Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

6 VASÁRNAP, 1851. ÁPRILIS A KONKRÉT AURÉL meg a békeív — Na, jöjjön elviárs, majd mi elmegyünk ketten népnevelni; mert tudja, hogy ma a legfontosabb a jó népnevelő munka. Kezünkben a'J)ékeivel, most arra kell törekedni, hogy minden becsületes dolgozó alAírja az Ivet és ezzel is kifejezhesse\ rendíthetetlen békeakaralát... Pardon elvtárs, még be sem mutatkoztam: Konkrét vagyok, Konkrét Aurél népnevelő ... Mit, hogy maga kezdő... Még csak most van először népnevelni? Hogy, az elvtársnak milyen szerencséje van! Éppen jó népnevelő mellé osztották be magát. Mert érdölem aztán lehel tanulni, Tudja, a legfontosabb, amit sohasem szabad elfelejteni az embernek: mindig magával az élettel kell agitálni. Figyeljen meg csak engem az első családnál, Maga addig ne szóljon egy szót sem, majd csak a második családnál. Majd meglátja, mennyit tanul ezalatt az idő alatt is tőlem. — Na, itt vagyunk, ez a ház az. igen, es Bikkmakk-utca 3 e. Tehát semmi idegesség, most megnyomom a csengőt. Nyugalom. Tehát nem a frázispuffogtatás a fontos, hanem az élettel való agitálás, a konkrét rávilágítás! Érti? — A,- Szabadság! Jócstétt Ha meg tetszik engedni, egy pillanatra bejövünk. Mi vagyunk a népnevelők .,. Itthon van a férje is? Hát ez remek! — Konkrét vagyok. Konkrét Aurél a XI. kerületi alapszervezettől. Népnevelni jöttünk a kedves elvtársammal és fel szerelnénk világosítani a kedves családját, hogy Írja alá a békeívet, Mert kérem, a rnai kiéleződött nemzetközi helyzet feltét lenül megkívánja, hogy a világ becsületes dolgozóinak millió felemeljék szavukat a béke mellett. A háborús imperialisták újabb nagy vérzivatart akarnak ránkzúditani és cl karják rabolni tőlünk az elért eredménycinket. Mi viszont szilárdan megálljuk helyünket a békefront reánkeső szakaszán és a marxista-leninista elmélettel félvérteztve, Rákosi elvtárs és a Párt vezetésével haladunk előre, követve a. dicsőséges Szovjetuniót, a felemelkedés felé. Ma minden embernek hazafias kötelessége harcolni: a békéért. Kérem, mi az a zaj? — Majd mindjárt megnézem .., Ja kérem, semmi, csak Pistika, a kisebbik fiam nekiment a szekrénynek az autójával. Most vettem neki a születésnapjára. Igaz, csak olyan lábbal hajthat ós. Háromszázötvenért vettem, de nem sajnáltam rá a pénzt. Régi kívánsága, volt ez és most végre teljesíthettem. Most. kaptam 9800 forintot az egyik újításomért. — Ja kérem, akkor igazán sem. •mi. Már azt hittem, hogy valami komolyabb baj történt. Tehát kérem, hol hagytam abba? Ja igen Tehát minden embernek azért hazafias kötelessége megvédeni a békét, mert az embereknek ma már van mit védeniük. Miénk a gyár, a föld, az ország és a halalom. Meri kérem, a halalomnak is az egyedüli birtokosa a munkásosztály. Éz as osztály az, amely egyediili szervezett osztály, tehát ennek az osztálinuik van joga a hatalom gyakorlására. Persze, az imperialisták szerfelett irigylik a mi ... Kérem, a felesége veszekszik talán a gyermekeivel a szobában? — Igen, egy pilana.t, rögtön jövök vissza ,.. Hát kérem, ezek az én. gyerekeim, csoda eleven gyerekei, Tessék elképzelni, most. a k>s Zsuzsika feltűzte, a mellére a sztahánovista kitüntetésemet és azzal akart játszani. Most kaptam a kitüntetést is egy hónappal ezelőtt... — Józsi! Nem állítod le azonnal azt a Csepelt. Bebhdösíted vele az egész kamrát. Hát kérem, ez borzasztó Négy hónapja, hogy vettem OKA-ra ezt a kis 125-ös Csepelt és azóta egyetlen egy percnyi nyugta sincs. Én mondom azt. hogy az is baj az embernek, ha nincs semmije. meg az is, ha van mindene. Éti nem panaszkodom, mert rólam uzért van baj, mert-von minden. A gyerekek mindenben bennevannak, As egyik percben a rádió, a másik percben a motor, a harmadikban ez,, a negyedikben pedig az ég hídja, mihez nyúlnak a gyerekek ... Hírek a megye termelőcsoportjaiból A csongrádi „Táncsics"-termelőcsoport már elvégezte a cukorrépa sarából árát. Kovács Margit, a növénytermesztő munkacsapat tagja a borsókapálásban 135 Százalékot teljesített. Máté Rozália a palán tatiltetősben 130 százalékot ért el. A pitvárosi „Vörös Csillag"-\extnelőeo&port a legelső a makói járás termelöcsoport.jai között folyó munka versenyben. A tavasza mezőgazdasági munkálatokat már 80 Uázalákban elvégezte. Bezzeg, 71em így volt a felszabadulás előtt. Akkor még ise rendes lakásunk, Ap repdes bútorunk nem volt és •nyomorogtukk. Fizetésem éppen csali, annyi voljt, hogy nem haltunk éhwi, de ruházkodni aztán képtelenek voltunk. Most mondhatom. egy percig sem panaszkodom. Api keresek, pi.unkám. után megbeciáilnek, jól élünk és szépen berul/ázkodtunk valamennyien. Pár. tonlzivüli vagy\k, dc nagyon szere, tem Rákosi eh társat^ meg a Pártot. Megnézek pináén szovjet filmet. ítészben az irt, pert most már van pénzem, de főképpen azért, mert nagyon széf etem azokat az embereket, akiknek szabadságunkat köszönhetem... ' — Hát kérem. 'Aejiál atthagytut abba, hogy az imperialisták irigylik mindazokat az' eredményeiét, amelyeket elértünk,, Mi azonffan nevt hagyjuk magurUcat és mifden erőnkkel azon leszűrni, hogy \arcoljunlf ellenük és ntegvédjülf azt, ami milida.nl/iunk szármára lef/szentebb: a pékét. Ezért kel! tmnden embernek aláírni <r« békéidet,.. Ugyebár övök. — bár falnfignnyien párton kívüliek — ugy föár önök is lesznek- szív epek aló ín ft a békeivet. Én azt hiszem, az itt e\mnnfdoit szavaimból világaitan megértették, miért kell aláírni a békeft:ejt. — Persze, hogy alóír \vj'c. Nagyon is örömmel írjuk alá. .Emma! — Hozd csak a tollat, meg* a Untál és közben mutasd meg a,\ népnevelő Előadás a szovjet állam ás jog iö téneterűl A Magyar Jogász Szövetség által megszervezett szegedi szovjet jogi tantoiyam keretében ez alkalomuia. a Magyar Történelmi Társulattal együttes rendezésben dr. Dón is György egyetemi tanár tartott elő- _ w adás, „A szovjet állam és jog törté, fe Az állami gazdaságok országos tanácskozásának első napja Szombaton reggel Budapesten a MÉMOSZ székháziban megkezdő, dött az állami gazdarágok dolgozóinak első országos tanácskozása, melyen Erdei Ferenc földművelésnete" címmel. Az ülést dr, B u z a László akadé. mikus, a Magyar Jogász Szövelség szegedi csoportjának elnöke nyitotta meg. A Magyar Jogász Szövetség kqepontjának képviseletében dr. Kovács István főtitkár — aki dr. Halász Pál főtitkárhelyettessel /együtt jelent meg az ülésen —, hangsúlyozta az élenjáró szovjet jog és jogtudomány tanulmányozásának fontosságát a magyar szocialista jogrendszer kiépítése szempontjából. Kívánatosnak mondotta, hogy a Párt útmutatása alapján megindull és sikeresen haladó szegedi szovjet jpgi tanfolyam anyagát az előadók a Délalföld más városaiba is vigyék ki és tegyék közkinccsé. Az előadás keretében — amelyen a Magyar Történelmi Társulat Dél. alföldi csoportját G. Fazekas Er_ zsébet professzor elnök képviselte, Bónis professzor kifejtelte: a szovjet állam- és jogtörténet a dialektikus és történelmi materializmus Szilárd alapján, az ellenséges ideológiákkal folytatott szívós harcban alakult ki. Követi azokat a rendkívül becses útmutatásokat, amelyeket a marxizmus-leninizmus tanításai, különösen majd Erdei Mihály földművelésügyi miniszterhelyettes tartotta meg beszámolóját. Az állami* gazdarágok eddigi fejlődéséről szólva elmondotta, hogy 1948 augusztus l.től 1951 április l-ig az állami gazdarágok területe tizenkétszeresére növekedett, a szántóterületé pedig az ország szántóterületének 6.5 százaléka. Nagymértékben növekedett az á latállomány in. 1950 január l-t(jl 1951 január l-ig a lóállomány két és félszeresére, s szarvsam arhaállo. mány két és negyedszeresére, a sertésállomány pedig köze) háromszorosára emelkedett. Erdei Mihály ezután a hiányosságokról szólott, majd a feladatokat ismertette. — Mindenekelőtt meg kell szilárdítani a vezetést és mindenütt érvényesíteni kell aa egyszemélyi vezetést. A feladató, hat azonban csak ugy tudják meg. valósítani, ha a gazdaságok vezetői szilárdan támaszkodnak az üzemi pártszervezetekre és érvényesi, tik a szovjet mezőgazdaság élen. járó tapasztalatait. A beszámolóhoz Számos •jelfr1*vő szólt hozzá. elvtársaknak az új hvfort, meg a! pedig I. V. Sztálin legújabb mun rádiót. Józsi, te is ird ald az ivet... Azért mondom neki, m.frt már a is elmúlt 16 éves. Ori osnak készül Soha sem mertemj volna a multbay arról álmodni.,hogy a fiamat tani'lrdhafom. Én és a feleségem ezekért az eredmérty/ekérl írjuk alá a békeívei. — Szabadság! Jóesfót! A •Piszontlátásra! í — Na, mit szól házzá aze.lvtárs? Ugye megmondUvm\ hogy nem a fró-isrv' f foglalás a fpntos, hanem, a lények konkrét megv&ágitása- Most ebbe a lakásba megifink he. Megnyomom a csengőt. < Csak semmi idegesség. Nyugalom elvtárs, nyugalom. Én is igv ketd,nm és ma mór mondhat cm. népnevelő vágunk .. k-i. kai és a .Párttörténet nyújtanak számára. 'Az előadó áttekintette az orosz nép államának és jogának történetét az osztályellentétes társadalmak korában, a prefeudális államtól a feudális szétdaraboltságon és a? ál. lami központosításon keresztül a polgári forradalmakig. Részletesen foglalkozott a Nagy Októberi Szo. cialista Forradalom előzményeivel és jelentőségével. Rámutatott arra, hogy a Szovjethatalom szétzúzta a régi államgépezetet és felépítette a szocialista szovjet államot és jogot. A Sztálin adta korszakfelosztást véve alapul, behatóan tárgyalta a Szovjetunió jogalkotásának egyes korszakait és befejezésül a Sztálini Alkotmány óriási haladó jelenségét méltatta PEDAGÓGUS ÍRJA HARCOLJUNK A DOLGOZATOK FORMALISTA OSZTÁLYOZÁSA ELLEN A „Köznevelés" január elsejei számában igen érdekes cikk jelent meg a magyar Irodalmi dolgozatok helyes osztályozásáról, amely már régi problémája pedagógusainknak. Elénk vl. ta indult meg éppen ezért a cikk körül, hiszen egyben a tanulók újszellemű nevelésének kérdéséről Is van egyúttal szó. A cikkíró, a vita kezdeményezője egyébként csnngrádmegyci pedagógus: Ökrös László elvtárs, aki jelenleg Bakson tanít és az alábbiakban ismerteti munkamódszerét. A magyar pedagógia fejlődésének legbiztosabb és legeredményesebb útja a szovjet pedagógia tanulságainak, kidolgozott módszereinek átvétele, illetőleg felhasználása. Azoknak a kérdéseknek önálló feldolgozása azonban, amelyek a magyar fejlődés sajátos viszonyaiból fakadnak, a magyar pedagógia, a magyar pedagógusok feladata. Ilyen kérdés az irodalmi dolgozatok osztályozásának, értékelésének kérdése. Nálunk az az eljárás alakult ki, amely a magyar do'goLEVÉL TITO JUGOSZLÁVIÁJÁBÓL A mi életünk keserű — mindenünket elviszik • ti-'' -de Jl&^fsÁjfjSyUA, •crtS- -4--71UCsmst^jsryi o ,JCedves húgom, sógorom és kicsi Lajosi Jelenthetem nektek, hogy egészségesek vagyunk, amit nektek is szívből kívánunk. Ti azt kérdezitek, hogy mi miért nem írunk, hát nálunk nehéz borítékot kap. ni és vártunk arra, hogy a fényképek elkészülnek és elküldhessük nektek. Azt írjátok, hogy az előző levélben küldtetek cérnát és tűt A cérna megérkezett, de a tű nem. Egy hízót vágtunk, abból 22 kiló zsírt kell beadni az államnak, ezenkívül füstölten és nyersen is a húst. Van még egy tehenünk és két lovunk, de ez nem lesz elég az ezévi beadásra. Az állam mindenünket összeszed, minden nélkül maradunk és az állam nem ad nekünk semmit. Minden a sza. badpiacon van, a mienket azt ingyen viszik el, egy méter női ruhaanyag 1000 dinár, A mi éle. tünk keserű, se zsír, se kenyér, nincs már mit eladnunk, mindenünket elvisznek, amit találnak. Most már nem írunk, fogadjátok üdvözletünket V. J." Ez a néhány sor, amit egyik jugoszláv dolgozó paraszt irt magyarországi rokonának, eleven b.zonyitéka mindannak a szörnyűségnek, amely töliink néhányszáz méterre, határainkon túl, Tito fasiszta uralma alalt történik. Nem emberi élet az, amibe a jugoszláv dolgozókat elnyomóik belekényszeritik. Rettegés és félelem, éhezés és rongyok — ezt adják Truman lakájai a jugoszláv dolgozóknak. Tű és cérna... egy tehén és két ló, ami nem elég az ezévi „beadásra" ... Ugyanezt a sorsol szánják nekünk is az imperialista fenevadak. Ezért kell erősíteni békénkel, ezért kell áldozatos harcot vívnunk az üzemekben, a földeken, a munka minden őrhelyén, ezért kell erősíteni hazánkat, néphadseregünket, ezért kell egyemberként harcbaszállni a béke megvédéséért minden becsületes dolgozónak hazánkban is. Egy a harcunk azokkal a jugoszláv dolgozókkal, akik nem tűrik a szolgaságot, akik küzdenek a rablók ellen, akik szélesítik az elszánt békeharcosok táborát Tito országában. Jobb munkánkkal őket is segítjük, még szilárdabbá tesszük hitüket a nagy Szovjetunió.vezette béketábor erejében, a fasiszta iga Úrázásában. Mert a jugoszláv nép győzni fog! > (jutatokat háromféle szempont alapján értékeli: egy jegyet ad a fogalmazásra, egyet a helyesírásra és egyet a külalakra. Ezen a módszeren beazonban zűrzavar uralkodik: vannak pedagógusok, akik a háromjegyes osztályzás hívei, mások az egyjegyes osztályzás mellett tesznek hitet stb. A dolgozatok osztályozásában éppenúgy, mint bármi más munkában, meg kell lennie a lehető legjobb módszernek, amgly minden más módszernél alkalmasabb a teljesítmények elbírálására. J

elenleg használatos módszere, ink formalisták, mert a tartalmi mondanivalónak, az eszmei tartálomnak semmi szerepe nincs bennük, viszont ugyanakkor azzal, hogy pusztán a ' fórmai tényezőket (fogalmazás, helyesírás, külalak) ve. szik figyelembe, a formának legalábbis túlzott jelentőséget tulajdo. nítanak. Ezek a formalista módszerek a burzsoá kultúrpolitika hagyományai s azt a törekvést tükrözik, amely a forma káprázatos bravúrjaival akarta a tömegeket csodálatba ejteni és a tartalmi kérdések fe. lől érdeklődésüket elvonni. Éppen ezért mozgalmat kel! indítani pe. dagógusaink körében ennek a módszernek az iskolából való kiűzésére! Mi az iskolai dolgozatokat nem ér--A lékelhetjük a Horthv-féle fasizmus idejéből ittmaradt elavult módsze. rckkel. 17an ennek a formalizmusnak * álcázott, tehát veszedelmesebb megjelenése is. Ez az a módszer, mely a tartalmi mondanivalót is osztályozza. A dolgozatra tehát négy jegyet ad (tartalom, fogalmazás, helyesírás, külalak). A veszély itt abban van, hogy a módszer az egyik formai tényezőt, helyesebben mind. egyik formai tényezőt külön is, egyenrangúnak tartja a tartalom, mai. A valóságban azonban a helyzet úgy áll, hogy minden dolgozat két részből: tartani és formai ele. mekből tevődik igen bonyolultan össze: a két tényező tehát: a tartalom és a forma, egyenrangú, egyen, lő értékű Igy tehát nem az a lényeges, hogy három vagy négy szempont alapján adunk-e érdemjegyet a dolgozatra, hanem az a fontos, hogy az értékelésben a tartalom és a forma milyen szerepet kap. a tartalom és a forma egyenlőségének elve hogyan érvényesül. Uzzel szemben a valóságban a t dolgozat nem három vagyv négy részre bontható, hanem ötre. Ez az öt elv, melye; külön is" kell osztályozni: tartalom, a szerkezet, a fogalmazás, a helyesírás és a külalak. Ebben a módszerben új a szerkezet önállóságának hirdetése. 'A' szerkezei önálló: nem tartozhat sem a tartalomhoz, sem a fogalmazáshoz, hiszen még az olvan egyszerű séma is. mint például a beve. zetés. előkészítés, tárgyalás, befejezés igen változatos tartalmi és fogalmazási megoldásokra ad lehető, séget Az irodalmi dolgozatokat tehát úgy kell osztályozni, hogy ez az öt elv kü'ön jegyet kanión. de a végső -íegv) jegv megállaoí'ásában • a formai tényezők egvenlők legyenek - —"rányos tartalmi jeggyel. LT-'ározott meggyőződésem, hogy ez a módszer a tanulók telje, sitményeit igen finoman képes 'él. birálni. s ugyanakkor. — mert sokféle szempont alapján értékel —, minden más módszernél nagyobb a nevelőértéke, azaz a tanulót cgvre naevobb teljesítmények elérésére serkenti. Ökrös László. „ A nagykirályhegyesi „Petőfi'. termelőszövetkezeti csoport is az élenjárók sorában van a tavaszi munkaversenyben. Tavaszi vetésük ütemtervét 79 százalékra teljesítet, ték.