Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-18 / 113. szám
2 PÉNTEK. IMI. MÁJUS IS. fÁRTÉLET A PÁRTSZERVEZET IRÁNYÍTÁSÁVAL javítsuk meg a tömegszervezelek munkáját AZ ELSŐ SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN Rákost elvtárs felhívta a figyelmünket arra, hogy mindenért, ami az országban történik, mi, kommunisták vagyunk a felelősek Ez a felelősség fokozottan Vonatkozik pártszervezeteink vezetőire, akiknek az a feladatuk, hogy a maguk területén irányítsák, vezessék a dolgozókat napi munkájukban, a béke megvédéséért folytatott küzdelemben. Üzem ... oen. Üzemi part szervezeteinknek minden erejükkel a termelés fokozó. sat, a munkaversenymozgalom kiszélesedését kell elősegíteniük, de ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy szoros kapcsolatot tartsanak ]'Zem,1 'önszervezetekkel, támogassák. azokat munkájukban. Minaenutt, ahol a pártszervezet és a tömegszervezetek, között rossz a Kapcsolat, ott megmutatkozik ennek káros hatása a termelés teriilea munkateljesítményekben. Az Első Szegedi Cipőgyárban például a pártszervezet nem tölti be azt a hivatást, amely reá várna. Nem egészséges a kapcsolata sem a szakszervezettel, sem az üzemi DlSZ-szervezettel, A párttitkár elvtársnő többször felhívta ugyan az ÜB-tifkár figyelmét a szakszervezel munkájában megmutatkozó hiányosságokra, de csak általánosságokban tette ezt és nem mutatott rá közvetlenül az egyes hibákra s elmaradt a szakszervezet munkája fölötti következeles, utat mutáló bí. rálát is. Igy azután a szakszervezet •orra követte rí a hibákat, amit még' tetézett az is. hogy maga a szakszervezet sem igyekezett a helyes kapcsolatot kiépíteni a pártszervezettel. A szakszervezet súlyos mulasztást követett el a munkaverseny megszervezése terén. A Kongresz. szusi Hél szép eredményeit tovább kellett volna biztosítania, ehelyett azonban ellaposodott a verseny, mert egyes üzemrészekben egyáltalában nincsenek is szakszervezeti bizalmik, akiknek útján a kiváló eredményeket, a jó munkamódszerekel kellőképpen ismertethetnék, De maga az üzemi bizottság sem veszi komolyan feladatát, amit mulat az a tény, hogy a 11 ÜB.tagból általában csak öten vesznek részt a vezetőségi üléseken. Igy azután nem is tudják kellőképpen megbeszélni a feladatokat és ebből következik, hogy nem vezethetik jól a szakszervezet munkáját. A pártszervezet rosszul fogta fel a feladatát akkor, amikor például a május elsejei munkaverseny megszervező, sét a szakszervezet helyett a párttitkár elvtársnö végezte el a többi Tezclöségú tagokkal. A pártszervezel nem akkor végez jó munkát, ha a szak szervezel feladatait is magáravállalja, hanem akkor, ha irányt mutat éa segít a szakszervezelnek feladatai helyes megoldásában. Mindezekből adódik, hogy a termelésben komoly hanyatlás következett be. Nem véletlen, hogy a dolgozóknak mintegy 35 százaléka nem éri el a százszázalékos teljesítményt. A pártszervezet tagsága is látja, hogy meg kell javítani a pártszervezet munkáját. Ezt bizonyítja a legutóbbi taggyűlés, ahol igen alapos bírálatot mondtak a pártszervezet vezetőségéről. Ennek következménye volt. hogv átszervezték a pártbizalmi hálózatot, a munka megjavítására pedig vándorzászlót létesítettek a legjobb pártcsoportvezető számára. Az első alkatommal a zászlót jó munkájáért Toldi 'Alajos elvtárs kapta meg, aki nemcsak jó politikai felvilágosító munkát végez, hanem a termelésben ISO azázaléko* teljesít mén vével az elsők között jár. Toldi elvtárs rendszeresen felhívja a figyelmet például arra, hogy a pontos tagdíjfizetés a Párthoz való hűségnek egyik bizonyítéka, ö maga példái mutat minden téren, Így az anyagtakarékosság terén is, s az utántisztrtásra kiadott anyag tökéletes kihasználását biztosítja. Nem mulasztja el egyúttal ennek jelentőségét dolgozótársainak is megmagyarázni. Éppen a felvilágosító munka terén mutatkozik egyébként a legtöbb javítanivaló. Ezen a téren kell a legsürgősebben segítenie a pártszervezetnek, ^ többi között azzal is, hogy szorosabb kapcsolatot teremt az üzemi DISZ-szervezetteL, ahonnan igen sok fiatal, hasznos munkát végző népneveid kerülhet ki. Az üzem ifjúságának nagyrésze nem látja világosan a munka versenyek, a mozgalmi munka jelentőségét. Legfeljebb kulturális vagy sportvonalon tevékenykednek és a fiatalok egyáltalán nem járnak élen a termelő munkában. Május elsejére például az üzem ifjúságának csak 30 százaléka tctl munkafelajánlást. Ennek oka abban is kereshető, hogy a DISZ-szervezet élén olyan fiatal áU, aki maga is csak 05—70 százalékra teljesíti normáját. Fontos feladatok várnak tehát az Első Szegcdi Cipőgyárban a pártszervezetre. a tömegszervezetekkel való kapcsolat megjavítása terén. Az üzemi lömegszervezeteknek — elsősorban a szakszervezetnek, DISZ-nek — is arra kell törekednie, hogy minden munkáját a pártszervezet irányításával végezze. Kölcsönös kapcsolatnak kelt lennie a pártszervezet vezetésével, mert egyedül csak ez biztosítja a termelés növekedését és a bék'eharcunk számára elengedhetetlen munkaversenymozgalom további megerősödlósét. Tízenkét nap alatt 15 százalékkal túljegyezték a szovjet államkölcsönt Moszkva (TASzSz). A Szovjetunió pénzügyminisztériuma közli: A Szovjetunió 1951 május 3-án harmincmilliárd rubel összegben ki. bocsátolt népgazdaságfejlesztési állami kölcsönét 1951 május 15-ével harmincnégymilliárd 452 millió 893 ezer rubellel túljegyezték. A kölcsön előirányzott összegé, nek jelentős túljegyzésével kapcsolatban a Szovjetunió pénzügyminisztériuma — a Szovjetunió minisztertanácsa utasításának alapján — elrendelte, hogy 1951 május 17-től a további kölcsönjegy. zést mindenütt szüntessék be. Tapasztalataink és feladataink « beiskolázás terén A szocialista társadalmi nevelés elvei képezik az új perrendtartás alapját Dobi István, a minisztertanács elnöke az országgyűlés keddi ülésén beterjesztene a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. 'A'z új büntető perrendtartás megalkotása -v- mint ezt a törvényjavaslat indokolása megállapítja, — azért vált szükségessé, mert az eddigi bűnvádi perrendtartás többszöri módosítása és kiegészítése folytán n büntető eljárásra vonatkozó rendelkezések rendkívül nagyszámú jogszabályban szóródlak szét. Most az új büntető perrendtartás egységes és következetes rendszerben biztosítja mindazoknak a feladatoknak ellátását, amelyet alkotmányunk a büntető igazságszolgáltatás számúra megszab. A törvényjavaslat első szakasza megállapítja: ,,E törvény célja az, hogy a büntető eljárás .szabályozásával a Magyar Népköztársaság állami, gazdasági és társadalmi rendjének és Intézményeinek, valamint n dolgozók .jogainak védelmében biztosítsa a bűncselekmények üldözését. a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetését és a dolgozóknak a szocialista társadalmi együttélés szabályaira való neveléséi." A törvényjavaslat a legmesszebbmenőén biztosítja a szabadságjogok érvényesülését. Mig a burzsoá államokban az eljárásjogi biztosítékok csupán formálisak, a gyakorlatban legfeljebb az uralkodó osztályok privilégiumaiként érvényesülő rendelkezések. az új büntető perrendtartás gondoskodik arról, bogv a biztosítékok népi demokráciánkban mindenki számára tényleg érvényesüljenek. sőt e biztosítékok körét — a szovjet szocialista jogrendszer példája alapján — ki is bővíti. A személyi szabadság biztosításával kapcsolatban a tarvényjavas, lat 2 szakasza kimondja: .,Büntető eljárást csal: a törvény alapján és csak az ellen lehel indítani, aki bűncselekmény alapos gyanúja alatt ált. Személyi szabadságától megfosztani senkit sem lehet a tör. vény által meghatározott eseteken kívül és más módon, mint azt a 'örvény megengedi. Az ügyész, a bíróság és általában azok a hatóságok, amelyek a törvény értelmében jogosullak a személyi szabadság el. vonására, vagy korlátozására, kö. telesek ügyelni arra, hogy a ha. lásköriikbe tartozó eljárás során senkivel szemben se alkalmazzanak a személyi szabadságát érintő olyan intézkedést, amely törvényellenes, ilyen sérelem esetén pedig lutladéktalanul kötelesek intézkedni annak megszüntetése érdekében. Bűncselekmény miatt nem lehet alkalmazni más büntetést, mint azl, amelyet törvényes hatáskörben lefolytatott törvényes eljárás során szabtak ki." Hatékonyan biztosítja a törvényjavaslat, Alkotmányunknak megfe. lelően a bírósági tárgyalások nyilvánosságát és a védelem jogál is. Népi demokráciánkban a bírói tárgyalások nyilvánossága — szemben a burzsoá államokkal, ahol az legfeljebb arra vezet, hogy a szenzációs bíinperek látványossággá fajuljanak — a nép ellenőrzésének hatékony biztosítéka s egyúttal jelentősen hozzájárul a bíróság nevelő szerepének betöltéséhez. A törvényjavaslat biztosítja az anyanyelv használatát s kimondja, hogy a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. Mig a korábbi jogrendszer csupán egyes vidékekre korlátozta — a magyar nyelv nemtudása esetén az anyanyelv használatát —, most a törvényjavaslat az ország bármely részében lehetővé teszi ezt. mind szóban, mind írásban s nemcsak a terhelt, hanem a bűnvádi eljárás bármely más résztvevője számára. A törvényjavaslat a védelemmel kapcsolatban biztosítja, hogy a terhelt részére rendelkezésre álljon a szakjogász védő támogatása. A terheltnek kérelmére meg lehet engedni, hogy vallomását sajátkezűleg is leírja, a leírt vallomást a jegyzőkönyvhöz keli csatolni. A javaslat kiemeli azt, hogy előzeies letartóztatásnak csak olyankor lehet helye, amikor ezl » büntető eljárás érdekei feltétlenül megkíván, ják. Az ügyész előzetes letartóztatást elrendelő határozata ellen fellebbezésnek van helye a bírósághoz. A javaslat büntetőügyekben eljáró elsőfokú bíróságokként a járás, bíróságot és a megyei bíróságot, másodfokú bíróságokként pedig a megyei bíróságot és a legfelsőbb bíróságot jelöli meg. Nagy gondot fordít arra. hogy a dolgozó nép köréből a büntetőbíráskodásba be. vont népi ülnököket szervesen beépítse büntetőbíráskodásunkba s a népi ülnököknek a bírósági tanácsokban teljes egyenjogúságot biztosít a hivatásos bírókkal. A bíróságok hatáskörének megállapításánál a vezető szempont az. hogy az ítélkezést minél közelebb hozzák a dolgozó néphez s az eljárás abban a körben, abban a leve. gőben folyjék le. amelyben az ügy szereplői egyébként is élnek. Az ügyek zöme tehát a járásbírósághoz kerül, ami egyébként jelentős idő- és költségmegtakarítással is jár. A megyei bíróság ha. túskörébe csak az úgynevezett fő. benjáró bűncselekmények, tehát a népi demokrácia állami, társadalmi és gazdasági rendje ellen intézett legsúlyosabb támadások kerülnek, A törvényjavaslat megszerkesztésénél alapvető segítséget jelentet, lek a szovjet büntető eljárási jog példamutatásai és az élenjáró szov. jet büntetőjogi tudomány eredményei, de figyelembe vette a javaslat a környező népi demokráciák újabb jogalkotásait is. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti: A néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkéntesek egységeivel, a 38. szélességi foktól délre valamennyi arcvonalon sikeresen visszaverték az ellenség támadásait és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagban. Líeiskolázúsi munkánk első szakasza vége felé közeledik. A középiskolák tanulóinak nagyrésze kiírta jelentkezését valamelyik karra. Az előkészítés a tavalyinál lényegesen jobb volt az idén, hamarabb kezdődött meg és az iskolák jóval előbb megkapták a szükséges tájékoztatásokat. A karok részéről a hrigádmunka nem robbant bele az érettségi előkészületekbe, hanem április legelején megkezdődött. A brigádmunka során fel litdluk használni a tavalyi munka tapasztalatait és nem az egész osztály előtti agitációra. lianeni az egyéni felvilágosító munkára fordítottunk nagyobb gondol. 'A' tavalyi vegyesbrigádok helyett a kar problémáit jól ítmcs'ö kari brigágokat küldtünk ki. Az iskolák egyetemlátogalása is a tavalyinál jóval rendszeresebb volt, az osztályokból a diákokat érdeklődési körüknek megfelelő csoportokban hozták el egy-egy karra és és az intézetek meglátogatására így több időt tudtak fordítani. A kari beiskolázási brigádoknak komoly segítséget nyújtottak a tavalyi tapasztalatokat felhasználó megyei tanács oktalási alosztályai. Az együttműködés a karok között és az oktatási alosztály között lényegesen jobb volt, mint tavaly. Az elmúlt évben személves kapcsolat egyáltalán nem alakult ki az egyetemi szervek és a tanács között, ebben az évben pedig a dékánokkal és a tanulmányi osztályvezetőkkel közös értekezletet tartott a csongrádmegyei oktatási alosztály. két alkalommal pedig az igazgatói értekezletre meghívta a tanulmányi osztályvezetőket. A beiskolázási munka eddigi eredményei lényegesen jobbak, mint a mult év hasonló időszakában.. A bölcsészeti, kar az elmúlt évben még júliusban az előirányzatnak csak 50 százalékát tudta teljesíteni, jelenleg pedig a bölcsészeti karon mintegy 20 százalékos túljelentkezés van és legfeljebb az. orosz szaknál lenne még szűkség jelentkezésre. A beiskolázási munka megindulása óta az eredmények sokat változtak cs a jelenlegi helyzet az április eleji jelentkezésekhez viszonyítva egyes szakon háromszorosát mutatja az akkori jelentkezési számnak. 'A'z előirányzatot összesítve teljesítettük ugyan, de az elért eredményekkel nem lehetünk teljesen elégedettek. Az orosz intézet beiskolázása még nem teljesen biztositolt. A lemaradás oka, hogy a tanárok és az igazgatók a hallgatókkal ilyen szempontból csak az utolsó tanév végén foglalkoztak. Igy a megyei tanácsok oktatási osztályaitól kapott irányszámok sok esetben nem fedték az iskolák igazgatói és tanárai munkája nyomán jelentkező érdeklődést. Eléggé általános hibakén! mutatkozott az is, hogy a középiskolák igazgatói, tanárai maguk sem voltak tisztában azzal, hogy népi demokráciánk egyetemein a diákok mit tanulnak, az egyetemek egves karai, szakjai mire képesítenek és milyen lehetőségek állnak előttük az egyetem elvégzése után. Ilyen körülmények között nehezen lehet elkerülni a felvételi munka niechanikusságát. S ok esetben az igazgatók nem kezelték eléggé döntő feladatként az orosz szak beiskolázásúnak teljesítését. A hódmezővásárhelyi általános gimnázium igazgatója Gyáni Imre például a gimnázium részére kiadott megíehelősen feszített beiskolázási keretszámot minden területen teljesiteni tudta. csak éppen az orosz intézet beiskolázásánál nem. A szegedi Móra Ferenc-gimnázium igazgatója Jakab István sem fordított elég gondot az orosz, intézet beiskolázásának teljesítésére. Az iskolaigazgatók legtöbb helyen a kongresszus anyagát nöm dolgozták fel a beiskolázási felvilágosító muvika elősegítésére.. Nem tapasztaltuk, hogy Rákosi elvtársnak az orosz nyelv tanulására vonatkozó fontos megállapí. tásait és Révai elvtársnak a pedagógusok szerepéről mondott iránymutatásait a kultúrforradalmunkkal és a hazafias neveléssel kapcsolatban eléggé konkretizálták volna. IV em volt elég harcos sokszor ' a pedagógusok fellépése at orosz intézettel szemben megnyilvánuló eltenérvek idején. A hall. gatók uszályába kerülve elfogadták azt az álláspontot, hogy a mostani végző osztályból nem jelentkeznek orosz szakra, mivel a középiskolákban csak kevés helyen tanultak orosz nyelvet. Pedig e» egyáltalán nem akadálya az orosz szakra való jelentkezésnek. A beiskolázás során azt is tapasztaltuk, hogy az iskolaigazgatók a* orosz szak lemaradásánál nem figyeltek fel eléggé az ellenség részéről megnyilvánuló aknamunkára. A klerikális reakc'ó több he. lyen próbálkozott azzal, hogy lebeszélje a hallgatókat a továbbtanulásról. Ellenagitációja során az eléggé közismert, de az ingadozó elemek felé még mindig ha_ táaos éntekkel dolgozott: az orosz nyelv nem világnyelv, kitörik benne az ember nyelve, rövidesen idejét múlja és mivel csak egy szak. rövidesen túltermelés lesz ezen a területen és akkor az orosz tanárok áldás nélkül maradnak. Hiba volt aiz is, hogy a szülőket nem kapcsolták be eléggé a meggyőző munkába, sokszor a szülők mara_ d'ibb álláspontja visszatartotta a végző hallgatókat pályává aszta, sukban. A beiskolázási munka még nem ^ ért véget. További feladatok várnak az egyetemre és az iskolákra is. Az iskolák igazgatóinak feladata, hogy a hallgatók ed_ digi jelentkezését mindenütt megerősítsék és biztosítsák, hogy az eddig tanári pályára jelentkezett hallgatók az egyetemi felvételi vizsgán meg is jelenjenek. Az egyetemnek ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy a hozzánk jelentkezett hallgatókkal a DISz. szervezet és tanulmányi osztály útján egyénileg foglalkozzék * tanulmányi, valamint szociális problémáikra felvilágosítást ad. jon. Igen fontos feladat vár az érettségi elnökökre is. akik a középiskolás hallgatókkal a vizsgaidőszakban találkoznak és szakmai, politikai felkészültségükről alkalmuk van meggyőződim. Nem elhanyagolható a szülői munkaközösségek szerepe sem. A szülök felé végzett meggyőző munka nagymértékben megkönnyíti az egyetemi karok munkáját és kiküzsöböti az egyetemen az elkedvetlenedésből adódó lemorzsolódást és a rossz átirányítás miatt je. lentkező munkafegyelem és tanulmányi színvonalcsökkenést. Barek István. bölcsészkari tanulmányi osztályvezető • foatnhvel láttuk Uuttáu-^octjainU leUccs, vidám játékát A rókusi állomáson hatalmas embertömeg szorongott, mikor a kullúrverseny megyei döntőjére induló vonalot vártuk. A vonat megérkezésekor mindenki vüláman sietett felszállni, nehogy lemaradjon a nagy eseményről. A lelkes utasok között volt az én üzemem, n Szegedi Kenderfonógyár kultúrcsoportja is, amelynek tagjai hangos énekléssel fejezték ki örömüket a felett, hogy piehetncl; a kultúrversenyre. Ahogy megérkeztünk Vásárhelyre, szivei-szemet gyönyörködtető menetben vonultak a kullúrcsopor. tok a megyei döntő színhelyére, ahol megmutatták, hogy lelkes és odaadó munkával segítik elő a szocialista népi kultúra fejlődését. Üzennünk hultúrcsoportja a délutáni órákban került sorra és büszkén láttam, milyen fegyelmezetten állt fel az énekkar a szerepléshez. Messze csengett dalosaink ajkán a dal és az énekszámok után felcsat. tana taps is bizonyította, hogy jó munkát végezlek. Különösen, a „Boltét. dog, aki énekel" kezdetű dal szett a résztvevőknek. Színjátszó csoportunk a „Béke katonái" című színdarabbal vett részt a döntőn és a közönség hatalmas lelkesedését váltotta /.'«. A verseny utolsó számaként ke. rült sorra népi tánccsoportunk, amely az üzemi népi zenekar kíséretével vidám lakodalmas.táncot mutatott be. Az üzem minden dolgozóját, aki elkísérte kultúresoportunkut Vásárhelyre, boldog öröm töltötte el a megyei döntőn, amikor látta az egy. másután sorrakerülő kultúrcsoportok lelkes, vidám játékát. Mindannyian szeretettel néztünk a szereplőkre, akik nagyrészt fizikai, dolgozók és alcik a napi tennelö munka után szorgalmasan, áldozat, készen készültek a kultúrversenyre. hogy ezzel is előrelendítsék kul. t ú rf orrada l munkát, öze. Gombos Pálné, a Szegedi Kenderfonó gombo. kjítá osztályának dolgozója^