Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

•WWWfAfr, !ML itpiUMS lt. 7 Szovjet tapasztalatok alapján végzik a kísérleteket a székkutasi Gyapottermesztési Kutató Intézetben Hl te? Az Azerbajdzsán Szovjet Szocialista Köztársaság kolhozaiban megkezdődött a gyapot ültetése. A kolhnzpuraszlok, hogy minél gaz. dugabb terméseredményeket érjenek el, gondosan trágyázzák a földet. Speciális gépek segítségével új, úgynevezett „Humbrln" nevű anyaggal trágyáznak. A „Humbrln" a kőolaj egyik mellékterméke, amely a trá. gyázásnál jól bevált és lényegesen emeli a gyapot terméshozamát. A székkutasi Gyapottermesztés! Kutató Intézetben a nemesítés és termesztési kérdéseken kívül a gyapotműveléJt gépesítő, szervezési, munkaügyi problémákkal is foglalkoznak. Idén hazánkban 50 ezer holdon termelünk gyapotot. Jó termelési eredményeket csnk a szovjet tapasz, látatok minél fokozottabb felhasználásával, gondos munkával tudunk elérni. Saarlet tapasztalatok alapián emeljük a gyapoitermést Az. intézetben eddig végzett ku. 1 tató munka alapján sok nj mód- | szert veze'.ünk be a gyakorlatban. ' Ősszel a trágyázást szovjet tapasztalatok alapján végrzték el A régi módszertől eltérően — nem a szántás tetejére szórják a műtrágyát, — hanem szántás előtt tették ki a földre és előhántoló ekével beleszántották a talajba. Ez a trágyázási mód már tavaly a kísérteti parcellákon 16—26 százalékkal több termést eredményezett. Igen fontos, hogy tavasszal a vetés előtt simítózzanak. Igy sokkal több nedvességet tud a talaj tartalékolni, 1948 óta folynak kísérletek azirányban, hogy kitenyésszék a nálunk legtöbb termést hozó gyapotfajtákat. Az 1949. évi termésből az ország egész területéről 100.000 anyatövet vizsgáltak meg az intézetben. 1950.ben az ezekből kiválogatott többezer elit-tövet ültették ki. Idén ezeket ú'ból megvizsgálva a legjobb néhány száz tövet teityésztik tovább. A cél: olyan gyapotfajta kikutatása, amely a tenyészidő megrövidítése mellett mi"''-"főleg jobb és több termést ad. Újítással végaik a cserepes talaj feltörését A mag elvetése után fontos különösen az agyagos talajon előálló úgynevezett cserepesedés feltörése. 'A' cserepesedés alatt megsérül a növény, de könnyen be is fulladhat. A feltörést két nap alatt el kell végezni, minden nap késedelem további 5—10 százalékos termésveszteséget jelent. Ezt a munkát eddig vagy kapával, vagy Zehetmeyer-hengerret végezték. Ez a henger igen súlyos, megnyomja a talajt és sok kárt okoz a növényben. Viszont kapával, egy nap alatt nyolcan csak 4 holdat tudnak feltörni. Márta Sándor és Szilvást Mihály, az intézet dolgozói jelentős újítást vezettek be. 60 cm hosszú, 20 cm átmérőjű könnyű hengert szerkesztettek, amelyből körbe többszáz 4 cm-es szög áll ki, Ezzel kézi erővel egy személy egy nap alatt négy holdat tud megmunkálni, fogatos erővel pedig egy nap alatt 15 hollehet feltörni, Előnye nemcsak az, hogy meggyorsítja a munkát, hanem a szögek elhelyezése folytán a hengerezésnél a már kikelt növény nem sérül meg. A szöges henger házilag könnyen előállítható. A Székkutasi Gyapottenyésztési Kutató intézetben kísérletek folynak a helyes öntözési módszer elérésérc is. A permetezéses öntözés árt a |$zapotnak, mert a nagy páratartalom lehűti a levegőt és késlelteti a beérési időt. A permetezéssel egyidejűleg a növénybeleglé. gek is sokkal gyorsabban terjednek. Tehát olyan öntözési módot kellett keresni, amely a tenyészidő kismértékű meghosszabbítása mellalt jelentősen növeli a termésmennyiséget. A legjobban bevált a Szovjetunióban is elterjedt úgynevezett bakhátas öntözési rendszer. 'A'z öntözést az időjárástól függően kell végezni, akkor, amikor arra szükség van. Most az irányban folynak a kísérletek, hogy pontosan meghatározzák a növényen megmutatkozó külső jelenségeket, amelyek figyelmeztetnek áz öntözés szükségességére. Arra is vigyázni kell. nehogy túlöntözzük a gyapotot. Az öntözés azonban csak akkor lehet eredményes, ha a föld előzőleg kellő mennyiségű műtrágyát kapott. Tavaly az intézet öntözött kisérieti* parcelláin 00 százalékkal volt magasabb a terméseredmény, min', ez öntözetlenen. I A gyapnlkulalt h segítik a tszbet és aliami gasdusagoltat Az intézet dolgozó; eléri eredményeikéi a gyakor aibun azonnal bevezetik. Szoros kapcsolatot lar:anuk fenn a gyapottermelő állami gazdaságokkal és termelőszőve:keze.i csoportokkal Ezek havonta ké'-zer felkeresik az intézetet és gyakorlatban nézik meg a helyes termesztési módszert. Az intézet kutatói egyegy tszcs-l, vagy állami gazdaságot patronálnak és az idénymunkáknál a szükséghez képest fe'keresik őket. Az intézet a legkiválóbb gvapoltermelökkcl állandó levelezésben áll. A gynpotkntalóknak és termelőknek cgyaránl nagy segítségére van Szkob'nyikov. Magyarországon tartózkodó szovjet gvapotszakértő 'A'z intézet munkájának megszervezésén túl állandó tanácsokkal támogatja a kutatókat. Gyakran felkeresi a termelócsoportokát, állami gazdaságokat. ahol a felmerülő problémákat a helyszínen segít megoldani. i BERDE MIHALYNÉ SZTÁLIN ELVTÁRS MŰVEINEK ÖTÖDIK KÖIETE Sztálin elvtárs Műveinek ötödik kötete azokat a cikkeket foglalja magában, amelyeket Sztálin elvtárs 1921—1923-ban irt. A szocializmus országa a három évig tartó Honvédő Háborúban és polgárháborúban megvédte a Nagy Októberi Forradalom vívmányait az imperialista intervenciósok és a burzsoá-földbirtokos fehérgárdistaandák támadásaival szemben. A nemzetközi tőke első katonai támadásának visszaverése, a bélsö' és külső ellenforradalmon aratott dön_ tő győzelmek után az ország áttérhetett a békés gazdasági építés útjára. Az ötödik kötetben foglalt művek a népgazdaság helyreállításának békés munkájára való áttérés időszakában keletkeztek. Ebben az időszakban hajtotta végre a Bolsevik Párt a fordulatot a hadikommunizmus politikájáról az új gazdasági polittká"-ra, a NEPre s ezzel új gazdasági alapon szilárdította meg a munkások és pa. r asz tok szövetségét. Ebben az időszakban jött létre az addig lazább kapcsolatban levő nagy szovjetköztársaság — az Oroszországi Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság, az Ukrajnai, a Bjelorussziai és a Kaukázusonjtúll Szovjet Köztársaság — egysé'<res szövetségi államban va'ó e«rye kezett — bár Inkább a külső kifejezési módokban — Inke Lászlónál is' íJánosik Zoltán főmérnök), különösen a harmadik felvonásban. Inke színészi munkájában egyébként fejlődés mutatkozik, amit ez a kisebb hibáktól eltekintve, végeredményében jól megformált alakítás tanúsít. Varga 'Antal ács szerepe nem könnyű feladat elé állítja a színészt, hiszen a darabban többnyire csak nagy pontjaiban incgraga'dott, mégis hatalmas átalakulást kélt éreztetnie. Itarsi Béta és Darvas Ernő (kettős szereposztás) sikeresen fogták meg ezeket a pontokat s Barsi még valamivel mléyebbre is nVutt kifejezésmódjaiban. Bódogh Mihály feleségét, Erzsit Horváth Júlia és Tábori Nóra játszotta. Hor. váth Júlia különösen sok színt vitt ebbe, az eléggé bonyolult jellembe és sok apró finomsággal oldotta meg feladatét. Kőműves Erzsi Ilus nénijének cgvik legnagyobb érdeme, hogy nem ragadtatta el magát a könnyen adódó túlzott komikum felé és mértéktartó, sok pontos megfigye'ésen alapuló, céltudatos játékot tudott nyújtani. Galgóczy Imrénél (Dániel miniszteri tanácsos) igen félő a modorosság veszélye (s ez inkább a szereposzlásból adódik). — bár lényegében megfontoltan, jól megállta helvét, Ugyanúgy, mint a kél Varga-fiú: Kátav Iliidre és Váradv Árpád, nkik közül Váradyé a kissé jobban átgondolt alakítás. A mérnökök közül Károlyi István emelkedett ki, de egy-egy nagvszefíten sikerült figurát adott Farkas József Ocskav Kornél, Felvinczy Viktor és' Miklóssy György, illetve Lakatos János is Nem annyira Koós Olga. hanem inkább a szerep hibája, hogy Pongor Anna alakja nem volt elég éles vona'akkal elhatárolt. A többi szerenlök legnagyobb része (Andréssv Ilona. Zentai Ferenc—Gém^si Imre. Radnótin- Eva—Fodor Teréz, Ambrus Edit., Mácsay Enimi, Apor László) jellemzően megformált ala. kításobkal egészítették ki a teljes együttes jó munkájút. 'A' sikerült előadásokhoz nagymértékben hozzá, járultak Sándor Sándor stitusos díszletei, amelyek közül különösen a harmadik felvonás hídjelcnete emelkedett ki. AZ ,,ARANYCSILI.AG"-nál minden alkalommal hangulatos, derűs, általában jólpergö előadást nyújtott a színház, ami nagyrészben Gulyás Sándor ' rendezésének érdeme. 'A hangulatok megteremtését kiválóan elősegítették Sándor Lajos díszletei, hasonlóképpen a zc. nekar munkája Paulusz Elemér vezénylésével. Székely Endre népdalokra és népszerű verbunkosmotívumokra felépített operettzenéjét Paulusz — a daltamanyag operettbeli szokattansága ellenére is — biztos kézzel irányította és szépen érvényesültek a zeneszámok dallamosságai, szórakoztató optimizmusa. Éppen ezért csak a teljesség kedvé, ért kell megemlítenünk azt az egyáltalán nem jellemző hibát, hogy némely előadáson a zenekar és a színpad nem volt mindig pontosan együtt. A humort, a belső — jórészt társadalmi — okokból fakadó neveltetési kétségtelenül leginkább Hoska borbély alakja nyújtja Rajz János játékában. Kár, hogy Rajz aki egyébként mindig gazdag ötletekkel, sok egyéniséggel színezi játékát, ebben a figurában nem talált eléggé magúra és egyéni játékstílusából jóformán semmit sem vitt bele a máskülönben igen mulaltató és kifejezésmódjában hibátlannak mondható alakításába. 'A' friss, fiatalos optimizmus nagyszerűen érvényesült Somorjai Évánál (Kovács Juli tszcs-clnök) és Kollár Líviánál (Zsuzsi traktoros), de egyéb vo. natkozásban sok hiba mutatkozott Operettről 'évén szó, talán furcsának hangzik, hogy Zsuzsi túlságosan operettül! volt, nem nyújtotta eléggé hiteles képéi a hozzá hasonló újtipusú leányainknak. Ez utóbbi mondható el Kovács Juli nlakjáról is, amellyel látható nehézségei voltak Somorjainak. Apró mozdulatok árulták el, hogy in é g kissé idegen számukra ez a terület, de ugyanakkor több apróság elárulta azt is, hogy nem áll távol, csak jobban, mélyebben, közvetlenül kell megismerkedniök ezeknek az újtipusú leauyoknak, asszonyoknak, fiataloknak életével. Süli Manyinak (Lili) magában a szerepében nem adódtak ennyire ezek a nehézségek, de egyébként is kedvesen, a szerepadta lehetőségeken belül színesen játszolt. Egyénien megformált, jellemző alakítást kaptunk Iglóy Györgytől (Gulyás hajtárs) és ugyanez áll túlnyomórészt Zentnv Ferencre is (Kerekes István), akinek sokrétűbb feladatot kellett megoldania. Nem könnyű színészi munkát jelent a harangozó megelevenitése, mert erősen fenyeget a külsőleges ábrázolás, a túljátszá's veszélye. Ocskav Kornél rutinos művészetévé] szerencsésen kerülte ki ezt a vezélyt. "a másik szereposztásban pedig Káldor Jenő j komoly fejlődését bizonyítja ez a | mértéktartó, hiteles alakítás. Gémest Imrének (András bácsi) jól tett, hogy kikerült megszokott szerepköréből: igen egyszerű eszközökkel, rendkívül jellemzőt adott kis szerepében is. Az ellentábor figurái jól sikerültek. Violát más-más oldalról fogta meg Koós Olga és Radnóthv Eva. de mindketten találóan, kellőkép gyülö'ete sé formáiIák. Ügyes voli Lakky József kulúkfiúia és Nagy Béla nyugalmazott ez- "lese is. A TÖBBIEK kisebb-nagyobb szerepükhen igen nagy igyekezet- . tel jálszoftak. ami meg is inutalko. 1 zott az előadások sikerén. Mindent egybevetve, a szegedi Nemzeti Színház mind az „Aranyi, csillag", mind „Az élet hídja előadásaival eredményesen segítette elő népünk kulturális színvonalának emeléséi és az a fejlődés, amely egv-egy színészről külön-külön talán nagyobb mértékben elmondható, általában vonatkozik az egész színházra ls, Lőkös Zoltán sütés útján, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a gazdasági, katonai és diplomácai szempontból egységes, soknemzetiségű állam — a szocialista Szovjet, unió. Ebben az időszakban a Bolsevik Pártnak kemény harcot kellett folytatnia a pártonbeiüll nértelle. nes elemekkel szemben akik arra próbálták kihasználni a békés szocialista építésre való átmenet nehézségeit. hogy megbontsák a Bolsevik Párt sorait. Az ötödik kötetben olvasható művek ezekkel a harci feladatokkal kapcsolatban keletkeztek és döntő szerepük volt e feladatok sikeres megoldáséban. Sztálin elvtárs ezekben a művek, ben is — mint mindig — minden gyakorlati kérdést a marxista-leninista elmélet fényével világit meg s az elméleti kérdéseket a leggazdagabb gyakorlati tapasztalati tényekkel összhangban. a gyakorlati cselekvés érdekei szempontjából elemzi. Világtörténeti eseményekben gazdag három évtized választ el bennünket a művek keletkezési idejétől, de nincs e kötetben egyetlen mű sem, amely r.em időszerű, nero tanulságos és nem úímutató jelentőségű napjaink problémái, a Pártunk, népi demokráciánk előtt álló feladatok szempontjából is. A munkásosztály és a parasztság szövetségének formái, a Párt egységének megszilárditása. a Párt és a tömegek közti kapcsolat for. mái és módszerei, a pártdsmokrá. cia és a szakszervezeti demokrácia kiépítése, a sajtó szervező szerepe, a Bolsevik Párt stratégiája és taktikája elméleti és történet) megvilágításban a nemzeti-gyár-mati kérdés, a Szovjetunió külpolitikájának, békepotitikájának alapelvei, harc a nacionalizmus ellen — a proletár internacionalizmusért, n szovjet szakemberek kiképzése, az iparosítás feltételeinek megterem, tése. a dolgozó nők öntudatosrtása politikai felvilágosítása, az Októberi Forradalom nemzetközi jelentősége és igy tovább — ez a felsorolás korántsem meriti ki a kötetben sztálini mélységgel és világossággal tárgyalt kérdéseket csak némi fogalmat ad a könyv rendkívül gazdag és aktuális tar. talmáról. Gondolatban sem lehet szándékunk, hogy e kötet tartal. mát bármilyen kivonatosan is ismertessük. Hadd idézzünk azonban néhány tételt, amelyeket Sztálin elvtárs három évtizeddel ezelőti szögezett le, s amelyek fényesen kiáltatták az azóta eltelt idő pró báját. Ezek a megátlap'tások egyben példái annak hogy a társadalom fejlődéstörvényeinek milyen mélységes ismerete^ a társadalom szocialista átalakításához vezető utak milyen világos megértése hatja át Sztálin elvtárs műveit. A történelem igazolta és ma is útmutató jelentőségű Sztálin elvtárs tétele, hogy a szocializmus országának a nemzet taégi kérdésbon olyan politikát kell folytatnia, amellyel megnyeri „a Kelet országainak rokonszen. 1 vét és bizalmát a prolelárforrada. lam zászlaja, iráni. Meri a Kelet országainak döntő szerepük lehet n proletariátus és az inipcrlallzmus jövő harcaiban". Valamennyi népi demokrácia politikájú számúra közvetlenül úímutató jelentőségű az az — immár két évtizede győzelmesen végrehajtott — kollektivizálást program, melyet Sztálin elvtárs 1923-han tűzött ki, Néhány nappal ezelőtt felidéztük az első Magyar Tanácsköztársaság dicső hagyományait és értékes tanulságait. Nemcsak a történelmi mult, hanem az élő jelen problémáira is rávilágít Sztálin elvtársnak a Magyar Tanácsköztársaság bukásának egyik fő okára vonatkozó megállapítása: „A történelem bebizonyította — mondja Sztálin —. Iiogv ha egyes népeknek sikerül is rrtcgszabadulnlok mind saját nemzői) burzsoáziájuktól. mind az „Idegen" bur. zsoázlától, vagyis ha megválást, tolták is maguknál a szovjet rendet, az imperializmus fennállása mellett kUltin.küüin nem létezhet, uek és kü'iiii létüket nem képesek sikerrel megvédeni, ha a szomszédos szovjet köztársaságok nem nyújtanak neki gazdasági és kutonni segítséget. Mngvarország példája meggyőzően bizonyltja, hogy ha a Szovjet Köztársaságok nem egyesülnek az állami szövetségbeli, lia nem forrnak össze egységes katonai és gazdasági erővé, akkor a vllágtmpertajizmna egyesüli erőivel szemben nem áll. hatják meg helyüket sem a ka'o. nal. sem a gazdasági fronton"* A Szovjetunió tántoríthatatlanul következetes békepolitikájának alapelveit fejezik ki azok a szavak, amelyekei Sztálin elvtárs a lábadó, zó Leninnel folytatott beszé'getéi alapján jegyzett fel: „A ml ittunk Igaz út: ml hékét és megegyezést akarunk, de giizsbnkötni nem hagyjuk ma "ónkat és e'lene vagyunk az nzsn-n. fel'ételckct k'kötő megegvez'sek. nek. Keményen kell fnrtaid a I "rináiivrinlat és s»lát utunkon kell haladni, amelyről a-m hfze'céssel, sem Ijesztgetéssel nem hagyjuk magunkul letérftenl." A kommunista po'itikal stratée ának és taktikának, a bolsevik nártépílésnek, a szovjet államépílés' k az ötödik kötet sztálini műveiben kikristályosllotl és a marxista-leninista elmélet fényével megvilágított tapasztalatait minden pártmunkásunknak ismernie és tanulmányoznia kell. Pártépítés április 4-i szá. (C'kk a mából.) Ezóbel Ernő „Sztálin — a Itáke" Az Országos Béketanács kiadá. sában képes füzet jelűit meg „Sztú'in. a béke"' clmmél. A füzet a békehtzortsáeniknál o-erezhető be. 5 lafab nvai Frümií 'n'rozt nak a ihóis'a títovokScíó ellen . Mi, a tatabányai Erőmű dolgozói mély felháborodással vettük tudomásul és tiltakozunk az ellep az aljn.s merénylet ellen amelyet az imperialisták ügynökei, Tito-bandája követett el a Magyar Népköztársaság ügyvivője ellen. Kérjük n Magyar Népköztársaság kormányát, hce-y ezen példátlan merénylet irt, amelyet a Tito-banditák követ, tek el. követeljen elégtételt, mert ez a merénylet az az egész magyar nép ellen irányult.