Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-01 / 151. szám

4 VASÁRNAP, 1951. JULTUS f. Hogyan vezettem a Délmagyarország Nyomda középfokú politikai iskoláját A Délmagyarország Nyomda üzemében a most lezárult oktatási évadiban egy rádiószeminárium, egy alapfokú és egy középfokú politi. kai iskola működött. Én a közép, fokú politikai iskolát vezettem. Á Délmagyarország Nyomda párt. Szervezete nem csupán a nyomida, hanem a Délmagyarország napilap és szerkesztősége, kiadóhivatala, valamint a Nyomda Egyesülés és a Szegedi Dobozgyár párttagjait , is magában foglalja, eszerint a kö. zépfokú politikai iskola hallgatói sem csupán a nyomda dolgozóiból kerültek ki. Bár az elmúlt oktatási évad megkezdése előtt, a középfokú po litikai iskola hallgatóinak kiválogatásában, általában az iskola elő. készítésében történtek hibák — amelyekért magam ia felelős vagyok, mert hiszen az üzemi párt. szervezet vezptö&égéneik, amely az előkészítő munkát végezte, écn is tagja vagyok, — az iskola jól indult, oktatási színvonala az évad folymán állandóan emelkedett és eléggé szép eredményekkel fejeződött be. Egyik ilyen eredménye például az is, hogy lemorzsolódás mnm történt. Az évad folyamán, mint propagandista. bizonyos tapasztalatokra tettem szert, bizonyos tanulságokat szűrtem le a hallgató, immal való foglalkozás folyamán. Ezekről a tapasztalataimról és ta_ nulságaimról szeretnék most gzá. mot adni. D propagandista felkészültsége. elméleti és politikai képzettsége, továbbá megfelelő tájékozottsága gyakorlati kérdésekben kétségkí. vül döntő előfeltétele a jó előadásoknak s az elvi színvonalon mozgó szemináriumi vitáknak. Egyszerűbben kifejezve elmondhatjuk, hogy amilyen a propagandista elő. adása, és — ahogyan a propagandista irányítja a szemináriumi vi. tát, olyan a politikai iskola szín. Vonala. Ennek a követelménynek igyekeztem eleget tenni. Előadásaimra úgy készültem fel, hogy tömörek, világosak legyenek. Megvallom, hogy ez nem esett éppen, nehezemre, mert hiszen a politikai iskola témái érdekesek és vonzóak voltak. Magukban foglalták ft nem. zetközi esmények változásait, ösz. szefüggéseit, a mi belpolitikai éle. tünket minden szépségében, sokol. dalúságávai, nagyszerű eredményeivel és nagy feladataival. Ezeket kellett ismertetnem halltrabóim. mai, ezeket kellett kézzel fogható közelségbe hozni hozzájuk. Voltak természetesen gyönge pillanataim is előadásaim közben. Észrevettem egyszer-másszor. hogy előadáso. mat nem minden hallgatóm kíséri figyelemmel, vannak olyanok, akik nem jegyezne^ sőt olyanok is, akik teljes közömbösséget tanúsítanak előadásom iránt. Ilyenkor mindig magamban kei-estem a hibát — és meg is találtam. Mind. járt nagyobb odaadással folytattam előadásomat, még több elevenséget. még több színt vittem bele s az eredmény meg is mutatkozott. Hallgatóim figyelmét sikerült felfokoznom s a közömböseikben fel tudtam kelteni az érdeklődést. Előadásaimban egyébként dősze retet tel használtam a közvetlen hasonlatokat, a mindennapi életből kirgadott jellemző példákat. A szószerinti idézeteket csak nagyon ritkán, nagyon szükséges esdtben alkalmaztam Többször rámutattam valamely szépirodalmi műnek, filmnek, vagy színműnek egy.egy szemléltető részletére. Ezzel a módszerrel, ezzel a gyakorlattal elérttm azt/ az eredményt, hogy nem csupán érdeklődést tudtam kelteni hallgatóimban a tárgy iránt, amelyet előadtam, hü nem elődásomst élményszerűvé, azaz emlékezetessé is tettem számúkra. Azzal is tisztában voltam azonban, hogy a jó előadás még csak fél eredmény. A politikai iskola munkájának eredményességét in. kább a szem'nárluml vita színvonala biztosítja. Mindjárt meg kell gyeznem ennél a kérdésnél azt, hogy nem minden jó előadó jó vi. tavazető is. bár a jó vitavezetőnek kétségkívül jó előadónak kell lennie elsősorban. De a jó előadói készség mellett még egyéb tulaj, donságokkal is kell rendelkeznie. Mindenekelőtt ismernie kell örnma. tóit, azoknak képességeit, ,,belső tartalékait" is. Előre kell látnia, hogy a szemináriumi anyag meg. vitatása az első kérdéstől az utolsó kérdésig hova jut. hogyan végződhet a vita. Vezetnie, irányítania kell tehát a hozzászólásokat oly. módon, hogy az egyik kérdésről a másik kérdésre való átmenet 6Ímán, zökkenésmentesen történjék. Ez a leglényegesebb követelménye a szemináriumi vitának, mert e nélkül nem biztosíthatjuk a vita élénkségét, színvonalának álladó emelkedését a tárgy végső kifejté, séig. a vita befejezéséig. Egyes hozzászólók bőbeszédűsége, a tárgytól való elkaiandozása ugyanis elsekélyesíti, alacsony színvonalra süllyeszti a szemináriumot. Hogy mindezeknek elejét vegyem. első kötelességemnek tartót tam azt, hogy már az iskolai évad kezdetén, az első órákon megnyerjem hallgatóim bizalmát. Megint csak meg kell vallanom, hogy ezt nem volt nehéz elérnem. Hall. gatóim ismernek már régebben, ugyanennek az alapszervnek vagyok ugyanis tagja s tagja va_ gyök az üzemi pártszervezet vezetőségének. Arra törekedtem, hogy ne legyek fölényes hallgatóimmá; szemben sem szavakban, sem ma. gatartásban. Igyekeztem mindenben jó példával előljárni. Soha nem késtem el a foglalkozási időtől, hanem mindig 5—10 perccél előbb jelentem meg. Ugy gondoltam, sokkal helyesebb az. ha én várok hallgatóimra, mint hogy ha ők várnak én reám. Meggyőződést szereztem így arról, hogy ha a hallgatók bizalommal tekintenek a propagandistára, akkor annak'nem nehéz a feladata. Figyelmeztetéseit, utasításait, ha mégoly kömények és szigorúak is, nem fogai, ják sértődöttséggel, megbántottsággal, hanem úgy fogadják, mint jóindulatú tanácsadásokat, amelyet szivesen és örömmel követnek. Ez. zel elértem azt, hogy a tanítást közvetlen kapcsolatba tudtam hozni a neveléssel. És ez igen fontos eredmény volt a számomra A szemináriumi anyag taniilásá nak valamennyi részletkérdése egy fő feladat megoldását szolgálta, azt, hogy luwan alkalmazzák a hallgatók a tanultakat az é'eihen, a termelő munkában. Minden politikai iskolán sző esik a^ gyárról, az üzemről, annak életéről. Nálunk is. amikor a szocializmus építéséről beszétünk szó-t kellett ejteni arról, hogyan segít, heti a nyomdaipar s ezen belül a mi üzemünk, ötéves tervünk sike. res végrehajtását. Beszéltek a hallgatók arról, mit jelent a szocializmus építésébein a hibátlanul elkészített sajtótermék, mit jelent a gondosan, ízlésesen előállított könyv, de arról is beszéltek. miiyen akadályokat gördít építő munkánk elé a sajtóhiba az újságban, vagy a könyvben. Gondosan ügyelt ím természetesen arra, hogy az ilyen beszélgetések ne menjenek túlzásba, ne változzék a politikai is. kola Szakszervezeti, illetve termelési értekezletté. Főleg pedig arra, hogy a gyakorlati tények szoros kapcsolatban legyenek az elvi kérdésekkel. Arra törekedtem tehát, hogy a kérdéseit lezárásával, jő összefoglalókkal a tanulságokat le. szűrjék a hallgatók. Nem állítom azt, hogy a mi középfokú politikai iskolánk volt a legtökéletesebb, a legmintaszerübb egy azonban bizonyos: hallgatói az évad folyamán fejlődést mutattak a termelés vonalán is. Akad közöttük olyan is, aki sztahanovista lett. Nem dicsekszem azzal, ha megállapítom, hogy hallgatóimmal együtt jó munkát végeztünk, segítettük a pártmunkát, a tcrrrrf'ést és a békeharcot. Pintér Géze Az országos gyermekvédelmi konferencia jelentősége A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség februári tanácsúié, sén elhatározta, hogy még ebben az évben nemzetközi konferenciára hívja Össze a világ ha. ladó asszonyait és dolgozó anyáit. A konferencia feladata az lesz, hogy a világ gyermekeinek védelmével és boldog jövőjük bizlo. sitásának kérdésivel foglalhoz. zék. A nemzetközi helyzet ma egyre inkább élesedik. Az amerikai imperialisták egyre konokabban törekednek arra, hogy kirobbant, sák az új világháborút. BaeiUus. és atomháborút hirdetnek és eszevesze t fegyverkezési ver. senyt folytatnak. Ebben a vi. lághelyzelben nagy veszély fenyegeti gyermekeink életé, boldog jövőjét. Éppen ezért minden gyermekét szerető anya nagy és nemes felada'a ma, hogy felvegye a harcot azok ellen, akik veszélyeztetik gyermekeik nyugodt, békés életét. A nemzetközi gyermekvédelmi konferenciára minden országban tehát jól fel kell készülniök a világ haladó asszonyainak, anyáinak, A felkészülést biztosítja az, hogy a nemzetközi konferenciát minden országban nemzeti konferenciák előzik meg. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ma rendezi a magyar asszonyok gyermekvédelmi konferenciáját. Erre az alkalomra hazánk min. den részéről küldöttek jönnek össze, hogy a magyar anyák fel. adatairól, a magyar gyermekek békés, derűs jövőjének biztosításáért tanácskozzanak. A gyermek jövője elválaszthatatlan a háború és béke kérdéseitől. A konferencia legfontosabb feladata tehát, hogy megmulassa a magyar anyáknak: még kemé. nyebben kell harcolniok a békéért, ha meg akarják védeni gyer. mekeiket a háborútól, amelyet az imperialisták, a Grösz.féle gyilkos kémbanda és a hozzájuk hasonló hazaárulók felbérelésével is igyekeznek kirobbantani. A békéért folyó harcban a világ dolgozói bizakodással tekints, nek a Szovjetunióra, a békeharo dicső vezetőjére. De a népek a Szovjetunióban nemcsak a béke szilárd őrét látják, hanem a fia. tal nemzedékről való szerető gon. doskodás példaképét is, A népi demokráciák a Szovjetunió példáját köve ik etekintetben is és nagy gonddal é$ szeretettel veszik körül a gyermekeket. A magyar anyák is hálával gondol, nak arra, hogy Pártunknak, Rákosi elvtársnak a felszabadulás első napja óta egyik legfőbb gondja a gyermek. Ennek köszönhető, hogy a nép állama állon, dóan szerelő gondoskodással veszi körül gyermekeinket. Hivatása a gyermekvédelmi konferenciának, hogy az anya. és gyermekvédelem terén eddig elért eredményeinket értékelje és kijelölje további feladat ainlcat. De a magyar gyermekek sorsi, val és jövőjével foglalkozó konferencia nem lenne teljes drtélcű, ha csupán országos méretekre szorítkoznék. Fontos feladata te. hát a konferenciának az is, hogy megmutassa az imperialista já. rom alatt szenvedő országok gyermekcinek szomorú sorsát. Bizonyos, hogy az imperialisták ugyanolyan, vagy még százszorosan rosszabb sorsot szánnak a magyar gyermekeknek, mini ami. lyent most az imperialista orszá. gok gyermekei elszenvednek. Nem elég tehát, ha a konferen. cia csupán rámutat ezeknek a szerencsétlen gyermekeknek a sorsára. Akkor végez jó munkát, a konferencia, ha utána minden anya, minden szülő még világosabban látja: ahhoz, hogy gyermekei boldog jövőjét biztosítsa, szükséges, hogy fokozza ébersé. gé!, még keményebben álljon helyt a maga posztján és megalkuvás nélkül felvegye a harcot azok ellen a mindenfajta belső és külső ellenséges erőkkel szem. ben, amelyek a Magyar Népköztársaságot, drága hazánkat fe. nyegetik. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzékben tiltakozott a titóisták provokációs határsértései ellen Szófia (TASzSz).. A BTA jelentése szerint a Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma június 29-én jegyzéket intézett a szófiai jugoszláv nagykövetséghez. A jegyzék emlékeztet arra, hogy jugoszláv kormány figyelmét már többször felhívta arra, tegyen intézkedéseket a jugoszláv határvédelmi és más szervek arcátlan provokációinak megszüntetésére a bol. gár-jugoszláv határon. Ennek el. lenére ezek a provokációk folytatódnak. A jegyzék szerint április 12-től június 16-ig jugoszláv határőr csa. patok 18 esetben követtek el provokációt. A jugoszláv ha'árőrök megsértették a bolgár határt, jugoszláv területről tüzeltek bolgár határőrökre és jugoszláv repülőgépelt megsértették Bulgária légiterét. A Jugoszláv szervek által előre megfontoltan elkövetett határsértések láthatólag felderítő és provokációs célból történtek és Jugoszlávia háborús uszító politikáját fejezik ki. Ezek az incidensek Jugoszlávia ellenséges szándékairól tanúskodnak a Bolgár Népköztársasággal szemben. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma erélyesen tiltaikozik ezek ellen a provokációk elMa paraszte,yülhek Ma délelőtt 10 órakor parasztgyűlés keretében beszéli meg Szeged dolgozó parasztsága azokat a teendőket, amelyek az aratás gyors elvégzésének érdekében várnak rájuk. A gyűléseket a DÉFOSz előadói tartják meg a rókusi, a baktói és az újszegedi DÉFOSz-szervezet her lyiségében. len és követeli a jugoszláv kormánytól, hogy tegyen komoly in. tézkedésekel a provokációk megszüntetésére. A Szegedi Pedagógiai Főiskola Általános Iskolájának Úttörő Énekkara július S-án a rádióban szerepel. Az előadást 3-án 12 óra 30 perctől 13 óra 05 percig sugározza a Kossuth. rádió. Az úttörő énekkar műsorában Kodály népdalfeldolgozásokat, klasszikus kórusdaloka', valamint mozgalmi dalokat ad elő Garam. szegy József tanár vezénylésével. gát és meg kell ismernie hallga-előadásaira. A „Harcban a holnapért" című magyar filmsorozatot nem július 2-án, hanem július 7-én mutatja be a Szabadság-filmszín. ház. Addig is a „Kőszív" című német demokratikus film marad műsoron. így a filmszínház mű. só rprogamm jártak megváltoztatása je_ következtében a „Muszorgszkij" című film egyelőre lekerül a műsorról. Ezzel kapcsolatban értesítjük az MSZT-titkárckat és a dolgozókat, hogy a „Harcban a holnapért" című filmre már előre megváltó te jegyek változatlanul érvényesek a film bemutatójára, illetve további 1938—39.et írtunk, Lalcott a mi szép városunkban egy igen jómódú család. Hat szobájuk pompásan volt berendezve. A süppedő perzsaszőnyegektől az ezüst szervizen, a bőr. garnitúrákon keresz'ül a temérdek finom ruhaneműig, mindenféle volt itt. Az ellátás a „házi konyha" olyan volt, amilyet az egyszerű halandó csak meséből ismert. „Tejben.vaj. ban fürödtek". Zsúrok, bankettek, vacsorák váltogatták egymást. Ide járt Szeged város „előkelősége". Dr. Szalay rendőr főtanácsos, Shvoy úr, ex-tábornok, Tukacs főispán úr, Somogyi polgármester úr és a fene tudja, hogy még kik nem. De járt ehhez a családhoz más is. Odajárt mosni egy görnyedt, hátú hétgyermekes prole1 árasszony. Rongyos, a munkától korán meg. öregedett asszony, aki nyolcadmagát tartotta el. Háromnapi mo. sásért nyolc pengőt knpo't, s kiadagolva kapta a, reggelit, ebédet és a „hideg" vacsorát. De ezt a sovány kosztot is meg kellelt osz. tani nagyobbacska gyerekeivel, akik rongyosan, az u'ca porától piszkosan, az éhségtől elcsigázott arccal el tudtak menni a város peremén lévő nyomortanyából a nagyurak mosókonyhájáig. De mind hiába, nem segített a szerencsétlen mun. kásasszony megosztott kosztja a gyermekeken. Kettőt, az öt. és hét. éveset súlyos tüdővésszel vitték el S többet vissza se hozták. Egy ilyen mosási napon, amikor a kis vézna, sápadt, beesett arcú gyermekek délben a mosókonyhába mentek, hogy-hogy nem, beszaladt a „gazdag uricsalád" egy fia és egy leánya. Kövér, kihizotf, szépen öltözött gyermekek, csak úgy ren. gett a háj rajtuk, amikor szalad, tok. És amíg a ruhateregetés folyt, magukra maradtak a gyerekek. Az uricsalád gyerekei össze.visszaver, télé, rugdosták a „mosónő" kis vézna gyerekeit. Jött a „fraulein", jött a „mosónő" és megkezdődött a nagy szócsata. Mint az oroszlán, úgy védte a munkás.anya a megvert kis vézna gyerekeit, de a „fraulein" is védte az urak kövér, hihiző'-1 gyerekeit. „Hál hótyan gondoljá magá ide hoszni a kölköjit, a fene egye azt" — mutat a két kis rongyosra. A SIKLÓS JÁNOS. ÚRI GYEREKEK KAZASSAGA munkásanya mkimenl a „frau. leinnek" és jól összc-visszactbálta s minden feltalálha ó átkot rászórt. A gyermeknevelő elfutott az úri. gyerekekkel együtt. Később jött a mosókonyhába a nagysága s kijelentene ,,hogyha mégegyszer ide meri hozni a gyerekeit, 'öbbet nem fogadjuk fel mosni. Hál mit gon. dol, csak nem engedem barátkozni a mosónőm „utoag yerekeivel" az én gyermekeimet". * Eltelt két.három év. A fasizmus megindítóba katonai támadását, hogy elnyelje a világot. így tör. tént, hogy az uricsalád férfitagja magasrangú katonatiszt lett s 19él. ben elmenekítette magát családos, tál s a magyar nép elöl sok.sok. millió értékű vagyont vitt el. Nagyot változott a világ itt nálunk is, mire visszajött az uricsalád, Megszabadult a magyar dolgozó nép a fojtogató, ldnzó uri bilincsektől. A szovjet csapatok verték le kezünkről és lábunkról az urak bilincseit s szabadítottak meg bennünket az elnyomás minden gya. Uzatától. Megindult a háborúütö'te sebek gyógyítása és a kemény haro az új élet kialakításáért. Mindenütt a kommunisták jártak az élen. A legnehezebb harcokban és munkák, ban az élen küzdött az egykori „mosónő", — akii ezerszer megaláztak, önérzetében megbántottak az urak — négy gyereke. Végigharcolták az újjáépítést, a reakció szétverését, segítettek kivívni és szilárddá tenni a prolelárdiktatú. rát. Harcoltak, harcolnak a minden rendű és rangú elUnség ellen, a Nagy Ferencek, Mindszentyk és Gröszök ellen, hogy soha többet vissza ne hozhassák ezek az elvetemültek az urak világát. Az egykori dölyfös, gazdag csa. Iád miután visszatért, óvatosan kőriiltakin've, mint a tolvaj — figyelve, nem veszik.e észre a lo. pást — letelepedett új otthonában. S amikor félmelegedték, mint a dér csípte légy a meleg szobában, hozzálátlak az „új éle'-".hez. Azzal a szándékkal, hogy mindenképpen „asszimilálódnak", ök is építik az szocializmust, harcolnak a békéért. Hiszen a magyar dolgozó nép alkotmánya mindenki számára biztosltja a munkához való jogot. * Az elmúlt hetekben egy délután össze'alálkozott az egykori uricsalád tagja az egykori „mosónő" ve. zérigazgató.fiával. Szúrós szemekkel mustrálgatták egymást néhány másodpercig. Majd megszólal a munJiás.vezérigazgató: „Hogy érzi magát néhai nagyságos asszony, az igazi Magyarországon? Milyen nagyszerű itt az élet. Dolgozunk, építünk, tanulunk, harcolunk az el. lenségeink ellen". A néhai nagyságos asszony kény. szeredet mosolyra fanyalodott. Akart valamit mondani, de lenyelte a szót s jóképet mutatva szólt: „Nagyon jól érzem magam". Elmondja, hogy ő mennyire szerette azelőtt, most pedig különösen szereti a mun. kásokat. Hogy azok milyen okos és értelmes emberek. Milyen óriási dolgokat művelnek. Mennyi az alkotókészség a munkásokban, az szinte csodálatos. RóJerelődött a szó a két gyermek, szobában felnőtt „fia'al úrra" és kisasszonyra". Itt bújt ki a szög a zsákból, hogy miért az a nagy szimpátia és szeretet a munkásosz. tály felé. — „A fiunk nemrégen nősült — mondja a néhai nagysága —, na. gyon aranyes kis menyem van", — Hát kiféle a maga menye — kérdezi a munkás.vezérigazgató. — Hál kérem, az én menyem szakmunká,s az egyik gyárban s igen jól dolgozik, A normáját túlteljesíti, már meg is dicsérték. — Hát lii az apja a menyének? Az apja gyárimunkás. £5 évig dolgo. zott egy fűrészgyárban, most egy másik gyárban dolgozik — rész. legvezetö. Az is kitűnő munkás ám — mondja a néhai nagysága. — Hál a leányukkal mi van? — Az t's nagylány lett s most menyasszony lesz, Őszre már össze