Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-24 / 118. szám

SZERDA, IMI- MÁJUS 23. A jugoszláv Tito fasiszta Bukarest. A Scantcda — a Roxuan Munkáspárt központi lapja — közli A. Perovics jug-oszláv pól'likai emigráns „A jugoszláv ifjúság harcol Tito'fasiszta bandája ellen" cimű cikkéi. A jugoszláv ifjúság Jugoszlávia •"-'ész népével egyiilt szenved az angol amerikai imperialisták és a Ti. lo.banda gazdasági politikája miatt A titóista klikk washingtoni gazdái utasítására Jugoszláviát háborús arzenállá változtatja. A városokból és falvakból csaknem ezer fiatalt — legnagyobb részük 14 éven aluli gyermek — hurcoltak kényszermunkára a titőisták. Ezek a fiatalok napi 12-14 órát dolgoznak. Müulakat építelnek velük, amelyeken amerikai fegyvereket szállítanak Jugoszlávia belsejébe, A bori, Irepcsai cs más bányákból ó'mot, vörösrezet, vasat és más stratégiai fontosságú nyersanyagot b'nyásznak ki az USA és Anglia h. diiparának. fiatalok ezrei dolgozjr'k legelképesztőbb nyomorban. Hz if íista több mint epvncnvede tlitilSathan szenved A borzalmas nyomor és az orvosi kezelés hiánya miatt a tubeikolozis r« más betegség igen cl ler. jedt a jugoszláv munkásifjúság körében. A titőisták hivatalos adatai is elismerik, hogy ,a jugoszláv if. júság több mivnt egynegyede tüdöba.iban szenved. A rjekai „Torpedó" gyárban például az ifjúmunkások 80 százaléka tüdőbeteg. A Tiiobanda uralma alatt hasonló körülmények között élnek a tanuló fiatalok is. Egyes iskolák a tanítási ói áltat romos, piszkos és egészség, telen magánházakban tartják. Zágrábban 7.700 iskolás nem vehetett részt az órákon ruha és cipő hiú. nvában. A belgrádi fasiszta banda azon mesterkedik, hogy a jugoszláv fia. talokat a balkáni agressziós tervek szolgálatába állítsa. Ebből a célból, R belgrádi klikk n fasizmus mérgét, n burzsoá nacionalizmust és a kozmopolilizmust lerjcezti a fiatalok körében. A titőisták elárasztják a könyvtárakat cs mozikat amerikai könyvekkel és filmekkel, amelyek dicsői, lik a gengsztereket, rablókat és az úgynevezett „amerikai életformát''. A Hitier-Iugend mintáidra Az ifjúság militarizálása ís nagymértükben „foglalkoztatja" a Tiló.klikket. A Hitfer-Jugend min tájára a jugoszláv fasiszták úgyne. vezeti katonai előkészítő iskolákéi szerveztek. Az egész jugoszláv ifjúság, a tizenegy éven felüli életkorit fiuk és lányok kötelesek katonai előkészítő iskolán részlvenni. A jugoszláv ifjúság fasizálásával és militarizálásával egyidejűleg ti belgrádi banda a legborza'masafcb és féktelenebb terrort alkal. í íazza azokkal a fiatalokkal szem. ben, akik csatlakoznak a hazafias nenwsti felszabadító harchoz. Az UDB által elfogott fiatalokat börifjúság harcol bandája ellen tönökbe és koncentrációs táborokba hurcolják. A jugoszláv ifjúság mililarizálásával párhuzamosan a hallatlan nyomorral, elnyomatással egyidejűleg fokozódik és egyre szervezettebbé válik a jugoszláv fiatalok harca a belgrádi banda ellen. A jugoszláv nén harcol a Titd-banda ellen A falvakban és városokban a jugoszláv fiatalok a nemzetköziséghez hü kommunisták vezetése alatt bál. ran veszik fel a harcol a Titó.fasiszlák terrorja ellen. A fialal haza f ak rongálják a hadiipari üzemek felszereléseit, csökkentik a munka termelékenységét, szabotál, ják a stratégiai fontosságú nyeranyagok kiaknázását, A tanu'ók és diákok is részlvesz. nek a belgrádi banda ellen vívott harcban. A ljubjanai ós karlovaci fiatalok tüntetőleg elhagyták az oktatási órákat, mert ,a titőisták arra akarták rávenni őket, hogy szovjclellcnes rágalmakat terjeszszenek. A munkás és értelmiségi fiatalok közti egység egyre szoro. rabbá válik. A falvakban Is fokozódik a fia. talok harca a Tito.banda ellen. A paraszlfiatalak e-atlakoznak ahhoz a szabotázs-akcióhoz, amellyel a kulákok kizsákmányolása és az UDB ügynökeinek terrorja alatt nyögő földművesek küzdenek a Tito klikk ellen. A fiatalok elszabotálják a termésbegyűjtést is, hogy minél kevesebb jusson a titóisia hadse. reg szamára, melyet egy agressziós háború érdekében tartanak fenn. Az egyes fa'vakban a paraszlfiata. lok ellenállása olyan,mértéket öltött, hogy a fiatalok felkelő csoportokat alakítottak. „A Tiló-blikk a mi ellentétünk ..." A legerősebb az az ellánálás, amelyet a fialalok a mililarizálás el. len tanúsítanak. 1950-ben a titőisták elhatározták, hogy négyszázezer fiatalt mozgósítanak katonai szol. gálalra, végeredményben azonban ennek még tíz százai óit át sem tudták összetoborozni. A munkás, paraszt és értelmiségi fialalok Titóellenes harcához csatlakozlak a katonafialalok i>=. A közelmúltban a mariberi helyőrség fiatal katonái, hogy tiltakozzanak a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen folytatott rágalomhadjárat ellen, a következőket írták a kaszárnya falára: „A Tito.klikk a mi ellenségünk. Elvtársak, a fegyver a mi kezünk, ben van és mi sohasem fogjuk azt használni felszabadítónk, a Szovjetunió ellen." A jugoszláv ifjúrág a nemzetköziséghez hű kommunisták vezetése alatt harcol a Tito-Rankovies rend. szer megdöntéséért, azért, hogy Jugoszlávia újból visszakerüljön a béke. a demokrácia és a szocializmus táborába — fejezi be cikkéi S. Perovics a Scanteiában. Jckc ís Szabadság.''. Ez a címe az Országos Békéin náes képes folyóiratának, amely segítséget, útmutatást nyújt a béke megvédéséért folytatott küzdelemben. Hogyan folyik a békéimre az egész világon? Ezt mulatja be, erről ad számol a ..Béke és Szabadság" május tő-| száma is. „A szélcsen nyíló utcák, parkok és fasorok azt az érzést ébresztik, hogy leli tüdővel, szabadon lélekz;k a hatalmas város. Béke. béke. béke. A béke épül. a békének épiil minden" —, ezl olvashatjuk r béke fővárosáról. Moszkváról szóló leírásban. Egy másik oldalon a szabadságukat védő koreai harcosok üzenik, hogy „végsőkig harcolnak nz amerikai Imperialisták el'en". Es a magyar nép önfrlá'dozó szeretettel fordul Korea felé. a hős koreai nép felé. Minden magyar dolgozó gondolatban megsimogatja n koreai harcosok árván maradi gyermekei I. „Nem térkép s szélességi fok vagy nekünk. Te vérző parlú messzi félsziget" — hanem figyelmeztetés mindenki felé, hogy ki mos! szerszámmal harcol, úgy harcoljon, hogy megmutassa valamennyi gyilkosnak a béketábor erejét. Ezt mondja, ezl hirdeti Zelk Zoltán verse a lapban. Ks ennek az akaratnak kell vrzerelnie népünket, hogv a békefrnnl ránkrső Imrei szakaszán, az ötéves terv sikeres teljesítése legyen gvözolnii jelenlésünk, és minél több olyan alkotás lásson napvilágot, mini Csepelen a Táncsics Mihálv. u teában épülő háromemeletes, tizenhat tantermes gimnázium, amelyet tágas, napfényes iminkásházak öveznek A folyóirat lapjai bírt adnak a Tito biirföiiországáhan szenvedő népről a déli határszél dolgozói, akik azt akarják, hogy minden magyar ludomást szerezzen róla, milyen borzalmns a jugoszláv nép élete a mi boldog, felszabadni) országunk melleit. Minden békebizottsági titkárnak és tagnak az asztalán olt kell lennie a ..Béke és Szahadság"-nnk. mert csak így kísérhetik figyelemmel a világszerte hata'mas erővel folyó békcharcot. I>e olvasnia kell ezl a folyóiratot minden békeszerető. n békéért szívből harcoló dolgozónak. hogv még sikeresebben, mié" lobban helvtál'hasson a békérkért és szabadságunkért folyó küzdelemben. „LENNI, VAGY NEM LENNI...?" Az USA úgy erőszakolta rá Dániára és a Benelux.állam okra a lámadó Atlanti-szerződést, hogy Achcson feldűl az amerikai is. mert hazugságok picdesztáljára és közel másfél órán át dicsőítet, te Trumnn „önzetlen" pSlitikáját. Teljes függetlenséget és dollármilliókat ígért az áldozatul kisze. melt európai kis államoknak. A trumani bűnszövetség váltig hangoztatta. hogy a Marshall-segély olyan nagylelkű amerikai a do. mány, amely csupán a paktumhoz való csatlakozásra kötelezi az egyes államokat. Hogy a hatás teljes legyen, Acheson gengsztermódon megró, galmazta a béke barát Szovietufiiót és a népi demokráciákat. Néhány nappal később maga Truman, a haladó világ elsőszámú közellensége csaholt el egy hosszú Wcgzclü „atyai" intelmet a, maga liliomfehér lelkéről, mire, az áruló politikusok Amerika dá. viai ügynökei egyik kezükben a dollárzsákol, a másikban pedig a mondvacsinált háború rémét tartva, feltették a költővel a kér. désl: „Lenni vagy nem lenni...?" Így sikerüli a megvesztegetett, népe/lenes dán kormánynak, a jobboldali szociáldemokratáknak az amerikai hazug jelszavaknak hetekig tartó szajkózásával rá. tenni a. kiszolgáltatott kis nép ke. zére az imperialisták bilincsét. Ezzel Dániát is bélekényszerilet. tik a háborús fasiszta szövetség, be. A~óta éppen olyan sok keserű csalódás érte Dániát is. mini a többi amerikai csatlós orszáaol, amelyek a Wa'l Street iiiaynökei. nek rábeszélésére ..önként" léptek be a tengerentúli léaióba. Az el. eső cscpás voll a Washingtonból diktált öriilt fegyverkezési iram. amely elviselhetetlen terheket rakott a nép görnyedő vállára, a második meglepetést a Schuman. lerv hozta, amelynek kézzel fogható tragédiája teljes elszegi, nyedés, munkanélküliség, tömeg, nyomor és a háborús hisztéria robbanásszerű kitörésében nyilvánult meg. Ezekután csak egy parányi re. ménye maradt még Dániának; a függetlenség látszata. De — mint várható voll, Truman most ettől az utolsó kincsétől is meg. fosztotta a dánokat. Ezúttal az történt, hogy az USA nagykövete megjelent a koppenhágai minisztériumban és átadta Acheson idtiniálumál, amely parancsolóan clöirja a dán kötelező katonai szolgálati időnek kétszeresére va. ló azonnali felemelését, A gyökeres katonai reformnak törvényerőre való emelésére, mindössze egy lielet engedélye. zett a washingtoni ultimátum, amely nem hagy már semmi két. séget arra nézve, liogu Dánia maradéktalanul elvesztette az idő. közben amúgyis kétes értékűvé vált függetlenségét. A Berlinske Tidcnde című dán lap nyíltan megírja, hogy az USA szigorú megtorló intézkedéseket helyeseit kilátásba arra az esetre, ha a dán kormány nem tenne eleget a felszólításnak. A lap utal arra, hogy Dánia most az utolsó kincse. a'függetlenség vagy Truman atombombája közöli választva új. ra felteheti a kérdést: „Lenni vag" nem lenni...?" Tárgyilagos politikai mcpfi. gyelök szerint a dániai feszült vo. litikai. légkör kiterjedhet a többi paklumországokra is. amelyeknek hasonló sorsot szántak Washingtonban. (o. j.) Sajtófogadás a prágai árumintavásár magyar pavilionjában Prága (MTI). A Magyar Külkereskedelmi Kirendeltség az ötvenkeltedig prágai nemzetközi árumintavásár alkalmából sajtófogadást rendezett a magyar kiállítási pavilíonban. A sajtó meg jelent képviselőihez Czottner Sándor elvtárs bánya- és energiaügyi miniszter, a Magyar Népköztársaság kormányküldöttségének vezetője intézett beszédet. SzímtiU&c xáilulc Fél tizenkettő. A DÉMA .Cipőgyárban hangos csengőszó jelzi az ebédidőt. Munkások cs munkásnők tódulnak ki az udvarba, hogv ebédjüket, a vidámságot, derűt árasztó napsütésben egyék meg. Hangos beszélgetés tölti be az udvart. Itt a teljesítményről beszélgetnek, ott a teljesítményben lemaradókat biztatják, a7. eavik pnd elölt pedig Gombos Józsefné az MNDSZ ügyvezető Heiberger Jánosné nőnevelővel beszélget a koreai gyermekek megsegítéséről. — 130 forint körül adtam cl koreai bélyeget a ma délelőtt folyamán — mondja Heiberger clvtársnő. — Akkor már több mint 1000 forintot gyűjtöttünk itt az üzemken, — válaszol boldogan Gombos elvtársnő. — Látszik, hogv dolgozóink A szegedi népművelési iskola hallgatói ankétot rendeztek Kékcsdi Gyula szegedi író „Új kemence" cini ii elbeszéléséből, .4 Népművelési Iskolán nemcsak politikai és szakmai elméleti kikép. zéslicn részesülnek a hallgatók, de a kultúráiig munka gyakorlati terű. l-'én is ' aktívan résztvesznek. A kultúragitáció, faliújság cikkeinélc írása, színház, mozilátogatás utáni unJcétok mellett a vezetőség meg. szervezte az irodalmi ankétok tartását is. Ezek az ankétok nagyjelenlőségüek az iskola hallgatói, de az írók szempontjából is, akiket ezekre az ankétokra az iskola vezetősége meghív. Kiszélesedik a kap. csclat nz író és az olvasó közölt. Az iskola hallgatóinak felszólalásai az író számára nagy élményt jelentenek. Azok a munkás- és pa. rasztfiatalok, akik a termelésből, a gyárakból, a földekről jöttek az is. kólába, helyes kritikáját adják az író müveinek, wmclyck éppen a termelésről, a munkások életéről szólnak. Az írók éppen ezért szeretettel jönnek az iskolára. Sokat tanul, rak. A legalább! anliéton is. mint — általában az előző ankétokon — az író felolvasta novelláját, majd meg. adott szempontok alapján kérte a hjdlgatók véleményét. A hozzászóld. sokban sok érdekes és új szempont érvényesüli, amely az irodalmi mii helyes kritikáját adta. A felszólalók közül többen kifr. jezUÍe, hogy az írónak a müve jelen esetben, ahogy Kékesdi Gyula is megoldotta — » mai kor követel, mínyének megfelelő _ lengén. Mu. lássa be a i, ég meglévő társadalmi ellentéteket; amelyek 'akadályozzák fejlődésünket. Ezeket az ellentéteket, az ellenség aknamunkáját úgy ÍRÓK ÉS OLVASOK Á szegődi népművelési iskola irodalmi ankétjának tanulságai rajzolja elénk, ahogy az valóban történi, szervezetten vagy elszigetelten. Általában a mai írásnak a fő jellemzője a valószerűség, az igazság ábrázolása legyen, még ha az a mi hibánk is. Hogy az író ezt az igen szép, de nem könnyű feladatot meg tudja oldani, ahhoz a legfontosabb, hogy az író maga is. merje a termelési, c munkások életét, egyszóval szoros kapcsolatban legyen a dolgozó tömegekkel. Fanio*. hogy az író egy.egy témáról mindenki számára érthetően írjon. Ne legyen az az írásmű nehézkes, szóvirágokkal. képekkel, idegen kife. jezésckkel zsúfolt. Egy-egy esemény vagy jelenség ábrázolásánál ne siessük cl az írást, vizsgáljrik meg a történteket, alaposan, még ha látszólag a legegyszerűbb dolgokról — mint ez esetben — akár egy tűz keletkezéséről is van szó. Az írásmű necsak a multat, a je. leni mutassa be úgy, ahogy az valóban van. hanem mutasson a. jövő. be is, mert éppen ez az író célja. Az írónalc a mull vagy a jelen hibáit fel kell tárnia és az irodalom eszközeit fel kell használnia arra. hogy megmutassa a társadalom fejlődését. Ebben áll az író és a társadalom kölcsönhatása. Az író a társadalomból meríti a témát és a társadalom az íróktól kapja az iránymutatást. Hogy melyik az állandó hatás? A társadalom hatása cz íróra, mert az író feltétlenül mindig a társadalomból meríti lé. máját, míg a társadalom fejlődésének történelében bár jelentős szerepet játszik az író, mégis: nem egy ember vagy néhány ember, vagy ahogy a narodnyikok vallották „hősök" irányítják a történelmet, hanem az osztályok. Irodalmunknak ezért kell pártos irodalomnak lennie; a Párt, a munkásosztály élcsapatának problémáit és időszerű feladatait oldja meg, illetve támasztja alá. Ez nem jelenti irodalmunk kötöttségét. Mert joggal mondhatjuk, hogy irodalmunk szabad. Szabad azért, mert a mi prob• léniáink ma már azok. ami a Párt, a. munkásosztály problémái. A mi feladatunk az, ami a Párt feladata. Meg l;ell mutatnunk, hogy kikből áll az ország, milyenek is azok az emberek, milyen a viselkedésük, az egész jellemük, milyen hibáik van. nak és ki az ellenség? De ne álljunk meg annál, hogy vannak hí. báink és vannak ellenségeink, mert ez a felfedezés a társadalom javára még nem teljes fejlődés. Az írásmünek vissza kell tükröznie azt a fejlődést, amely az emberek, ben. az ellenség leleplezésében megsemmisítéséig végbemegy, történik: amíg az ingadozó, vagy fél. relépő megtalálja a helyes útat; amíg a vállalatvezető, akinek a fejébe szállt a dicsőség, elismeri és megjavítja hibáit. Mindezeknek a szempontoknak a figyelembevételével az író akkor oldja meg feladatát helycsen. ha műve nem sablonos, nem a sémaszerüség érzik belőle. I íróink közölt még ma is akad. 1 nak olyanok, akik leírják A SOKAT SZENVEDŐ KOREAI GYERMEKEKEF A DÉMA dolgozó asszonyai saját gyarmakük lövőiére qondolnak, am kor a koreai gyermekeket segi'ik megértenék a koreai gyermekek megsegítésének jelentőségét. — Hogyne értettük volna megszól a beszélgetésbe a padon iilő Cliilkö Antalné. — Csak a mi gyerekeinkre kelt gondolnunk, akik boldog, napfénye* életben nőnek fel és mindjárt szívünkbe zárjuk az árván maradt és sokat szenvedő koreai gyermekekel. — Nézzétek meg az én kislányom pufók kis arcát. Még rágondolnom is borzalmas, hogy megkínozva, vérbefagyva lássam valaha — mondja Chilkóné, miközben szerelő kézzel simogatja meg mellette ülő szöszi kislánya haját, aki zavartan bújik anyja mell és igyekszik letörölni az ebédtől még Zsírosan fénylő kis száját. Chilkó elvlársnö 5 forinttal járult hozzá a koreai gyermekek megsegítéséhez és ezl az 5 forintot szíve minden szeretetével adta. így gondolkozik Ádám Mihályné börszélező is, csak hogy ő kisunokája boldog életéért remeg cs — mint ahogy őmaga mondja — úgy szeretne gondoskodni a koreai gyermekekről, ahogy unokájáról gondoskodhat. — Szeretné, ha végre béke lenne az egész világon. Ezért segíti a koreai gyermekeket, ezért teljesíti napi munkáját 129 százalékra, hogy mig katona fia fegyverrel kezében áll őrt a béke frontján, ö több és jobb munkával harcoljon békénkért. A DÉMA Cipőgyár dolgozói m ndnyájan ilyen lelkesedéssel és szeretéllel sietlek a koreai gyermekek segítségére Az iizem MNDSZ-szervezete járt elől jó példával, A nőiicvclők munkájának is köszönhető a 21)09 forintos igen szép eredmény, amely ismét tanúsítja dolgozóink önfeláldozó szeretelét a sokat szenvedő és sokat vérző, de bátran harcoló koreai nép iránt. A tibeti kiildötiség veieíő e Pekingben áfnvú tolta a dalai láma ajándékait Peking. (Uj-Kína). Kalon Nga_ po. a dalai láma nevében tibeti ajándékokat nyujlott át a Központi Népi Kormány helyettes elnökeinek, valamint a helyettes miniszter, elnököknek. Kalon Ngapo vezeti a tibeti hatósága!; Pekingben tárgyaló küldöttségéi. A Kínai Népköztársaság kormányának vezetői köszönetüket fejez, ték ki a tibeti ajándékokért. (MTI). valamely iizem dolgozóinak élelét s ebben a történetben szerepel egy párttitkár, aki tökéletes, minden szava,' tette nyomában új eredmények születnek és ott van az ellenség is, végzi bomlasztó munkáját, míg a párttitkár le nem leplezi stb Az általánoson felüli, valódi élei ábrázolása azonban hiányzik a műből, pedig ebben az ábrázolásban rejlik a művészei. A népművelési iskola ankétján Kékesdi Gyula elismerte, hogy ő is beleesett ebbe a. hibába, sok írótársával együtt. Hibát követelt cl azzal is, hogy összesűrítette az anyagot, amely előbb regénynek készült, s ezért még nem vállik teljesen közérthetővé. Mégis clbeszé. lésében igen nagy eredmény, hogy úgy ábrázolta a jelenünket, mint amilyen valóban A mi jelenünk azért szép, mert benne van a jövő. Az ankét lefolyása érdekes és mindkét részről igen hasznos volt. Az író is sokat tanult a hallgatóktól és hallgatók is az ankét lereze. lésének módszeréből, egy írásmű helyes kiértékeléséről, egymás hoz. zászólásaiból. A népművelési iskola vezetősége tanulmányi tervébe vette, hogy minden tanfolyamon meg. szervezi egii-egy novella kiértékelését. Az iskolának ez a terve kul. túrforradalmunk sikerében egy-egy lépcsőfokot jeleni. Ezek az ankétok hozzájárulnak ahhoz is, hogy az író és az olvasó még közelebb kerüljenek egymáshoz, az iskola példáján pedig még több ankét meg. szervezésével a társadalom még behatóbban alakítsa saját maga, a nép számára a műrészetel, benne az irodalmai is.