Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

paaz 3800 állami és 1800 szövetke­zeti bolttal bővült. Beruházásoki ' 1951 második negyedévben • népgazdaság összes beruhá­zásaira fordított összeg 60 százalékkal haladta meg a mult év azonos Időszakában beru. házásokra fordított összeget. A beruházások a gyáriparban és Jtz építőiparban 75.6 százalékkal, a mezőgazdaságban 59.5 százalék­kal haladták meg a mult év ha­sonló időszkának beruházásait. A tervidősziakban a gyáripar beruhá­zásaiból 93.3 százalék jutott a ne­héziparra. 3.8 százalék a könnyű. Iparra, 2.9 százalék az élelmezési iparra. A tervidőszakban számos terme­ké célokat szolgáló beruházás üzem­behelyezése történi meg. A gyár. Iparban többek között üzembehe­lyeztek a negyedév folyamán a Di­ósgyőri Kohászati Müveiméi egy 40 tonnás Martin-kemencét. Az VASÁRNAP, 1951. JULIUS 22. 99 üzemekben nagyszámú új gépet a bányászat fejlesztésére több külön, böző bányagépet helyeztek üzembe" Mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésére a II. negyedévben 795 drb traktort, számos kom. bájnt és többezer egyéb kisebb mezőgazdasági gépet helyeztek üzembe. A tervidőszakban több állami gazdaságot, termelőszövetkezeti cso­portot és gépállomást villamosítot­tak A forgalomnak átadtak 12 hidat. Közlekedésünk fejlesztésére a vas­úti gördülőállományt többszáz te. her- és személykocsival bővítették. A tervidőszakban üzembehelyez­ték a személyszállítás megjavítá­sára a csepeli gyorsvasutat és a bá_ nyavidékeken több új gépkocsi jára­tot indítottak. A tervidőszak alatt helyezték forgalomba a bányászat szempontjából jelentős baldnka-bo­dajki vasutvonalat is. A tervidőszakban számos új, la. kás épült, új kórházi ágyaka} iskolákat létesítettek A munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása ' 1951 II. negyedében tovább, nőtt |i népgazdaság valamennyi ágában p munkások és lisztviselő száma. A gyáriparban és építőiparban fog­lalkoztatottak száma egy év alatt Összesen százezer fővel emelkedett. A II. negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy évvel ezelőttit \2\ százalékkal haladta meg. Az ipari tanulók száma egy év alatt közel 8000 fővel, az átképzésüké 6 ezer 590 fővel emelkedett. A gyár­iparban foglalkoztatott nők létszá­ma egy év alatt 42.100 fővel emel. kedett. A gyáriparban az egy főre i es« termelési érték 1951 II. I negyedében 21.1 százalékkal 1 volt magasabb, mint az étflző I év megfelelő Időszakában Az emelkedés a bányászaiban 16.4 százalék (ezen belül a szénbá­nyászatban 11.6 százalék), a kohá­szatban 20.8 százalék, a gépgyár­tásban 21.9 százalék az erősáramú berendezéseknél 36.3 százalék, a gu miiparban 33.7 százalék, a textil­iparban 18.4 százalék és a ruhá­zati iparban 53.5 százalék. Az építőiparban a munkatermelé­kenység az előző év azonos idősza­kához képest 14,8 százalékkal emel­kedett. A munkaidő} azonban sok helyen még nem használják ki meg. felelően és különösen szombaton és hétfőn nagyszámú dolgozó indoko­latlanul távolmarad a munkától. Egészségügyi ét kulturális eredmények » A tervidőszakban egészségügyi hálózatunk tovább fejlődött. A kór­házi ágyak száma 6.6 százalékkal, az egészségügyi személyzet létszáma 10.8 százalékkal volt magasabb, mint a mult év megfelelő idősza­kában. A nők bekapcsolását a termelésbe elősegítette a bölcsődék és óvódák hálózatának további növekedése, A bölcsődei ellátásban részesült gyér. mekek száma 50 százalékkal, az óvodába járó gyermekek száma pe­dig 33.1 százalékkal volt több a tervidőszakban, mint a mult év ha­sonló időszakában. 1951 II. negyedévben a szer. vezett üdülésben résztvett dol­gozók száma 25 százalékkal haladta meg a mult év ha. sonló Időszakában üdülő dol­gozók számát. 1951 II. negyedében a szocialista kultúra minden területén további jelentős eredmények voltak. Az 1950—51. tanév végén 36 ezerrel több tanuló vizsgázott az általános iskolában, mint az előző tanévben, a középiskolákban vizs­gázott tanulók száma 92 ezer, azaz 19.3 százalékkal több, mint az el. múlt tanév végén és 75 százalék­kal több, mint az 1937—38. tanév végén. A tervidőszakban 70 ezer dolgozó vett részt ipari szakokta­tásban, ez a mult év azonos idő­szakához viszonyítva 17.6 százaié, kos emelkedést jelent. Az év második negyedében foly­tatódott az üzemi és falusi kultúr­csoportok országos versenye, ezen több mint 6200 csoport, közel 96 ezer tagja vett részt, A kulturális színvonal emelkedé­sét mutatja, hogy 1951 II. negyed­évében a kiadott művek 'száma több mint kétszerese a mult év hasonló időszakában kiadott művek számá­nak. A mozilátogatók száma a terv­időszakban 2.5 millióval, 23.1 szá­zalékkal volt több, mint a mult év hasonló időszakában. A tervidő­szakban 400 új könyvtár nyílt meg. Lengyelország felszabadulásának évfordulója Csupa megelégedett, boldog embereket találnak parasztjaink a Szovjetunióban A magyar parasztkQldáHság egyik csoportjának látogatása a Bugyonnyij marsallról elnevezett kolhozban A moszkvai rádió Jelenti: A magyar parasztküldöttségnek a rosztovi területen tartózkodó cso­portja egésznapos látogatást tett a Bugyonnyij marsallról elnevezett kolhozban. A magyar vendégek fi­gyelmesen hallgatták a kolhoz el­nökének ismertetését a kolhoz munkájáról és életéről. Nagy ér­deklődéssel tekintették meg a gaz­daságot, megismerkedtek a kolhoz­tagok életével. A kolhoz 600 parasztcsaládot egyesit. A kolhoz-elnök elmondta, hogy •a állam 11.500 hektár főidet adott a kolhoznak örökös In­gyenhasználatra. A kolhoznak 1200 szarvasmarhája, 8500 finomgyapjas juha, 1400 ser­tése, 600 fajlova és mintegy 15 ezer szárnyasa van. A magyar A földművelésügyi miniszter közleménye új termelőszövetkezetek (csoportok) alakításának engedélyezéséről ' A földművelésügyi miniszter folyó évi február 25-i rendel­kezésével új termelőszövetkeze­tek (csoportok) alakításának engedélyezését a tavaszi mező­gazdasági munkákra való te­kintettel átmenetileg felfüg­gesztette. Azióta 610 előké­szítő bizottság alakult az or­szágban. Ezenkívül az ország számos községében a dolgozó Parasztok ezrei tervezik ter­melőszövetkezeti csoportok ala­kítását. Az aratás befejezésével nagy­számban fordultak a földműve­lésügyi miniszterhez s kérték az engedélyt megalakulásuk­hoz. Kérésükre július 22-től kezdve a földművelésügyi mi­niszter ismét engedélyt ad új termelőszövetkezetek (cso­portok) alakítására. A mai napon a következő előkészítő bizottságok kapták meg az engedélyt termelőszö­vetkezeti csoporttá alakulás­hoz: III. típus szerint: A tisizaburai „Szabad: Föld", a nagyberki „Becsület", a nagy­varsányi „Vörös Rózsa" és a „Szabadság", a marokpapi „Uj barázda", továbbá a noszvai, ciráki, a baracs-apátszállási és a nagydámi. I. típus szerint: A sobori. ' '„ II. típus szerint: A csökölyi „Béke" hegyesi „Petőfi" és a kengyeli „Béke" és „Május 1", az orosi „Rákóczi", az új­fehértói „Béke" előkészítő bi­zottságok alakultak át terme­lőszövetkezeti csoportokká. a kun­„Ságvári", A koreai néphadsereg főparancsnoka ágának hadijelentése Phenján (TASzSz). A Kore­ai Népi Demokratikusu Köz­társaság néphadseregének fő­parancsnoksága július 20-án kö­zölte: A koreai néphadsereg egy­ségei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesekkel, vala­tőségű harcokat folytatnak és koimoly veszteségeket okoznak az ellenségnek — ember és hadianyagban. Az utóbbi na­pokban a harcok során a nép­hadsereg egységei az ellenség­nek körülbelül 2 zászlóaljat mennyi arcvonalon helyi jelen- semmisítették meg. Pénteken szüneteltek a koreai fegyverszüneti tárgyalások 1 Peking (TASzSz). Az Uj­Kína Hírügynökség jelenti: Az Uj-Kína ügynökég phen­jani tudósítójának a koreai front vezérkarától kapott ér­tesülései szerint a koreai fegy­verszüneti tárgyalásokat foly­tató küldöttek július 20-ra kitűzött 8. ülést nem tartották meg, mert az ENSZ fegyveres erőinek küldöttsége nem tudott megjelenni Keszonban, mivel a reggeli eső után az utak Járhatatlanná yáltafcc csoport tagjai megtekintették! a búzatáblákat, amelyeken a ^gépál­lomás kombájnjai aratták a dús termést. Voltak az állattenyésztő­telepen, megnézték a kolhoz segéd­üzemeit, az olajütőti a fűrésztele­pet, a tégla- és tetőcserépégetőt. — Mindem, amit láttunk és hal­lottunk, bámulatba ejtett — mond­ta Ivanek László, a csoport egyik tagja. Mennyire megkönnyítették és tökéletesítették a kolhozokban a paraszti munkát. A mezőkön nagyszerű aralógépeket láttunk. A tejgazdaságban nagyon érdekelt bennünket a villamos fe­jés. Nem kerülte el figyelmünket, hogy a segédüzemekben csaknem minden munkát gépesítettek. A magyar vendégek bementek az egyik házba és kérdéseket intéztek a házigazdához. Érdeklődtek az­iránt, mennyit kapott munkájáért a mult évben. — A kolhozban munkaegységek szerint fizetik a munkát — hang­zott a válasz. A mult évben fc'cségével együtt 1200 munkaegységük volt. A jelentős összegű készpénzen kí­vül 42 mázsa gabonát, sok húst, vajat, 20 mázsa körüli zöldségei, szőlőt, dinnyét kaptak. — Hová tenne az én családom ennyi élelmiszert? Jó részét- elad­tuk a kolhozpiacon. a:ni növelte pénzjövcde'.münket — mondta a házigazda. A magyar vendégek látogatást tettek egy öreg kolhoztag otthoná­ban is. A házigazda tréfásan meg­jegyezte,' hogy feleségévei együtt összesen 145 évesek. A kolhozban dolgoznia már ne­hezére esnék. Jó] élnek. A kolhoz mánden szükségessel el­látja őket. öregségünkre még jobban ber csiiljük a kolhozélelet — mondta a férfi. Mit csinálnánk, ha egyéni parasztok volnánk? Nyomorog­nánk, vagy éhenpusztulnánk. De a kolhozban élünk és semminek sem érezzük hiányát. Ünnepélyes begyűjtési napot rendeznek ma, vasárnap Földeákon Földeák község dolgozó paraszt­jai ma délelőtt begyűjtést napot rendeznek. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik parasztgyűlés, sel. A DÉFOSZ-titkár beszámolója után a feldíszített kocsik a föld­míívesszövetkezethez viszik a gabo. nát. Az ünnepség alkalmával a makói kulutrotthon csoportja míí­T engyelország 1944 július 22-én szabadult fel a hitleri meg­szállás és a tőkés elnyomás alól. Történelme során először lett való­ban szabad és független országgá. A lengyel nép-ezen az évfordulón minden esztendőben elkészíti elért eredményeit, elvégzett munkája és hazája fejlődésének mérlegét. Hét esztendővel ezelőtt, mikor a Szovjet Hadsereg a vele együtt harcoló lengyel csapatokkal lengye] földre lépett, mindenütt romokat, pusztulást, nyomort és éhséget ta­lált. Az ideiglenes központi köz. igazgatási szerv, a Lengyel Nem­zeti Felszabadító Bizottság „Jú­liusi kiáltvány"-a már a felszaba­dulás első napján kihirdette, hogy Lengyelországban minden hatalom a népé és bejelentette, azokat a döntő jelentőségni reformtervezete, ket, melyeket rövidesen meg is valósítottak: a nagy és középipar, a bányák, a bankok és vasutak ál­lamosítását, valamint a földrefor­mot, mely megszüntette a feudaliz­mus maradványait és a dolgozó pa_ rasztoknak juttatta a földet. Ezután megkezdődött Lengyelor­szág újjáépítése. Az ország gaz­dáivá lett dolgozók hatalmas lelke­sedéssel láttak hozzá a rombadőlt ország felépítéséhez. A lengyel nép hét év alatt nem. csak eltüntette a háború pusztításait, de nagymértékben túl is szárnyalta az ország háborúd előtti gazdasági színvonalát. A ré­gi gazdasági válságokkal, közgaz. dasági zűrzavarral és munkanél­küliséggel küzdő Lengyelországból tervgazdálkodást folytató ország lett, ahol mindenki számára' bőven akad munka. Az írástudatlanság helyét kultúra és műveltség foglal­ta el. A szegény mezőgazdasági ál­lam korszerű iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező ország­gá fejlődött. A földesurak, tőkések ( és külföldi politikai kalandorok Lengyelországéból független, béké­sen dolgozó állam lett, melynek minden polgára rendíthetetlenül harcol a béke megszilárdításáért. A lengyel nép most dolgozik hat­éves tervének megvalósításán, amely a szocializmus alapjait fekteti le. A békés munka e tervének máso­dik évében világosan látható, hogy Lengyelország kiemelkedik évszáza­dos elmaradottságából és virágzó, boldog országgá lesz. Ez a terv a négyszeresére fogja növelni a len­gyel ipari termelést 1938_hoz .képest. Á lengyel hatéves terv a korszerű technikai terve, mely villamosítja az országot, gépesiti a mezőgazda­ságot és olyan hatalmas szocialista építkezéseket valósít meg. mint a nemrégiben üzembehelyezett Czen­stochowai Acélmű, a Varsó mellett épülő gépkocsigyár, a Dichowoi Villamoserőmű, a Gwizowi Vegyé­szeti Művek, a Piotrkowi Ipari Kombinát és olyan új, szocialista városokat épít, mint Nowa Huta, meg Nove Tichy. Ennek a tervnek a keretén belül számos iskolát, mo_ zit, színházat, kórházat és könyv­tárat létesítenek, Ez a terv két­millió új ipari dolgozót állít mun­kába ós a lakosság életszínvonalát 1949.hez képest 50—60 százalékkal emeli. A terv első évében az ipari ter­•c*- melés 1949-hez viszonyítva 30.8 százalékkal növekedett, a nehéz- és könnyűipari termelés pedig 225 szá­zalékkal haladja meg a háború előtti teljesítményt. A nemzeti jö­vedelem 21 százaiéidiai több, mint 1949-bsn volt. Az- ipari fejlődéssel egyidejűleg jelentős fejlődés tapasztalható a kultúra és művelődés terén is. Míg 1937-ben összesen 29 millió 153 ezer könyvet adtak ki. 1950-ben 122 és félmillióra emelkedett a ki­adott könyvek példányszáma. Míg 1938_ban összesen 48 ezer hallgató tanult a lengyel főiskolán. 1950-ben már 114 ezer volt a hallgatók és 68 a főiskolák száma. Lengyelország gazdasági és kul­turális sikereit azoknak a fórra, dalmi változásoknak köszönheti, melyeket a Párt által vezetett len, gyei munkásosztály vitt véghez a Szovjetunió sokoldalú baráti segít­ségével. Az egyre szélesedő, törne, ges munkaversenyek. az észszerű­sítő és újító mozgalom eredményei segítették elő Lengyelország példát, lan fejlődését. "Ppítkezósünk, eredményeink, ^ Lengyelország nagy iparosí­tási tervének minden százalékkal való túlteljesítése növeli a nemzet erejét és ez az erő mos.t közvetlenül a nagy. minden emberre egyaránt fontos ügyet, a békét szolgálja! — mondotta Bierut elvtárs köztársa, sági elnök. A szocializmust építő lengyel nép, a béke arcvonalának harcos tagja, békés alkotómunka utáni vágyának adott kifejezést akkor is, mikor a békenépszavazás alkalmával 18 millió aláírással követelte a béke. egyezmény aláírását. A lengyel nép hazaszeretetének adta tanújelét, amikor túljegyezte a „Lengyelország Erejét Fejlesztő Nemzeti Kölosön"-t, mely megrövi­díti a szocializmus felé vezető utal, amit hét esztendővel ezelőtt a „Jú­liusi Kiáltvány'" nyitott meg előtte. A lengyel nép nap mint nap önfeláldozó lelkes munkával küzd büszke hatéves terve megva­lósításáért és harcol a világbékéért, mert — mint Bierut elvtárs köz­társasági elnök mondotta: „A bé­kéért folyó harc a lengyel nemzel számára szorosan összefügg a hat­éves tervvel. A hatéves terv fo. kozza Lengyelország erejét, meg­szilárdítja függetlenségét és ezzel megerősíti Lengyelország szerepét a béke védelméért folyó küzdelemben." Magyar államférfiak táviratai a lengyel nép felszabadulásának évfordulója alkalmából „Boleslaw Bierut Urnák, a Lengyel Köztársaság elnökének. Engedje meg Elnök Ur, hogy a lengyel nép nemzeti ünnepe ab kalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az egész ma­gyar nép nevében legmelegebb jókívánságaimat fejezzem ki. Orszá­gainknak a nagy Szovjetunió altat történt felszabadítása óta a len­gyel és a magyar nép között fennálló régi barátság különösen mély értelmet nyert és jelentős tényezőjévé vált annak a harcnak, ame­lyet a világ népei a béke ügyéért vívnak. A magyar nép magáénak ér.úl a baráti lengyel nép ünnepét és a jövőben is teljes erővel együtt fog küzdeni a lengyel néppel a szocializmus építéséért és a béke megvédéséért. RÓNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának cinöke." Jozef Cyrankiewicz Úrnak, a Lengyel Köztársaság miniszter. elnökének, j Fogadja Miniszterelnök Űr legőszintébb szerencsekívánalaimat a baráti Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából, 4 lengyel és a magyar nép a felszabadulás óta elmúlt évek során számos közös har­cot vivőit és politikai, gazdasági, valamint kulturális téren való együttműködésük kiváló eredményekkel járt. A két nép a jövőben is vállvetve fog harcolni az imperialisták és ügynökeik provokációi ellen, a nagy Szovjetunió vezette béketábor győzelméért. Ehhez a közös harchoz ás a szocializmus eredményes építéséhez további nagy sike­reket kívánok Önnek és Lengyelország népének. Dobi István, á Magyar Népköztársaság minisztertanácsának ehiöke, Aa MKDSz üdvőalőtáviraia a lengyel nőknek A Magyar Nők Demokratikus 1 alkalmából tidvözlőtáviratoí inté» Szövetsége a lengyel nemzeti ünnep I zett a Lengyel Nőszövetséghez. A magyar kormányküldöttség megérkezett Varsóba Varsó (PAP). A Lengyel Köztársaság kormánya meg­hívására a magyar kormány­küldöttség megérkezett Var­sóba. A magyar kormánykül­döttséget a repülőtéren Stefan Wierblowsky, a külügyminisz­ter helyettese, -Ryszaid Niesz­porek bányaügyi miniszter é* Waclaw Komar dandártábor­nok fogadta. A repülőtéren jelen volt Drahos Lajos, a Magyar Nép­köztársaság varsói követe, va«­Jamint a követség beoszto^tjaji

Next

/
Thumbnails
Contents