Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-18 / 113. szám

PÉNTEK, mi. MÁJUS 18. 3 Nincs már válaszfal a szegedi Kenderfonógyárban a fizikai és értelmiségi dolgozók között ! 'A felszabadulás óta eltelt idő platt hatalmas sikereket értünk el. Az elmúlt hét esztendő módot adott pxra, hogy a termelésben elért eredmények mellett maga a dolgo. ,Eó nép is megváltozzon s ina már p szocializmus építésének harcában fL fizikai dolgozóknak egyre több segítséget nyujl a haladó értelmirég becsületes munkája. Ha viszszatekinlünk a múltba, a Horthyrendszer idejébe, a mindennapi kenyérét harcoló munkásosztály fölött a tőkések, a kizsákmányolók tnellett ott találjuk az értelmiséget is. Az értelmiségi dolgozók kényszerítve voltak arra, hogy tudásukat olosó pénzért a tőkés a munkásosztály ellen használja fel. Cserébe ezért a „szolgálatért" a tőkések asztaliról lehullott morzsák mellett elhúzták a szájuk előtt a ^középosztály" fogalmának mézesmadzagát, fürödhettek abban a kétes dicsfényben, mely azt jelentelte, hogy őket senki nem hívta „prolinak". A tőkések ilymódon éket vertek a két dolgozó réteg közé nemcsak országos, hanem egyes üzemek viszonylatában is s egészen az államosításokig még a felszabadulás után is ápolták, építgették ezt a válaszfalat. Ennek az lett az (eredménye, hogy az üzemek dolgozói az államosítás után i® egy. ideig ellenséget láttak az értelmi, régi dolgozókban. Részbea meg is voltak ennek az okai, mert egyes szellemi dolgozók és műszaki értelmiségiek még mindig fölötte érezték magukat a fizikai dolgozóknak, nem tudták levetni magukról a mult rendszer átkait és fölényesen, parancsolgatva beszéltek a munkásokkal. Szívós felvilágosító, nevelő munkára volt szükség, hogy mind.a fizikai, mind a szellemidol. gozók megértsék: egymás nélkül nem tudnád? tökéletes munkát végezni, kölcsönösen meg kell becsülniük egymás jólvégzett muAkáját. Ezt a felvilágosító, nevelő munkát a Párt végezte el. Igy történt a Szegedi Kenderfonógyárban Í8. Az államosítás után egyideig mindkét dolgozó réteg érezte azt a falat, amely elválaszt, ja őket egymástól. Egyesek úgy vélték, hogy ezt a falat nem i's lehet ledönteni, mások azonban hozEáláttak ennek a feladatnak megoldásához. Az első lépés az volt, hogy a munkások közül bevonták a gyár vezetőségébe azokat. akiket erre a legalkalmasabb, nak találtak. Második lépésként eltávolították az üzemből azokat az értelmiségieket, akik aktiv kártevőknek bizonyultak és tovább szították az ellentéteket. A becsületes értelmiségi dolgozók hamarosan be. láttáik, hogy a mult rendszer meny. myire az orruknál fogva vezette őlcet s tettekkel bizonyították be, hogy részt kérnek a fizikai dolgozók hősi erőfeszítéseiből. Ezeket bevonták a Párt soraiba, a Párt tápiogatta őket s így egyre nagyobb feladatokat tudtak megoldani. A válaszfal ledőlt s a Szegedi Kenderfonógyárban a fizikai és értelmiségi dolgozók közösen, egymást segítve építik a szocializmust. A munka megjavítása érdekében az értelmiségi dolgozókat bevonták a munkaversenybe. Ünnepeinkre. évfordulóinkra az értelmiségi dolgozók ugyanúgy felajánlásokat tesznek, mint a fizikai dolgozók. A Kongresszusi Héten Jároli Jenőné és Kalmár Mártonné felajánlották, hogy a régi irattári páldányokat feldolgozzák és azokból új, használható blokkokat készítenek. Felajánlásukat teljesítették és ezzel négyezer forint megtakaírtást ér. tek el. A többi felajánlások is arról tanúskodnak, hogy az értelmiségi dolgozók bekapcsolódtak az anyagtakarékosság fokozásáért, a minőség emeléséért és a többtermelésért vívott harcba. Peresze, nem lehet azt elmondani, hogy hiba nélkül megy minden. A pártbizottság és a szai?szervezel nem ellenőrzi kellőképpen az értelmiségi dolgozók felajánlását. Történtek olyan felajánlások, amelyeknek jelentősége nincs. Ilyenek voltak egy-egy olyan jelentés határidőelőtti elkészítése, mely határidőmegrövidítés a termelésben se nem oszt, se nem szoroz. Azoknak a felajánlásoknak, melyek a selejtcsökentés, anyagmegtakarítás időelőtti kimutatására történtek, meg is lett az eredménye. A munkások ma már sokkal nagyobb bizalmat éreznek a szellemi dolgozók iránt és azokat a javaslatokat, melyeket a miultban elhallgattak. ma már bátran felvetik. Az előfonóban kannahiány volt. Ez akadályozta a termelést. Ugyanakkor számos régi, formája miatt használhatatlan kanna hevert az üzemben. Csiszár Jánosné előfonó munkásnő javaslattal fordult művezetője felé és kölcsönös segítséggel a régi kannákat átszerelték. Igy biztosították a termelés zavartalanságát. A versenyiroda dolgozói is megértették hivatásuk jelentőségét. Az eredményeket naponta kiértékelik és nyilvánosságra hozzák. Ezzel biztosítják és ösztönzik a munkásokat a termelés fokozására. A fizikai dolgozók közül számtalan új káder kerül adminisztratív munkakörbe. A régi értelmiségi dolgozók vállalták, hogy tudásukat fitadják s ezzel biztosítják az új káderek nevelését. Ilyen volt Mészáros László elvtárs május elsejére tett felajánlása. Vállalta, hogy a béreszámolóba került két munkáskáderral megismerteti munkaterületét. Mészáros elvtárs felajánlását úgy teljesítette, hogy munkaidő után egy-egy órára bentmaradt az üzemben s átadta munkamódszerét. Hasonló az előfonó művezetőjének munkája, aki minden tekintetben elősegíti az újonnan képzett segédművezetők munkáját. Strasznicki Erzsébet segédművezető pár hónappal ezelőtt még nyuj tógépen dolgozott. Ma már biztos kézzel javítja a gépeket. Boldog és büszke arra, hogy mint nő megállja helyét a számára eddig ismeretlen munkaterületen is. Ezt nagyban előse. gíti Juszt József elvtárs művezető munkája, aki önálló feladatokkal bízza meg Strasznioki Erzsébetet. Az irodai ós műszaki értelmiségi doLgozók munkájának megbecsülését bizonyítja, hogy a Szegedi Kenderben számos kitüntetett értelmiségi és sztahánovista művezető dolgozik. Az „Élüzem"-avatásnál a fizikai dolgozók mellett az értelmiségi dolgozók közül is sokan részesüllek jutalomban. Nem minden értelmiségi dolgozó találta meg azonban helyét a szocializmus építésében. Egyesek akadályozták a termelést s ez szükségessé tette, hogy eltávolítsák őket az üzemből. De még most is vannak olyanok az üzemben, akik saját munkájukon túl nem látnak és nem is akarnak látni. Lengyel László üzemfenntartó például szakmai vonalon pontosan, kifogástalanul végzi munkáját, de annak el. lenére, hogy párttag, nem tartja szükségesnek, hogy politikailag fej. lödjön. Ennek következtében nincs meg a kellő kapcsolat közte és a dolgozók között. Hasonló hozzá Stasszer Gyulának, az üzemgazdasági osztály vezetőjének magatartása is. Szakmai tudását — mint 'azt az ÜB-titkár is elmondotta — még mindig szivesebben adja át a régi értelmiségi dolgozóknak, mint az új kádereknek, Stasszer Gyula — bár kitűnő szakember — nem biztosítja a munkfiakfiderek fejlődését. Stasszer Gyula a régi Kendergyár. nak egyik részvényese volt. Mint ilyen, még most is eltűri azt, hogy egyes dolgozók „direktor úr".nak szólítsák. Jellemző a Párthoz való viszonyára, hogy a Párt megbízta azzal, hogy vállalja el az anyagfelelős funkcióját. Stasszer Gyula erre a reábízott feladatot egyik munkatársának „albérletbe kiadta", majd mikor a munkatársa eltávozott az üzemből, a nagy elfoglaltságára hivatkozva lemondott erről a funkcióról. * Sokat fejlődött és gyökeresen megváltozott a szegedi Kenderfonógyárban az értelmiségi és fizikai dolgozók egymáshoz való vi. szonya. A fentiekből azonban kitűnik, hogy vannak még hiányosságok is. Ezért a szegedi Kender pártbizottságának tovább kell folytatni a munkát ezen a téren. A Párt és az ÜB felvilágosító munkával mutasson rá mind a két munkaterület fontosságára. Biztosítsa a fokozottabb ellenőrzést. A kritika, önkri. tika fegyverével számolja fel az egyes értelmiségi dolgozók helyte. len magatartását. Azokat a szellemi dolgozókat, akik eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy aktiv harcosad a szocializmus építésének, bízza meg nagyobb feladatokkal. Csak a két dolgozó réteg együttműködése biztosíthatja, hogy a szegedi Kenderfonógyár további sikereket ér el a szocializmus építésében. / Cs. M, Azt akarom9 hogy a koreai gyermekek is a mieinkhez hasonló boldog életet éljenek Szegeden nagy lendülettel indult meg a qvűjtés a koreai gyermekek megsegítésére Kedden kezdték meg a gyűjtést a Szegedi MNDSZ-asszonyok is a koreai kisgyermekek részére. Minden dolgozó olvasta, hogy az amerikai imperialisták milyen kegyetlenül bombázzák a védtelen koreai lakosságot. A gondtalanul játszó kisgyermekekre, a mezőn dolgozó parasztokra, a kis kunyhókra dobják le bombáikat. Ezek ellen a barbárul pusztító betolakodók ellen harcolnak a koreai szabadságharcosok. Szívesen adnak „A béke megvédéséért, az ériünk is harcoló koreaiakért, az anyátlan koreai gyermekekért boldog vagyok. hogy adhatok" — írta be a kis füzetbe Turnai Lajosné alsóvárosi háziasszony. És húsz forintot fett az asztalra a bélyegekkel házróLházra járó MNDSZ-tag elé. Nagy lendülettel kezdték meg a gyűjtést az MNDSZ-szervezetek aszszonyai Szegeden is a koreai gyermekek részére. Mindenütt szívesen adnak a koreai gyermekek megsegítésére. A posta dolgozói csupán a/ első két nap alatt 1505 forint értékű bélyeget vásároltak meg. Igy küldik el szeretetüket a messze távolba, ahol a mi békés életünkért is harcolnak. A MÁV üzemi MNDSZ-csoport tagjai 16 ezer forint értékű bélyegei helyeztek el az első napokban a dolgozóknál, de ez- még kevésnek i's bizonyult. Egy műszakon: négyezer forint A szegedi Kenderfonógyárban az MNDSZ-asszonyok már a mult héten elmondották minden dolgozónak, hogy rövidesen hozzák a koreai gyermekek megsegítésére kibocsátott bélyegeket. Már várták is. az üzem dolgozói őket, amit az bizonyít legjobban, hogy az első nap csupán a délelőtti műszakban dolgozók 4000 forintot gyűjtöttek öszsze. Különösen Straszniicki Erzsébet .segédművezető gyakornok végzett jó munkát. Ö egyedül 2ő bélyeget adott el dolgozótársainak. Először Fritz Zoltánné kétgyermekes anyához vitt útja. Emlékeztette, hogy a nők érezhetik át leginkább a koreai anyák helyzetét, hiszen a magyar anyák is voltak már hasonló helyzetben, amikor éjtszakánként síró gyermekeikkel kellett az óvóhelyre szaladniok. Fritzné tíz forintot adott. — Nekem s két gyermekemnek boldog, megelégedett életünk van — jelentette ki. — 'A'zt akarom, hogy minél előbb a koreai gyermekek is hozzájuk hasonló boldog életet éljenek. Ehhez akarok tlz forintommal is hozzájárulni. A bókét is erősítjük Péter Lajosnénak, a vizesfonó dolgozójának nincs egy gyermeke sem, mégis tíz forintot adott. — Nagyon megszerettem a kis koreai gyermekeket, habár csak képről ismerem őket — mondotta — és úgy érzem, hogy ezzel az összeggel nemcsak őrajtuk segítek, de a békét is erősítem. A Paprikabeváltó-telep dolgozói közül Sümegi Júlia csomagolónő 50, Kneip Istvánné hétgyermekes családanya 5,\ s a négygyermekes Gajádi Béláné 15 forintot adott a sokat szenvedett koreai kisgyermekek megsegítésére. Harmincezer forint az első napok eredménye Az egyetemi hallgatók is forintjaikkal küldik forró szeretetüket Koreába, a hősök gyermekeinek. A II éves orvostanhallgatók közül Berekszászi Zoltánné 30. Kállai Kornélia 20. Császár Mária 25 és Juhász György 25 forintot adtak ösztöndíjukból. Mindenüti a becsületes dolgozók őrömmel fogadják a házról-házra járó MNDSZ-asszonyokat. A koreai gyermekek iránt érzett szeretetet, de egyben a béke megvédése melletti harcos kiállást is juttatja kifejezésre az a 30 ezer forint, amelyet a szegedi dolgozók az első napokban gyűjtöttek össze. Szeged dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták az „ Új győzelmek felé" című dokument filmet Zsúfolt nézőtér előtt, nagy sikerrel, ünnepi díszelőtdásban mutatta be tegnap este a Vörös Csi lag filmszínház az >,Uj gyö. zelmek felé" című, Pártunk II, kongresszusáról szóló uc.cuiuen filmet. A díszbemutatón '••,•-.•. i tették magukat: a Magyar Dolgozók Pártja szegedi Városi Pártbizottsága és szegedi Járási Pártbizot'-. sága, a városi tanács végrehajtó bizottsága, az üzemek honvédség, a fegyveres alakulatok, a hivatalok és intézmények. A film vetítése előtt a rendőr, zenekar e játszotta a magyar és a szovjet himnuszt utána Váradi Árpád, a Szegedi Nemzeti Szín. ház művésze Majakovszkij ,,A Párt" című költeményét szavalta el, majd Bitté Vince elvtárs, 3 Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Pártbizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. — A filmen látjuk, amint a kohóból szikrázva zuhog az olvadt acél. Pártkongresszusra készülnek az ózdi nagyüzem dolgozói — keizdte beszédét Bitté e vtárs. A továbbiakban méltatta azt a lelkes munkát, amelyet az egész ország s így Szeged dolgozói is kifejtettek a kongresszusi ver, seny sikerreviteléért. — A kongresszusi határozató, kat a gyárakban, bányákban, a szántóföldeken, a műtermekben kezdte fogalmazni dolgozó né. pünk — mondotta Bitté elvtárs. — Itt a mi területünkön, a szegedi üzemekben, hivatalokban és a tudományos élet terén a Kon gresazusi Héten, majd a kongre&zszus Után, a határozat végrehaj. tását célzó április 4-i és május 1-i felajánlások teljesítésében megmutatták dolgozóink Pártunkhoz való ragaszkodásukat és sze. retetükeít. A kongresszusi munkaverseny során elért eredményeink is bizonyítják: énd tudtunk a Szovjetuniótól kapott szabadság, gaí. — Rohamos lépésekkel építjük szocialista hazánkat. Üzemeinkben, munkahelyeinken napról-napra tömegeivel dőlnek meg az el_ avult normák. Ujabb és újabb sztahanovisták dolgoznak üzemeinkben, akik a pártkongresszusi munkaversenyhen, az ápri ds 4,i és május 1-i munkafelajánlásaik során kimagasló eredményekeit értek el. A mi szegedi üzemeinkben is a pártkongresszus óta el. telt idő alatt több mint 150 új sztahánovista dolgozik. Bitté elvtárs ezután jellemezte a film jeeneteit, amelyekből megérthetjük, miért érzi népünk annyira közelállónak magához a Pártot és Rákosi elvtársat, majd a következő szavakká fejezte be nagyhatású beszédét: — Előre Pártunk II. kongresz. szu9ának határozatai, felemelt ötéves népgazdasági tervünk teljesí. téséért, szocialista hazánk felépítéséért, békénk megvédésért. Pár. tünk, Rákosi elvtárs vezetéséve í Bitté elvtárs beszédét többször szakította félbe lelkes taps és éljenzés, A jelenlévők hosszasan ünnepelték a Szovjetuniót, Sztálin elvtársat, a Magyar Do gozók Pártját és Rákosii elvtársat. Ezután megkezdték a film ve_ títését, amelynek minden egyes jelenetét nagy lelkesedéssel fogadta a bemutató előadás közön_ aége. Csongrád megye vezet a fémgyüjtési versenyben Napok óta ócskavassal megra. kott kocsikat, talicskákat láthatunk a szegedi utcákon is. A lovaskocsiikkal a Hulladékgyűjtő Vállalat dolgozói, a kézikocsikkal, ta, icskákkal az úttörő pajtá. sok járják a házakat, kutatnak fel mindien zugot, hol találhatnának használhatatlan rongyot, vasat, papirost. Nem hiábavaló az úttörők nagy igyekezete, ők vezetnek Szegeden a hulladékgyűjtés, ben, közöttük is 'egjobb a Mérey-utcai i skola „ Szorgalom".br i gádja. Országszerte hatalmas ütemben indult meg a fémhulladék gyűjtési hét. Az eddigi eredmények szerint Csongrád megyében érték el a legjobb eredményeket. A jő eredmény elérésében nagy része van Szegednek Is. Az első két nap alatt vashul adókból 1323 mázsát, különböző fé_ mekből 52 mázsát Szedtek össze. A Melléktermékgyüjtő Vállalatdolgozói körzetekre osztották 9 várost, minden körzetben van gyüjtőhey. A gyűjtőhelyek dolgozói figyelik a szomszédos kör. zetek eredményeit. A körzetek közötti versenyben első a Dugonics-téri 30-as, második a Marx-téri 3-as. harmadik a 31.es körzet. A községek dolgozó parasztjai, de különöséén az ifjúság, az úttörők nagy lelkesedéssel készülnek a hulladékgyűjtésre. Vidám úttörőket látni minden nap a községek utcáin is. Talicskákon s ha oda nem fér, a kezükben vi. szik a fö'dművessizövetkezet gyűjtőhelye felé a hulladékot. Ezek a fiatalok megértették, hogy az összegyűjtött ócskavasból és más hulladékból sok gazdasági gépet, háztartási eszközt gyárthatunk. De tudják a dolgozó parasztok is. hogy a Szemétdombon, a padlás és az udvar sarkaiban heverő ócskavas, ha ottmarad, értéktelen, viszont, ha elviszik a gyüjtötelepre. hasznot jelent népgazdaságunknak. Élenjár a gyűjtési munkában a szőregi föld művesszövetkezet. ahol 70 mázsa vasat gyűjtöttek öasze. A deszki földművesszövetke. zet 50 mázsa vasat, 50 kiló színesfémet, 150 kiló papirt gyűjtött. Nagymágocson a földmüvesszövet. kezet gyüjtőtelepén 50 mázsa vas. 10 kiló színesfém és 150 kilő papír gyűlt öasze. A megyében akadnak olyan fötdmüvesszövetkezetek is, ahol a hulladékbegyüjtést nem veszik kellő komolysággal. Igy a pusztaszeri, kisteleki és szatymazi földművesszövetkezetek nem fordítottak gondot a hulta. dékbegyüjtés előkészítésére és ezért vontatottan megy ezeken a helyeken a gyűjtés. Főként az ifjúság és úttörők megszervezésével pótolhatják még a mulasztást, ha felkutatják a községben található hulladákanyagokat. A városi gyűjtőhelyeken és a földművesszövetkezetak telepem összegyűjtött vas- és fémhulladé. kokból, rongyokból, papírból nemsokára új gépek, új tankönyvek lesznek. Éppen ezért kutassanak fel a gyűjtők minden darab va_ sat, papirost mert ahány darab vassal több gyűlik össze," annyival több szerszámot, könyvet gyártha. tunk.