Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-17 / 112. szám

\ r CSÜTÖRTÖK. 1951. MÁJUS 17. A népben rejlő gazdag kultúrkinesei hozta felszínre a városi és üzemi kultűrversen') A szegedi Kenderfonó színjátszói és táncosai, valamint a szegedi Pedagógiai Főiskola énekesei a megyei döntő első helyezettjei "C1 clejtheletleniil gazdag élményben volt része Hódmezővásárhely dolgozóinak a vasárnap és hétfőn megtartott iizemi kulturverseny megyei döntőjén. A színpadon egymást váltották a vidám csoportok. A kétnapos kullúrverseny hatalmas megnyilvánulása volt üzemeink új életének. Azok a munkások, akik a múltban keserű elnyomatásban éltek, most vidáman táncoltak, játszottak! felszabadultan énekelték meg új eredményeiket, élüzemüket, sztaliáncvistáikat. A város dolgozói már napokkal előtte várták a kulturverseny megyei döntőjét. Ez az érdeklődés kiscrle az üzemi dolgozók részéről is a „kulturosaik' nak szerepléséi. A szegedi Kendergyár kulturesoportjával közel 200 dolgozó jött Vásárhelyre; a falvakról. tanyakról is bejöttek a lermclőcsoportok élen járó dolgozói. A kulturverseny résztvevői kimondhatatlan örömüket és boldogságukat a szovjet hősi emlékmű előtt köszönték meg felszabadítóinknak. Koszorúik elhelyezésekor pedig fogadalmat tettek, hogy úgy a termelésben, mini a kulturmunkában a Szovjetúnió-vczclle békelábor céljaiért harcolnak. Új győzelmek felé ! Ma díszelőadás a Vörös Csillag-moziban Köszönet a Szovjetuniónak — köszönet a Pártnak A megyei kulturversenyen közel 40 csoport lépett a színpadra. Már az elsőnek fellépő szentesi Kereskedelmi és Pénzügyi Szakszervezet tánccsoportját nagy tapssal fogadIák. A makói Magyar-Szovjet Társaság vidám népdalai után melegen ünnepelte a közönség a makói MÁV-műhely kulturmunkásait, akik közel 450 százalékra teljesítették május elsejei felajánlásaikat. 'A' lakatosok, a bognárok műsorszámai ulán a tanárok és tanítók léplek a színpadra Felcsendültek a szegedi Pedagógus Szakszervezet színjátszó csoportja előadása után a vásárhelyi nevelők énekszámai. Gyermekeink nevelői az ötéves tervről, a sztálini aratásról énekeltek. Daluk a szocialista pedagógusok optimizmusát, akaraterejét fejezte ki. Sűrűn felcsattan a közönség lelkeshangú tapsa. A színjátszók és a nézők együtt tapsoltak, együtt ünnepelték a Pártot és a Szovjetuniót, amely lehetővé tette, hogy munkások és parasztok lépjenek színpadra és munkásokat, parasztokat tanítsanak, lelkesítsenek. Zeneszó és a közönség ütemes tapsa mellett vonult fel a színpadra a szegedi egyetem énekkara. A munkások és parasztok fiai, akik ma nyugodtan tanulhatnak, a Párt hatalmas alkotó erejéről énekeltek. Egy másik daluk a szocialista munkaversenyről szólt. „Jó munkával törj az élre" — hangzott a teremben az egyetemisták vidám dala. A szegedi közalkalmazottak színjátszó csoportja „A mi hídunkról" beszelt. 'A' szentesi vasutasok a „Mélyszántás" cimű színdarabban parasztok problémáival foglalkoztak. A szege, di városi tanác? énekkara pedig azt mutatta meg a nézőknek, hogy a tanács valóban a dolgozó népé. Daluk a szocializmust építő emberek kitartó harcáról szólt. Nagy sikert aratott a tanács egyik dolgozójának, Misó Gusztávnak, József Attila „Favágó" című versének megzenésített dala. A színpadon Novikov és Bartók népdalai csendültek fel. A vásárhelyi Kötöttárugyár szovjet cs magyar népitáncokat mutatott be. A nézők nagy tetszését váltották ki a vásárhelyi üzemi kulturcsoport gyorsan pergő táncszámai és az eredeti ukrán népi ruhák harmonikus színpompája. Néphadseregünk ünneplése A kulturverseny második napja még nagyobb érdeklődéssel kezdődött. 'A' Béke-szálló nagytermében egyetlen üres szék sem maradt. A vásárhelyi Magasépítő Vállalat énekkara megnyitotta a verseny második napját. A kullurversenyt hangszórón közvetítették a Kossuthtérre. A Kossuth-tér üde fái közölt messzire szárnyalt a dal. A szegedi Postás Szakszervezet színjátszó, csoportja művészi tudással mutatta be Szimonov „Orosz kérdés" cínní darabját. A munkás színjátszók a darabon keresztül leleplezték az amerikai sajtó minden aljasságát. Bemutatták, hogy az amerikai háborús gyújtogatok nemcsak a Szovjetunió békés éleiét akarják lerombolni, hanem minden becsületes békeszerető ember életére, boldogságára és pénzére törnek. A nézőközönség kitörő lelkesedéssel fogadta a Textilkombinát 10 lagú tánccsoportját, amelynek öl férfi táncosa néphadseregünk tagja. A Tcxtilkombinát ifjúmunkásnőivel együtt ropta a táncot Balta Ferenc alhadnagy és Karácsonyi Béla honvéd. A katonaruhás fiúk és a -fehérblúzos, kékszoknyás lányok kart-karbatéve járták a „Ványai csárdást" és a „Békési párost". A közönség újra és újrafeltörő tapsa néphadseregünk forró szeretetét fejezte ki. íleniáró dolgozóit a szfD<óUzók, táncosok, dalosok közölt 'A' vásárhelyi Magasépítési Vállalat színjátszói után hatalmas ünneplés közepette a szegedi MÁVigazgatóság férfi kórusa, majd a szegedi Kenderfonó 135 tagú kullurcsoportja szerepelt.. A szegedi Kenderfonó énekkarának lelkes dalosai az üzemben is helytállnak. Bizonvílja ezt az, hogy üzemük harmadszor lett élüzem, Zsiga Eva például már novemberi tervét teljesíti. A Kenderfonó dalosai után a makói Kórház tarkaruhás, színes szalagéi leányláncosai perdültek a színpadra. A makói Kereskedelmi és Pénzügyi Szakszervezet színjátszói következtek ezután, akik 35 ezer forint értékű május 1-i felajánlásukat 43 ezer forintra teljesítették. A boldog ifjúság életét fejezte ki a szegedi MÁV 16 lagú tánccsoportja. A táncosok lelkesedése magávalragadta a közönséget is, akik a klarinét hangjára ütemesen tapsoltak. A táncosok között volt Hollósi 'Anna sztahánovista forgalmista is. A szegedi Pedagógiai Főiskola énekkarában is a legjobb tanulók vesznek részt, mint Tóth Béta matematikus, vagy Balogh Ferenc DISZ-litkár. Az énekkar művésziesen dolgozta ki Dunajevszkij „Szabad Szél" című operettjének dalait. A szegcdi Kenderfonó táncosainak lába alatt csak úgy dübörgött a színpad. A táncon érezhető volt a Mojszejev együttes hatása és a környékbeli falvak ősi táncmolivumai. Kende Eta, a csoport oktatója bejárta a megye községeit és felkutatta a veszendőfélben lévő ősi lakodalmas táncokat, amelyekből sikerülten állította össze a magyar lakodalmas táncukat. A táncban Koszorús István ÜB-tilkár. sztahánovista, a Népköztársasági Érdemérem bronzfokozatának tulajdonosa és Molnár Edéné járták az örömszülők táncát. A tánccsoportban itt is az üzem legjobb dolgozói vesznek részt. 'A'z üzem fiataljainak lelkesítő táncát csillogó szemmel tapsolta a közönség sorai között Fehér Eásztó tizedes, az üzem volt dolgozója, aki rövidesen néphadseregünk tisztje lesz. 0 döntő nyertesei A kétnapos kulturversenyen színjátszásban az első helyezést a szegedi Kenderfonó érte el. Második lett a szegedi Postás és harmadik á szegedi Államvasutak. A tánccsoportok között ugyancsak a szegedi Kendergyár került az első helyre, második a szegedi MÁV. Énekkarok között az első helyezést a szegcdi Pedagógiai Főiskola, a másodikat a szegedi MÁV Igazgatóság férfikórusa érte el, A tavaszi üzemi kulturverseny megyei döntője kulturforradalmunk újabb győzelme volt. HARC A CSEHSZLOVÁK KULTÚRÁÉRT MA ÜNNEPLI Csehszlovákia Kommunista Pártja születésének 30. évfordulóját. Ez a 30 év a munkásosztály jólétéért, a boldogabb jövőjéért folytatott szakadatlan harc három évtizede volt. E három évtized alatt a Csehszlovák KP hűséges követője volt a Bolsevik Párt ragyogó példamutatásainak és a marxizmus-leninizmus tanításainak. Harminc évvel ezelőtt, amikor a Párt megszületett, döntő fordulat állott be a csehszlovák kultúra fejlődésében is. 'A' Nagy Októberi Szocialista Forradalom forradalmi eszméi behatoltak a csehszlovák dolgozók legszélesebb tömegeibe.- 1918 októberében felszabadult az ország minden forradalmi ereje. Az újonnan alakult. önálló Csehszlovák Köztársaságnak minden lehetősége megvolt arra, hogy azonnal rálépjen a szocializmus útjára. Az akkori szociáldemokrata vezetők gyávasága és áruló opportunizmusa volt csupán az oka, hogy a csehszlovák proletáriáfust már a kezdet kezdetén csúfosan becsaphatták. A vezetést az ország burzsoá pártjai ragadták magukhoz és Csehszlovákia 20 éven keresztül nyögte a kapitalizmus igáját, mint a nyugati imperialista hatalmak tehetetlen játékszere. Hiába volt azonban uralmon a burzsoázia, a forradalmi proletáriátus megmozdulásait elnyomni nem tudta. A forradalmi proletariátus nyomban a sorsdöntő 1918 október után harcot indított a dolgozó nép jogaiért. 1918 után az első, második, harmadik évben a közvélemény mozgósításának feladata a haladó irodalomra hárult. A HAL'A'DÓ CSEH 1R<">K élén Stan. K. Neumann (1875—1947.) állott. 1918-ban „Június" címen lapot indított, mely maga köré tömörítette a forradalmi mozgalom legjobbjait, a Szovjetoroszország őszinte és lelkes barátait. A „Június"-ban jeleni meg Lenin „Állam és forradalom" című műve is cseh fordításban. A marxista-leninista tudomány a ,,Június"-on át kezdett elterjedni az egész országban. Az 1920—21-es években, amikor alakulóban volt már Csehszlovákia Kommunista Pártja, a „Június" állt a harc élvonalában. Fokozatosan alakult át az „A kommunista csoportok sajtóorgánumává", majd ,,'Á kommunista csoportok szövetségének" szervévé. A Párt megalakulása után — a szovjet „Proletkult" mintájára hasonló név alatt jelent meg a folyóirat, majd 1924-ben „Kommunista Revü" nevet vette fel. (1924—1928). Akkor a Párt hatalmas fákiya volt, amelynek sugarai behatoltak a kulturmunka területére is. Az ifjú kommunisták között hamarosan feltűnt a lángeszű Julius Fucsik. Bedrich ' Václavekkel együtt kíméletlen harcot indított a forradalmi proletáriátus ellenségei ellen. Leleplezte hazugságaikat, a Szovjetunió felé irányította a dolgozó tömegek figyelmét és szeretetét. A 20-AS ÉVEK végétől Csehszlovákia haladó művészetének központi sajtószerve a „Tvorba" (Alkotás) cítnű heti folyóirat lett. amelyet Fucsik irányított. 'A' Párt tanítója volt a legjobb íróknak, alkotóművészeknek. zeneművészeknek, színpadi dolgozóknak, filmművészeknek. akik valóban a Párlban látták legjobb vezetőjüket. A színpadi irodalomban erősen megmutatkozott a Párt befolyása. Jelen,tős szerepet játszott e téren a München előtti köztársaság két neves színháza, az F. F. Burian és a Voskovec és Werich színháza, mégha megmutatkoztak benne a formalizmus elemei is. A mai szinpadirodalomnak mégis e két szinház a kiinduló alapja. Míg a fi m teljesen a kapitalista pénzügyi körök kezében volt, a zenébein és táncban mélyebbre ha. tolhatott a Párt befolyása. A jóakaratú művészek is tele voltak azonban formalizmussal és kozmopolitizmussal. Csak a Párt te'jes győze'me után gyakorolt önbirálait rántotta le alkotásaikról a kapitalista csökevényeset. A csehszlovák művészet területén nagy hozzájárulást jelentettek a népi játékok színkörei, a szavalókóruSok és énekkarok, amelyek egyenesen a Párt kezdeményezésére alakultak meg. Ugyancsak a Párt kezdeményezésére alakultak meg a proletár testnevelési egyesületek, melyek a szovjet testnevelés példájára épültek és komoly támaszai voltak az ifjúság nevelésének. 1945 UTÁN Csehszlovákiában, a dolgozó nép akaratából, a Párt állott a Népfront élére. Csak 1945_tfil, helyesebben az 1948 februári győzetem napjától fejthette ki a Párt legjobban erejét a cseh. sz'ovák kulturális élet fejlesztéséért. A pártvezette munkásosztály alapjától kezdve építette át a népgazdaságot és szélesre tárta a kultúra csarnokának kapuit a dolgozók előtt. A szocializmus felé vezető úton a kultúra már Csehszlovákia minden dolgozójának közös, szocialista tulajdona. A Párt születésénslk 30. évfordulója ezért ünnepe, még pedig örömteljes ünnepe az egész csehszlovák kul n'vrának... Az ózdi kohómű Martin-műhelyében egy acélolvaszló nézi a kemencéből gazdagon suhogó acélt. Farkasinezki sztahánovista acélöntő elégedett: az öntés jól sikerült. Nagy eseményre készül dolgozótársaival együtl: a Párt II. kongresszusára. Az ózdiak lelkesen veszik ki részüket a kongresszusi felajánlásból: „Úgy dolgozunk — mondják —, hogy Rákosi elvtárs büszke legyen ránk!'' Igy kezdődik az „Új győzelmek felé" című egész estét betöltő riportfilm. De nemcsak az ózdiak készülődését mutatja be: megelevenedik előttünk az a lázas, lelkes hangulat, amely a kongresszusra való felkészülés napjaiban az egész ország dolgozóit eltöltötte. Látjuk a Hofherr-gyáriak lelkes versenyvállalásait: húsz traktorral „robbantják a falun a régi világot", mijd Lengyel József Sztahánovista mozdonyvezetőt, aki a szovjet! példa nyomán soha nem látott eredményt ér el mozdonyával. Látjuk Turkevét is, ahol a kongresszus előtti hetekben „megmozdult a föld" s a parasztok egymással versenyzve írták alá a tszcskbe szóló belépési nyilatkozatokat, A film elvisz a Rákosi Müvekbe, az abonyi gépállomásra. a Petőfi-bányába és Dunapentelére. Elénktárja a film a kongresszus tiszteletére hatalmas műveket alkotó Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművészünket és a békénket őrző honvédeket egyaránt — vagyis az egész országol, melynek népe mindenütt lelkesen vette ki részét a nagy napra való íelké- l Dolgozók Pártja Szegedi Páribiszülésből I zoPrágának tagja mond ünnepi beElérkezik a kongresszus napja, szédet. SZÍNPADON A szegedi színész- és rendező felvételi vizsga új tehetségekkel gyarapította színház- és filmművészetünket Budapest díszbeöltözötten, fellobogózott házakkal fogadja a küldötteket s a külföldi vendégeket. Százezrek sereglenek a Hősök-terére, hogy meghallgassák a nép vezetőjének, Rákosi Mátyásnak szavait. Megjelenik előttünk a kongreszszus. Megelevenednek a legszebb pillanatok: úttörők, az ifjúság s a honvédség küldöttségének bevonulása. Olt látjuk a küldöttek soraiban népünk legjobbjait, a kommunistákat, akiik eljöttek, hogy megvitassák az ország sorsának további állomásait, meghallgassák vezetőik beszámolóit. Feihangzanak a felejthetetlen szavak: Rákosi Mátyás, Gerö Ernő, Révai József, Farkas Mihály beszélnek. Szavaik nyomán még boldogabb jövő képe aiakul ki előttünk: még gazdagabb, fejlettebb, műveltebb ország gyönyörű képe, S amikor Rákosi elvtárs befejező szavai elhangzanak: „Előre a szocializmus álján új sikerek, új győzelmek felé!" — és a küldőitek lelkesen, egyemberként éneklik az Internacionálél, szemükben akarat és elszántság fénylik: végrehajtjuk a kongresszus határozatait, megvédjük a békét! A filmet ma, csütörtökön este fél 8 órakor mutatja be díszelőadásban a szegedi Vörös Csillag-filmjzinház. Az előadás elölt a rendőrzenckar a magyar és a szovjet himnuszt játssza el, utána Váradi Árpád, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Majakovszkij: „A Párt" című költeményét szavalja el. ma.id Bilte Vinee elvtárs, a Magyar — Gondolja azt, hogy ahol az a zongora áll, ott most tűzhely van és maga azon főz. Hirtelen azonban az utcáról sík-oltást hall, mire az ablakhoz szalad, de miközben kifelé nézeget, érzi, hogy odaégett az étel. Visszafut ezért és leszedi a lábasokat. ,, No most ezt csinálja i'eLÖM Gabriella fialal munkáslány ezzel megindul, hogy elvégezze az elképzeli jelenetet, ügycsen, ötletesen mozog a szegedi Zenckonzervatórium egyik termének dobogóján, ahol sorra tesznek tanúságot képességeikről a Szinház cs Filmművészeti Főiskola felvételi vizsgájára jelentkezett fiatalok. A (zfnéazfelvéirli vizsgát Szilágyi Bea, a főiskola tanára és Virány László, a fővárosi operettszínház karnagya vezeti, egy másik teremben pedig a rendezöjelöltek felvétele folyik Katona Ferencnek, a Honvédszínház rendezőjének irányításával Jórészt munkás- és paraszt fiatalok jelentkeztek, de az értelmiségi dolgozók fiait és lányait is ott találhatjuk a folyosón több-kevesebb izgalommal várakozók sokaságában, akik az elmúlt heti jó felvilágosító, szervezőmunka, de saját régi vágyuk eredményekévi is gyűltek össze. Kissé elfogódottan lépnek egymás után a terembe a vizsgáztató bizottság elé, de fenn a dobogón az igazán tehetségeseknél elmúlik ez az elfogódottság, Löw Gabriella is, a volt fonóm.unkásnő, — aki jelenleg a díszíti szanatóriumban ápolónőként dolgozik, — magabiztosan mozog a dobogón. Most teljesülnek régi vágyni. — Mindig vágytam a színpadra. különösen hangverseny énekesnőnek, — meséli. — A múltban erre nem nyílt lehetőség. Most a Párt megnyitotta előttem is az utat és örömmel választom a színészi pályát, hogy a dolgozók még boldogabb jövőjét szolgáljam vele. Mintha saját életére gondolna, amint körülmutat kezeivel és kedves mosollyal szavalja egy vers sorait: „Mehetsz te is az egyetemre, lehetsz mérnök, orvos, vagy tanár — Széles utak tárulnak déd, nem köt senkit sehol a határ," Széle* uiak nyíltak meg Löw Gabriella elölt is éppen úgy, mint minden dolgozó fiatal elölt, Mucsi István alig tizennyolc éves ásoltlialmi dolgozó parasztfiú, ő is azok közé tartozik, akiket felvettek a Főiskolára. — Mindig színész, vagy katona szereltem volna lenni, •— mondja a bizottságnak, amikor közlik vele, hogy felvették. — Mi összefüggés van a kettő között? — kérdik tölt kissé csodálkozva. — Mindkél helyen a hazáért, a népért harcolhatok, csak más fegyverekkel, — feleli nyomban. Mucsi István lakást. ellátást kap Pesten s a kultúra fegyverével harcolhat hazájáért, népéért. Sokan lesznek még hozzá hasonlók. Színpadjainkról a dolgozó nép igazsága a do'gozó nép fiainak, leányainak ajkáról hangzik el az új közönség, a dolgozó közönség felé. A szegcdi színész és rendező felvételek is biz. tosítják, hogy új tehetségekkel gyarapodjék szinház- és fi! nművészetünk. A kissé idősebb, dc lehetséges jelentkezőket nyomban színházhoz helyezik el, hogy ott napi színészi mnnkáiuk mellett két év alatt végezhessék el a szinház mellett működő úgynevezett stúdióban a főiskola anyagát. Azoknak sem szabad azonban elveszteniük kedvüket, akikben nem mufa'ko. zott annyi tehetség, hogy felvegyék a főiskolára. Az 6 feladatuk lesz, hogy segítsék továbbra is a kullúrcsopnrtokat és szeressék tovább a művészetet, amellyel a dolgozó né/i igazságát, kulturális felemelkedését nemcsak a színházakban, hanem az iizemi. a falusi színjátszó csoportok előadásain is eredményesen lehet szolgálni. Mas* ÚUtxtit Sxtyedtt - KOREÁBÓL Most. amikor a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének felhívására gyűjtést indít a magyar dolgozó nép az árván és hajléktalanul maradt koreai gyermekek megsegítésére, érdemes visszaemlékezni az elmúlt nyáron lefolyt gyűjtésre. Annak a gyűjtésnek eredményeképpen a szeretetcsomagok tíz. és százezrei indultak el Koreába, hogy segítségei nyújtsanak az amerikai támadók ellen hősi harcban álló koreai szabadsághősöknek. A szeretetcsomagoknak nagy utat kellett megtenniök, de hogy mit jelentettek ezek a koreai hősöknek, azt bizonyítja az a válaszlevél is. amely most érkezett Gazsó Pál ruhagyári dolgozó címére. A válasz magyar fordttós* a következőt Szeretett magyar elvtársi Értékes és drága csomagodat a levéllel együtt megkaptam. A ti csomagjaitok nagy harci lelkesedést váltottak ki közöttünk, akik az amerikai imperialisták ellen vívjuk nagy harcunkat hazánk függetlenségéért és szabadságáért. Egy év leli el azóta, hogy a vódállali amerikaiak ránktörtek, de mi biztosítunk benneteket, Elvtársak, hogy a közeljövőben végzünk velük. A síkságokon, a völgyeken és a hegyeken most rengeteg a hó. A havon ülve írom én és irjálc baj tár. saim a választ a mi drága magyar testvéreinknek. Kívánunk nektek, drága Elvtársak sok szerencséi és jó egészséget, k/ Pen The Szcb,