Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-31 / 124. szám

PÁRTÉLET A Szegedi Kenderfonógyár üzemi pártbizottságának oktatási munkájáról > A Szegedi Kenderfonógyár üzemi pártbizottsága az utóbbi időben fo­kozottabb mértékben foglalkozott az oktatás kérdésével, ellenőrzésé­vel. irányításával. Ennek eredmé­nyeképpen az üzemi oktatási bi. zottság is jobban ellenőrizte a po­litikai iskolákat és egyénileg is foglalkozott a hiányzókkal. As oktatás éa termelés kapcsolata Az alapszervezetek egy része ma­gáévá tette az oktatási munkát és maga is résztvett a tanulásban. Igyekeztek valóban példát mutatni a tanulási fegyelem megszilárdítá­sában. Az oktatásban ezek az alap­szervezetek és maga az üzemi pártbizottság is ért el jó eredmé­nyeket. Sikerült megszüntetniük az állandó fluktuációt a politikai is­kolákon. Márciusban például még csak 150—l«0-aii jelentek meg át­lag a politikai iskolákon a 2ö0-as létszámból és állandó voll a,cserél, getés. Jelenleg átlag 200—220-an jelennek meg és ez a létszám ál­landó. Az oktatási munka eredmé­nyeként a bevont pártonklvüliek közül mintegy 18-an tagjelöltek licitek. Igen helyes volt, hogy az oktatási bizottság a politikai isko­lavezetőket tájékoztatta a termelési problémákról, igy azok a propa­gandisták, akik lelkiismeretesen készültek, bele .tudták dolgozni az anyagba a fermelésj kérdéseket is. Ez is nem kismértékben járult hoz­zá ahhoz, hogy élüzem lelt a Sze­geifi Kender. Hibák a sservesésben. Irányításban. ellenőrmésben Az elért eredímények melléit azonban még igen komoly hibák is mutatkoznak, melyek megnehezítik és gátolják a pártszervezet erősö­déséi és egészséges fejlődését. Az első és legdöntőbb hiba. hogy az üzemi pártbizottsági üléseken nem foglalkoznak elég behatóan a hiá­nyosságok okainak feltárásával, de re sem hoztak határozatokat. Eb­ből következett, hogy az alapszer­vezetek nem kaptak konkrét és meghatározott fe'ludatot és nem folytak bele az oktatási munka szervezésébe, irányításába, illetve ellenőrzésébe. Az iizemi pártbizott­ság és oktatási bizottság igy a he­lyes irányítás és ellenőrzés helyett sajátmaga akarta elvégezni a fel­adatokat, amire azonban képtelen volt. Az alapszervezetek egy része viszont az oktatási munka megja­vításé érdekéljen semmit sem csi­nált, sőt maguk a vezetőségi ta­gok. párlcsoportvezetők és népne velők sem jártak el oktatásra. Ezek az elvtársak nemhogy segítet­tek volna az üzemi pártbizottság­nak, hanem gátolták munkáját, mert kommunistákhoz nem méltó példát mutattak a többi párttagok­nak és pártonkívüli dolgozóknak. Ugyanez vonatkozik lényegében az alapszervezetek és tömegszer. vezetek viszonyára is az üzemben. A pártbizottság, illetve alapszer. vezetek nem vonják t»e kellően a tömeg?zervezeíeket a feladatok vég­rehajtásába. Nem adnak kellő irá­nyítást és ellenőrzést a részükre. A Szegedi Kenderben a pártbizott­ság nem ellenőrizte kellően az iize mi DISZ-szerveaatnél folyő okta. tási munkát, de ugyanúgy az alap. szervezetek sem. Harcoljunk minden lasaság ellen Az üzemben folyó szakmai okta­tásról maga az Üzemi Bizottság titkára sem tudott kellő felvilágo­sítást adni, tehát sem ők. sem a pártszervezet nem ellenőrizte azt. Az üzemi pártbizottság legfőbb feladata, hogy az alap szervezete, ket és tömegszervezeteket bevonja a feladatok végrehajtásába. Szi­gorúan kell eljárni azokkal a ve­zetőségi tagokkal és pártaktivák­kal, akik hanyagul végzúk munká­jukat és nem tanulnak. Meg kell TANULÁSSAL MÉLYÍTJÜK a magvar-szovjet barátságot a felvetődött hibák kiküszöbölésé- érteni minden becsületes kommu­nistának, hogy munkájának és ta. nulásának elhnayagolása fokozza nehézségeinket. Pártunk és nép­gazdaságunk további fejlődését gá­tolja. Azoknál az aiapszervezetek­nél, ahol a vezetőség viszonya rossz az oktatáshoz, ott súlyos hibákat tapasztalíunk. sok a hiányzás és nagy a lemorzsolódás, laza a párt­fegyelem és nem tudják végrehaj tani a feladatokat. Kíméletlen har cot kell tehát folytatnunk a libera­lizmus és lazaság ellen. Felelősség­re kell voni azokat, akik hanyagul végzik munkájukat. Csak úgy tud­nék valóban éberek tenni, ha az alapszervezetek ismerik a munká­inkat jólvégzö kádereket, dc ugyan akkor látják azt is, aki hanyagul végzi feladatát vagy éppen ellen, ségcs magatartást tanúsít. Igy tutdják pártszervezeteink feladatai­kat jól végrehajtani. leleplezni az ellenséget és fokozni a termelést. Késsíísük elő a jövő évi oktatást Pánt?zerveze l|einknek sokkal fo. kozotlabban kell foglalkozniok az üzemekben folyó tömegszervezeti és szakmai oktatások ellenőrzésével. Biztosítani kell. hogy propagandis­ta munkánkat jól összekapcsolják a termelési kérdésekkel. A dolgozó­kat áldozatkészségre és a Párt, a Szovjetunió iránti szeretetre ne­velje az oktatási munku és biztosít­sa párttagjaink és dolgozóink esz­mei, politikai színvonalának emelé­sét A propagandisták az alapszer­vezettei rendszeresen beszéljék meg az iizemi problémákat és n dolgo­zókkal munka közben beszélgesse, nek. A másik legfontosabb feladat a jövőévi oktatás előkészítése ér­dekében alaposan tanulmányozni kell a Politikai Bizottság határoza­tát az oktatási munkáról és ennek alapján kell előkészíteni a jövőévi oktatást. Papdi János. a Szegcdi Pártbizottság politikai munkatársa ífjeitek utlüvxk, tanuljunk kat... Hívják az új elsőéveseket a szegedi építőipari technikum diákjai Fiatal, kékoverállos fiúk és lá­nyok állnak a gyermekklinika előtt, hónuk alatt aktatáska, kezükben fe. jes_ és háromszögvonalzók. — Hajaj, sóhajt fel egyikük — csak már mi építhetnénk, tervez­hetnénk ilyen szép épületeket. Az, építőipari technikum tanulói ők; 2—3 év múlva már maguk is tevékenyem résztvesznek hatalmas építkezéseinkben; de most még a vizsgára való készülődés közben sétálgatnak hogy fel'üdüljetnek. A vizsgákról, tanulásról beszélgetnek, s köztben szóba kerül, hogy vájjon hány új elsőéves lesz a következő tanévben. Ök arra törekszenek, hogy minél többen válasszák ezt a szép pályát. Meglátogatták már ezért az általános iskolák VIII.ikos tanulóit, elmondták. milyen munka vár rájuk szocializmusunk építésé­ben. de ezenkívül elhatározták azt is. hogy a tinjtó útján felhívják a végző általános iskolásokat: jöjje­nek építésznek. Nincs nebb dolog a*, épílcmicl Fórizs Imre, az Építőipari Technikum II. éves hallgatója le­velet írt szerkesztőségeinkbe. Le. írja, hogyan segíti őt Pártunk és dolgozó népünk a tanulásban. le­írja. hogyan folyik az élet az isko­lában. „Itt, az építőipari technikumban vidáman és jókedvvel tanulunk. Fő­leg a mii he lyg yn korlat i árúk na­gyon érdekesek, ahol kis épületeket és tetőszerkezeteket építünk. Nekem nincs szebb dolog az építésnél, meri ez a pálya nemcsak szép, de érdekes is, Boldog öröm tölt el, ha elgondo­lom,, hogy amikor építek, vagy ter­vezek majd. mindig újat alkotok, mert hiszen nincs két eqyiorma épület. Amikor majd önállóan ter­vezem meg egy új gyár, vagy is­kola felépítését, akkor munkámba öntöm szocialista hazám és dolgozó népem iránt érzett szeretetemet." Jöjjenek a lányok I* művesinasnak, nem pedig techni. kumba. Ez a helytelen felfogás ab. bál adódik, hogy nem ismeritek még est a pályát, Gondoljátok csak el, milyen szép feladat napos, tágas, kényelmes lakóházak, új gyárak építését irá. niritani, vezetni. Mert nekünk ezl kell majd végeznünk, nem pedig kőművesmunkát, Az igaz, hogy ne­künk a; építés minden mozzanatá­val tisztában kell lennünk, mert csak úgy tudunk jó és tökéletes munkát végezni. Az építőipari technikum négy­éves. A negyedik év végén képesí­tői teszünk és megkapjuk a tech­nikusi oklevelet. Utána tovább me. hetünk a műegyetemre is, A négy év után vagy tervező, vagy kivi'.e. lezö technikusok lehettek; azaz, vagy apró részletekig megrajzolja, tok és leolvashatóvá teszitek az tési munkálatokai vezetitek és irá­nyítjátok." Szocialista hazánk felépítéséért Somos Irma és tanuló társai sze. retettel várják a lányokat is az is­kolába, hogy sok lelkes és szakkép­zett lánnyal bővüljön az építészek hatalmas tábora. Fabula András lendületes vers_ ben hivja a pajtásokat az épitő. ipari technikumiba: ..Gyertek velünk, tanuljunk hát Pajtások, ti még sokan. Építsük az új országot, Hol mi élünk boldogan." F ö 1 d e s i Ferenc pedig meg­írja, hogy mit kell építenünk. ..Ta­nulásunkkal, munkánkkal új szo­cialista hazánkat építjük; Sztálin és Rákosi elvtársak vezetésével, útmutatásával." Ennél szebb feladat valóban nem Somos Irma I. éve? hallgató a léánypajtásoknak ir. őket hivja ' lartozik még műszak az építőipari technikumba. Elsősorban azt szeretném meg­írni, hogy az építőiparban még mindig nagyon kevés nő dolgozik. Azt mondja némelyik lány: ha kö. műves akar lenni, akkor elmegy kö. épületterveket, vagy pedig az épí-1 várhat egyetlen fiatalra sem. A faipar fejlesztését szolgálja a Szegetlen is megalakult Faipari Tudományos Egyesület természetcsen szaktudományának a marxizmus-leninizmus szellemében való továbbfejlesztése. . Ezt a gondolatai tükrözte vissza legutóbbi előadásuk is, amelyen az MSzT székházában Róka Pál elv­társ beszélt a szovjet tapasztala­tok felhasználásáról, a minőség el­lenőrzéséről. Hangoztatta, hogy a Szovjetunió gyakorlati példái mu­tatják: a kitűnő minőségi áruk elő állításáért folytatott harc a szo­cializmus építése szempontjából döntő jelentőségű. A Szegcdi Faipari Tudományos Egyesület a jövőben hasonló elő­adásokkal igyekszik elősegíteni a faipar dolgozóinak minél' jobb munkáját. \Ia a rádióban szerepel az Ujszegedi Kenderszövó éneid,ara Az Újszegedi Kende/szövőgyár vegyeskara számos szorgalmas pró­bával elérte, hogy az élenjáró sze­gedi énekkarok közé tartozik. Meg­alakulásuk óla számos városi meg­látogatlak, Legutóbb a Budapesti természettudományi rendezésein j F.gyenruhagy&r dolgozói előtt mu. A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége igen fontos szerepet tőit be iparunk korszerű fejlesztése, a tudósok és munkások együttműködése terén. Ez a szövetség Szegeden is igen szépen fejlődik. Az eddigi szakosz.­tályok — matematikus, fizikus, kémikus, maagsépftési és textilipa­ri — mellé, a közelmúltban ala­kult meg hatodik új szakosztálya „Faipari Tudományos Egyesület" néven. Ennek az új szakosztálynak az a célja, hogy a többi szakosz­tályokhoz hasonlóan a maga terü­letén bekapcsolódjék az újító moz­galomba, tudományosan alátámasz­sza és továbbfejlessze a sztaháno­vista kezdeményezéseket, az újítók­nak műszaki támogatást nyújtson, ezenkívül újítási feladatokat tűz­zön ki és járuljon hozzá megoldá­sukhoz. Fejleszteni igyekszik a szaksajtót. hozzájárul különböző szaklapok és könyvek kiadásához, a műszaki, szakirodalmi tájékozta­tás támogatására. Feladatai közé vi konferen­ciák. kongresszusok. kiállítások rendezése, egyéb szervek műszaki „A gyakorlat vakká lesz, ha nem világítja meg útját a forradal­mi elmélet, dc az elmélet a mun­kásmozgalom hatalmas erejévé vál­tozhat, ha a forradalmi gyakorlul­lal elválaszthatatlan kapcsolatban formálódik ki" Sztálin elvtársnak ezt a tanítását tartotta szem előtt a Magyar-Szovjet Társaság szegedi szervezetében nemrég befejeződött nyolchónapos központi káderképző iskola vezetősége és hallgatósága. A záróünnepségen is ennek a gondo latnak adott hangot az egyik elv­társnő, amikor a többi között Ígé­retet tett valamennyiük nevében ar­ra, hogv továbbadják dolgozó tár­saiknak mindazt, amelyet a Szov­jetunióról. a szovjet ember életé­ről és munkájáról tanultak. „Jó propagandistái akarunk lenni a Magyar-Szovjet Társaságnak — je­lentette ki —. hogy megismertes­sük a dolgozókkal az újiipusú szo­cialista embert és ezzel még jobban megszilárdítsuk a magyar-szovjet barátságot " Annál jelentősebb en­nek az elvtársnőnek a kijelentése, mert amint maga is elmondotta, igen bátortalanul kezdett járni az oktatásokra és azt hitte, hogy vele nem is nagyon fognak törődni, mi­vel még igen fiatal. örömmel mondta azonban már az első hóna­pokban: „ahogyan az eilvtársak foglalkoztak velem és a többi hall­gatókkal is. az napról napra több erőt és tudásszomjat öntött belém." Káderkópző iskolánkon sok pártonkívülivel is sikerült megis­mertetni és megszerettetni a mar­xizmus-leninizmus alapvető téte­leit. Éppen ezért az iskola befejezé­sét csak kezdetnek tekintették a számunkra most kezdődő még ko­molyabb tanuláshoz. Az iskola meg­indulásakor főcélunk az voll. hogy megszerettessük a hallgatókkal a tanulást. Ehhez a munkához nagv segítséget jelentettek a Bolsevik Párt propagandistáinak tapasztala­tai, és nem utolsó sorban a pártokta­tásbán dolgozó elvtársak mankójá­nak tanulmányozása is. Ezekbői igyekeztünk mindazt felhasználni, ami segítségünkre lehetett célunk elérésében: igy elsősorban a szem­léltető anyagokat, szépirodalmat, a szovjet filmeket. Ezek nem kis mér­tékben járultak hozzá munkánk jó elvégzéséhez. Első alkalommal a szovjet ötéves tervek ismertetésénél használtuk fel személltető eszköz­ként a Szovjetunió térképét. Az eredmény meglepő volt. Szinte min­denki megkétszerezte aktivitását a szemináriumi foglalkozáson s nem­csak a kiadott anyagról számoltak be, hanem a felszólalásokból meg­mutatkozott, hogy gondosan tanul­mányoztak egyéb anyagokat is. El­éltük tehát, hőgy egyesek komo­íyabb érdeklődést kezdtek mutatni a tanulás iránt. A szovjet mezőgaz­daság ismertetésénél filmvetítéssel kapcsoltuk össze az anyagot. Ez is Igen nagy segítséget nyújtott. A szovjet szépirodalom be­kapcsolása hozta talán a legna­gyobb eredményt. „Az igáz hazafi­ság" című anyag tanulmányozásá­hoz már az előadáson részleteket olvastunk fel Illés Béla „Fegyver, és vitézt éneklek". Azsájev „Távol Moszkvától", Beck „Volokalamszkí országúi" című müveiből. A hallga­tók szinte lélegzetvisszafojtva fi­gyelték az előadást. A „Volokaluni­szkj országút"-bó! olvasott résziéi­nél együtt éreztek Momys-UIival és igazat adtak neki, hogy kivégez­tette a nieghátrálót. Azsajev liösci­vel gondolatban együtt építették az olajvezetéket és megértették hogy a hátországban végzett munka egyenlő a fronton harcoló katonák küzdelmes életével Világossá va.t előttük, hogy milyen összefíigge van a termelő, építő munka és a haza megvédése között. „A szocia­lista ember átalakítja a természe­tei" cimű anyag feldolgozása köz­ben a szovjet öntözési és fásítási terveket bemutató „Megújhodott föld" cimű filmet vetítettük «, amely világossá tette a hallgatók előtt a Szovjetunió természctál»!u„ kifó tervének célját és jelentőségét. Sz nte végnélkül! sorolhatnánk még ezek mellett is mindazt, amely a szovjet agitátorok, propagandis­ták tapasztalataiból munkánkat je­lentősen elősegítette. Jelentős segít­ség volt nevelő munkánk során pél­dául az is, hogy mindenkivel egyé­nenként foglalkoztunk. Igy min­denki érezte, hogy az ő távolmara­dása a foglalkozásokról a 'öbbiek s a vezetőség munkáját hátráltatná, ezért azután csak indokolt csc'bcn történt hiányzás. Fontos szempont volt az is, hogy az elméleti .elké­szülést a gyakorlattal kössük össze. Ellenőriztük ezért hallgatóinknak a lapszervezetünknél végzett munká­jukat. de még ezen liil is különbö­ző gyakorlati feladatokkal bíztuk meg őket. Igy vált lehetővé, hogy a most végzett hallgatók között húsznál több azoknak számú, akik előadások megtartására alkalmasak. Nem feledkeztünk meg arról sem, liogv munkánk a pártépítéssel szo* ros kapcsolatban legyen. Nem kis. mértékben ösztönözte a hallgató­kat még jobb munkára, ha egy­egy közülük pártunknak tagjelöltje lett. A nyolc hónap alatt kilenc tagjelöltet tudtunk nevelni, azonkí­vül többen kerültek magasabb, fe­lelősebb funkcióba, vagy pedig ve­zetőségi tagok lettek az MSzT-alap­szervczelnél s más lömegszcrvczet­néi. Az oktatási munka igen sokat jelentett maguknak az MSzT-nlap­szervezeteknek fejlődése szempont­jából is. A Rókus I. alapszervezet­ből például a vezetőségi tagok mindannyian résztvettek a tanulás­ban, ennek eredmnéye meglátszik az általuk végzett jó munkán. Azok közé tartoznak, akik elméleti tudá­sukat a gyakorlati munával szoro­san össze tudják kapcsolni. Mindezek az eddig elért eredmé­nyek igen biztatók és a most több mini 100 hallgatóval megindult új káderképző iskolát hasonló ered­ményekkel szeretnénk zárni. Ezzel is bizonyítani akarjuk a magunk te­rületén azt a tételt, hogy .,az elmé­let, ha a tömegekbe halói, anyagi erővé válik". Rozsos Antal MSzT szegedi oklatásfclelős: a káderképzö iskola vezetője. A jövő agronómusai a* „Ifrú (fáula* HúMtHba* való eselekvő részvétel, ezenkívül, tatkoztak bc nagy sikerrel. pályadijak, pályatételek kiírása. Az | pedig a Petőfi rádió egyesület munkásságának alapja adnak hangversenyt. ) !««„ „ „n Belépünk az Ifjú Gárda Fiúott. hon vörös kapuján. Az otthon leg. Szebb térségén, a „Sztálin-téren"' fehéringes, pirosnyaikkendös rőpajtások beszélgetnek, kissé tá­volabb a zenekar játszik. Ünnepre készü ődik az otthon: ma ava'tják a legjobb termelőszövetkezeti él­csoportot élcsapattá. Megharsan a kürt és a sok ki? úttörő ütemes léptekkei 3iet a kul­túrterembe. Az egyik pajtás cse. resznyével kínálja Lengyel elvtára. n<jt, a szegedi pártbizottság kíkü . döttét. A kultúrteremben Márki pajtás, ifjúsági titkár megnyitja az ün­nepélyt, majd Czinke elvtájs. uz intézet igazgratója beszámol az in­tézet 130 pajtásának eddigi mun­kájáról. Elmondja, hogy az intézet elhanávgolt részén levő teriitetet a pajtások kisorsolták maguk kUiött és most már három brigád a saját földjén termelfisziWetkreü csoportot alakított. A tszcsék versenyre hivták ki egy­mást. Az eddigi munka kiértéke­lése után Czinke elvtárs megálta. pitja. hogy a kezdeti fellendülés után a munka üteme csökkent az utóbbi hónapolftian. Sok pajtás munkaidő alatt inkább a játszó, téren tartózkodott, A Szabadság, tsfccs azonban mégis komoly mun­kát végzett. Vetéstervét túlteljesí­tette. De a Vörös Csillag-lszcs még komolyabb munkát végzett. Itt » szorgalmas, kitartó munka eredr ménveképpen az azelőtt elhanya­golt terület helyén hatalmas burgonvabokrok és IHldieoer boritja a földet. Megérdemelten kapja ez a csoport a Vörös Csilla, got, mely azonos az Élüzem Jel. vénnyel. Ezenkívül még pénzjutal­mat is kap. Most vidám nóta hallatszik. Jön­nek a kisebb pajtások és megköszö­nik a sok jó. tápláló zöldfőzeléket, meg az édes cseresznyét, amit a nagyok munkája teremtett elő a számukra. A pajtások lelkesen tap­solnak, éltetik azt. aki boldog ott­hont, virágzó éleíet biztosit szá­mukra. mindannyiuk szeretett édes. apját: Rákosi pajtást. Büszkén állapithatjuk meg, hog" a dolgozó magyar nép körében ki­alakulóban van a lelkes, dolgos, tö. rekvő fiatalság, a szocializmus jövfi építői, a mezőgazdaság jövő agro­nómusai, Ezekből a lelkes úttörők, bői válnak igazi jó DISZ.fiatalok. Pajtások: örömmel várunk ben. tieleket a szocializmust épitő fia­talok hadseregébe — a Dolgozó if­júság Szövetségébe. -V-X N. U

Next

/
Thumbnails
Contents