Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-18 / 192. szám

VAOMHA T, 1961- AWiliaTBfr M. IMam Ir tábornok ismétellen követelte: k. — • A koreai katonai demarkációs vonalat a 38. szélességi körön állapítsák meg A keszoni tárgyalások 26. ülésén közös albizottság alakult a tárgyalások zsákutcából való kivezetésére Peking, (TASzSz). Az Uj-Kínn Jtírügyiiökfcég jelenti tt koreai front füúudiszállúsáról: ' A koreai fegyverszüneti tárgvalásofcat folytató megbízottak 25. lilébe augusztus 15-én, koreai idő szerint 10 órakor kezdődölt és il iára 40 perckor fejeződölt be. A következő ülést augusztus IB-án 12 órára tűzlék ki. A huszonötödik ülés sem hozolI jialad&st a második napirendi pont — a demilitarizált övezet megteremtését szolgáló katonai demarkációs vonal megállapításának kérdébébenNam fr tábornok, a koreai néphadsereg és n kínai népi önkéntesek küldöttségének vezetője határozottan visszautasította a szembenálló fél hibás álláspontját, melv --zerint taktikai és stratégiai bom. batámadásaikat elkülönítve tekintik és rámatatott, hogy mind a taktikai, mind stratégiai bombázás errdinénye végül is a szárazföldi erők harealbnn tükröződik. A szembenálló fél csak azáltal képes bizonytalanul és ideiglenesen megtartani ezidőszerlnlt állásait, bogy a barbár tüzérségi tűz, az örült légi és tengeri bombázások katonai hatására támaszkodik. A jelenlegi arcvonalak helyzete nem tükrözi vissza a békés koreai pol. gárok, a városok és községek válogatás nélküli lövetésének, valamint esztelen légi és tengeri bombázások hatását. Mert ez kegyetlenség és brutalitás, aminek kalopai hatása az arcvonalak helyzctéfe nem is lehet S így azoknak, akik Koreában ezeket a példátlan gazteltekct elkövetik, semmi alapjuk sincs nrrn, hogy c kegyetlenkedésekre hivatkozva, arcátlanul ellenszolgáltatásokat követeljenekNam Ir tábornok ismét kijelentette, annak érdekében, hogy az jilések megszakadását megnlcndályozzák. haladéktalanul áttéihesse. nek a napirend többi pontjának megtárgyalására, a szembenálló félnek el kell ejtenie fantasztikus javaslatát, fontolóra kell vennie és H kell fogadnia a mi igazságos |js észszerű javaslatunkat: a katonai demnrkációs vonalat a 38- szélességi körön állapítsák meg. Az lij-Kina hírügynökség tudósítójának a koreai front főhadiszállásáról szerzett értesülése szerint a koreai fegyverszüneti tárgyalósok 2(1. ülése augusztus 10-án, koreai időszámítás szerint 12 órakor kezdődött és 1 óra 20 perckor fejeződött be. Az ENSz-haderők küldöttségének javaslatára az ülés folyamán mindkét fél megegyezett abban, hogy közös albizottságot állítanak fel, amely mindkét félnek a napirend 2. pontjára vonatkozó álláspontját megtárgyalja és javnslalnknl tesz a tárgyalások zsákutcából való kllendíléséreMindkét fél kél megbízottat és melléjük két kísérőt küld a közös albizottságba. Az albizottság ülésezésének ideje alatt a fegyverszüneti tárgyalások szünetelnek, egészen addig, amíg az albizottság javaslatai) és problémáit nem terjeszti megvitatás és döntés céljából a fegyverszüneti értekezlet ülése elé. Nam Ir tábornok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkénteseik küldöttségének vezetője rámutatott arra, hogv bár a másik fél ismételten kijelentette, javaslatai tűzték ki. bármikor módosíthatók, a valóságban egész idő alatt ahhoz az elvéhez ragaszkodott, hogy a katonai demarkációs vonatat és a demilitarizált övezetet a 38- szélességi körtő! északra a mi állásaink mögött jelöljék ki és a katonai demarkációs vonal úgynevezett módosítása alatt a mi állásaink módosítását érti. Másrészt, bár a mi javaslatunk arra irányul, hogy a 38. szélességi kör mentén rögzítsük a katonai demarkációs vonalat, az ezen alapuló demilitarizált övezetre vonatkozó javaslatunk módosítható, ha szükséges és észszerű a terep és a két fél közös érdekeinek szempontjából. Nam Ir tábornok világosan rámutatott arra, hogy sn. albizottság tárgyalásai a demilitarizált övezetre vonatkozó kérdésben csak akkor lehetnek eredményesek, ha a másik fél véglegesen lemond Igazságtalan és esztelen javaslatáról és koraolyan fontolóra veszi igazságos és észszerű javaslatainkat, amelyek arra irányulnak, hogy a 38. szélességi kör legyen a demilitarizált övezel alapvonala. Az albizottság első ülését augusztus 17-én délelőtt tíz órára LEVÉL BERLINBŐL Egy Petőfi-telepi ifjú békeharcos a VIT-ről V A világ minden békeszerető emberének gondolata ma a Világifjúsági Találkozó felé fordul. A béketábor hatalmas erejét, szilárdságát jellemzi ez a találkozó, egyben megmutatja az ifjúság harcos kiállását a Szovjetunió vezette béketábor mellett. Minden békeszerető ember keze ökölbeszorul, amikor arról hall, vagy olvas, hogy a nyugati imperialisták milyen barbár eszközökkel próbálják, megakadályozni a kapitalista országok ifjú békeharcosainak útját. Még a gyilkolástól sem riadnak vissza, hogy megakadályozzák az ifjúságnak a VIT-en való részvételét. Számtalan fiatal 14, 15 éves leányt, vagy fiút a legaljasabb módon bánfal máznak vagy internáló táborba zárnak. Ezzel saemben a Szovjetunió fa a népi demokratikus országok mindent elkövetnek, bogy az ifjúság útját a találkozóra miinél szebbé, feledhteflenebbé tegyék' Azok a levelek, melyeket a magyar fiatalok írnak Berlinből, mind azt bizonyítják, hogy Pártunk és Rákosi elvtárs személyesen is mindent elkövetett, bogy a mi fiataljaink — hasonlóan a töbhi népi demokratikus országok és a Szovjetunió fiataljaihoz — minél jobban érezzék magukat Berlinben. Erről a szerető gondoskodásról beszél Doválv Erzsébetnek, a Petőfi-telep fiataljának a levele is, amit a Vtlágif jósági Találkozó színhelyéről a Petőfi-telepi pártszervezetnek és édesanvjának írt. Az MDP Petőfi-telepi III. alapszervezethez küldött levél szövege: A koreai néphadsereg: főparancsnokságának hadijelenfőse Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Domüfcratik-us Köztártsasáig néphadseregének főparano. nokeága közli, hogy a koreai népi önkéntesek egységei visz. szaverték az amerikai-angol agresszorok és a Li Szin Man hadsereg csapatainak az arcvonal egyes szakaszain indított heves támadásait és emberben, valamint hadianyagban nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. A néphadsereg légvédelmi egységei éa az ellenséges repülőgépekre vadászó lövéstzosz tagok lelőttek hat ellenséges renülogéDet. A koreai csapatok és a kínai Önkéntes egységek öt nap alatt több, mint háromezer ellenséges katonát semmisítettek meg. Hazaérkezett a Szovjetunióban járt magyar orvosküldöttség Csütörtökön délután hazaérkezett az a háromtagú magyar orvosküldöttség, amely egy hónapon át tanulmányozta a-Szovjetunió egészségügyi intézményeit. „Kedves elvtársak! » Harcos elvtársi üdvözletem küldöm minden elvtársnak is ígérem, hogy úgy harcolok itt a békéérthogy az a Itare méltó legyen a mi nagy Pártunkhoz. A Párt nevelt a nép szeretetére, as élvtársak tanítottak meg, hogy gyűlöljem a nép elenségeit. Előre a Pártért, a békéért, a szocializmusért, a népek barátságának megszilárdításáért! Kommunista üdvözlettel: r Doi ály Erzsébet Édesanyjáthoz írt levél: ,Édes anyukám! Nagyon jól érzem ma-gam. Mindennel elláttak bennünket. Rákosi elvtárs úgy gondoskodott a magyar delegációról, ahogy csak egy jó édesapa gondoskodhat gyermekeiről. Ezt érezzük minden lépésünknél. Magyar autóbuszok száUitanak bennünket mindenhová, egy lépést sem megyük gyalog. Olyan szereieltel vesznek körül a német fiatalok és a többi külföldi fiúk, lányok, amit nem is lehet leírni. Rákosi elvtárs — mint gondos apa — még megfelelő zsebpénzről is gondoskodott, Szerető kislányod: Erzsi". Ez a két levél arra figyelmeztet minden békét és hazáját szerető magyar embert, hogy tovább kell fokoznunk békoharcunkat, még jobban el keH mélyítenünk szeretetünket a Szovjetunió. Sztálin elvtárs, a mi nagy Pártunk és Rákosi elv, társ iráni. Eiler Márton, MDP Petőfi III. párttitkár, A kSnnvO- és élelnrezésipari üzemek értékelése augusztus 1-10-ig a minisztertanács vándorziszlajáért folyó versenyben 1. Gizella Gőzmalom, 2. Szegedi Textilművek. Tervét 105.15 százalékra teljesítette. A versenylendület kiváló, különösen a fiataloknál. 3. Harai Fésűsfonó és Szövőgyár. 4. Békésmegyei Termén yforgate mi Vállalat. Szállítási tervét az értékelés időszakában 114.3 százalék, ra exporttervét négy nappal hama. rább teljesítette. 5. Lágymányosi Dohánygyár. 6. Táncsics Bőrgyár. II. FEJEZET A Bizottság járt Phenjanban, a K«reai Népi Demokratikus Köztársaság jelenlegi ideiglenes fővárosában. A háború előtt Phenjannak 400 ezer lakosa voll. A városban sok nagy, modem tégla- és betonépü)et és korszerű lakás volt, amelyek •— amint ez az épületek maradványaiból megállapítható — korszerű központi fűtéssel, valamint egészségügyi és tisztasági berendezéssel voltak ellátva. A városban számos gyár is működött. A város fő ipara: a textil-, lábbeli., élelmiszer-, dohány-, szeszfőzde- és söripar, továbbá a műtrágyagyártás volt. Phenjan nagy épületei közé far. lozlak: az Oprra. és Balét tszinház, 8 színház, 20 mozi, az 1945 után épült egyetem, 73 elemi iskola, 20 középiskola, 6 főiskola és 4 technikum. Ezenkívül Phenjanban 20 esti iskola működött felnőttek szúrnám és egy űj, nagy műegyetem, amely a háború kitörésekor már csaknem teljesen elkészült. Phenjan városa ma egyetlen romhalmaz. A régi város legnagyobb része a föld színével egyenlő. Itt-ott a haimi és a romok között léthatók a ezét rombolt házak cseréptetejének maradványai. Egyes modern épületeknek megmaradt a váza, tető, födém és közfaiak nélkül. Más épü lejekből csak fal töredékek maradlak, amelyek csak jelzik, hogy itt valamikor ház állott. Az imént felsorolt épületeken kívül leromboltak cok templomot és rombadönlölték az összes városi kórházakat. A Bizottság tagjai megtekintették a legnagyobb városi elemi iskola romjait- Az iskola egyik belső falán ez a krétával írt angolnyelvű felírás látható: „A tábori tüzérség 77. ezrede számára lefoglalva", A Bizottság a tanuk vallomása álapján megállapította, hogy a város 80 százalékát akkor rombolták le, amikor az amerikaiak kivonultak (fontos megjegyezni, hogy az amerikaiak harc nélkül vonultak Vissza és rendszeresen, tervszerűen rombolták szét a városi). A rombolás ma már valóban 100 százalékos — s a várost mégis tovább bombázzák. Azon a napon, amelyen íi Bizottság a városban tartózkodott, ötfzben volt légiriadó. Ugyanezen a napon, nem messze attól a helytől, inhol a Bizottság tagjai a helyi szer. Vezetek képviselőivel beszélgettek — Az amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése 10 perces időközben három, egy héttel azelőtt ledobott időzített bomiba robbant fel. A lakosok elmondták a Bizottság tagjainak azt is, hogy miiyen módszerekkel pusztították el az amerikaiak Phenjant. A háború kezdete óta szüntelenül folynak a város elleni légitámadások. A január 3-i támadás volt az ejprik leghevesebb és legbarbárabb légiakció. Ezen a napon 80 amerikai „B-29"-ropülőerőd bombázta a várost. A repülőerődök 15—20 percenként ismétlődő hullámokban támadtak. A támadás január 3-án este kezdődött és másnap délig tartott. A támadást gyujtó. bombái; ledobása nyitotta meg. Utána benzinnel töltött tartályokhoz hasonló bombákat dobtak, majd* nehéz robbanóbombák következtek. Ezután ismét gyújtóbombákat szórtak, időzített bombákkal vegyesen. Azok a tüzek, amelyeket a gyújtóbombák és az időzített bombák robbanásai okoztak, megakadályozták, hogy a lakosság mentési munkálatokat végezhessen. Ezért rengeteg ember pusztult el amiatt, hogy nem tudtak kiszabadulni a romok alól. Sok holttestet mind a mai napig som ástak hd. Az 1951 január 3-i és 4-i légitámadások során elpusztult épülete'; között volt a várost kórházak többsége. E kórházak lapos tetején ott volt a vöröskereszt ismertetőjel, amelyet 6000—8000 méter magasságból is látni lehetett. Ennek ellenére minden egyes kórházát legalább egy közvetlen telitalálat ért. A Bizottság tagjai látták a megyei kórház épületének romjait és megtekintették az épület közelében lévő három bombatölcsért, amelyek közül kettő 4 méter, a harmadik pedig 7 méter mély. A lakosok elbeszélése szerint a központi kórházat zuhanóbombáxék pusztították el 30 méter magasságból. Említettük már — a városban nem minden épület pusztult el a bombázások következtében. Sok épü. letet az amerikai csapatok robbantották fel, borították lángba visszavonulásuk során. így pusztították el a. Kim-Ir-Szen egyetemet, a fiú középiskolákat, az Opera- és Balett színházat, a városi hivatalokat, az élelmiszerüzemek többségét és az összes kormányhivatalokét. A Bizottságot arról is tájékoztatták, hogy amikor az USA-csapatok elhagyták a várost, minden villamoskocsit felgyújtottak, több hidat és viavezetékhálózatot felrobbantottak. A Bizottság megállapította, hogy az amerikaiak megsemmisítették Korea híres történelmi műemlékét: a Jen Mien Sza buddhista templomot, amely 2000 évvel ezelőtt épült a várost uraló halmon. Szemtanúk szerint 1953 decemberében, amikor az amerikai csapatok Phenjanból kivonultak, a templomnak még nem volf semmi oaja. Ámde 1951 január 3-án az amerkiai repülőgépek óriási mennyiségű gyuj tó- és robbanóbombát, továbbá gyúlékony anyaggal töltött hordószerű bombát dobtak rá. Ha figyelembe vesszük, hogy a templom egy parkban állt, alig hihető, hogy a bombázóknak más céljuk lett volna, mint a templom megsemmisítése. A Bizottság tagjai megtekintették a város nevezetes muzeumát. A múzeum épségben maradt ugyan, de teljesen kifosztották. Az elrabolt műtárgyak közül két híres. Buddhaszoibor volt a legértékesebb. A szobrok több mint kétezer évvel ezelőtt készültek. Li Je.Szen műtörténész megmutatta a Bizottság tagjainak az elrabolt tárgyak jegyzékét. Az amerikaiak mindössze azoknak a felbecsülhetetlen értékű falfestményeknei; a kézzel fostett másolatát hagyták a muzeumban, amelyet az utóbbi években Korea északi részén 30 ősrégi temetkezési helyen találtak. Hat ilyen sírboltot az amerikaiak a koreai nők kínzókamrájául használtak fel és visszavonuláskor felrobbantottak. A lakosok többízben elmondták a Bizottság tagjainak, hogy az anie. rikai repülőgépek hogyan lövik a békés polgári lakosságot. (A Bizottság tagjai maguk is megfigyelték, miként lőtték az alncso. nyan repülő amerikai gépek a mezőt ahol koreai parasztok dolgoztak. Ez töhbsxáz kilométerre . a front mögött történt, távol a vá. rostói és bármiféle katonai célponttól.) Amikor a Bizottság Phenjan romjai között járt. az épületromok között sok géppuskatöltényt látott. A Bizottság bizonyítékot talált arra is, hogy az amerikaiak új pusztító fegyvereket használnak. Az ilyen fegyver "az úgynevezett „napalm"_bomiba, amely miután a földre, vagy épületre esett, robbanás nélkül szétnyílik és nagy tömeg gyúlékony anyagot lovei ki magából. Ez az anyag téglához, fához és bármilyen tárgyhoz, amivel érintkezik, hozzátapad s azután lángralobban. Az előbbiekben már említettük, hogy az amerikaiak benzinnel telt ballonokat alkalmaznak. A Bizottság tagjai megtekintették egy ilyen ballon maradványait, A ballon körülbelül 3 méter hosszú, átmérője egy méter ós az egyik végén 50 cm-ig keskenyedik, A megtekintett ballonon csak részbein volt kiibetűzhető a gyári márka. A következőt lehetett kibetűzni: PARA contract HDAF 33/5077—40—Oa NOT. 888. A Bizottság tagjain tájékoztatták arról, hogy az amerikaiak nemcsak Phenjanban és más városokiban használtak ilyen bombákat, hanem 1950-ben, az aratás idején is használtak hasonló tipusú fegyvereket. A lábon álló és a kévébe rakott gabonát felgyújtották és ilyenmódon óriási kárt okoztak a lakosságnak. A lakosok el{>eszélései alapján a Bizottság tagjai úgy látják, hogy az időzített bombák újtipusú bombák. Detonátorát nem lehet megtalálni és eltávolítani. A Bizottság tagjai találtak egy bombatestet ezzel a felírással: „High Explosive, GB 5143". Ilyen bombákkal rombolták szét a Mo Ran.Bon dombon lévő templomot is. Phenjan életben maradi lakosai kezdetleges módon összetákolt földkunyhókban, vagy óvóhelyeken élnek, amelyeket vagy pincékben, vagy pedig a szétbombázott épületek épségben maradt falai alatt rendezlek he maguknak. A Bizottság tagjai negy csoportra oszolva, majdnem három órán át járták Phenjan különböző kerületeit, de ezalatt senki nem látott egyetlenegy házat sem amelynek falai és tetőzete épségben maradtak volna. A Bizottság megtekintet, te Phenjanban több család lakását, így például Kan Bon-Szen családja. mely öt főből áll — köztük egy 8 hónapos és egy 3 éves gyermek — a phenjani demokratikus nőszervezet épületének romjai alatt lakik egy üregben. Hogy ebbe az 1 méter széles, 2 métere hosszú odúba be le. hcssen jutni, ahhoz előbb egy 3 mé. ter hosszú szűk földalatti átjárón kell átmászni. Ez az egyetlen hajléka a családnak. A földmennyezet annyira alacsony, hogy egy felnőtt föl sem tud benne egyenesedni. Az ilyen szállás nem kivétel — sőt ellenkezőleg, ez a tipikus. Sok más példát is lehetne felsorolni, melyek mutatják, hogy a város lakossága ugyanilyen körülmények között él. Kan Bok-Szen leánya elmondta a Bizottságnak, hogy az amerikaiak a városi operában és a szomszédos romházak épen maradt szárnyaiban bordélyházakat rendeztek be a hadsereg számára. Ezekbe erőszakkal hurcolták ar. asszonyokat és fiatal lányokat, akikre az utcán vadásztak. A lány éppen ezért 40 napig nem mert kimozdulni az odúból. Azt is elmesélte, hogy Li Szan-Szent, barátnőjének férjét azért verték el az amerikaiak, mert elrejtette előlük feleségét. Kvon Szon-Don 66 éves munkád aki Phenjannak egy másik városnegyedében lakik, .szintén megerősí. tette, hogy a phenjani operát az amerikaiak nyilvánosháznak használtál; fel. Phenjan sok más lakosa beszélt az amerikaiak vadállati kegyetlenségéről- így Kim Szun-Ok — egy 37 éves négygyermekes anya — elmondta, hogy az 1950 július 3-i bombázás idején férje és gyermekei elpusztultak, őt aztán Szon SzahRi faluba telepítették. Látta, hogy az amerikaiak hogyan öltek meg a faluban 37 embert, köztük a helyi nőszervezet titkárát is. Az amerikaiak a nőmozgalomnak ezt az aktív tagját meztelenre vetkőztetve végighurcolták a falun, aztán úgy gyilkolták meg, hogy hüvelyébe izzó vasbotot dugtak. Kisfiát élve temet, lék el. A '-';rták a bizottság összes tagjai-. AFoLyt, köxJ