Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-16 / 111. szám

tort, 9060 kévekötő aralógépet és Í600 arató-cséplőgépet. ' 25. §. A termőföld talajerejének pótlására az 1 kat. holdra jutó míiirágyamennyiségei az állami gazdaságokban az 1949. évi 101.5 kilóról 1954-re 156 kilóra, országos állagban pedig 12 kilóról az eredetileg tervezett 54 kiló helvelt 73 kilóra kell emelni. 26. §. 'A' tervidőszakban az öntözött területet az eredetileg előirányzott 118 ezer kat. hold helyei! háromszázhuszonnégyezer kat hold dal ketll növelni. 27. §. A gépesítés, a fokozol! talajcrőpótlfás, a növénynemesilés, az öntözés és egyél) rendszabályok eredményeképpen el kell érni, hogy a búza kai. holdankinti termésátlaga az állami gazdaságokban az 1949. évi 9.1 mázsáról 1954-re 12.5 mázsára, országos átlagban 7.5 mázsáról 9.7 mázsára, a kukoricáé az állami gazdaságokban 12.6 mázsáról 17 mázsára, országos állagban 8.5 má*iáról 13.5 mázsára, a burgonyáé az állami gazdaságokban 42.5 mázsáról 74 mázsára, országos állagban 38.1 mázsáról 59 mázsára, a enkorrépáé az állami gazdaságokban 82 mázsáról 150 mázsára, országos állagban 66.7 mázsáról 132 mázsára, a hicernasz.énáé pedig az állami gazdaságokban 23 mázsáról 29 mázsára, országos átlagban 21.3 mázsáról 26.5 mázsára emelkedjék. 28. § ÍI) A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell kikísérletezni és meghonosítani. (2) A textilipari nyersanyagszükséglet mind nagyobb mértékben hazai nyersanyagokból való kielégítése érdekéhen a gvppot vetésterületéi az 1949. évi 600 kat. holdról 1954-re az eredetileg előirányzott 100 ezer kat. hold helyeit 200 ezer kat. holdra kell emelni. (3) Be kell vezetni a hamvas guniipilypang. a textilipari nvers• anyagot biztosító kenaf, valamint az olaj- és édesipari nyersanyagot jelentős földi mogyoró termeléséi. 29. 3. (t) Biztosítani kel! az állattenyésztés hozamának növelését és minőségi fejlesztését.' A számosállat sűrűségét 100 kai. hold szántóra számítva az állami gazdaságoknál az 1949. évi 14.4 darabról 1954-re 44 darabra, a termelőszövetkezeteknél pedig az. 1949. évi 10.2 darabról 35 darabra kell növelni. (2) Az. állatállományt úgy kell fejleszteni, hogy a srárvasmarhaállomány az..1949,., évi,.Két" njill jóról. 1954-re 2.4 millióra, a sertésállomány 5.2 millióról 6 millióra, a juhállomány 950 ezerről kél millióra, a baromfi törzsállomány pedig 17.5 millióról 25 millióra emelkedjék. (3) A tejhozain tehenenkint az. állami gazdaságokban az 1949. évi 1900 literről 1954-re 3500 literre, országos átlagban qr. eredetileg előirányzott 20 százalék helyell nz ötéves tervidőszak alatt 31 százalék, kai kell fokozni. 'A' juhonkénti átlagos gyapjúhozam emelésével és a juhállomány megnövekedésével az 1949. évi 3 millió kilós gvapjútermésf 1954-re 7 millió kilórá kell emelni.' (4) Az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmányszükséglet biztosítására a szálastaknrmányok vetésterületéi az 1949. évi 922 ezer kai, holdról 1954-re 1 millió 300 ezer kat. holdra kell növelni. 30. (1) Az ötéves terv folyamán a népgazdaság fokozolt faanyagszükségletének nagymértékű kielégítése mellett jóvá keli tenni a tőkés rablógazdálkodás mulasztásait és be kell fejezni az erdőgazdaság szocialista átszervezését. (2) 570 ezer hold területen erdősíteni kell, ideértve a felujítatlnn vágás-területek és az évi vágásterületek újraerdősítését is. Uj erdőt az eredeti ötéves tervben előirányzott 50 ezer kat.. hold helyeit 80 ezer kat. holdon kell telepíteni. A facsemeteszükségiet biztosítására a facsemete-kertek területét 2600 holdról 6600 kat. holdra kell növelni. 0 31. 8- A tervidőszakban a mezőgazdaság területén beruházandó tt milliárd forintból a növénytermelésre 2 milliárdot, az erdőgazdaságra 1 milliárd 500 milliót, az állattenyésztés céljaira 4 milliárdot, gépesítésre pedig 3 milliárd 500 milliói kell fordítani. e) Köxleketléa 32. g. (II Az ipari és mezőgazdasági termelési előirányzatok felemelésének megfelelően fel kell emelni áz áruszállításra vonatkozó előirányzatokat, is. Ehhez képest az 1949. évi szállításhoz viszonyítva az, 1954. évre eredetileg előirányzott 60 százalék helyeit 133 százalékkal több áru szállítását kell biztosítani. •(2) 1954-brn a vasútnak az eredetileg előirányzott 5 milliárd 880 millió árutonna km helyett 9 milliárd 224 millió árutonna km-t. a folyami hajózásnak nz eredetileg előirányzott 750 millió árutonna kin helyett 841 millió árutonna km-t, g tehergépkocsi közlekedésnek az eredetileg előirányzott 170 millió árutonna km helyett 215 millió árutonna km-t kell teljesítenie. (3) Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét olymódon, hogy 1954-ben a vasút az eredetileg előirányzott 163 millió helyett 248 millió utas szállítását biztosítsa, A folyami hajózásnak az előirányzott két millió helyell 3 millió, a távolsági autóbuszközlekedésnek az előirányzói! 16 millíó helyett 54 millió utas szállítását kell biztosítani. (4) A víziközlekedés beruházásaira a tervidőszakban 382 millió forintot kell fordítani. (5) A közúti hálózat fejlesztése érdekében új belon- és aszfallutak építésével, valamint a meglévő makadámutak bitumennel való befedésével. burkolt útjaink hosszúi 57 százalékkal kell növelni. Az Ű.i utak építésén kívül ezer km fököz+ke. dési keskeny makadámulat kell kor.szeríisíleni. A közüli közlekedés beruházásaira összesen 1501 millió forintot kell fordítani. (6) A városi közlekedés megjavítása céljából 2 milliárd 200 millió forint összegű beruházást kell megvalósítani. Az ötéves ierv időszakában meg kell építeni a budapesti földalatti gyorsvasúi első szakaszát olymódon, hogy annak a sportstadion—Sztálin-tér közötti része 1954-ben már üzenibehelyezhető legyen. (7) A gépkocsiközlekedés fejlesztésére 2 milliárd 935 millió forintot kell fordítani. Ezen belül 375 millió forintért 1500 új autóbuszt és trolibuszt kell beszerezni. (8) Ki kell fejleszteni a távbeszélőkábelhálózatot és a távbeszélőközpontok állomásbefogadó képességét 57 százalékkal kell növelni. (9) A rádiózás fejlesztéséi-e a műsorszóró rádióadók teljesítményét öt év alatt 387 kw-lal kell emelni és meg kell indítani a távolbalátó adást. A rádióelőfizetők számát 1 millió 320 ezerre kell emelni. III. FEJEZET A dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése 33 § (1) Biztosítani kell. hogy I deti ötéves tervben előírt 14.900 ' ' ' hölyett 32 ezerre, a tamulóotthonok férőhelyeinek számát pedig az 1949. évi 6200-ról az eredeti ötéves tervibein előirányzott 10 ezer helyett 30 ezerre kelt felemelni. (3) A középiskolai tanulók létSzámát az eredeti ötéves tervben előirányzott 45 ezer helyett a tervidőszakban 77 ezer fővel kell emelni. A középiskolai tanulók összlétszámának — a dolgozók középiskoláit beleértve 1954-ben 165 ezer főt keli elérnie. Ezen belül az ipari technikumok hallgatóinak számát 10.400-rói 50 ezerre kell felemelni. (4) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előírt helyett 30 ezer fővel kell az ötéves terv időszakában a lakosság fogyaszlása ipari-, közszükségleti- és élelmicikkekben az ötéves lerv eredeti előirányzatánál nagyobb mértékben emelkedjék. ' (2) Az egy főre eső fogyasztást az 1949. évi színiről 1954. évre textilárukban 71 százalékkal, bőr-, szőrme- és cipőáruikban 64 száza lékkai, bútoripari cikkekben 84 százalékkal, üveg- és porcellánárukban 115 százalékkal, vastömegcikkekbcn 65 százalékkal, tejipari termékekben 56 százalékkal, zsiradékban 25 százalékkal, sütőipari termékekben 29 százalékkal, gyümölcs- és főzelékfélékben 59 százalékkal, fűszerárukban és édesipari cikkekben 41 százalékkal, baromfi- és tojásárukban 69 százalékkal kell növelni. 34. (1) Az 1950—54. évi lervidőszakban az eredeti ötéves terv- ^^^ ben előirányzott 180 ezer helyett 220 ezer új lakást kell építeni. (2) A tervidőszakban a városok és köziségek belterülete közúti hálózatának kiépítésére 462 milliót, a köztisztaság fej lesz lésére 30 milliót, parkosításra 43 milliót kell fordítani. Lakásépítésre, község-és városfejlesztésre összesen 6 milliárd 490 millió forintot kell biztosítani. 35. (1) Az 1950—54. évi tereidőszakban 1138 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály munkaképességének fokozására, családjának, egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére. (2) Az üzemi dolgozók egészséges munkaviszonyainak biztositsára az iizemi egészségügyi létesítmények teljesítőképességél 1949-hez képest 1954-re további 350 millió ferinl felhasználásával. 100 százalékkal kell emelni. (3) A kórházi és klinikai ágyiak számát a tervidőszakban ötezerrel kell növelni. Miskolcon és Veszprémben új kórházat kell létesíteni. A mentőállomások számát a tervidőszakban 30 'százalékkal kell növelni. (4) Az egészségügyi ellátás javítása végeit a rendelőintézeti szolgáltatást öt év alatt 92 százalékkal kell fejleszteni. A fogászati székek számát 132 százalékkal kell emelni és biztosítani kell Budapesten, valamint nagyobb vidéki városokbon a körzeti orvosi rendeiőhá'ózat kiépítését. (5) A mezőgazdasági laikosság egészségügyi ellátásának javítására az eredeti ötéves tervben előirányzott 306 helyett 356 falusi orvosi rendelőt ken létesíteni. (6) A női dolgozók munkájának és munkába állásának megkönnyítésére a bölcsődei férőhelyek szá. mát 1949-hez képest 1954-re 390 százalékkal kell növelni. Ennek értelmében a csecsemőféröhelyek szá. mát az eredeti ötéves tervben elö. irányzott hatezer helyett húszezerre keh emelni. (7) Az óvodák 90 százalékát napközi otthonos óvodákká kell átszervezni és az óvodai férőhelyek számát 1954-re, az 1949. évi. hez képest 40 százalékkal kell 'növelni. 36. 8. (1) A népgzadaság gyorsabbütemu fej'esztésének megfelelően az ere-Jeti ötéves ' tervelő Irányzatától eltérően fokozottabb ütemben kell gondoskodnia a munkások, a dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek szakmai, közép és főiskolai képzéséről és az ország növekvő szakemberszükségletének ellátásáról. (2) A népgazdaság szakmunkás, szükségletének fedezése érdekében n gyáripari tanulók létszámát az 1949. évi 31.600-ról 1954-re 85 ezerre kell emelni. Az ipari ta. nulómühelyekben a tanulók sz.áA főiskolai és egyeemi hallga, tők létszámának 1954-ben el kell érnie az 53 ezier főt, 1949-rő' 1954-re a műegyetemek hallgatóinak számát 4800.ról 13.800-ra, a műszaki főiskola hallgatóinak számát 2100-ról 7.2f)0_ra, az agrártudományi egyetem hallgatóinak számát 2200.ról 4900-ra, a közgazdaságtudományi egyetem és a közgazdaságtudományi főiskola hallgatóinak számát 1760-ról 5200. ra kell fel emelni. (5) Az egyetemi és főiskolai hallgatóik számának emelése és a felsőfokú szakképzés színvonalának további javítása érdekében. az eredeti ötéves tereben előírt új egyetemeken kívül a tervidőszakban további három műegye. temet keli létesíteni: Gödöllőn fei kell építeni az agrártudományi egyetemet és Budapesten a közgazdaságtudományi egyetem számára új épületet kell biztosítani. (6) A munkás- és parasztifjúrág tanulmányainak megkönnyítésére és a lemorzsolódás megakadályozására a tervidőszak alatt az általános iskolai otthonok", középiskolai kollégiumok és egyetemi diákszállók férőheíyeinek számát az eredeti ötéves tervben előirányzott 6700 helyett 30 ezer. rel kell emelni. (7) Egyetemek, főiskolák, ipari és mezőgazdasági technikumok, középiskolák és ipari tanuló-intézmények építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1.7 milliárd forintot kell beruházni. Eb. bői a felsőoktatás fejlesztésére ®z eredeti ötéves tervben előírt 377 millió forint helyett 780 millió forintot kell fordítani. (8) A tudományos kutatás fejlesztésére az ötéves tervidőszakban 1.070 milliárd forintot kell juttatni. Ezen belül tudománvos kutató intézetek létesítésére. felsze_ relésére és bővítésére az eredeti ötéves tervben előírt 177.5 millió forint helyett 775 millió forintot kell beruházni. 37. 8. (1) A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelésére a tervidőszakban nagymértékben fejleszteni kel az üzemi és területi kultúrotthonok. mozik és népkönyvtárak há'ózatát. (2) Az ötéves tervidőszak végére 3500 kultúrotthonnak kell működnie. (3) A népkönyvtárak számút 1949-hez képest öt év alatt 749 százalékkal, köteteiknek számát 3166 százalékkal kell növelni. Biztosítani kell, hogy az ötéves tervidőszak végére minden üzemben és községben minden gépállomáson, állami gazdaságban és termelőszövetkezelben könyvtár legyen. (4) 'A' kiadott könyvek összpéldányszámát az 1949 évi szintrő 1954. évre saáz százalékkal, a napí_ lapok példányszámát harmincöt százalékkal kell emelni. (5) A keskenvfilmet játszó mozik számának 654 százalékos emelésével öt év alatt biztosítani kell, hogy minden községben rendszeresen vetítsenek filmeket. (6) A népművelési intézmények fejlesztésére 577 millió forintot kell beruházni, további 80 millió forintot üzemi kuIturotthonok létesítésére kell fordítani. (7) Az ötéves tervidőszakban befejezendő budapesti Népstadiont úgy kell megépíteni, hogy az eredeti ötéves tervben eliőrányzott hetvenezer helyett százezer néző befogadésára legyen alkalmas. Záró rendelkezések 38. §. (1) A minisztertanács, a miniszterek és az állami irányító szervek vezetői kötelesek az ötéves népgazdasági terv e törvénnyel felemelt célkitűzéseinek végrehajtását biztosítani. (2) A terv végrehajtásában az első év tapasztalatai is azt bizonyító ják, hogy minden tőjrv — így a jelen törvénnyel módosított terv ls —, csupán megközelítése azoknak a hatalmas lehetőségeknek, amelyeket a szocializmust épít A rendszerünk, a dolgozóknak a munkához való megváltozott, viszonya és a Szovjetunió gazdag lapasztalafajnak átvétele biztosit. A módosított ötéves tervet dolgozóink széleskörű tapasztalata és alkotó kezdeményezése alapján kell tökéletesíteni, teljesítését biztosítani és túlteljesítését előmozdítani. (3) A miniszterek kötelesek 0 feladatok kidolgozását biztosítani, gondoskodni a terv részletes tevileléről az üzemekig, üzemrészekig, minden egyes dolgozóig. (4) A minisztertanács, a miniszterek és az állami irányító szervek feladata, hogy a módosított ötéves terv 'végrehajtásának folyamatos ellenőrzését a maguk területén biztosítsák. (5) Fejleszfeni és szélesítem' kell a szocialista munkaversenyt, a Szlahánov- és újító-mozgalmwj. Sei'kenteni és támogatni kell a dolgozók alkotóerejének széleskörű kibontakozását. (6) Népünk milliós tömegeiben tudatossá kell válnia annak, hogy a módosított ötéves terv a béke építéséneik terve, amely közvetlenül szolgálja országunk gyorsabb felemelkedéséi, az életszínvonal emelését, népgazdaságunk szakadatlan fejlődését, a szocializmus építését. Á módosított ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósítása megköveteli, hogy még fokozottabban takarékoskodjunk'. erősítsük a közvagyon védelmét, szilárdítsuk a te re fegyelmet, összpontosítsuk erőinket a tere" döntő feladatainak végrehajtására, a dolgozók széles tömegei fokozott áldozatkéseséggel, öntudatosan és fegyelmezetten dolgozzanak a terv felemelt célkitűzéseinek megvalósításán, tanúsítsunk még nagyobb éberséget a belső és külső ellenséggel szemben, hiúsítsuk meg az imperialisták mesterkedéseit, legyen megbonthatatlan a munkások és parasztok szövetsége, szilárd legyen a munkásostáíy és Pártja: a Magyar Dolgozók Tártjának vezetése, még szorosabb és szélesebb gazdasági kapcsolatokat hozzunk létre a szocialista Szovjetunióval és a szocializmust építő népi demokráciákkal, minden téren mélyítsük el a baráti együttműködést az imperialistaellenes béketábor legyőzhetetlen vezetőjével, a kommunizmus felé haladó Szovjetunióval, építő munkánk biztosítására, a béke megvédésére. A módosított ötéves terv: a béke terve, út a vas és acél országához, a gépek országához, az erős, jómódú, művelt, szocialista Magyarországhoz! Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Kedden délelőtt az országgyűlés új ülésszakra ült össze. A képviselői padsorok zsúfolásig megtel, bek, a diplomáciai páholyban helyet foglaltak: J. 1). Kiszeljov elv. társ, a Szovjetunió nagykövete, Huan Cen, a Kínai Népköztársa, ság nagykövete és a diplomáciai testület számos tagja. A minisztertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssa', Rónai Sándor elvtárssal, az Elnö. ki Tanács elnökével és Dobi Istvánnal. a minisztertanács elnökével a képviselők lelkes tapsa közben vonultak be az ülésterembe, majd Drabos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitotta az országgyűlés új ülésszakát. Bejelentette, hogy Kiss Károly elvtárs külügyminiszterré történt megválasztása folytán lemondott az Elnöki Tanács elnökhelyettesi tisztéről, valamint az Elnöki Ta. nácsban viselt tagságáról. Házi Árpád elvtárs belügyminiszterré történt megválasztása folytán ugyancsak leimondott az Elnöki Tanácsban viselt tagságáról. Gerő Ernő elvtárs, államminiszter, a Népgazdásági Tanács elnöke, a képviselők nagy tapsa közben beterjesztette az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dobi István, a minisztertanács elnöke benyújtotta a büntető perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. Darvas József, vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig az Ismertette a két ülésszak közti időben hozott fontosabb törvényerejű rendeleteket. Drahos Lajos ezután bejelentette, hogy Rákosi Mátyás elvtárs, mini&zterelnökhelyettestől, a Függetlenségi Népfront elnökétől érkezett levél az országgyűlés elnökéhez. ,,A Magyar Függetlenségi Népfront elnöksége a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé Kovács István elvtársat, a megüresedett két fanácstagságra pedig Mekis József elvtárs és Nezvái Ferenc elvtárs, országgyűlési képviselőket java. solja" — hangzik a levél. Az országgyűlés tagjai a Függetlenségi Népfront elnökségének javaslatát elfogadta, majd bizottsági tagokat választott a megüresedett bizottsági helyekre. Az országgyűlés legközelebbi ülését; szerdán déleött tíz órakor tartja. Napirendjén az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat szerepel. A berlini Szovjet Ellenőrző Bizottság tiltakozása az angol Övezet parancsnokánál Berlin (TASZSZ). I mélyek arcátlan provokációjának Sz. A. Gyengin, a berlini Szovjel I megszüntetésére, bár az angol haElllenörző Bizottság képviselője május 12-én a következő tiltakozást juttatta el Berlin angol övezetének parancsnokához: „1951 május 11-én reggel 10 órakor nyugatberlini rendőrök nyugatberlini polgári lakosok és a sajtó képviselőinek kíséretében betörtek a szovjet hatóságok ellenőrzése alatt álló hajózási, hidrológiai és talajkutatási tudományos kutatóintézet szolgálati helyiségébe. Az intézet Berlin angol övezetében fekszik. Az épületbe behatoló személyek egyike kijelentette, hogy az intézetet 1951 május 11-én állítólag nyugatberlini német hatóságok - J- a _ . , * "v —' ^ » ' ' UVIlt'Ut KUlOOUhVIV elállami egyházügyi^ hivatal Jetesi- , |,,ní;rzése helyezték. Az intézel igazgatóját nem engedték be az intézet területére, az igazgatóhelyettest pedig erőszakkal eltávolították téséről szóló törvényjavaslatot. 1 Ezután Szabó Piroska elvtársnő, a Népköztársaság Elnöki Ta. nácsánaik titkára tett jelentést az Elnöki Tanács működéséről, ame. lyet az országgyűlés 1950 december 8-án berekesztet! ülésszaka ős a most megnyitott ülésszak komát az 1949. éyti 8200.rÓl ere- zötti időben fejtett ki, . munkájától, Az intézei területén a nyugatberlint rendőrök jogtalanul ellenőrzést létesítettek. 'Az angol megszálló hatóságok azóta sem tettek semmiféle intézkedést a nyugatberlini szetóságok jól tudják, hogy a fentemItfett intézet 1945 óta a szovjet hatóságok ellenőrzése alatt dolgozik jelenleg is. Az elmondottakkal kapcsolatban határozottan követelem, hogy tegyék meg az intézkedéseket a nyugatberlini rendőrök és nnís idegen személyek haladéktalan eltávolítására, valamint a provokációk kezdeményezőinek megbüntetése érdekében" — fejeződik be a Sz. A. Gyengyin tiltakozása. „Űrnapja" — iskolai szünnap — rendes munkanap A Magyar Közlöny 16—i száma közli a minisztertanács határozatát. amelynek értelmében Űrnapja rendes munkanap. A közép- és általános iskolákban ezen a napon a tanítás szünetel.