Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

2 SZERDA, 1951. AUGUSZTUS T. A magyar nép Pártunk vezetésével megértette a kossuíhi figyelmeztetést: „Menni kell, menni — mondotta Andics A Magyar Történelmi Társulat igazgatóváiasztmányi ülését Andics Erzsébet elvtársnő. Kossuth-díjas akadémikus, a Történelmi Társulat elnöke nyitotta meg. Elekes Lajos főtitkár beszámo­lója után Andics Erzsébet elvtárs, nő emelkedett szólásra. — A jövő esztendőben lesz 150 éve annak mondotta —, hogy meg­született Kossuth Lajos, az 1848— 49-es szabadságharc és forradalom vezére, a függetlenségéért küzdő Magyarország kormányzója, a ma­gyar szabadságharc ügyének élete utolsó pillanatáig hűséges harcosa. Kossuth Lajos születésének meg­ünneplése egész népi demokrá­ciánk, az egész mngyar nép, sőt az egész halndó emberiség ügye. Ebben a megünneplésben miránk, magyar történészekre különösen fontos munka vár: A mi felada. tűrik, hogy megrajzoljuk — hanem is a maga teljességében, de fő vo­násaiban — Kossuth Lajos igazi alakját a magyar nép számára, — Meg fogjuk gyorsítani Kos­pnth összegyűjtött iratainak kiadá­sát s azt javasoljuk, hogy vezető magyar történészek bevonásával ad. jon ki a Történelmi Társulat egy Kossuth-emlékkönyet. — Megértette Kossuth Lajos nagyságát a felszabadult magyar nép — folytatta —. amelynek ve­zetője, a munkásosztály olyan kö. zel került Kossuth szelleméhez, mint előzőleg egyetlen osztály, egyetlen megelőző nemzedék sem. A magyar munkásosztály vezetéséve) az egész felszabadult dolgozó nép — igaz örököse Kossuth politiká­jának. Olyan örökös, aki jól sáfár­kodik az örökséggel. A magyar munkásosztály Kos­suth Lajos munkáját úgy érté­kelt, hogy az örökség átvétele kiinduló pont Kossuth céljai­nál messzebbmenő célok eléré­sére: a szocializmus felépítésé­re hazánkban. — Hogyne értené meg Kossuth küzdelmét a reakcióval szemben a felszabadult magyar nép, amely le­számolt azokkal, akik ellen Kossuth is harcolt: leszámolt a Majlátokés Festetdchekkel, a Zichykkel és Ap. ponyiakkal, a ma,gyar Hám Jáno­sokkal, a magyar Sina bárókkal és a magyar Rotschildokkal. Hogyne értené meg népünk Kossuth nagy küzdelmét a honvédelem terén, ami­kor ma egy új Jellasichal néz far­kasszemet, amikor függetlenségét a világszabadság új zsandárja fenye­geti. A népi demokráciánk megnyi­totta a magyar dolgozó nép előtt a szocialista fejlődés útját. Hogyne értené meg azt a Kossuth Lajost, aki valamikor több könyvért, kór. házért, gyermekővódákért, kulturá­lis ós szociális haladásért harcolt. Igen, a magyar nép Pártunk vezetésével megértette a kos­suthl figyelmeztetést: „Menni kell, menni előre; ukl nem megyén, cltiportatlk." — így kell megrajzolnunk Kos­suth alakját, mert, ha ezt megmu­tatjuk s a tudományos szocializmus. a marxizmus-leninizmus magas vártájáról mutatjuk meg, akkor megmutattuk az igazi Kossuthot népünknek ós tovább fejlesztjük a kossuthi örökséget, Andics Erzsébet elvlársnö ezután javaslatot tett az Emlékkönyv szer. kcsztö bizottságára. A bizottság el­nökének Révai József elvtársat, tagjainak Andics Erzsébet elvtárs­nőt, Szekfü Gyulát, Mód Aladárt, Révész Imrét, Geröné Fazekas Er­zsébet elvtársnőt. Ember Győzőt, Méret Gyulát, titkárnak I. Tóth Zoltánt választották meg. Andics Erzsébet elvtársnő fel­szólalása után számos hozzászólás hangzott el. Révész Imre egyetemi tanár, aka­démikus mondott köszönetet azért a megtiszteltetésért, hogy megbíz­ták a Kossuthemléklkönvv egyik tanulmányának megírásával. Majd méltatta Kossuth Lajos érdemeit. Révész Imre hosszantartó taps­sal fogadott felszólalása után I. Tóth Zoltán, a Történettudományi Intézet osztályvezetője hangsúlyoz­ta: A Kossuth-emlékkönyv megjele. nése a magyar történettudomány egyik kimagasló eseménye lesz. Barta István elvtárs, Kossuth összegyűjtött műveinek szerkesztő­je arról beszélt, hogy milyen volt a helyzetük a nuiltban a történet­tudomány munkásainak, milyen ne. hézségekbe ütközött a rendszeres kutató munka. • Ezután Ember Győző ismertette H Magyar Történelmi Társulat és K Munkásmozgalmi Intézet mult előre: aki nem megyen az eltiportatik" Erzsébet elvtársnő a Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi ülésén év augusztusában meghirdetett pá­lyázatának eredményét. A pályázat olyan feldolgozásokra vagy forrás­kiadványokra vonatkozott, amelyek a magyar munkásság és parasztság múltbeli helyzetét és mozgalmait világítják meg. A pályázatra tiz mű érkezett, közülük hat munkásmoz­galmi, négy paraszttörténeti vo­natkozású, valamennyit vidéki dol­gozók készttették. A pályázat első díját nem adták ki, a háromezer forintra emelt két második díjat Szánthó Imre és Babics András munkái kapták, harmadik díjban részesültek Kónya Sándor, Giday Kálmán és Poílák Dénes pálya­munkái. Elekes Lajos főtitkár lelkes taps közben adta át a pályadíjakat. Különösen viharos taps fogadott egy fiatal honvédet: Poílák Dé­nest, aki az Ózdi Vasgyár „törté­nete'' című munkájában annak a gyárnak a történelét dolgozta fel, melyben családja nemzedékeken át dolgozott és harcolt a munkásosz­tály jogaiért. A dolgozó népet szolgálom — mondotta az ifjú honvéd a pályadíj átvételekor s újabb dübörgő taps köszöntötte szeretett néphadseregünk e büszke jelszavát, — a tudomány munká­sai üdvözölték honvédségünket, melynek megteremtésén annak ide­jén Kossuth is annyit fáradozott s amely ma azt a szabadságot védi, melyért Kossuth küzdött egykoron. A Történelmi Társulat igazgató­választmányi ülése ezzel végetért. India népe őszinte testvéri szeretetet érez a nagy szovjet nép iránt A kalkuttai lakosság lelkesen ünnepelte a gabonát szállító szovjet hajókat Moszkva (TASZSZ). A Vilnius szovjet motoroshajó Indiából haza­térőben van a Szovjetunióba. A hajó több mint hatezer tonna búzát szállított India éhező népének. A K omszo m ol szk a j a Pravda tudósi* tója rádión keresztül beszélgetett Rjabinyin kapitánnyal, aki beszá­molt a hajó személyzetének élmé­nyeiről. — Annak ellenére, hogy ha­jónk a várostól messze kötött ki — mondja Rjabinyin kapitány — Kal­kutta dolgozói meleg baráti fogad­tatást rendeztek nekünk. A Vilnius feldélzetére is jöttek küldöttségek. Vendégeink lelkesen nézték meg a hajót és elmondották, hogy a Szov­jetunió amikor gabonát küld, nem állít kiuzsorázó feltételeket, mint a Truman-kormány. A hajénk sze. mélyzete megköszönte az indiai népnek a meleg baráti fogadtatást. A Viániius motoroshajó tengeré­szei az Indiai-Szovjet Barátság­nak, a Munkás- ós Diákszövetség­nek. a Demokratikus Nők Szerve­zeteinek küldöttségeivel való be­szélgetések során ismét meggyő­ződtek, hogy az angol gyarmatost. tók által nyomorra és ínségre kár­hoztatott indiai dolgozó nép őszin­tén testvéri barátságra törekszik a hatalmas szovjet néppel, a haladó emberiség békeharcának vezelöjé. vei. A kalkuttaiak kértólt, hogy ad­juk át köszönetüket a szovjet nép­nek és Sztálin elvtársnak a segít­ségért. Kijelentették hogy az indiai nép nem akar háborút és küzdeni fog a békéért, a szovjet ós a kínai néppel való barátságért. A kapi­tány közölte, hogy indiai ifjúsági küldöttség utazik a VIT.re a moto­roshajó fedélzetéin. Ujabb nehézségek merültek fel Petsche kormányalakítása körül Párizs (TASzSz). Maurice Petsche pénzügyminiszter kedd estére ígérte végleges válaszát Vinoent Auriol köztársasági el­nöknek, hogy vállalja-e a kor­mányalakítást. Hétfőn este Petsche értekez­letet tartott több volt minisz­terelnökkel és politikai vezető személyiséggel. A tanácskozás politikai megfigyelők szerint, nem vezetett a várt eredményre, úgyhogy Petsche kénytelen volt lemondani a többségi pártok keddre tervezett közös összejö­veteléről. ALEXANDR BEZIMENSZKIJ. RÁKOSI RESZEL A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentcse Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság néphadseregének főparancs­noksága közli, hogy a koreai néphadsereg alakulatai, a kínai népi önkéntes egységekkel szo­rosan együttműködve, sikeresen visszaverték az amerikai-angol intervenciósok és a lisainma­nista hadsereg támadásait és továbbra is nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek, mind emberben, mind hadianyagban. A keleti partvidék körzeté­ben a néphadsereg egységei el­süllyesztették a 725. számú amerikai torpedórombolót, amely megkísérelte, hogy behatoljon Tongcson kikötőjébe. Július 30-án az amerikai légi­erő négy ízben hevesen bom­bázta Phenjan, Nampho, Szuan, Szunjan és AnShu városát, va­lamint több falut. Sem az em­lített városokban, sem a fal­vakban nincsenek katonai cél­pontok. ,A bombánás követker­tében a békés lakosság veszte­ségei nagyok. A katonai demarkációs vonal kérdését viiatják Keszonban Phenjan (Uj-Kína). Az Uj­Kína Hírügynökség tudósítója jelenti a koreai arcvonal fő­hadiszállásáról, hotgy a koreai fegyverszüneti tárgyalások 14. ülése július 30-án 10 órakor (koreai idő) kezdődött és &z Egyesült Nemzetek fegyveres erői küldöttségének javasla­tára 13.05 órakor napolták el. A hétfői ülésen folytatták a demilitarizált övezet létesítése céljára megállapítandó katonai demarkációs vonal kérdésének megvitatásét. A legfelsőbb bíróság helybenhagyta a Grősz-banda ügyben hozott ítéletei Sziklaszínű, nehéz szavak görögnek s úgy visszhangozza őket a terem, hogy hallod már, a vádlottak I padjáról ü szól. ő vádol: a történelem! A történelem zúg minden szavában, s milyen nyugodtan, mily büszkén [beszél ő, a börtönlakó! De reiieg. sápad, aki csupán hatalmára kevély: Faiak lehullnak, határok omolnak és szerteszállnak égő szavai, s kinőnek és fclállanak mögötte a világ minden proletárjai! S ők szólnak már minden, minden [szavában, ők ítélkeznek, ha ítéletet hirdet a gyáva, romlnth úri I rendszer bírává kent pribékjei felett; kit bírónak ültet pulpitusra ákosi szól! de milliókkal együtt! a halalom, de vádlottá leszen. Ajkán a szó úgy fénylik, úgy S a vádlott: bíró! Nézd. egész Iragyog, [világgá azt tükrözi, mit ő épít fel itten nyílik, tágul, növekszik a terem! nékik s velük: a szabad holnapot! „A földet Magyarországon csak a kommunisták fogják felosztani" Husronőt érvel ereiött Horthy vérbírái előtt állt RákotI elvtáre A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A Magyar Népkörtársa­ság legfelsőbb bírósága dir. Jarikó Péter elnökletével felül­visizgálta a Grősz József és tár­sai ügyében hozott elsőfokú íté­letet. A legfelső bíróság a fel­lebbezések elutasításival a budapesti megyei bíróság ítéle­tét helybenhagyta. „Itthon van Rákosi, ól a Párti" Csepelen, Ózdon, Salgótar­jánban illegális kommunista sej­tek, pártonkívüli nyomorgó mun­kások között futótűzként terjedt a hír és a szó. Rákosi számukra a boldog szocialista jövendőt, a pr»­letáriátus igazságos diktatúráját, a szocialista hazát jelentette. A meg­vert, a legyőzött 19-es forradalmá­rok egyszeribe érezték, hogy győz­hetetlenek. Hogy győztesek. Rákosi elvtárs az intervenciós hadseregek felett győzedelmeskedő szovjet pro­letáriátus példáját, hősiességét hoz­ta magával. A magyar munkás­mozgalom harcosaiban tudatossá vált: hiába őrjönknek, hiába ácsol­ják az ellenforradalmárok az alkasztófák százait, a világ egyha­todán már létrejött, megvalósult a proletáriátus diktatúrája, a szovjet állam. Magyarországon a dolgozó nép tömegeinek méhében izzott, pa­rázslott az eljövendő főrradalom. S a forradalom vezére, Rákosi itthon volt, Ugy gondolták Horthyék, hogy a vezért, a forradalom fejét vágják le, ha Rákosit elfogják. Spiclik, árulók, júdások hadát mozgósították ellene. Egy áruló se­gítségével elfogták a magyar mun­kásmozgalom vezetőjét. Bíróság elé állították s a bírósági tárgyalással akarták megnyerni az imperialista rablók elismerését maguk számára. Azt alkarlák bizonyítani a tárgya­lással, hogy Magyarország uraira a kommunizmus elleni harcban a világ minden imperialista hóhéra bármikor számithat. Vádló a vádlottból. \ magyar urak, mint annyiszor, most is rosszul számoltak. A kommunista hősiesség, példamutatás és maga­tartás forradalmi erényét nem vet­ték figyelembé. Rákosi elvtárs a vádlottak padján ülve nem véde­kezett, hanem vádolt. Vádolta a hazaáruló magyar nagyurakat. „Hogy mit ér a magyar uralko­dó osztály patriótizmusa (hazafias­sága), azt megmutatta ez az ural­kodó osztály, amikor hátbatámad­ta a harcoló Vörös Hadsereget, be* hívta az imperialista bandákat az országba és azután, a szanálás al­kalmával az ország gazdasági ön­állóságát júdás 80 ezüstjéért el­adta a külföldi kapitalistáknak... Ha megköveznek, ha tízszer stalá­riális bíróság elé állítanak, akkor is vallom, hogy 1849 óta Magyar­ország minden uralkodó rendszere a* legnemzetietlenebb és leghitvá­nyabb külpolitikát folytatta... ....A legnagyobb szégyennek é9 szerencsétlenségnek tartom, hogy még az 1921. évi detroniz.ációs tör­vény ellenére is a grófok és azok házi zsidajai, a nagybankosok és a szociáldemokrata párt is a Habsburgok szekerét merészelik to­logatni Magyarországon és börtön­be csuknak itt mindenkit, aki akár­csak a polgári köztársaság, nem­hogy a tanácsköztársasság jelszavát hangoztatni merné... A cárizmus alatt az orosz parasztnak csak ter­hei és gyötrelmei voltaik. Kocsmá­ban és templomokban keresett eny­hülést. Magyarországon Nagyatádi Szabó István szavai szerint a nagy­birtok ellenállásán megbukott a világ legszerényebb földreformja is. A földet Magyarországon csak a kommunisták fogják felosztani... Durván közbevágott itt az el­nök: Sajtófogadás a Szlovák Állami Népi Együttes tiszteletére A Ku 1 türk apcso 1 a tok Intéze­tében keddien délben Sajtófoga­dást rendezték a Szlovák Álla­mi Népi Együttes tiszteletére. A sajtófogadáson megjelent Jatroslav Mnsilek, a cseh­szlovák követség attaséja* va­lamint a bel- és külföldi sajtó képviselői, a Ku 11úrkapcao 1 atok Intézetének nevében Vértes György üdvözölte az együttest, majd Vladimir Huska, az együt­tes vezetője ismertette attmjak munkáját. — Rálkosi, ne legyen próféta, Szorítkozzék védelmére, ne agitál* jon itt és ne uszítson a fennálló társadalmi rend ellen. A történelem forradalmi tör, vényének mit számít olyan pará­nyok hangja, mint a vérbiró sza* va? Rákosi elvtárs vádbeszédé a vádlottak padjáról hangzott el a magyar uralkodó osztály felé. Jö­vendölése 1945-ben azonban való­ra vált; valóra vált, amikor a Szovjet Hadsereg és nyomában s magyar nép végrehajtotta ítéletét a Horthy-rendszer felelt. Ma ismét a proletáriátus dikfatíV rája, népi demokrácia van Magyar­országon. A 25 évvel ezelőtt eV mondott szavaik valóra váltak. A Horthy-fasizmus azt hitte, bogy tűzzel, vassal, bitófákkal, börtön' nel és koncentrációs táborokkal gátat lehet szabni a kommunisták forradalmi mozgalmának. Rákosi elvtárs ezt kiáltotta 'feléjük: „Nem tudja az államügyész ót> hogy még sohasem sikerült egy szabadságmozgalmat büntető rend­szabályokkal elnyomni és nem ta­pasztalta, hogy éppen mi, kommu­nisták, nem ijedünk meg a bünte' lésektől?... Nincs közöttünk egy se, alti a Kommunista Pártért és a kommunizmusért nem volna kész a bitó alá menni. önzetlenséget nem tanulunk a - burzsoáziától!" Ezek nem a vádlott szavai — » vádló szavai ezekl A Vádlottak padján akkor is a bírói emclvé-. nyen ülő gyilkosok voltak. S Rá­kosi elvtárs mögött milliós törne' gckben állt a nép. Szavainak erőt a Párt és a tömegek elszakíthatat­lan kapcsolata adott. Ma szabad hazában a hősök véráldozata nyomán szabaddátett or, szágokban építjük a szocializmust. Népünk forradalmi vezére 15 esz­tendőt ült a fasiszták börtönében, a szabadságért küzdött. Szemünk előtt valósulnak meg a győzelem soha nem látott nagyszerű ered­ményei. Álmoknál fényesebb való­ság ma a szocializmus építése. Pal. lavichini őrgróf hajdani birtoka a csongrádmegyei parasztok tulajdo­na. A munkások és parasztok Rá­kosi Mátyás által vezetett szövet­sége a gépállomások százait adta a falu dolgozó parasztjainak. A falu hajdani elnyomottjai a mun­kásosztály vezetésével az utolsó ki­zsákmányoló oszlály, a kulákolk el­len küzdenek. S a falu legöntuda­tosabbjai már megindultak a kö­zös termelés, a szocialista nagy­üzem, a termelőszövetkezetek út­ján. Ha e nagyszerű fejlődés lázas iramában akadnánaik olyanok kö­zöttünk, akik a feladatokban csak a nehézséget látják, nem a nagy­szerű jövőt, azok előtt álljon pél­daképül a kommunistává váláshoz Rálkosi elvtárs hősies és győzelmes helytállásának csodálatos példája. Tannljnnlt a 25 év előtti per bői. Tanuljuk meg gyűlölni azo­kat", akik újból bíróság elé akar­ják állítani a magyar népet. A Grősz-féle banditákat, az imperia­listák cinkosait. Tanuljunk a per­ből és erősftsfik a munkások és parasztok szövetségét. A munká­sok és parasztok szövetségét most mi, csongrádmegyei dolgozó pa­rasztok, több tervenfelüli gabona beadásával tesszük legyőzh^tetlen­né. Csehszlovák tervjelentés 1951. első félévéről Prága (CTK). A Csehszlovák Ál­lami Tervhivatal jelentése szerint az ötéves tervnek az 1951-es éve első felére vonatkozó felemlet elő­irányzatát teljesítették. Az ipar globálisan 1.3 százalékkal teljesítet, te túl előirányzatát s a termelés 1951 első felében 12.5 százalékkal növekedett a mult év hasonló idő­szakához képest. A Szovjetunióval és a népi de­mokráciákkal folytatott árucserefor­galom részesedése az egész külke­reskedelemben 56.8 százalékra emel­kedett, a múlj év első felének 52 százalékával szemben. .Csehszlovákiában ma már ninc* munkanélküliség.

Next

/
Thumbnails
Contents