Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

" TASÁRNAP, IMÍ. ÁPRILIS T. 9 Egy évvel az 1950 február 10-i határozat után Pártunk II. kongresszusának haJározata egyik legfontosabb feladatként a falusi pártszervezetek megerősítését jelölte meg számunkra. Rákosi elvtárs kongresszusi beszédében külön kiemelte annak fontosságát, hogy a jó, erős, szilárd falusi pártszervezet biztosíthatja csak a falu szocialista átalakítását. A Párt megyebizottsága a kongresszusi határozat szellemében megvizsgálta Mindszent község pártszervezetének munkáját. A község pártszervezetének munkájában súlyos hibákat tárt fel a vizsgálat. A mindszenti pártszervezet 'nemcsak, hogy nem kezdte meg a Párt kongresszusi határozatának végrehajtását, de még a Központi Vezetőség 1950 február 10-i határozatát sem hajtotta végre. Mindszent község megyénk büszkesége volt. Lakói többsége kubikmtfnkával foglalkozó agrárproletáíókból került ki, akik a Horthyrendszer szörnyű elnyomatása alatt a csendőrszuronyok árnyékában is híven követték illegalitásban működő Pártunkat. Évtizedeken keresztül őrizték szivükben az agrár4 szocialista mozgalom harcos erényelt. A felszabadulás után közvetlenül hatalmas gyorsasággal növekedett a Kommunista Párt. Nem is volt ezen semmi csodálatos. Évtizedek, évszázadok vágyait, céljait a kommunisták valósították ínég. Mindszent község óriási többsége ezért állt a Párt mögé a 045-ös, 47-es választásokon. A Népfront választáson 1949-ben szintén egységesen sorakozott fel a község népe a Párt mögé. A felszabadulást követő években a község 11 százaléka a Párt tagja volt. Ősszel mintaközség lett jó munkájáért Mindszent. A terménybegyüj lésben s az őszi munkák végzésében is követte a Pártot a falu népe. Igen jó eredményt értek el a mindszentiek a békekölcsönjegyzés és a tanácsválasztások idején. De a könnyű gazdasági és politikai sikerek csakúgy, mint a Viharsarok többi részében, hamarosan éreztetni kezdte hatását a pártszervezetben. Régi hibák új köntösben A mindszenti pártszervezet életében nem most kezdődtek a hibák, a bajok gyökere évekre nyúlik viszsza, még a február 10-i határozat előtti időre. A pártszervezet — mint mondottuk — erős volt Mindszenten, az ellenség viszonylag gyönge. A tízezer lakosú községben mintegy 25 kulák van. (Mi azt hisszük,- több.) A pártszervezet és a párttagok úgy érezték, hogy most már elérkezett a pihenés ideje, most már csak az elért eredmények szürete van hátra, a harc befejeződött. Az osztályharc törvénye azonban az, hogy a megvert ellenség, amely veeztét érzi, olyan, mint a sebzett vad, amely összegyűjti minden erejét és százszoros erővel támad. Ez történt Mindszenten is. A pártszervezet, a párttagok régi babéraikon ülve elaludtak és átengedték a terepet az ellenségnek. A pártszervezetben az önteltség után felütötte fejét az állásvadászat, az érdekhaj hászás, ennek nyomában a személyeskedés, a személyi vita. Olyan megengedhetetlen esetek fordultak elő, mint például Kozma Lajosné ügye, aki a pártiskoia elvégzése után levélben tudatta a pártszervezettel, hogy csak akkor hajlandó pártmunkát végezni, ha fizetett állást biztosítanak számára. Mit tett erre a pártszervezet? Elhelyezte Kozmánét a földmüvesszövelkezetnél baromfifelvá% sárlónak. Ismét beigazolódott Rákosi elvtársnak 1950 februárjában mondott szavai. „A kommunista öntudatos, szerény munkása párljánaJ;, osztályának, dolgozó népének. Ez sikereink titka, de ahol ez a szellem meglazul, ott hamarosan felüli fejét a bürokrácia, klikkek, csoportok alakulnak, állásvadászáé, korrupció keletkezik, háttérbe szorítják az ifjakat, a nőket és tompul az éberség az ellenséggel szemben ..." így történt ez Mindszenten is. A párttagok nem arról vitatkoztak, hogy egy-egy feladatot hogyan kell jobban megoldani, hanem arról, hogy ki kerüljön állásba. Az öntudatos párttagokat természetesen elkedvetlenítette, elriasztotta a Párttól ez a kommunistához nem méltó anyagiasság. A Pártnak, mint mindenütt a falun, Mindszenten is legerősebb magja az agrárprolefáriátus. De éppen az agrárproleláriátust háborította fel legjobban a pártszervezetben uralkodó helyzet. A Párton belül a klikkek, csoportok alakulása, az állásvadászás elengedhetetlenül maga után vonja . a bírálat, az önbírálat elfojtását, a pártdemokrácia megsértését, meri különben a párttagok százai lelepleznék, megakadályoznák a vezetők eltévelyedéseit. A párldemokrácia megsértése természetesen nem marad titokban és nemcsak a Párt MINDSZENTEN leghűbb tagjait távolította el a Párttól, de csökkentette a Párt vonzóerejét is a pártonklviiliek felé. Agrárproletárok helyébe kispolgárok lépnek Mig a pártszervezet elvtelen belső vitákkal volt elfoglalva, elvesztette legerősebb bázisát, a szegényparasztságot. De mivel tömegek nélkül nem élhetett, felkarolta a Párt körül sündörgő, minden hibát jóváhagyó kispolgárokat, sőt a „barát" képében jelentkező ellenséget is. így került a föidmüvesszüvetkezethez volt nyilasszervező férje, kulákcsemeie, fizetett funkciókba volt nagykereskedő, mint szakember. A DlSZ-szervezet, a Párt legközvetlenebb tartaléka a falusi kispolgárság kezébe csúszott át. A parasztfiatalokkal nemhogy nem foglalkoznak, hanem nem is állnak velük szóba. Huszka Mária és Répási János parasztfiatalok elmondták, hogy ők tagjai a DISZ-nek, de nem mennek a gyűléseikre, mert ott parasztok nincsenek, hanem olyanok, akik a parasztfiatalokat kinézik a szervezetből. Az MNDSZ vesetőségében a kispolgárok mellett és azok segítségével ott ül Marton Tóbiásné, akinek a földje mellett két cséplőgépgarni túrája volt és még ma is két cselédet tart. Erről a kulákas szörnyről az ügyvezetőnek is, a párttitkár helyettesének is az a véleménye, hogy nem baj, hogy ott van, mert ünnepélyes alkalmakkor liszttel és egyéb anyagokkal „segíti" az MNDSZ-t. — Hát idejutottunk! Nam szégyellik magukat a mindszentiek, apáik harcos emléke előtt? Apái'k emléke előtt, kiknek vére a kulákok állal rájukuSzífoit csendőrök szuronya alatt folyt el. Pártépítés helyett pártbürokrácia Nemcsak régi, de új bürokraták is vannak. Ezek még veszélyesebbek a régieknél. Pártszerveztcink életében a bürokrácia, a párttagság és a dolgozók ügyeinek lélektelen kezelése nem egyszerű hiba, hanem az osztályellcnségnek, a polgárságnak befolyását jelenti a Párt vagy állami szervezetekre. Az egyik hiba tehát a másik hiba szülőanyjává válik. Már a tagfelülvizsgálat idején 400 tagot zártak ki. Ezek közül körülbelül százat olyanokat, akik becsületes kubikusok és vidéken dolgoztak a tagfelülbírálás idején. A kizártak jórésze a pártmunkából aktívan kivette részét, párt. és oszlályhűek. Sokan meg is fellebbezték kizárásukat. De ezek a fellebbezések részben a helyi pártbizottságnál, részben a járási pártbizottságnál szőrén-lábán eltűntek. Megbotránkoztatóan sok az olyan párttagok száma, akik megmaradtak párttagnak, vagy visszaminősítették őket, de tagkönyvciket még a mai napig sem kapták meg. Ezek az elv. társak aztán elkedvetlenedtek és azt mondják: — Biztos nincs rám szüksége a Pártnak, azért nem törődik veim. — Ennek a minősíthetetlen bürokráciának a következménye a pártépítés területén fájdalmasan érezteti hatását, 1950-ben csak 49 tagjelöltet és 63 tagot vettek fel a Pártba. 1951-ben 9 tagjelöltet és 8 tagot. Ehhez a rendkívül alacsony számhoz még azt kell hozzátenni, hogy az idén felvett tag- és tagjelöltek között egyetlen dolgozó paraszt sincs. Hogy milyen lélektelenül kezeli a helyi pártszervezet és a járási bizottság is a párttagság ügyét, azt bizonyítja Szűcs József esete, aki három hónappal ezelőtt kérte tagjelöltfel-. Vételét, a járási bizottságon bent volt ..káderezésen", negyedév eltett, de még mindig nem tudja, hogv felvették-e, avagy sem tagjelöltnek. A gépállomás három fiatat traktoristájának felvételi kérelme, amit októberben adtak be, három hónapig a titkár fiókjában feküdt. Ma sem tudják a traktoristák, hogy felvették-e őket tnCielölt. nek, vagy sem. Hónapok óta nincs vezetőségi ülés az alapszervezeteknél A községi pártbizottság rossz munkája következtében az alapszervezetek valósággal megdöbbentő képet mutatnak. A községnek 10 aiapszervezete van. 'A'z alapszervezeteknél pártmunka — enyhén szólva — alig van. Vezetőségi ülést az alapszervezetek nem tartanak, ezt együtt tartják a népnevető és páltcsoportvezetői értekezlettel. Az alapszervezeteknek 90—150 tagja van. ezekből aktív munkát 8-an, 10-en végeznek egy-egy szervezetben A Párt Politikai Bizottságának 1950 november 2t-i határozatát a népnevelök átszervezéséről nem hajtották végre Mindszenten. A népnevelők túlnyomó többsége idős elvtárs, — fiatalok alig vannak kőVÁNDORZÁSZLÖVAL 3UTALMAZZA zóttük' -—, akik egy személyben párlcsoporlvezetők is. Akad közöttük olyan „pártcsoportvezető", mint például Borsi Anna, aki kizárt párttag. Az agitáció lebecsülésére jellemző 'A'pró Mária elvtársnőnek, az egyik körzeti párttitkárnak, a véleménye, aki a következőket mondotta: — Én nem megyek, nem szaladgálok a tagság után, úgyis tudják, hogy népnevelő értekezlet van, miért nem jönnek el. Természetes következmény, hogy ilyen körülmények között a párttagság nevelése, a Párt forradalmi elméletének elsajátítása nem megy és nem is mehet. Tíz alapfokú és tíz középfokú politikai iskola indult az ősszel 20—25 hallgatóval, de a lemorzsolódás olyan nagyfokú, hogy ma már egy-egy esti iskolára 4—5 hallgató jár. Mindössze két politikai iskola működik a községben rendszeresen, a gépállomásnál és a tszcs-nét. Az elméleti színvonala a tagságnak nem emelkedett. Tehát egyre inkább a kulákok hangja érvényesült. Hellyel-közzel felfelütölte a fejét a kulákok megsajnálása. Például Jenei Jánosné dolgozó parasztasszony nem tartotta helyesnek, hogy a kulák kereskedőtől az elrejtett gabonakészletet elkobozzák. Még a községi pártvezetőség tagja, Bugyi János, is a vezetőségi ülésen úgy vélekedett, hogy az elrejtett termény felkutatása a kulákoknál „piszkos munka". Az ellenség a tanácsba is befurakodott A párttitkár, bár a tanács minden végrehajtó bizottsági ülésén részlvesz, eltűri az olyan Jelenséget, hogy Korom Mihály, volt főjegyző, most az igazgatási osztály vezetője, munkája rovására adásvételi és örökbefogadási szerződések megírásával foglalkozzék és ezért külön jövedelmet vágjon zsebre. Például Bacsó Józseftől 230 fo. rintot kapott. Az osztályellenség, a kulákság elleni harc nem folyik a tanácsnál keltőképpen, A kereskedelmi osztályon 27 kulákot, az igazgatási osztályon 15 kulákot tartanak nyilván. Vájjon véletlen ez, vagy öszszefüggésben van Korom úr „jó munkájával"? A tavaszi munkák elvégzésére a tanács mezőgazdasági osztálya még csak tervet sem készített. A község kulákjai a mult hó derekáig még nem mutatták be vetési tervüket, holott február 26-ig kellett volna bemutatni. Maga a tanácselnökhelyettes „elfelejtette" át. tanulmányozni a rendeletet és így a vetésterv elkészítésére fel sem szólította a kulákokat. 'A' kulákok munkáját a klerikális reakció egészíti ki. Az últörök vezetője, Kóezián József pedagógus, „párttag". Látszólagos jó munkája a pártszervezetet megtéveszti és nem veszi észre, hogy a látszólagos eredmények mögött Kócziún a klerikális reakció ellenséges nevelési elveit valósítja meg az úttörő mozgalomban, ö maga katolikus kántor volt és a felszabadulás elől Nyugatra menekült. Az iskolák igazgatója Lehóczki Béla basáskodik, kiskirályoskodik. A havonta megtartandó tantestületi értekezleten a pedagógusok csak úgy szólalhatnak fel, ha felszólalásaikat előre szószerint leírják és azt bemutatják az igazgatónak. A pártszervezet pedig tűri alkotmányunk ilyen durva megsértését. A tanáccsal való foglalkozása a pártszervezetnek tehát formális. De épp ilyen formális a tömegszervezetekkel való foglalkozás is. A DISz vezetőségi üléseire a pártszervezet tem jár el. Kilenctagú DlSz-vezetőség közül egyetlen parasztfiatal van a vezetőségben. 'Az MNDSz a kispol. gárság befolyása alá került. Az MSzT és a Szabadságharcos Szövetség elszakadt a Párttól, „külön" úlakat jár. A községben egyetlen tszcs működik. Ennek a tszcs-nek 32 kommunista tagja van, ami az összpártlagság három százalékát teszi ki, A tszcs párltitkára, Uozsák elvtárs, basáskodik a csoporton belül, lebecsüli a női munka«;őt, magatartása komolyan veszélyezteti ennek az egvetlen csoportnak a fejlődését. Mi az oka és kl leletös ezért a rengeteg hibáért Az ok elsősorban a Párton belül eluralkodó önteltség, a pártbürokrácia, az állásvadászat. Ez vezette arra a lejtőre a mindszenti pártszervezetet, hogy a Párt falusi munkájának gerincét képező szegényparasztságtól elfordult és emiult a köZépparasztságol sem tudta megnyerni magának. De abbahagyta a harcot a kulák ellen is. Tehát a lenini hármas jelszó mindhárom részét egyszerre sértették meg. — a következmény: a Párt elszakadt a tömegektől. Ki a felelős mindezért? Elsősora megyei tanács a tavaszi vetésterv teljesítésében legjobb eredményt elérő járást, községet és termelőszöveí«ezetet. A vándorzászfót ünnepélyes keretek között szombaton délután adták át a szentesi járásnak, míg a Balástya községnek és a szegedi „Táncsics"-termelőcs®portnafc ma nyújtják át. Becsületes, jó munka jutalma ez a három kis piros zászló; tanúsága ar.nak, hogy tulajdonosai keményen dolgoztak a tavaszi vetés kezdete óta, élretörtek a béke megvédéséért, módosított ötéves tervünk végrehajtásáért folytatott vetési harcban. Különösen nagy jelentősége van a megyei vándorzászló birtokolásának a falusi osztályharc maj szakaszában. Népünk megátalkodott ellenségei, a kulákok és a háborút akarók söpredékei mindent elkövetnek, hogy az idei jó termést a kezdet kezdetén, a vetésnél akadályozzák meg. Nem volt könnyű munkája az élre került járásnak, községnek és termelőcsoportnak, hiszen száz és száz különböző forrt*'iú támadást kellett visszaverniük. Szívós nevelőmunkát kellett végezniük, hogy meggyőzzék a dolgozó parasztokat: nem lehet kényelmeskedve várni a kifogástalan napos időre, mert ez a bő termés rovására megy. országot átalakító tervü-ket hátráltat!*. Büszkén vehetik át a zászlót az élenjárók a megye valamennyi dolgozó parsztján.ak, munkásának elismeréseként. Bizonyítja ezt az elismerést az is, hogy a szegedi Gyufagyár dolgozói harccs üdvözletüket küldték a báláival dotaozó parasztoknak. Üdvözletükben tő' bek között e*í ír'ákt „Mi, figyelemmel kísérjük Bálás, tya dolgozó parasztjainak munkáját. Most látjuk, hogy a dolgozó parasztok m'-rertettók Pártunk szavát és jó munkájukkal veszik ki részüket ötéves tervünk teljesítéséből, Mi is ítt az üzemben anyagtakarékossággal, gépeink jobb kihasználásával építjük szocialista hazánkat és harcolunk a béke megvédéséért." A munkások és dolgozó parasztok szoros szövetségének bizonyítéka ez a levél, közös nagy célunk elérésére. A munkaverseny megyei győzteseinek kijáró megbecsülésen túlmenően egyben a legjehb békeharcosokat is köszöntjük a piros selyem . zászlókkal. Ne felejtsék el azonban a kitüntetetlek, liogy; ez nem jelenti az örökös, fenntartásnélküli bizalmat. Még keményebben kell folytatniuk a jól megszervezett munkát, mert ha csak egy pillanatra is megállnak, hogy tetszelegjenek a babérokon, könnyen meglepetés érheti őket. Nem tétlenkednek a többi járások, községek sem és nem titkolják, hogy a legközelebbi kiértékelésnél ők akarják megszerezni a zászlókat. A csongrádi járás én Pitvaros község szívós versenytársnak bizonyul, nak é3 könnyen megeshet, hogy egy hét múlva ők lesznek megyénk legjobbjai. Csp.nyielek. Mngyartés, Pitvaros és Cseng.ele a járási tanácsok vándorzászlaját ve. szik át ma. Ezeket is még lendületesebb munkára kötelezi a bizalom. Tudniok kell, hogy minden négyszögöl bevetett terület egy-egy gránit követ jelent a békefront magyaror. szági bástyájáról; falában, téglát jelent hazánk büszkesége, a Dunai Vasmű alapjaiban Csongrád megye az országos tavaszi versenybea az utolsó helyről előretört. De a továbbiakban úgy kell hajráznunk, hogy elsők legyünk és jó hírnevet szerezzünk a tavaszi munka csatájában a Viharsarok egyik megyéjének. ban a mindszenti pártvezetőség. De a járási pártbizottságot is súlyos mulasztás terheli, hogy mindezeket n hibákat idejében nem tárta fel és nem szüntette meg. Előfordult, hogy Kopasz elvtárs, a járási pártbizottság tagja, eltenőrzés címén egy-egy negyedórát töltött' egy-egy körzeti taggyűlésén és máris szaladt a következőre. Természetes, hogy az ilyen tisztesség ne essék szólva „munkamódszer" nem tárja fel a hibák gyökerét, — ez minden, csak nem ellenőrzés. A mindszenti párttitkár elvtárs minden héten íésztvesz a járási bizottság értekezletén; a járási párttitkár elvtársnő, Pálinkóné, maga is mindszenti, tehát alaposan ismernie kellett volna a járási pártbizottságnak ezeket a hibákat. S ha ismerték, mért nem cselekedtek? Mire várt a járási pártbizottság? Talán arra. hogy a kérdések megoldódnak maguktól? Vagy nem akart megsérteni. megbántani egyes elvtársakat, hogy ezze] az egész Pártot sértse és bántsa meg? A járási pártbizottság megengedhetetlen engedékenysége u mulasztásokkal szemben szokássá, rendszerré tette Mindszenten n hibákat, Elnéző volt a járási pártbizottság n hibákkal szemben. De kit segítenek a hibák? Az ellenségetI Kinek használt az engedékenység? A Pártnak? 'A hibát elkövelő elvtársaknak? Nem! Engedékenynek lenni n hibákkal szemben annyit jelent, mint engedékenynek lenni az ellenséggel szemben. Ezt a tanulságot kell le. vonni a járási pártbizottságnak ab ból a tényből, hogy a megye egyik legrégibb pártszervezetébe engedte, hogy a kis hibák nagy hibákká nőjjenek a keze alatt. Végül, de nem utolsó sorban a Párt megyebizottságának is hamarabb észre kaüelt volna vennie, hogy Mindszent, a „mintaközség", már nem mintaközség többé. Milyen út vezet a hibák kiküszöböléséhez? Az első és legfontosabb: a járási páribziottságnak meg kell szervezni az alulról jövő bírálatot. Fel kell szítani Mindszenten az egyszerű párttagok, a tömegek „dühét a pártszervezet bürokratikus kinövései ellen." (Sztálin). Nem elégséges. ha a járási bizottság csak felülről gyakorol bírálatot a pártszervezet munkája feleit. Az egész párttagság elé ke',1 tárnia az ügyet és megmutatni hogy a hibák megszüntetéséhez és az új hibák megakadályozásához egyetlen út vezet: a partdcmokrácia feltétlen megtartása, a bírálat cs önbírálat alkalmazása. És itt nem szabad „tekintélyekre" nézni, mert nekünk nem papiros tekintélyekre van szül. égünk a hibák e'.kenése árán, hanem élő, eleven tekintélyekre a hibák kijavításának útján. Ha a pártdemokráciát, a tömegek bírálatát nem foiytolta volna el a pártbizottság, nem lett volna módjában ezeket a hibákat elkövetnie, mert megakadályozta volna azt a tömegek bírálata. Ez az egyetlen út a bürokratikus munkamódszerek kiküszöbölésére. Mindszent község öntudatos agrárproletárjaiban meg van az az erő, amely képes arra, hogy barcbaszúllva a hibákkal, azokat kijavítsa. Hatalmas segítséget jelent a hibák kijavításában a párikongresszusi határozat, a pártkongreszsztison a falusi szervezetek munkájának megjavításáról rzó'ö beszámoló. De újból eíő kell vennie a járási pártbizottságnak is, a mindszenti pártszervezetnek is a február 10-i határozatot s amit eddig nem hajtottak végre, azt pót'ólag meg kell való Alantok, Természetesen nem jelenti ez azt, hogy a pártszervezetnek most már befelé kell fordulnia és addig a pártonkívüli tömegek közölt ncni dolgozhat, ni:g mindezeket a hibákat ki nem javítja. A hibákat csak a pártonkívüli tömegek között végzett szívós, állandó felviláogtító munka közben, tehát harc közben, lehet kijavítani. 'A' legközvetlenebb feladat tehát, hogy a tavaszi vetést, a növényápotási munkát és a közelgő békeal&írás-gyüjtést úgy szervezzék meg, úgy hajtsák végre, hogy abból a pártszervezet megerősödve kerüljön ki. hogy ismét méltó lehessen Mindszent apáik harcos emlékéhez, hogy büszkén viselhesse tovább a mintaközség megtisztelő címét. A községi pártbizottság és a járási pártbizottság mulasztásaikat most kemény, jó munkával hozzák helyre. Mert az önkritika csak akkor ér valamit, ha megváltozott tettekben, alkotó cse'ckedctekbcn nyilvánul meg. Biztosak vagyunk abban, hogy a párttagság, a mindszenti pártbizottság, járásbizottság és a pártonkívüli dolgozók együttes munkájának eredményekép Mind. szent község ismét megyénk büsz-. keségo lesz. ^