Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-15 / 87. szám

VASÁRNAP, 1951. ÁPRILIS 15. 3 A Szovjetunió AUami Népi táncegyüttese a nagy szovjetnép szeretetét hozta el Szegedre Szombaton délben megint csen- hogy tanuljunk a szovjet művé. desen permetezett a langyos tava. széktől. így válik a mi művésze, pzi eső. A vízcseppek finom v tünk is az emberiség ha adó művé­matként lepték be a piros virá. szetének' szerves részévé igy nő Bzirmait s vizesek lettek a kis ke majd naggyá a formájában nem zek, úttörők kezei, ame yek leirha. Zeti. tartalmaiban szocialista ma­tatlan izgalommal szorongatták a gyar művészet, amely a szovjet mű­virágcsokrokat. Napsütéses jó idő- vészektől tanulhat, velünk együtt ben sem lehelt volna jobb a ked- harcol az emberiség boldogságáért, vük a pirosnyakkendős úttörő lá. 1 a jövőért és a békéért, nyoknak és fiúknak, mint most, | Meleg szavak forró kézszoritások emikor a szegedi pártbizottság és viszonozták a fogadtatást és a rö­a Magyar-Szovjet Társaság kül-.vid ünnepségre kijöttek a kapu elé dőltjeivel a Lemezgyár kapuja ja Lemezgyár munkásai te és sze­elott vendégeket vártak. Szeged ' retettel, lelkesedéssel vették körül nagy vendégeit: szovjet embereket. ja szovjet művészeket. A közvetlen Nemsokára alig 12 óra után be is futottak a nagy autóbuszok a vár. vavárt vendégekkel: a Szovjetunió AUami Népi Táncegyüttes tagjai­val. Nem lehetett megállapítani, hogy vájjon hangos éljenzésiük, vagy határtalan örömük volt-e na. gyobb, amellyel minden egyes szovjet művészt fogadtak, de az biztos: az átnyújtott virágcsokrok tömegei és a boldogan mosolygó arcok mély szeretetet, igazi érzé­seket fejeztek ki. Ez jutott kifeje­zésre Rudas László elvtárs, a Ma. gyar-Szovjet Társaság megyei tit. kára üdvözlő szavaiban is. Az MDP csongrádmegyei bizottsága, a me­gyei tanács, az MSZT csongrádme­gyei ' titkársága és Csongrád me„ gye dolgozói nevében köszöntötte az együttest. Ax együttes fogadtatása — Az együttes szegedi szereplé­se — mondotta — nagymértékben elősegíti majd munkáknk termelé­kenységének emelését és kul túrfor­radalmunk megvívását is. Ahhoz, hogy a szovjet példa nyomán nagy. gyá fejlődjék az új magyar szocia­lista-realista művészet szükséges, baráti fogadtatás után újból elin. dúltak az autóbuszok és a tanács­háza elé futottak. Nagy tömeg cso­portosult addigra itt is össze és a rendőrzenekar friss indulói fogad­ták az érkezőket. A szegedi párt­bizottság nevében Zonmori János e'vtárs köszöntötte a város szov­jet vendégeit, majd Dénes Leó elv­társ, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke hangoztatta­hogy ünnep ez a mai nap Szeged dolgozói számára. A szovjet emberekkel való közvetlen érintkezés elősegíti ter­veinket, munkánkat — mondotta —, de különösen fontos ez a segit. ség most, amikor az előttünk álló épitő feladatok megvalósításának egyik döntő feltétele, a*kultúrfor­radslom népünk nemzeti fontossá, gú ügye lett. Sztálin és Rákosi elvtárs élteté­sével fejezte be szavait s együtt éljenzett mindenki. Közösen,. ki­törő lelkesedéssel éltették szovjet emberek, magyar emberek egyaránt a béketábor nagy vezetőjét, Sztá­lin elvtársat ég legkivá'óbb magyar tanítványát: Rákosi elvtársat. Az „Orosz tánc" szereplőinek egy csoportja. Balról jobbra: L. Tyimofejeva, J. Pankratova, D. Agafonova, N. Kulesova, N. Szmclan­•zkaja és I. Csagadajeva. Éljen a szovjet-magyar barátság Az együttes vezetője, Sumov elv­társ- az együttes igazgatója szólt ezután: — Szívesen hozzuk művészetün­ket, a szovjet művészetet Magyar, országra és a többi népi demokra­tikus köztársaságba. Szeretnénk, ha szegedi szereplésünk is hozzá­járulna a magyar-szovjet barátság megerősítéséhez, amely együttesünk egyik legfontosabb feladata. Szeged dolgozóinak új' sikereket kívánunk a munka frontján. Mélyen megha­tott bennünket ez a forró üdvözlés és igyekszünk művészetünkkel vá­laszolni erre. Sumov elvtárs az egybegyü'tek hosszas tapsától kisérve magyarul mundta beszéde végén: — Éljen a szovjet-magyar ba­rátság! Zúgott az éljenzés: a Szovjet­uniót, Sztálin elvtársat éltette min­denki. miközben az ünnepségen résztvevő újabb úttörőcsoport va­lósággal megrohamozta a művésze­ket és sz^-eletük friss virágaival halmozta el őket. . Szovjet vendégeink már az első délutánt felhasználták arra, hogy szegedi szereplésük alkalmával megismerkedjenek a várossal. Nagy tetszéssel hallgatták meg a Hungá­riában a szegedi Béke-zenekar ki­tűnő játékát, Zsiga Ernő vezény­lésével. Minden egyes számot — Budaskin orosz nyitányát, Hacsa­turján Kopak-ját. Liszt második rapszódiáját, a Rákóczi-nyitányt és a DIVSz-indulót — hosszú tapsok­kal jutalmaztak. Eliátogatlak a Textilkombinátba is. Az üzem minden része érdekel­te öltét s művészeknél szokatlanul nagy érdeklődéssel kérdezősködtek Szovjet művészeknél azonban ter­mészetes ez az érdeklődés, hiszen ők minden tettükkel, minden moz­dulatukkal együtt élnek a dolgo­zókkal, művészetükkel éppúgy, mint az üzemek munkásai, a dol­gozók jobb életét akarják szolgálni. Az együttes egyébként igen kel- kultura fölényének. Az együttes bennünket köszöntöttek a díszíté­sek, felíratok, amelyek a szegediek szeretetét sugározták. Tudjuk, hogy ez a szeretet általunk a nagy­szovjet népnek szól. amely hasonló­képpen mélyen szereti a magyar dolgozókai. Biztos vagyok benne; hogy a most Moszkvában vendég­szereplő magyar művészeket a szovjet nép mló szeretettel és 'elkesedéssel "" mint bennün­ket itt és m tt az országban. Remélem, ho .ni re hazatérünk, még ott találjuk őket és meghall­gathatjuk művészetüket. Ax esti előadás A Szegedi Nemzeti Színházat már jóval félnyolc előtt zsúfolásig megtöltötték Szeged dolgozói, _ hogy végignézzék a Szovjetunió állami népi táncegyüttesének szereplését. A nézőtér páholysorai fölött hatal­mas orosz- és magyarnyelvű felirat hirdette: „Köszöntjük kedves szov­jet vendégeinket", középütt pedig egyetlen felírat állott: „Éljen a nagy Sztálin." Percekig zúgott a viharos éljen­zés és taps, amikor felgördült a fügöny és az egyszerű, világoskék drapériás hátterű színpadon meg­jelentek az együttes tagjai. Az óriási élményt nyújtó előadást — amelyet részletesen későbbi lapunk­ban ismertetünk — minden száma után szűnni nem akart a tomboló tapsvihar. Nemcsak a művészeket, de a nagy Szovjetuniót és Sztálin elvtársat is éltette a közönség, hi­szen neki köszönheti ezt a nagy­szerű előadást. A szólóművészeket virágcsokrokkal ajándékozták meg, számaik után egy-egy kis úttörő nyújtotta át azokat. Végül hatal­mas piros virágcsokrot kapott s a hosszas éljenzés és tapsok közepet­te megjelent Igor Mojszejev elv­társ, az együttes vezetője, az Orosz Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság és a Moldvai Szocialis­ta Köztársaság Sztálin-díjas nép­művésze, valamint Galperin elv­társ. az együttes karnagya. Zombori János elvtárs Szeged dolgozóinak szeretetét tolmácsolta Szeged dolgozói nevében Zombo­ri János elvtárs, az MDP szegedi pártbizottságának első titkára fe­jezte ki az előadás után még job­ban elmélyült szeretetet. Hangoz­tatta, hogy felejthetetlen élmény­ben volt része az előadás minden résztvevőjének. — A szocialista művészet olyan művészi megnyilvánulásának vol­tunk tanúi — mondotta —, amely nemcsak rendkívüli művészi él­ményt nyújtott, hanem Szeged kul­turális életének további fejlődése szempontjából hasznos tapasztala­tokat nyújt számunkra. Ezen az előadáson a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese művészéinek szerepléséből újból tapasztaltuk a Szovjetunió állandó segítségét a szocializmus építése terén. Beszélt Zombori elvtárs ezután azokról a hatalmas eredményekről, amelyeket Szegeden is elértünk a Szovjetunió segítsége és példamu­tatása nyomán, majd a következő­ket mondotta. — A ma esti előadáson újra ta­núi voltunk a szocialista szovjet A szovjet táncegyüttes a művészetét és jókívánságait hozta Szeged dolgozóinak A „Délmagyan.is '.4 számára írta: 4Ltnsz4!%pR umnictn a Szovjetunió AUami Diépt Táncegyüttes irodalmi részlegének vezetője A Szovjetunió Állami Né,A Táncegyüttese U évvel ez­előtt alakult meg Moszkvában a szovjet kormány határozata értel­mében, Az együttes legfőbb felada­tai: összegyűjteni, tanulmányozni és propagálni a népi táncművészet motívumait a szovjet dolgozók kö­rében, a népi tánc-folklor alapján, a koreográfia eszközeivel új tánco­kat, olyan táncokat alkotni, ame­lyek a szovjet emberek mindennapi életét, tevékenységét és munkáját ábrázolják. Az együttes megszervezésével és művészi vezetésével Igor Mojszejev tehetséges szovjet balettmestert bízták meg, aki 1924-ben végezte el a táncművészeti szakiskolát a Moszkvai Nagyszínháznál, és ugyanott működött mint szólista, és balettmester. Igor Mojszejev a Nagyszínházban számos báléit előadást rendezett; ,J,abdarugás", „A három pocakos", ,JSzalambo" stb. Az együttesben a népi tánc lel­kes híveit gyűjtötte össze, egységes előadói stílust honosított meg, ki­váló táncosokat nevelt, akik nagy népszerűségnek örvendenek a Szov­jetunióban. A szovjet kormány Igor Mojsze­jevet a népi táncművészet terén kifejtett kiváló érdemeiért két rendjellel jutalmazta. Ezenkívül megkapta az Oroszországi Sz. F. Sz. K. valamint a Moldva Sz. Sz. K, népművésze címet és kétízben a Sztálin-díjat, A z együtteshez művészi tevé­kenységének első évében a táncosoknak csak egy kis csoportja, mindössze SO ember tartozott, most pedig ugyanebben az együttesben körülbelül 100 hivatásos táncos működik. A táncokhoz a zenei kí­séretet egy kis szimfonikus zene­kar, valamint egy népi hangszere­ken játszó előadócsoport szolgál­tatja. Az együttes műsorán jelenleg több mint ISO népitánc szerepel, amelyeket legnagyobbrészt Igor Mojszejev állított össze. Az együttes zenei irányítását Szamszon Galperin fökarmester, a zenei részleg vezetője végzi. A láncruhákat az együttes mel­lett működő műhelyekben készítik. Az együttes, fennállásának 14 éve alatt, majdnem minden szovjet vá­rosba ellátogatott és többízben sze­repelt külföldön is. Az együttes március közepén ér­kezett Magyarországra, hogy fel­lépjen a Magyai-Szovjet Barátsági Hónap alkalmából. Minden város­ban, ahol együttesük szerepelt, me­leg és baráti fogadtatást tapasz­talunk a magyar dolgozók részéről A közönség nemcsak úgy fogai minket mint szovjet táncosolcat, hanc.il mint egy baráti országnak, unnak a szovjet népnek a képvise­lőit, amelyvek hadserege Magyar­országot 19'ló-ben felszabadította a fasiszta bitorlók uralma alól. "NTapról-nupra nő és szélesedik .. a kultúrkapcsolat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között. A szovjet művészek magyar­országi utazásai, a magyar művé­szek moszkvai hangversenyei még jobban erősítik népeink megbont­hatatlan barátságát. Tanúskodha­tunk arról, hogy a Szovjetunióban a szovjet nép milyen óriási érdek­lődéssel kiséri a magyar nép poli­tilcai és kulHirális fejlődéséi. Itt Magyarországon érezzük, hogy a magyar nép milyen nagy érdeklő­dést tanúsít a Szovjetunió élete, építkezése, kultúrája és művésze­te iránt. Tfgyüttesünk boldog, hbgy hangversenyeink és előadá­saink Budapesten, Pécsett és Mis­kolcon annyira megnyerték a kö­zönség tetszését. Annak is örülünk, hogy alkalmunk van Szegeden is bemutatni a Szovjetunió népi lán­cait. Meg vagyunk győződve, hogy találkozásunk még jobban megerő­síti a magyar és szovjet nép közöt­ti barátságot. A Szovjetunió Állami Népi Tánc­együttese mind a maga, mind a Szovjetunió művészei rte vében szí­vélyes üdvözletét és jókívánságait tolmácsolja Szeged vá'ros dolgozói­mik. A szovjet kormány nem járulhat hozzá a népek újabb megtévesztéséhez — mondotta Gromiko elvtárs a négyhatalmi diplomaták párizsi ülésén Párizs (TASZSZ). A külügymi­niszterhelyettesek április 13-i ülé­sén a nyugati hatalmak képviselői semmit sem válaszoltak arra a bí­rálatra, amelyben a szovjet képvi­selő az előző ülésen részesítette ál­láspontjukat. Jessup és Parodi fel­szólalásaira válaszolva Gromiko elvtárs, a Szovjetunió képviselője kijelentette, hogy a nyugati államok képviselőt szavaikban megegyezésre kíván­nak jutni, a valóságban azon­ban nem járulunk hozzá, bogv a béke létfontosságú kérdéseit naptrendre felvegyék. Beszdének ezt a részét Gromiko elvtárs a következő kijelentéssel zárta le: „Az a tény, hogy a három hatalom elutasítja a négy hatalom fegyverzete és fegyveres erői csök­kentése kérdésének napirendre tű­zését, annyit jelent, hogy elutasít­ják általában a fegyverzet és a fegy­veres erők csökkentése kérdésének megvitatását". Parodi, Franciaország képviselő­jének felszólalására válaszolva Gro­miko elvtárs megállapította, hogy a szovjet küldöttség módosító javaslatait mesterséges ellenve­tésekkel utasították vissza a bá­rom nyugati hatalom képvise­lői. 'A' nyugati hatalmak képviselői ja­vaslatainak elfogadása azt jelcnle. né, hogy a fegyverzet és a fegyve­res erők csökkentéséről folytatolt vita üres fecsegésbe fulladna. Le. bet, hogy a három fiatalom kor­mánya ezt elegendőnek tartja, hogy eleget tegyen a közvélemény jogos követeléseinek, a szovjet kormánv azonban szembehelyezkedik a népek újabb megtévesztésével — mondotta beszédének befejező részében Gro­miko elvtárs A következű ülést április 14.ro tűzték ki. A koreai néphadsereg ioparanesnqkságának hadijelentése Az együttes műsorán szerepelnek a Szovjetunió és a nép) denio. kráciák táncai. A képen a „Kínai dobtánc"-ot adják elő az együttes művészet a budapesti Várast Színházban. lemes élményeket szerzett eddig is táncaiban kifejeződött a Szovjet­Phenjan (TASZSZ). 'A Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság nép­hadseregének főparancsnoksága kö­zölte, hogy április 13-án a néphad­j sereg egységei, szoros együttműkö­désben a kinai önkéntesek egységei, vei, valamennyi arcvonalon folytat­ták a kemény harcot, miközben ko­moly veszteségeket okoztak az el­lenségnek. A néphadsereg egységei a közép­szegedi tartózkodása során. Erről tanúskodnak Aiekszandr Okulicsev elvtársnak, az irodalmi részleg ve­zetőjének szavai, amelyeket a „Dál­magyarország" útján üzent Szeged dolgozóinak. únió népeinek határtalan '-hazasze­retete. Kifejeződött ezen keresztül a békés alkotó munka harcos meg­védése. Ma este a nagy művészi él­mény mellett újra megtanultuk, hogy hazánkat és kulturánkat még jobban kell szeretnünk, hogv kultu. Rendkívül jól esett az a szí­uagy ciuc.uujdcoc ves fogadtatás, amelyben bennün- • forradalmunkban bátran támasz, a termelési eredmények, a különbö- ket itt Szegeden részesítettek. Az kodjunk a dolgozó népre. L'jra lő munkafolyamatok végzése iránt, útvonalakon s a tanácsházán is meggyőződtünk arról, hogy a szo­sö arcvonalon a legutóbbi néhány nap alatt több mint 1800 katonát és tisztet semmisítettek meg. illetve sebesítettek meg. Megsemmisítettek hat harckocsit, hét gépkocsit és az ellenség sok egyéb harci felszerelé­sét. A nyugati arcvonalon a néphad­sereg egységei április 12-én lelőttek négy ellenséges repülőgépet, köztük egv B 29-es mintájú bombázógépet. cialista kulturánk megteremtésénél, — amely magyar kultura lesz —, a Szovjetunió szocialista kultúrájából kell merítenünk. — Ezen a mai felejthetetlen es­tén Szeged dolgozói újból kifejez­ték szeretetüket a nagy szovjet hép és szeretett vezére Sztálin elvtárs iránt. Kifejeződölt a nagy szovjet bonthatatlan barátság. Szeged dol­gozói újból kifejezték szilárd elha­tározásukat a béke harcos megvé­dése mellett és kifejezték, hogy , egységesen sorakoznak fel Pártunk, I Rákosi elvtárs vezetésével Sztálin elvtárs vezette béketáborba! Dörgött, zúgott az éljenzés és a taps: a Szovjetuniót, a Pártot, Sztá­lin és Rákosi elvtársakat eltette a közönség, amelyben még mélyebbé vált az irántuk való szeretet az együttes játéka által. Felejthetetlen, soha nem múló est emlékével tá­voztak valamennyien a színházból. A Szovjetunió Aflami Népi Tánc­együttese ma dé'etőtl II és este fél 8 órai kezdettel szerepel ismét a Szegedi Állami Nemzeti Színházban.

Next

/
Thumbnails
Contents