Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-31 / 202. szám

PÉNTEK, 1951. AUGUSZTUS 31. PÁRTÉLET Alsóváros I-ben sem lesz ezentúl másodrangú feladat a népnevelő munka Tizenöt népnevelő a negyven kö. Zül — igen rossz eredmény. Mind­össze ennyien vettek részt szerdán este az Alsóváros I. pártszervezet népnevelő értekezletén. A többi huszonöt népnevelő egyszerűen ott hagyta őrhelyét, nem jött el az ér­tekezletre, amely utat mutatott volna számukra is a további mun. kához. A békefront alsóvárosa frontszakaszán huszonöt népnevelő egyidöre abbahagyta a harcot. Pe­dig az ellenség Alsóvároson sem ásta el fegyvereit, ellenkezőleg, egyre veszettebbiil, egyre elszán­tabban forgatja azokat. A titkár elvtárs a beszámolójá­ban is beszélt erről. Ki ne ismerné Alsóvároson Bozóki József né Pá:~ fi-utcai kulák asszonyt? Ismerik a dolgozó parasztok, sőt azt ;s tudják, hogy Bozókiné a begyűjtés pllen izgat. | Nálunk nem sokra becsüllók a népnevelő munkát Már ez is elég intő példa arra, hogy az alsóvárosi népnevelőknek még keményebben, még elszántab­ban, szünet nélkül használniok kell a meggyőzés fegyverét. Az Alsóváro­si I. pártszervezetben azonban hiba vaa a népnevelő munka körül. Er. röl beszél Pás*ti elvtárs a titkár is. aki csak néhány hét óta dolgozik az alapszervezetben s igyekszik erőssé kovácsolni a pártszerveze­tet, hogy az megbirkózzék az egy­re növekvő feladatokkal. Mi is a legfőbb hiba ebben a pártszervezetben a népnevelő mun­ka körül? Persze azért itt is van­nak jó népnevelők, mint Szikszai. né. Leibenné. Kaszáné elvtársnők, azután KáUai Magda elvtársnő. Tamási elvtárs és a felesége, akik­ről névszerint megemlékezik be­számolójában a titkár elvtárs. De hogy hol van a hibák gyökere, er­re nagyon élesen rátapint hozzá­szólásában Kaszáné elvtársnő. — Nálunk — mondja, nem sok. ra becsülték eddig a népnevelő munkát. Aki például pártbizalnu beosztást kapott, az már nem tar­totta magát népnevelőnek. Ügy gondolták, hogy a népnevelő mun­ka az csak valami másodrendű do­log. Népnevelő bárki lehet, nrni keli ahhoz különös képzettség. Ka­száné elvtársnö még hozzá tea.i: Bizony nagy hiba volt, hogy eddig én ezt nem mondtam meg. Csak a háta megett bíráltam a pártszervezet vezetőségét. Ha megtorpanunk, az ellenség hangja erösebb lesz a miénknél Alsóváros I.ben tehát lebecsülték a népnevelő munkát. így nem is csod,a. hogy az elvtársak húzódoz­tak ettől a feladattól. A vezetőség nem magyarázta meg az elvtár­saknak, hogy népnevelőnek lenni komoly feladat, nagy megtisztelte­tés, hogy a népnevelők a Párt sza. vét tolmácsolják a tömegek felé s nagyrészt rajtuk múlik, _ hogyan tudja a pártszervezet Alsóvároson is megvalósítani Pártunk célkitű. zéseit. Nem elegendő csupán az, ha a jó népnevelők példát mutatnak. Vájjon miért teljesítette példamu­tatóan begyűjtési kötelezettségét Alsóvároson Márki Ferenc. Juhász Irtván, Kövecs Ferencné? Miért írta alá a belépési nyilatkozatot a termel öcsoporthn hét alsóvárosi dolgozó paraszt? Magukkal ragad, ta őket az élenjárók példamutatá­sa? Igen ez is. De mindezekhez az eredményekhez hozzájárult a Szikszainék, a Kaszinók meggyőző felvilágosító munkája is. S egyál­talán nem közömbös, hány népne­velő végez Alsóvároson ilyen dere­kas munkát De akkor az sem kö. zömbös, hogy a népnevelő értekez­leten tizenöt, vagy negyven népne­velő vesz részt. Kaszáné elvtársnő ezeket mond­ja: — Ha az utcán jársz és két dol­gozó paraszttal találkozol, azok igen csak a termelőcsoportról be­szélgetnek. Érdekli őket a termelő­csoport. De ha mi népnevelők meg. torpanunk, ha mi elhanyagoljuk ezeket a dolgozó parasztokat, ak. kor az ellenség „magyaráz" nekik a termelőcsoportról, az ellenség hangja erősebb lesz a miénknél. Kaszáné elvtársnö szavai nyomán felélénkült az értekezlet. Azután úgy érezzük, nem is értekezlet ez már, hanem egy meghitt, barátsá­gos beszélgetés. Kaszáné elvtár&nő már ott áll künn a vörös drapériá­val letakart asztalnál, ott magya­ráz élénken, tűzzel, lelkesedéssel. Érvelnek a népnevelők — Nagyon talpraesettnek, kép­zettnek kell lenni egy népnevelő, nek — mondja. Sokan panaszkodnak, sokszor nem szívesen fogadják a népnevelöt. Én azt mondom, a hiba a népnevelőkben van. Én a napok­ban is nyolc órától tízig magya­ráztam az egyik dolgozó paraszt, nál. És állítom, nem voltam Unal­mas, nem vették zaklatásnak, hogy elmentem hozzájuk. Mindenki feszült érdeklődéssel figyeli Kaszáné elvtársnőt. S ami. kor leül, nem hagyják nyugton a többiek. — Mondja már az elvtársnő azt is. miről és hogyan szokott beszél­getni a dolgozó parasztokkal. Kaszáné elvtársnő népi marad adós a válasszal. Elmondja, hogy nem is a termelőcsoportról beszél mindig. Apró-cseprő hétköznapi dolgokról is, amelyek érdeklik a dolgozó parasztokat. Érveket sorol fel, olyanokat amelyeket „ többi népnevelök is használni tudnak. Most már egészen helyes vá­gányra terelődik az értekezlet, amely először bizony elég vonta, tottan indult. A titkár elvtárs, meg a többiek is egymásután érvelnek. Sokat tanulhat mindenki az itt el­hangzottakbői. Fehér Józsefné elvtársnő például arról beszél, hogy a népnevelőnek meg kell hallgatni és orvosolni kell a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgait is.. Megtörtént például, hogy az. egyik alsóvárosi csősz helytelen intézkedéseket hajtatott végre az egyik dolgozó paraszttal s így attól sok időt rabolt el, ép. pen a legnagyobb munkák idején. Fehér elvtársnő r.emcsak meghall, gatta a panaszt, hanem intézkedett is. Persze kérték, jöjjön el máskor is. Az ilyen népnevelőt bizalmukba fogadják, megszeretik a dolgozó parasztok. ; * Komoly tanulsággal zárul a vita Az értekezlet végén heves vita alakult ki a népnevelők között. Vass elvtárs így tette fel a kér­dést: — Hát én mint népnevelő, tehe­tek arról, hogy a dolgozó parasz­tok vonakodnak belépni a termelő­csoportba? Tehetek én arról, hogy nem tudom meggyőzni a fiatalokat, mennyire fontos, hogy jelentkezze­nek bányásznak?... A hiba ott van. hogy az emberekben még ben. ne élnek a régi világ csökevényei... A vitát a titkár' elvtárs zárja le. ezzel a tanulsággal: — Az igaz, hogy az emberekben még erősen benne élnek a régi vi_ lág csökevényei. De éppen a nép­nevelők feladata, hogy küzdjenes ez ellen. A népnevelők feladata, hogy áttörve minden nehézségen, minden akadályon meggyőzzék a dolgozó parasztokat a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A népneve­lőn múlik nagyrészt, hogy a dol. gozó parasztok a Párt Szavára hallgatnak-e, vagy a kulák okra és népünk egyéb ellenségeire, akik a régi, elnyomó világot szeretnék visszahozni. Persze ez igen ke­mény munka... Elszánt, kemény, képzett harcosok kellenek hozzá, kommunisták. Igen, ez volt a legfőbb tanulsága ennek a népnevelő értekezletnek, amely mély nyomott hagyott az Alsóváros I. pártszervezet népne­velőiben. Még külön az előszobá­ban is folytatódik a vita. Ková­csolódnak az érvek. Az egyik elv­társ arról beszél, kinek a házát ár. verezték el a múltban Alsóvároson, mert a dolgozó parasztok össze­roskadtak a terhek alatt, amelye­ket a mult elnyomó urai raktak vállaikra. Alsóváros I-ben nyugodtan állít­hatjuk — fordulat állott be a nép­nevelők munkájában; A népnevelők megértették: nem másodrangú fel­adat népnevelőnek lenni. De megér­tették azt, is, hogy cnailcis szilárd, állhatatos munkává], törhetetlen küzdeni akarással, állandó tanu­lással válhatnak olyan kemény harcosokká, mint példaképeik, a bolsevik agitátorok. Az új oktatási évben még szorosabban össze kell kapcsolni az elméletet a mindennapi politikai és termelő munkával Előadás a Pártoktatás Házában Szerdán este tartotta meg előadá­sát a Párloktaiás Házában Szabó Sándor elvtárs, a Szegedi Pártbi­zottság politikai munkatársa. Elő­adásában ismertette azokat a fel­adatokat, amelyek az alapszerveze­tek vezetőségeire hárulnak az új oktatási év előkészítésében és az ok­tatás irányításában. Szabó elvtárs bevezetőben beszélt az elmuit oktatási év eredményei­ről. Az elmuit oktatási évben a tag­ság 40 százaiékára terjedt ki a szervezett oktatás. Ebből 2.5 száza­lék tanult középkáder tanfolyamon, 95 százalék részesült alap. és kö­zépfokú politikai oktatásban. En nek következtében nagymértékben emelkedett párt­tagjaink eszmei, politikai szín­vonala. Ennek eredményei megmutatkoznak a gyakorlatban: a békealáírásoknál elért nagyszerű eredményeinkben, a cséplés és begyűjtésben, amelyben Szeged első lett a megyében, az Al­kotmány ünnepére tett felajánlások teljesítésében. Ennek eredménye­ként a Texlilkombinát elnyerte a minisztertanács könnyűipari zász­laját. Ezek az eredmények annak köszönhetők, hogy az oktatásban összekapcsoltuk az elméletet a gya­korlattal. a nemzetközi helyzet ala­kulásának ismertetését a szocialista hazafiság követelményeivel. De nagymértékben hozzájárult ezeknek az eredményeknek eléréséhez az a tény is, hogy az elmuit oktatási év­ben bevontuk a pártonkívüli mun­kás és dolgozó paraszt népnevelők kiválóbbjait is a politikai iskolai oktatásba. Részletesen foglalkozott ezután Szabó elvtárs az elnuult oktatási év­ben felmerült hiányosságokkal, amelyek főként a szervezés bizo. nyo® felületességében, az előadók meg nem felelő kiválogatásában és a hallgatók lemorzsolódásában ju­tottak kifejezésre. Ezután ismer­tette az új oktatási évre vonatkozó feladatokat. — A Politikai Bizottság május 174 határozatának értelmében — mondotta — miost tagságunk 60 szá­zalékát kell bevonni szervezett ok­tatásba. " A Szegedi Kender fonógyár pártbizottsága felkészül a sikeres oktatási munkára A Szegedi Kenderfonógyár Pártbizottsága tisztáhan van a Pártunk előtt álló hatalmas fel­adatokkal és teljes jelentőségében megérti a Pártkongresszusnak Pár­tunk elméleti szinvonala emelésére vonatkozó határozatát, valamint a Politikai Bizottság május 17-1. ugyancsak az oktatásra vonatkozó határozatát. Ezért az elmúlt okta­tási év befejezése után mindjárt hozzákezdett a következő évi okta­tás előkészítéséhez. A Politikai Bizottság május 17-i határozata szerint az új oktatási év munkájában nagyobb szerepei töltenek be az alapszervezetek, mint az előző évben. Üzemünknek tehát önállóan kell megszerveznie az új oktatási év különböző okta­tási formáit és a politikai iskolák előadóiról is üzemi pártbizottsá­gunknak, illetve alapszervezeteink- 1 nek kell gondoskodniok. Legna­gyobb gondot kellett tehát fordí­tanunk arra, hogy a legmegfele­lőbb elvtársakat válogassuk ki pro­pagandistáknak. Azokat a dolgo­zókat vettük a kiválogatásnál fi­gyelembe, akik az elmúlt oktatási évben a középfokú politikai iskolát jó eredménnyel végezték, vagy a középkátler egyéni tanulásban jó fejlődést értek el. Természetesen figyelembe vettük ezeknél az elv­társaknál azt is, hogyan állják meg helyüket a termelésben.. Ezért rik fejlődésüket. A bizalmiak he- [ zetőségei mindent megtesznek an­tenkónt beszámolnak megfigyelé­seikről az üzem oktatási bizottsá­gának. örömmel mondhatjuk, hogy pro pagandistáink körében lemorzsoló­dás nem történt. Egyetlen elvtár­sunk volt kénytelen kimaradni a propaganda iskoláról betegsége miatt. A propaganda iskola meg­indulása után rövidesen előfordult, hogy egy-egy elvtársunk egyszer­egyszer hiányzott az előadásról. Hogy a sorozatos hiányzásoknak elejét vegyük, összehívtuk propagan­distáinkat. Az összejövetelen meg­világítottuk a hiányzók magatartá­sának helytelenségét, érdeklődtünk az iránt, mi volt az oka annak, hogy egyesek hiányoztak az elő­adásokról. Kiderült, hogy bizonyos gátló körülmények idézték elő egyeseknél a hiányzást. Mi ezeket a körülményeket megszüntettük. Propagand stáink között termé. Szetesen vaunak fejlettebbek, van­nak fejletlenebbek. Hogy a fejlet­tebbek komoly segítséget nyújthas­sanak a fejletlenebbeknek, meg­szerveztük a propagandisták ta­nulóköreit. Egyébként a propa ggndista iskola előadói közül töb­ben vannak olyanok, akik üzemünk dolgozói. Propagandistáink nagy­része őhozzájuk kapott beosztást az iskolában, s így az előadó elvtár­kat, sztahanovistákat — mint Makra Gyula. Detári Istvánné. Szabó Viktor, Berta István, Bérezi István. A kiválogatásnál minden egyes propagandistával egy há­romtagú bizottság foglalkozott. A kiválogatott propagandisták­kai a propaganöaiskoia megnyitása előtt értekezleten foglalkoztunk. Ezen az értekezleten kifejtettük előttük, milyen szép és megtisz­telő feladat vár rájuk — s hogy ezt a feladatot a Párt iránti leg­nagyobb odaadással kell ellátniok. A propagandisták közül ugyanak­kor kijelöltünk egy-egy bizalmit, akik ellenőrzik társaikat. hogy pontosan résztvegyenek az előadá­sokon s egyben figyelemmel kisé­és tünk a hallgatók fejlődéséről egyúttal közvetlen ellenőrzést is gyakorolhatunk felettük. A propa­gandista iskola hallgatóinak tanu­lását azzal is elősegítjük, hogy üzemünk könyvtára beszerzi szá­mukra a szükséges irodalmat. Van egy bizonyos hátrány, ame­lyet a mai napig sem tudtunk tel­jes egészében kiküszöbölni. És pe­dig az, hogy propagandistáinknak többféle másirányú elfoglaltsága is van. Ez a körülmény kissé meg­nehezíti számukra a tanulási és jegyzetkészítést. Üzemünk pártbi­zottsága és ajapsrervezoteinek vé­nák érdekében, hógy propagandis. táinkát a lehetőség szerint a ta­nuláson kívül más elfoglaltsággal ne terheljék meg. Tagságunknak a különböző okta­tási formába való beosztásit ia el­végeztük már. A pártonkívüli nép­nevelőket és a termelésben kiemel­kedő dolgozókat is bevontuk a szervezett oktatásba. A párttagok­nál azt vettük figyelembe, hogy az elmúlt oktatási évben milyen fejlő­dést értek el. Különös gondot for­dítottunk ari-a, hogy a párt- éa tö­megszervezeti funkcionáriusokat feltétlenül bevonjuk az oktatásba. Már az elmúlt évben is nagy szám­mal vontunk be pártonkívülieket a szervezett oktatásba. Ezek közül azokat, akik az elmuit évben fej­lődést matattak, most magasabb­fokú oktatásra osztottuk be. de be. vontuk azokat a pártonkívülieket is, akik a termelésben élenjárnak. A pártonkívülieknek a szervezett ok­tatásba való bevonását üzemünk párttagsága taggyűlésen jóvá­hagyta. Az alapszervezet vezetőség? az oktatásba bevont minden egyes dolgozóval elbeszélgetett, igyeke­zett meggyőzni őket az elmélet elsajátításának fontosságáról, rá­mutatott arra, mennyire elősegíti az elméleti ismeret gyakorlati mun. kájukat is. Párttagjaink és pártonkívüli dol­gozóink örömmel vélték tudomásul, hogy az új oktatási évbfn a pro­pagandisták saját soraikból kerül­nek ki. Dolgozóink tudják, hogy így közvetlen helyi, üzemi példák­kal közetebb jutnak majd az el­méleti kérdések megértéséhez és igazi közvetlen baráti kapcsolat alakul ki előadó és hallgatóság kö­zött, ami nagymértékben elősegíti majd a kezdeti nehézségek leküzdé­sét és az oktatási munka sikerét. Takács János a Szegedi Kenderfonőgyár pártbi­zottságának h. oktatási felelőse az előttünk álló feladatok meg­növekedtek, ennek megfelelően meg kell erősítenünk pártszer­vezeteinket is. Ez jut kifejezésre a Párlkongresz­szus határozatában, amely kimond­ja, hogy az alapszervezetek veze­tőségeit újra kell választani. Az alapszervezetekre az új oktatási évben sokkalta nagyobb feladatok hárulnak, mint eddig. A Politikai Bizottság határozata ugyanis az új oktalási évben a szervezés és irá­nyítás terén további decentralizálást rendel el. Ez azt jelenti hogy amig az elmuit évben az oktatás meg­szervezéséért és irányításáért első­sorban a pártbizottságra hárult a felelősség, addig most a felelősség elsősorban az alap­szervezetek vezetőségeit illeti. Foglalkozott ezután Szabó elvtársi azokkal a feladatokkal, amelyeket " az új oktatási évben az alapszer­vezetek vezetőségeinek tenniök kell. Az alapszervezetek első feladata az, hogy széleskörű agitációs munka megszervezésével népszerűsítsék, il­letve tudatosítsák a tagság körében a Szervezeti Szabályzat 2. pontjár nak azt a kilételét, amely kimond­ja: a párttag kötelessége, hogy: „szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi szin­vonalat, igyekezzék elsajátítani a marxizmus leninizmus tanításait". Az alapszervezetek most maguk végzik el a tagság beosztását a kü­lönböző oktatási formákba és az előadókról is maguk gondoskodnak. Ez a munka természetesen ne le­gyen lélektelen, gépies, a javasla­tok olyanok legyenek, amelyeket a pártbizottság jóváhagyhat. Az oktatás legfőbb feladata, hogy a mennyiség növelése mellett a színvonal emelkedését biztosítsa. Az elméletet a mindennapi po­litikai és termelő munkával az eddiginél ls szorosabb kapcso­latba kell hozni­Beszélt Szaibó elvtárs arról is. hogyan működjenek az új oktatási évben a politikai iskolák.'A polifir kai iskolák életét elvenné kell ten­ni, szorosan össze kell kapcsolni az üzem, illetve a kerületi pártszerve­zet _ életével. ^ Az üzemi politikai is. kólák előadói tartsanak rendszeres kapcsolatot az üzem vezetőségével, mutassanak rá előadásaikban, a szemináriumokon a versenymozga. lom problémáira. így adhat lendü­letet a politikai iskola a munka­versenynek, a takarékossági moz­galomnak. a most kibontakozó Gaz­da-mozgalomnak, amelyek a szocia. lista akkumuláció fontos forrásai. Az eltenőrzés hatékonyabbá té" , Ide érdekében nz alapszerveze- 1' lek vezetőségei havonta tárgyal­ják meg az oktatás kérdéseit. Szabó elviárs ezután ismertelte azokat a hibákat, amelyeket az alapszervezetek vezetőségei az űj oktalási év megszervezésében elkö­vettek. Foglalkozott a most folyó esli propagandista iskolák eredmé­nyeivel és hiányosságaival. Ezek­nek a hibáknak a kiküszöbölését előmozdítja majd a szeptember ele­ién meginduló egésznanos, három hétig tartó propagandaiskola, ame­lyen száz elvtárs vesz részt. Ezzel elérjük azt — fejezte be értékes előadását Szabó elviárs —, hogy az oktaiást valóban pártmunkánk homlokterébe helvezzük. Ar, előadással kapcsolatban több kérdés hangzott el, amelyekre Sza­bó elvtárs részletes és kimerítő vá­laszt adott Darvas József közoktatásügyi miniszter nyitja meg a hetedik szabad könyvnapot Az idei hetedik szabad könyv­nap ünnepélyes megnyitója Bu­dapesten az írószövetség Nem­zeti Színháznál felállított könyv. sátrámál lesz augusztus 31-én délelőtt 11 órakor. Ünnepi be­stédet mond Darvas József köz. oktatásügyi miniszter, a Magyar írók Szövetsége elnöke. A tömegszervezetek és a hon­védség központi sátrainál ugyan­csak lesznek ünnepélyes meg­nyitók. Holland nö'iüt dn> tség étkezett Magyarországra A Magyar Nők Demokratikus Szövetségének meghívására a Holland Nőszövetség négytagú küldöttsége érkezett kéthetes tanulmányútra M agya r erszá gr a. A küldöttség vezetője Aletta Bronsing, a Holland Nőszövet­ség Országos Vezetőségének tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents