Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-31 / 202. szám

PÉNTEK, 1951. AUGUSZTUS 31. GAZDA ELVTÁRS KEZDEMÉNYEZÉSE termékeny talajra talált a Szegedi Kenderfonógyárban is Felhívás a kender- len szakma dolgozóihoz A Szegedi Kederfonógyár elő­fonó és kártol 5 komplex brigádja megbeszélve Gazda elvtársnak azt a nagy, országos jelentőségű kez­deményezését, ami az ötéves ter­vünk sikerét, a szocializmus épí­tését nagyban elősegíti, elhatá. rozta, hogy a Szegedi Kenderfonó. gyáron belül feltárja mindazokat a lehetőségeket, amelyekre a Gazda-mozgalom hívta fel a fr­igyeimet. A komplex brigád kifejezi hálá­ját a Párt iránt, amely ismét olyan lehetőségre irányította a dol gozók figyelmét, amely elősegíti a szocializmust építő, felemelt öt­éves tervünknek sikeres befejezé­sét és amely ismét lépést jelent a béke megvédésének frontján is. A kárloló és előfonó komplex brigád tagjai csatlakoznak a Gazda-mozgalomhoz és a következő felajánlásokat teszik: 1. Elvállalják, hogy a Hirdi Kenderfonógyár vizesfonó hulladé­kát felkardirozzák (előkészítik). Ez egy vagon rost nyerést jelent. A hulladék és a rost közötti árkü. lönbség 50.000 forint megtakarítás. 2. A tönkrement orsóhajtó zsi­nórokból fékzsinórokat készítene];. Ez évi 1500 kg zsinórmegtakarí­tást jelent. 23.000 Ft. értékben. 3. Az országban jelenleg 9 gill. fonó gép van. A komplexbrigád e!_ vállalja, hogy az üzemben hasz­nálaton kívülálló 22-es gillfonó* átalakítja és tizedik termelő gép­ként a többtermelés szolgálatába állítja. Ez évi termelés növekedés­ben 7 vagon készárut, Ft éirtékben pedig 1,200.000 forintot jelent 3. A meglévő gereben kócrázó gépet átalakítják, hogy ezzel a rázásnál elveszett hulladékot meg­takaríthassák. Ezáltal kb. 6% ed­dig hulladékba kerülő rostDt men. tünk meg. Ez évi kb. 15 vagon minőségi anyagtakarékosság 600 ezer forint értékben. 5. Az előfonódéból újra kártolás céljából visszakerülő kamjamara­dékokat ezután az egymiinöségű szalagok újra összakapcsclásával és újra méréséve] kártolás' nélkül juttatják vissza az előfonóba és ezáltal munkát és hulladékot taka­rítunk meg. Itt is kb. 5% anyag­takarékosság érhető el. Ez egy va_ gon huiladók csökkenést jeleni 40.000 forint értékben. A brigádok felhívják az összes kender és lenfonó, kártoló és elő­fonódai komplex-brigádokat, hogy az alábbi pontok szerint csaflakoz­zanak a Szegedi Kenderfonógyár komplex-brigádjainak versenyfel­hívásához: •a) Gazda-mozgalommal kap­csolatban a benyújtott újításokká', minél több eredményt felmutatni forint értékben. b) A felhasznált összes mennyi­séghez viszonyítva minél maga­sabb százalékban használni mag­lenikócot. c) Ugyancsak a felhasznált rost­mennyiséghez viszonyítva minél több kender és lennhulladékot fel­dolgozni. d) Elérni azt. hogy az üzemben keletkezett hulladék rostanyagol 100 százalékban az üzem saját ma­ga dolgozza fel. A brigád tagjai remélik, hogy kezdeményezésüket a többi kom­plex-brigádok örömmel fogadják és szocialista öntudattal azon ies/.iek hogy jó és eredményes munkájuk­kal elérjék az elénk tűzött célt: ötéves tervünk mielőbbi befejezé. sét és ezen keresztül a Szocializ­mus építését. Előre Elvtársak! Újítással, ész­szerűsítéssel az anyagtakarékosság vonalán minél jobb eredmények el­érésére ! Csikói Istvánná pártbiz. titkár Kovács Józsefné termelésfelelős * Megalakult Székháton a „Béke'Mermelőcsoport Kék virágos, új ruhában jár Marika 5 az Árendás-család tobbl tagjainak meg BaUancséknak bőven jut más ralialélére, fehérneműre is meri olcsó áron vehetnek a C-vételi jegyre kapott utalványért Kint a felsővárosi határban a szántóföldek között, öreg fák ár­nyékában húzódik meg Árendás Fe­renc kis tanyai háza. Az udvaron gyerekek játszanak. Hangos, jóked­vű nevelésük fölveri a házat- Kinn pz udvarom szorgoskodik Árendásék nagylánya is: a 17 éves Rózsika­— Édesapám, tessék már kijön­ni! — szól be a házba, mikor az idegeneket meglátja. A kicsiik is szétszaladnak s kíváncsian kukucs­kálnak vissza a házvégélől. Közben előjön Árendás Ferenc. Nagy, magas ember, haja tüskésre vágo'it s jókedvűen nevet a gyere­kek kíváncsi tekintetén. Előkerül a felesége is, tésztás kezét a köténye parkába törülgeti. — Tarhonyát csinálok mondja —. Megőrletlük a bu­rát, azt is> ami a szabad őrlésre jár s most már lehet csinálni- A gye­rekek nagyon szeretik, meg aztán sok is kell, mert vagyunk jócskán, akik az asztalhoz ülünk. Nyolc gyerek van még ifthon rajtunk kí­vül. De voltunk még többen is: 12 családom vain, csak négyen már a maguk urává vállak, megnősültek, férjhez mentek. — Bizony nem valami könnyű volt őket eddig felnevelni — szól közbe az ura —, mert a földet csak a felszabadulás útán, a földosztás­kor kaptam. Mi>S} 12 hold juttatott földön gazdálkodunk. Azelőtt 9 hold hérföldön dolgoztunk és nem valami fénycsen étiünk. — Mos>t az idén szépen fizetett «t vetésünk­Szép volt a búzánk, 5ól fizetett az árpa. Teljesítet';em is beadási kötelességemet időben. Még itt volt a gép, de én már vittem be a búzát a begyűjtő helyre. Beadási kötelességemet 125 százalékra tel­jesítettem s a megmaradt felesleg­ből 3 mázsa búzát adtam be C­vételi jegyre. Érdemes volt a búzá­mat egyenesen p géptől bevinni, mert az árán felül 130 forintot kaptam gyorsbeadási jutalmat. A jutalmon kívül a C-jegyre beadott búzáért 240 forintot kaptam, ez összesen 370 forint. Ezen kívül pe­dig 225 forint értékű iparcikk vá­sárlására jogosító utalványt. Az asz­szonyom már el is vásárolta. — El bizony — szól közbe Ró­zsiba. — Együtt vásároltunk, ugye édesanyám? — És mit vásároltatok?, sorold el, — szol az apja. — Ezt nii — jön elő az ajtóból a hatéves kis Marika s mutatja magán a kékvirágos új ruháját büszkén. Igen, ez is abból van, mondja bevetve az anyja. A két kisebb kislány kapóit új ruhának valót. Három méter 90 centi kariont vet­tünk, olyan 15 forint körül volt métere. Az uramnak vettünk két fér­fi inget, 40 forintért darabját, meg két párnatokot, annak 36 forint volt darabja. A fiúk nioít nem kaptak semmit, de megígértük nekik, hogy a jövő évi ulalványra majd nekik vásáro­lunk. A Tisza Lajos-utca 98. szám alatt lakik Battancs János 3 holdas kis­parasz'c. Az udvaron két nagyob­bacska fia most rakodik le a ko­csiról. Most ériek haza. A gazda még nem jött, ő még kinn maradt a földjén. Az ekevas fényesen csil­log az esti napfényben, amint rá­süt a kocsi telején. — Most fejezzük be a szántást — mondja Battancs Jánosné. — Nekünk csak egy lovunk van, aki­vel közösen szoktunk szántani, nem tudott jönni, mert beteg lett a lova­Siettek is a szántással most már, de már késő, nem tudunk másod­növényt vetni. Úgy sajnálom, mert látom, hogy milyen szépek a má­sodvetésű kukoricák. — Ezzel most lemaradtunk, de a beadással nem! Mert mi is cséplés után mindjárt bevittük a búzánkat. Teljesítettük a kötelességünket s C-vételi jegyre is bevittünk már két mázsát. Még a héten viszünk be, mert olyan 150 kilónyi feleslegünk maradt. Csak akkor mDgyek az utalványért, hogy egyben kapjam ki. Én már alig várom, hogy a ke­zemben legyen s mehessek vele vá­sárolni. A héten is olyan szép ka­navász volt a földművesszövetkezeti bolt kirakatában, hogy valósággal megfájdult a szívem érte. Azt szeretnék venni, vagy nanszut 14.30 forintért, egy dunnahuzainak valót. A napokban hoztak ide a szomszé­domba női magasszárú cipőt is 122 forinlért. Én is olyat szeretnék venni magamnak egy párat. — Ha bevisszük még ezt a búzát is, akkor 260 forint értékű utal­ványt kapok. A 8 méter nanszu, vagy kanavász olyan 120 forint kö­rül kerül, a cipővel együtt ez 242 forint. De lehet, hogy mégse dun­nahuzatot veszek, mert zománcos edényt is jó lenne vénni, hiszen olyan szépek és nekem éppen most lyukadt ki a lábasom. Nem is drá­ga: 3, vagy 4 literes lábas 22 fo­rintba kerül. Itt van a két fiam, meg a kislányom is, aki ősszel megy iskolába. Nelrik is kellene valamit venni. Nem tudom elhatározni, hogy vájjon mi is lenne jó, annyi között válogathatok. Még holnap be is viszem azt a kis búzát, hogy minél hamarabb ke­zemben lehessen az utalvány s me­hessek vele az üzletbe vásárolni. Most az országban és Szegeden is sok kis házban hajlik a család esténkint papír fölé. Számolnak, terveznek, hogy vájjon mit is ve­gyenek az utalványra, amit a fe. lesleges gabonájuk beadásáért kap­tak. Az olcsó fehérneműanyagok, ruhafélék ezúttal is kézzelfoghatóan bizonyítják: érdemes a Párt szavá­ra hallgatni, érdemes a nép állama iránti kötelességünket teljesíteni. Bőven áll rendelkezésre cseretelep Szeged környékén a dolgozó parasztságnak Az utóbbi időben igen helytelen és rossz szokás harapózott el egyes őröltető dolgozó parasztok között Vannak, akik különösen egy-egy malomhoz ragaszkodnak és csak onnan fogadnak el lisztet. Ez azután arra vezet, hogy az ilyen malmoknál igen hosszú sor alakul ki az örleiésre várókból, am; elsősorban maguknak az őröltetők­nek okoz kárt, hiszen feleslegesen töltik idejüket. A városi tanács éppen ezért fel­hívja az őröltetők figyelmét arra, hogy több cseretelep is áll rendel­kezésére Szegeden és környékén. Ezeken a cseretelepekan is a meg­felelő minőségű, jó lisztet kapják és nem kell idejüket felesleges/Vá­rakozással tölteniük. Cseretelep áll a dolgozó parasztság rendelkezé­sére Szentmihályielken, Röszkén, Domaszéken, Kiskundorozsmán, Ruzsajáráson, Várostanyán és Mó­rahalmon. Erre az utóbbi helyre a Szegedi Tisza-malom szállít búza­lisztet, mert a mórahalmi malom csak rozsot tud őrölni. Szatymazon, Sövényházán, Balástyán. A] gyön. Deszken és Kübekházán is műkö­dik még cseretelep. A balástyai cseretelepre a sándorfalvi voit Elekes-maiom szállít lisztet, az al­győire a hódmezővásárhelyi ma­lom, a kübekházira pediig a szőregi malom. Cseretelep tehát bőven áll rendel­kezésre. Ennek ellenére még Kis­telekről is sokan jönnek Szegedre őröltetni, holott Kisteleken malom is van, sőt Pusztaszeren cseretelep­pel is rendelkezik. A Szegedi Tisza, malom szállít ezenkívül lisztet a bordányi, üllési, pusztamérgesi, csorvai cseretelepekre. Minden dolgozó parasztnak ezért saját ér­deke, ha a felesleges torlódást, időtöltést el akarja kerülni, hogy a lakásához legközelebb eső csere­telepet keresse fel. Beszámoltunk már róla, hogy Székhát legkiválóbb dolgozó parasztjai már régóta foglal­koznak a tszcs alakítás gon­dolatával. Ennek eredménye­képpen szombaton már meg is alakult a tszcs előkészítő bizott­sága. A bizottság jó munkája és a dolgozó parasztság érdek­lődése nyomán alig néhány naP múlva most megalakították a termelőcsoportot is. Az új termelőcsoport alakuló ülésén nemcsak a belépésre jelentkezett, de igen sok még egyénileg dolgozó paraszt is megjelent. Érdeklődtek a ter­melőcsoportok élete, az alapsza­bályok felől és nagy figyelem­mel hallgatták a beszámolókat. Az új termelőcsoport alapító tagjai elhatározták, hogy cso­portjuknak a ..Béke" nevet ad­ják, mert ezzel is kifejezésre akarják juttatni harccs béke­akaratukat. Megválasztották az alakuló ülésen a csoport intéző­bizottságát is- A bizottság el­nöke Frank János 11 holdas középparaszt, mintagazda lett, tagjai pedig: Parragi János 3 holdé-s és öziy. Szász Józsefné 5 holdas dolgozó paraszt. A ,.Béke"-termelccsoport mintegy 70 hold földjén. 15 család kezd új, az eddiginél sokká) boldo­gabb életet. 150 HALLGATÓ TANUL AZ IDÉN A SZEGEDI EGYETEM OROSZ INTÉZETÉBEN A Ssegedi Tudományegyetem Orosz Intézetében az idén 150 hallgató folytatja tanulmá­nyait. Amíg az elmúlt évben 51­en jelentkeztek felvételre, az új tanévben 75 hallgatót vettek fel. Ezek közül 38.an üzemek­ből, termelőcsoportokból szak­érettségi után kerültek az egye­temre. Megjavult a hallgatók szociális összetétele és a nők arány9:áma. Az elsőéveseknek több, mint 75 százalék^ munkás­paraszt származású és a hall­gatóknak több, mint a fele nő. Népi demokrácián]; jelentős ösztöndíjakkal mentesíti a hall­gatókat az anyagi gondoktól és biztosítja részükre a jó tanulás kedvező feltételeit. A munkás-pa-rasztszármazású hall­gatóik általában 356 Ft ösetön, dijat kapnak, ezenkívül min­den eltartottjuk után még fe­jenként 50 forintot. Az elsőéves Doszkocs János hercegszántói pe.rasztfiatal például havonta 556 forint ösztöndíjban ré­szesül. Úgysincs2k ennyi ösz­töndijat. kap Kecskés Jórsef pásztói munkásszármazású hall. gató. A vidékiek zavartalan tanulá­sát diáksrállck könnyítik meg. Havi 95 forintért a diákszálló­ban kényelmes lakást, fűtést, világítást, mosást és ágynemű­használatot biztosítanak a ta­nulóknak. Az egyetemi menzán pedig havi 165 forintért napi háromszori bőséges étkezést kapnak az egyetemi hallgatók. A Zeneakadémián az ideiglenes pénztáraknál azonnal kifizetik a nyereménnyel, vagy törlesztésre kihúzott tervköicsönkötvényeket A tervkölcsönlkötvények har­madik sorsolásának nyeremé­nyeit és a törlesztésre kihúzott kötvényeket az Országos Taka­rékpénztár már a húaáskor, a helyszínen is kifizeti. A Zene­akadémián a húzások alkalmá­val felállított pénztárakban, a sorsolások ideje alatt a húzások előtt félórával, a húzások után pedig másfél órával fizetik ki a nyereményeket. Az összes pénztárnál a nye­remények és a törlesztések egész összegét vagy egy részét taka­rékbetétbe lehet helyezni, vagy azon az összegen takarékbélye­get lehet vásárolni. A hivatalos nyeremény jegy­zék megjelenéseután, szeptem­ber lQ-én az OTP fiókjain kí­vül az ország valamennyi pos­tahivatalában is megkezdik a nyeremények kifizetését. A pos­tahivatalokban is árusítják majd a takairékbélyegeket. Az Országos Takarékpénztár központjában szeptember 7-én, a rendes pénztárakon kiviil külön három. 8-án pedig öt kü­lön pénztárt létesítenek. Itt 7-én és 8-án este 8 óráig, va­sárnap, 9-én pedig reggel 9-től délután 3 óráig fizetik majd ki a nyereményeket. A dútfy&zék szirikáxátYÍ uecsenyt indított a S&e-pedi JluUa^ác is A szegedi üzemek* hivatalok kuL túrfelelősei érdeklődéssel fogadiák az igazságügyi dolgozóknak azt a kezdeményezését, amelyről lapunk­ban is hírt adtunk. Az igazság­Ügyiek ugyanis színházbérletezési versenyre hívták ki a városi 'ta­nács dolgozói} annak érdekében, hogy a színház valóban a dolgozó­ké legyen, vagyis miinél többen vált­sanak a most következő színházi évadra bérletet maguknak és csa­ládjuknak. Most az üzemek közöt't a Szege­di Ruhagyárból indult ki hasonló kezdeményezés. A Ruhagyár Kul­tűrbizottsága a Szegedi Textilkom­biinát és a Szegedi Jutaárugyár Kulitúrbizóitságát hívta ki színház­bérletezési versenyre. Versenyfelhí­vásukban vállalták a bérletszerzési határidő lerövidítését szeptember 5-re, a Szegedi Nemzeti Színház ál­tal kiadott bérleteknek pedig száz­százalékos elhelyezését az üzem dolgozói között. Versenykihívásukkal — amint a felhívásban hangoztatják —, azt a célt kívánják elősegíteni, hogy a szocialis'ía-rcalista kultúra minél mélyebben hatoljon a dolgozók közé. Szeptember 1-én nyitják meg Szegeden az országos Bútorhónapot A Bútorértékesítő Vállalat szep­tember elsején nyitja meg1 a vidéki városokban, így Szegeden is, a bú. torkiállílással egybekötött Országos Bútorhónapot. Az ünnepélyes meg­nyitást a Bajcsy Zsilinszky-utca 19. szám alatt lévő BÚTORÉRT üzlet­ben tartják meg és a megnyitón budapesti küldöttek is részivesznek. Egyre jobban emelkedő életszin­vonalunk döntő tényezője a 'szépen és kényelmesen berendezett lakás, ahol a dolgozók nyugodtan kipihen­hetik a napi munka fáradalmait. A Bútorhónap rendeltetése tehát bú­toriparunk legújabb alkotásainak bemutatása a dolgozók széles töme­geinek. Ahogy emelkedik a dolgozók anyagi jóléte, ugyanúgy emelkednek igényeik is. Minden dolgozó arra törekszik, hogy lakását minél ké­nyelmesebben, minél szebben ren. dszze be a maga ízlésének megfele­lően. A dolgozók újabb kívánságai. •nak, igényeinek megismerésére szol­gál a Bútorhónap. A Bútorhónap tartama alatt, a kiállítás színhelyén rögtönzött an­kétokat rendeznek, amelyeken a ki­állítást lálogató dolgozók elmond­hatják, milyen újabb tipusú búlo­rokat szerelnének, milyen hibákat látnak a bútorellátás területén. A dolgozók észrevételeit és kívánsá­gait a Bútorétékesítő Vállalatnak az ankéton résztvevő képviselője to­vábbítja a bútorgyárak felé, hogy azok 1952. évi tervüket már a dol­gozók állal újonnan felvetett szem­pontok figyelembevételével készítsék el. A Bútorhónap, valamint az an­kétok eredményessége érdekében fontos lenne, hogy dolgozóink cso­portosan látogassák a kiállítási, mert így könnyebben megbeszélhe­lik a felmerülő észrevéieleket. i A kiállítás megnyitásának idő. !pontja délslüU 11 m<a-

Next

/
Thumbnails
Contents