Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-24 / 196. szám

PÉ3ÍTF.K, iflrt. AUGUSZTUS 24. 3 mnmmmrn Csongrád megye becsületéről van szó PART ÉS PART ÉPÍT ÉS A pártonkívüli dolgozó parasztokkal pgyütt a begyűjtési terv túlteljesítéséért Falusi pártszervezeteink a be­gyűjtés eddigi eredményein nem pi­henhetnek meg. Most, az Alkotmány ünnepe után fokozott erővel, még nagyobb lendülettel "kell küzdenünk a begyűjtés túlteljesítéséért. Bősé­ges termésünkből több gabonát ad­hatunk a hazának. A falusi párt­szervezetek feladata, hogy az _ a nagyszerű mozgalom, melyei más­fél hónappal ezelőtt kezdett meg füzőreg község, ahol kérték begyűj­tési tervüknek felemelését, az Al­kotmány ünnepe után a megye min­den községében elterjedjen és való­ságra váljon. Mi az előfeltétele a begyűjtési terv túlteljesítésének? Egy szóval felelhetünk: a jól irányított, jól működő falusi népnevelő-gárda. A begyűjtés túlteljesítésének ma ki­zárólag politikai előfeltételed van­nak, mert tárgyi előfeltétele, a bő termés már megvan. Becsületbeli kötelességünk, hogy ebből a bő ter­mésből több gabonát juttassunk a nép raktárába. A falusi népnevelök irányítása teljes egészében a falusi pártszervezet, a falusi párttitkár elvtársak feladata. A legfontosabb kérdés a falusi népnevelő munká­ban, melyet a begyűjtés érdekében folytatunk az, hogy a falu kommu­nista dolgozó parasztjai maguk köré csoportosítsák a pártonkívüli dol­gozó parasztokat. * Nem elegendő az, ha csak a párttagok küzdenek a begyűjtés túl­teljesítéséért, hisz a begyűjtés kér­dése nemcsak a Párt, hanem az egész nép, az egész dolgozó paraszt­ság ügye• A Párt ebben a kérdésben is, mint a többiben harcra szervezi, harcra mozgósítja, győzelemre ve­zeti a dolgozókat. De a győzelmet, a sikert maguknak a tömegeknek kell kivívniok. Félkarú és féllábú annak a falusi pártszervezetnek az agitációs munkája,, ahol csak a párttagok agitálnak. Egészséges, eredményes felvilágosító munka caak ott kéipzelhető el, ahol a párt­tag agitátorokat és pártonkívüli népnevelők széles gyűrűje veszi kö­rül. A begyűjtésben élenjáró párlon­kivül dolgozó parasztokat bátran vonjuk be a népnevelő mitnkába. Hívjuk meg őket a népnevelő érte­kezletekre, kérjük meg őket, hogy magyarázzák el szomszédjuknak, rokonaiknak, ismerőseiknek hogy ök miért teljesítették túl begyűjtési kötelezettségüket. És miért érdeke ez ismerőseiknek is. A pártonkívüli dolgozó parasztoknak az agitációs munkába való bevonásával meghat­ványozzuk, megsokszorozzuk a párt­agitáció erejét és hatását. Minden falusi pártszervezetnek arra kell te­hát törekednie, hogy az élenjáró pártonkívüli dolgozó parasztokat, akik beadási leötelezettségüket már túlteljesítették, minél nagyobb számban vonja be az agitációs cso­portba, A tömegszervezeteknek a tagjai, a tanácstagok, a DÉFOSZ, a földművesszövetkezet, a DISZ, az MNDSZ_szervezet dolgozó paraszt tagjait kell elsősorban mozgósítani, hogy túlteljesíthessük beadási kö­telezettségünket és visszaszerezzük megyénk számára a begyűjtés rang­listáján az elvesztett harmadik he­lyet, miután negyedik helyünket is veszélyezteti az élretörő Hajdú-Bi­har. Az agitációs érvek, a jó ér­velés az egyik legfontosabb és leg­döntőbb kérdés. A meggyőző, fel­világosító munka legfőbb fegyvere a jó helyi érv. Falusi pártszerveze­teink népnevelőd legtöbb helyen már eljutottak odáig, hogy megma­gyarázzák a dolgozó parasztoknak, milyen közvetlen előnyökkel jár számukra az, ha gabonájukat C-vé­teli jegyre adják be. A meghosszab­bított prémiumot, az iparcikloutalvá. nyokat, a C-jegy utáni szabadőrlést általában jól és alaposan ismerte­tik népnevelőink. A sikerhez azon­ban ez még nem elegendő egymagá­ban. Hivatkozni kell a dolgozó pa­rasztság hazafias érzésére is és a népnevelőnek meg kell magyaráz­nia, hogy a közvetlen előnyökön kí­vül milyen közvetett előnyökhöz jut a falu a gyorsbeadással. lemertetni kell a falusi népnevelőknek, hogy Diadalmasan indult útjára a Gazda-mozgalom a Szegedi Falemezgyárbah Miat a futótűz — úgy terjedt el a Gazda-mozgalom híre a Szegedi Falemezgyárban- Mindenki csak egyről beszélt: hogyan tudnának csatlakozni Gazda Géza elvtárs, a Rákosi Művek dolgozója által kez­deményezett anyagtakarékossági mozgalomhoz? A dolgozók fontoló­ra vettéki: vájjon az ő üzemükben mit lehet tenni? összebújtak a fe­jek és másnap már határozatok születtek. Maróti Jánosné, furnir­inga-vezető, Sánita József művezető, valamint Török Attila, sztahánovista műszaki vezető kezdeményezésére „•sémiéi" tartottak az üzemben. Maróti Jánosné elv­tárSnőnek a legkisebb dolgokra is kiterjedt a figyelme. Amint járt­kelt az üzemben, megállapította, hogy a hulladékokat nem elég hasznosan dolgozzák fel. Mi történt eddig a Lemezgyár­ban? Évente közel 300 vagon hul­ladékot használtak el tüzelőnek, ami 15.700 forint értéket képvisel. Eddig még senkinek sem jutott eszébe, hogy a 300 vagon hulladé­kot hasznosabb dologra is fel le­hetne használni. Gazda Géza elv­lárs anvaglakarékossági javaslata forradalmasította a lemezgyári dol­gozókat: új gondolatok kerüllek felszínre. Sánta József művezető gyakran elsétált a hámozó gép előtt. Elnéz­te a gépben forgó hatalmas farön­köt, melybe élesen hasit bele a hámozökés. Előbb darabok kerül­nek le a gépről majd hosszú, egyenletes csíkok. Ez mindennapi látvány. Vájjon mégis min gondöl­A megyei versenybizottság csü­törtökön újból értékelte a járások, községek, gépállomások és termelő­szövetkezetek közölt folyó begyüj, fési verseny állását. A bizottság döntése alapján a já­rások begyűjtési vándorzászlaja to­vábbra is a szegedi járás birtoké­ban marad, mert begyűjtési tervét augusztus 19-ig 94.4 százalékban kodott el Sánta elvtárs? — Mi len- 1 ne, ha a dirib-dlarab hulladékle- | mezeket felhasználnánk valamire? — ez a gondolat állandóan visszn­vissza tért. Még aznap javaslatot nyújtott bo az üzemvezetőséghez. Javasolta, hogy a hámozógéptől lekerült hul­iadék-funérból készítsenek kisebb­méretű táblalemezekct a bútor és az aszlalosipar részére. Sánta elv­társ javaslatát meg is lehet való­sítani. A huliadékfunérbál évente 210 köbméter kisméretű falemezt tudnak gyártani, ami 400.000 fo­rimit értékű. A Lemezgyár udvarában igen sű­rűn felszaporodtak a hámozógépről lekerül/) rönkhultadékok. A 14—16 centiméter átmérőjű farönköknek legtöbbször az vott a sorsuk, hogy a kazánba kerüllek. Török Attila, sztahánovista műszaki vezető javas­latára ezután a röniklhulladékokat nem tüzelik fel, hanem elszállítják a Szegedi Gyufagyárnak. 120 tonna hámozási hengerből a Gyufagyár továbbhámozás révén még 70 köb­méter famennyiséget használhat, szálka- és dobozkiészítéshez. Ez a javaslat évente 27.700 forintot je­lent. Az anyagtakarékossági kezdemé­nyezéseket aktívaülés követte a Sze­gedi Lemezgyárban. Párttagok, a legjobb tömegszervezeti aktívák ül­tek össze, hogy megbeszéljék a Gazda-mozgalom további kisaélesítését. Az aktivaülésen 10 új javaslatot tártak fel a dolgozók. Egri István teljesítette. A községek vándorzász­lajáf ugyanakkor Gyálarét szövet­kezeti község őrzi, mert beadási kötelezettségének 227.8 százalékban lett eleget. A mórahalmi gépállo­más is magánál tarthatja a megyei tanács begyűjtési vándorzászlaját, mert cséplési tervét 170 százalékig teljesítette, tailajmunkn tervét pe­dig 203 százalékban. mit kapott eddig a falu a munkás, osztálytól, a gépállomásokat, a gyorsan épülő új házisorokat mind­mind agitációs érvként kell felhasz nálni. Meg kell magyarázni a dol­gozó parasztoknak, hogy az idei bő termés titka nemcsak a jó időjá­rásban, hanem a jó talajművelés, ben is keresendő. A jó talajműve­lést pedig a munkásosztály nyújtót, ta a gépek, műtrágya segítette elö. A népnevelőknek kell megmagya­rázniok, hogy a gyorsbeetdás útján a falu gyorsabban halad előre a jó­lét útján, meri a több gabona erő­síti hazánkat, államunk erősítése pedig azt jelenti hogy a munkás­osztály még több gépet, még több kultúrházat, még szebb életet biz­tosíthat a falu számára. A népne­velők mindenütt magyarázzák meg, hogy a falu soklcal-sokkal többet ka­pott a munkásosztálytól eddig, mint amennyit adott. Most a falun <yor, hogy a bő termésből teljesítse ha­zafias kötelezettségét. Falusi pártszervezeteinkben egyre gyorsabban közeledik a veze. tőségválasztás napja. A falu kom­munistái most, a begyűjtés nagy csatájában vizsgáznak abból, hogy kik a legkülönbek, kik a legharco. sabbak, akik az egész nép érdekéért való harcra maguk után tudják vonni a párlonkivülieket is. A ga­bonabegyüjtés túlteljesítésóért ví­vott harc fokmérője a pártszervezet jó, vagy rossz munkájának, fok­mérője a vezetőségi tagok irányító készségének, helytállásának és nép­hez való hűségüknek. A jő pártve. zetőség munkáját jó gazdasági eredmények igazoljáik. A jó falusi pártvezetőség munkáját most a be­gyűjtés jó, vagy rossz eredménye igazolja. A párttagok, a népnevelők várják a pártvesetőség irányítását. A falu dolgozó parasztjai pedig várják a népnevelőket, akiknek munkája nyo. mán Csongrád megye minden köz­ségébem győzelemre visszük a be­gyűjtés túlteljesítésének hazafias ügyét. sztahánovista gépész vállalta, hogy a hulladékía és ócskavas felhasz­nálásával 20 anvagszállftókocsit ké­szít el, amivel 30.000 forintot ta­karít meg. A többi javaslatok kö­zött szerepel évente két és félmil­lió gyógyszeres tégely, az üvegipar­ban használatos funérszalagok ké­szítése. Seprő, ecset- és kefenyél­nek megfelelő töbib- mint 250 ton­na hulladékot tud átadni a Lemez­gyár évente más üzemeknek. Mihei József művezető az ollózásnál le­hulló száraz furnérból az építkezés­nél jól használható hő- és hang­szigetelő készítését javasolta. A Szegedi Lemezgyár dolgozói­nak javaslatai nemcsak papíron vannak meg. A kezdeményezésiek után áttértek a Gazda-mozgalom gyakorlati kifejlesztésére is. Az üzem élenjáró dolgozói Maróti Já­nosné, Dura Józsief, Ohatt Pál au­gusztus 20-ra, Alkotmányunk ünne­pére már 20.OOO forint értékű lement készítettek hulladékból, amit a Bútorüzem részére el is szállítot­tak. A Játékárúgyárnak már több kocsi hasznos hulladékot biztosí­tottak. A lemezgyári dolgozók csatlako­zása a Gazda-mozgalomhoz újabb győzelmi állomás népgazdaságunk, fejlődésében. Több százezer forint értékű anyagtakarékossági javasla­ta itkkal és azok kivitelezésével ir.ég­iinkább hozzájárulnak ötéves ter­vünk sikeréhez, a békefronl meg­erősítéséhez. A versenybizottság döntése alap­ján viszont a makói József Attila­tszlől a mindszenti Lenin-termelő­szövetkezet átveszi a vándorzászlót. Gabonabeadúsi kötelezettségüknek a Lenin-tsz tagjai 512 százalékban tettek eleget, a makói József At­tila-tsz tagjai 426 százalékban. A megyei versenybizottság a jövő hé­ten újból dönt a begyűjtési váiv dorzászlók odaítélésérők Figyelemmel kiséri az egész or. szág a megyék nagy gyíírközését: ki lesz az első az országos be­gyűjtési versenyben? Melyik me­gye dolgozó parasztsága jelenthe­ti ki tiszta szívvel, becsülettel: erőnktől telhetően adtunk a ha. zának, hogy még szebb legyen, az ötéves terv áldásain keresztül? Ebben a versenyben élenjárni dicsőség és tisztesség. Csongrád megye nem akarja kiérdemelni ezt a dicsőséget? Az országos be­gyűjtési verseny harmadik helyé­ről a negyedik helyre csúsztunk le s Hajdú-Bihar megye előtt mindössze a jelentéktelen 0.2 szá­zalékkal vagyunk előbb. Most kell megfogni tehát a munka végét, jobban, mint ed­dig, — ezt kívánja Csongrád me­gye becsülete. Fel kell számol­nunk az elbizakodottság hangula­tát, ami eddigi eredményeinkből fakad, mert az elmaradókból lesz­nek a vesztesek. S aki most ve. szít, az a haza, a nép vagyoná­ból veszít. A meggyőző, az irányító mun­ka fegyverét tovább kell éleznünk a- megyében. Nem fordulhat elő olyan eset, mint Földeákon, ahol a mezőgazdasági állandó bizott­ság azért nem ér rá a bizottsági ülésre összejönni, mert más mun­kával van elfoglalva: nem for­dulhat elö olyan eset, hogy „mi már teljesítettük 100 százalékban beadási kötelezettségünket, ezért nem szorgalmazzuk a még feles­leges gabona beadását.' Községeink és városaink kez­deményezöen az országban kérték begyűjtési tervük felemelését és ígéretet tetlek, hogy felemelt ter­vüket teljesitik: még nagyobb részf vállalnak az ötéves terv or­szágépitö munkájából. Mégis köz­ségeink hajlamosak arra. hogy a begyűjtési eredmények kiértékelé­sénél ne a felemelt, a vállalt ter­vet vegyék alapul, hanem a régit, mert így nagyobb eredménvt tud­nak felmutatni százalékokban. A terv felemelését — a C-vétell előirányzat felemelését — öntn. (Tudósítónktól.) Ütemesen zaka­tolnak a gépek, serényen folyik' a munka. Az első gépnél derűs arc­cal dolgozik Császár Jánosáé és Irerta István, örömmel dolgoznak, mert tudják, hogy ők is hozzájá­rulnak a szocializmus építéséhez azzal, hogy minél előbb, minél jobb vetőmagot adnak mezőgazda. Ságunknak. Ugyanilyen jókedvvel .foiyiik a munka a második és a harmadik gépnél is, ahol Gajdácsi Teréz és Kószó Julianna, valamint három ifjúmunkás: Talmács István, Császár Lajos és Horváth József dolgozik. .— Nem vagyunk szakmunkások — mondja Császár Jánosné —, nem tanultuk ezt a szakmát, de iparko­Vasárnap, augusztus 26-án az or­szág minden megyéjében az építő­ipari dolgozóik harcos múltjának je­gyében rendezik meg az „Építők kultúrnapját." Az építőipari dolgo­zók e kultiírnap keretében is kife­jezésre juttatják, bogy a kuliéra fegyverével is harcolnak ötéves tervünk s'ikerreviteléért, résztvesz­nek abban a harcban, amely a kul­túrforradalom sikeres megvívásáért folyik. Az „Építők kultúrnapja" megmutatja majd, hogyan használ­ták fel azokat a kulturális lehető­ségeket az építőipari dr.lgozók, amelyeket népi demokráciánk biz­tosított számukra. A csongrádmegyei „Építők kul-­túrnapjának" változatos, gazdag műsorát Szegeden a Magasépítő Vállalat kultúrtermében (felsőváro­rosi kultúrház) rendezik meg va­sárnap délelőtt 9 órai kezdettel. A kultúrnapon a megye építőipari kultúresoportjai vesznek részr. A szegedi építőipari kutlúresoportok közül az Ecsetgyár, i Ládagyár, a Szegedi Épületszerelő Vállalat, a Gyufagyár, a Szegedi Magasépítő Vállalat és a Szegedi Falemezgyár kullúrcsoportjai. Ezenkívül szere­pelnek a kultúrnapon a hódmező­vásárhelyi, makói, csongrádi és szentesi építő-, fa- és építőanyag­ipari üzemek kuitúrcsioportjai. A kultúrnap közönsége vá'tozatos mű­sorszámokban — népi tánc, ének, zene, színjátszás — gyönyörködhet. Az egyes kulturcsoportok vidám csasztusikákat énekeinek majd mun­kájukról, elért eredményeikről, az építőipari dolgozók szebbé és gaz­dagabbá vált életéről. Az előadást egy forintos egységes helyárakkal tekinthetik meg az érdeklődők. Az Építő-, fa- és építő­datos dolgozó parasztjaink kér­ték. A teljesítését öntudatos dol­gozó parasztjaink váltatták. A nép vállalta a haza érdekében, a béke védelmére. A haza, a béke érde­kében vállalt kötelezettség teljesí­tése pedig becsületbeli köfe'esség. Ezért a C-vétell előirányzatot is minden községben és minden vá­rosban teljesíteni kell. A népnevelőkre, hárul a fontos feladat, hogy még többet foglal­kozzanak dolgozó parasztjainkkal. Magyarázzák meg, hogy kormány­zatunk a dolgozó parasztság érde­két tartotta szem előtt, amikor a gyorsbeadási jutalomban vató részesedés határidejét meghosz. szabbílotta szeptember 5-lg. A G-vételi jegyre beadott gabona minden mázsája után 75 forintos vásárlási utalványt kap dolgozó parasztságunk a munkásosztálytól, de ezen kívül őrlési kedvezmény­ben Is részesül. Nem szabad meg­alkudnunk azonban a begyűjtést nem teljesítőkkel szemben. Aki megsérti a törvényt, azzal a tör. vény erejével kell eljárni. Nem­teljesítés esetén 5 százalékkal, 13 napi késedelem esetén pedig 10 százalékkal emelni kei; a kflteie­zcttséget. A begyűjtést szabotáló kulákokkal szemben pedig a sza­botálast megtorló törvény szigo­rúságéval kell lesújtani. Udvar község kezdeményezésé* hez mcavénk községei szép szám­mai esat'akoztak. Vállalták többen tervük túlteljesítését a begyűjtést békehéten és párosversenyhe lép­tek egymással. Ezt a versenyt kell tovább szítani a megvében. Át kell még jobban forrósítani a begyűjtési békehét hátralévő nan­íalt. A verseuymozgalom további szélesítésével, minél töbh fe'esle­ge.s gabona beadásával ke'! vissza­szereznünk Baranya megye által elhódított helyünket- Jó munkánk nvomén et kell érnünk, hogy az elvesztett harmadik helyezésünket még jobb helyezéssel cseréljük fel. Csongrád megye becsületéről van szó! dunk minél előbb elsajátítani, hogy minél jobb munká; végezzünk. Vannak közöttünk diákok is, akik a szünidejük alatt tgy harcolnak ötéves tervünk sikeres megvalósí­tásáért. Legtöbb azonban köztünk a nő, akik örömmel dolgoznak, merf felszabadultak a mult minden mellőzésétől. A három gépnél alakított három brigád méltóképpen ünnepelte Al­kotmányunkat is. Versenyre hívták egymást a magtisztftási idény alatt a gépállások csökkentéséért, a jobb minőségű vetőmag előállításáért, a munkaidő teljes kihasználásáért, a magasabb termelési eredmények el­éréséért. Jankó Gyula anyagipari dolgozók szakszervezete megjutalmazza a kultúrnapon leg­jobban szereplő kullúi-csoportokat. A szakszervezet központja első díj­ként vándorzászlót juttat a nyertes kultúrcsoportnak. A szakszervezet megyei központja pedig oklevéllel jutalmazza a többi jól szereplő kmltúrcsoportok munkáját. Német úttörők látogatnak ma Szegedre Kedves vendégek érkeznek ma Szegedre. A Német Demokratikus Köztársaság Magyarországon tar­tózkodó mintegy 30 tagú úttörő küldöttsége látogat el . hozzánk. Délelőtt háromnegyed 11 órakor ünnepélyes keretek között fogad­ják őket a szegedi nagyállomáson. Az ünnepélyes fogadtatáson Sze­ged fiataljai nevében Reszta Miklós elvtárs, a városi DISZ bizottság titkára köszönti őket. A mai pén­teki nap folyamán megtekintik a várost, délután pedig az Ifjú Gárda fiúotthonba látogatnak el. Megte­kintik a fiúotthon pajtásainak é!e_ tét, Micsurin-kisérleti telepüket és a barátkozást este tábortűzzel te­szik még melegebbé. Szombaton délelőtt a Textilkom­binátba látogatnak el. délután pe­dig a szovjet hősi emlékművek ko­szorúzásával fejezik ki hálájukat felszabadítóink iránt, akiknek har. cai lehetővé tették az ő szegedi lá­togatásukat is. A koszorúzás után sétahajózásra indulnak, majd az esti órákban utaznak vissza a csillebérci úttörő táborba. A szegedi járás, Gyálarét község és a mórahalmi gépállomás megőrizte — a makói József Attila-tszlől a mindszenti Lenin-termelőszövetkezet elhódította a begyűjtési vándorzászlót Versenyben a jobb minőségű őszi vetőmagért! i/asácH&f* itHcUzck meg. Szegeden a cMHqeádtHeq^et „ípitalt Uullfanapiát*

Next

/
Thumbnails
Contents