 196. szám

2 é PÉNTEK. 1951. AUGUSZTUS 2*. 'értésnek és szoros kapcsolatoknak ékes megnyilvánulása az országa­ink között fennálló barátsági agyüttmüködési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés. Vorosilov elvtárs ezután az USA és „szőveIségeseineik" kapcsolatai, ról beszélt. — Szánalma® a sorsa a mai Ju­goszláviának, önök nyugati szom­szédjának — mondotta a további­akban. — Tito, Kardelj, Rankovics és társai visszaállították az ország­ban a kapitalista rendszert s az or­szágban véres fasiszta rendszert ve­zetlek be az óceánon túli gazdáik hasznára és igényeiknek megfele­lően. Jugoszlávia népei azonban megtalálják a módot és az eszközö­ket a fasiszta Tito-rendszer felszá­molására, sóikat szenvedett hazájuk felszabadítására. Vorosilov elvtárs a továbbiakban az amerikai imperialisták koreai agressziójáról és háborús előkészü­leteiről beszélt, majd így folytatta: — A világ népei — mutat rá a nagy Sztálin — nem kívánják a há­ború nyomorúságainaik megismétlő­dését. Állhatatosan küzdenek a bé­ke évs a biztonság megszilárdításá­ért. — Elvtársaik! A román nép az elmúlt hét év alatt munkáspártjá­nak vezetésével, a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való test­véri kapcsolatok erősítésének biztos útján haladt, velük együtt küzdött a békéért, a szocializmusért. Ez az egyetlen helyes politika a demokratikus vívmányok meg­ingatlintallunságának alapja­Románia szabadságának és füg­getlenségének záloga, a szocia­lista társadalom és a dicsősé­ges, harcos új életet épitő ro­mán nép boldog jiivője sikeres felépítésének záloga — fejezte be viharos tapssal foga­dott beszédét a szovjet kormánykül­döttség vezetője, Vorosilov elvtárs. Vorosilov elvtárs beszéde után a többi kormányküldöttség vezetői tartottak üdvözlő beszédeket, majd a gyűlés résztvevőd a következő táv­iratot intézték Sztálin elvtárshoz: „Moszkva, Kreml. Ioszlf Visszarlonovles Sztálinnak! A Román Népköztársaság főváro­sa dolgozóinak ünnepi gyűlése, amelyet Romániának a dicsőséges szovjet hadsereg által történt fel_ szabadítása 7. évfordulója tisztele­tére tartottak, forró üdvözletét kttl­dl önnek, felszabadítójának, né­pünk legjobb barátjának és mély tisztciciét, odaadását és szeretetét fejezi kl ön Iránt. Hazánk történetében dönlő for­dulatot jelentett nz a nap, amelyen a szovjet hadsereg felszabadította Románlát. Ez a nap lehetővé tette, hogy országunk népi erői, a Kom­munista Párltul az élen, megdönt­sék a fasiszta diktatúrát, kiszakít­sák országunkat az Imperializmus láncaibél, népi demokrntikus rend­szert létesítsenek és hozzáfogjanak a szocializmus építéséhez. Népünkben örökké élni fog a megbecsülés n sznrtnl'zmus orszá­gának harcosai iránt, akik vérüket ontották népünk és az egész em­beriség szabadságáért és boldogsá ­gáért. Népünk határtalan nagyrabecsü­lést érez n nagy Szovjetunió és személyesen ön Iránt, drága Ioszlf Visszarlonovles, azért a felbecsül­hetetlen segítségért, amelyet ön Népköztársaságunknak u szocialista építés nagy munkájához nyújt. Hazánk városainak és falvainak dolgozói, akik önfeláldozóan dol­goznak első öléves tervünk határ­idő előlII teljesítésén, lépten-nyo­mon érzik ezt a baráti segítséget, a népek közötti barátság lenini­sztállnl nemes politikájának nagy­szerű megnyilvánulását­Augusztus 23-ának napján né. piink Ismét kifejezi azt a szilárd elhatározását, hogy minden Irány­ban hozzájáruljon ahhoz, hogy ku­darcba fulladjanak nz amerikai és angol Imperialisták bűnös tervel, amelyek egy új háború feneketlen mélységébe akarják taszíllani az em­beriséget. Népünk kifejezi azt a szilárd akaratát, hogy a Szovjet­unió vezette nagy béketábor sorai­ban védelmezze a békét. Éljen a román és a szovjet nép örök barátsága! Éljen a dicsőséges Szovjetunió, nz egész világ békéiének támaszai Éljen a nagy Sztálin, a béke és a szocializmus zászlóvivője, népünk forrón szeretett barátja és atyja! DLMELÉADÁ* BUDAPMÍEN a román vég felszabadulásának évfordulója alkalmából Románia felszabadulásának 7-ik évfordulója alkalmával a Kultúr­kapcsolatok Intézete díszelőadást rendezett Budapesten s<z Ifjúsági Színházban. Molnár Erik elvtárs, igazságiigymÍTiiszter ünnepi beszé­dében többi között a következőket mondotta: — Augusztus 23-a a román nép­nek ugyanaz, mint nekünk április 4., a közös felszabadítónk, a nagv Szovjetunió, a bölcs Sztálin elvtárs iránt érzett mély hála és forró sze­retet ünnepe és egyúttal a szocia. tizmus építésének, a békeharetiak mérföldköve. Beszéde további részében ismer­tette a román dolgozó népnek a felszabadulás óta elért eredményeit, majd így folytatta: — Augusztus 23. fontos dátum a magyar és a román nép kapcsola­tai szempontjából is. Népeink ba­rátságának kivirágzását a Szovjet­unió felszabadító-győzelmei tették lehetővé. A Román Munkáspárt a proletárnemzetköziség szellemében vezeti a román dolgozókat a szo­cializmus építéséért, a béke meg­védéséért vívott harcban. Ehhez a harchoz ktfván az egész magyar dolgozó nép további sikereket a baráti Román Népköztársaságnak, a Román Munkáspártnak és kor­mányának. Románia minden dolgo­zójának. Célunk közös: a béke megvédése, az imperialista üzelmek és a háborús tervek meghiúsítása, a szocializmus felépítése. Molnár Erik elvtárs beszéde után n Román Népköztársaságnak a ber­lini VIT-en részfvett és most Bu­I dapesten tartózkodó művészei ad­tak változatos, magasszínvonalú műsort. T«I „Mindnyájan láijuk ús megértettük a begyűjtés fontosságát* Úiszentivan és Kiiűekháza csatlakozott Udvar község leihívásához Alig néhány nap telt el Udvar község dolgozó parasztságának ver­senyfelhívása óta, amikor is Udvar község felhívta a községek dolgozó parasztságát: az Alkotmány ünne­pén kezdjenek „Begyűjtési békehe­tet". hozzájárulva a békéért vívott elszáait harchoz. A felhíváshoz mák-* is számos község csatlakozott, így Űjszeintiván és Kübekháza is. A kéj község dolgozó parasztjai a verseny* felhívásihoz való csatlakozás alkata mából az alábbi leveleket írták szer. kesz tőségünkhöz: A koreai néphadsereg? főparancsnokságának hadijelenfése Phenjan, (TASzSz.) A Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság nép­hadseregének főparancsnoksága je­lenti augusztus 22-én: A koreai néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai népi önkéntesek egységeivel, vala­mennyi arcvonalon sikeresen visz­szaverik az ellenséges támadáso­kat és nagy veszteségeket okoznak az ellenségnek emberben és hadi­anyagiban. Van Nguen Ziap-nak a vietnámi néphadsereg főparancsnokának napiparancsa Peking, (Uj-Kína.) Van Nguen Ziap, a vietnámi néphadsereg fő­parancsnoka napiparancsot adott ki a vietnámi augusztusa forrada­lom augusztus 19-i 6. évfordulója és a szeptember 2-i vietnámi füg­getlenségi nap emlékére. A napiparancsban Vau Nguen Ziap tábornok felhívást intézett az összes parancsnokokhoz és kato­nákhoz, hogy fokozzák harci ere­jüket és még szorosabban forrja­nak össze a néppel az ellenséges erők megsemmisítése érdekébein. H francia nemzetgyűlés elvetette a Kommunista Pártnak a munkabérek felemelésére vonatkozó javaslatát Párizs, (MTI.) A francia nemzet­gyűlés kedd esti ülésén a Kommu­nista Párt javaslatot terjesztett be, hogy a nemzetgyűlés emelje fel sürgősen a létminimumot 23.900 frankra, létesítsen mozgó bérskálát a fizetés,-k és nviigdlkk rendezésé­re s szüntesse meg a vidéki dol­gozókra oly hátrányos bérzónákat. A kommunista javastatot a jobb oldali többség 288 szavazattat 102 ellen elvetette. A jobboldali szo­cialisták és a gaullctoíík tartóz­kodtak a szavazástól. Kedves Délmagyarországi Mi, Újszentiván dolgozó parasztjai, akik itt élünk az impervn lisla-bérenc Tito és az általa elnyomott jugoszláv nép szomszédságá­ban, csatlakozunk Udvar község felhívásához. Vállaljuk,: augusztus 20-tól augusztus 25-ig 10 vagon gabonát gyűjtünk be, mert mi mind­nyájan békét akarunk és nemcsak beszélünk a békéről, hanem küzdünk is érte Udvar község felhívásához való csatlakozás alkalmával pedig mt is békebegyüjtési versenyre hívjuk ki Ószenliván község dolgozó pa­rasztságát. Elvtársi üdvözlettel Űjszentivéin dolgozó parasztsága nevében: ^ Lévai Zoltán MDP-litkór. Veszelinov Jezdimür Galzó Péter VB-elnök. VB-titlcár Kübekháza dolgozó parsaztságától az alábbi levél érkezett ozerkesztA, ségünkbe: ,,Mi, Kübekháza község dolgozó parasztjai csatlakozunk Udvar község békebegyüjtési felhíváséihoz. Vállaljuk, hogy a „Begyűjtési bé­kehét" alkalmával 12 vagon gabonát szállítunk be a terményraklárba. Mindnyájan látjuk és megértetjük a begyűjtés fontosságát és „Gyors begyűjtéssel a békéért, békeharccal a háborús uszítók ellenijei­szóval teljesítjük vállalásunkat. Itt Tito szomszédságában a gyors be­gyűjtéssel egy újabb csapást mérünk Ti.tora és a többi imperialista há­borús uszítóra. Kübekháza dolgozó parasztsága nevében: Kéri Antal íDP-titkár. Mász Ilona Kis György VB-elnök. begyűjtési állandó biz. elnöke. Az újjáalakult Magyar Vöröskereszt a dolgozók egészségvédelmét szolgálja 1961 április 14—15-én tartották meg a Magyar Vöröskereszt I. or­szágos értekezletét, amelyen a Ma­gyar Vöröskereszt széleskörű egész_ ségügyi tömegszervezetté alakult át, hogy valóban a nép érdekeit szolgálja* Az újjáalakult Magyar Vöröske­reszt nagy példaképét, a Szovjet Vöröskeresztet követi a régi név alatt ugyan, de új szellemben. Népi demokráciánk egészségügyi színvo­nalának emelését, a dolgozók mi­nél tervszerűbb, minél tökélete­sebb egészségvédelmét szolgálja. A hála és szeretet érzése tölt >:1 minden magyar dolgozót a Szov­jet Vöröskereszt iránt, amiért pél­dája nyomán lehetővé vált, hogy a Magyar Vöröskereszt a dolgozó nép érdekeit szolgáló szervezetté alakulják át. Az újjáalakult Magyar Vörös­keresztnek iaren jelentős lénés" Az amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése IV. fejezet* Gilette Ziegler (Franciaország), Fatma Bem Sliman (Tunisz), Abas­Sia Fodil (Algír), Li Thi-Que (Viet­nam), Ida Bachmann (Dánia) bizott­sági tagok és Kate Fleron Jacob­sen megfigyelő (Dánia) meglátogat­ták a Dél-Phenjan tartománybeli Nampho és Knngsze városokat. Nampho városának eredetileg 60.000 lakosa volt- Most körüübeliil a fele maradt meg­Szok Csan-Nam, Dél Phenjan tartomány népi bizottságának elnöke elmondta a Bizottság tagjainak, hogy ebben a városban nem voltak hadiüzemek, ellenben üveg., textil-, porcellán- és élelmiszeripari vállala­tok és műtrágyagyár működtek benne. Noha a Sárga-tenger partján fekvő Nampho városa tengeri ki­kötő. mégis mint kikötőnek, sem kereskedelmi, sem hadászati szem­pontból nincs nagy jelentősége, mert a Sárga-tenger vizo igen sekély. A városban n háború előtt 20,000 épület volt. Most valamennyit majd­nem teljesen elpusztították. Rom­halmazzá vált a műszaki és a me­zőgazdasági technikum, meg a szín­ház. A városban 13 kórház volt. Mindegyiket megjelölték a vörös­kereszt jelvénnyel, mégis gyújtó­bombákkal annyira megrongálták őket, hogy csak egyet lehet közülök helyreállítani. Nampho 20 iskolájá­ból mindössze kettő maradt. A vá­ros sok temploma közül csak egy kis templom maradt meg­Nampho 1950. október 22-IŐ1 de­cember 5-ig volt az amerikaiak megszállása alatt. Ezalatt az idő alatt sok épületet felgyújtottak és az élelmiszerraktárakat megsemmi­sítették. Az amerikaiak válogatott kegyet­lenkedéseket követtek el a lakos­sággal szemben. 1511 embert állati módon halálra kínoztak. Ezeknek több mint a fele asszony és gyer­mek volt. Namphot szünet nélkül bombáz­ták., a legerősebb légitámadást azon­ban 1951. május G-án hajtották végre a város ellen, A Bizottság tagjai bejárták az egész várost. Mindenütt bombatölcsércket látlak, kőtörmeléket, itt-ott rombadőlt ké­mónymaradványokat, amelyek arról tanúskodtak, hogy azon a helyen, valaha ház volt- Ahol a bizottság tagjai megálltak, a lakosság min­denütt körülvette őket, szenvedé­seikről beszéltek, elmondták, hogy nemcsak ingóságaikat veszttették el, hanem rokonaikat is, megmutatták sebeiket, a>z amerikai kínzások nyo­mát, Jang Tong-Ri, Nampho város egyik kerülete valóságos lemelő. Itt minden családból három-négy, sőt némelyikből tíz embert is megöltek. A város ebben a részében, amely egy magaslaton fekszik, egyetlen házfal sem maradt épségben, a fák megfeketedtek és elszenesedtek. A városnak ugyanebben a kerületé­ben van egy kórház, amelyre a má­jus fi.-iki légitámadás során gyúj­tóbombát dobtak. Ennek következ­tében 16 beteg hatt meg. A város másilk részében a Bizott­ság tagjai egy földalatti szükség­kórházat látogattak meg- F. kórhá­zat egy szíik, kanyargós, másfélmé­ter mélv futóárokbam rendezték be (egy részét sziklákba vájták.) Itt csupán 17 ágy számára volt férfi­hely- Az itt kezelt betegek bombák okozta súlyos égési sebekben szen­vedtek. Az egyik bombatölcsér szélén állva Li Tong-Hva, egy 42 éves lakos a következőket mondta: „Itt volt a házam, családom öt tagját veszítettem el: feleségemet,két gyer­mekemet és három rokonomat. Mindannyian a május 6,-i légitá­madás sorám pusztultak el. Mi, ko­reaiak azonban védeni fogjuk or­szágunkat és reméljük, hogy a Nem­zetközi Nőszövetség védelmébe ve­szi Korea ügyét." Kim Szu-Jong, egy másik namphói lakos, aki tfztagú családját veszí­tette el, ezt mondta: „Minden ko­reai cgyemberként fog össze! Nem tudom kifejezni érzelmeimet, de remélem a világ megért engem." Más lakosok, akik a bizottság tagjai körül álltak, ezt kiáltottak: „Rosz­szút!" A namphói nagy vásárcsarnokot 1951. április 21-én napközben szét­bombázták. A légitámadás során 48 embert ö!1ek meg és sok élelmi­szert pusztítottak el. A vásárcsar­nok mo&l csaknem teljesen üres­A namphói műtrágyagyár Észak­Korea egyik legnagyobb iparválla­lata volt. Az amerikaink 1950. au­gusztus 31-én 6 óra hosszat (este 9 órától hajnali 3 óráig) bombáz­ták a gyárat, Biz üzem 900 munkása közül 300-at megöltek. A gyárépü­lete erősen megrongálódott, sok műhelyet egyáltalán nem lehet hely­reállítani. A Bizottság tagjai a város sok lakosával beszéltek. Két gyermek, Kim Szun-Ok, 13 éves kislány és Kim Kvon-Ho, 11 éves kisfiú (mind­kettő az árvaház lakója) elmon­dották, hogv amikor az amerikaiak elfoglalták Namphói,- minden gye­reket erőszakkal ineg akartak ke­reszteltetni. Aki nem engedelmes­kedett, annak nem adtak enni, megkínozták. Visszavonulásuk előtt az amerikaink azt moudták, hogy a kínai önkéntesek minden gyereket megölnek. Azzal ijesztgették őket, hogy az amerikai csapatok atom­bombát dobnak Észak-Koreára. A 44 éves Kvan Taii-Szon molnár semmilyen pártnak nem volt a tagja­Malmában 10 munkás dolgozott. Az amerikaiak lefoglalták minden ga­bonakészletét és visszavonulásuk során az egész malmot szétrombol­ták. Kvan Tai-Szont megtévesztette az amerikai propaganda: ő is el­ment az amerikai csapatokkal. Más honfitársaival együtt a 38. széles­ségi fok közelében fekvő Hajdzsu városába irányították őket. Amikor már sok menekült gyűlt itt össze — mondta el Kvan Tai-Szon — amerikai rppiilfik gépfegyverrel kezd­ték lőni őket és sokezer koreail megöltek közülük. Iío Jong-Juk, 46 éves protestáns lelkész elmondta a Bizottság tag­jainak, hogy Namphóban 4500 ke­resztény élt. Az amerikai hírverés őket is megtévesztette. Az On Hang­7Ie egyházközséghez mintegy 1500 htvő tartozott. Ezek 1950- december 5-én valamennyien összegyűltek, hogy hajóra szálljanak és elhagy­ják Namphói. Az amerikaiak a ten­ger felől tüzet nyitottak rájuk és repülőgépekről is géppuskázták őket.. A keresztények azt hitték, hogy tévedés történt, vallásos da­lokat kezdtek énekelni, de az ame­rikaiak tovább tüzeltek és 275-öt megöltek közülük. Kim Kvon-Taj 48 éves parasztot az amerikaiak letartóztatták, mert a Parasztszövetség tagja volt. Any. nyira megkínozták, hogy lábujjai mind elnyomorodtak és soha többé nem tud már rendesen járni- Fele­ségét és leányát az amerikaiak szin­tén összeverték. Feleségének arcát elcsúfították: vasvesszővel betörtek az orrát. (Folyt- köv.) volt az esti vöröskereszt-tanfolya­mok megindítása az üzemi munká sok számára. A dolgozók, nagyré­sze örömmel fogadta a Vöröske­resztnek e lépését. Igen sokan azonban nem értették meg a Ma­gyar Vöröskereszt által megindí­tott esti tanfolyamok hatalmas je. lemtő&égét és ezért húzódoznak a tanfolyamokon való részvételtőL A legfontosabb feladat most ezen a téren, hogy a tömegszerve­zetek jó felvilágosító munkával is­mertessék a Vöröskeresztnek és a Vöröskeresztes esti tanfolyamoknak a jelentőségét, hogy minél több dolgozó vegyen azokon részt. A Magyar Vöröskeresztnek fon­tos feladata, hogy az üzemi dol­gozókat minél nagyobb számbau elsősegélynyújtó kiképzésben ré­szesítse. Az elsősegélynyújtó tan­folyamok jelentős segítséget ad­nak a dolgozók egészségének vé­désében és helyreállításában. Le­hetőséget adnak ahhoz, hogy egész séges emberként, jő munkával áll­hasson helyt minden dolgozó a ter. melés frontján a békéért vívott harcban. Ezért minden dolgozónak saját érdeke, bogy jelentkezzék az első­segélynyújtó tanfolyamra. Kovács Lászlóné Szegedi Textilművek Csehszlovák íróküldöttség érkezett Budapestre Jan Pilar, a Csehszlovák írószövetség titkára és Andrei Plavka, csehszlovák költő csü­törtökön délelőtt Budapestre érkezett. A Csehszlovák írószö­vetség küldöttei résztvesznek pénteken este a Művészeti Szö­vetség Házában rendezendő ün­nepségen, amelyet Alois Jirasek, a nagy cseh író születésének századik évfordulója alkalmá­ból tartanak. Felhívás a Békebölcsön készpénzjegyzőkhöz! A Békekölcsön-kötvények ki­osztása vége felé közeledik. Minden kölcsönjegyzőnek első­rendű érdeke, hogy kötvényei­nek idejében birtokába jusson. Az Országos Takarékpénztár felhívja azoknak a készpénz­jegyzőknek a figyelmét, akik az általuk jegyzett, összeget ki­egyenlítették. de kötvényeiket még valamilyen oknál fogva nem kapták meg. hogy fordul­janak a helyi tanácsok Béke­kölcsön felelőséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents