Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-27 / 121. szám

*" rounfAP, 1*1. MÁJUS n. 3 i Az MDP Központi Vezetőség« In&jui tt-i ülésén lelhangzott beszá. fiolából közöljük az alábbi részié. Itkt: A Pártunk II. kongresszusa állal fcMzMt feladatok végrehajtásának, t felemelt ötéves terv megvalósftá­a falu szocialista átalakitá­legdöntőbb biztositéka: Pár­tunk fokozott erősítése, mert Pár­tunknak és a népi demokráciának fejlődése elválaszthatatlanul össze­fő ggnek egymással. Pártunk egészséges és jól fejlő­C L. Kádereink zöme nagyszerűen lődlk és egyre jobban megállja fc helyét a dolgozó nép, a magyar hasa, a béke védelmének nagy ügyé­ért vívott harcban. A pártkáde­rek ezrei és tízezrei egyre jobban megoldják feladataikat és területük tényleges gazdáivá, vezetőivé válnak. Kádéi-munkánknak vannak tehát eredményei, de nem tartott teljesen lépést a Párt gyors fejlődésével, a toocializmus építésével. Ez az álla­got nem lehet tartós, mert • Párt politikáját a káderek valósítják meg, a jő káder, munka meggyorsíthatja, a gyen­ge kádéi-munka lassíthatja a fejlődést. A kóderek, a Párt és állam, a gazdasági élet pa­rancsnoki kara, s ezért a hata­lom meghódítása után, a szo­ctaHzmus építésében egyre na­gyobb szerepet Játszik a káder­kérdés, a parancsnoki kar ki­alakítása. jSsért fokozott erőfeszítéseket kell tenni, kádermunkánk gyengeségei­nek kiküszöbölésére. A II. kongresszus határozata, s Rákosi elvtárs referátuma hangsú­lyozta a pártszervezetek és párt­azeirvek megszilárdításának fontos­aágát. ^sgnövekedeU, s új felada. tok állnak Pártunk előtt — mon­dotta Rákosi elvtárs —, amelyek megoldása osak úgy sikerül, ha megerősítjük pártszervezeteinket... ÁM előttünk álló nagy célok megkö. vetetik azért, hogy figyelmünket újra a pártszervezeteink megerősí­tésére, pártkádereink nevelésére és előléptetésére irányítsuk." A népi demokrácia államhatal­mának megszilárdítása, az államo­aítások, a szocializmus építésének gyorsuló tempója szükségessé tette, hogy ezTével csoportosítsunk át a pártszervekből értékes, fejlett káde­reket, az állami, gazdasági és kul­turális élet területére. A szükséges átcsoportosítás mellett, igen nagy volt az át nem gondolt, tervszerűt­len, vagy tudatos kártevéssel végre­hajtott átcsoportosítás. A Rajk— Szőnyi-kémbanda kártevő káderpo­litikája tudatosan rombolta, dezor­ganizálta a pártszerveket. Kivonta a pártapparátusból a régi, kipró­bált, fejlett, pártiskolét végzett ká­dereket. Állandó „átszervezésben" tartotta a pártbizottságokat és az alapszervezetek vezetőségét. Ez el­len vette fel igen élesen a harcot a KV 1950 február 10-i határozata és Rákosi elvtárs a pártszervezetek fel­adatául tűzte, hogy a vezetőségek újjáválasztásának segítségével, a termelő- és a pártmunkában ki­nőtt, tisztámul tű, új, fejlődőképes erők bevonásával kell felfr.-.sltent, megerősíteni a pártszerveket és a pártszervezetek vezetőségeit. A vezetőségek összetétele újjává­lasztásuk után általában javult. Si­került sok ellenséges, kétes vezető­ségi tagot kicserélni, s új, jó erők­ke! felfrissíteni a vezetést. Pártká­dereink zöme becsületes, párthű, fejlődőképes elvtárs. De meg kelt állapítani emellett, hogy a vezetőségek választásá­nál és azután Is az éberség te­rén, a pártkáderek és általá­ban a káderek kiválasztása te­rén, rendkívül durva hibákat követtünk el. Nemrég megvizsgáltuk a Buda­pesti Pártbizottság káderhelyzetét és megállapítottuk, hogy a pártbi­zottságok nem vonták le a szüksé­ges tanulságokat Rajk. Szőnyi és a többiek káderromboló munkájából, hogy kártevő káderpolitikájukat még nem számolták fel. As éberség hiánya A pártbizottságok, a vezetők és a káderesek még most is súlyos mu­lasztásokat követnek cl az éberség terén. Nem helyeznek súlyt a ká­derek politikai megbízhatóságára, párt- és osztályhűségére. Bűnös ha­nyagsággal, gondatlanul vizsgálják « káderek múltját. Gyakran ellen­séges, kétes karrierista elemeket ja­vasolnak funkciókba. Az éberség hiánya, a feielőtlen kádermunka le­hetővé tette, hogy a termelés terü­letére belopódzó osztályidegen, el­lenséges elemek nagy számban és mélyebben nyomulhattak párt-, állami, vagy tanáesfunkclókba, a 16­megszervezeti és gazdasági funk­ciókba. mint azl gondoltuk. Komoly kárt okozott ez a nagy­üzemi pártbizottságokon és az alapszervezetek vezetöségedn be. K O VA CS ISI VAN KADERMUNKÁNK KÉRDÉSEI 1ÜJ is. Az RM Müvekben példán, az üzemi pártbizottságok titkárai között volt csendőr és egy több­szörös bérháztulajdonos is akadt. Megvizsgáltunk hét nagyüze met, az RM Műveket, Standard-et Láng-ot, Lampart-ot, MESZHART Hajógyárai, Hazai Pamutot, Kel­textet és ezek alapszervezeti tit­kárai között több megbízhatatlan, kétes elemet találtunk, akiket le kellett váltani. Az éberség hiánya, a felelőtlen és gondatlan káderkiválogatás nagy mértékben növeli az egész, ségtelen káderfluktuációt. Borsod megyében a vezetőség újjáválasztása óta az alapszerve­zeti titkárok mintegy 40 45 szá. zalékát cserélték ki. Igy az ede­lényi járásban 45 alapszervezetben volt titkárcsere. Nem sokkal jobb e téren a helyzet a többi megyék­ben sem. A leváltottak között voltak volt csendőrök, nyugatosok, multjukat eltitkoló, nyilasok és egyéb ellenséges; megbízhatatlan elemek is. A pártiskolások és az egyéb szakmai iskolások kiválasztása is — az ismételt figyelmeztetések eűlenére —, vétkes felelőtlenséggel történik. Országos jelenség, hogy a pártbizottságok nem foglalkoz­nak az alapszervezeti vezetőségi tagok és titkárok kiválasztásával, a vezetőségek újjáválusztátónál el­mulasztották az ellenérzést s ez­zel megkönnyítették az ellenséges befunakodást Az állami szervekben, a taná. csókban, a rendőrségen is hasonló a helyzet. A tanácsváliasztások alatt a falusi tanácstitkárok kö­zött a régi horthysta tisztviselők száma még jelentékenyen megnő, vekedett. Pártszervezeteink szeme előtt, azok jóváhagyásával, hom­lokzata mögött csempészte vissza az ellenség a tanácsokba a régi horthysta tisztviselőket. Ennek Is­meretében azt hiszem érthetőbbek a begyűjtés körüli nehézségek, az állami fegyelem hiánya, lazasága a tanácsválasztási után. Mi az oka ennek a tűrhetettem állapotnak? Kétségtelenül a poli. tikaí vakság, az önteltség, az el­bizakodottság, az éberség eltom­pulása, az ellenség lebecsülése, az él" len őrzés hiánya és az alsóbb szervezetektől, a tömegektől való elszakadás. A kommunista éberség kérdéséi nem először vetjük fel. Különösen a Rajk—Szőnyi összeesküvő banda leleplezése óta beszélünk sokat róla. A KV éa Rákosi elvtárs ismé­teltein felhívta a figyelmet az éber­ség fontosságára és 1949 novembe­rében a Tájékoztató Iroda határo. zata ismételten leszögezte: „A Kommunista és Munkáspártok egyik legfontosabb feladata a for. radalmi éberség fokozása soraink­ban minden téren, a burzsoá nacionalista elemek és imperialista ügynökök leleplezése és kipusztítá. sa, bármiyen cégér mögé bújnak ts." Noha a Rajk.Ugy után felszá. m'olhik az áruló jobboldali szociál­demokraták összeesküvését, noha itt van a Kosztov-, Svenmova-, Clementie.féle összeesküvés példája — kádereink és a széles tömegek még mindig nem tanultak eleget és nem értik az éberség jelentősé­gét, nem alkalmazzák azt minden­napi munkájukban. A pártszervezetekben az éberség­ről teljesen helytelen, ferde néze­tek vannak elterjedve. Kétféle éberségről beszélnek: politikai és technikai éberségről. Ezzel eltor­zítják a bolsevik éberség értelmét. Sokon az éberség alatt a fiókok, szekrények, ajtók bezárását ért'k és ezt e'lenőrzik. de arról megfe­ledkeznek, hogy megnézzék: meg­bízható ember kezében vannak-e a kulcsok. A kommunista éberség, a Párt, a proletárdiktatúra, a haza védelmét jelenti. Azt jelenti, hogy a kommunisták­nak, a tömegeknek miniig résen kell lenni, Szemük nyitva legyen, fel kell figyelniük és fel kell lép. niök a legkisebb rendellenesség el­len i®. Az éberség azt jelenti, hogy meg tudjuk különböztetni a bará tot az ellenségtől, hogy munika közben ellenőrizzük az embereket, felfedjük az idegen, ellenséges ele­meket. ész,revegyük és megakadá­lyozzuk kártevő, szabotáló tevé­kenységüket. Ébernek lenni azt jelenti, hogy szakadatlanul őrködünk Pár. tunk politikáján, a tagság és a káderek sorainak tisztasá­gán és következetesen harcn. lünk mindenfajta opportunista elhajlás ellen, pártellenes né­zet ellen. Az egész Pártnak tanulnia kiell éberséget Rákosi elvtárstól, aki a Párt érdekeit sv.em előtt tartva vaskövetkezetességgel leplezi le a vezetésbe befurakodott ellenséget és tisztítja meg a pártvezetést tő­lük. Változások a munkásság soraiban A Párt, mint az ország ural­kodó. vezetg Pártja, lényegében monopol isztikus helyzettel bír — ezért érthető, hogy az ellenség és a karrierista elemek igyekeznek befurakodni soradnik közé. Az ille­galitásba szorított ellenség a Pár­ton belül keres fedezéket, soraink közé furakodva kísérli meg az osztályharcot a Párton béliül is folytatni. A hatalom meghódításának, az ország iparosításénak természetes velejárója, hogy a felszabadulás óta és a kővetkező években a proletariátus száma ugrás. szerűen megnövekedik, össze­tétele jelentős mértékben meg­változik és átmenetileg bizo­nyos fokig leromlik. Három és fél év alatt csaknem 50 százalékkal megnőtt ae ipari mun. leások Száma és az ötéves terv megvalósításához 650.000 új ipari munkásra és alkalmazottra van szükség. A munkásosztályba sza­kadatlanul ömlenek a nemproletár tömegek. Nagyszámban vonjuk be a termelésbe a féllábbal még az egyéni gazdálkodás talaján álló, ingadozó, kispolgári osökevéniye­ket magukkal hozó dolgozó pa­rasztokat, akikből fokozatosan ön. tudatos városi munkásokat kell nie_ vélnünk. De a munkásosztály egészséges és természetes után­pótlása mellett nagyszámban hú. zódtak és húzódnak be az üze­mekbe volt kapitalisták, földbirto­kosok. kulákok, kispolgárok, poli­tikailag megbízhatatlan reakciós elemek, volt Horthy-katomatisztek, csendőrök, egykori köztisztviselők stb. Ezek együttvéve hígítják és ronják a proletariátus összetételét és egységét. S ma már sok ellen­ség is jár munkásruhában s mint „munkás" végzi ellenséges kár. tevő munkáját az igazi munkások között. A mi párt-, állami és gaz­dasági funkcionáriusaink nem fi­gyeltek fel erre az igen fontos változásra. Nem voltak résen, válogatás nélkül fe.vettek minden jelentkezőt s ez megkönnyítette az osztályellenségnek döntő fontos­ságú üzemekbe, hivatalokba, s ezen keresztül a Pártba sőt a pártfunkciókba alulról való befu­rakodását. Bekerülnek közép, és főiskolát végzett képzett reakció­sok, burzsoá elemiek az üzemekbe, hivatalokba valamilyen kisegítő munkára. Először igyekeznek jól dolgozni éa aktivizálódni. Észre, veszik, hogy értelmes, 'írni, ol­vasni. beszélni jól tudó emberek, nem nézik meg, honnan jöttek, kicsodák ezek, hanem „felfede­zik" őket, minit nagyszerű, új „munkás"-kádereket. A Pártba szervezik, örömmel, gyorsan és vakom léptetik előre őket. Igy épül be az ellenség a szemünk előtt s sokszor a kommunisták se­gédletével, sorainkba. Egyesek megnyugvása és poli­tikai vaksága miatt az ajtón ki­dobott ellenség visszamászik az ablakon. Amíg mi fent a csúcs­szervekből fokozatosan kiszorítjuk az ellenséget, addig az éberség hiánya következtében egyre szívó­sabban, alulról, benyomul az el. lenség „utánpótlása", s ha már bent vannak, egyik segíti, tolja előre a másikat. Mindig elölről kezdhetjük a munkát, ha a gazt,, melyet felül irtunk, alul még erő­sebben nőni hagyjuk. Sok elvtárs meglepődik, ha a vezetőhelyeken leleplezünk néhány beépült ellen­séget, de arra nem gondol, hogy az orra előtt alul beépültek, vagy most épü'mek be azok az eljensé gels ügynökök, a,kik — ha nem le­szünk éberek —, esetleg befura­kodhatnak a vezetőhelyekre is. gé pártkádereinkben a felelősség tudata. Sokan még nem értik és nem érzik át, milyen kötelezettsé­get jelent egy hatalmon lévő munkáspárt funkcionáriusának fenni. Sokszor nem látják a fák­tól az erdőt, a szemük előtt nem veszik észre, sőt maguk is segí­tik az ellenség munkáját. A hatalmon lévft munkáspárt funkcionáriusai felelősek a pártjukért, a proletárdiktatú­ráért. .Mindenért, ami ebben az ország, ban történik, mi, kommunisták va. gyünk a felelősek" — mondotta Rákosi elvtárs. A pártmunkások. ban ki kell fejleszteni a fokozott kommunista éberséget, a Párt, a munkásosztály iránti felelősség tu. datát — sokkal jobban, mint eddig. Védenünk kell a Pártot, védenünk kell a proletár államhatalmat az e . lenség benyomulása és kártevő munkája ellen, s nem szabad hagy­nunk, hogy az ellenség beszennyez­ze a sorainkat, megzavarja mun. kánkat. lyozni az ellenség befurakodását soraink közé, s alaposan meg kell ismerni minden egyes párttagot. Ez a legfőbb biztosítéka annak, hogy az oda nem valók funkcióba sem kerülhetnek. Vontuk be a tömegeket ax ellenség leleplezéséért folyó harcba ! Az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy kádereink és párttagjaink közül egyesek nem őszinték a Párttal szemben, eltitkolnak vala. mit .. multjukból. Fel kelj venni élesen a harcot a csalások, a Párt félrevezetése ellen. A legtöbb ká­der önéletrajza egészen rövid és nem kielégítő és mondjuk meg nyíltan, nem egy önéletrajzban a költészet keveredik a valósággal. Gyakori, hogy a múltjukból kel le J metien eseményeket, időpontokat egyszerűen átugranak, elhallgat­nak a Párt, vagy a hivatali ve­zetők előtt. Fokozott felelősségtudatot Az osztályellenség sorozatos ve­resége, s a mi növekvő sikereink elbizakodottá, megelégedetté, go<n. datlanná és felelőtlenné tesz igen sok funkcionáriusunkat. Ezek le­becsül :k az elüeséget, nem veszik észre azok kártevő, szabotáló mun­káját. Nincs még kifejlődve elég. Az ellenség biztosan megpróbál tőkét kovácsolni abból, hogy mi nyíltan feltárjuk hiányosságainkat De mi nem félünk nyíltan feltárni hibáinkat és hiányosságainkat. Az a feladatunk, hogy Pártunk egész­séges testéből kivágjuk a fekélyt, hogy még egészségesebben és ere­jét megsokszorozva még jobban oldhassa meg történelmi felada. tait. Pártunknak eszmeileg, szer. vezetileg tisztának, szilárdnak és egységesnek, a legtökéletesebben működő szervezetnek kell lenmie. Meninél jobbak a káderek, annál eresebb a Párt, annál erősebb az állom, az ország. A feszült nemzetkőzi helyzet, az élesedő osztályharc fokozott kö­vetelményeket állit Pártunk, ká­dereink és egész tagságunk elé. A Pártot fel kell készíteni arra. hogy bármilyen nehéz helyzetben szilárdan megállja a helyét. Ezért még jobban meg kell szál ár. d'ítani Pártunk ideológiai éa szer. vezeti egységét. Ennek legfonto. sabb követvirnénye, hogy javítsuk az éberséget és mint a szemünk fé. nyére, úgy vigyázzunk Pártunk, kádereink tisztaságára. A Pártot kell elsősorban megtisztítani és legjobban védeni az ellenségtől. Az éberség megjavítását, a ká. derek, a Párt sorai tisztaságának védelmét már az alapszervezetek, nél, a tagjelöltfelvételnél kell elkez­deni. Fel kell számolni a tagjelölt, felvételnél és különösen a lcáderek kiválasztásánál, az ellenséggel szem. ben megnyilvánuló rothadt libera. lizmust! Az osztályidegen, megbíz­hatatlan, karrierista elemeket ellen­őrzés alatt szakvonalon továbbra is foglalkoztatni kell, ha becsületes, jó munkát végeznek, munkájukat becsüljük meg, de nem szabad őket a Pártba be­engedni. a Párt kapuit vég­érvényesen és teljesen le kell zárni előttük. Számunkra nem mindegy, hogy hol húzódik m«g az ellenség, a kétes elem. Nem tűrhető a Párt­ban, azután a hedseregben, az Államvédelmi Hatóságban és más fegyveres erőknél. De nem lehet állami vonalon sem felelős vezető, állásban hagyni őket. Olyan helyen és olyan ellenőrzés alatt kell fog­lalkoztatni őket. ahol nem tudnak, vagy csak minimális kárt tudnak okozni. Számunkra tehát nem ugyanazt jelenti az ellenség a könnyűiparban, mint a döntő je. lentőségű nehéziparban. Ezért el kell érnünk, hogy lehetőleg mi ha­tározzuk meg, hol foglalkoztassuk az ilyen elemeket. Fel kell hasz nálni őket is, módot kell nekik adni a Párton kívül, hogy do'goz­zanak és egyesek átnevelődjenek. De ne ők, hanem mi válasszuk meg a munkahelyüket, 3 ne mehessenek és épülhessenek be oda ahová akarnak. A tag és tagjelölteket és első­sorban a kádereket alaposabban kell kiválogatni. Nem csak a ter. melési és társadalmi munkájuk, aktivitásuk után, hanem multjuk gondos ellenőrzése, politikai meg­bízhatóságuk alapján bíráljuk el a dolgozókat. A kádermunkát tehát már a tagjelöltfelvételnél kell szí. gorúbban kezelni. Meg kell akadá­A kádereknek és a tagságnak nem lehet semmi titka a Part előtt. Őszintének kell lenni a Párt iránt. Aki eltitkol a Párt előtt valamit, az nem nyugodt azt furdalja a lelkiismeret, s mindig fé] a lelep. lezéstől. Akinek a Párt előtt a lel­kiismerete nem tiszta, az nem tud teljes szívvel és lendülettel, egész emberként dolgozni. Annál kivagyunk téve annak a veszély, nek i3. hogy az ellenség ügynöke lesz. A példák százai bizonyítják: a multat nem lehet túl sokáig el­titkolni. Lehet, hogy az ellenség előbb megtudja és zsarolni kezdi az illetőt. S nem egy gyenge jelle­mű ember félve a leleplezéstől, kerül így az ellenség hálójába. Nem szabad tehát semmit sem el. titkolni a Párt előtt és nem sza­bad a valóságnak meg nem felelő dolgokat írni az önéletrajzokba. Ha eddig valaki valamit eltitkolt a Párt előtt, tegye jóvá most a hibáját azzal, hogy őszintén fel. tárja azt. Meg keil különböztetni azokat az elvtársakat, akik meg­mondták őszintén a Pártnak, ha valami folt van az életükben, de szigorúan fel kell lépni azokkal szemben és ei kell távolítani so. rainík közül azokat, akik félreve­zetik a Pártot. A Párt., a káderek tisztaságának megőrzéséért vívott harcba be kell vonnunk minden kádert, minden párttagot, és a széles dolgozó töme­geket is. Éberségre, igényességre kell nevelnünk őket. Harcolnunk kell a tehetetlenség. a szájtátás, a nemtörődömség ellen. Vannak egyesek, akik látják, tudják a rendellenességet, ismerik és tűrik az ellenséget. Arra kell nevelni a kádereket, a dolgozó tömegeket, ne tűrjék, leplezzék le az ellenségei, a közénk nem valókat. Bátorítani kell mindenütt a tö­megek bírálatát. Egy vezetőnek csak két szeme és két füle van, nem láthat és nem hal'hat min­dent. Ezreknek és millióknak sok szemük és sok fülük van s a tö. megek, sok mindent látnak és hal. lanak, sok mindent megtudnak. Helyes és szükséges az, hogy fel­hívják rá a vezetők, az illetékes párt- és állami szervek figyelmét, A tömegek alulról jövő biraata és ellenőrzése fontos fegyver a Párt kezében az éberség megjaví­tásában és az osztályellenség el­leni harcban. Ezért minden vezetőnek és ká. deresnek kötelessége kivizsgálni a dolgozók minden beadványát. Fel kell figyelni a nép hangjára és fi­gyelmeztetésére, mert . abban a legtöbb esetben aok igazság van. Nálunk, sajnos, nem ritka jelen, ség, hogy egyes vezetők nem sze­retik, hanem elfojtják és megto­rolják az alulról jövő segítő szán­dékú bírálatot. Ez az oka annak, hogy sokan még névte'en levélben közlik észrevételüket. A névte'em levél egyben visszatükrözi, hogy ezeken a helyeken az aluliéi jövő építő bírálat szabadságát durván megsértik. Véget ke'I már vetni ennek a pártdcmokrác'át cs a néni de­mokráciát sértő tűrhetetlen állapotnak. Kíméletlenül fel ke" lépnünk mindenütt az épitő bírálat e'foitólval szemben. Biztosítanunk kell. hogy senld se féljen, hanem bátran és nyíltan feltárja a hibákat és leplezze le az ellenséget. A Párt és a káderek megtisztí­tása az ellenséges, oda nem való elemektől, nagyon komoly és bo­nyolult politikai fe'adat, amit nem lehet máról holnapra, kanásfcó! meggondolatlanul megoMani. Ez a feladat nem rohammunka cs nem is kampányfeladat. E feladat

Next

/
Thumbnails
Contents