Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-24 / 118. szám

CSÜTÖRTÖK. 1951. MÁJUS 24. 3 NÖK AZ ÉPÍTŐIPARBAN Az idősebb szakmunkások fokozott támogatással segítsék elő a nők jó munkáját Ötéves tervünk teljesítése nagy feladatokat ró a magyar dolgozók­ra. Annál is nagyobb ez a feladat, mert hatalmas építkezéseinkhez ég tervünk teljesítéséhez kevés szak­képzett munkaerő áll rendelkezé­sünkre. Ezt a hiányt számolja fel fokozatosan kormányzatunk azza1. hogy minden támogatást megad, a tanulni vágyó ifjúságnak. A ta­nulni akaró nők előtt is tágra nyíl­tak a felszabadulásig zárt ajtók. Most mindegyikük azt a szakmát tanulhatja, amelyhez tehetsége és kedve van. A dolgozni akaró nők egymásután jelentkeznek tanulók­nak, választanak olyan szakmákat amelyekben azelőtt csak a férfi szakmunkásak dolgoztaik. Akadtak a nők között olyanok, akik az első nehézségeknél meghátráltak, de legtöbbem kitartó munkával elérték a célt. Szakmunkások lettek és már azóta jó munkájukkal bebizonyi_ tották, hogy a nők megállják a he­lyüket a férfiak mellett. Az építőiparban a nőket még három-négy évvel ezelőtt csak se_ gédmurvkásnak alkalmazták. Az el­múlt kapitalista rendszebben ki hallott női kőművesről ? Hiszen még a férfiaknak sem volt elég munkájuk. Most pedig a Szegedi Magasépítési NV-nél egymásután kapják meg a szakmunkás okleve­let. a női kőművesek. Azok a női kőművesek, akik az ősszel lettek szakmunkások, már bebizonyították jó munkájukkai, hogy ebben a szakmában is meg. állják a helyüket. Ilyein például Kiszán Lászlóné, aki az elmúlt év novemberében lett átképzösből szakmunkás. Jókedvű fiatalasszony. Kis kezében keményen fogja a kőmüveskalapácsot és versenyre kell az idősebb kőművesekkel. Hat hónapja dolgozik a Keramit mü­száritó építésénél. Munkatársai szeretik, mert jó munkát végez. Szorgalmasan tanul, igyekszik min­den jó munkamódszert elsajátítani és mindig jókedvű, napégette arca mindig mosolyog. — öröm vele dolgozni — mondja munkavezetője. Bármilyen munkán dolgozik, megállja a helyét. Jó munkája meg is látszik az elért eredményein. Májusban az első 10 napi teljesítménye 144) saázalék volt. Munkája mellett tanul is, fejleszti tudását politikailag és szakmailag. Munka után sokszor bemegy az irodába, nézegeti a raj­zokat, kérdezgeti a különl'oöző jel­zések jelentőségét, igyekszik meg­ismerkedni a rajzokkal. Kiszán Lászlóné elmondja, hogy nagyon szereti szakmáját de azt. hogy ilyen szép eredményt elért, az idő sebb szaktársai segítségének kö­szönheti. mert bármelyikükhöz for­dul tanácsért. vagy segítségért, mindig szívesen segítik munkájá­ban. Nagyon hálás a Pártnak az­ért. hogy az ő számára is lehetővé tette a tanulást és azt, hogy szak­munkás lehet. A jövőben még jobb munkát igyekszik végezni, mert tagjelölt lett és jó munkával akar méltóvá válni a párttagságra. A baktói építkezésnél sok fiatal lány tanulja a kőműves szakmát. Vidám nótaszóval dolgoznak az épü'ő falakon, ismerkednek az éoitó szakmával. Itt dolgozik Török Zsuzsanna kőműves is, aki 1949 óta dolgozik az épitő szífkmában. Mint segédmunkás került ide az építkezéshez. Megszerette a kőmű­ves szakmát és jelentkezett átképző tanfolyamra. Mikor letelt a hat hóíiap, sike. resen letette a szakvizsgát és megkapta a szakmunkás oklevelet. Ezután Dunapentelére ment ta­nulni. Oll elsajátította a Maximenkó­féle falazási módszert. Szeretettel néz körül az épülő falakon. — Nagyon szeretem az építke­zést! — mondja. Hívtak már más­hova is dolgozni, de én nem men­tem, mert olyan szép az, amikor a szemem előtt látom, hogy napról napra emelkednek a falak, végül készen áll előttünk az épület. A Papriikabeváltó-telepen már befejeződött az építkezés, csak a festők dolgoznak még itt. A festők kőaőtt dolgozik két fiatal lány is. Az elmúlt hónapban lettek szakmi r kások. Az idegen kék overál.iukban Őket is fiatal fiúknak néznénk. Fejüket színes kendövei kötötték be, s jókedvűen kenik a zöld fes­téket az ablakfákra. A két fiata' festőszakmunkás, a 19 éves Szabó Teréz és a 17 éves Németh Klára, akit mindenki csak Csöpinek hív. Egy évig voltak tanulók és bizony még nagyon sokat kell nekik ta­nulni ahhoz, hogy ,ió szakmunká­sokká váljanak. A teljesítményük még nem kielégítő, mert nem éré: még el a százalékot. Ez azon ban nemcsak az ö hibájuk, mert az idősebb szakmunkások nem támo­gatják őket úgy, ahogy kellene, A brigádokba nem veszik be a két lányt, pedig ott nagyobb lehetőség nyilna a továbbtanulásra. Egysze­rűen kijelentik, hogy: „Nem dol­gozunk senki helyett sem!" Persze erről szó sincs. Nem kellene az idősebb szakmunkásoknak a lá­nyok helyett dolgoznii. Ellenben ar­ról van szó, hogy az idősebb szak munkások egy része bizony, nem néal jósaemmel hogy a „szoknyások" bele merték ártani magukat ebbe a „férfi mes­terségbe." A tárgyitagosság őszinteséget kiván: a lányoknak is van még h'_ bájuk. Nem szoktak még bele a kollektív munkába. Válogatnak a munkákban és kihúzzák magukat a közösségből. A jövő hónapban ala­kítanak mejd egy ifjúsági brigá­dot. Azzal tegyék hibájukat jóvá az idősebb szakmunkások, hogy pártfogolják ezt a brigádot, taná­csokkal segítsék munkájukat, be_ vált munkamódszereiket adják át az ifjúsági brigád tagjainak, hoc azok is jó munkát tudjanak vé­gezni, hogy munkájuk fokozásával ők is segítsék a szocializmus épí­tését. Az emiitett példákon kívül szám­talan tényt lehetne felsorakoztatni annak alátámasztására, hogy a nőit minden munkaterületen megállják a helyüket. Lehetne irni a női szto­hánnvistákról, a MÁV női fűtőiről, a vállalatvezetőnők jó munkájáról. Ezekre és az ország minden terü­letén ezerszámra fellelhető tények, re épül á minisztertanács határo­zata a nőknek a termelésbe való fokozatosabb bevonásáról. A dol­gozó nők fokozott jó munkával se­gítsék a hatáíozat végrehajtását, ezzel nyújtsanak biztatást azoknak a leányoknak, asszonyoknak, akik még ezután akarnak a nyomdo­kaikba lépni. A magyar parasztháborúkról hallottak előadást a Múzeumi Vasárnapok résztvevői A Muzeumi Vasárnapok kereté­ben legulóbb dr. Bónis György egyetemi tanár tartott előadást „A magyar parasztháborúk" címmel. A magyar jobbágyság kialakulását ismerlelte a marxista-leninista tör­ténetírás eredményei alapján. Rá­mutatott, hogy a szolgáló népek különböző rétegei szívós osztály­harc eredményeként olvadtak ösz­sze egységes jobbágyi oszíálylyá. Nyomonkövette a jobbágyság bom­lását, a g.'.zdagparasztok kiemelke­dését és a zsellérek számának nö­vekedését. Ebben a társadalmi hát. télben rajzolta meg az 1437-i erdé­lyi és az 1514-i magyarországi parasztháborúk lefolyását. pro­gramját és bukását. A jobbágy, ság követeléseil a kolozsmonoslori egyeseégből és Dóz a György ceg. lédi beszédéből vett szemelvények­kel világította meg igen érdekesen, végül pedig hangsúlyozta, hogy a Mohács utáni jobbágy-megmozdulá­sok egyben a nemzsti független ré­gért vívott harc állomásai isvollak. A műsor második felében Beet­hoven Leonora nyitányát és Csaj­kovszkij 1812 című szimfonikus költeményét mulatták be hangié, mezekről, nagy letszés melleit. A megyék között Pest megye veret a fémg^űjtési versenyben A megyék fémgyüjtési veYsenyé. ben a legtöbbet Pest megye gyűj­tötte: az összmennyiség 11 százaié, kát, második Bács-Kiskun megye, a harmadik Szolnok megye. A kohó- és gépipari üzemek ver. senyében a MÁVAG dolgozói tör. lek az élre, akik szerda reggelig összesen 1115 tonna vashulladékot. 360 tonna önlvénylüredéket. 47.8 tonna réztartalmú fémhulladékot és 12.8 tonna egyéb fémhulladékot gyűjtöttek össze. A kohászali üze­mek versenyében továbbra is a Diósgyőri Kohászati Üzemek jár­nak az élen. Hétfőn újabb 121.5 tonna vashulladékot és 2.25 tonna más fémanyagot gyűjtöttek a bri­gádok. Május 15—20 között, a fémgyűj­tés első hetében, a szénbányák kö­zül a legjobb eredményt a zagy. vai szénbányák dolgozói érték el. akik 12.250 kiló színesfémet gyűj­tőitek össze, csaknem egyharmadát az egész szénbányászat állal ös­szegyűjtött színesfémnek. A MÁV eddig 4667 tonna vashul­ladékkal és 113 lonna színesfémmel járult a fémgyüjtö hét sikeréhez. A könnyűipari üzemek közölt igen jó eredményt ért el a Sorok­sári Textilgyári amely első heli si­kereit ezen a héten tovább fokoz­ta. A hét elejétől szerdáig huszon­öt lonna öntöttvasai, négy tonna kovácsoltvasat és 200 kiló alumi. niumot gyűjtöttek a vállalat dol­gozói. TERMELÉSI BRIGÁD A CSAPÁJEV-KOLHOZBAN A földmüvelésügyi miniszter rendelete a lucerna-, a vöröshere- és baltacimmag kötelező termeléséről és cséplésének biztosításáról A földművelésügyi miniszter most kiadott rendelete értelmében, aki lucernát, vörösherét vagy baltaci­mot — együttesen számítva négy­száz négyszögölet meghaladó terü­leten termel, köteles másodéves vagy annál idősebb lucernavetésé­nek egyharmadrészén, másodéves vöröshere vétésének háromötöd ré­szén, másodéves vagy annál idősebb baltacím vetésének háromnegyed részén magot termelni. A magter­melési kötelezettség megállapításá­nál az előző évi őszi vagy az ez évi tavaszi vetések területét figyel­men kívül kell hagyni. Ez a rendelkezés a termelőszö­vetkezetek (csoportok), az állami gazdaságok, az állattenyésztő válla­latok és kísérleti intézetek, vala­mint a szakiskolák tanulmányi célt szolgáló vetésterületeire nem vonat­kozik, mert ezek magtermelési kö­telezettségét üzemtervük állapítja meg. Aki két százaléknál nagyobb vö­rösheremagtartalmú vetőmaggal te­lepítene lucernását és ezt a körül­ményt, valamint a mentesítés idő­tartamát bejelentette és a vetőmag­vásárláskor kapott szelvénnyel iga­zolni tudja, arra a termelőre ez a kötelezettség nem vonatkozik. A magtermelésre meghagyott lu­cerna. vöröshere és baltacimterüle­tet a községi, városi (városi és ke­rületi tanács végrehajtó bizottságai tanácsnak nyilvántartásba kell ven­nie. A termelőknek ezért a fenti területeket május 31-ig személyesen vagy meghatalmazott útján élőszó­ban be kell jelcnleniök. A magtermelési kötelezettség alól kivételesen indokolt esetben (elemi kár, gyenge magkölés stb.) a ta­nács végrehajtó bizottsága felmen­tést adhat. A felmentést írásban kell kérni. A lanács azonban csak ftz állandó mezőgazdasági bizott­ság meghallgatásával határozhat, il­ltetve adhat indokolt esetben fel­mentést. A határozat ellen jogor­voslatnak helye nincs. ,A rendelet a továbbiakban elő­írja, hogy a termelő a lucerna, vö­röshere és baltacím vetésterületé­nek gyomoktól és idegen kultúrnö­vényektől mentes részét köteles magtermelésre kijelölni. A termelő köteles továbbá a lucerna, vöröshe­re és a baltacím növényi és állati kártevőit a jó gazda gondosságával, a szabályoknak megfelelően irtani, a termést időben learatni, betaka­rítani, továbbá a magot kicsépeltet­ni és azt a cséplés után szaksze­rűen tárolni. A lucerna, vöröshere vagy balta­cimmag cséplésére alkalmas gépet a gép üzembentartója köteles a eséplési idény alatt üzemképes ál­lapotban tartani. A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgaz­dasági osztálya a DÉFOSZ-szal együttműködve a község (város) eséplési tervének veszélyeztetése nélkül a löcerna-, vöröshere vagy baltacimmag cséplésére alkalmas gép üzembentartóját írásban arra kötelezheti, hogy gépével a megye területén bárhol eséplési munkát végezzen. Több budapesti vállalat keres szak- és segédmunkásokat Ujabb vállalatok keresnek azon. nali munkára munkavállalókat: Mester-utca 1. szám alatt: Buda. pesti Egyesült Középítési Vállalat. Nagyfuvaros-utca 18. szám alatt: Kőbányai Középítési Vállalat, Bu­dapesti Egyesült Középítési Vál. lalat és az Épületkarbantartó Vál. lalat. Üröm-utca 24. szám alatt: Gyár­kémény. és Kazánépítő Vállalat: Madarás'z.utca 22. szám alatt: Budapesti Magasépítési Vállalat. Több vállalat keres vas. és fém­esztergályos szakmunkásokat. Je­lentkezni lehet Budapest II. Üröm. utca 24. szám alatt, Vasöntöde és Gépgyár NV keres főgyártásvezető technikus és öntő munkavállalókat. Jelentkezni lehet: Vasöntöde és Gépgyár NV-nél Bu­dapest, VIII. Asztalos Sándor.u. 9. szám alatt. Vas. és Fémhulladékforgalmi Vállalat budapesti munkára keres férfiakat segédmunkásnak. A vi­dékről jelentkező dolgozók részére szállást biztosít. Felvétel: Vas. és Fémhulladékforgalmi Vállalatnál. Budapest, VII. Madách-utca 7. sz. alatt. Solymári Téglagyár vidékről és Budapestről férfiakat keres segéd, munkásnak. A vidékről jelentkező dolgozók részére szállást tud adni. E se Reg olyan munkavállalóknak, akik a kemencéből kihordást vál­lalnak. a vállalat a munkavállalók és családtagjaik részére lakást is tud adni. Jelentkezni lehet a Soly­mári Téglagyár munkaerögazdálko. dási osztályán: Külsőbócsi-út. MSzT káderképző iskolájának ünnepsége A Magyar-Szovjet Társaság sze­gedi szervezetének káderképző is­kolája az SzTIÍ MSzT-szervezcté­nek kultúrtermében szombaton es­te tartotta záróünnepségét. A hallgatók nevében Kiss Mária mondott rövid beszédet: ígérem — mondotta —, hogy minél több dolgozónak át fogjuk adni mindazt, amit a Szovjetunió rói, a szovjet ember életéről és munkájáról tanultunk. Jó propa­gandistái akarunk leinni a Magyar Szovjet Társaságnak, hogy meg­ismertessük a dolgozóitkai az új­tipusú szocialista embert és ezza még jobban megszilárdítsuk a magyar-szovjet barátságot; A nyolchónapos káderképzö is­kola hallgatóinak Márton Mária. az MSzT szegedi szervezetének titká­ra könyvjutalmakat osztott ki A záróünniEtpségen a Közkórház kultúresoportja adott színes kul­túrműsort, A kolhozban a niunka megszer­vezésének alap- és főformája az állandó termelési brigád. A brigád­munka helyes megszervezése bizto­sítja az élenjáró mezőgazdasági technika és termelőeszközök ter­melékenyebb kihasználását, előse­gíti a földművelés kuliurájának emelését. A kolhőzbrigád jetentősé­géről és szervezeti felépítéséről fo­galmat alkothátunk, ha megismer­kedünk a voronyezsi terület Csapá­jev-kolhoza egyik földművelő bri­gádjának működésével. A kolhoz 5014 hektáron gazdál­kodik. Főként búzát, cukorrépát és napraforgót termel. A kolhozpa­raszlok termelési brigádokban vég­zik munkájukat. i Érvényesül a személyi fefotössén Az a termelési brigád, amelyet Vaszilij Portjanoj vezet, 75 ember­ből áll. akik valamennyien egymás szomszédságában laknak. Ez bizlo­sílja a brigádlagok gyors és szer­vezett kivonulását a munkára. A brigád tagjainak fele több mint tíz éve dolgozik együtt. A földeken nz egész vetésforgó ide­jére kijelölik azokat a táblákat, amelyeket a brigád művel. Ez igen jelentős, mert teljesen felszámolja a felelőtlenséget, a közös föld meg­művelésével szemben. A legnehezebb mezei munkákat a gép- és traktorállomás végzi, a fennmaradt munkákat Portjanoj brigádja a kolhoz igásáMataival és szerszámaival látja el, melyeket egész évben a brigád egyes dolgo­zói gondoznak. A brigád munkáját a brigádve­zető szervezi; kijelöli a brigádta­gok munkahelyeit rendelkezik egyik vagy másik munka elvégzési mód­jára" cs határidejére. A brigádve­zető közvetlen felettese a kolhoz­vezetőség. illetve a kolhozclnök. Tervsferűséfl a munkátlan A brigád a kolhoz évi termelési terve alapján végzi munkáját. Port­janoj brigádjának mult évben kb­590 hektár szántót kellelt megmű­velni. Ebből 377 hektárt főként gabonafélékkel vetettek be. A bri­gád állal művelt • táblákon termel­nek még kapásnövényeket, cukor­répái is. Ezeknek műveléséi, vala­mint az erdöilletés és a facsemeték gondozását speciális munkacsopor­tok végzik. A munkacsoport a bri­gádon belüli munkaszervezés se­gédformája. önálló munkacsopor­tok csak áz ipari növények, zöld­ségfélék és olyan kapás kultúrnö­vények termelésénél célszerűek, me­lyeknek termelése még nem eléggé gépesített. Az általános tervből kiindulva, a brlgádvezelők a/ aktívával, az agro­nomussal és a gépállomás trakto­rosbrigádjával együtt összeállítja az egyes idényekre szóló munkaterve­ket. E.zek meghatározzák minden brigádlag helyéi; feltüntetik, mikor, milyen munkát kell elvégeznie, mi­lyen szerszámmal, vagy géppel kell dolgoznia. A brigádvezelö végzi a munkaerők eloszlásai Ellenőrzi a tervteljesítést és a helyzet köve­telményeinek megfelelően módosí­tásokat eszközöl, Legfontosabb a nötiénvácotes A brigád életében nagy szerepet játszanak a termelési értekezletek, melyeken megbeszélik a termelési feladatokat és munkaierveket. A kolhozparasztok elmondják észre­vételeiket, javaslataikat, bírálják a hiányosságokat, újítási javas'atokat tesznek. Portjanoj brigádjának szo­cialista versenyláblájón feltüntetik a sztahanovisták neveit és a leg­fontosabb mezőgazdasági munkák idején villámokat adnak ki. me­lyekben ismertetik a brigád felaján­lásainak teljesítését és az élenjá­rók tapasztalatait átadják minden kolhozparaszlnak. Most, amikor megkezdődlek a ta­vaszi növényápolási munkák, a bri­gád tagjai hazafias munkalendiilei­tel láttak hozzá, hogy vállalt köte­lezettségeiket teljesítsék. A gondos munkatervezés és szilárd fegyelem biztosítja a ko'hoz új gazdasági felvirágzását, a kolhozparasztok jó. létének és kultúrájának további nö­vekedését. N. Szovoljev A SZERKESZTŐSÉG ÜZEM Péter Szilveszter elvtársnak Kés. árugyár, a Szegcdi Kenderfonó DISz fiataljainak, Földvári Lajos elvtársnak Villamosvasút, Csapó Mihály elvtársnak Épületszerelő Vállalat, Doktor Lajos elvtársnak Ecsetgyár, Kószó Sándorné elvtárs­nőnek Paprikafeldolgozó telep és Fábián Ferenc elvtársnak Gépipari technikum hozzánk beküldött leve­leit megkaptuk. Lapunk holnapi számában közöljük. Sulijokné elvtársnőnek Kübekhá­za. Levelét megkaptuk és a benne feltüntetett adatokat rövidesen fel­használjuk. Gyémánt Imréné elvtársnőnek, Szegedi Konzervgyár. Beküldött le. velei közül egyel a mai számunk­ban közlünk. Holnap ismét közlünk I egy tudósítást. A vasárnapi lapban pedig közöljük, a 23-án beküldött színes és értékes cikkét. Nagy Ferenc elvtársnak. Kiskun, dorozsma. Levelét megkaptuk, szombati számunkban közöljük. Koha Tiborné elvtársnőnek. Vá­rosi Kertészet. Tudósítását köszön­jük. lapunk holnapi számában kö­zöljük. I IMWMIWMÍJMAWMUBGJBF BHPJ11«» A SZEGEDI Földmüvesszövetke. zet alkalmaztatásra rongyvágókat keres. Felhívjuk azokat, akik ilyen munkálatok elvégzésérc vállalkoz­nak, jelentkezzenek a földműve. -zö. vetkezetnél Szeged, Szent István­tér 15, szám alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents