Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

6 VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS 19. TANUL, SZÓRAKOZIK SZEGED tt«Mu'*m/n üzemi könyvtári lantoiy moi InúLanaK az Egye emi Könyvtár dolgozói A szegedi Egye­temi Könyvtár nagy fejlődésen, átalaku­lása^ ment át a felszabadulás óta. Megváltozott a könyvtár olvasóközönsége, de meg­változtak, gyarapodtak a köny­vek is. A marxista-leninista köny­vek, a szovjet szépirodalom, a ha­ladó magyar írók müvei nagyban megkönnyítik a dolgozók munká­ját. A könyv a tudás fegyvere és ezt felismerték a dolgozók Ezt bi­zonyítja az is, hogy amíg 19'.5— JíO-ban tízezer olvasó, 29.117 köny­vet olvasott, most az 1919—50-es évben 81.003 olvasó 5,1.1,97 köny­vet olvusott el, tehát az olvasók szúrna több, mint. a háromszorosára nőtt a hat év alatt. Ez idő alatt 80 ezer darab új könyvvel gyarapodott a könyvtár. A könyvtár dolgozói uz elmúlt év alatt szoros kapcsola­tot teremtettek a 16 nagyüzemi könyvtár vezetőjével Segítik mun­kájukat, tanácsokkal látják et őket az üzemen belüli könyvtárpropa­ganda fejlesztésében. Eljárnak az üzemi könyvtári napokra, és otí átadják munkamódszereiket, hogy ezzel is könnyítsék és előbbre vi­gyék az üzemi könyvtárosok mun­káját. Ennek érdekében indítanak most 'egy 20 órás üzemi könyvtári tanfolyamot, aliol minden üzemi könyvtáros résztvehet. Nyáron az új szegedi szabadtéri színpadon tartanak előadást a Nemzeti Színház művészei ST-'JÚA Szegedi Nem­[JmTm** Állami Szín­w^ri/flpKj ház a felszabadulás li^ s. r .Kjr V utan a dolgozók tulajdona lett. Ezt kezdetben nem ér­tették meg teljesen a dolgozók. Hiába mutatták be a legjobb színdarabo­kat. bizony 1946-ban volt olyam elő­adás, amelynek csak 33 nézője voll. Ez is a mult bűneit mutatja, mert akkor kirekesztetlek a do ­gozókat a színházból. De most már tudják a szegedi dolgozók, mit jelent az. hogv nuénk a szin ház. Az 1960—öl-e? színházi évadra már 7000 bérletet váltót tak, még az előző évben ötezrei. A bérlők 92 százaléka üzemi dogiozó. A jövő évre még na­gyobb tömegeket szerveznek rendsezres színházi látogatásra, ugyanis tízezer bérlő szervező, rét vették tervbe. A dolgozók szerelik a szinr.ázai. Ezt bizo­nyltja az is, hogy februárban 2 ez< r 152. márc'ush&r már 30 . ezer 261 néző véry az előadásokat. A jövő színházi v. re megszervezik a rendszeres if­júsági eiŐ idés«kat is. hogy a tanulóifjúság minden darabot if­júsági előadáson nézhessen meg. A jövöévi műsoron szerepel négy operett, három opera és nyolc próza. A szinház vezetősége terv­be vet te, hogy amíg lehet, a nyá­ron az újszegedi szabadtéri szin. padon tartanak előadásokat és vasárnap délelőtti hangversenye­ket is. A dolgozók igy gyönyörű környezetben élvezhetik a művé­szek játékát. A jövő színházi évad hosszabb lesz, 11 hónapig tart majd, igy csak egy hónapig lesz zárva a szinház kapuja, ame­lyet népi demokráciánk nyitott meg a do gozólt széles tömegei előtt. Az április 4-i felajánlások során megjavult a tanulmányi eredmény az Iparostanu'ó iskolában Az Ipari Tanuló, iskola diákjai ta^ nulmányi ered­ményük megja. vitását vállalták április negyedi­kére. felszaba­dulásunk ünnepére. „Harc a /jeles osztályzatért" ez volt a ver­seny jelszava A versenyt a H/a. VUSIN z'ergá'yoe osztály indította el. Februárban a jeles osztályza. tokból egy tanulóra 1.25 százalék jutott. Április 4-re 1.82 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy « tanulmányi eredmény márciusban 6.8 százalékkal javult. Tanu'mányi eredményük a szegedi iskolák kö­zölt a legjobb. 3.8 százalék. A mostani iparostanulókat szeretik, megbecsülik a do'gozók Államunk pedig minden területen segítséget és támogatást nyújt nekik. Ezt a segítséget azzal hálálják meg, hogy tanulnak, igyekeznek jó szakmun. kasokká válni, hogy jó munkájuk­kal minél hamarabb klvehessék ré szűket a szocia'izmus ép'tésébö'. Az iskola tanulói minden hónapban kollektiven egyszer színházba és egysz-r moziba mennek. Élénk sportéle' fn'yik az iskolában. Eb­ben a tanévben önálló sportegye­sületet alakítottak. A tanulók szá mára államunk biztosilota a to­vábbtanulás lehetőségét. A tanu'ók különböző szakiskolákon tovább fej'csztbrtlk tudásukat. Uirek a szegedi mozikbol A szegedi mo­zikban a Magyar­Szovjet Barátsági Hónap alatt 91.231 dolgozó volt mozi­_ _ ban. A műsorból ki­emelkedett a „Különös házasság", amely bebizonyította, hogy a szovjet filmek és művészek út­mutatása nyomán milyen hatal­mas utat tettünk meg az elmúlt hat év alatt filmművészetünk fejlesztése terén. A filmet szere­lettel fogadták a szegedi dolgo­zók. A szovjet filmek közül a „Bátor embereid' és a „Polyom­kin-páncélos" arattak nagy si­kert. A dolgozók szeretik és érté­kelik a szovjet színészek művé­szi játékát, tökéletes, a termé­szet szépségeit híven visszatük­röző felvételeit. Az elmúlt héten a Fáklya-moziban magyar kis­film.-hetet rendeztek. A kisfü­' mek a Szovjetunió szlahánovis­táinak módszereivel dolgozó bri­gádokat mutáltak be. Maximen­kó módszerével dolgozó kőműves­brigádokat és Panyin elvtárs, szovjet sztahánovista mozdony­vezető módszerével dolgozó ma­gyar vasútasokat mutattak be munkájuk közben. ]ÓL SZEREPELNEK A SZEGEDI ÉNEKKAROK Tömegkultúránk fejlődésének egyik bizonyítéka, hogy az elmúlt években számtalan kiváló énekkar alakult. Az Iparostanuló Iskola tanulói is a tanév elején ala­kítottak énekkart, amlynek már 70 tagja van és sikerrel szerepeltek az elmúlt kultúrversenyen, mert beke­rültek a városi kultúrversenyek döntőjébe. De nemcsak a fiatalok, hanem az üzemek dolgozói is szám. tadan énekkart alakítottak már. Példa erre a Szegedi Kender és az Újszegedi Kender dalárdája is, ame,yek már a rádióban is szere­peltek. A kisiparosok énekkara ha­talmas egységet képez, kiválóan szerepeltek a Magyar-Szovjet Ba. rátsági Hónap záróünnepélyen. Á férfi/kar külön is önálló énekkart képez, olyan nagy tagjainak lét­száma. Ezek a példák is mutatják, hogy dolgozó népünk szereti a mű­vészetet. az éneket, a zenét s igyekszik továbbfejleszteni, szocia­lista tartalommal megtölteni népi kultúránkat. Szalma Rózsa Fos ét és Dentt.s elvtársak nyi atkozatai MacArthur leváltásáról Newyork (TELIii'MESS). WiUiulu Z. Fostcr, aki az'Egyegült Államok Kommunista Pártjának elnöke, Mac­'A'rthur eltávolításával kapcso'atban nyilatkozatot lett közzé MacArthur ' működése — á'lapito'.ta meg Fostcr I —, különösen a koreai háború ki I törése ótp — arra irányult, hogy kiterjessze a háborút Ázsiában és így siettesse a harmadik világhábo. rú kirobbanlását. A népek MacAr­thur elmozdítását a béke erői győ­zelmének tulajdonítják — mini ahogy kétséglelen. hogy MacAr'.hur dicstelen eltávolítása összefüggésben áll a világszerte megnyilvánuló til­I takozással. Súlyos hiba lenne azonban ebbő arra következtetni, liogv av háború veszélye most már elmúlt. A való­ság az, hogy Truinan és MacArthur nem arról vitázott, hogy háború legyen-e vagv sem, hanem arról, hogy hol indítsák meg a háborút. Mac'A'rthur egyik tagja annak a A TANÍTÓKÉPZŐ DÍSZ-SZERE EZETE legutóbbi taggyűlésén foglalkoz­tunk a békeivek aláírásának jelen­főségével. Szántó Katalin DISZ tit­kár beszámolójában elmondotta, hogy® egyre élesedő nemzetközi helyzet a tanulókat is arra köte­lezi, hogy' a tanulmányi eredmé­nyek és a tanulmányi fegyelem megszilárdításával még fokozottabb mértékben vegyék ki részüket a békéért folytatott harcból. Elmon­dotta, hogy a II. c. osztály érte el a legjobb tanulmányi eredményt, a fegyelem megszilárdításában a II.b, osztály jár az élen. A hiányzások kiküszöbölésében a II. a. érte cl a legjobb eredményt, de nagy fejlő­dés mutatkozik a III. b. osztályban is. A vándorzászlót továbbra is a II. b. osztály tartja meg. Gál Júlia hozzászólásában el­mondotta, hogy az utóbbi időben tanulmányi eredményében vissza­esés mutatkozik. de megfogadja, hogy kijavítja hibáit. Oláh Murgit a békealáírásgyüjtés fontosságáról beszélt. — Nrkiink fiataloknak azért kell aláírnunk a békeivet, mert ezzel bcztosltjuk bo'dog jövőnket — mon­dotta. Azzal kell megmutatni béke. akaratunkat, hogy fokozzuk tanul­mányi eredményeinket. Ez a" taggyűlés is hozzásegített bennünket ahhoz, hogy még iobbnn megtudjuk oldani azokat a felada­tokat, amelyeket a Párt á'lí'ott a fi„.„,„k clé­VINCZE MÁRfÁ Tanítóképző II. d. belolyásos imperia.isla csoportnak, amely a világháborút Ázsia meghó­dításának megkísérlésével akarja ki. robbantani Ezzel szemben — folytatódik Fos. ter nyilatkozata — Truman azok. nak a monopoltökéseknek követeié­séf támogatja, akik úgy vélik, hogy a világ meghódítását Európa lero­hanásával kell megkezdeni. Truman kormányzata tehát ezzel az intéz­kedéssel nagyobb lendületet akar adni az USA, Nagyhritannia és Nyu. gat-Németország militarizá'ására irányuló tervek megvalósításának és így még fokozottabb iramban akar felkészülni a Szovjetunió és a népi demokráciák e'leni háborúra Euró. pában. A világbéke érdekében fokozni kell a harcot és meg kell hiúsítani a Truman kormányzat katonai ter­veit, amelyek még nagyobb fenyege. tést jelentenek a világbékére —> fe­jeződik be Fostcr nyilatkozata. Eugene Dennis elvtárs, az Egya. sült Államok Kommunista Pártján nak főtitkára nyilatkozatában a többi között kijelentette, hogy Mac­Arthur tábornok elbocsátása többet kell, hogy jelentsen, mint egyszerű parancsnokváltozást. A népnek kő. vetetnie kell, hogy ez az intézke­dés első lépést jelentsen a koreai háború befejezésére irányuló tár­gyalások megkezdéséhez, a katonák hazaszállításához, a távolkeleti béke biztosításához és az ENSZ-nek az alapokmány szellemében történő újjászervezéséhez a népi Kína bevo­násával. Az amerikai nép egyre job­ban szembefordul a Truman—Dul. les kélpürti háborús politikával. A nép békét akar, nem csupán Ázsiában, hanem az egész világon. Nem akar harmadik világháborút sem Mac'A'rthur kezdeményezésére Ázsiában, sem Eisenhovcrére Euró. pában — hangoztatta Dennis. A békealáírásgyűjtés óta fokozott lendülettel teljesítik május 1-i munkafelajánlásaikat st Déma cipőgyár dolgozói A Délmagyarországi Cipőgyár dol­gozóinak nagy része aláírta már a békeivet. De nem elégednek' meg azzal, hogy aláírják a békefveket, hanem fokozzák munkájukat is, mert tudják, ezzel is a békéért har. colnak. Május l-re, a dolgozók nagy ün. nepére hosszúlejáratú versenyszer­ződéseket kötöttek. De nemcsak mennyiségi, hanem minőségi és anyagtakarékossági versenyre is ki. hívták egymást. A szabászműhelyben dolgozik Gombkötő István. December­ben jött ide az üzembe s ma már az egyik legjobb dolgozó, fi éri el a legmagasabb százalékot ebben az üzemrészben a termelés és az anyagkihasználás terén. Munkamód, szerét átadta a többi szabász tár­sának is. S így az átlagteljesít­mény százaléka is emelkedett. Má­jus 1-i munkafelajántásában 188 százalékot vállalt, ezzel szemben máris felülmúlta vál­lalását. A II. Pártkongresszus tisz­teletére Budapesten rendezett kiál­lításon, amelyen a hulladékanyag­hól készült használati cikkeket ál­lították ki, első dijat nyert egy tel. jesen hulladékból készült női cipő­vel. Ezért 500 forint jutalmat ka­pott. Búló Anfalné segédmunkás, gépsirfoló most a gyár egyik leg­jobb dolgozója, sztahánovistúja. Jós munkája mellett nagy gonddal ta­nítja a hozzá beosztott munkatár­sait. — Az elsők közölt frtam alá a békeívet — mondja. .— Ilyen meg. becsülésbeu sohasem volt ínég ré­szem. Mindenki szeret, a munkám­nak van értelme és van értéke is. Erre is gondoltam, amikor aláirtam a békeivet. Megfogadtam, hogy munkatársai, mat segíteni, munkamódszeremet át­adom. A május 1 tiszteletére 130 százalékot vállaltam, de már a mos. lani teljesítményem is 148 százalék. Igyekszem munkámat továbbra is fokozni, hogy méltó lehessek a szov­jet sztahánovistákhoz. Görög Jánosné gépi buk­koló is segédmunkás, de olyan jól dolgozik, hogy sztahánovista okie­vetet kapott. Nem elégszik meg el­ért eredményeivel, munkateljesít­ményét állandóan fokozza. Átlag­teljesítménye 138 százalék volt, de a mostani versenyben elérte a 150 százalékos átlagteljesítményt is. 'V talp, kéreg, talpbélést vágó és előkészítő műhelyben főleg a hulla, dék csökkentésre, anyagkihaszná­lásra és a minőség javítására tőre. kednek. Vigyáznak arra, hogy egyet, len hasznátható darab talp se ke­rüljön a szemétre. Gondosan össze­gyűjtik s eljuttatják olyan cipő­gyárba, ahol fel tudják használni gyermekcipő készítéséhez. A május 1-i versenyben pedig a legjobb ered­ményt ért el B ó d i s Sándor 116 és Balogh Vincze 115 szá. zalékos teljesítményével. Pénteken a cvikkoló műhelynek kedves látogatója volt, egy bajtárs, aki itt dolgozott az üzemben. El-1 iött meelátoaatn: dolgozó társad. akik szeretettel fogadták. Elbeszél, geltek a békeharcról s a termelés problémáiról. Abonyi József (gy beszélt. — En is aláirtam már a békeivet. De munkámmal is be akarom bi'zo. nyftani, hogy békél akarok. Május l-re vállaltain, hogy 130 százalékos teljesítményemet 5 száraiákkal fe'eme em. Már eddig is 140 százalékot értem el. Az üzem összes dolgozója igyek­szik jó munkájával és anyagtakaré­kossággal résztvenni az ötéves terv végrehajtásában. Ezt bizonyífja az is. hogy az előző negyedévi tervelő­irányzatukat 109 százalékban telje­sítették. Megtakarítottak 871 pár ci­pőfelsőrészhez szükséges anyagot és 243 pár cipőhöz való talpat. A DEMA-cipőgyár dolgozói to­vábbra is járjanak élen a május 1-i munkafelaiántások teljesítéséért foly. tátott harcban, hogy ezzel is hozzá­járuljanak felemelt ötéves tervünk végrehajtásához. A szabadon eladott tojás utárt nem kell kiállítani „C" vételi jegyet A fö ldm fi vesszövet k e ze t ek a szabadon eladott tojás után az élelmezési miniszter intézkedé­sére ,.e" vé'eli jegyet kiállítani nem kell. Ezután csak a kö. telező beadásra átadott tojás után állítanak ki ,.B"" vételi je­gyet. Ezzel a tojás átvételét megkönnyítették, mert a terme, löknek nem kell várni a vételi, jegyek kiállítására, s a föld­művesszövetkezet is sok feles, leges munkától mentesül. A Szegedi JNemzeti Színházról i. iyr INTEGY 16, illetve 20 elő­adásban játszott a szegedi Nemzeti Szinház a közelmúltban két — művészi életünk terén igen jelentős — darabot: „Áz élet hid­já"-t. és az ,,'A'ranycsillag"-ot. A kettőt bátran állíthatjuk egymás mellé nemcsak azért, mert a szín­ház műsorában egymás mellett sze. repelt, hanem azért is, mert mind­kettő értékére rávilágít az a tény, hogy írójukat (Háv Gyula, Hámos György) ezért a munkáért jutal­mazta meg Kossuth-díjjal Népköz­társaságunk. Nem véletlenül történt ez így, mert hiszen mindkét mű út­törőnek számít a maga területén: mindkettő sikeres alkotása mindin­kább kialakuló drámairodalmunk­nak, illetve a — mondjuk meg — egyelőre még nehezen kibontakozó, újstilusú magyar operettnek. Szokatlan dolog talán egymás mellé állítani drámát és operettet, pedig a kettőnek legfeljebb bizonyos fokig az eszközei mások, de céljuk­ban azonosak, irodalom- és művé­szetpolitikai szempontból tökéletc­sen megegyeznek. Uj magyar szín­játszásunknak — bármilyen műfaj, ró! is legyen szó — békés alkotó­j munkánkat, a szocializmus építését, a béke védelmét s ami mindezekkel elválaszthatatlanul összefügg, a Szovjetunió iránti szeretet elmélyí­tését kell szolgálnia. Formálódó éle. tünk új hőseit, a szocializmus hős építőit, védelmezőit és ennek az életnek nagyszerű pillanatait, ese­ményeit kell megragadnia, színpad­ra vinnie. Ezt tette Ilay Gyula és Hámos György is — egyikük a drá­ma, másikuk az operett területén Tegyük azonban hozzá azt is, hogy mindezt művészi eszközökkel tették, — éppen ezzel teljes értékűek da­rabjaik —, mert hiszen maga a té­maválasztás még édeskevés lenne és a „legszocialistábban" hangzó szóla. mok sem szolgálhatják sem a béke védelmét, sem a szocializmus építé­sét, ha papirosfigurák szájából hangzanak s 1)0100111 eisemaninihá. lyos operettek csupán helyzetkómi. kumokra építő, erőltetett módszerei­vel dolgoznak, — amint sajnos, sok erénye mellett is megmutatkozik ez a szegedi Nemzeti Színház most műsoron levő operettjében: a „Pa­lotaszálló"-ban. AZ ÉLET HÍDJA"' és az „Arany­csillag" művészien, a szocia. lista-realista művészet eszközeivel tesz eleget dolgozó népünk ilyenirá­nyú igényeinek, szórakoztat és erő. sit a békehareban. Egyúttal mind. járt elmondhatjuk azt is, hogy a szegedi előadás méltóképpen járult hozzá ehhez a törekvéshez. Mindkét darab egyébként rendkí­vül időszerűén mai darab. „Az élet hídja" ugyan néhány évvel ezelőtt, re visz bennünket vissza, a Kos. suth-híd építésének kemény küzdel­mekkel teli korszakára, de monűn­nivalójáhan, lényegében mégis dön­tően mai Hiszen m a is azt a hősi erőfeszítési — ha lényegesen jobb. kedvezőbb körü'ménvek között is — kívánja meg tőlünk a szocia­lizmus építése, mint akkor és a harcról, az ellenséggel szembeni küzde'emről, ezzel együtt a még nem eléggé öntudatos dolgozók szívós fe'világositásáról ma sem szabad egv oil'anatra sem megfeledkez­nünk. Bátor, harcos magatartásra tanítanak ma is bennünket n Kos­suth-híd énítőinek alakjai és a fej­lődés, amelyet azóta elértünk Pár­tunk ió munká lápos Rákosi elvlárs éleslátású veze'ésére figye'meztet. nek. Háv Gyula darabja kitűnően elősegíti mindezek észrevételét és rendkfvii' köriil'ekín'ően gondosko­dik arról hogv nz akkori ese­ményekben feFsmerjük mai tennivalóinkat. Éppen ilyen — hogy úgy mondjuk — mozgósító ereje van Hámos György emelkedetten derüs operett­jének is. Középponljában a tiszti­iskolások állanak, vagyis néphadse. regünk még fokozottabb megszeret, tetése a cél, de emellett a falusi osztályellenség, a kulákok és a mult. hói ittmaradt dzsenlri Horlhy-tisz* tek aknamunkájának" bemutatása is ügyesen illeszkedik a darab egysé­gébe, Humora egyáltalán nem ön. célú, bár a szövetkezeti borbélyüz­letben játszódó jelenetnél az a né­ző érzése, mintha csupán a nevette­tés kedvéért került volna ez a rész a darabba, hiszen egyébként nem tartozik szervesen az operett egé­szének mondanivalójához. Az operett egyik fővárosi kritikusa a darab 'cgjclentősebb érdemei közé sorol, ja azt a tényt, Hogy először lépett magyar operettszínpadra olyan ka­tona. aki népének hű fia, nem dzsentri botrányhős, nem ütődött újonc, nem részeges őrmester. Egy. á'talán nem von le nz operett érté­kéből, ha ezt a föltétlenül helyes megállapítást még azzal egészítjük ki: mindez alapvetően azért vált le­hetővé, mert ma már honvédségünk tisztikarában is valóban a nép hű fiai szolgálnak és dzsentri botrány, hősök, részeges őrmesterek nem mállók a Néphadsereg egyenruhá­ié 1ZOMOLY; — az adott lehetősé, gek mellett is — elmé'yedl munkáról tanúskodtak mindkét da­rab szegedi előadásai. „Az élet híd­ja" rendezésénél Körmöczj László, nak sok kiilső nehézséggel is kellett megküzdenie, de ez jóformán egy­általán nem mutatkozott meg az előadás során és valóban élményt nyújtó játékot kapott a közönség. A főszereplő Bódogh Mihály alakját Kőszegi Gyula sok melegséggel és tehetséggel formálta, dé le kell szok. nia az indokolatlanul patetikus hangsúlyozásról amely erősen ron­totta ennek a kiegyensúlyozott, régi harcos kommunista munkásnak a hiteles ábrázolását. Ez az álpateti­kusság nem egyedül álló. Ez jelent.

Next

/
Thumbnails
Contents