Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-04 / 180. szám

Változatos műsorral ma kezdődik a szocialista kereskedelem szegedi linncpr Ezernégyszáz magyar ifjú úlban van Berlin felé Ünnepi DISz-tábortiizek vasárnap a VIT liszteletére Szegeden AZ MDP CSONGR A DM EGYE 1 PÁfitTKTlTTTS AGA NAK LÁPJA VII. ÉVF. 180. SZÁM. AHA 50 FII.I.EIt >ZÜMBAT, 1851. AUGUSZTUS 4. Cséplő munkásaink felelőssége a begyűjtés harcában Teremtő békét akarunk vagy pusztító háborút? — így teszi fel ma a kérdést a történelem hazánk minden dolgozójának. A diósgyőri hős martinászok, a Dunai Vasmű, vet építő sztahánovista kőművesek, a begyűjtési kötelességeiket túlteljesítő dolgozó parasztok félreérthetetlen válasza ez: béke kell, meri alkotni, élni akarunk, élvezni két kezünk munkájának bőséges gyümölcsét! Ki nem akarja ezt, ki az, aki szivesebben látná a gyermekek és tehetetlen öregek jajveszékelését egy újabb szörnyű háborúban? A kulák, a jobboldali szociáldemokrata, a csendőr és a falu minden söpredéke, akik úgy lapulnak közöttünk. mint a kikodult. hullára éhes hiénák. A kérdés most az, hogy az Alkot, mány ünnepére túlteljesítjük-e a gabonabegy.üjtési előirányzatunkat? Minden dolgozó paraszt, minden cséplőmunkás, akiben egy szikrája van az emberi becsületnek, aki csak némi fogalmat tud is magának alkotni az erkölcsről, az öntudatról, az minden erejét megfeszítve küzd a „Több gabonát a hazának" jelszó valóraváltásáért. Aki nem ezt cselekszi most — tudatosan, vagy tudaton kivül — az ellensége család, jának. otthonának, hazájának. Minden körülmények között el kell léhát érnünk, hogy a begyűjtés békeharcából győztesen kerüljünk ki; azt a gabonamennyiséget, amelyre nincs szükségünk, odaadjuk drága hazánknak, hogy abból gondoskodjék jövő évi kenyerünkről. Győzelmeink szervezője, a Párt a falu egyik legöntudatosabb rétegére. a cséplőmunkásokra számít^ elsősorban kenyércsatánk megvívásá. nál. Nem véletlen ez, hiszen a cséplőmunkások hadserege a múltban nem égyszer vetette meg a lábát a grófi és kulakszérűkön. hogy megnyitássá forradalmi erejét. Egyetlen fegyverükkel: a munkabeszüntetéssel tiltakoztak a nyomorúságos 3 százalék cséplőmunkásrész ellen. Ekkora kizsákmányolás ellenére mégis ünnep volt az agrárproletá. riátus körében, ha a családfő el tudott helyezkedni valamelyik kulákhoz cséplőrészesnek. Pártunk, népi demokráciánk most ezekre a harcosmullú mezőgazdasági munkásokra épít legtöbbet. Nem három, hanem hatszázalékot részelnek ma a cséplőmunkások. Ma nem kell kuncsorogniok a kulákok előtt inségmunkáért. Az Alkotmány jogot biztosított a cséplőmunkásoknak, akiknek kötelességteljesítéssel, szilárd munkafegyelemmel, a dol. gozó parasztok szüntelen felvilágosításával kell ezt megköszönniük. A cséplomunkásoktól függ. hogy a dolgozó parasztok megértik-e a „Cséplőgéptől a begyüjtőhelyre" mozgalom jelentőségét. Csongrád megyében több mint 700 cséplőgépnél csaknem 17.000 munkás dolgo. zik. Olyan hatalmas hadsereg ez. amely, ha kell. hegyeket képes elmozdítani a helyéből. Hogyne tudnának akkor vigyázni az ország, a dolgozó nép kenyerére, hogyne tudnának harcolni a begyűjtés minél gyorsabb befejezéséért? „A háború az ajtónkat döngeti" — mondotta Ilja Ehrenburg a varsói Békekongresszuson. Jól agyukba vésték ezeket a szavakat a csanádi cséplőmunkások s úgy dolgoznak, hogy a vérszomjas Truman-pribé. kek ne tudják betörni ezt az ajtót. Hajnaltól késő estig dolgoznak és naponta 170—190 mázsa gabonát csépelnek el. Nincs olyan csépeltető gazda, akit fel ne világosítanának a Tito-csőcselék aljas szándékáról s azt is megmagyarázzák, hogy csak a begyűjtés teljesítésével lehet eltéríteni őket véres terveiktől. Ez a magyarázata annak, hogy Csanád és Csanádpalota begyűjtési páros. versenyében eddig a Csanádiak ke. zében van a győzelmi zászló. Ahol a cséplőmunkások nem érzik a rájuk háruló nagy felelősséget, ahol nem vállalják a népnevelő munka megtisztelő feladatát. ott nem halad jól a terménybegyü.i. tés. Mártélyon még mindössze ezei mázsa gyűlt be a -raktárba, töbl. mint háromezer mázsa elcsépelt ga_ bonából. Nem csoda, hiszen a Bozt Péterné-féle gépnél még azt serr tudják a munkások hogy mennyit csépelnek egy-egy gazdánál, arra meg egyáltalán nem gondolnak hogy figyelmeztessék a dolgozó parasztokat az állammal szembeni kö. telesség teljesítésére. Azoknál a cséplőbrigádokná'. ahol nincs megfelelő politikai felvi. lágosító munka, ott magul? a dolgozók sem értették meg eléggé, hogy a cséplés gyorsaságától függ a begyűjtés lendülete is. A vásárhelyi Balogh Mihály-gépje csak 40—50 mázsát csépel naponta, mert sem újságot nem olvasnak, sem a mun. kaidőt nem használják ki jól. HE az etető kissé gyorsabban ereszti a kévéket, a rudashordók rákiabál, nak: ,.Könnyű belelökdösni, gyere és hordjad a szalmát." Az így gondolkodó cséplőmunkásol? „leheletlennek" tartják a Bredjuk-féle gyorscséplési módszert. Pe. dig a szőregi Petőfi_tsz cséplőbrigádja máris eredményesen alkalmazza a hasznos szovjet tapasztalatot és 300 mázsát csépéinél? naponta — úgyszólván szemveszteség nélkül . Ismernie kell minden cséplőmunkás népnevelőnek a begyűjt ésrö szóló törvényt 's a C-jegyre beadói gabona után nyújtott állami kedvezményeket. A vásárhelyi.vaspalé részen Gyuricza János cséplöbrigádjában Mónus Jusztina elvtársní minden alkalmat megragad, hogy r. dolgozó parasztokat felvilágosítsa Bajnóczi Lajos 7 holdas gazda szívesen hallgatott a szavára és 11 mázsa kötelezettségén felül 10 mázsát szállított be azonnal C-jegyre Ugyanígy cselekedett Olasz Sándor 14 holdas középparaszt, aki 9 mázsát adott terven felül a hazának, A falusi osztályellenség, a kulák nem tud belenyugodni abba, hogy ma már a középparasztok is Pártunk szavára hallgatnak és nem a padlásra, hanem a raktárba viszik felesleges terményeiket. Ott támad ott kártékonykodik a kulák, ahol éppen alkalma van erre. Sándorfalván Farkas Ferenc 32 holdar kulák arra akarta rávenni a csép. lési ellenőrt, hogy öt mázsa búzával kevesebbet írjon be cséplés: eredménylapjára. Ezenkívül szalon, nát és zsírt ígért azoknak, akik elhagyják munkahelyüket. Ezt a fenevadat azonnal leleplezték az ön. tudatos cséplőmunkások és megtették ellene a feljelentést. Saját érdeke, hazafias kötelesség? tehát minden cséplőmunkásnak a: éberség szüntelen fokozása és a: állandó politikai tájékozódás. Az ellenség ezerféle formában kísérletezik és nekünk világosan kell látnunk, hogy bármit cselekszik, bár. mit beszél, mindig a béke ellen — az életünk ellen tör. Jusson eszébe megyénk cséplőmunkásainak a megaláztatással te. lített keserű mult és most, a cséplés dandárjában adjanak világo: választ: akarják-e vissza a Palla. vichinieket, Návayakat. vagy szabad emberekként akarnak élni? Akarják-e a pitvarosi és dorozsma' agrárproletárok, hogy újra végig kelljen kilincselniük a megye valamennyi cséplőgépes kulákját csak azért, hogy megállás nélkül dolgoz, hassanak néhány kiló búzáért? Nem, ezt senki nem akarja, ak megízlelte a szabadság örömeit. Meg kell tehát gyorsítani a cséplést, ha az Alkotmány ünnepét E begyűjtés túlteljesítésével akarjuk megünnepelni. Csatlakozzék me. gyénk valamennyi cséplöbrigádja a makói József Attila.tsz cséplőbri. gádjának versenykihívásához éi zúgjanak a cséplőgépek vasárnaj. is, amig be nem fejezzük győztesei ezt a harci ütközetet. Ezt követeli meg munkásbecsületünk, ezt várjs tőlünk a haza. Ezzel tartozunk a béke nagy ügyének. „ A tanulmányúton arra a meggyőződésre jutottunk, hogy nekünk is követnünk kell a kolhozparasztok példáját66 Hazaérkezett a Szovjetunióból a kétszáztagú parasztküldötfség A Szovjetunióból hazatérő kétízáztagú parasztküldöttség különvonata pénteken reggel futott be a vágányok közt felállított hatalmas diadalkapun át a fellobogózott záhonyi határállomásra. Magyar földön elsőnek Kulcsár Jenő, a földművelésügyi minisztérium növénytermelési főosztályának vezetője üdvözölte a Szovjetunióban járt harmadik parasztküldöttséget. — Egész dolgozó népünk és küönösen dolgozó parasztságunk a tanulmányút ideje alatt figyelemmel kísérte a küldöttség útját — mondotta üdvözlő beszédébetn Kulcsár Jenő —, most pedig a hazatérés után mindenki választ vár íz adott megbízatásokra. Az üdvözlésre a küldöttség vezetője, Dögei Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke, a SzöVOSz al•lnöke válaszolt. Hangsúlyozta, a küldöttség négyhetes útja, amely alatt tanulmányozták a világ legfejlettebb mezőgazdaságát, eredményes volt. Rendkívül gazdag, értékes tapasztalatokkal tértek vissza, amelyeket jól fel tudnak használni idehaza, mezőgazdaságunk szocialista átszervezése során arra, hogy dolgozó parasztságunk további gazdasági és kulturális felemelkedését biztosítsuk. Látták, hogy a Szovjetunióban rendkívül nagy eredményeket érnek el mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terén. — A tanulmányúton mindanynyian arra a meggyőződésre jutottunk, hogy nekünk is követnünk kell a kothozparasztok példáját, nekünk is mielőbb rá kelt térni a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. Távirat Sztálin elvtárshoz A magyar parasztküldöttség a határról a következő táviratot intézte Sztálin elvtárshoz: Kedves Ios?if Visszárionovlca Sztálin! A harmadik magyar parasztküldöttség tanulmányútja végezte, vei hazafelé fart a Szovjetunióból. Mi, akik ennek az útnak boldog részesei voltunk, forró szeretetünk és hálánk első szavalt a szovjetmagyar határról önnek. népünk nagy barátjának küldjük. Köszönjük, hogy harmadszor is lehetővé tette dolgozó parasztságunk küldötteinek: tanulmányoz, zák. megismerjék a kommunizmust építő Szovjetunió életéből a kolhozparasztok munkáját és gazdagságát. Köszönjük azt a mélységes megbecsülést, igaz baráti szeretetet, amellyel a szovjet nép fogadott bennünket. A magyar nép a nagytőkések, nagybirtokosok igája alól való fel. szabadulását, függetlenségét boldog. szabad életét a Szovjetuniónak és önnek köszönheti A békés építő munkánk — mely boldog éle. tünk alapja — az ön és népe által nyújtott pótolhatatlan állandó segítséggel napról.napra eredményesebb. A szocializmust építő munkánk segítője volt ez a tanulmányút is. Tudásunk, tapasztalatunk mérhetetlen sokat gyarapodott a kolhozok. gépállomások, szovhozok. tudományos intézetek meglátogatása során. Láttuk és tanulmányoztuk a kolhozokat. megismerkedtünk a munkaszervezéssel, a jövedelemelosztással, a legnagyobb iermést biztosító termelési módszerekkel, a kolhozgazdálkodás módiával. Láttuk a szovjet mezőgazdasági tudománv legújabb nagy eredmé. íyelt, miiven gvofsan alkalmazzák i növénytermelés és az állattenyésztés gyakorlatában a kolhoz•mzdaság további felvirágoztató, 'ára. Láttuk, meggyőződtünk róla hogy a nagyüzemi gazdálkodás a mezőgazdaság sóba nem tanasz'alt gyorsü'emíí fejlődését és a -hi'gnzó parasztok jómódú életét 'e'enti. Láttuk, hogyan valósulnak meg a nagy sztálini természetáta'akíló tervek: homoksivatagok között vi. •ágzó étetet teremlenek. Védő erődsávokat ültetnek, öntözőcsator••ókat ásnak, termékennyé teszik a talajt, s ott. ahol aze'őti semmi nem termett, soha nem látott nagy mennyiségű gazdag termést takarí. fanak be Uj községek, vároSok nőnek ki a szorgalmas munka nyomán. Számunkra mindez bámulatos gyorsasággal történik, a gépek milliói segítségével. Megís. mertük a koihozparaszlok életét. Iáttuk háztáji gazdaságukat és szépen berendezett házaikat. Láttuk kulturális intézményeiket, a könyvtárakat, „ klubokat, ahol tanulnak, szórakoznak. Mindezt látva, meggyőződtünk arról, hogy nekünk is az ő példájukat kell követnünk és rá kell térnünk a társasvazdálkodás útjára. Küldöttségünk hatalmas földet járt meg a Szovjetunióban és min. denütt a békés alkotó munkával találkozott. Meggyőződtünk: a Szovjetunió népei békében akarnak élni és következetesen harcolnak a béke nagy ügyéért. Sztálin Elvtárs! Most. amikor tanulmányútunk befejezésével köszönetet mondunk önnek, egyben Ígéretet ls teszünk, a Szovjetunió népeinek barátságát j és segítségét azzal háláljuk meg, hogy az itt szerzett tapasztalatokat, erőnket nem kímélve felhasználjuk mezőgazdaságunk szocialista átszervezése és termelési eredményeink növelése érdekében Mindezekkel nemcsak életünket tesszük szebbé, országunkat gazdagabbá. hanem a Magyar Dolgozók Pártja és Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványa. Rákosi Mályás vezetésével népünk még szilárdab. ban szolgálja a béke nagy ügyét. ígérjük önnek Sztálin Elvtárs, hogy átadjuk népünknek a szovjet emberek üzenetét. Hazavisszük azt a szeretetet, amellyel a szovjet nép elhalmozott bennünket és ez a szeretet a magyar nép szivében még mélyebbé, még forróbbá teszi a barátság és a hűség érzését a nagy szovjet nép, a felszabadító és leg. Igazibb barát iránt. Éljen a szovjet és a magyar nép elszakíthatatlan örök barátsága! Éljen a világ szabadságszerető népeinek támasza, a békéért küzdő i emberiség bástyája, a béke őre és első harcosa, a hatalmas Szovjetunió. Kívánjuk, hogy még sokáig munkálkodjék a szovjet nép és az egész békeszerető emberiség érdekében. A kétszáztagú magyar parasztküldöttség Üdvözlctávirat Rákosi elvtárshoz A küldöttség tagjai a határról 'áviratot intéztek Rákosi Mátyás jlvtárshoz is: „Drága Rákosi Elviárs! A kétszáztagú paraszlküldötlség qazdag tapasztalatokkal hazaérke. telt négyhetes tanulmányútjáról a zov jetunióból. Hazatérésünk alkalmából forró köszönetünket küldjük Rákosi elv. ársnak, hogy lehetővé tette számunkra ezt a tanulmányutat. Tanulmányulunk során saját szemünkkel láttuk a nagy sztálini ter. mószetátalakíló tervek megvalósí. tását. Látluk, hogy a kolhozparasz. tok a gépek, a fejlett agrotechnika széleskörű alkalmazásával hogyan változtatták át a sivatagokat dúsan termő földekké. Saját szemünkkel győződtünk meg a kolhozok, szovhozok hatalmas, évről-évre növekvő terméseredményeiről, A kolhozok látogatása során meggyőződtünk a koihozparaszlok magas jövedelmi, röl, kulturált, vidám és boldog éle. téről. Látluk a kolhozparasztok házait, háztáji gazdaságait, szép gyiimölcsösleertjeiket, jártunk házaikban, ahol példás tisztaság, rádió és villany van. Tanulmányutunk so. rán mindenütt éreztük a szovjet emberek mérhetetlen vendégszerele. tét. Elmondhatjuk, hogy mindenhol a legmelegebb barátsággal és szeretettel vetlek körül bennünket. A kolhozparasztok mindenütt készséggel átadták legjobb tapasztalataikat és minden kérdésünkre rész. letesen válaszoltak. Meggyőzödtünk arról is, hogy a szovjet emberek forrón szerelik hazájukat. Elmondották nekünk: munkájuk jobb elvégzésével, a termelés állandó növelésével harcolnak a békéért, hogy meghiúsítsák az imperialisták há. borús terveit. A tanulmányút a kül. döttség minden egyes tagjában még inkább elmélyítette a szeretetet a Szovjetunió és a magyar nép legjobb barátja, a nagy Sztálin iránt. Bennünket, a küldöttség tagjait a tamdmányút • során szerzett tapasztalatok, a magas terméseredmények/ a kolhozparasztok jóléte meggyőzött arról, hogy dolgozó pa. rasztságunk további felemelkedésé. nek egyetlen biztos útja a szövetJcezeti társasgazdálkodás, amelyben lehetővé válik a gépek s a tudomány széleskörű alkalmazása, a terméseredmények állandó növelése. Mi Ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy hazatérve példát mutatunk a dolgozó parasztságnak és arra törekszünk hogy tapasztalataink át. adásával minél több dolgozó paraszttársunkat meggyőzzünk a termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyéről, minél többen lépjenek a termelőszövetkezetekbe vagy alakítsa, nak új termelőszövetkezeti csopor. tokát. Éljen győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pórija, éljen népünk szeretelt vezére. Rákosi elvtárs!" Ünnepélyesen fogadják falujukban a parasztküldötteket Útközben az állomáson mindenütt lelkes tömeg fogadta a küldöttség vonatát. A vonaton, szinte egymás szavába vágnak. Az egyszerű parasztembereket ékesszölóvá teszi a visszaemlékezés a nagyszerű élményekre. Elragadtatással beszélnek a kolhoz, parasztok életéről, a szovjet emberekről, a munka hőseiről. Saját szemükkel látták a holdankénti 25—30 mázsás búzatermést, a 60 mázsás kukoricatermést. Jártai? a milliomos kolhozokban és látták a kolhoztagok személyautóit. Látták, hogy a szo. cialista nagyüzemi gazdálkodásban hogyan válik valóra mindaz, amiről a régi világban a dolgozó parasztok csak meséket szőttek, de amelyek megvalósulásáról álmodni sem mertek. Igyekeztek bőven meríteni a szovjet tapasztalatoknak abból a kimeríthetetlenül gazdag kincsestárából, amelyet a szovjet emberek oly szerető készséggel bocsátottak rendelkezésükre. Alig várják már valamennyien, hogy hazatérve falujukba. az egész dolgozó parasztság közkincsévé tegyék ezeket a felbecsülhetetlen értékű tapasztalatokat. Csongrád megye dolgozó parasztsága mindenütt lelkesedve, kíváncsian várja megyéje, faluja küldötteit és a megérkezéskor ünnepélyesen fogadja őket. A megyéből kintjárt küldöltek beszámolókat tartanak a fejlett szovjet szocialista mezőgazdaságról. Elmondják itthoni parasztságunknak; mit láttak és mit tanultak a világ legfejlettebb mezőgazdaságával rendelkező országban. Minden küldött saját falujában tart először beszámolót és saját élményein keresztül közvetlenül bizonyítja be, hogy az itthoni ellenség rágalmai alaptalanok, sőt durva elferdítése az élő valóságnak, így parasztságunk tisztán láthatja, hogy a kollektív mezőgazdaság messze felette áll a kisüzemi gazdálkodásnak. Dolgozó paraszt., jaink érdeklődéssel várják ezeket a beszámolókat.