Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-27 / 121. szám

\ VASÁRNAP. 1961. MÁJUS tT. SzUumk ty+M CUMAH a U szíuciMcl... Szegedi úttörfl levele koreai pajtásainak Kedves ismeretlen koreai pajlá. toki Néhány sorommal én is felkeres. l«k benneteket, sokat szenvedett ko reai pajtások. Ti is tudjátok, hogy mi, magyar úttörők boldogan élhetünk. szabad hazánkban. Én is bol. dogon, gond nélkül tanulhatok. Édesanyáim tanulási lehetősége még egészen más volt, Neki már kis. gyermek korában dolgoznia kellett a betevő falatért, ő csak három elemit járt, mert akkor a dolgozók gyermekeit a tudatlanság sötét bör. tönébe zárták a kizsákmányolók. Azóta hazánkban is meg változtak a társadalmi viszonyok. A dolgozók gyermekei ma már minden pályán érvényesülhetnek és a felszabadu. lás óta az én életem, is megváltó, tott. Szebbnél-szebb és jobbnáljobb könyveim vannak és édes. apámnak is mind több és több a jó. védelmé a termelőesoportban Ki. rándulni, táborozni mehetünk mi,. úttörők, akiknek jórésze a felsza. badulás eWl nem jutott túl a szülőfaluja halárán. Én a nyáron valószínűleg a csillebérci ú'törő lá. borba megyek. Elmehetek azért, mert a VII. osztályos tanulmányaim során igyekeztem a legjobb tanul, mányi eredményt elérni. Nagyon örülök a táborozó-nak és nagyon örülnek ennek szüleim is. Hálámat és köszönetemet kell kifejeznem Pártunknak és Rákosi pajtásnak, hogy életemel ilyen széppé varázsolták. A Párt és a dolgozó nép segített eddig és segít továbbra is tanulsomban. Az álla. lános isicola elvégzése után a Vegyipari Technikumban folytathatom tanulmányaimat, hogy én is hasznos építője lehessek szocializmusunknak. Tudom, kedves koreai . pajtások, hogy a. ti éldelek nem ilyen. Éppen ezért kereslek fel benneteket sora. vmmal. Szüleilek és ti is harcoltok a szabadságtokért, de harcoltok a mi békénkért is. Tudom, hogy sokan elveszítitek szüleit eket, de ti immal. Szüleitek és ti is harcoltok az elnyomás ellen. Én is harcolok ellene, csakhogy én jó tanulásommal küzdök a békéért. Harcolok az elnyomók ellen azzal is, hogy benneteket a magam képessége szerint seglllek és szive, sen mondok le bármilyen szórako. zásról azért, hogy filléreimet nek. lek adhassam. Mi, magyar úttörők tudjuk, hogy a mi kicsi, de szerető szívvel nyújtott segítségünk le. törli egy-egy kis koreai pajtásunk arcá/ról a könnycseppeket. Segítünk benneteket azért is, mert szivünk együtt dobban a li szivetekkel és minden egyes dobbanás a béke dalát zengi. Harcoljatok koreai pajtások keményen, meglendít hétét lenül és harcaitokban, szenvedéseit ékben ad. jön erőt a mi szerető segítségünk. Mi bármikar lcészek vagyunk áldo. eatot hozni azért, hogy győztesen vívjátok meg szabadságharcotokat. Ha majd győztesen befejezitek herr. colokat, újból kitűzhetitek a szabad. j ság vörös zászlaját, amely alall küzd ma a béke hatalmas tábora. ELMÉLETI TANACSADÓ Az oktatás kérdése termelési kérdés a mezőgazdaság szocialista szektoraiban is E lőrel Vince Ilona, Petőfi-telep I, általános iskola VII. osztályos tanulója. f 40 u Révai elvtárs Pártunk II. kogresszu-sán arról beszéli, hogy egyes párt. és tömegszervezeti funkcionáriusok az oktatást, a tanulást lebecsülik. Nem tekintik azt elsőrendű kérdésnek, hanem má. sodl&gosnak. Mi a helyes álláspont ebben a kérdésben? Helyes-e az, ha sürgős gazdasági munkákra hi. vatkozva elhanyagoljuk saját magunk, vagy a ránkbízottak képzését, azért, hogy a termelés „ne szenvedjen" zökkenési? Ez a felfogás nemcsak szűk látókörű prak. deizmushoz vezet, hanem kárát vallja maga a termelés is. A termelés ma politikai kérdiés, mert a munkások és parasztok államhalai. mát erősíti, mert a munkások és panaszok vágyát, a békét biztosítja. Ma már a munkás, a dolgozó paraszt, az állami gazdaságok, vagy a termelőcsopor. tok dolgozói maguknak dolgoznak. Minden új győzelem, a munka frontján egyben a munkások és parasztok politikai hatalmának a megerősödését is jelenti, mert nincsen politikai hatalom gazdasági hatalom nélkül. Nézzük meg ezt a kérdést egykét példán. A feudál.kapitalista űri Magyarországon a földbirtokosoknak nemcsak gazdasági halalmuk volt. hanem politikai hatalmuk is. A poli. tikai hatalom segítségével védték meg gazdasági érdekeiket a munkásokkal és parasztokkal szemben. Eninek a tőkés gazdasági hatalomnak a politikai megvalósítására hozlák létre a burzsoá államokban — példának okáért — a főrendi házat, a felső kamarát. Ezekben az intézményekben az ország leggazdagabb földesurai, kapitalistái foglaltak helyet. Célja ezeknek az in. terményeknek az volt, hogy bizto. sitsák a kapitalisták érdekeit akkor is, ha netán a parlament olyan törvényt hozna, amely nekik nem tetszik. A tőkések, földbirtokosok gazdasági hatalmuk segítségével, arra támaszkodva szerezték meg a politikai hatalmukat, de a politikai hatalmuk segítségével nyomták ej a dolgozó osztályokat, politikai hatalmuk segítségével védték meg kiváltságos jogaikat a kizsákmányolásra. A tőkés államrendben a tudás is, a kultúra is a tőkések birtokában volt. Fél lékenyen vigyáztak ar_ ra, hogy a kormányzásba, az or. szágvezetés tudományába a munkások és parasztok ne kóstolhassanak bele. Számukra fegyver volt akkor a tudomány — ellenünk. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítja Kruesz Krizoszton pannonhalmi fő. apát felszólalása a magyar főrendi házban, amikor Eötvös az általános iskolakötelezettségre és az ál. lqmi tanítóképző felállítására tett javaslatot. — Semmi szükség nincs arra, hogy a nép egyszerű fiai meg. tanulják a • betűvetés tudományát, Ezzel csuk megmérgeznénk egyszerű lelküket. Ha a béres fiát megtanítjuk írni-olvasni, akkor nem lesz kidve a földeken végzett munkákhoz.,. (Sokkal helyesebb lett volna, ha azt mond. ta volna ez a pannonhalmi fő. apát, hogy semmi kedve se lenne a munkásnak a papi földeken dolgozni.) Az állami tanítóképző intézmények az istentelen kom. munizmus előhírnökei lennének, mert a tudomány nem a népnek való, a népet imádkozni tanítsuk és ne istentelen hívságos tudománnyal fertőzzük, amiből csak forradalom származhat. Intő példaképpen álljon Magyarország urai előtt Franciaország!... — Az urait, papok, grófok, kasznárok, mágnások Magyarországán te. hát jól tudta az uralkodó osztály, hogy mi az érdeke. Ezt mi kevésbbé szép szavakkal úgy fejezhetjük ki: a tízezer holdakra elég volt egy. két okos ember, ha több volt, az már baj; baj, mert gondolkozik, hogy vájjon örök törvény-e az, hogy ő szolga legyen, a másik meg úr mindhalálig.' Amitől Kruesz Krizoszton pan. nohhalmi főapát féltette birtokait, az pár évvel ezelőtt bekövetkezett. A szovjet nép forradalmi segítségével a magyar szegényparasztok kezére jutott a grófok, papok által bitorolt föld. A Szovjetunió segít, ségével, hősi munkásosztályunk vezetésével és dicsőséges Pártunk irányításával ma a hajdan elnyomott nép uraikadó -osz'áUgA eni'lkcdelt. Uralkodó osztállyá szervezte né. pünket Pártunk. Verseny, melynek csak győztesei lehetnek A Csongrádi Bútortizem dolgozói harcolnak azért, hogy 10 nap múlva ők kerüljenek a Szegedi Falemezgyár dolgozói elé H osszú volt az út odáig, mig Csográdon — a reakciós Piroska polgármester városában, abban a városban, melyet Mindtzenti, az áruló hercegprímás a Mária-napok megrendezése helyéül választott — olyan korszerű üzem létesülhetett, mint a Csongrádi Bú. torgyám. Valamikor malom volt az üzem helyén, a hírhedt Viktória RT malma, mely nemcsak Csográdon, hanem az országnak úgyszól. ván minden részén fosztogatta, uzsorázta a kisparasztokat. Aztán a ,(Hangya" vette át az uralmat ezen a helyen, ami csak annyiban jelen, tett változást, hogy másik tábla került a kapu fölé, új igazgatósági urak szívták az irodában az illatos szivarokat s ugyanazt cselekedték a csongrádi dolgozók vérével is. A feszabadító szovjet hősök segítségével — kik közül nem egynek domborodik sírja a csongrádi temetőben is — a becsületes csongrádi dolgozók kisöpörték a szemelet: az igazgatókat és a hajcsárokat, A Párt megmutatta nekik az utat, vezette őket. S ók elindultak. Harcoltak, dolgoztak megfeszíteti erővel. Visszaemlékezhetnek még a csongrádiák: 19 U nyarán géppisz. tolyos SS.katona őrizte a reakciós igazgatókat a kizsákmányolt, meg. csalt, becsapott dolgozók dühe elöl. Ma sokezer csongrádi dolgozó ökle, ébersége vigyáz erre nz üzemre, nehogy mégegyszer visszatér, hessenek, nyaltukra telepedjenek a pöfeszkedö urak. Vigyáznak üzemükre, melyben a dolgozó nép számára készülnek a bútorok, földje, ikre, melyeken saját maguknak termelik a búzát, az egész országra, melyben nelcik épül a szocializmus, a békére, mely legféltettebb kincse a csongrádi dolgozóknak is. Több munkával, még hatalmasabb tel. lekkel bizonyítják, hogy ez az őrködés nemcsak szó, hanem eleven valóság. A párosverseny eredménye: gyorsabban ápűl a szocializmus ifi . D -fIB T A Csongrádi Hú Borüzem dolgo. tóiban sokszor felmerült a kétség: vájjon elég-e mindaz, amit tesznek a béke megvédésére? T esznek-e annyit a békéért, mint a többi üzemek dolgozói? Nézzük meg! — mondták a dolgozóit. — Hasonlítsuk össze, munkánkat, tetteinket I — Igy indult meg a párosverseny a Csongrádi Bútorüzem és a Szegedd Falemezgyár között. Az ered. mény? — Mindkét üzemben ugrásszerűen emelkedik a munka termelékenysége, szaporodnak az újítások, a verseny egyre jobban kezd húsává-vérévé válni a dolgozóknak, az anyagtakarékosság területén soha nem voltak ilyen jó enedméíryek: Csongrádon is, Szegeden is gyorsabban épül a szocializmus. As élenjárók Csongrádon, közvetlenül az üzem bejárata mellett hatalmas tábla hirdeti az eredményt: „Az utolsó Sh nap kiértékelése alapján a Siegedi Falemezgyár került az élre!" Nagyot csalódna azonban az, aki a pillanatnyi lemaradás fölötti bán. kódást keresné. Akármelyik dolgozói kérdezné meg, ezt a választ kapná: „Szegeden jobban dolgoztak az elvtársak, mini mi. A jövő kiértékelés alkalmával mi leszünk az élen, mert mi még náluk is jobb munkát akarunk végezni!" Csak egy pillantást kell vetni o versenytáblára s azt is megláthatjuk, hpgy annek a bizakodásnak meg is van az alapja. Beke Dezső gépi munkás 188 százalékos átlaga, Pándi Imre gépi 9egítő 175 százalékos teljesítménye, Gál Ferenc szabász 178 százalékos eredménye s azoknak a nevei (egész oldalon lehetne őket sorolni), akik nem engedtek a 150 százalékból, sőt egyes napokon• meghajrázták a 200 száza, lékot is, mind arról bőszéi, hogy a Szegedi Falemezgyár dolgozóinak bizony nagyon fel kell kötni azt a bizonyos ruhadarabot, ha meg akarják tartani az első helyet, A Csográdi Bútorüzemben a párosverseny megindulása előtt a munka megszervezésében voltak ki. sebb.nagyabb hiányok. Éppen ezért a legfontosabb kérdésnek tekintették a munka megszervezését. A mű. szakok helyes beosztásával sikerült elérni, hogy a szűk keresztmetszetek kiküszöbölődtek, anyaghiány so. hasem fordult elő. Persze, a munka technikai megszervezése a feladat kisebbik része volt. A nagyobb feladatot a dolgozókkal való foglal, kozás jelentette. Érdemes errevo. natikozóan egy epizódot megemlíteni: .4 Párt segített a munka megsxerveaésében Körülbelül 3 héttel ezelőtt az üzem vezetői, a pártszervezet ész. revette, hogy az egyik üzemrész az előirányzott 1800 darab láda helyett csupán 800 darabot termel. Mindenki zür_zavaros magyarázatot adott s így sehogyan se tudták meglelni a hiba okát. Szabados Pál elvtárs, az üzemi pártszervezet függetlenített titkára erre elhatározta, hogy saját maga vizsgálja meg a dolgot. Másnap reggel munkát vál. lalt ebben az üzemrészben s egy hé. lig állandóan ott dolgozott. Rájött, hogy a csoportvezető nem osztja el megfelelően az anyagot, az anyagellátás nem folyamatos, egysek a munkatempó visszatartásával szeretnék „bővíteni" a normát. Szabados elvtárs maga gondoskodott az anyagellátásról, megszervezte a munkát, saját példájával bizonyította be a dolgozóiknak, mennyire helytelen a normával kapcsolatos elgondolásuk. Egy hét alatt rend. bejött minden s azóta is ez az üzemA Csongrádi Bútorgyár dolgozói a párosversenyben pillanat. ^ nyilag a Szegedi Falemezgyár mögé szorultak. A sorrend azonban tíz nap múlva megcserélődhet, ha a csongrádi dolgozók tovább fokozzák az eddig elért eredményeket, ha erőteljesebben hozzálátnak az üzemen belüli egyéni és brigád pdrosversenyek megszerve. zéséhez. A Szegedi Falemezgyár do Igozói örülnek annak, hogy első helyre kerüllek, de még jobban örülnének annak, ha a kővetkező kiér lékelte alkalmával a csongrádi üzem dolgozói megelőznék őket. Ez ugyanis azt jelentené, hogy Csongrádon még jobban dolgoztak.' még jobban megerősödött a békefrontnak az a szakasza, melyei a Csongrádi Bútorgyár dolgozói védnek, Sz. J. rész egyike a tervet legjobban tel. jesítő üzemrészeknek. Nehezítette a munkát az üzemben lapuló ellenség is. Mikor minden vonalon visszaverték támadásait, a munkafegyelem területén kezdett el támadni. A dolgozók azonban nem hiába tettek fogadalmat a béke megvédésére a Szegedi Falemezgyárral kötőit versenyszerződésben. Lesújtottak az ellen, ségre. Rövid úton eltávolították az üzemből Barta István bércsalót, aki rendszeresen több munkadarabot mondott be, mint amennyit megcsinált. Jellemző rá, hogy amikor a dolgozók ébersége leleplezte és eltávolították az üzemből, —kijelen, tette: „Úgy sincs semmi közöm az egész bagázshoz!" Méltó társa volt neki Samu András, a kétlaki dudás ls. Ez úgy képzelte el a dolgot, hogy éjjel, mint dudás, lakodalmakban, táncmulatságokon muzsikált, nappal pedig aludni szeretett volna a munka mellett. Amikor rábíztak egy munkát, egyszerűen földhöz, vágta és kijelentette, hogy nem hajlandó megcsinálni. A felvilágosító munka annyit ért, mint a falrahányt borsó s a dolgozók végül is nem tűrték tovább maguk között. tjlíások A.z ellenséges elemek eltávolíása minden esetben fellendülést ered. ményezett. Elérték azt, hogy minden dolgozó megkötötte a hosszúié, járatú versenyszerzödését. vala. mennyi gépen dolgozó munkás szocialista megőrzésre vállalta el a gé. pél, megszilárdult a munkafegyelem s szaporodnak az újítások. A hatalmas gépteremben Stuhl Fülöp ötlete nyomán éppen most fáradozik Turi József főgépész egy 10 fejes fúrógép elkészítésén. Ennek a gépnek munkábaállílása a munka tízszeres meggyorsulását eredményezi. Másik újítás segítségével az eddigi négy munkaművelet helyett egy művelet lel el lehet végezni ugyanazt a munkát. A munkások és parasztok az ország gazdái lettek. — Miénk az or. szág. De a munkások é» parasztok, mint ahogy arra bennünket Sztálin elvtárs tanít, csak a hatalom átvétele után sajátíthatják el az államvezetés tudományát, tehetik magú. kévá a kultúra, a tudomány vív. mányait. De akkor, tehát most, as új uralkodó osztálynak, a munkásoknak és parasztoknak — a különbeni pusztulás terhe mellett — ezt meg is kell tenniök. A tudomány fegyvere, amely eddig a gazdagok kezében a szegények felé villogott, most a szuronyokkal együtt a dolgozóké. Ahhoz, hogy hatalmunkat megtartsuk, kiszéle. sítsük. fejlesszük, a ttidás fegyverét nekünk élesebbre, keményebbre kell kovácsolnunk, hogy jobban védje a dolgozók hatalmát Mi nemcsak megdöntjtik a régit, hanem újat is alkotunk, szocialista társadalmat. Nekünk új tudomá. nyurak is van, a marxizmus-leniniz. mus, amely nélkül új társadalmi rendünket nem építhetjük fel. Szocialista szektoraink a mezó. gazdaságban most az osztályharc első tüzvonalában vannak. A leg. élesebb fegyverekre itt van szükség. De mi a helyzet a szocialista szektorok oktatásával Csongrád megyébenf Százhatvanhét tszcsből 51-ben folyik pártoktatás. Mit j*. lent ez a szám? Azt, hogy a gazdaság birtokába jutott, szocialista jellegű termelést folytató dolgozó parasztokat nem vérteztük fel eléggé a szocializmus elméletével. Ez olyan, mintha a katonának adnának géppisztolyt. töltényeket, de nem tanítanák meg a géppisztoly használatára; a katona, ha nem ismeri a géppisztolyt, akkor csak bunkónak használhatja. Miért folyt ebben az oktatási évben ilyen kevés termelő, szövetkezeti csoportban pártoktatás? Egyszerű a kérdés. Hódmezővásárhely példája felel rá, ahol a szemináriumok megkezdése óta egészen tavaszig nem ellenőrizték a szemináriumokat. Nem adtak segítséget a tszcslaiek. Eredmény: tavaszra ezek a szemináriumok lemorzsolódtak. Sokan azt mondják, hogy a mostani szorgos mezőgazdasági munkák idején nem lehel tanulni. Ez nem igaz! A csongrádi VörösCsillag.termelőszövelkezetben vasárnap van a szeminárium és hatására jobbnál-jobb gazdasági eredményeket érnek el. A tömörkényi Haladás-íszcs tavaly minden mezőgazdasági munkával elmaradt. Host at élen iár. Mi az oka? Az ok: egész évben és most Is rend. szeres politikai oktatás folyik. Megdöntötte tehát a gyakorlat azt a „gyakorlati" érvet, hogy „tavasszal a mezőgazdaságban nem lehet tanulni." Állami gazda.-:ágaink többségében a pártoktatás annyira elhanyagolt, hogy az már több. mint egyszerű hiba. A derekegyházi állami gazda, sigban például egész télen nem folyt pártoktatás. (Vájjon a tavaszi munkák miatt?) És sorolhat, nánk tovább az állami gazdaságokat egy.kettő kivételével. De nézzük meg a kivételeket: például a levelényi állami gazdaságot, ahol példamutatóan jó volt a pártoktatás és nem véletlen, hogy az ország legjobb rizstermelője ebben az állami gazdaságban van és az sem véletlen, hogy az országos verseny, ben az elsS lett ez a gazdaság Ezzel szemben az nem véletlen, hogy a kiszombori állami gazdaság minden növényápolási munkában elma. radt, mert ott is feloszlott még a télen a szeminárium. A szocialista szektorok közül a gépállomások oktatása a legjobb. De itt is núlyos hiányosság, hogy mintegy hat gépállomáson egyáltalán nincs oktatás. A gépállomások elmaradását a tavaszi munkában ez megmagyarázza. Mindebből az a tanulság: a munkások és parasztok hatalmát a tu. dás fegyverével is meg kell védeni; a szocialista szektorokban az oklatás és a tanulás nemcsak politikai. h*n«m termelési kérdés is-