Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

A VESZTESÉGNÉLKífcl TERMÉSBET AKARITÁS ÉS AZ ÁLLAMMAL SZEMBENI ÖSSZES BESZOLGÁLTATASI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ORSZÁGUNK MINDEN DOLGOZÓJÁNAK HAZAFIAS KÖTELESSÉGE A A Z M D P CSO NGRADMEGYE IP VII. ÉVE. 16!). SZAM ARA 50 Hl.l.F.lt VASARNAÍ*, 1951. JULIUS 22. Harsogjon Csongrád megyén át \ a népnevelők ssava! Magasztos, nagy és megtisztelő feladat az mellyel a Párt most a népnevelőket bízta meg. Egy nép nevelői! Milyen nagy megtisztel­tetés. Utódaink, gyermekeink, akik majd már a megvalósult szocialista hazában élnek, mint történelmet ta. nulják azoknak tetteit, akik most szocialistává nevelik magyar ha­zánk dolgozó népét. A szocializmus építésének hősj korszakát éli né. pünk. Ezer esztendő minden alko­tása eltörpül és kicsivé válik azok mellett a nagyszerű eredmények mellett, melyet a szabaddá tett magyar nép gigászi ereje eddig létrehozott és amelyek majd ezután nyernek valóságot alkotó két ke­zünk építőmunkája nyomán. A szo­cialista jövő ragyogó képét festi már elénk Dunapentele kő és acél­épületei. A mezőgazdaság, a dol. gozá parasztok új útjáról beszélnek zúgó traktoraink. Teremni kénysze. rítjük tudásunkkal a savanyú szi­ket, új. eddig soha nem termelt ipari növények termesztéséhez kezdtünk hozzá a magyar mezőkön. A magyar falura ma már nem le­hat ráismerni. Nem az évszázados „ösparlag" többé a magyar falu, hanem a lázas, gyorsütemű fejlő­dés, az előrehaladás jelképe. Itt egy iskola, ott egy kulturház, amott orvosi rendelő, a napmeleg, ben siváran égő tanyai szik helyén új falu épül. Honr.an e gyorsütemű fejlődés? Mért haladunk mériö'.dts léptekkel előre? Hogyan és kik ál ta' vált az „ősparlag", a „magyar ugar" az elmaradottság jelképe, a leggyor­sabb emberi fejlődés hazájává? Megmondjuk: a szovjet nép vér­áldozata és a Sztálin-nevelte di­csőséges magyar munkásosztály áldozatvállalása nyomán. És itt kez. dödik a népnevelők feladata. M: olyan gyorsan fejlődünk, olyan mérföldes léptekkel haladunk előre, hogy sokan közülünk máris elfe­ledkeztek a régi rosszról és mert elfeledték rab multjukat, sokan el­felejtik szabadílójuk iránti köteles ­séget is. De beszéljünk világosan. Milyen kötelességről van szó? A dolgozó parasztság kötelességéről a nagy Szovjetunióval szemben. A földhözjmtatottak kötelességéről azokkal szemben, akiktől a földjü­ket kapták. A begyűjtésről beszé. lünk. A begyűjtésről, amely tör­vény. A nép törvénye. Törvény, mint az adófizetés; törvény, mim; az ötéves terv, melyet teljesíteni kötelesség A begyűjtés nemteljesí­tése tehát törvénytelenság. Mi te­hát a begyűjtés kérdésében a nép. nevelők feladata?- Az, hogy minden dolgozó parasztnak magyarázzák meg: a begyűjtés teljesítése kötfe. lesség. De ez még nem elég. Min­den dolgozó parasztnak tudnia keli azt is, hogy nem akármilyen tör­vény teljesítéséről, hanem az 6 á ­lámának, a nép államának, a béke, a szabadság államának törvényének teljesítéséről beszélünk. Csongrád megyében, a Tito.határ szomszéd, ságában. a kérdést így teszi fel a történelem: békét akarsz vagy há­borút? S ha a béke, a becsület mellett döntesz, akkor tartsd meg a béke, a bécsijét törvényét a be­gyűjtés frontján is. A népnevelő elvtársaknak ezt kell tudatosítania ma minden dolgozó parasztban. Harci feladatot teljesítenek a nép­nevelők. Harcban állnak a kapita. lista csökevényekkel. Karcban áll. nak azokkal az erőkkel, amelyek népünket visszaakarják rángatni a sötétségbe, a pusztulásba, a sár és por tengerébe tiport falvakba. Harcban állnak a népnevelők a böl. Iérbicskás Grősz József-féle össze­esküvők maradványaival, akik most úgy törnek a parasztság jóléte el­len, hogy le akarják beszélni a tör. vény teljesítéséről, vagy a „C" vételi jegyre való beadásról. A népneve'ők feladata, hogy megma­gyarázzák: a mi törvényeinket csak az ellenségeink, a Grősz-félék szegik meg. Aki megszegi a nép törvényét, az akár akarja, akár nem, az összeesküvők, parasztgyil­fcos árulók bandáját támogatja. A becsületes ember megtisztelő ci„ felére tehát csak az' tarthat számot, akt teljesíti szabad ha.záak törvé­nyeit. A népnevelők feladata pedig az, hogy ezt az új erkölcsöt a dol­gozó parasztok vérévé tegyék. Az új a régi felett mindig harc­bán diadalmaskodik. A gyorsabb ütemű fejlődés feladata, hogy fej lesszük állatállományunkat, hogy rövid idő alatt megszüntessük a húshiányt. De mi szükséges ehhez? Ehhez több takarmány szükséges és több takarmányt pedig ,a másod, vetések tervének maradéktalan vég­rehajtásával nyerhetünk A nép­nevelők nem mehetnek el szónélküi a másodvetések kérdése mellett. Mert vagy minél több területet ve. lünk be másodvetésü takarmánnyal vagy a jövő évben is kínoz ben­nünket a húshiány. Népnevelő elvtárs! Melyiket vá­lasztod? Ha a tőbb húst, az állat­tenyésztés fejlesztését választod, akkor nevelő, tanácsadó szavaidal juttasd el mindazokhoz, akiket fa. lúdban ez illet. De harcoljanak e.­szántan a népnevelők a tarlóhántás időbeni elvégzéséért is. Tudatosít­sák, hogy a mosiani tarlóhántás a jövő évi bötermés záloga. Szüntelen harcban állunk az el­lenséggel. Az ellenség hallatja sza­vát, a kulák most a maga siránkozó hangját igyekszik szegényparasz. tok. vagy kisparasztok szájába ad­ni. Földeákon történt, hogy idősebb Gábor Péter Mészáros János nép­nevelőnek ezt mondotta: — Nincs mit ennem. Soha még ilyen szegény nem voltam, mint most. Ezért nem tudom a begyűj­tést teljesíteni. Ha nem hisziteu, nézzétek meg a kamrámat. Mészáros elvtárs feltalálta ma­gát és így válaszolt: — Jól van Péter bácsi. Gyerünk azonnal a tanácsra. Mégse tűrhető, hogy éhezzen valaki a mi népi de. mokráciánkban. S ha nem találunk semmit a kamrában, még adunk is magának. Erre azonban már megvakarta Péter bácsi a fejetövét és három, szor is megbőszülte a torkát, mikoi így válaszolt: — Hát öcsém, most nem érel Yá ezzel foglalkozni. A begyűjtését azonban teljesí­tette, mert nagyon elszégyelte ma­gát. Hasonlóan járt Mészáros elv­társsal Gera József dolgozó pa raszt is. Mikor Mészáros elvtárs a begyűjtésről beszélgetett vele, ezt mondotta: — Nem tudok semmire se ha. ladni. nem gyarapszok, hát ezért igyekezzek a beadással? — Jóska. Jóska, nem félsz, hogy rádszakad az ég? Hogy tudsz ek­korát gurítani? Egy félórája sincs; a feleséged mondta, hogy új ko­csit. meg két tehenet akartok venni, lovad meg már van. Hát az. előtt tudtál.e aikárcsak egy mala­cot is venni — válaszolta nemtit­kolt méreggel Mészáros elvtárs i> sopánkodásra. — Hát ezt megspóroltam ma­gamnak. — Megspóroltad? — kérdezte Mészáros elvtárs. Hát amikor együtt jártunk a Návai földesúr, hoz nem spóroltál! Kenyéren él­tünk hetekig. Akkor mért nem vei tél új kocsit, meg két tehenet? Mészáros elvtárs jó agitációs módszerét példakép állítjuk a me­gye dolgozói elé. Emlékeztessenek mindenkit a régi rosszra, hogy megbecsüljük a mostani jót, hogy harcoljunk a jövőért. Legtöbb községürtkben nagyszerű bő termést aratnak a termelőszö­vetkezetek. A népnevelő elvtársat, ismertessék minden egyénileg dol­gozó paraszttal helyi termelőszö­vetkezeti csoportjuk nagyszerű eredményeit, hogy Alkotmányunl ünnepére minél több egyénileg do ­gozó paraszt lépjen a közös gaz­dálkodás boldog útjára. A mai népnevelő értekezleteken beszéljék tehát meg a népnevelő elvtársak, hogy miképpen veheti! fel a harcot a falu becsü.etéárt c még ezen a napon harsogja á Csongrád megyét a népnevelők ta Íníió szava és nyomukban százczr ! mázsa számra ömöljön a nép rak. j tárába a gabona! Népnevelő elvtárs! Te vagy r Ijvóp törwoyéríríÁ. leghűbb őrei Az idei elmúlt negyedévben az ipari termelés 34.4, a munka hőseinek száma 100, a traktorok száma 54.1, a szocialista kiskereskedelem forgalma 47 százalékkal emelkedett A központi statisztikai hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének második negyedévi teljesítéséről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az ipar, a mezőgazdaság, a köz. lekedés és az áruforgalom fejlődé­rét, a beruházások, valamint a dol­gozók anyagi és kulturális színvo­nalának emelkedését 1951. második negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar i Az ipar fejlődése erős ütemben folytatódott. Az egész gyáripar 1951 má. sodlk negyedévi termelése 34.4 százalékkal volt több, mint 1950 második negyedévében, — ezen belül a nehézipar terme­lése 39.7 százalékkal, a könnyűipa­ré 36.6 százalékkal és az élelmezési Iparé 11.2 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 24.4 százalékkal, a kohá. szaté 37.2 százalékkal, a gépgyár­tásé 49.1 százalékkal, az építőiparé 25 százaiéikkal, a textiliparé 25.4 százalékkal emelkedett a mult év azonos időszakához képest. A jelentős eredmények mellett azonban a gyáripar a felemelt öt­éves terv által az 1951 második ne­gyedévére előírt feladatokat nem teljes mértékben hajtotta végre. A második negyedéves tervet az egész ryáripar 99.6 százalékra, ezen be­iül a nehézipar 98.8 százalékra, a könnyűipar 100 százalókra és az élelmezési ipar 103.7 százalékra tel­jesítef<b. 1951 első félévében az egész gyáripar a tervet 100.5 szá. za-lékra, ezen belül a nehézipar 100.4 százalékra, a könnyűipar 100.8 százalékra, az élelmezési ipar 100.1 százalékra teljesítette. Az év második negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítése a következőképpen alakult: IPARCSOPORT 1951 második negyed tervteljesítési százaléka bányászai 94.2 kohászat 102.6 gépgyártás 97.1 erősáramú berendezés 100.5 gyengeáramú berendezés 98.5 finommechanika ' 106.1 tömegcikk 101.7 javítóműhelyek 106.7 viliamosenergia 100,2 építőanyagipari (építésügyi és könnyűipari miniszté­riummal együtt) 89.5 vegyészet 00.2 gumi 101.0 nehézipar összesen 98.8 fa 95.9 papir 10O.7 nyomda 97.9 textil 102.6 bőr és szőrme 101.0 ruházat 92.4 könnyűipar összesen (élel­mezés nélkül) 100.0 élelmezés ' 103.7 gyáripar összesen: 99.6 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok második ne­gyedévi tervüket a következekép. pen teljesítették: 1951 II. negyed minisztérium: tervteljesítési százaléka bánya és energiaügyi 99.0 kohó- és gépipar 99.6» építésügyi (építőanyagipar) 87.5 közlekedés- és postaügyi 100.6 könnyűipari 100.0 élelmezési 103,7 1951 első félévében a bánya, és energiaügyi minisztérium 98.2 szá­zalékra. a kohó- és gépipari mí­minsztérium 105.4 százalékra, a építésügyi minisztérium ' (építő­anyagipari vállalatai) 98.3 száza, lékra, a közlekedés- és postaügyi minisztérium 105.4 százalékra, a könnyűipari minisztérium 101.2 százalékra, az élelmezési miniszté­rium 99.8 százalékra teljesítette a tervet. A fontosabb iparcikkek termelése 1951 második negyedében 1950 má­sodik negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakult: Cikk megnevezés 1951 II. negyed 1950 II. negyed százalékában szén • ' 122.0 vas és acél 116.2 alumínium és timföld 217.3, eszter­gagépek 180.7, mozdony (köz. f. vas. vontató) 127.8, vasúti teher, kocsik 105.1, tehergépkocsi 194.5, motorkerékpár 112.3. kerékpár 129.5. traktor 114.3, villamosfor­gógépek 138.1, izzólámpa 122.3, rá. dióvevő készülék 102.5, varrógép 167.6, villamosenergia 119.2, gép­és motorolaj 110.8, gépkocsiabroncs köpeny 132.5, tégla 93.8, mész 109.8, cement 112.6. táblaüveg 86.7, pamutszövet 141.5, gyapjú­szövet 133.6, selyemszövet 114.2. lenkenderszövet 111.0, selyemhac risnya 132.5. pamutharisnya 101.8, bőr, cipő 187.6, férfiöltöny 283,2. női kabát 205.3, szesz 185.1, ciga­retta 119.2, édesipari készítmények 176.2, szappan 113.3, gyufa 132.8. Terven felül a második ne. gyedévben jelentős mennyisé­gű timföldet, hutaaluminlumot. hengerelt alumíniumot, elektro­acélt, kovácsolt acélt, traktort, kerékpárt, rádiócsövet, ballon­ruházatot, férfikabátot, gyap­júszövetet, selyemharisnyát, hántolt rizst, száraztésztát, cso. kóládét, keményítőt, sört, stb-t gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a terv­vel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj, martinacél, te. hergépkocsi. tégla, cement, mész, pamutfonal, selyemszövet, pamut­harisnya, férfi ing, cipő termelésé­ben. Építőipar i Az építőipar 1951. II. negyedévi termelési tervét 105.7 százalékra, ezen belül a magasépífőipar 103.2 százalékra, a szer;lü.par 103.0 szú­zalékrai, a mélyépítőipar 109 3 szá­zalékra teljesítette. Az egyes mi­nisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok H. űe-'yedévi termelési tervüket a következőképpen teljest, tették ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 104.9 százalék KÖZLEKEDÉS- ÉS POSTAÜGYI MINISZTÉRIUM 108.8 százalék 1951. első félévi tervét az építő­ipar 109.0 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 109.6 százalékra, a szerelőipar 111.4 százalékra, a mélyépítőipar 107.6 százalékra tel. jesítette. Az ipari minisztériumok vállala­tai II. negyedévi tervüket saját re­zsiben végzett építkezéseiknél 103.1 százalékra teljesítették. Az építő­ipar termelése a tervidőszakban a mult év hasonló időszakához ké­pest 145.4 százalékra, ezen belül a magasépítőiparé 128.0 százalékra, a szerelőiparé 162.4 százalékra, a mélyépítőiparé 172.5 százalékra emelkedett. Tovább fokozódott a tervidő­szakban az építőipari munkálatok gépesítése. A földmunkáknak több mint 30 százalékát, a betonkeveré­si munkáknak csaknem 80 százalé­kát gépek segítségével végezték. A Sztahánov-módszerrel végző falazás részaránya 34 százalékra emelke­dett. A sztahanovisták létszáma az előző negyedhez képest több mint kétszercséje emelkedett. Jelentősen emelkedett a brigádban dolgozók létszáma is. A helyi tanácsok irányítása alatt álló magasépítő és tatarozó vál­lalatok fejlődése nem kielégítő. Negyedéves tervüket nem teljesí­tették. A helyi mélyépítő vállalatok túlteljesítették a tervet. Mexőgaxdaaág i A tervidőszakban megkezdődött a gabonafélék aratása. Az előzetes jelentések szerint ebben az évben körülbelülü 6.6 millió mázsával több és 1.7 millió mázsával több takarmánygabona betakarítása vár­ható, mint az elmúlt évben, ami közel 25 százalékos, illetve több mint 20 százalékos emelkedésnek felel meg. A szénafélék első kaszálásának hozama mintegy 30 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi egészévi termés, a herefélék a má­sodik kaszálással együtt pedig a tavalyi termésnek közel kétszere­sét adták. A jó takarmánytermés kedvező feltételeket teremtett ál­latállományunk fejlesztésében. A tavalyi gyenge takarmánytermés kö­vetkeztében átmenetiteg csökkent állatállományunk újra gyarapszik. Az 1951. évi vetéstervet a mező­gazdaság általában határidőre tel­jesítette. Az intenzivebb művelést igénylő növények közül a rizs ve­tésterülete 13.4 százalékkal na­gyobb, mint tavaly, a gyapot ve­tésterülete pedig a tavalyi ötszö­rösére emelkedett. A gép. és traktorállomásoki szá­ma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraik száma 54.1 százalékkal, vontatóik szá­ma fel.9 százalékkal emelkedett. Az Ipari munkáslétszám több év óta tartó jelentős növekedése, va­lamint a mezőgazdaság intenzívebb művelése folytán — a fokozottabb gépesítés ellenére — az áliami gazdaságokban és kisebb mérték­ben a termelőszövetkezetekben munkaerőhiány lépett fel. Köxleltedéai A közlekedés 1951. II. negyedév­ben áruszállítási tervét 103.1 szá­zalékra, személyszállítási tervét' 103.6 százalékra teljesítette. Az el­ső félévben az áruszállítási tervet 104.1 százalékra, a személyszállí­tási tervet 103.9 százalékra telje­sítette a közlekedés. 1951. II. negyedévben 35 száza­lékkal több árut és 17.3 százalék­kal több utast szállított az egész közlekedés, mint a mult év azonos időszakában. Ezen belül a vasúti áruforgalom emelkedése 135(1. II. negyedéhez képest 17.1, a személy­forgalom emelkedése 29.8 száza-1 lék! A víziközlekedés áruszállítási tervét 100,1 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyítva 21 7 százalékra emelkedett. A városi közlekedésben autó. buszforgalom egy év alatt a fő­városban 24.3, a vidéki városokban 50.8, a közúti villamosforgalom a fővárosban 7.9, a vidéki városok, ban 36.6 százalékkal emelkedett a helyiérdekű vasút utasforgalma 24 százalékkal nőtt. A távolsági autóbusz-forgalom utasszállítási tervét 115.2 száza­lékra teljesítette, a mult év azonos időszakának teljesítményéhez ké­pest, az emelkedés 86.8 százalék, i Tehergépkocsi közlekedésünk 122.3 százalékkal több árut szállí­tott, mimt 1950 II. negyedévében. Áruforgalom t 1951 II. negyedévben az állami nagykereskedelem eladási forgalma 21.3 százalékkal haladta meg a mult év hasonló időszakának for. galmát. Ezen belül a felvásárló nagykereskedelmi vállalatok 12-5 százalékkal több árut gyűjtöttek be, az elosztó nagykereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árut hoztak fogalomba, mint 1950 második negyedévében. A kiskereskedelem szocialista szektorának eladási forgalma egy év alatt 47.3 százalékkal nőtt meg, amelyen belül az állami kiskeres­kedelem 40 százalékkal, a szövet­kezeti kiskereskedelem pedig Si.2 százalékkal növelte forgalmát. A szocialista kiskereskedelem bolt hálózata egy év alatt 5600 üzletté;,

Next

/
Thumbnails
Contents