Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-23 / 195. szám

^SÍTTÖRTÖK, 1951. AUGUSZTUS 23 5 Tovább erősítjük a magyar ifjúság és a világ ifjúsága bareos egységét A berlini VIT-rőt hazatért magyar fiatalok távirata Rákosi Mátyás és Wilhelm Pieck elvtársakhoz 1 X berlini III. VIT-en részivel* fnagyar ifjúsági küldöttség hazaérkezésekor a Szobi határállomásról p következő táviratot intézte Rákosi Mátyás elvtárshoz: „RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRSNAK, BUDAPEST. Drága Rákosi Elvtárs! A csehszlovák-magyar határról jelentjük, hogy a berlini III. Világifjúsági és Diák Béketalálkozón résztveti magyar delcgáeió hazaérkezett. Népköztársaságunk eredményeinek köszönhetjük, amelyeket nagy Tártunk és Rákosi elvtárs vezetésével ért el, hogy Berlinben a világ ifjúsága és a német nép nagy szeretettel és megbecsüléssel vett körül bennünket. Delegációnk Is igyekezett munkájával erősíteni a béke jnegvédéséért folytatott harcot és növelni Népköztársaságunk megbecsülését. Innen köszönjük a Pártnak és Rákosi Elvtársnak, hogy lehetővé lette számunkra, hogy résztvegyünk ezen a nagyjelentőségű béketalálkozón, amely hatalmas erőt nd nekünk a további munkához. Fogadjuk, hogy Berlinben telt eskünkhöz híven, tovább erősítjük a magyar Ifjúság és a világ ifjúsága harcos egységét, n békéért folyó harcban. Hazánkba visszatérve, még fokozottabb munkával és tanulással, az ellenség elleni kíméletlen harccal igyekszünk elősegíteni a szocializmus felépítését. Éljen a mi legyőzhetetlen nagy Pártunk és drága édesapánk, Rákost Elvtárs! .A berlini III. Vllágiljúságl és Diák Béketalálkozón résztvett magyar delegáció." Távirat Wilhelm Pieck elvtárshoz A magyar ifjúsági küldöttség a német-csehszlovák határról a következő táviratot intézte Wilhelm Picc.k elvtárshoz, a Német Dcrao. Ja-alikus Köztársaság elnökéhez: „KEDVES WILHELM PIECK JCLVTÁRS! A III. Vüágifjúsági és Diák BéJcelalálkozón részlvett magyar ifjúsági küldöttség forró szerelettel üdvözli Önt. Szeretnők a német népitek meleg köszönetünket kifejezni azért a szives, testvéri vendégszeretetért, amelyei egész németországi tartózkodásunk alatt mindenütt élveztünk. A Német Demokratikus Köztársaság területét azzal a meggyőződéssel hagyjuk el, hogy a ///• VIT még bensőségesebb szálakkal fűzte egymáshoz a német és a magyar ifjúságot a békéért vívott harcában. A III. Világifjúsági Találkozó nagyszerű erdeményei, az ifjú német hé. keharcosok hősiessége új erőt kölcsönöznek nekünk abban a harcunkban, amelyei a békéért és a szocializmus építéséért folytatunk hazánkban. Éljen az egységes, független, demokratikus Németország! Éljen a német és a magyar nép barátsága! Éljen Wilhelm Pieck, a német nép nagy vezére! A III. VIT-en részlvett magyar ifjúság küldöttsége A küldöttség fogadása Budapesten A küldöttség, 1400 boldog magyar fiatal kedden este érkezeti meg különvonaton Budapestre. Az ünnepélyes fogadtatáson megjelentek: Rónai Sándor elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kiss Károly elvtárs, külügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter eső helyettese, a baráti állomok külképviseleteinek képviselői. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Népköztársaság kormánya nevében Kiss Károly olvtárs, a DISz nevében pedig Gosztonyi János elvtárs, a DISz Központi Vezetőségének titkára üdvözölte a hazaérkezett küldöttséget. A küldöttség nevében Bacsó Ferenc, a DISz főtitkárhelyettese válaszolt az üdvözlésekre. A fogadási ünnepség után a fiatalok a Keleti-pályaudvarról a Szabadság-térre mentek, hogy ott megkoszorúzzák népünk szabadságáért életüket adó szovjet hősök emlékművét. Románia felszabadulásának hetedik évfordulója A Román Népköztársaság dolgozói augusztus 23-án ünmplik az ország felszabadulásának 7. évfordulóját. Hét éve, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg megszabadította Románia népeit a burzsoá-földesúri elnyomástól, hét éve. hogy a Kommunisták Romániai Pártja által vezetett hazafias •rők megdöntötték a fasiszta An_ tonescu.d i ktaturát. Románia függetlensége hosszú évtizedeken át csak papíron létezett, hiszen az ország már régóta a nyugati imperialista hatalmak trösztjeinek félgyarmata volt. A mindenkori kormányok politikáját a francia, angol, amerikai és német lökések irányították. A tőkésérdekeknek megfelelően az volt a cél, hogy Romániát hadibázissá építsék ki a Szovjetunió ellen, s hogy adandó alkalommal a nép fiait használják fel ágyútölteléknek. „Románia elsődlegesen mezőgaz. 'dasági állam" — tanították évti. zedeken át az iskolákban A valóság az volt. hogy ezt az „elsődlegesen mezőgazdasági államot" a külföldi tőkések olyan területnek tekintették, ahol piacot teremthetnek legsilányabb áruik elhelyezé. Kére és ahonnan büntetlenül rabolhatják a gazdag ország kincseit. A román kőolajiparba beruházott tőke egyharmada például a „Royal Dutch Shell'' tröszt „Astra Romana" elnevezésű vállalatának tu. lajdonában volt. Ez az angol érdekeltségű vállalat 10 év alatt 50 százalékkal emelte tőkéjét. A német trösztök még nagyobb rablógazdálkodást folytattak Romániá. ban: csupán a háború éveiben tízmilliárd lejt raboltak a romániai népektől. Ez az összeg megfelelt Románia 12 évre szóló költségvetési összegének. „Ipart importálunk és mezőgazdaságot exportálunk!" — ez volt a román külkereskedelem jelszava, A valóság az volt, hogy a külföldi ipar nem gépeket, hanem fogyasz,tássi cikkeket szállított Romániába. 1928—1937-ig például a teiljea import 80.74 százaiékát a késztermékek képezték, ezen belül textiláru, ból 27.43 százalékot hoztak be külföldről. holott az „elsődleges me. zőgazdasági'' Romániának annyi gyapotja. lenje, kenderje és gyapjúja volt. amennyi bőven fedezte volna a szükségleteket. A külföldi lökések azonban nagyobb hasznot vághattak zsebre, ha a nyersanyagot kiszállítják Romániából, majd mint készárut szállítják ismét viszsza a romániai piacra. A „független" Románia meglévő ipara ennék következtében egyre sorvadt. Az 1929—1933. évek közötti nagy világválság idején nagyon sok üzem beszüntette a termelést, a vajdahunyadi fémműt egyszerű gépjavító műhellyé alakították át, s mindenfelé tömegesen bocsátották bi a munkásokat, Ű Gzegény volt a gazdag ország népe. Az „elsődleges mező. gazdasági" Romániában például a hektáronkénti búzatermés átlaga a legalacsonyabb volt egész Európában. Kukoricából például 1933— 1937. között 9.8 mázsa volt a hek. táronkénti átlagtermés; ugyanakkor Magyarországon egy.egy hektárról 18.5 mázsát takarítottak be. A gazdaságok felének nem volt ekéje és boronája a lakosság fele nem tudott írni-olvasni, a csecse, mőhalandóság Európa országai közül Romániában volt a legnagyobb (19.9 százalék). A Szovjet Hadsereg felszabadi, totta a romániai népeket is az elnyomás alól, s a dolgozó parasztsággal szövetkezett munkásosztály teljes egészében kezébe vette a politikai hatalmat. „Románia felszabadítása a Szovjet Hadsereg áltat — mondotta Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs — nemcsak az országunk nemzeti felszabadulását jelentette, hanem megteremtette a kellő körülményeket, az összes előfeltételeket az uralkodó osztályok — a földesurak és tőkések — leverésére, lehetővé tette a nép harcának kibontakozását, forradalmi jellegű reformok végrehajtását, megóvta országunkat az imperialista hatal. mak fegyveres intervenciójától, le. hetővé tette a néphatalom gyors kifejlődését és az áttérést a népi demokratikus rendszerre, amely a proletárdiktatúra egyik formája". A Román Népköztársaság tehát a félgyarmati állapotból független, szuverén ország lett. A dolgozók nagy lendülettel láttak hozzá az ország politikai és gazdasági erejének megerősítéséhez. Az „elsődleges mezőgazdasági" Románia egendája egyszeriben szappanbuborékként szertefoszlott. Amíg a múltban a nehézipar alapját mindössze néhány kezdetleges vállalat képezte, s a legegyszerűbb munka, eszközöket, sőt alkatrészeket is külföldről kel ett behozni, addig a Román Népköztársaságban ma már olyan hatalmas ipari egységek vannak, mint a „Sov-Rom-MetalResica", a vajda-hunyadi új kohók, vagy a krajovai „Elektroputere" gyár. Megteremtették a kőolajipar, berendezéseket gyártó ipart, s először gyártanak az országban korszerű szivattyúkat, transzmissziós földszivattyúkat. 190 lóerős Diesel, motorokat, robbanómotorokat, traktorokat, kombájnokat, precíziós esztergapadokat, szövőgépeket és gördülő anyagot a vasút számára. A Román Népköztársaság és a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus országok közötti baráti kapcsolatokat teremtettek, amelyek az érdekek kölcsönös tiszteletben tartásán, a nemzeti függetlenség és szuverenitás biztosításán alapulnak. A Szovjetunió segítségével megteremtették a nehézipart és a szerszámgépgyártó ipart, amely. az egész népgazdaság fejlődésének a kulcsa. A Román Népköztársaság a Szovjetuniótól a legmodernebb szerszámgépeket, bányászati és faipari gépi berendezéseket, gyári felszereléseket importálja s mindez meggyorsítja a szocializmus építését. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítsége eredményeképpen a Román Népköztársaság ipari termelése a tervgazdálkodás két éve alatt megkétszereződött. A román ipar globális termelése a mult év tavaszán már G0 százalékkal túlszárnyalta az 1938. évi ipar termelési színvonalát. 1951 első hat hónapjában az egész ipar globális termelési tervét 107.8 százalékra teljesítette. Ez 131.7 százalékát teszi kii az előző év hasonló időszaka termelési színvonalánakSzerte az egész országban hatalmas építkezések folynak: most épül a 60 kilométer hosszú Duna —Fekete-tengeri csatorna, új erőművek és kombinátok létesülnek. Egyre fejlődik a mezőgazdaság is. A traktorok száma például 1951 első félévében 1560-nal emelkedett és 24 új gép- és traikitorállomás létesült. Az őszi búza hektáronkénti átlagtermése az idén 13 és fél mázsa. Tlyen körülmények között a dolgozók életszínvonala és kulturális színvonala is gyorsan emelkedik. 1949-ben.például az átlagbérek az iparban 30 százalékkal nőttek. Az országban ma már 153 főiskolai tanszék működik 54.525 hallgatóval; 1938-ban a 41 főiskolai tanszéken 26.598 ifjú tanult. A csecsemőhalandóság a háború előtti 19-9 százalékró1 13.5 százalékra csőkkent már 1949-ben. 1951—35 között, az ötéves terv ideje alatt 25 milliárd lejt költenek a dolgozók egészségvédelmére. Országszerte új lakóházak, egész városnegyedek. sőt városok épülnek. Uj városképet kapott a bukaresti Ferentari-negyed, Kolozsvár és Sztálinváros (volt Brassó) külvárosa is. Uj lakóházaik építésére 43 milliárd lejt irányoz elő az ötéves terv. A Román Népköztársaság dolgozó népe minden erővel azon van, hogy minél hamarabb felépítse a szocializmust s hogy az újabb békealkotásokkial még jobban megszilárdítsa a Szovjetunió vezeite béketábort. A romániai népek a Párt vezetésével rohamléptekkel haladnak a szabadság és boldogság útján, amelyet 7 évvel ezelőtt, augusztus 23-án nyitott meg előttük is a népek nagy barátja és védelmezője: Sztálin elvtárs. Magyar államférfiak üdvözlőtáviratai Románia felszabadulásának 7. évfordulója alkalmából I. C. Parhon Urnák, a Román Népköztársaság nagy nemzet, gyűlése elnöksége elnökének. Bukarest. A baráli román nép felszabadításának hetedik évfordulóián magam és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának nevében legmelegebb szercncsekívánataimat küldöm önnek és az egész romáa népnek. A magyar nép őszinte nagy rabecsüíéssel kiséri a román népnek felszabadulása után a szocializmus építése terén elért hata!m is eredményeit. A népeink között egyre szorosabbra fűződő együttműködös és testvéri összefogás a Szovjetunió vezette béketábor fontos tényezője. Kívánom, hogy a baráti román nép hét évvel ezelőtt megkezdett országépítö munkáját év röl-évre további sikerekkel ünnepelhesse. RÓNAI SÁNDOR a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dr. Petru Groza Urnák, a Román Népköztársaság minisztertanácsa elnökének. Bukarest. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a magyar nép nevében forró üdvözletemet küldöm önnek a felszabadult román nép nagy nemzeti ünnepén. A Román Népköztársaság elmúlt hét esztendő alatt nagv eredményeket ért el a szocializmus építése, függetlensége és a béke megvédése terén. A román és a magyar nép szoros testvéri együtt, működésben, a nagy Szovjetunió állandó támogatásával sikeresen építi a szocializmust és harcol a béke megőrzéséért annak a legyőzhetetlen béketábornak soraiban, amelyet a népek bölcs tanítója, a nagy Sztálin vezet. A szocializmus eredményes építéséhez és a testvéri román nép békéért vívott harcához őszinte szívből további nagy sikereket kívánok. DOBI ISTVÁN a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A na Pauker, a Román Népköztársaság külügyminiszterének, ">"• Bukarest. A baráti román népnek a Szovjetunió áltat történt felszabadításának 7. évfordulója alakalmából legmelegebb jókívánságaimat fejezem ki, A magyar nép őszinte örömmel látja és nagyra értékeli a testvéri román nép sikereit és mély együttérzéssel kíséri a békéért vívott elszánt harcát az imperialista agresszorok beavatkozási kísérletei ellen. A két baráti népet az elszakíthatatlan barátság és szövetség szálai fűzik egybe és a jövőben is szorosan cgjiüliműködve folytatják a szocializmus építését. Vállvetve küzdenek közös felszabaditónk, a nagy Szovjetunió vezetésével a békeszerető népek táborában a tartós békt biztosításáért. KISS KAROLY, A ••*«*•*? • a Magyar Népköztársaság külügyminisztere• Megérkezel! Bukarestbe a magyar kormányküldöttség Bukarest (MTI). Szerdán délelőtt Vas Zoltán elvtárs miniszter vezetésével megérkezett Bukarestbe a magyar kormányküldöttség. A pályaudvaron a magyar küldöttséget Chibu Stoica, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, nehézipari miniszter. Vasile Vaida földművelésügyi miniszter és Grigore Preoteaso, külügyminiszterhelyettes fogadta. A küldöttséget Chibu Stoica üdvözölte, örömét fejezve ki a magyar delegáció megérkezésén. Az üdvözlésre Vas Zoltán elvtárs miniszter válaszolt és átadta a magyar dolgozók, a Párt és Rákosi Mátyás elvtárs űd. vözletét. Szeptember 6-án kezdődik a tervköicson nyereménykötvényeinek harmadik sorsolása Megkezdik a kötvények visszafizetését . 'nOinivuők ls p4at»u»nwi»K ii»m»«« nélkülözhetetlen az agitációs munkában Az Orgzágos Takarékpénztárban kedden délben Pohányi József elvtárs. vezérigazgató, sajtófogadás keretében jelentette be. hogy szeptember 6-án. 7-én, 8-án és 9-én tartják meg az ötéves tervköicson nyereményeinek harmadik nyereménysorsolását a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A nyereménysorsolással egyidőben megkezdik a kötvényeknek a törlesztési terv szerinti visszafizetését is. — A dolgozó nép állama be. tartja sraavát — mondotta. — Utolsó fillérig visszafizeti a néptől kapott kölcsönt, amelynek milliós összegei nagyban hozzájárultak az ötéves terv nagyszabású beruházásaihoz, a Dunai Vasmű, az Inotai Erőmű, a Földalatti Gyorsvasút és sok más nagyszerű alkotás építkezéseihez. A sorsolás szeptember 6-ún délután 4 órakor kezdődik ünnepélyes keretek között a Zeneművészeti Főiskolán. Az ezt követő napokon, 7-én és 8-án délután 3 órakor, 9-én, vasárnap pedig délelőtt 9 órakor kezdődik a sorsolás. Az utolsó sorsolási napon húzzák ki a 100.000 forintos főnyereményt. A nyereménysorsolás három szerencsekerékkel történik. Az első kerékből kihúzzák a nyerő •kötvények sorozatszámát, g második kerékből a sorszámát, a harmadikból pedig a nyeremény összegét. Ezzel az eljárással a nagyobb összegű nyereményeket sorsolják ki. Az ezer-, ötszáz- és háromszázforintos nyeremények kisorsolása sorozathúzással történik, ennél az eljárásnál minden olyan kötvény nyer, amelynek sorozatszáma és sorszámának utolsó számjegye azonos a kihúzott számokkal. A törlesztésre kerülő kötvényeket mind sorozathúzással fogják kisorsolni. A nyereménysorsolásnál egy darab százezerforintos főnyeremény. 12 darnb ötvenezerforintos, 25 darab huszonötezerforintos. 64 darab tízezerforintos. 190 darab ötezerforintos és 76.300 darab ezer-, ötszáz-, illetve háromszáiztforintos nyeremény kerül kisorsolásra. ösz_ szesen 30,700.000 forint öszszegben. Most kerül elsőízben sor a kötvényeknek sorsolás útján történő törlesztésére. Ez alkalommal több, mini 200.000 darab kötvényt sorsolnak ki névértékben. A törlesztéses sorsolás útján ez alkalommal visszafizetendő összeg meghaladja a 41 millió forintot. Mindennap a sorsolások után gyorslistát készítenek a kihúzott kötvényekről, a sorsolások befejezése után elkészülő hivatalos nyereménylista pedig legkésőbb szeptember 10-ig el-