Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

WW. ÍLMJLLS ML 7 Üzemeinkben a termelés fokozáiában nagy jelentősége van az újitá. soknak. Sokszor apró újítások, ész. j szeiiisítések többszörösen megköny.nyitijc. y dolgozók munkáját és kevesebb fizikai erővel, magasabb tel_ (cljesítinényeket érnek ci. Az újító yuizgal.o.m kiszélesítése hatalmas je. leniőséggel bir a dolgozók életében, de nagyjelentőségű az egész magyar népnek. Egv-egy újílás bevezetése azépt. nem közömbös, magának az újítónak sem, mert megkönnyíti a munkáját, magasabb teljesítményt ér el, tehát emelődik a keresete is. Népgazdaságunk előtt pedig azért je'cntös,, mert ötéves tervünket az újítások észszerűsítésének segítségével idő előtt ludjuk teljesíteni. • Így meggyorsítjuk hazánkban a szo_ ciglizmus építését. Éppen ezért a dolgozók Szegeden '"" is naponta számos újítást nyújtanak be (az üzemek újítófelelőseinek, hogy ézzél: is elősegítsék a termelés foko- zását, s ezáltal még keményebben vegyék ki részüket a békéért folyó • harcból. Az - újítófelelösök minden esetben lámogalják az újítókat, és munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a hozzájuk benyújtott újítások mie'őbb- elkészüljenek és hevezciésülikel emeljék a leemelést. a ,4a ú Után felelős lehecülle a» úlítómoagnlmat Nem (gv vqn azonban ez a Szege. <1. 'Ruhagyárban, áhol néhány héttel ezelőtt Kováés Gyülárié volt az új(felelős. Kovács Gvu'ánéhoz a dolgozók nem egész kél év aluli több mint kétszáz újítást nyújtottak be, amelynek legnagyobb részét már be is vezették az üzemben. Többi kö. zőtt Kertes Endre elvtárs az tizem szlahánovjstája is a benyújtott újí. fásainak köszönheti, hogy ma már az 1953 január havi tervén dolgozik. Kovács elvtársnő azonban nem állt hivatása magaslatán és az utób. bi időben a • munkaidő alatt való be. szélgetést sokkal többre becsülte, mint az újítások kivitelezését. Az újítások jelentőségét lebecsülte azzal, hogy — annak ellenére, hogy már két hónappal előbb tudta, neki március 14-én MÁV politikai iskolára kell mennie — egy nap alatt próbálta átadni munkakörét az utód. jának. „Elintézett ügyek" — elintéaetlenül A két hónap nem volt elegendő arra, hogy az elmaradt — benyújtott — újításokat kivifeleztesse, elkészíttesse, mert egyáltalán nem is törődött velük. Az „elintézett ügyek" között számos olyan újítást hagyott hátra, amivel egyáltalán nem is foglalkozott. Ha pedig megnézzük a' dolgozók állal benyújtott újítások benyújtási idejét, megállapíthatjuk, hogy azok közölt számos olyan van, melyet mult év november, október, sőt szeptember hónapban adlak be. Amikor 200 ásásaiéit „nem érdeket" Az egyik dolgozó újítása például egy kéllüs varrógép elkészítése, amellyel kétszázszázalékos eredA HÉT KÖNYVEI I '«: Az 'ircdaiomról (disaki 'Étiárt. T08 oldal, kötve 20 forint. A Bolsavikek Pártja a népgaz dá.-árr helyfeállílásának békés munkájára való áttérés időszakában (1921—-1925.) segédanyag a SzIC(b)P története tanulmányozásához. 198 oldal, fűzve 5.50 forint. Göácsol György: A békehare és rz Egyesült Nemzetek Szervezete. (•Nemzetközi kérdések 55. sz.) 198 oldal,-fűzve- 5.50 forint. Szépirodalmi könyvkiadó . Jóx+f Altílu válogatóit versei. (Szépirodalmi' kiskönyvtár 14—15.) ÍOO: oldal, fűzve' 3.20 f orírft. Mihale Aurél: Árvíz (két elbeS/ikra könyvfc'atfó széles). 102 oldal, fűzve 7.30 forint. Román köllök antológiája. 316 oldul, fűzve 25 forint, kötve 30.50 forint. Művelt Nép köny vkiadó Csárdások (Magyar társasláncok.) 32 oldal, fűzve 3 forint. Valitól Iván Péter: Telefon és táviró. (Természettudományos kiskönyvtár 70. sz.) 44 oldal, fűzve 1.40 forint. ' Fis" G.j Szovjelemberek-. 200 oldal. fűzve 11.20-forint. Sleinhaus: Matematikai kaleij doszkóp. 160 oldal, fűzve. 21..20 fo,-; rint, • ' ményt tudnának elérni, Kovács Gyulánénak azonban ez sem volt jelentős újítás. Egyáltalán nem törődött azzal, hogy a több mint 10 beadott újításnak napvilágot ls kellene látnia. Az újítókat nem értesítetté a benyújtott újításuk sorsáról, vagy ha ezt egyes esetekben meg is tette, „majd foglalkozunk vele" rálaszszil intézte el. így történt meg, hogy az utábbi időben a dolgozók egyáltalán nem* is mutattak be djft&st, és ha született is az üzemben egyegy jó ötlet, elvetették annál az ok. nál fogva, hogy „minek, hisz úgy sem lesz belőle semmi." Egy év 6ta hevernek újított alkntréeeek a femek kömött Kovács elvtársnő nemcsak ezeket a hanyagságokat követte el, Körülbelül egy évvel ezelőtt elkészítés végett a Fémipari Egyesülés II számú telepén megrendelt egy lyukas/tó és karikázó gépet. 'A' gép és alka'részei röviddel a megrendelés után elkészüllek és azóta is ott hevernek t többi lom kőzött, mert nem törődik velük senki. Kovács Gynláné ezzel a hanyagságával töbhtízezer forinttal kárösí. tolla meg a dolgozó nép államát. A párttaerveaet éa aaÜB felelőaaége Ebben az esetben természetesen nemcsak Kovács Gyulánét terheli a felelősség. Hibás ebben az üzemi pártszervezel és az üzemi bizottság is, - mert nem ellenőrizte Kovácsné munkájál és nem törődött úgy az újítómozgalom kiszélesítésével, aho. gyan azt a dolgozó nép államának érdekei megkívánják. Az üzemi pártszervezetnek és az üzemi bizottságnak « legrövidebb időn belül ki kell javítania ezt' a hibáját és az eddiginél sokkal többel kell törődnie az újításokkal. Ezen belül pedig feltétlen töbfe támogatást kell nyújtania az újítófelelősnek a nehézségek elhárításában Szükséges az, hogy rendszeresen C]ienprizzék a; újílófelelős munkáját, mert vétkes hanyagság, és a szabotázzsal egyenlő az. amikor — egy •o'v.an ielentös üzemben, mint a Szel gedi.••Ruhagyár — aká.r tudatosan, akár nődig felmcrheléflen. némtőfrö al .cUnrvus mozgalmaj- , .., diimfé.maL cUurvasztják az... újító ő. 1 I LEGYŐZHETETLEN VÁROS A film egyik érdekes jeleneiéi ábrázolja a kép. Az 1955, augusztus-szeptemberi varsói felkelés után egyre nagyobb méretekel öltött a német fasiszták kegyetlensége a város lakosságával szemben. A felkelés alkalmával több mint 200 ezer embert öllek meg. Azokat pedig, akik életben maradtak a csaknem egymillió lakosi számláló városból, kiűzték lakóhelyükről és koncentrációs táborokba zárták. Az ezt követő idő volt Varsó drámájának utolsó felvonása: a városi előre elké. szítetl terv alapján a földdel egyenlővé tették a nácik_ A szovjet főparancsnokság ekkor átcsoportosította erőit, hogy újabb, hatalmas támadásba lendüljön, melynek célja Lengyelország és elsősorban a sokat szenvedett Var.só felszabadítása. A Visztula jobbpartját elfoglalják a Vörös Hadsereg és az első Lengyel Hadsereg hadosztályai. Az első Lengyel Hadsereg a Szovjetunióban alakult meg és akkor már több mint egy éve harcolt a szovjet csapatok oldalán. A fasiszták Var. sóban épített erős védelmi vonala rövid jdöre megakasztotta a felszabadító seregek előny omulását. Tfzt az időt használták fel a fasiszta egységek arra, hogy „végleg likvidálják" a várost. Felrobbantották és felgyújtották a még megmaradt házakat és ezt megelőzően kifosztották a városi, .elvittek mindent, amit a lakosság mig hátrahagyott. A romos, igő, füstölgő Varsóban látszólag csak a gyújtogató és fosztogató fcusieZta csapatok tartózkodnak még. A valóságban azonban a romok között még emberek bújkálnak várják felszabadulásukat és többen fegyverrel a kezükben harcolnak, hogy a felszabadulás minél előbb bekövetkezzék. Ezeknek az embereknek a szabadságért folytatott küzdelemről szól a „Legyőzhetetlen város" című film. A film előterében ez a néhány — a felkelés után Varsóban maradt — ember áll, a film fölémája azonban maga a történelem, mely hiteles képel fest a háború legborzalmasabb napjairól. k A lengyel filmgyártás ezzel a filmmel is eleget tett annak a feladatának, hogy az emberiség emlékezetébe idézze a német fasizmus legszörnyűbb tetteit. Több mint hat esztendő telt 'el Varsó szétrombolása óta. A Szov• I jetunió felszabadító harcának és további állandó segítségének eredményeképpen a lengyel nép felszabadult. Fővárosát újjáépítette és Varsó ma jelképe a nép legyőzhetetlenségének és egy szabad nemzet kimeríthetetlen alkotóerejének, A filmet a Lengyel Filmhét alkalmából ma, vasárnap este 7 órakor ünnepi díszelőadásban mutatja be a Szabadság Filmszínház. A díszelőadáson megjelenik a lengyel filmművészeti delegáció is: Leslaw Woytyga, a „Film Polski" igazgatója, Jan Rybovski filmrendező, Danuta Szaflarska és Mária Tomaszoeska filmművészünk, továbbá Georg Duszynski filmművész. Képviseltetik magukat a díszelőadáson a Magyar Dolgozók Pártja Csongrádmegyei Bizottsága, Szegedi Városi Pártbizottsága, Szegedi Járási Pártbizottsága, a Szegedi Városi Tanács, valamint az üzomek, honvédség és fegyveres alakulatok, hivatalok, intézviények és tömeg szerv ez etek. A díszelőadás előtt a zenekar eljátssza a magyar és a lengyel himnuszt, utána Lengyel Mária elvtársnő, a Szegedi Városi Pártbizottság tagja mond üdvözlő beszédet, amelyre Leslaw Woytyga a „Film Polski" igazgatója válaszol. MIÉRT CSÖKKENT AZ ÚJÍTÁSOK SZÁMA A SZEGEDI RUHAGYÁRBAN? EZ TÖRTÉNT A HÉTEN Igor Mojszeje-u-vezette Népi Táncegyüttes tagjai ill-tarlózko. dásuk második napján séta keretében megtekintették Szegedet, Képünk bálról jobbra a Tisza-párton sétáló Lev Galanov művészi vezető aszisztenst, Zinaida NyUcityinát, a nagysikerű tatártáne szólótáncosnőjét é» Afz.rapdr Ukotiésevel, az együttes irodaimi- vezetőjét ábrázolja. ' - •• Mihail Csepelov ifjúmunkás gyár üzemi iskoláját. Azóta, mint egyik legkiválóbb teljesítményeket siti a tervelőirányzatot# A képen delit a formázáshoz. 1959-ben végezte el a minszki autó. formakészítö dolgozik. Ma az üzem elérő munkása. Tervszerűen telje. Mihail Csepelov előkészít egy mo» Országunk minden dolgozója egy„ hangú lelkesedéssel írja ala a béeegyezményt követelő felhívást, Jnepi pillanat az, amikor sor ke. rül egy-egy békeiv aláírására, mert lindenki érzi és tudja, hogy az •láírások száz- és százmillió ja meg. kadályozza az imperialista agresz.ziót. Képünkön Szénási György, a zegedi Alkotmány-tszcs tagja írja alá a békeívet. Munka közben írja alá az ívet, hogy ezzel is . mintegy ihangsúlyozza: nemcsak aláírásául. de több és jobb munkájával is arcol beleinkért, boldog jövőnkért. Mellette Szabó János, az Alkot, -aány-tszcs tagja és Császár Járébs, ' röszkei tszcs tagja, valamint a kis Faragó Jóska. Miklós Sándort nz Alkotmány- és Makra Ferenc, a , öszkei tszos tagja figyelemmel ki. sérik munkatársuk aláírását. Felső .képünkön Sárkány László elvtárs, a Berlini Munkáskonferencia magyar küldötte beszámol a munkáskonferencia határozatairól Alsó képünk Sárkán;/ László elvtárs hallgatóságát ábrázolja. Mindkél kép a'sZétfedl Te.dilkombinát kultúrlirniébcn mcijiártotl béke gyűli, sen készüli".- . -.