Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-16 / 111. szám

AZ MDP CSONGRÁD MEGY NAGY LENDÜLETI .ti. rfsíDULT MEG CSONGRÁD MEGYÉBEN A FÉMGYÜJTÖ HÉT HATALMAS ÁRU- ÉS ÉLELMISZERKÉSZLETET REJTEGETŐ SZÖREGI KULAKASSZONYT LEPLEZTEK LE TSAGANCíCTAP J A VIII. ÉVF. III. SZÁM. ARA 51) FILLÉR -IA;;Í HÍ. — Törvényjavaslat as ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. tőrvény módosításáról Ai országgyűlés keddi ülésén Gejő Ernő elvtárs, államminiszter benyújtotta az ötéves tervről szóló, 1949. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az prszággyűlés szerdai ülésén kezdik meg a törvényjavaslat tárgyalását. Az ötéves terv első évében, 1950-ben a népgazdaságunk, különösen iparunk gyorsabb ütemben, nagyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fejlődést az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949. évi £XV. törvény értelmében kellett volna elérni. A népgazdaság gyorsabb ütemű, nagyobb mértékű fejlődését a Magyar Dolgozók Pártjának és a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának helyes vezetése, g rejtett tartalékok fokozottabb feltárása, a szocialista munkaverseny, pz újító- és Sztahánov-mozgalom kibontakozása, munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a Szovjet szocialista termelési tapasztalatok és munkamódszerek mind szélesebb körű alkalmazása s a Szovjetunió állandó segítsége tette lehetővé. Az ötéves tervidőszak első évé. }>en a magyar népgazdaság fejlesztése terén elért sikerek s a népgazdaságban feltárt újabb tartalékok bebizonyították, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megvalósítani, mint amilyeneket az ötéves népgazdasági tervről szóló 1949.- évi XXV. törvény az 1950—54. évekre előír. De RZ ötéves tervidőszak első évének tapasztalatai azt is mutatják, hogy országunk, népünk szükségletei nagyobbak, mint amilyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény számol. Az ötéves terv első évének tapasztalata arra figyelmeztet. bogv az ipari alapanyagok termelésének a növekedése szocialista Iparunk jelentőseit meggyorsult fejlődésével nem tart lépést, s hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme a szocialista nagyipar igen gyors fejlődéséhez képest ' elmarad. Mindezekre tekintettel az országgyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvény módosítását. A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország iparosításának meggyorsítását. A mezőgazdaság elmaradásának felszámolását, a nép életszínvonalának az 1949. évi XXV. törvényben előírtnál nagyobb mértékű emelkedését. A módosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország rohamosan növekvő szükségleteit a legkülönfélébb szakemberekben, fokozni kell a tudományos kutatást, meg kell gyorsítani népünk kulturális felemelkedését. 'A' megnagyobbodott feladatok megvalósítására lényegesen fel kell emelni az ötéves tervről szóló törvényben megállapított beruházások összegét. Több gyárat, utat, vasutat, több iskolát, kulturotthont, bölcsődét, több sportpályát és több lakást kell építeni. Az ötéves tervtörvényben meghatározott körön túl további városokat és községeket kell iparosítani. A módosított ötéves 'erv segítségével Magyarországot a vas- és acél országává, a gépek országává, fej. lett ipari országgá alakítjuk. A módosított ötéves terv megvalósításával népünk jobbmóduvá és boldogabbá, hazánk virágzó, szocialista országgá válik. A módosított ötéves terv a béke építésének és megszilárdításának a terve. A magyar népnek szilárd alapja van ahhoz, hogy a felemelt ötéves terv feladatait sikerrel teljesítse. A Magyar Népköztársaság országgyűlése, felkarolva a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának kezdeményezését, az 1949. évi XXV.. törvényt az alábbiak szerint módosítja: I. FEJEZET. Az ötéves terv főfeladatainak biztosítása 1. g. 'A'z ötéves terv alapvető feladatainak megvalósítása érdekében öt év alatt az eredetileg előirányzott 50.9 milliárd forint helyett 85 milliárd forintot kell beruházni a népgazdaságba. 2. §. (Íj A beruházásokra előirányzott teljes összegből a gyáriparban 41 miliiárd forintot, (a nehéziparba 37.5 milliárd forintot, a könnyűiparba és az élelmezési iparba 3.5 milliárd forintot), az építőiparba 3 milliárd forintot, a mezőgazdaságba 11 milliárd forintot, a közlekedés fejlesztésére 10 milliárd forintot, lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb beruházásokra 14 milliárd forintot, a kereskedelem fejlesztésére 1 milliárd forintot kell fordítani. (2) Az öléves terv végrehajtása során jelentkező, előre nem látható beruházásokra 5 milliárd forintot kell tartalékolni. 3. g. (1) A népgazdaság fejlesztésének eredményeként a gyáripar termelésének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi gyáripari termelés 310 százalékát, az eredeti ötéves tervben előirányzott 186.4 százalékkal szemben. Ezen belül a nehézipar termelésének értéke az 1949. évi termelés értékének 380 százalékát, a könnyűiparé 240 százalékát éri el. (2) A mezőgazdasági termelés érfékének 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 154 százalékát, az eredeti ötéves tervben előirányzott 142.2 százalékkal szemben. 4. (1) A munka termelékenységét a gyáriparban az 1949. évi szintről 1954-re az eredeti ötéves tervben előirányzott ötven százalék helyett 92 százalékkal kell emelni. (2) Ugyanezen idő alatt a gyáripari termelés önköltségét 25 százalékkal kell csökkenteni. 5. Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt —- az 1949. évihez képest — az eredeti ötéves tervben előirányzott 35 százalék helyett átlagban ötven százalékkal kell emelkednie s így 1954-ben a második világháború előtti átlagos életszínvonalnak mintegy kétszeresét kell elérni. 6. A gyáriparban és az építőiparban az ötéves tervidőszak folyamán az eredetileg előirányzott 480 ezer helyett 650 ezer új -aunkaerőt kell munkábaállítani, közlük mintegy 45 ezer műszaki munkaerőt. Az ötéves terv munkaerőszükségletét elsősorban a mezőgazdaság gépesítése révén felszabadult dolgozók, az ifjúság és a nők soraiból kell biztosítani. 7 j. A nemzeti jövedelem ériékének i954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 230 százalékát, az eredeti ötéves tervben előirányzott 163 százalékkal szemben. A nemzeti jövedelemben az ipar részesedése az építőiparral együtt az 1949. évi ötvenegy egész egy tized százalékról 1954-ben — az eredeti ötéves tervben előirányzott 58.7 tized százalék helyett — 64 százalékra emelkedik. II. FEJEZET A termelés és a beruházások terve a) Ipar 8. (1) A bányászati termelés értékének 1954-ben, az eredeti ötéves tervben előirányzott 55.2 százalék helyett, 142 százalékkal kell meghaladnia az 1949. évi termelés értékét. (2) A széntermelésnek 1954-ben nemcsak az évi fűtőanyagszükségJetet kell fedezni, hanem a népgazdaság részére jelentős tartalékot is kell biztosítania. Ezért a termelést az 1949 évi 11,5 millió tonnáról 1954-ben, az eredetileg előirányzott 18.5 millió tonna helyett 27.5 millió tonnára kell növelni. (3) A bányászat termelésének növekedéséi .M ergdfititeg elpiránjEzott 2 milliárd 465 millió forinl beruházás helyett 4 milliárd 800 millió forint beruházással kell biztosítani. 9. (1) A kohászati ipar termelésének áz ötéves terv időszakában az eredetileg előirányzott 95 százalékos növekedés helyeit 162 százalékos emelkedést kell elérnie. (2) A Dunai Vasmű üzembehelyezése, a diósgyőri kohászati üzem újjáalakítása és egyéb rendszabályok révén vaskohászatunknak 1954-ben a magyar népgazdaság ellátását hazai termelésű vassal teljes egészében biztosítania kell. (3) Az acélnyersvas termelésének az 1949. évi 398 ezer tonnáról 1954 -re 1 millió 280 ezer tonnára, az acéltermelésnek pedig 860 ezer tonnáról 2 millió 200 ezer tonnára kell emelkednie. (4) A kohászati termelés emelkedésére az eredetileg előirányzott 3 milliárd 998 millió forint helyett 7 milliárd 130 millió forintot kel beruházni. 16. (1) A gépgyártás gyors fejlődéséneik elsősorban biztosítania kell az alapanyagtermelő ipar, az építőipar és a mezőgazdaság nagymértékű gépesítését, valamint az exportcélokra szolgáló gépek gyártásának jelentős növelését. A gépipar termelésének 5 év alatt az eredetileg előirányzott 125 százalék helyett 390 százalékkal kell emelkednie. (2) A gépipar fejlesztésire a tervidőszakban az eredetileg előirányzott 5 milliárd 150 millió forint helyett 7 milliárd forint öszszegü beruházást kell fordítani. Ebből a nehézgépipar termelésének emelésére az eredetileg előirányzott 4 milliárd 214 millió forint helyett 4 milliárd 480 millió forintot kell beruháznunk. 11. (1) A népgazdaság és a lakosság szükségleteinek kielégítésére az 1949. évi 2 milliárd 200 millió kw viilamosenergia termelését 1954-re az eredetileg előiányzott 4 milliárd 270 millió kw helyett 6 mijliárd 50 millió kw-ra kell felemelni. (2) Épnek érdekében az erőmüvek teljesítőképességát 584 ezer kilowattal kell növelni, az eredetileg előirányzott 3 milliárd 285 millió forint értékű beruházás heyett 5 milliárd 470 millió forint értéket kell beruháznunk. 12. (1) Az építőanyagipar termelésének Öt év alatt az eredetileg előirányzott 114.5 százaléka helyett 306 százalékkal kell emelkednie. (2) A tervben előirányzott hatalmas építkezések biztosítására 1954ben 1 milliárd 420 millió darab téglát és 2 millió 100 ezer tonna cementet kell termelni. (3) A termelési előirányzat teljesítésének biztosítására az építőanyagiparban az eredetileg előirányzott 618 millió helyett 2 milliárd 716 millió forintot kell beruházni. 13. (1) A vegyipar termelését — az ötéves terv idején — az eredetileg előirányzott 138 százalélt helyett 273 százalékkal kell növelni. (2) A termelés emelésére az iparban az eredetileg előirányzott 1 milliárd 934 millió forint helyett 4 milliárd 80 millió forint értékű beruházást kell végrehajtani. 14. (1) A textilipar termelését az ötéves terv alatt az eredetileg előirányzott 52 százalék helyett 92 százalékkal kell emelni. (2) Az 1954. évben az 1949. évi termelési eredményekhez kénest 97 millió négyzetméterrel több pamutszövetet, 14 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet és 2450 tonnával több kötöttárut kell előállítani. 15. 8. (1) A dolgozók igényei nek fokozott mérvű kielégítése érdekében a ruházati ipart nagyiparrá kell fejleszteni és b'ztosíta. ni ke'l. hogy a ruházati nagyipari termelés a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 250 százalék helyett 750 száza'ékkal növekedjék. Í2) A ruházati ipar termelési előirányzatának teljesítését az eredetileg e'őirányzo t 119 miilió f<>rint értékű beruházás helyett 262 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni. 16. §. (1) A faipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 78.4 százalék helyett 220 szá zalékkal kel! emelkednie. (2) A termelép növekedésének előmozdítására a faiparban az eredetileg előirányzott 78 millió forint helyett 130 millió forintot kell beruházni. 17. §. (1) A papír- és nyomdaipar termelését az ötéves terv idején az eredetileg előirányzott 56 százalék helyett 116 százalékkal kell növelni. (2). A termelés emelése érdekében a papír- és nyomdaiparban az eredetileg előirányzott 1-65.2 millió forint helyett 287 millió forintot kell a tervidőszakban beruházni. , , . 18. §. A kis vállalatok összevonása és szakosítása, révén az élelmezési iparnak át kell alakulnia gépesített nagyiparrá. Az élelmezési ipar termelésének öt év alatt az eredetileg . előirányzott 70.1 százalék helyett 157 százalékkal kell emelkednie. 19. §. A városi és községi helyi ipari vállalatok termelését az 1949. évi 441 millióról 1954-re két milliárd 885 milióra, a kisipari termelőszövetkezetek termelését pedig az 1949. évi 494 millióról 2 milliárd 320 millióra kell emelni. 20. §. (1) Az építőiparnak a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 21.3 milliárd helyett 45 milliárd forint értékű építkezést kell végrehajtania. Az építőipar termelési értékét ezzel öt év alatt az eredetileg előirányzott 131 százalék helyett 338 százalékkal kell növelni. (2) Az előirányzott termelési értékből a magasépítőiparnak 31 egész 3 milliárd, a mélyépítőipar, nak pedig 13 egész 7 milliárd forint értékű építkezést kell végrehajtania. (3) Az építőiparra váró nagy feladatok megoldása érdekében meg kell gyorsítani az építőiparnak nagyiparrá átalakítását, az építkezés nagyfokú gépesítése, gyorsított építkezési , módszerek széleskörű alkalmazása, előregyártott épületelemek . felhasználása útján. Mindezek segítségével el kell érni az építőipar önköltségének jelentős csökkentését. (4) A termelési előirányzat teljesítését az építőiparban az eredetileg előirányzott 864 millió forint helyett 3 milliárd 23 millió forint értékű-beruházással kelj elősegíteni. Az építőipar összes beruházásaiból a gépesítési terv megva'ösítására 2 milliárd 243 millió forintot kell fordítani. 21. §. (1) Az ötéves terv idején, az eredetileg előirányzott 263 új ipari üzem helyett 341 új ipari üzemet kell létesíteni, mégpedig 267 nehézipari, 29 könnyűipari, 2 építőipari és 43 é'elme. zési ipari üzemet. Az ötéves terv folyamán üzembe kell helyezni a Dunai Vasművet, az Inotai Alumínium-Kombinátot, két nagy vegyipari kombinátot, két új villamosmotor-gyárat, új kazángyárat, új transzformátor gyárat, új golyóscsapágygyárat, több erőművet, a váci cementgyárat, a kaposvári fonodát és több gyapotfeldolgozó tizemet új szalmacellulóze-gyárat, több tejüzemet, hűtőházat és egyéb nagy létesítményeket. (2) A tervidőszakban az erőket fokozottan a nagyméretű, országos jelentőségű beruházások lehető legrövidebb idő alatt va'ó megvalósítására kell összpontosítani. 13) Az iparunk újjáalakításának és továbbfejlesztésének eredményeképpen el kell érni, hogy a nehézipar terme'ésének részesedése az egész gyáripari termelésben az 1949. évi 49.1 százalékról 1954re 59 százalékra emelkedjék 4 gépipari termelés részesedésének az egész gyáripari termelésből 20.7 százalékról 35 százalékra keli növekednie. (4) A végrehajtott beruházások erdménye-képpen az eredeti ötéves tervben iparosítandó városokként megjelölt helységek, — Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Makó, Szo'nok, Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Esztergom. Kalocsa, Eger, Székesfehérvár. Szombathely, Veszprém Nyíregyháza, Gyöngyös, és Szekszárd — mellett ipari jellegű városokká kell fejleszteni Balassagyarmatot Ceglédet, Dunapenteiét, Gödöllőt, Hajdúszoboszlót, Jászberényt, Karcagot, Kazincbarcikát, Kiskunfélegyházát, Mezőtúrt, Mezőkövesdet, Orosházát, Szentest, Vácot és Várpalotát. 22) (1) Az iparban a munka termelékenységének 92 száza'ékos növelésére vpnátkozó előirányzat végrehajtását a munkaverseny es Sztahánov-mozgalom . továbbfejlesztésével, a munkások szakkép, zettségének emelésével, a nagy munkaigényű termelési folyamatok • jelentős gépesítésével, . a korszerű , gyártási módszerek alkalmazásával és a munkaszervezés megjavításával kell biztosítani. (2) Az ipari • termékekre vo- . natkozó 25 százalékos önköltségcsökkentési terv teljesítése céljá-; ból meg kell valósítani a fokozott anyagtakarékosságot, a ter-< melőberendezések jobb kihasználását, az ipari vá'lalatok költségei-' nek állandó csökkentését ' éá biztosítani kell, hogy a ' munka ter-' mefékenységének növekedése fölülmúlja az átlag munkabérek nevekedését. b) Me.őgatdatág 23. §. (1) Meg kell gyprsítani a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását. Ennek' érdekében fokozott segítséget kell nyújtani az ' állami gazdaságoknak és a dolgozó parasztok önkénles társulásán alapuló mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak. Az eredeti ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb itteniben kell a mezőgazdasági gépállomásokat nagyteljesítményű gépekkel ellátni,; a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat az eredeti ötéves terv előirányzatához képest 37.5 százalékkal kell növelni és ebbő] lényegesen emelni kell a mezőgazdasági munka gépe-' illésének fáká! (2) Fokozni kell a talajerő pótlását — elsősorban a műtrágya és természetes trágya használásának .növelésévé!-— széleskörben alkalmazni kéli a fejlett agrotechnikai módszereket, hazánkban eddig nenj tefmelt. új ipari növények termeié, sét kell kikísérletezni és meghonosítani. Legalább 500 községben be kell vezetni a Szovjetunióban bevált füvesvetésforgó rendszerét. (3) Emelni kell a mezőgazdaság, elsősorban az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges épületek számát, fel kell javítani a . tenyészállatállományt és ki kell szélesíteni a takarmánynövények vetésterületét, (4) Folyó és állóvizek szabályozásával, az öntözéses gazdálkodás nagymértékű kiterjesztésével, szikes területek megjavításával, erdősávok létesítésével és egvéb intézkedésekke! a lerv időszakában, elő kel! készíteni, szem előtt tartva a Szovjet, unió példáját, a természet átalakításának nagy müvét. (5) Az állami mezőgazdasági üzemeket az ötéves terv időszakában mintaüzemekké kell fejleszteni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok és hizlaldák magas árutermelésükkel nagymértékben hozzájáruljanak a nem őstermelő lakosságnak hússal, zsírral, vajjal, tej— jql, főzelékkel, gyümölccsel és liszt, tel való ellátásához. Az állami gazdaságoknak kell főként ellátni a mezőgazdaságot nemesített vetőmaggal s egyben a tudományos kutatás és kísérletezés alapjául kell szo'gálniok. 24 § (1) A gépállomások és az állami gazdaságok korszerű mező-tfc gazdasági gépekkel való ellátásával el kell érni. hogy 1954-ben országunk szántóföldi területén a mélyszántás 90 százalékát, a tarlóhántás 83 százalékát, az aratás 50 százalékát. a burgonyakiszedés 50 százalékát, a cukorrépa kiszedés 43 százalékát, a kapálás harminc százalékát géppel végezzék. (2) Az ötéves terv időszakában 26.100 traktort kell a gépállomások és az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel a mezőgazdaságban dolgozó állami traktorok teljesítőképességét. vonóhorog LEben kifejezve, az 1949. évi 69 ezer 271 LE-ről 1954 év végére 334 ezer 637 LE-re kell növelni. A traktorok számának növelése mellett adni kell a gépállomásoknak és ál'anv gazdaságoknak 17 ezer 320 uj íraktorekét. II ezer 300 trnktorfár-, csát, hatezernvolcszáz kultivátort. 5 ezer 300 traktoros vetőgépel, 860 burgonyaültetőgépet, 1820 szelet-