Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-22 / 143. szám

WNWt ült JTOTOS n. 3 HARC MINDEN SZEM GABONÁÉRT Népnevelők! Tanuljatok a deszki gépállomás népnevelőitől! Traktorok, cséplőgépek, tárcsák. külOnbötö gazdasági gépek láthal tók a deszki gépállomás udvarában, színjeiben. Egyik helyről traktorpöfögés. másik helyről kopácsolás hallatszik. Két új traktort kaptak a héten, s két ifjúmunkás éppen azokat járatja be, hogy minél előbb induljanak velük aratni, csépelni, tarlóhántást végezni. A gépállomás dolgozói már jóelőre rendbehozták a 'gépeket, de azért még mindig javítgatnak rajtuk valamit, tisztogatják, csinosftják. Zombori Vilmos népnevelő is valahonnan a gépek alól került elő. — Most, nyáridőben, az aratás, cséplés, tarlóhántás, begyűjtés idején különösen fontos, hogy a népnevelők lelkiismeretesen végezzék felvilágosító munkájukat — mondotta és azután beszélni kezdett arról, hogy ő milyen módszerekkel végzi most népnevelő-agitációs munkáját. — Amikor mi is kint dolgozunk * földön, mindig találkozunk aratást végző egyénileg dolgozó parasztokkal. Munka közben nem, de ebédidőben, estefelé, esetleg vasárnap meglátogatjuk őket és elbeszélgetünk velük mindenről: arról, hogy milyen termésre számítanak, légtöbbjük megértette Pártunknak az( a felhívását, hogy viaszérésben vágjak le a búzát, mert így nincsen szemveszteség. Utána arról kezdtek beszélni, hogy az idén korán kezdtük el az aratást s az időjárás is hozzásegített bennünket ahhoz, hogy a földet újból megműveljük, tartóhán ásí végeszünk s utána bevessük másodnövényekkel a gabona helyét. Pgy kétszeres terméseredményt érünk el. — Ugy magyarázom meg az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a másodvetés fontosságát, hogy egy holdon 40—50 mázSa burgonya terem. Ez még csak egy hold, mégis 10 családnak bőven elég egész éveh kérésziül. S ha minden dolgozó paraszt másodnövényt: akár burgonyát, akár kukoricát vet, a jövő esztendőben nem lesz hiány kukoricában, burgonyában. De hogyan agitál Zombori elvtárs dolgozó parasztságunk körében arról, hogy a cséplőgéptől azonnal szállítsák felesleges gabonájukat a földművesszövetkezel raktárába? — Megmagyarázom a dolgozó parasztoknak, hogyha a fejadagjukon és a vetőmagon kívül a felesleges gabonát mindjárt a géptől szállítják be a földművesszövetkezetbe, ez elsősorban saját érdekük, mert Szívós munkával a béke-aratás sikeréért Szerte az országban megkezdődött az aratás. A határban, amerre a szem ellát, aranylóan fénylenek a napsütésben a mégrakott árpakeresztek. Soikhelyt már eltűntek az árpakeresztek s mint nyári eső az égből, úgy ömlenek a kövér árpaszemek a cséplőgépből a tszcak ga. bonászsákjaiba. A ml íszcsénkben is jól megszervezett munkával láttunk az aratás, hoz, mert osak jól szervezeit munkával léhet jó eredményt elérni. Nehéz az aratás, mert a eok esőtől az árpa nagyrésze fekszik, de nem szabad elcsüggednünk, bármilyen nehéz munka vár is ránk, hiszen ott áll a hátunk mögött a Párt, amely átsegít bennünket a nehézségeken. Mig mi boldog, békés körülmények között harcolhatunk a jövő évi ke. nyérért, addig a gyarmati országokban az angol-amerikai kizsákmányolók igája alatt nyög, görnyed a dolgozók milliója. Az imperialista államokban nem öröm, ha bőséges termés ígérkezik. Nálunk a bőséges termés a legnagyobb boldogságot és jólétet jelenti, csak szivóe, odnadó munkával kell harcolnunk érte. Ha nem tekintjük szívügyil íknek az aratási, a cséplést és a növényápolást és nem harcolunk keményen minden szent gabonáért, ha nem őrködünk éberen a dolgozó nép vagyona felett, az ellenséget szolgáljuk, amely egy pillanatig sem pihen és bármely pillanatban kész orvul rénktámadni. Minden igaz dolgozó álljon taOst ki a munka frontjára, fogjon öszsze minden üzemi és mezőgazdasági dolgozó, fogjanak össze a fiatalok és egységes erővel végezzük el a ..Békearatást". ezzel is erősítve a 800 milliós béketábor erejét. Koszi Mária, a „Táncsics"-tszcs dolgozója. J. A. Malik, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnöke fogadja a Béke Világtanács küldöttségét New York (TASzSz). Malik elv. társ, a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZ.ben, aki június hónapban a Biztonsági Tanács elnöke, a következő táviratot intézte F. Joliot Curiehez: „Megkaptam június 16-i táviratét. amelyet nevemre, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnökéhez intézett a Béke Világtanács küldöttségének fogadásával kapcsolatban. Június 25 éa 27-e között kész vagyok fogadni a Béke Világtanács küldöttségét New York. ban. J. Malik, a Biztonsági Tanács elnöke". Sztrájkok az USA ban Newi/ork (MTI). Tovább tart a hatvanezer amerikai tengerész és kikötőmunkás bérkövetelő sztrájkja, amely 23 kikötő forgalmát bénítja meg. Ugyancsak tovább folyik a New México állambeli Silver.City cink. bányák bányászainak sztrájkja is. A rendőrség Silver-Cilyben tömegesen tartóztatta le a sztrájkoló, kat. feleségüket és gyermekeiket, akik sztrájkőrségei vállallak. A rendőrök és a munkások között összetűzésekre került sor. Kudarcba fulladt a rendőrségnek az a kísér, leté, hogy könnyfakasztó bombákkal oszlassa szét a szlrájkolókab Kedden sztrájkba lépett az United Air Lines légiforgalmi társa, ság 900 pilótája, akiknek bérköve. teléseit 22 hónap óta próbálja elodázni a társaság vezetősége. A sztrájk következtében 132 szállftórepü'őgén nem indulható4! el. A szegedi dolgozók munkafektjánlásokkal ünneplik augusztus 20-át mázsánként prémiumot kapnak érte. De így nem kell zsákokban felcipelni a padlásra. Minden eszközzel. a szemveszteség ellen harcolunk., ezért aratjuk le viaszérésben a gabonát és az elhullott kalászokat is összeszedjük a tarlóról. Itt ugyancsak a szemveszteség elkerüléséről beszélhetünk, mert ha a dolgozó paraszt felviszi a padlásra, majd onnan később ismét lehozza, hogy beadási kötelezettségét teljesítse: elkerülhetetlen a szemveszteség. — Nem feledkezek meg agitációs munkámban a növényápolási munka végzéséről sem. Az árpa aratása, elcséplése után bőven van idő arra, hogy a búza aratásáig elvégezzék dolgozó parasztjaink a kukorica kapálását, a burgonya töltögetését. Ha nincs jó növényápolási munka, nincsen jó termés sem. Tehát elsősorban ézt kell szem előtt tartaniok dolgozó parasztjainknak Vörös József elvtárs kovács, ö ls a gépállomás népnevelője. A tarlóhántás és a másodnövények vetésének fontosságát úgy magyarázza meg dolgozó paraszt jainknak, hogy a tarlóhántás lazítja a földet, a gyomnövényeket elpusztítja s egvben a gyomnövények elpusztulása által zöldtrágyázást is kap a föld. A másodnövények vetésével jóformán kát termést takaríthatnak bé dolgozó parasztjaink. Arról is beszél még Vörös elvtárs, hogy a közös munka mennyivel könnyebb, jobb. Tavaly is termelőCsoportjaink földjéröl holdanként két-három mázsával több termést t|karftottak be a tszcsk dolgozói. Csanádi Ferenc elvtárs népnevelő munkája nyomán Szőregen két család, Deszken pedig hat család lépett a közös gazdálkodás útjára. Csanádi elvtárs említette agitációs munkája közben, hogy például tavaly a deszki Kossuth-tszcs földjéröl 16—17 mázsás átlagtermést takarítottak be, mig az egyénileg gazdálkodó parasztok földjén csak 8— 9 mázsás terméseredményt tudtak elérni. Balta Pál traktorvezető is népnevelő. — Egy holdból két hold földet csinálnak — magyarázza népnevelő munkája közben —, ha a tarlót újból megművelik s másodnövényeket vetnek bele. Az Idő olyan kedvezői, hogy a burgonya, meg a száznapos kukorica gyönyörűen kifejlődhet, — S ha maguk, dolgozó parasztok két termést takarítanak be, a gyárak munkásai is kélszcrannyi ruhát, Cipót, gépet adnak a falu dolgozóinak. . De a gépállomás minden traktoristája, amikor jó munkát végez, egyúttal népnevelő munkát is teljesítenek. A jó minőségi gépi talajművelés láttán dolgozó parasztjaink örömmel várják őket vasárnaponként, amikor a gépállomás dolgozói s a falu dolgozó parasztjai beszélgetés formájában tárgyalják meg az eseményeket. A beszélgetések alkalmával soha nem maradnak el a jó tanácsok sem. Mindenki tudása legjavát bocsájtja dolgozótársai rendelkezésére, mert érzi, hogy egy célért dolgoznak s a közös cél érdekében mindenki igyekszik a lehető legjobb munkát véA szegedi üzemek dolgozói egymásután tesznek felajánlást Alkot. Hiányunk kétéves évfordulójának méltó megünneplésére. Ez ismét bizonyítja, hogy a szegedi dolgo zók is megértették: felemelt ötéves tervünket csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a munkaidő minden percét kihasználjuk és az anyaggal még fokozottabban takarékoskodunk. A Smegedl Vasfíntórte dolgozóinak keze ezután még keményebben fogja a reszelőt, a kalapácsot, még hamarább csapolják a nagy olvasztókemencét. Ezért csatlakozott az üzem valamennyi dolgozója nagy lelkesedéssel a DIMAVAG versenyfelhívásához. A DIMAVAG felhívásával kapcsolatban az üzem dolgózói vállalták az anyagtakarékosság érdeké, ben, hogy az öntésnél használt homokszegnél 60 százalékot, a magok szárításából felhaszná't fa mennyiségből pedig 5 mázsát takarítanak meg. A selejtet 5 Százalékkal csökkentik, a gyártási önköltséget pedig 5 százalékos segédanyag megtakarítással csök kentik. Az egyéni felajánlások köriii igen szép Czalbert Ferenc esztergályos felajánlása. Czalbert Ferenc Alkotmányunk megünneplé. sére vállalta, hogy egyrészt selejt^ mentes munkát végez, másrészt pedig az üzemen kívüli esztergapad munkáit, az előirányzott 40 óra helyett 35 óra alatt végzi el. Sebő Ferenc vasöntö sem akar elmaradni a jó munkában és ezért vállalta, hogy eddigi teljesítményét 5 százalékkal emeli és se lejtmentes munkát végez. Szépen kivették részüket a fel. ajánlásokból a harmadéves ipari tanulók ia. hogy jobb és több munkával hálálják meg Pártunknak éa kormányzatunknak boldog jelenüket és ragyogó jövőjüket, Igy például Székely Ferénc esz tergályos tanuló 118—123 száza. lékra. Farkas Béla esztergályostanuló 55—90 százalékra. Kúszó Ferenc *esziergályostanüló prölg 70—100 százalékra emelik teljesítményüket augusztus 20-ra. Hasonló lelkesedéssel készülnek Alkotmányunk megünnep-ésére a Saegedi (.>i>mű dolgosát le, hogy felajánlásaikkal is kifejez, zék: ök sem akarnak kimaradni az Alkotmányunk megünneplésére indított munkaversenyből, akkor, amikor minden túlteljesített százalékkal, a legkisebb atiyagmegrá. karítússal szocialista jövőnket építjük és ötéves tervünk sikeres befejezését segítjük el. A Szegedi Gázmű dolgozóinak eddig már 80 százaléka bekaperö. lódott az alkotmányi munkaverenybe. Varga István gázszere.8 é'muivkás, öttruba Antal és lila. dek János 9zerelősegitök vál'a t.'k. hogy eddig eléri 137 százalékos eredményüket még tovább fokoz, rák Alkotmányunk tiszte,et're. Horváth Ferenc gézfűtöházi dol. gozó augusztus 20-ra 114 száza, lékra emeli teiiesítményét Kor. váth István. Mikácsi István. Csá. nyj István It. és Csányi István L. a fűtőbrigád tagjai, valamint Bez. dán Antal üzemi kőműves és Szé. kely Lász'ó kőműve&segítő tervük. r,ek 2 százalékkal való túlteljesítését ajánlották fel, amely pénz. értékben 5086 forintot jelent. Tóth Ferenc üzemi kovács és segédmunkása. Czuth József a több és •rbb munka mellett nz a nyaltak a rékoSeáer fontosságáról sem feledkeznek meg, ezért vál altúk. hogy az ócska anyagokat hasz"álhatóvá kovérrol'-'k. t»v °740 forintot takarítanak meg népgazdaságunknak, A munkavers ruyból nemcsak a fizikai, hanem a szellemi dolgozók il kiveszik részüket és ök ií munkaié1 ajánlásokkal ég a munkafegyelem további méTzilárdítátá. val képzőinek augusztus 20 megünneplésére, A csongrádmegyei textil és ruházati ipart üzemek munkavédelmi konferenciája Zöldelö kukoricatáblák között kapál Kispéter Péter Nyil-utca 15. se. alatti egyénileg dolgozó paraszt. Kispéter Péter a fel. szabadulás után kapta meg a maga öt hold földjél, amelyet fiával együtt müvei. Elhatározta, hogy ft begyűjtési kötelezett, ségén felül többletet ad majd ae államnak. A földjét mindig idejében veti be, a munkálatokat mindig idejében elvégzi és állandóan növeli a föld terméshozamát. Ennek köszönheti, hogy ae idén már elvégezte az árpa aratását. Az árpakeresztek már összerak, va várják a Cséplést. Az aratás végeztével fel. szántja földjét és másadnövényekkel veti be. * Hogyan élt a múltban az a Kispéter, aki most öt hold juttatott földjén gazdqg termést takarít. ÜispitM. Pitii múltja, jcUnc cs jövSit hat be? A városi levéltár sárguló lapjai beszélnek Kispéter Péter múltjáról. Mennyi mindent mondanak el ezek <i sárga lapok! Felelevenedik a ta/iokon az 19-W.as évek Kispéter Péterjének élete. Elmesélik, milyen nehéz vol1 az élete Kispéter Péter, nek. Ebben az időben kapta meg első hold földjét haszonbérletbe, mint hadirokkant. Azonban az adó, amit kivetettek rá, jóval fölötte volt a megállapított árnál. A bért még valahogyan meg tudta volna fizetni, de — amint a lapok to. vább mesélik — jött egy rendelet, amely szerint ezeket a földekét el kell venni a parasztok. tói. Ez ellen nem tudott semmit sem tenni A földjét elvették tőle és helyébe adtak két hold rossz minőségű főidet, amelynek Olyan magas volt a bére, hogy képtelen volt megfizetni. Be. ment a városi tanács, hoz és kérte, hogy engedjenek a bérlet összegé, bői. Erről hallani sem. akarlak. Másnap kapott egy értesítést, hogy a földje után nem kell fizetni két évig bért, csak a harmadik év végén. Azt hitte, hogy ez milyen nagy eredmény. De jött a keserves csalódás. A harmadik év végén felszólították, ha azonnal nem fizeti ki a hátralékot, a földel elárverezik. Mi' volt tennie? A városinál hiába kérte, hogy adjanak haladékot — nem VOlt pardon. Az ok. kori rendőrparancsnokhoz is felment, de az ii ugyanazt mondta: „fi. zétsz, vagy kidobunk", Igy vesztette el földjét és az 19S3.as évektől kezdve egészen 19)5.ig napszámba járt dolgozni, * Kispéter Pétert ámult emlékei már Csak néha. néha üldözik. Jó termése ígérkezik, fia rendőr, a lánya iskolába jár: aZ egyre szebbé váló jelen elűzte a mult kísérleteit, Néha-néha azonban el. gondolkozva nézi a saját termését és a termelő' csoport tagjainak a ter. miiét. Az övé ii já lesz, de... Ezen azután elgondol, kőzik. A múlttal már nem foglalkozik, csak a jelen, de még inkább a jövő problémáival. Ördög István. Kedden délután a Csongrádmegyei Textil cs Ruházati Ipari üzemek a Szegedi Kenderfoitógyár kultúrtermében munkavédelmi értekezletet tartottak. A konferencián résztvettek az üzemek pártldkáral, vezetői, ÜB. titkárai, munkavédcl* mi felelősei, üzemi orvosai. Pesti Lajos elvtárs, a textilipari szakszervezet területi bizottságának elnöke részletes beszámolójában szólott a munkavédelmi technika megjavításának szükségességeiről. Felsorolta az eddig elért eredményekét és rámutatott a hibákra. — Az utolsó másfél év alBIt — mondotta — az Újszegedi Kendergyárban t millió 469 ezer forintul fordítottak a dolgozók munkakörülményeinek megjavítására. Átszerelték a felső transzmissziós meghajtást alsó burkolathajtásra. Léghűtéses nedvesítőket szereltek be. Ebben az évben vetélő forgóra 13.000 forintot irányozlak elő. Ezekkel az Intézkedésekkel nagyban csökkentették a balesetek számát. A Va|háti kendergyárban 30 ézer forint értékben öltözőt és fürdőt építettek. 63 ezer forintos beruházással pedig porelszívó berendezést szereltek be. Mindezek a biztonsági in• iézkedések azonban magukban nem elegendők, szükséges az. hogy a , dolgozók betartsák a rájuk vonatkozó rendszabályokat és igénvbevegyék a védőberendezéseket. Ehhez komoly felvilágosító munkára van szükség, Hiba, hogy a fonóüzemekben dolgozó nők nem tesznek a fejükre kendőt, hanem szabadon hagyott hajjal dolgoznak. Ez súlyos balesetek előidézője léhet. Ézen a hibán a Klsknndorozsmai PamufszöVőben úgy segítettek, hogy brossurákat adtak kt minden dolgozónak és oktatási napokat szerveztek. amelyekén a balesetek megelőzéséről világosították fel a dolgozókat. Vannak hibák, mert maguk a műszaki vezetők sem magyarázzák meg elléggé a dolgozóknak. hogy a rédökészüléket használják, de sokan a dolgozók sem tartják be a szabályokat, nem értik meg az összefüggést a termelés és a munkavédelem közölt. Például a Szegedi Kenderben Lantos József, amikor a munkadarabot mérte, nem állította le a gépet. A következménye ennek a könnyelműségnek az lett, hogv a gép elkapta és letépte karját. ' Nagy mulasztás az, hogy az üzemi bizottságok sem ellenőriz* ték- hogy a vállalatok végrehajtották-e a kormány intézkedését Az eredményeket, melyeket a hároméves és az ötéves terv első évében úgy gazdaságilag, mlht politikai téren elértünk, szükségessé tették, hogv a fejlődés további biztosítása érdekében a munkavédrVmme! a szakszervezetek foglalkozzanak. Ezen a téren ls megmutatkozik a Pártunknak az élet minden területén való gondoskodása. Beszámoló ulán az. üzemek képviselő! szólaltak fel. Kardos Miklós elmondotta, hogry az OjszcvH Kendere-várban nemcsak r» űi. hatlem a régi dolgozókat Is k'oktaf'k a ba'esetek elleti védeW'-ur. tói bevált az a módszer h"i**» n k-t. eset okának kiderítése titán Oszszehíviák a dolgozókai é= előttilk szemléltetően mu'atták be. hev mt okozta a balesetet ós hopvan lehetett volna elkerülni. Tóth KárolVné elmondotta, hory a Nagylaki Kendéi-gyárban nincsen fürdő és a szabadon futó villany, veze'é-k tüíet okozhat. Ezekre a hibákra ls a munkavédelmi bizottság hfvln fel a Vállalatvezetőség figyelmét. Róna Imre elvlárs, a Szegedi Textilkombinát vállalatvezelője javasolta, hogy fényképezzék le a l,e. 'yes és a helytelen mozdulatokat és plakátokra nyomva helyezzék ki az üzermekben. Krizsén Ferenc elvtárs, a Szege, di Julaftmógyár vállalatvezetője hangsúlyozta, hogy a porszívóberendezés felszerelése óta a betegek száma az üzemben 4 százalékkal csökkent. Dr. Lantos György, a városi ta. náes egészségügyi osztályának névében hangsúlyozta, hogy az egészségügyi osztály a Vöröskeresztiéi karöltve minden hónapban ellátp. gal az üzemekbe és vetítettkénes előadásokon ismerteti a dolgozókkal a baleset elleni küzdelem jelentőségét. Ezután még számos felszólalás hangzott el, amelyekre Pesti Lajos, a textilipari szakszervezet területi bizottságának elnöke adta meg a választ. A résztvevők végűt sfíf. hangú lelkesedéssel határozati javaslatot fogadlak el, amelyben * munkavédelmi hiányosságok mi. előbbi megszüntetését határozták al.