Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-22 / 194. szám

„Évi termelési tervünket december 2l-re befejezzük" — ígérik a Textilkombinát dolgozói Rákosi elvtársnak Alsóváros csatlakozott Udvar község versenyfelhívásához Ujabb kommunista győzelmek H francia községi pólválaszlásokon AZ MSP C SONGRA DM E GY El PARTB I Z OTT S ÁGÁNAK LAPJA VII. ÉYF. 194. SZÁM ARA 50 Fll.l.ÉR SZERDA, 1951. AUGUSZTUS 22. Áz Alkotmány ünnepe eleven erő további harcunkhoz: a tartós békéért való küzdelemben hangoztatta Jegyinák János elvtárs a szegedi dolgozók hatalmas tömegű, békeharcos Alkotmány'ünnepi nagygyűlésén Az ünnepi hangulat, amely már szombat este ráköszöntött a vá­rosra, hétfőn, Alkotmányunk év­fordulójának napján érte el tető­fokút. Az utcákon már korán reggel zeneszó csendült: Szeged zenekarai köszöntötték friss éb­resztővel a dolgozókat. Nemsokára rá benépesültek az utcák, gyüle­kező embercsoportok tűnlek, fel mindenfelé. Hosszú sorokban, bol­dog, daloló menetekben indultak meg utána valamennyien, kik er­ről, kik arról nyolc felvonulási útvonalon a Széchenyi-tér, az ün­nepi nagygyűlés színhelye felé. Az ünnepi virágdíszbe öltöztetett, gondos kezektől kicsinosított há­zakról könnyedén lobogtak felé­jük a vörös és nemzetiszínű zászlók, mintha üdvözölnék a mo­solygós, derűs menetet. A kezek­ben táblák, zászlók, Párlunk és a Szovjetunió által vezetett béketá­bor legkiválóbb harcosainak arc­képei emelkedtek a magasba. A táblákon pedig itt is, ott is fel­tűnt egy.egy felírás, egy-egy idé. zet az Alkotmányból: , Minden halalom a dolgozó népé!" — ol­vashattuk az egyiken, — „A Ma­gyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama" — tünt szembe a másikon. „Éljen._ a Párt! Éljen Rákosi!" — hirdette egy újabb felirat, aztán második, harmadik, tizedik, huszadik .. .ki győzte volna megszámlálni mind­azt a jelmondatot, amelyet a dol­gozók keze festett fel, hogy ezzel is hálájukat, ragaszkodó szerele­tüket fejezzék ki a felszabadító Szovjetunió, Pártunk, Sztálin és Rákosi elvtársak iránt, akiknek nyugodt életüket s ennek egyik biztosítékát, az Alkotmányt kö­szönhetik. Hullámzott, áradt a tömeg szüntelenül. Üzemek munkásai, a környékbeli tszcsk tagjai, egyéni­leg dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozók jöttek egyaránt• Vala­mennyiüket közös gondolat lelke­sített: van hazánk, van Alkotmá­nyunk s ha kell, ezt megvédjük mindenfajta ellenséggel, külső támadóval, vagy belső bitanggal szemben, békénk, még boldogabb jövőnk érdekében. Ebben a béke­harcos, forró hangulatban gyűl­tek össze az ünneplő dolgozók a Széchenyi-téren,, amelyet valóság­gal ellepett a felvonulók hatalmas csapata. Még a Lenin-utcán is sű­rűn feketetett a tömeg, amelyből büszkén magasodott ki a csillagos vörös és a nemzetiszínű zászlók erdeje, de ellepték a megjelentek még a tanácsháza előtti parktük­röket is. Felszabadultan, boldog örömmel, egységes, békeharcos akarattal ünnepeltek a szegediek. Ünnepelték békéjük, boldogulá­suk,. az új élet alapkövét: Alkot­mányunkat. Ax új kenyér átadásával megkezdődik a nagygyűlés Fél 1)0 kor felhangzott a magyar Himnusz: megkezdődött az ünnepi nagygyűlés. A Népköztársaságunk címerével, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképével díszített tri­bünön addigra elfoglalta helyét Je­gyinák János elvtárs, a gyűlés ün­nepi szónoka, a Szegedi Pártbizott­ság tagjaival, a városi tanács és a többi tömegszervezetek vezetőivel, valamint a legkiválóbb üzemi mun­kások. dolgozó parasztok és értelmi­ségi dolgozók képviselőivel. Inke László, a Szegedi Nemzeti Színház művésze lépett a mikrofon elé és lelkesítő lendületlel szavalta el Pol­gár István: „Törvénnyé vált a bol­dogabb élet" című versét. Fehér ci­póval a kezében Börcsölc Szilvesz­ter és Ménesi Éva, a kecskéstelepi Táncsics tszcs tagjai jelentek meg ezután a tribünön és a szegedi ter_ melöospportok nevében új lisztből készült foszlós kenyeret nyújtottak át. A kedves jelenetet Zombori Já­nos elvtárs, a Szegedi Pártbizottság első titkárának rövid megnyitóbe­széde követte. Üdvözölte a gyűlés igen nagyszámú résztvevőit és han­goztatta, hogy ez a nagygyűlés is békehareunk együk jelentős állomá­sa Szegeden. Jegyinák János elvtárs beszéde Zombori elvtárs megnyitó beszéde Után Jegyinák János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság első titkára mondotta el ünnepi be­szédét. — Hosszú hetek óta folyik a gyárakban, a mezőgazdasági mun­kában, a hivatalokban, a tudósok műhelyeiben azokinak a szocialista munkavállalásoknak a teljesítése, amelyekkel dolgozóink augusztus 20-án, Népköztársaságunk Alkot­mánya születésének második évfor­dulóját ünneplik — kezdte beszé­dét. — Az ünnepre való lelkes ké­szülődésben fokozódott a verseny az ipari munkások, a dolgozó parasz. tok között. Újra igazolódott annak a helyessége, amit Rákosi elvtárs az Alkotmány országgyűlési tárgyalá. sán megállapított: „Száz és száz megnyilvánulásból derül ki, hogy az új Alkotmányból dolgozó népünk új erőt merít, új lendületet nyer." Jegyinák elvtárs hangoztatta, hogy a versenyben állók növekvő szá­ma nemcsak a szocializmus ügyének diadalmas előretörését szemtéltett, de figyelmeztet ben­nünket arra is, hogy még min­dig igen sokán nem versenyez­nek az alkotó munka fokozásá­ban, még mindig vannak sokan, akik nem értették meg a szocialista ta­karékosság fontosságát, akik nem látják, hogy a bélko ügye, az igazi hazafiasság és a szilárd munkafe­gyelem egymástól elválaszthatatla­nok. ,Alattvalóbból" az ország kormányzói — Az Alkotmány dolgozó né- 1 pünk alaptörvénye. Azokat az alap­vető változásokat fejezi ki a tör­vény erejével, amelyet dolgozó né­pünk a munkássággal az élen, Pártunk vezetésével a Szovjetunió felszabadító harca nyomán s a Szovjetunió segítségével négy és fél év szívós, hősies harcának eredményeként elért. Azt fejezi ki, hogy a hazát ezer esztendőn ke­resztül verejtékével védő és építő, ezer esztendőn át mellőzött, kisem­mizett, elnyomott és kizsákmányolt dolgozó magyar nép „alattvalóból" az államot kormányzó, az ország ügyeit közvetlenül intéző állampol­gárrá nőtt. Azt fejezi kii, liogy hazánkban egyre szélesebb ered­ménnyel küzdünk a kizsákmá­nyolók ellen és a szocializ­must építjük­Ennek értelmében mondotta Rákosi elvtárs az Alkotmány születésekor, hogy az egész magyar dolgozó nép ,,az Alkotmány fényénél meg­győződik róla, hogy jó ügyet vé­dett. amikor a régi reakcióval, a külföldi imperialistákkal szemben elszántan, meg nem tántorodva harcolt a demokrácia politikai és gazdasági vívmányaiért. Most előt­te az eredmény, a tengernyi erő­feszítés, a szívós munka a dolgozó nép igazába és a szocializmusba vetett liit gyümölcse: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya." Vázolta a továbbiakban Jegyinák elvtárs Népköztársaságunk állambe. rendezésél, amely minden területen azon az elven épül fel, liogy min­den hatalom a dolgozó népé. „Nábink valóban nem üres szólam a nép hatalma — mon­dotta —, hanem élő valóság: a dolgozók a gazdái ennek az országnak, minden érettük és általuk történik." Végig vezette ezt a gondolatot az országgyűlés megváltozott jellegétől kezdve, a minisztertanácson át a helyi tanácsokig, ahol mindenütt a dolgozó nép képviselői, a nép ál­tal választott küldöttek irányítanak. — Az Alkotmány nyomán felszá­moltuk az államapparátus egész területén a tőkés államigazgatás szervezeti maradványait, a népnyú­zó főispánok, szolgabirák, a néptől idegen bürokraták rendszerét­Leszámolunk a nép ellenségeivel Népköztársaságunk törvényei a dolgozókat védik. Erről a követke­zőket mondotta Jegyinák elvtárs: — Bíróságaink és ügyészségeink is ma már a nép hatalmának szer­vei. A népből kikerült ój bírák, ügyészek mellett a tanácsokban résztvevő népi ülnökök 'általában szorosan együttműködnek a néphez hű régi szakbírákkal és ítéleteik­ben beváltják az Alkotmány sza­vait, amely s>zeri irt: >,A Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szo­cialista társadalmi együttélés sza­bályainak megtartására." így számoltak le ügyészeink, bíráink az árulókkal, az ellen­ség Ügynökeivel, így mutatták meg legutóbb a Grősz-bandá­nak, mit jelent szembe kerülni a nép törvényeivel, így sújtanak le a szocializmus épí lésének eredményei ellen acsarko­dó, kártevő kulákokra, a népva gyon rombolóira, a szabofálókra és bércsalókra. Bíráink már nemcsak a nép nevében, de valóban a nép lelkével és eszével hozzák ítéletei­ket, kemények és kérlelhetetlenek at é!fenséggel szemben. A dolgozók erejének, a nép ál­lamának. a proletárdiktatúrá­nak megingathatatlan szerve!: néphadseregünk, államvédelmi hatóságunk, rendőrségünk, ame­lyeknek vezetői népünk leghű­ségesebb fial; tagjai pedig fá­radhatatlanul és áldozattól vissza nem riadva védik ha­zánk békéjét és biztonságát minden külső és belső ellenség­gel, minden kártevő kísérle­tével szemben. Néphadseregünkről büszkén és jog­gal mondhatjuk Farkas elvtárs sza­vaival: „Több mint 103 év után először van újra a magyar népnek, a magyar munkásosztálynak, a dol­gozó parasztságnak olyan hadsere­ge, amely ezer és ezer szállal ösz­sze van forrva magával a néppel, amely legszentebb kötelességének népe ügyének szolgálatát tekinti­Népünk ezért érzi és tudja, hogy fiatal, fejlődő néphadseregünk hús az ö húsából, vér nz ö véréből." Hangoztatta Jegyinák elvtárs, liogy helyesen ismerik fel az Alkot­mány értelmé) dolgozótok, ami­kor az Alkotmány szellemének megfelelően harrba indulqak a lerv túlteljesítéséért. Az Alkotmány őrei és végrehajtói a versenyeik kezdeményezői, a szta­hánovisták, az újítók, az élenjáró dolgozók. Ők a szovjet emberek nagyszerű példamutatásának ne­mes folytatói. Hasát kapott a dolgozó parasztság is Külön szólt ezután az Alkot­mánnyal kapcsolatban a paraszt­ság kérdéséről, a mezőgazdaság ügyéről, amelynek sorsában az Al­kotmány alapvető történelmi for­dulatot jelentett. — Teljességében megváltozott dolgozó parasztságunk helyzete. Nemcsalfc földhöz jutottak a nincs­telen milliók, nemcsak eldőlt a ma­gyar szegényparasztság ezeréves pere az elnyomással, a kizsákmá­nyolással szemben, nemcsak felszá­moltuk a nagybirtokot, de meg­nyílt a magyar dolgozó parasztság előtt a fejlődésnek olyan nagysze­rű távlata, amely emhpri munka­körülményeket, a terme'és soha nem álmodott megnövekedését, jó­létét, biztonságát jeleníti számára. "— A dolgozó magyar paraszti tömegek az Alkotmányban kap­ták meg jövőjük biztosítékát. Népköztársaságunk Alkotmányát ezért érzi magáénak az ipari mun­kássággal összeforrott dolgozó pa­rasztság is és ezért versenyez ha­talmas lendülettel az Alkotmány megünneplésére azzal, hogy minél többet és minél jobbat adjon, a dolgozók államának, amely az ő állama és amelyben hazát kapott az ezer évig rabszolgaként vérével, verejtékével öntözött földöt. Az a sok millió paraszt, aki most a begyűjtés első díjáért versenyez, ezzel a versennyel az Alkotmányba, a Népköztár­saságba helyezett bizalmát fe­jezi kl. Mindannyian az Alkotmány har­cosai, az Alkotmány eredményeinek megőrzői és továbbfejlesztői. Jó munkával, az Alkotmány zászlaja alatt — Ezt a tudatot, ezt a reális hazaszeretetet kell mégjobban el. mélyítenünk dolgozó parasztsá­gunk tagjaiban, rámutatva arra, hogy az egyes falvak, az egyes csa_ ládo-k. egy-egy ember számára mit jelent az Alkotmány. Ha megma. gyarázzuk. mit hozott nekik „ népi demokrácia, milyen jövő áll előt­tük, akkor az Alkotmány erejéve! tovább emeljük bennük a lelkese, dés tüzét, fokozzuk munkakedvü­ket. Érezni fogják, hogy minden egyes további munka­órával. amellyel eredményüket emelik, minden zsák termény, nyel, amellyel a begyűjtés eredményéi szaporítják, a sa­ját jövőjüket építik. Érezni fogjál^ hogy az állam iránt vállalt kötelezettségük teljesítése a saját maguk erejének megnövelő, sét jelenti. Érezni fogják, hogy mindenki, aki vonakodva teljesíti az állam iránti kötelezettségét, aki igyekszik azt megkerülni, aki a kulákkal cimborál — lényegében az Alkotmánnyal, tehát az 5 alaptörvényükkel kerül szembe. így tehát a népköztársaságnak, az g államuknak az ellensége. Jó mun­kával, az Alkotmány zászlaja alatt új erőre lelkesítjük dolgozó pa­rasztságunkat is és szinte kimerít, hetetlen új erőforrásokat nyitunk meg felemelt ötéves tervünk telje­sítéséhez. Jogaink biztosítéka: az Alkotmány Részletesen tárgyalta Jegyinák elvtárs beszéde során azokat a ki­emelkedő legfontosabb jogokat, amelyeket Alkotmányunk anmyi más, a múltban ismeretlen joggal együtt biztosít a dolgozó népnek. Ezek között egyik legfontosabb a mun­kához való alkotmányos jog, ame­lyet nem elvont tételek, hanem a mindeninap eseményei világítanak meg, a munkaerőket kereső hirde­tések, egyre Szépülő és szaporodó ipari tanuló otthonaink. lenyűgöző erővel és' lendülettel fejlődő üze­meink, gyáraink, amelyek új, és új, szebb és szebb munkahelyeket jelentenek. — Az Alkotmány ünnepén fo­kozottan érezzék dolgozóink a bekövetkezett, szinte felmér­hetetlen változást és hassa őket át az „ tudat, hogy ter­melési eredményeink növelésé­vei saját jogaiknak építenek újabb és újabb biztosítékot. Dolgozóink az Alkotmány ünnepéi minden kalapácsütésnél, minden új termelési eredménynél, minden ka­szavágásnál, minden tollvonásnál érezzék, hogy egy lépéssel tovább mentek. Beszélt ennek kapcsán Jegyinák elvtárs arról, hogy napi életünk mutatja meg. az Alkotmány milyen messzemenően biztosítja a. dolgo. zóknak pihenéshez, üdüléshez való jogát, védi a dolgozók egészségé', sőt biztosítja a művelődéshez vaő jogot is. Az Alkotmány tette való­sággá mindezek mellett a nők egyenjogpl&ágát és minden vonalon biztosítja a fiatalok jogát. a fia­talok fejlődését is. El nem múló hála a Szovjetunió, Sztálin elvtárs iránt — A háború elleni nemzetközi küzdelem — folytatta a továbbiak­ban — döntő szakaszába lépett. Ebben a fokozott felelősséget je­lentő időben Alkotmányunk is fi­gyelmeztesse országunk minden dolgozóját, hogy a békéért küz­deni nálunk alkotmányos köteles­ség. Csak az nevezheti magái a szó igazi értelmében Népköztársa, ságunk állampolgárának, aki ennek a köteléknek a tartalmá­ban érzi, hogy a béke ügyét szolgálja, a béke harcának ka. tonája és mindennapos tettei a békéért folyó harc szinterén zajlanak, szocialista köteles­ségvállalásával pedig magasra emeli a béke fegyverét. Arra a hálára figyelmeztetett ezután Jegyinák elvtárs, amelyre Alkotmányunk Inegszületése is kö telez a felszabadító Szovjetunió iránt. — Világosan kell látnunk — és az idők múlása folyamán egyre v1­lágosabban is látja dolgozó né­pünk —, hogy valóban minden eredményünk, az Alkotmány min­den egyes tétele szorosan összefügg a Szovjetunió állandó segítségével, amellyel ma is mellettünk áll. A Szovjetunió segítsége nyo­mán, a munkásosztály vezette áldozatos és győzelmes harcok útján, a magyar kommunisták, nagy Pártunk irányításával ha­ladunk a boldogabb jövő felé. A valóságot tükrözi az Alkotmány akkor amikor rendelkezései között aláhúzza a munkásosztály vezető szerepét és azt a tényt, hogy népi demokráciánk irányító ereje a munkásosztály élcsapata: a Ma­gyar Dolgozók Pártja, amely a fel. szabadulás óta töretlenül adja a nagy tettekhez a kezdeményezést, a lendületet, amelynek tagjai él vezetői elsősorban vállalják az ál­dozatot. ha áldozatra kerül a sor. Az Alkotmány ünneplésével dolgozó népünk nemcsak elis­meri ezeket a tényeket de kl. fejezi el nem múló háláját a szovjet nép és Sztálin elvtárs iránt. Kifejezi azt a bizalmat is, amely, lyel egyre inkább és egyre nagyobb lelkesedéssel Pártunk felé fordul. Minden tettünket a néphez való hűség sugározza Mindvégig nagy lelkesedéssel ki„ sért beszéde végén Jegyinák elv­társ arra figyelmeztetett, hogy ak_ kor járunk el az Alkotmány szel­lemében, ha minden tettünk a néphez való törhetetlen hűséget sugározza. Leplezzük le az ellen, ség minden próbálkozását, bármi­lyen burkolt formában jelentkez­zék is. — Ha jól teljesítjük ezt a fel­adatunkat. akkor az Alkotmány ünnepe valóban szocialista ün­nep lesz. Eleven erő további harcunkhoz: a tartós békéért való küzdelemben, ötéves népgazdasági tervünk határidő előtti teljesítéséhez, azoknak a feladatoknak a betöltéséhez, amelyeket Párlunk és Rákosi elvtárs méltán vár tőlünk. Hosszan zúgott a taps és éljen­zés a beszéd után és épp úgy. mint több alkalommal, közben is forrón éltette Pártunkat. a Szovjetuniói, Sztálin és Rákosi elvtársakat aa ünneplő tömeg.

Next

/
Thumbnails
Contents