Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-31 / 124. szám

m* ÜSfiTÖRTÜK. 1951. MÁJUS 3f. Az olasz választások legújabb részleges eredményei Róma, (MTI). Az ola®z kommu­nisták cs szocialisták előretörése a községi és tartományi választáso. kon nagy figyelemre mélló. mK vei a választási hadjárat során a hatóságok és különösen a kato­likus egyház részéről igen erős nyomás érvényesült a választók, kai szem-ben s bőven fordultak elő komoly választási visszaélések is. Az Actio Cathollea tagjai sok helyen megjelentek a kórhá­zakban és a betegeket, köztük a . haldoklókat is hordágyon vitték szavazni. (Több beteg a Szavazófülkében meg­halt. Novarában az Actio Catholica tagjai a helyi őrültekháza 200 kezelt, iét vitték a szavazóhelyiségbe. E rendkívüli erőfeszítés ellenére Ü Keresztény Demokrata Párt aa 1948 évi általános választásokhoz képest szavazatainak 20—25 száza­lékát vesztette e, ás kizárólag a nagy nyomásnak, a választási tör­vény rendelkezéseinek, nevezetesen a listakapcsoJásoknak köszönheti, hogy Genovában. Velencében. No­varában és Anconáiban sikerült többséget biztosítani a kormány, koalíció számára. Kedden esle a nagyobb városok­ból a következő, közel végleges vá­lasztási eredmények érkeztek bc: Bologna: Népi Tömb 111.675, kormánykoalíció 109.115. Milánó: Népi Tömb 289,104. ké­rész tély demokraták 238.693, jobb­oldali szoc.: 111.185. Genova: Népi Tömb 197.078, ker. dem. 142.655. jobbold. szoc, 37.029. köztársaságiak 19.538. Velence: Népi Tömb 73.180. ker. dem. 68.070, jobboldali szoc. 18196, köztársasági 1637. A liberálisokká.! együtt Velencé­ben a kormánykoalíció összesen 9(5.934 szavazatot kapott. A kareszlény demokratáik elvesz­tett szavazatainak egy részéi a bal­oldali pártok szerezték meg ée fel­tűnően nagv az érvénytelen szava­zatok száma. Padovában többi mint 15.000, Mantovában pedig több mint 13.000 volt az érvénytelen szavazat. Ezek a szavazatok olyan választóktól származnak, akik elé. gedetlenek a Keresztény Demokra­ta Párt politikájával és ezért nem voltak hajlandók a kor­mányra szavazni. De politikailag nem elég fejlettek ahhoz, hogy szavazataikat a Népi Tömbre adják. A tartományi választások össze, sített eredményei még nem állnak rendelkeeésre. ' II klilligymlniszterhelyettesek keddi értekezletének ülése Párizs. (TASZSZ). A külügy­miniszterhelyetteseik május 29-i ülése nem hozta közelebb a hneg_ egyezést. Az első felszólalók, Davies és Parodi — ezúttal is csak a napi_ renddel kapcsolatos megegyezés meghiúsítására törekedtek és igye_ keztek ezért a Szovjetunióra há­rítani a felelősséget. Gromiko elvtára válaszában is­mét félreérthetetlenül tisztázta a Két Szembenálló álláspont közötti különbséget. — Minden alapunk meg van air. fa a következetetésre — mondotta Gromiko elvtárs —, hogy a három hatalom kormánya e kérdés meg­vizsgálását visszautasítva, tanácskozásunkat ködfüggöny­nek akarja felhasználni, hisszük, hogy a világ közvéle. ' ménye megérti azoknak a ne­hézségeknek valódi okait, ame­lyekkel a tanácskozáson talál­koztunk, fcár a három hatalom küldöttségei a kialakult helyzetet hamis meg­világításban igyekszenek feltün­tetni. Davies tarthatatlan állítására, hogy a miniszterek tanácsát össze lehet hívni anélkül, hogy az atlanti egyezménnyel s az amerikai katonai támaszpontokkal kapcsolatos kér. déseket napirendre tűzzék, Gromiko elvtárs a következőket válaszolta: Az a véleményünk, hogy nincs értelme összehívni a külügyminisz. terek tamácsát, ha nem egyezünk meg az atlanti egyezménnyel és az amerikai katonai támaszpontokkal kapcsolatos kérdés megvitatásé, nak szükségességét illetően. Ellene vagyunk a népek becsapásának. Nem kételkedünk abban, hogy ál­lásfoglalásunkat. amely egyszerű, logikus és megfelel a béke fenn­tartása érdekeinek, a népek helye­sen értelmezik. Elbbőt következik — mondotta befejezésül —, hogy amennyiben tanácskozásunk kudarcba fullad, a felelősség ezért azokra hárul, akik a megegyezést akadályozzák. Ezután Jessup szólalt fel. Gromiko elvtárs Jessupnak adott; Mái ászában emlékeztetett arra a hitleristák módszerére, amikor más államok ellen agreisiziót készítve elő még másokat vádoltak meg azután is. hogy a nyílt agresszió útjára léptek. — Az egész világ tudja; hogy a Szovjetunió nem vett részt a ko­reai hadműveietekben — mondotta Gromiko elvtárs. Viszont az- ame­rikai csapatok koreai terüelten áll­nak. Persze az amerikaiaknak fizetnlök is kell a koreai agresszióért. Éppen tegnap olvastam Bradley tábornoknak a szenátusi bizottság­ban elhangzott jelentését, -hogy e kaland következtében már 140 ezer amerikai hallt meg, sebesült meg. vagy vált nyomorékká. Világos, hogy az amerikai nép elég drágán fizet ezért a kalandért. Gromiko ezutári emlékeztetett a Szovjetunió fáradozására és Sztó. lin generaliaszimusE és Nehru táv. iratváltására a koreai helyzet békés rendezése érdekében. Megállapított ta. hogy a koreai agresszorok leg­alább is eleinte túlságosan meg­szédülteik. Adenauerék tilalma ellenére is folyik a népszavazás Nyugat-Németországban Berlin (ADN). Berlinből jelen, tik, hogy csütörtökön és péntek este között összesen 2114 nyugat­berlini lakos adta le szavazatát a remilitarizálás ellen ós a Németor­szággal 1961-ben megkötendő bé. keszerződésért. Városonként, utcánként, házan­ként folyó népszavazás eddigi rész­let eredményei egyre nagyobb mér. tékben mutatják meg Nyugat-Né­metország lakosságának ellenállá, sát a bonni kormány remilitarizá­lásd politikájával szemben. Egyiittérzünk a hős koreai szabadságharcosokkal Amikor a Magyar Nők Demo­kratikus Szövetsége a világ többi asszonyaival karöltve elhatározta, hogy gyűjtést indít a koreai gyer. mekek részére, mi, a Szegedi Ru­hagyár dolgozó asszonyai is öröm. mel csatlakoztunk ehhez a kezde­ményezéshez. Mi, magyar asszonyok már szám­talanszor bebizonyítottuk, hogy szí­vesen segítünk azokon a népeken, akik velünk együtt hajadnak a bé. ke zászlaja alatt. Most, amikor tő. lünk sokezer kilométer távolságra közel egy óv óta vívja szabadság­harcát Korea népe a betolakodó gyilkos amerikaiakkal szemben, szí­vesen sietünk a koreai gyermekek, a koreai nép megsegítésére. A Ko­reába betolakodott fenevadak fal­vakat tesznek a földdel egyenlővé, gyermekeket, védtelen aggokat és asszonyokat gyilkolnak meg. Tudjuk, hogy ezek a vadállatok nekünk is ilyen sorsot szántak. Ép. pen ezért a koreai gyűjtés megkez. dése óta mi, ruhagyári dolgozó nők már számosan adtunk a koreai gyermekeiknek, mert tudjuk, hogy a hős koreaiak a mi békénkért, a mi szabadságunkért is harcolnak. Csi­kóra Éva ifjúmunkás 50, Berta Etel 25, Dobó Anna 50, Botos Jó­zsef ifjúmunkás 70, Saári Istvánná 100, Tésla Mihályné 115, Köti Emí­lia ifjúmunkás 20, Kelemen István­ná 20 forintot, én pedig 25 forin­tot adtam az éhező, fázó koreai gyermekeknek. A Szegedi Ruhagyár dolgozó asszonyai így fejezik ki együttér­zésüket a hős koreai szabadsághar­cosokkal szemben és adományaik­kal is hozzájárulnak ahhoz, hogy Korea földjéről mielőbb kitakarod­janak az amerikai vadállatok. Veszelovszky Antalné, Belső- és Kiilső-Baktó dolgozó parasztjai a mezőgazdasági munikák sikeres végzésére versenyre hívták Nyugafnémefországí remilitarizálás elleni népszavazás keddi részleteredményei Düsseldorf (ADN). A remilil-arL zálás ellen Nyugat-Németország­ban folyó népszavazás keddi rész­leteredményei szerint 6632 meg­kérdezett közül 5828.am a remilita. riizálás ellen és a még ebben az év. ben megkötendő békeszerződés mel­lett szavaztak. Mindössze 223-an szavaztak ,.nem''.mel, 582_ten pe­dig tartózkodtak a szavazástól. Rejchenhallban, a felsőbajoror­szági világhírű fürdőhelyen kedden délelőtt erős rendőri terror ellené­re is megtartották a népszavazást. A népszavazási bizottság hét pár. Mezőgazdasági versenyre hívták a baktóiak a rókusi dolgozó parasztokat ki a rókusi dolgozó parasztokat. Versenykihívásukban megfogadták, hogy a tavaszi vetés még hátralevő részét a lehető legsürgősebben be­fejezik. A minisztertanács által megadott szempontok szerint a nö­vényápolást időben és mennyiségi szempontból is kifogástalanul el­végzik, hogy a növények akadály­talanul fejlődhessenek. Az aratást a legnagyobb gondossággal készítik elő, hogy ne legyen fennakadás a munkában. Magát az aratást pedig viaszérésben végzik el s utána azonnal körülárkolják a tarlön az összerakott gabonát. A szérűsűker­leket a feleslegessé vált szalmától megtisztítják. Minden dolgozó pa­raszt gondoskodik lcellö mennyisé­gű vízről összerakott gabonája mellett. A hordás idején a kocsikat ponyvával, vagy pokróccal látják el, hogy egyetlen szem gabona se hulljon el. tonkivüli tagját letartóztatták. En­nek ellenére a megkérdezettek 82 százaléka a remilitarizálás ellen szavazott. Nyugatnémetországi üzemekből, többek között a hamburgi villamos­sági müvekből érkező hírek sze­rint a munkásság kilencven száza­léka „igen".nel, azaz a remilitari­zálás ellen és a békeszerződés meg­kötéséért szavazott. A Marburg melletti Kölbe város egyik üzemé­nek munkásai és tisztviselői kivé­tel nélkül a remilitarizálás e'len szavaztak. Az iráni külügyminiszter távirata a hágai nemzetközi bírósághoz Teherán (TASzSz). Kazemi irá­ni külügyminiszter táviratban vá­laszolt a hágai nemzetközi bíróság értesítésére, amely szerint a bíró­sághoz angol „panasz" érkezeit az iráni kormány ellen, a déliráni kő­olajipar államosításának kérdésé­vel kapcsolatban. Kazemi külügy­miniszter táviratában közölte, hogy az iráni kormány véleménye szerml a nemzetközi bíróság illetéktelen határozathozatalra ebben a kérdés­ben és hogy az iráni kor®ágy es­zel kapcsolatban részletes választ küld az angol ..panasz" szövegének kézhezvétele után A londoni rádió jelentése szerint Teheránban kedden az eddig leg. hevesebb angol, és amerikaellenes tüntetésre került sor, az angol-per. zsa olajegyezmény aláírásának 18. évfordulója alkalmából. A tünteté­sen több mint 59.000 ember vett AZ ÚJ BÉRRENDSZER A tűzőrségiet már az aratás előtt megszervezik a dolgozó parasztok között. Minden dolgozó paraszt kéf-három éjtszakai őrséget önként vállal. Az aratás után azonnal megkezdik a tarlóhántást és gon­doskodnak a megfelelő másodnö­vények vetéséről. A baklói dolgozó parasztok ver­senykihívásuk-kai is a jobb ter­méseredmények eléréséi akarják elősegíteni. Egyben bizonyttja ez a versenyfelhívásuk azt is. hogy megértették: a gondos növényápo­si munka és az aratásra való jó felkészülés nagymértékben járul hozzá a jobb terméseredmények el­„Meg kell szüntetnünk a jelenleg érvényben lévő kettős időbére a rendszert, amelyek közül az egyiket nálunk „mutatószámos" rendszer­nek nevezi!;. A mutaiószámos rend. szer tulajdonképpen szintén időbé­res rendszer, csak burkolt forrná, ban A mutatószámos rendszerben dolgozók közül mindazokat, akiket munkájuk alapján át lehet vinni a darrabbéres termelési rendszerbe, át kell vinnünk ide. Azokat pedig, kiknek munkája ett nem teszi le­hetővé, át kell vinni idöbéres rend­szerbe s ilymódon egységes idöbé. res rendszert kell létrehoznunk. Ez­zel egyidejűleg az idöbéres dolgo. zók számára a termelést ösztönző prémium.rendszert kell bevezetni." Gerö elvtársnak Pártunk kon­gresszusán mondott iránytmutató szavai és a kongresszus határozata nyomán a minisztertanács rendele­tet hozott a miutalószámos bérrend­szer megszüntetéséről s az egységes időbéres rendszer kialakításáról. Miért vált ez az intézkedés 'szüksé­gessé e miért szüntetik meg június elsejével a szegedi és csongrádme­gyei üzemekben is a mutatószámos bérrendszert? A mutatószámos bérrendszer J népgazdaságunk gyorsütemű szocialista fejlődése következtében elavult, nem szolgálja tovább a nép. gazdaság fejlődését, sőt gátjává válna annak. A dolgozók többsége számára a mutatószámos bérrend­szer érthetetlen és áttekinthetetlen volt. A munkás nem tudott kiiga­zodni a bonyolult mutatószámok őserdejében. megközelítőleg eem tudta kiszámítani keresetét, sőt nem egy esetben gyanakodva fo­gadta a fizetéskor elszámolási lapját, A Szegedi Kenderfonógyárban pél­dául nyíltan meg i-s mondta egy­két munkás: ,(Ha a bérelszámolóba befurakodna valamilyen ellenséges elem, időtlen-időkig károsíthatna bennünket anélkül, hogy észreven. nénk!" Nem kell hosszú ideig bi­zonygatni azt, hogy amikor egy munkás bizalmatlan, ha a -fizetését úgy veszi kézhez, hogy „be is csap­hattak, ha akartak" — akkor ez a munkás n«m igyekszik munkája termelékenységét fokozni. Ha még hozzávesszük azt is, hogy a mufa. tószámot igen sok esetiben egész nagy csoportokra állapították meg — vagyis ugyanannyit keresett a lazsáló, mint a szorgalmas munkás —. akkor beláthatjuk: a mutató­számos bérrendszer nem alkalmas arra, hogy a dolgozókat serkentse azoknak a megnövekedett felada­toknak a megoldáára, melyeket a módosított ötéves terv eléjük tűz. Pártunk kongresszusa, amikor ha­tározatot hozott a mutatószámos bérrendszer megszüntetésére. Sztá­lin elvtárs tanítása szerint jártéi: „Az egyenlösdi odavezet, hogy a ta­nulatlan munkás nincs érdekelve abban, hogy szakmunkás váljék be­lőle és emiatt az üzemben .nyaraló, nak' érzi magát." ... .Ahhoz, hogy ezt a bajt kiküszöböljük, meg kell szüntetnünk az egyenlösdit és el kell vetni az elavult tarifarend. szert." 17 gyenlősdi volt-e a mutatóssá, mos bérrendszer? Feltétlenül! Nem is lehetne más néven nevezni azt a bérrendszert, amely lehetővé teszi, hogy a lazsáló munkás ugyanannyit keressen, mint a szor­galmas. egyre nagyobb eredmények eléréséért harcoló munkás. Mi len­ne egyenlösdi. ha neim az. amikor a mutatószámok segítségével a gyöngébb szakképzettségű munkás is annyit keres, mint a hasonló munlMkörben dolgozó kiváló szak. munkás? Felvetődhet a kérdés: üzemeink­ben eddig is látták a mutatószámos bérrendszer hiányosságait: Miért tűrték eddig, hogy ez a bérrendszer akadályokat gördítsen fejlődésünk elé? — Ez a kérdés jogos és őszinte feleletet kiván. A hiányosságok nem mutatkoznak meg azonnal, csak a fejlődés vetette fel őket mind éle­sebben.A hiányosságok felelt azon­ban egyes gazdásági szakemberek is szemethúnytak üzemeinkben az. zal az indokkal, hogy úgysem lehet ennél a bérrendszernél jobbal ta­lálni azokra a munkákra, melyeket mutatószámos rendszerben díjaz, tak "p1 :eknek a „szakembereknek" adott csattanás választ a mi­nisztertanács rendelete. A termelési ösztönző prémiiuim-rendiszer igenis áthidalja azokat a nehézségeket, melyekre hivatkoztak Sőt azóta ezek a szakemberek azt is belátták, hogy a mutatószámos bérrendszer, ben dolgozók jórészét át lehel vinni o leghelyesebb bérezési formába, a darabbérrendszerhe. Természetein nem lehel minden dolgozó munka, jára darabbért megállapítani s én. pen ezeknek a dolgozóknak bérezési kérdését oldja meg a prémiumcs időbérrendszer. Ez egyszerű és vi­lágos elszámolási tesz lehelővé Ez az egyszerűség és világos áttekint, hetöséff ösztönzi majd arra a dol.' gozókat, hogy a kitűzött prémium, feladatokat minél sikeresebben old, ják meg s ezzel növeljék keresetü­ket. A vállalatok előre megállapít, ják, milyen feladatokat kell elvé­gezni a dolgozónak, hogy prémium, ba részesüljön. Igy a dolgozó érde, keltté válik a termelésben, ami nyilvánvalóan nem közömbös nép. gazdaságunk számára. A mutató, számok elkészítésénél általában sok tényezőt választottak ki, mint * munkára legjellemzőbbel, mig á prémiumos időbér alkalmas arra/ hogy a döntő kéi-dések megoldására, irányílsa a figyelmet. A rendelet vi, iágosan kimondja, hogy prémiumof egy. legfeljebb két feladat elvégző, sére tűzhetnek ki, de ezeknek a fel, adatoknak valóban a legfontosabbak, nak kell lenni, nem pedig .mondva, csinált" feladatoknak, melyek azt eredményeznék, hogy a prémium % dolgozó fizetésének kiegészítő ré­szévé válna. Igy elvesztené ösztönző hatását, a dolgozók nem törekedné, nek a még magasabb feladatok megoldására, melyek természetesen magasabb prémiumot i» biztosita, nak számukra. A szegedi és csongrádmegyei ** üzemekben általában jól és körültekintően hajtották végre azo, kat az intézkedéseket, melyeket a mulatószámos bérrendszer kiküszö­bölése megkövetelt. A Szegedi Tex­tilkombinátban például legelső fel­adatnak tartották a mutatószámoa munkahelyek fel térképerését ésen, nek alapján a terv elkészítését. A műszaki és gazdasági vezetők meg, beszéiést tartotak s három hónap statisztikai adatainak megfelelően meghatározták a prémiumok mér, tékét A próbaelszámolások arra a* eredményre vezettek, hogy a Tex­tilkombinát eddig mutatószámod bérrendszerben dolgozó munkavál­lalói a prémiumos idöbérrendszer­ben lényegesen kedvezőbb kereseti lehelőséghez jutnak. A Szegedi Kenderfonógyárban az üzemfenn, tartó.karbantartó részleg dolgozóit érinti különösképpen a miniszter­tanács rendelete. A prémiumos idő­bérrendszer bevezetése itt is javítja a kereseti lehetőségeket. Általában a dolgozók zöménél emelkedik a kereset az új bérezési rendszerben. Ezért jelentette ka többek közölt Borús Mihály, az egyik szegedi vasöntöde dolgozója: „boldog va­[ gyok, hogy államunk minden erejé­vel arra törekszik, hogy nekünk, dolgozóknak, lehelővé tegye és biz­tosítsa a jobb megélhetést." Ter­mészetesen azt is meg kell mondani, hogy az eddig mulatószámos rend, szerben dolgozók egy részének az új bérrendszerben egyelőre nem emelkedik a fizetése s egy egészen kis részüknek pár fillérrel csökken a munkabére. A munkabér alaku­lása azonban saját magukon mú­lik. azon, hogyan teljesítik az elé­jük tűzött prémiumfeladatokat. J únius elsejével minden üzem­ben megszűnik a mutalószá, mos bérrendszer s áttérnek az új bérezési formára. Az érintett dol. gozók döntő többsége bizonyára örömmel fogadja majd ezt az in­tézkedést s egyáltalán nem „si­ratja" az annyi bosszúságot okozott mutatószámot. Nyilvánvalóan akad­nak azonban olyanok is. akik ele­inte idegenkedve fogadják az új bérrendszert, bizalmatlanok lesznek vele szemben. Éppen ezért minden dolgozóhoz el kell jutnia a felvilá­gosító munkának, meg kell magya­rázni az új bérezési forma előnyeit. A Párt és a szakszervezet népne­velői azonban ne „szólamokkal" igyekezzenek meggyőzni az érdekeli dolgozókat, hanem az üzemből nyeri konkrét példákon keresztül bizo­nyítsák be, mennyire tarthatallan volt a mutatószám, s hogy a pré. miumos időbérrendszer mennyire elősegíti a jó munkát. Magyarázzák meg helyi példák segítségével, hogy kormányzatunk ezzel az intézkedé­sével újabb, igen jelentős lépést tettünk a szocialista bérrendszer! kialakítása felé. Elősegíti ez a lé­pés terveink megvalósulását, szoci­alizmusunk építésének sikerét. A kiszolgálási díjak szabályozása A belügyminiszter rendeletiben szabályozta az új kiszolgálási ddj megállapitását és a borravaló.rend­szer eltörlését. Eszerint nz Orszá­gos Munkabérbizottság az egész­ségügyi minisztériummal és az Országos Testnevelési és Sport­bizottsággal egyetértésben az or­szág területén a gyógy-, kád. tisz. tasági és strand fürdőkön a bor­ravalórendszert megszünteti. A ren J del-kezés értelmében a fürdőjegyek árához tiz és húsz fillér kiszolgáló, si díj számítandó fel.

Next

/
Thumbnails
Contents