Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-18 / 113. szám

PÉNTEK, mi. MÁJUS 18. 3 Nincs már válaszfal a szegedi Kenderfonógyárban a fizikai és értelmiségi dolgozók között ! 'A felszabadulás óta eltelt idő platt hatalmas sikereket értünk el. Az elmúlt hét esztendő módot adott pxra, hogy a termelésben elért eredmények mellett maga a dolgo. ,Eó nép is megváltozzon s ina már p szocializmus építésének harcában fL fizikai dolgozóknak egyre több segítséget nyujl a haladó értelmi­rég becsületes munkája. Ha visz­szatekinlünk a múltba, a Horthy­rendszer idejébe, a mindennapi ke­nyérét harcoló munkásosztály fö­lött a tőkések, a kizsákmányolók tnellett ott találjuk az értelmisé­get is. Az értelmiségi dolgozók kényszerítve voltak arra, hogy tu­dásukat olosó pénzért a tőkés a munkásosztály ellen használja fel. Cserébe ezért a „szolgálatért" a tő­kések asztaliról lehullott morzsák mellett elhúzták a szájuk előtt a ^középosztály" fogalmának mézes­madzagát, fürödhettek abban a ké­tes dicsfényben, mely azt jelentel­te, hogy őket senki nem hívta „pro­linak". A tőkések ilymódon éket vertek a két dolgozó réteg közé nemcsak országos, hanem egyes üzemek viszonylatában is s egészen az államosításokig még a felszaba­dulás után is ápolták, építgették ezt a válaszfalat. Ennek az lett az (eredménye, hogy az üzemek dolgo­zói az államosítás után i® egy. ideig ellenséget láttak az értelmi, régi dolgozókban. Részbea meg is voltak ennek az okai, mert egyes szellemi dolgozók és műszaki értel­miségiek még mindig fölötte érez­ték magukat a fizikai dolgozóknak, nem tudták levetni magukról a mult rendszer átkait és fölényesen, parancsolgatva beszéltek a mun­kásokkal. Szívós felvilágosító, ne­velő munkára volt szükség, hogy mind.a fizikai, mind a szellemidol. gozók megértsék: egymás nélkül nem tudnád? tökéletes munkát vé­gezni, kölcsönösen meg kell becsül­niük egymás jólvégzett muAkáját. Ezt a felvilágosító, nevelő munkát a Párt végezte el. Igy történt a Szegedi Kenderfo­nógyárban Í8. Az államosítás után egyideig mindkét dolgozó réteg érezte azt a falat, amely elválaszt, ja őket egymástól. Egyesek úgy vélték, hogy ezt a falat nem i's le­het ledönteni, mások azonban hoz­Eáláttak ennek a feladatnak meg­oldásához. Az első lépés az volt, hogy a munkások közül bevonták a gyár vezetőségébe azo­kat. akiket erre a legalkalmasabb, nak találtak. Második lépésként el­távolították az üzemből azokat az értelmiségieket, akik aktiv kárte­vőknek bizonyultak és tovább szí­tották az ellentéteket. A becsületes értelmiségi dolgozók hamarosan be. láttáik, hogy a mult rendszer meny. myire az orruknál fogva vezette őlcet s tettekkel bizonyították be, hogy részt kérnek a fizikai dolgozók hősi erőfeszítéseiből. Ezeket be­vonták a Párt soraiba, a Párt tá­piogatta őket s így egyre nagyobb feladatokat tudtak megoldani. A válaszfal ledőlt s a Szegedi Ken­derfonógyárban a fizikai és értel­miségi dolgozók közösen, egymást segítve építik a szocializmust. A munka megjavítása érdekében az értelmiségi dolgozókat bevon­ták a munkaversenybe. Ünnepeink­re. évfordulóinkra az értelmiségi dolgozók ugyanúgy felajánlásokat tesznek, mint a fizikai dolgozók. A Kongresszusi Héten Jároli Jenőné és Kalmár Mártonné felajánlották, hogy a régi irattári páldányokat feldolgozzák és azokból új, hasz­nálható blokkokat készítenek. Fel­ajánlásukat teljesítették és ezzel négyezer forint megtakaírtást ér. tek el. A többi felajánlások is ar­ról tanúskodnak, hogy az értelmi­ségi dolgozók bekapcsolódtak az anyagtakarékosság fokozásáért, a minőség emeléséért és a többterme­lésért vívott harcba. Peresze, nem lehet azt elmonda­ni, hogy hiba nélkül megy minden. A pártbizottság és a szai?szervezel nem ellenőrzi kellőképpen az értelmiségi dolgozók felajánlását. Történtek olyan fel­ajánlások, amelyeknek jelentősége nincs. Ilyenek voltak egy-egy olyan jelentés határidőelőtti elkészítése, mely határidőmegrövidítés a ter­melésben se nem oszt, se nem szo­roz. Azoknak a felajánlásoknak, melyek a selejtcsökentés, anyag­megtakarítás időelőtti kimutatásá­ra történtek, meg is lett az eredmé­nye. A munkások ma már sokkal nagyobb bizalmat éreznek a szelle­mi dolgozók iránt és azokat a ja­vaslatokat, melyeket a miultban el­hallgattak. ma már bátran felve­tik. Az előfonóban kannahiány volt. Ez akadályozta a termelést. Ugyan­akkor számos régi, formája miatt használhatatlan kanna hevert az üzemben. Csiszár Jánosné előfonó munkásnő javaslattal fordult mű­vezetője felé és kölcsönös segítség­gel a régi kannákat átszerelték. Igy biztosították a termelés zavar­talanságát. A versenyiroda dolgozói is meg­értették hivatásuk jelentőségét. Az eredményeket naponta kiértékelik és nyilvánosságra hozzák. Ezzel biztosítják és ösztönzik a munkáso­kat a termelés fokozására. A fizikai dolgozók közül számta­lan új káder kerül adminisztratív munkakörbe. A régi értelmiségi dolgozók vállalták, hogy tudásukat fitadják s ezzel biztosítják az új káderek nevelését. Ilyen volt Mészáros László elvtárs május elsejére tett felajánlása. Vállalta, hogy a bér­eszámolóba került két munkáská­derral megismerteti munkaterüle­tét. Mészáros elvtárs felajánlását úgy teljesítette, hogy munkaidő után egy-egy órára bentmaradt az üzemben s átadta munkamódszerét. Hasonló az előfonó művezetőjé­nek munkája, aki minden tekintet­ben elősegíti az újonnan képzett segédművezetők munkáját. Strasz­nicki Erzsébet segédművezető pár hónappal ezelőtt még nyuj tógépen dolgozott. Ma már biztos kézzel ja­vítja a gépeket. Boldog és büszke arra, hogy mint nő megállja helyét a számára eddig ismeretlen mun­katerületen is. Ezt nagyban előse. gíti Juszt József elvtárs művezető munkája, aki önálló feladatokkal bízza meg Strasznioki Erzsébetet. Az irodai ós műszaki értelmiségi doLgozók munkájának megbecsülé­sét bizonyítja, hogy a Szegedi Ken­derben számos kitüntetett értelmi­ségi és sztahánovista művezető dolgozik. Az „Élüzem"-avatásnál a fizikai dolgozók mellett az értel­miségi dolgozók közül is sokan ré­szesüllek jutalomban. Nem minden értelmiségi dolgozó találta meg azonban helyét a szo­cializmus építésében. Egyesek aka­dályozták a termelést s ez szüksé­gessé tette, hogy eltávolítsák őket az üzemből. De még most is vannak olyanok az üzemben, akik saját munkájukon túl nem látnak és nem is akarnak látni. Lengyel László üzemfenntartó például szak­mai vonalon pontosan, kifogástala­nul végzi munkáját, de annak el. lenére, hogy párttag, nem tartja szükségesnek, hogy politikailag fej. lödjön. Ennek következtében nincs meg a kellő kapcsolat közte és a dolgozók között. Hasonló hozzá Stasszer Gyulának, az üzemgazda­sági osztály vezetőjének magatar­tása is. Szakmai tudását — mint 'azt az ÜB-titkár is elmondotta — még mindig szivesebben adja át a régi értelmiségi dolgozóknak, mint az új kádereknek, Stasszer Gyula — bár kitűnő szakember — nem biztosítja a munkfiakfiderek fejlődését. Stasszer Gyula a régi Kendergyár. nak egyik részvényese volt. Mint ilyen, még most is eltűri azt, hogy egyes dolgozók „direktor úr".nak szólítsák. Jellemző a Párthoz való viszonyára, hogy a Párt megbízta azzal, hogy vállalja el az anyagfe­lelős funkcióját. Stasszer Gyula erre a reábízott feladatot egyik munkatársának „albérletbe kiadta", majd mikor a munkatársa eltávo­zott az üzemből, a nagy elfoglalt­ságára hivatkozva lemondott erről a funkcióról. * Sokat fejlődött és gyökeresen megváltozott a szegedi Kenderfo­nógyárban az értelmiségi és fizi­kai dolgozók egymáshoz való vi. szonya. A fentiekből azonban kitű­nik, hogy vannak még hiányosságok is. Ezért a szegedi Kender pártbi­zottságának tovább kell folytatni a munkát ezen a téren. A Párt és az ÜB felvilágosító munkával mutas­son rá mind a két munkaterület fontosságára. Biztosítsa a fokozot­tabb ellenőrzést. A kritika, önkri. tika fegyverével számolja fel az egyes értelmiségi dolgozók helyte. len magatartását. Azokat a szelle­mi dolgozókat, akik eddigi munká­jukkal bebizonyították, hogy aktiv harcosad a szocializmus építésének, bízza meg nagyobb feladatokkal. Csak a két dolgozó réteg együtt­működése biztosíthatja, hogy a szegedi Kenderfonógyár további si­kereket ér el a szocializmus építé­sében. / Cs. M, Azt akarom9 hogy a koreai gyermekek is a mieinkhez hasonló boldog életet éljenek Szegeden nagy lendülettel indult meg a qvűjtés a koreai gyermekek megsegítésére Kedden kezdték meg a gyűjtést a Szegedi MNDSZ-asszonyok is a ko­reai kisgyermekek részére. Minden dolgozó olvasta, hogy az amerikai imperialisták milyen kegyetlenül bombázzák a védtelen koreai la­kosságot. A gondtalanul játszó kis­gyermekekre, a mezőn dolgozó pa­rasztokra, a kis kunyhókra dobják le bombáikat. Ezek ellen a barbá­rul pusztító betolakodók ellen har­colnak a koreai szabadságharcosok. Szívesen adnak „A béke megvédéséért, az ériünk is harcoló koreaiakért, az anyátlan koreai gyermekekért boldog va­gyok. hogy adhatok" — írta be a kis füzetbe Turnai Lajosné alsóvá­rosi háziasszony. És húsz forintot fett az asztalra a bélyegekkel ház­róLházra járó MNDSZ-tag elé. Nagy lendülettel kezdték meg a gyűjtést az MNDSZ-szervezetek asz­szonyai Szegeden is a koreai gyer­mekek részére. Mindenütt szívesen adnak a koreai gyermekek megse­gítésére. A posta dolgozói csupán a/ első két nap alatt 1505 forint értékű bélyeget vásároltak meg. Igy küldik el szeretetüket a messze távolba, ahol a mi békés életünkért is harcolnak. A MÁV üzemi MNDSZ-csoport tagjai 16 ezer forint értékű bélye­gei helyeztek el az első napokban a dolgozóknál, de ez- még kevésnek i's bizonyult. Egy műszakon: négyezer forint A szegedi Kenderfonógyárban az MNDSZ-asszonyok már a mult hé­ten elmondották minden dolgozó­nak, hogy rövidesen hozzák a ko­reai gyermekek megsegítésére kibo­csátott bélyegeket. Már várták is. az üzem dolgozói őket, amit az bi­zonyít legjobban, hogy az első nap csupán a délelőtti műszakban dol­gozók 4000 forintot gyűjtöttek ösz­sze. Különösen Straszniicki Erzsébet .segédművezető gyakornok végzett jó munkát. Ö egyedül 2ő bélyeget adott el dolgozótársainak. Először Fritz Zoltánné kétgyermekes anyá­hoz vitt útja. Emlékeztette, hogy a nők érezhetik át leginkább a koreai anyák helyzetét, hiszen a magyar anyák is voltak már hasonló hely­zetben, amikor éjtszakánként síró gyermekeikkel kellett az óvóhelyre szaladniok. Fritzné tíz forintot adott. — Nekem s két gyermekemnek boldog, megelégedett életünk van — jelentette ki. — 'A'zt akarom, hogy minél előbb a koreai gyerme­kek is hozzájuk hasonló boldog életet éljenek. Ehhez akarok tlz forintommal is hozzájárulni. A bókét is erősítjük Péter Lajosnénak, a vizesfonó dolgozójának nincs egy gyermeke sem, mégis tíz forintot adott. — Nagyon megszerettem a kis koreai gyermekeket, habár csak képről ismerem őket — mondotta — és úgy érzem, hogy ezzel az összeggel nemcsak őrajtuk segítek, de a békét is erősítem. A Paprikabeváltó-telep dolgozói közül Sümegi Júlia csomagolónő 50, Kneip Istvánné hétgyermekes családanya 5,\ s a négygyermekes Gajádi Béláné 15 forintot adott a sokat szenvedett koreai kisgyerme­kek megsegítésére. Harmincezer forint az első napok eredménye Az egyetemi hallgatók is forint­jaikkal küldik forró szeretetüket Koreába, a hősök gyermekeinek. A II éves orvostanhallgatók közül Berekszászi Zoltánné 30. Kállai Kor­nélia 20. Császár Mária 25 és Ju­hász György 25 forintot adtak ösz­töndíjukból. Mindenüti a becsületes dolgozók őrömmel fogadják a házról-házra járó MNDSZ-asszonyokat. A koreai gyermekek iránt érzett szeretetet, de egyben a béke megvédése mel­letti harcos kiállást is juttatja ki­fejezésre az a 30 ezer forint, ame­lyet a szegedi dolgozók az első na­pokban gyűjtöttek össze. Szeged dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták az „ Új győzelmek felé" című dokument filmet Zsúfolt nézőtér előtt, nagy si­kerrel, ünnepi díszelőtdásban mu­tatta be tegnap este a Vörös Csi lag filmszínház az >,Uj gyö. zelmek felé" című, Pártunk II, kongresszusáról szóló uc.cuiuen ­filmet. A díszbemutatón '••,•-.•. i tették magukat: a Magyar Dolgozók Pártja szegedi Városi Pártbizott­sága és szegedi Járási Pártbizot'-. sága, a városi tanács végrehajtó bizottsága, az üzemek honvédség, a fegyveres alakulatok, a hivata­lok és intézmények. A film vetítése előtt a rendőr, zenekar e játszotta a magyar és a szovjet himnuszt utána Váradi Árpád, a Szegedi Nemzeti Szín. ház művésze Majakovszkij ,,A Párt" című költeményét szavalta el, majd Bitté Vince elvtárs, 3 Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Pártbizottságának tagja mondott ünnepi beszédet. — A filmen látjuk, amint a ko­hóból szikrázva zuhog az olvadt acél. Pártkongresszusra készülnek az ózdi nagyüzem dolgozói — keizdte beszédét Bitté e vtárs. A továbbiakban méltatta azt a lel­kes munkát, amelyet az egész ország s így Szeged dolgozói is kifejtettek a kongresszusi ver, seny sikerreviteléért. — A kongresszusi határozató, kat a gyárakban, bányákban, a szántóföldeken, a műtermekben kezdte fogalmazni dolgozó né. pünk — mondotta Bitté elvtárs. — Itt a mi területünkön, a sze­gedi üzemekben, hivatalokban és a tudományos élet terén a Kon gresazusi Héten, majd a kongre&z­szus Után, a határozat végrehaj. tását célzó április 4-i és május 1-i felajánlások teljesítésében megmutatták dolgozóink Pártunk­hoz való ragaszkodásukat és sze. retetükeít. A kongresszusi mun­kaverseny során elért eredményeink is bizonyítják: énd tudtunk a Szovjetuniótól kapott szabadság, gaí. — Rohamos lépésekkel építjük szocialista hazánkat. Üzemeink­ben, munkahelyeinken napról-nap­ra tömegeivel dőlnek meg az el_ avult normák. Ujabb és újabb sztahanovisták dolgoznak üze­meinkben, akik a pártkongresszusi munkaversenyhen, az ápri ds 4,i és május 1-i munkafelajánlásaik során kimagasló eredményekeit ér­tek el. A mi szegedi üzemeink­ben is a pártkongresszus óta el. telt idő alatt több mint 150 új sztahánovista dolgozik. Bitté elvtárs ezután jellemez­te a film jeeneteit, amelyekből megérthetjük, miért érzi népünk annyira közelállónak magához a Pártot és Rákosi elvtársat, majd a következő szavakká fejezte be nagyhatású beszédét: — Előre Pártunk II. kongresz. szu9ának határozatai, felemelt öt­éves népgazdasági tervünk teljesí. téséért, szocialista hazánk felépí­téséért, békénk megvédésért. Pár. tünk, Rákosi elvtárs vezetéséve í Bitté elvtárs beszédét többször szakította félbe lelkes taps és éljenzés, A jelenlévők hosszasan ünnepelték a Szovjetuniót, Sztá­lin elvtársat, a Magyar Do gozók Pártját és Rákosii elvtársat. Ezután megkezdték a film ve_ títését, amelynek minden egyes jelenetét nagy lelkesedéssel fo­gadta a bemutató előadás közön_ aége. Csongrád megye vezet a fémgyüjtési versenyben Napok óta ócskavassal megra. kott kocsikat, talicskákat látha­tunk a szegedi utcákon is. A lo­vaskocsiikkal a Hulladékgyűjtő Vállalat dolgozói, a kézikocsik­kal, ta, icskákkal az úttörő pajtá. sok járják a házakat, kutatnak fel mindien zugot, hol találhatnának használhatatlan rongyot, vasat, pa­pirost. Nem hiábavaló az úttörők nagy igyekezete, ők vezetnek Szegeden a hulladékgyűjtés, ben, közöttük is 'egjobb a Mérey-utcai i skola „ Szorgalom".br i gádja. Országszerte hatalmas ütemben indult meg a fémhulladék gyűj­tési hét. Az eddigi eredmények szerint Csongrád megyében érték el a legjobb eredményeket. A jő eredmény elérésében nagy ré­sze van Szegednek Is. Az első két nap alatt vashul adók­ból 1323 mázsát, különböző fé_ mekből 52 mázsát Szedtek össze. A Melléktermékgyüjtő Vállalat­dolgozói körzetekre osztották 9 várost, minden körzetben van gyüjtőhey. A gyűjtőhelyek dol­gozói figyelik a szomszédos kör. zetek eredményeit. A körzetek közötti versenyben első a Dugonics-téri 30-as, második a Marx-téri 3-as. har­madik a 31.es körzet. A községek dolgozó parasztjai, de különöséén az ifjúság, az út­törők nagy lelkesedéssel készül­nek a hulladékgyűjtésre. Vidám úttörőket látni minden nap a községek utcáin is. Talicskákon s ha oda nem fér, a kezükben vi. szik a fö'dművessizövetkezet gyűj­tőhelye felé a hulladékot. Ezek a fiatalok megértették, hogy az összegyűjtött ócskavasból és más hulladékból sok gazdasági gépet, háztartási eszközt gyárthatunk. De tudják a dolgozó parasztok is. hogy a Szemétdombon, a padlás és az udvar sarkaiban heverő ócskavas, ha ottmarad, értéktelen, viszont, ha elviszik a gyüjtötelep­re. hasznot jelent népgazdaságunk­nak. Élenjár a gyűjtési munkában a szőregi föld művesszövetke­zet. ahol 70 mázsa vasat gyűjtöttek öasze. A deszki földművesszövetke. zet 50 mázsa vasat, 50 kiló szí­nesfémet, 150 kiló papirt gyűjtött. Nagymágocson a földmüvesszövet. kezet gyüjtőtelepén 50 mázsa vas. 10 kiló színesfém és 150 kilő papír gyűlt öasze. A megyében akadnak olyan fötdmüvesszövetkezetek is, ahol a hulladékbegyüjtést nem veszik kellő komolysággal. Igy a pusztaszeri, kisteleki és szatymazi földművesszövetkezetek nem fordítottak gondot a hulta. dékbegyüjtés előkészítésére és ez­ért vontatottan megy ezeken a helyeken a gyűjtés. Főként az if­júság és úttörők megszervezésével pótolhatják még a mulasztást, ha felkutatják a községben található hulladákanyagokat. A városi gyűjtőhelyeken és a földművesszövetkezetak telepem összegyűjtött vas- és fémhulladé. kokból, rongyokból, papírból nem­sokára új gépek, új tankönyvek lesznek. Éppen ezért kutassanak fel a gyűjtők minden darab va_ sat, papirost mert ahány darab vassal több gyűlik össze," annyival több szerszámot, könyvet gyártha. tunk.

Next

/
Thumbnails
Contents