Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-18 / 113. szám

181 A SZEGEDI KENYÉRGYÁR PÁROSVERSENYRE HIVTA KI A KONZERVGYÁRAT ÉS A SZEGEDI PAPRIKABEVÁLTÓ VÁLLALATOT. HARMINCEZER FORINTOT GYŰJTÖTTEK ÖSSZE SZEGEDEN AZ ELSŐ NAPOKBAN A KOREAI GYERMEKEK MEGSEGÍTÉSÉRE. AZ MDP VIII. ÉVF. 113. SZÁM. TSAGANAK LAPJA ARA 5(1 FILLÉR PÉNTEK, 1951. MÁJUS 18. Erősítsük a termelőszövet kezeli csoportok pártszervezeteit X' nagy országos politikai felada­tokat, az ötéves gazdasági tervet csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a tszcs-pártszervezetek minden egyes szövetkezetben gazdái, irá­nyítói a politikai és gazdasági munkának. Az általános nagy irányelvek megvalósításának felada­ta a helyi pártszervezeteké; ök bontják fel a tervet apró részlet­kérdésekre, mert tervünk reális alapja maga a dolgozó ember. Ter­vünk sikere a dolgozó ember öntu­datától függ. A dolgozó ember, a tszcs-parasztok öntudatát is a párt­szervezetek fejlesztik, erősítik. Csongrád megyében a dolgozó V parasztság gyorsabban fordult a Párt felé, mint pártszervezeteink a dolgozó parasztság felé. Ebből nem egy helyen súlyos hiányosságok, hi­bák keletkeztek, A tszcs-felfejlesz­tés területén a legutolsók vagyunk az országban. Nálunk van a legke­vesebb középparaszt a tszcskben. Mindez abból származik, hogy az üzemi alapszervezetek munkája még nem kielégítő minden terme­lőszövetkezetben. A tavaszi felfej­lesztés és a pártkongresszus sokat segített a termelőszövetkezetek párt­szervezeteinek fejlődésében. A mos­tani szorgos mezőgazdasági mun­kák. a tavaszi munkák azonban is­mét egy kicsit háttérbe szorították a pártépítés feladatait. Pedig ha va­laha, úgy most lenne a legnagyobb szükség a fokozott munkára. Egész sor új termelőszövetkezeti csoport alakult, közöttük nem egy olyan, amelyikben 1—2 párttag van, vagy még annyi sem. *A' pártépítést a ta­vaszi mezőgazdasági munkálatok miatt elhanyagolni a legsúlyosabb hiba. A mi Pártunk az osztályharc hadserege és Sztálin elvtárs arra ta­nít bennünket, hogy a Párt abban különbözik a katonaságtól, hogy azt még a harc megkezdése előtt szer­vezik meg, mig Pártunk az osz­tályharc tüzében acélosodik ke­\ mennyé. A tavaszi mezőgazdasági munka az osztályharc egyik ütközete. Pár­tunk és a Nagy Bolsevik Párt tör­ténete arra tanít bennünket, hogy az osztályharc minden újabb csa­tája újabb és újabb kiváló harco­sokkal erősíti Pártunk sorait; olya­nokkal. akik éppen ezekben az üt­közetekben váltak ki és kerültek közelebb az élcsapathoz. Ezért kö­vet el súlyos hibát az a termelő­szövetkezeti csoport, amelyik be­szünteti a pártoktatást, eltűri, hogy lemorzsolódjanak a hallgatók az alap- vagy középfokú szeminári­umokról, vagy éppenséggel a nép­nevelő munkát hagyja abba, Meg kell végre tanulniok a termelőszö­vetkezeti csoportok pártszervezetei­nek is, hogy a politikában légüres fér nincs. Vagy a mi vagy az osz­tályellenség befolyása érvényesül a dolgozó parasztokra. A felszabadu­lás után eltelt hat év tapasztalata azt bizonyítja, hogy nyáron, tavasz­v szál, amikor a népnevelők politikai munkájukat csökkentették, munká­balépett a henyélő kulák, a mun­kátlan klerikális reakció. Nem egy­szer érvényesíteni tudta befolyását és a falusi pártszervezet úgy járt, mint a legendabeli Kőműves Kele­men: amit nappal épített, az éjjel­re leomlott; amit téli jó politikai munkájukkal a népnevelők elértek, azt nyáron a klerikális reakció, meg a kulákok semmivé tették. Termelőszövetkezeti púrtszerveze­tcink legújabb gyakorlata is azt bi­zonyítja, hogy a pártépítés munká­jának egyetlen másodpercre sem szabad szünetelnie. Ahol a párt­szervezet építését állandóan napi­renden tartják, ott a tszcs is szé­pen fejlődik és a gazdaság is fel­lendül. Bizonyítja ezt a csorvai „Kiss Imre"-termelőszövetkezet, ahol a pártmunka nagyon jó. Az ered­mény: a tszcs-tagok már a mult­héten 100 százalékig teljesítették begyűjtési kötelezettségüket a ház­táiyi gazdálkodás után járó tojás­és baromfiból. Ezzel azonban még nem álltak meg, hanem utána nép­nevelő munkára indultak a faluba s elérték, hogy Csórva ma az elsők között van a begyűjtésben, A szék­kutasi „Pptőfi"-termelőszövetkezeti csoport példája meg eleven cáfola­ta annak, hogy tavasszal, nyáron be kell szüntetni a pártépítés mun­káját. Ebben a tszcsben csak a leg­utóbbi hónap folyamán is négy új tagjelöltet vettek fel a Párt tag­jainak sorába éppen a tavaszi mun­kában legjobb eredményt elért egyéni versenyzők közül. A tszcs-pártszervezeteknek tehát meg kell erősíteniök a pártépítés munkáját. Egész sor olyan becsüle­tes dolgozó paraszt van a tszcsben, akik a tavaszi munkaversenyek so­rán kiváló eredményeket értek el. Vannak olyan helyek is, ahol még nem figyeltek fel eléggé az ilyen tszcs-tagokra'. A szőregi „Petőfi"­tszcs az idén még egyetlen tagje­löltet sem vett fel. Súlyos hiba ez még akor is, ha hozzátesszük, hogy a községi pártszervezet ebben az évben 18 új tagjelöltet vett fel. Ez­zel szemben a község szocialista községgé alakult és hat másik tszcsjiikben egyáltalán nincsen pártszervezet. Községi, városi és járási bizott­ságaink az eddiginél jóval na­gyobb segítséget kell, hogy adjanak a termelőszövetkezetek pártszerve­zeteinek. Sűrűbben kelt látogatni­uk. többet kell fogtalkozniok a tszcs titkárok látszólag aprónak látszó problémáival. Általában a felsőbb pártszervezeteknek érezniök kell, hogy a tszcs gazdasági és politikai fejlődéséért elsősorban ök a felelő­sek a Párt. és a munkásosztály előtt. Ezért helytelen az olyan eset. ami a makói „Köztársaság"-tszcsben tör­tént, ahol a párttitkár arról pa­naszkodott, hogy még azt sem tud­ta elérni a városi pártbizottságnál, hogy ellenőrt küldjenek a tszcs taggyűlésére. A termelőszövetkezeti pártszervezetek ügye nemcsak poli­tikai kérdés, de termelési kérdés is. Szorosan véve az ötéves terv kér­dése. A hódmezővásárhelyi „Lenin"­tszcs például gyapot helyett cukor­répát vetett. Ez súlyos kár a nem­zetgazdaságunk számára. A párt­szervezet politikai felvilágosító munkája itt így sikkad el. aminek eredménye sokezer forintban mér­hető fel. El kell érnünk, hogy termelőszö­vetkezeteink ne szigetek legyenek a dolgozó parasztok tengerében, ha­nem az élenjáró parasztok egy cso­portja, amely előbb-utóbb magával vonja a falu egész dolgozó paraszt­ságát a nagyüzemi közös termelés útjára. De ki szervezze meg, ki irányítsa az egyénileg dolgozó pa­rasztok és a tszcs-tagok barátkozá­sát, ha nem a pártszervezet? A tszcs felfejlesztése. a pártkon­gresszus határozatai végrehajtá­sának és a tavaszi, nyári mezőgaz­dasági munkák jó végrehajtásának egyaránt előfeltétele a termelőszö­vetkezeti csoportok pártszervezetei­nek tovább: megerősödése. Az országgyűlés elfogadta a felemelt ötéves tervről szóló törvényjavaslatot A SzOT tiltakozó távirata a görög kormányhoz A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa tiltakozó táviratot intézett az athénii kormányhoz és az Egye­sült Nemzetek Szervezete Emberi Jogok Bizototságához. A távirat tiltakozik az ellen, hogy tíz gö_ rög szakszervezeti harcost, aikit 1948-ban halálra ítéltek, majd a tömeges tiltakozások kővetkezbé­ben az ítélet végrehajtását fel. függesztették, a gótig kormány most ismét katonai bíróság elé akar állítani. A Szakszervezetek Országos TamácSa 1,700.000 szer­vezett magyar dolgozó nevében kö. veteti, hogy e tíz haladó görög szakszervezeti vezetőt rendes bi­róság előtt, nyilvánosan, a véde. lem biztosításával hallgassák meg. 'A'z országgyűlés csütörtökön dél­előtt folytatta az ötéves terv módo­sításáról szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Az ülésen megjelent né­pünk szeretett vezére. RÁKOSI Má­tyás elvtárs, RÓNAI Sándor elv­társ, az Elnöki Tanács elnöke, DO­BI István, a minisztertanács elnö­ke, s a kormány több tagja. DRAHOS Lajos elvtárs, elnök az ü'iés megnyitásakor bejelentette, hogy az országggyűléshez tömegével érkeznek táviratok, amelyekben a dolgozók üdvöz­lik az ötéves terv módosításá­ról szóló törvényjavaslatot. A csütörtöki ülésen elsőnfk NÁ­NÁS1 László szólalt fel a törvény­javaslat vitájában. Hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztság örömmel üdvözli az öt­éves terv felemeléséről szóló tör­vényt, mert tudja, hogy ez a me­zőgazdaság szocialista fejlődésének meggyorsítását is jelenti. Nagy horderejű népgazdaságunk fejlesztése szempontjából a nagy­arányú erdősítés is. — A felemelt ötéves népgazdasá­gi terv meggyorsítja azt a fejlődé­si folyamatot, amely a dolgozó pa­rasztság életében megindult, tehető­vé teszi a gépesítés, a technika és tudomány vívmányainak nagy ará­nyokban való alkalmazását. Nánási László után BALOGH Ist­ván szólalt fel. Örömmel üdvözölte a törvényjavaslatot, majd hangsú­lyozta: a béke megvédéséért foly­tatott felvilágosító munkában nagy részt váltalt a Katolikus Papok Or­szágos Békebizottsága is, amelyhez már eddig is közel 2 ezer pap je­lentette be csatlakozását, MEKIS József elvtárs, a Rákosi Mátyás Művek Kossuth-díjas vezér­igazgatója hozzászólásában kijelen­tette: — 'A'z 1950-es év nagy eredmé­nyei mellett az ipar vezetőinek fel kell figyelniük egy kedvezőtlen je­lenségre: ez a 100 forint kifizetett munkabérre eső termelési érték csökkenése, • amit meg kell akadá­lyoznunk, — A terv végrehajtása során az ország műszaki dolgozóira igen fon­tos szerep vár: folytatta. Felada­tunkat csak úgy oldhatjuk meg, ha szüntelenül emeliük iparunk mű­szaki színvonalát. — ötéves tervünk új feladatainak megoldására készen áll dolgozó né­pünk. Mekis József elvtárs után KANDA Zsófia mondott beszédet. — A magyar dolgozó asszo­nyok nevében fogadom — mon­dotta befejezésül — a férfiak­ba! egy sorban fogunk harcol­ni, hogy tervünk diadalmas va­lósággá váljék. Ezután TÓTH Mihály, Kossuth­díjas géplakatos szólalt fel. Vázolta a dolgozók embertelen nyomorát a Horthy-uralom alatt, a továbbiakban foglalkozott a jövő szakmunkásainak nevelésével, majd felszólalását így fejezte be: — Mi magyar dolgozók azt üzen­jük azoknak, akik háborúra speku­lálnak, akik fejlődésünket gátolni próbálják, hogy nekünk elég volt a szenvedés­ből és éberen vigyázunk ered­ményeinkre. Ezután SZAL'Al Béla szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Az ötéves tervben ifjúságunk mind határozot­tabban látja kibontakozni jövőjé­nek körvonalait — mondotta. Ezután a törvényjavaslat előadó­ja, VAS Zoltán elvtárs, miniszter emelkedett szólásra. — A törvényjavaslat vitája so­rán különböző módosító indítványok hangzottak el — mondotta. — Azt javaslom, hogy ezeket az indítvá­nyokat a tisztelt országgyűlés fo­gadja el. Igy a 23. §. (2) bekezdését ja­vasolom kiegészíteni a következő ponttal: „A másodvetés területének 1954-ben el kelt érnie az 1,480.000 katasztrális holdat". 'A' 35, § (6) bekezdésének máso­dik mondatát javasolom a követke­ző szöveggel elfogadni: .Ennek ér­telmében a csecsemőférőhelyek szá­mát az eredeti ötéves tervben elő­irányzott 6000 helyett 30.000-re kell emelni." A 36. §. (3) bekezdését javaslom a következő mondattal kiegészíteni: „Ipari technikumot kell felállítani többek között Salgótarjánban és Tatabányán." Végül a 37. §. (1) bekezdését ja­vaslom kiegésziteni a következők­kel: „A tervidőszak folyamán Cse­pelen mintegy 30 millió forint költ­séggel kultúrpalotát kell építeni". Vas Zoltán elvtárs nagy fapssa! fogadott szavai után az országgyűlés a felemelt' ötéves tervről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részteleiben n javasolt módosításokkal együtt elfogadta. A büntető perrendtartás módosításáról szóló törvényiavastat tárgyalása Ezután áttértek a büntetőper­rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója TÓTH Endre volt. — Szocialista gazdasági és tár sadalmi rendünk kialakítása szük­ségképpen maga után vonja egész jogrendszerünk átalakítását, a szocialista jogrend kialakítását — mondotta. Rámutatott, hogy a szocialista bűnvádi eljárásnak alapfeladatai: az igazságszolgáltatás megvalósí­tása a bűnvádi ügyekben s en­nek révén a szocialista államnak. ,az állampolgárok jogainak, vala­mint a szocialista társadalmi jog­rendnek védelme a közösségre ve­szélyes támadásokkal szemben és ugyanakkor az ítéletek nevelő ha­tásának biztosítása. A büntető, perrendtartásról szóló törvényja­vaslat — figyelembe veve a szov. jet büntetőeljárási jog példamu­tatásait — igyekszik a szocialis­ta jogrendszer kiépítéséhez hoz­zájárulni. Ezzel egyidejűleg egy­séges, áttekinthető, világos rend­szerét adja büntetőeljárási jogunk­nak. — A javaslat különös gondot fordít a iotgárok személyi szabadságának, sérthetetlensé­gének, a levéltitoknak és ma­gánlakásnak tiszteletbentar­tására s ezeket csak annyiban engedi korlátozni, amennyiben erre az igazság érvényesítése szempontjá­ból elkerülhetetlenül szükség van. A szocialista jogrendszerben a tárgyaások nyilvánosságának ket­tős célja van: az egyik az, hogy lehetővé tegye a dolgozó nép szá_ mára az ítélő bírói tevékenység feletti ellenőrzést, a másik pe­dig, hogy jelentős mértékben, fo­kozza a bírósági rriu ika nevelő hatását. A törvényjavaslat szerint a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg. mint a szakbí­rókat. A büntető perrendtartásról szó. ló törvényjavaslat alkotmányunk­nak az igazságszolgáltatásra vo­natkozó alapelveit kívánja megva­lósítani. Ennek megfelelően a ja­vastat a törvény célját a követ­kezőkiben határozza meg: .,E törvény célja az, hogy a büntető eljárás szabályozásá­val a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazda, sági rendjének és intézményei, nek, valamint a dolgozók jo­gainak védelmében biztosítsa a bűncselekmények üldözését, a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetését s a dolgozók, nak a szocialista társadalmi együttélés szabályaira való ne­velését." Ennek a célkitűzésnek szolgálatá­ban áll a törvényjavaslat minden rendelkezése — fejezte be Tóth Endre előadói beszédét. Az országgyűlés csütörtöki ülé­se ezzel végetért. A legközelebbi ülésen,, pénteken délelőtt fo'ytat. ják a büntető perrendtartásról szóló törvónyjavas'at tárgyalását. Fogadás a Szovjetunióban tartózkodó magyar mezőgazdasági küldöttség tiszteletére Moszkva. Liszenko akadémikus kedden fogadást rendiezett a Szov­jetunióban tartózkodó magyar me­zőgazdasági szake<mberek tisztele. tére. A magyar tudósok számos kér­déssel fordultak Liszenko akadé. mikushoz a növénynemesítés, az agrotechnika és az á lattenyésztés problémáival kapcsolatban, A kül­döttek nagy érdeklődéssel hallgat­ták Liszenko előadását az áltaia felfedezett kü önféle új növény, fajták termesztéséről. A magyar kü'döttség vezetője köszönetet mondott a baráti fo­gadásért, majd kijelentette: oszin. te hálánkat fejezzük ki a szovjet tudósoknak azért a hatalmas se­gítségért, amelyeket a Magyar Népköztársaság mezőgazdaságának fejlesztése terén nyújtanak szá munkra. A külügyminiszterhelyeitesek értekezletének május 16-i ülése A külügyminiszterhelyettesek ér­tekezletének május 16-i ülésén Gro. miko elvtárs újra leleplezte a nyu­gati hatalmak képviselőinek, köz­tük az -angol Daviesnek a mester­kedéseit. Kifejtette: az a tény, hogy a három hatalom képviselői továbbra is kitartanak javaslataik mellett, nem azt bizonyítja, hogy megegyezésre kívánnak jutni a na­pirend kérdésében. Gromiko elvtárs újra megismé­telte és megindokolta az előzőkben megvitatott szovjet javaslatokat. Jessup és Davies eredménytelenül igyekeztek védelmezni előző állás­foglalásukat és tiltakoztak — az amerikai támaszpontok és az észak­atlanti szerződés kérdésének, a kül­ügyminiszterek tanácsa elé való terjesztése ellen. Gromiko elvtárs megállapította, hogy a három hatalom képviselői szeretik javaslataikat sok változat­ban benyújtani, noha a megegyezés nem a változatok számától függ. Végül kijelentette: ,,A három hata­tom képviselőinek állásfoglalása, amellyel eilenzik, hogy az atlanti egyezmény és az amerikai katonai támaszpontok kérdését véglegesen meg nem állapított formában adják át a miniszterek tanácsának, követ­kezetlen és azt bizonyítja, hogy a háromhatalom képviselői kijelenté­seinek, melyek szerint ezt a kér­dést a miniszterek megtárgyalhat­ják, semmi közük sincs valódi ál­láspontjukhoz". Az ütés Parodi felszólalásával ért véget, aki megismételte a Jessup és Davies által elmondottakat. Előkészületek a Világifjúsági Találkozóra A Világifjúsági Találkozó előké­szítő bizottsága legközelebbi üléséi május 19-én és 20-án tartja Ber­linben. Csehszlovákiában az ének- és tánccsoportok már most készülnek a Világifjúsági Találkozóra. Nürnbergben ifjúsági nagygyűlést tartottak, melyen vállalták, hogy népszerűsítik a VIT-et és támogat­ják a Nyugat-Németország felfegy. vérzése ellen irányuló népszava­zást. 'A'z afrikai Kamerunból 17 néger fiatal levélben kérte az, előkészítő bizottságot, hogy tegye lehetővé részvételüket a Világifjúsági Talál­kozón. Az olasz sportolók békestafétát indítanak Berlinbe Cassinoból, ab­ból a városból, amely az olasz vá­rosok közül legtöbbet szenvedett a második világháborúban.

Next

/
Thumbnails
Contents