Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-22 / 194. szám

„Évi termelési tervünket december 2l-re befejezzük" — ígérik a Textilkombinát dolgozói Rákosi elvtársnak Alsóváros csatlakozott Udvar község versenyfelhívásához Ujabb kommunista győzelmek H francia községi pólválaszlásokon AZ MSP C SONGRA DM E GY El PARTB I Z OTT S ÁGÁNAK LAPJA VII. ÉYF. 194. SZÁM ARA 50 Fll.l.ÉR SZERDA, 1951. AUGUSZTUS 22. Áz Alkotmány ünnepe eleven erő további harcunkhoz: a tartós békéért való küzdelemben hangoztatta Jegyinák János elvtárs a szegedi dolgozók hatalmas tömegű, békeharcos Alkotmány'ünnepi nagygyűlésén Az ünnepi hangulat, amely már szombat este ráköszöntött a városra, hétfőn, Alkotmányunk évfordulójának napján érte el tetőfokút. Az utcákon már korán reggel zeneszó csendült: Szeged zenekarai köszöntötték friss ébresztővel a dolgozókat. Nemsokára rá benépesültek az utcák, gyülekező embercsoportok tűnlek, fel mindenfelé. Hosszú sorokban, boldog, daloló menetekben indultak meg utána valamennyien, kik erről, kik arról nyolc felvonulási útvonalon a Széchenyi-tér, az ünnepi nagygyűlés színhelye felé. Az ünnepi virágdíszbe öltöztetett, gondos kezektől kicsinosított házakról könnyedén lobogtak feléjük a vörös és nemzetiszínű zászlók, mintha üdvözölnék a mosolygós, derűs menetet. A kezekben táblák, zászlók, Párlunk és a Szovjetunió által vezetett béketábor legkiválóbb harcosainak arcképei emelkedtek a magasba. A táblákon pedig itt is, ott is feltűnt egy.egy felírás, egy-egy idé. zet az Alkotmányból: , Minden halalom a dolgozó népé!" — olvashattuk az egyiken, — „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama" — tünt szembe a másikon. „Éljen._ a Párt! Éljen Rákosi!" — hirdette egy újabb felirat, aztán második, harmadik, tizedik, huszadik .. .ki győzte volna megszámlálni mindazt a jelmondatot, amelyet a dolgozók keze festett fel, hogy ezzel is hálájukat, ragaszkodó szereletüket fejezzék ki a felszabadító Szovjetunió, Pártunk, Sztálin és Rákosi elvtársak iránt, akiknek nyugodt életüket s ennek egyik biztosítékát, az Alkotmányt köszönhetik. Hullámzott, áradt a tömeg szüntelenül. Üzemek munkásai, a környékbeli tszcsk tagjai, egyénileg dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozók jöttek egyaránt• Valamennyiüket közös gondolat lelkesített: van hazánk, van Alkotmányunk s ha kell, ezt megvédjük mindenfajta ellenséggel, külső támadóval, vagy belső bitanggal szemben, békénk, még boldogabb jövőnk érdekében. Ebben a békeharcos, forró hangulatban gyűltek össze az ünneplő dolgozók a Széchenyi-téren,, amelyet valósággal ellepett a felvonulók hatalmas csapata. Még a Lenin-utcán is sűrűn feketetett a tömeg, amelyből büszkén magasodott ki a csillagos vörös és a nemzetiszínű zászlók erdeje, de ellepték a megjelentek még a tanácsháza előtti parktükröket is. Felszabadultan, boldog örömmel, egységes, békeharcos akarattal ünnepeltek a szegediek. Ünnepelték békéjük, boldogulásuk,. az új élet alapkövét: Alkotmányunkat. Ax új kenyér átadásával megkezdődik a nagygyűlés Fél 1)0 kor felhangzott a magyar Himnusz: megkezdődött az ünnepi nagygyűlés. A Népköztársaságunk címerével, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak arcképével díszített tribünön addigra elfoglalta helyét Jegyinák János elvtárs, a gyűlés ünnepi szónoka, a Szegedi Pártbizottság tagjaival, a városi tanács és a többi tömegszervezetek vezetőivel, valamint a legkiválóbb üzemi munkások. dolgozó parasztok és értelmiségi dolgozók képviselőivel. Inke László, a Szegedi Nemzeti Színház művésze lépett a mikrofon elé és lelkesítő lendületlel szavalta el Polgár István: „Törvénnyé vált a boldogabb élet" című versét. Fehér cipóval a kezében Börcsölc Szilveszter és Ménesi Éva, a kecskéstelepi Táncsics tszcs tagjai jelentek meg ezután a tribünön és a szegedi ter_ melöospportok nevében új lisztből készült foszlós kenyeret nyújtottak át. A kedves jelenetet Zombori János elvtárs, a Szegedi Pártbizottság első titkárának rövid megnyitóbeszéde követte. Üdvözölte a gyűlés igen nagyszámú résztvevőit és hangoztatta, hogy ez a nagygyűlés is békehareunk együk jelentős állomása Szegeden. Jegyinák János elvtárs beszéde Zombori elvtárs megnyitó beszéde Után Jegyinák János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbizottság első titkára mondotta el ünnepi beszédét. — Hosszú hetek óta folyik a gyárakban, a mezőgazdasági munkában, a hivatalokban, a tudósok műhelyeiben azokinak a szocialista munkavállalásoknak a teljesítése, amelyekkel dolgozóink augusztus 20-án, Népköztársaságunk Alkotmánya születésének második évfordulóját ünneplik — kezdte beszédét. — Az ünnepre való lelkes készülődésben fokozódott a verseny az ipari munkások, a dolgozó parasz. tok között. Újra igazolódott annak a helyessége, amit Rákosi elvtárs az Alkotmány országgyűlési tárgyalá. sán megállapított: „Száz és száz megnyilvánulásból derül ki, hogy az új Alkotmányból dolgozó népünk új erőt merít, új lendületet nyer." Jegyinák elvtárs hangoztatta, hogy a versenyben állók növekvő száma nemcsak a szocializmus ügyének diadalmas előretörését szemtéltett, de figyelmeztet bennünket arra is, hogy még mindig igen sokán nem versenyeznek az alkotó munka fokozásában, még mindig vannak sokan, akik nem értették meg a szocialista takarékosság fontosságát, akik nem látják, hogy a bélko ügye, az igazi hazafiasság és a szilárd munkafegyelem egymástól elválaszthatatlanok. ,Alattvalóbból" az ország kormányzói — Az Alkotmány dolgozó né- 1 pünk alaptörvénye. Azokat az alapvető változásokat fejezi ki a törvény erejével, amelyet dolgozó népünk a munkássággal az élen, Pártunk vezetésével a Szovjetunió felszabadító harca nyomán s a Szovjetunió segítségével négy és fél év szívós, hősies harcának eredményeként elért. Azt fejezi ki, hogy a hazát ezer esztendőn keresztül verejtékével védő és építő, ezer esztendőn át mellőzött, kisemmizett, elnyomott és kizsákmányolt dolgozó magyar nép „alattvalóból" az államot kormányzó, az ország ügyeit közvetlenül intéző állampolgárrá nőtt. Azt fejezi kii, liogy hazánkban egyre szélesebb eredménnyel küzdünk a kizsákmányolók ellen és a szocializmust építjükEnnek értelmében mondotta Rákosi elvtárs az Alkotmány születésekor, hogy az egész magyar dolgozó nép ,,az Alkotmány fényénél meggyőződik róla, hogy jó ügyet védett. amikor a régi reakcióval, a külföldi imperialistákkal szemben elszántan, meg nem tántorodva harcolt a demokrácia politikai és gazdasági vívmányaiért. Most előtte az eredmény, a tengernyi erőfeszítés, a szívós munka a dolgozó nép igazába és a szocializmusba vetett liit gyümölcse: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya." Vázolta a továbbiakban Jegyinák elvtárs Népköztársaságunk állambe. rendezésél, amely minden területen azon az elven épül fel, liogy minden hatalom a dolgozó népé. „Nábink valóban nem üres szólam a nép hatalma — mondotta —, hanem élő valóság: a dolgozók a gazdái ennek az országnak, minden érettük és általuk történik." Végig vezette ezt a gondolatot az országgyűlés megváltozott jellegétől kezdve, a minisztertanácson át a helyi tanácsokig, ahol mindenütt a dolgozó nép képviselői, a nép által választott küldöttek irányítanak. — Az Alkotmány nyomán felszámoltuk az államapparátus egész területén a tőkés államigazgatás szervezeti maradványait, a népnyúzó főispánok, szolgabirák, a néptől idegen bürokraták rendszerétLeszámolunk a nép ellenségeivel Népköztársaságunk törvényei a dolgozókat védik. Erről a következőket mondotta Jegyinák elvtárs: — Bíróságaink és ügyészségeink is ma már a nép hatalmának szervei. A népből kikerült ój bírák, ügyészek mellett a tanácsokban résztvevő népi ülnökök 'általában szorosan együttműködnek a néphez hű régi szakbírákkal és ítéleteikben beváltják az Alkotmány szavait, amely s>zeri irt: >,A Magyar Népköztársaság bíróságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, védik és biztosítják a népi demokrácia állami, gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megtartására." így számoltak le ügyészeink, bíráink az árulókkal, az ellenség Ügynökeivel, így mutatták meg legutóbb a Grősz-bandának, mit jelent szembe kerülni a nép törvényeivel, így sújtanak le a szocializmus épí lésének eredményei ellen acsarkodó, kártevő kulákokra, a népva gyon rombolóira, a szabofálókra és bércsalókra. Bíráink már nemcsak a nép nevében, de valóban a nép lelkével és eszével hozzák ítéleteiket, kemények és kérlelhetetlenek at é!fenséggel szemben. A dolgozók erejének, a nép államának. a proletárdiktatúrának megingathatatlan szerve!: néphadseregünk, államvédelmi hatóságunk, rendőrségünk, amelyeknek vezetői népünk leghűségesebb fial; tagjai pedig fáradhatatlanul és áldozattól vissza nem riadva védik hazánk békéjét és biztonságát minden külső és belső ellenséggel, minden kártevő kísérletével szemben. Néphadseregünkről büszkén és joggal mondhatjuk Farkas elvtárs szavaival: „Több mint 103 év után először van újra a magyar népnek, a magyar munkásosztálynak, a dolgozó parasztságnak olyan hadserege, amely ezer és ezer szállal öszsze van forrva magával a néppel, amely legszentebb kötelességének népe ügyének szolgálatát tekintiNépünk ezért érzi és tudja, hogy fiatal, fejlődő néphadseregünk hús az ö húsából, vér nz ö véréből." Hangoztatta Jegyinák elvtárs, liogy helyesen ismerik fel az Alkotmány értelmé) dolgozótok, amikor az Alkotmány szellemének megfelelően harrba indulqak a lerv túlteljesítéséért. Az Alkotmány őrei és végrehajtói a versenyeik kezdeményezői, a sztahánovisták, az újítók, az élenjáró dolgozók. Ők a szovjet emberek nagyszerű példamutatásának nemes folytatói. Hasát kapott a dolgozó parasztság is Külön szólt ezután az Alkotmánnyal kapcsolatban a parasztság kérdéséről, a mezőgazdaság ügyéről, amelynek sorsában az Alkotmány alapvető történelmi fordulatot jelentett. — Teljességében megváltozott dolgozó parasztságunk helyzete. Nemcsalfc földhöz jutottak a nincstelen milliók, nemcsak eldőlt a magyar szegényparasztság ezeréves pere az elnyomással, a kizsákmányolással szemben, nemcsak felszámoltuk a nagybirtokot, de megnyílt a magyar dolgozó parasztság előtt a fejlődésnek olyan nagyszerű távlata, amely emhpri munkakörülményeket, a terme'és soha nem álmodott megnövekedését, jólétét, biztonságát jeleníti számára. "— A dolgozó magyar paraszti tömegek az Alkotmányban kapták meg jövőjük biztosítékát. Népköztársaságunk Alkotmányát ezért érzi magáénak az ipari munkássággal összeforrott dolgozó parasztság is és ezért versenyez hatalmas lendülettel az Alkotmány megünneplésére azzal, hogy minél többet és minél jobbat adjon, a dolgozók államának, amely az ő állama és amelyben hazát kapott az ezer évig rabszolgaként vérével, verejtékével öntözött földöt. Az a sok millió paraszt, aki most a begyűjtés első díjáért versenyez, ezzel a versennyel az Alkotmányba, a Népköztársaságba helyezett bizalmát fejezi kl. Mindannyian az Alkotmány harcosai, az Alkotmány eredményeinek megőrzői és továbbfejlesztői. Jó munkával, az Alkotmány zászlaja alatt — Ezt a tudatot, ezt a reális hazaszeretetet kell mégjobban el. mélyítenünk dolgozó parasztságunk tagjaiban, rámutatva arra, hogy az egyes falvak, az egyes csa_ ládo-k. egy-egy ember számára mit jelent az Alkotmány. Ha megma. gyarázzuk. mit hozott nekik „ népi demokrácia, milyen jövő áll előttük, akkor az Alkotmány erejéve! tovább emeljük bennük a lelkese, dés tüzét, fokozzuk munkakedvüket. Érezni fogják, hogy minden egyes további munkaórával. amellyel eredményüket emelik, minden zsák termény, nyel, amellyel a begyűjtés eredményéi szaporítják, a saját jövőjüket építik. Érezni fogjál^ hogy az állam iránt vállalt kötelezettségük teljesítése a saját maguk erejének megnövelő, sét jelenti. Érezni fogják, hogy mindenki, aki vonakodva teljesíti az állam iránti kötelezettségét, aki igyekszik azt megkerülni, aki a kulákkal cimborál — lényegében az Alkotmánnyal, tehát az 5 alaptörvényükkel kerül szembe. így tehát a népköztársaságnak, az g államuknak az ellensége. Jó munkával, az Alkotmány zászlaja alatt új erőre lelkesítjük dolgozó parasztságunkat is és szinte kimerít, hetetlen új erőforrásokat nyitunk meg felemelt ötéves tervünk teljesítéséhez. Jogaink biztosítéka: az Alkotmány Részletesen tárgyalta Jegyinák elvtárs beszéde során azokat a kiemelkedő legfontosabb jogokat, amelyeket Alkotmányunk anmyi más, a múltban ismeretlen joggal együtt biztosít a dolgozó népnek. Ezek között egyik legfontosabb a munkához való alkotmányos jog, amelyet nem elvont tételek, hanem a mindeninap eseményei világítanak meg, a munkaerőket kereső hirdetések, egyre Szépülő és szaporodó ipari tanuló otthonaink. lenyűgöző erővel és' lendülettel fejlődő üzemeink, gyáraink, amelyek új, és új, szebb és szebb munkahelyeket jelentenek. — Az Alkotmány ünnepén fokozottan érezzék dolgozóink a bekövetkezett, szinte felmérhetetlen változást és hassa őket át az „ tudat, hogy termelési eredményeink növelésévei saját jogaiknak építenek újabb és újabb biztosítékot. Dolgozóink az Alkotmány ünnepéi minden kalapácsütésnél, minden új termelési eredménynél, minden kaszavágásnál, minden tollvonásnál érezzék, hogy egy lépéssel tovább mentek. Beszélt ennek kapcsán Jegyinák elvtárs arról, hogy napi életünk mutatja meg. az Alkotmány milyen messzemenően biztosítja a. dolgo. zóknak pihenéshez, üdüléshez való jogát, védi a dolgozók egészségé', sőt biztosítja a művelődéshez vaő jogot is. Az Alkotmány tette valósággá mindezek mellett a nők egyenjogpl&ágát és minden vonalon biztosítja a fiatalok jogát. a fiatalok fejlődését is. El nem múló hála a Szovjetunió, Sztálin elvtárs iránt — A háború elleni nemzetközi küzdelem — folytatta a továbbiakban — döntő szakaszába lépett. Ebben a fokozott felelősséget jelentő időben Alkotmányunk is figyelmeztesse országunk minden dolgozóját, hogy a békéért küzdeni nálunk alkotmányos kötelesség. Csak az nevezheti magái a szó igazi értelmében Népköztársa, ságunk állampolgárának, aki ennek a köteléknek a tartalmában érzi, hogy a béke ügyét szolgálja, a béke harcának ka. tonája és mindennapos tettei a békéért folyó harc szinterén zajlanak, szocialista kötelességvállalásával pedig magasra emeli a béke fegyverét. Arra a hálára figyelmeztetett ezután Jegyinák elvtárs, amelyre Alkotmányunk Inegszületése is kö telez a felszabadító Szovjetunió iránt. — Világosan kell látnunk — és az idők múlása folyamán egyre v1lágosabban is látja dolgozó népünk —, hogy valóban minden eredményünk, az Alkotmány minden egyes tétele szorosan összefügg a Szovjetunió állandó segítségével, amellyel ma is mellettünk áll. A Szovjetunió segítsége nyomán, a munkásosztály vezette áldozatos és győzelmes harcok útján, a magyar kommunisták, nagy Pártunk irányításával haladunk a boldogabb jövő felé. A valóságot tükrözi az Alkotmány akkor amikor rendelkezései között aláhúzza a munkásosztály vezető szerepét és azt a tényt, hogy népi demokráciánk irányító ereje a munkásosztály élcsapata: a Magyar Dolgozók Pártja, amely a fel. szabadulás óta töretlenül adja a nagy tettekhez a kezdeményezést, a lendületet, amelynek tagjai él vezetői elsősorban vállalják az áldozatot. ha áldozatra kerül a sor. Az Alkotmány ünneplésével dolgozó népünk nemcsak elismeri ezeket a tényeket de kl. fejezi el nem múló háláját a szovjet nép és Sztálin elvtárs iránt. Kifejezi azt a bizalmat is, amely, lyel egyre inkább és egyre nagyobb lelkesedéssel Pártunk felé fordul. Minden tettünket a néphez való hűség sugározza Mindvégig nagy lelkesedéssel ki„ sért beszéde végén Jegyinák elvtárs arra figyelmeztetett, hogy ak_ kor járunk el az Alkotmány szellemében, ha minden tettünk a néphez való törhetetlen hűséget sugározza. Leplezzük le az ellen, ség minden próbálkozását, bármilyen burkolt formában jelentkezzék is. — Ha jól teljesítjük ezt a feladatunkat. akkor az Alkotmány ünnepe valóban szocialista ünnep lesz. Eleven erő további harcunkhoz: a tartós békéért való küzdelemben, ötéves népgazdasági tervünk határidő előtti teljesítéséhez, azoknak a feladatoknak a betöltéséhez, amelyeket Párlunk és Rákosi elvtárs méltán vár tőlünk. Hosszan zúgott a taps és éljenzés a beszéd után és épp úgy. mint több alkalommal, közben is forrón éltette Pártunkat. a Szovjetuniói, Sztálin és Rákosi elvtársakat aa ünneplő tömeg.