Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-01 / 76. szám

f 6 VASÁRNAP. 1931. ÁPRILIS 1 ÉLET a kisteleki kultúrotthonban A tavasz meleg sugarakkal kö­szöntölt be hozzánk. Az éltető nap kicsalta a barackfák virágait, az orgonafák bimbóit, és az embe­rek is mintl sűrűbben látogatnak ki a szántóföldekre, szöllőkbe és a kerlckbe. Mire a tavasz teljesen ki­bontakozik, a munka is a tetejére hág. Ez a tavaszi munka azonban nem akadályozza meg a té'.en elindult nagy kultúrmunkát. Alig negyedéve, hogy megnyitották a Szabadság Kultúrotthont, máris a község dol­gozóinak igazi otthonává lett. Nap­ról napra pezsgőbb az élet ott és nincs olyan este, hogy egyik vagy másik — vagy esetleg mindegyik — helyiségben ne volnának. Kistelek kultúréletébcn az elmúlt negyedév kiemelkedő eseménye volt a Szegedi Nemzeti Színház kétszeri vendégjátéka, Már napokkal előtle minden jegy elkeli. A nagy érdeklő­désre a szegedi színészek kitűnő já­tékkal válaszoltak, mind a „Kertész kutyája", mind pedig a „Házasság hozománnyal" című darabokban. Helyes volna, ha Nemzeti Színház piincl többször vendégszerepelne és B haladó drámai darabokat megis­mertetné a kisteleki dolgozókkal. TTgvancsak az elmúlt negyedév kimagasló eseménye volt az úttörők műsoros estje is. Itt ének­kari műveket, verseket, népi tánco­kat és rövid énekes jeleneteket mu­tattak be. A több mint 200 szerep­lőnek közel 75 százaléka munkás­és paraszt volt, akik életükben elő­ször léptek közönség elé. Ennek el­lenére n műsor igen gördülékeny volt, ami dr. Halmágyi Kerencné és Görgényi Miháiyné nevelők jó ren­dezésének is köszönhető. Nem szabad megfeledkeznünk az MNDSz műsoráról sem, amely ki­sebb sikerrel bár, de mégis hasonló volt az úttörőkéhez. Es nem volna teljes a beszámolónk, ha kihagynánk belőle a természettudományos elő­adást. Ez éppen úgy beletartozik a kultúrmunkábn, mint a színjátszás. Révai clvlárs is rámutatott erre: „A knllúrmunka nemcsak kórusmunká­ból, énekkarszervezésből, táncolás­ból. színjátszásból — általában nem­csak művészeti tevékenységből áll, hanem termelési propagandából. Szabad Föld Téli Estékből, termé­szettudományos ismeretekből is." Hogy a természettudományos isme. relterjrszlés is a kultúrmunkához (attozik, bizonyltja nz is. hogy itt se vo t kisebb nz érdeklődés, mint a kultúrműsoroknál. Az összhangot ezután még jobban fokozni akarjuk, nien a magunkévá tcttűlc Révai elvtárs figyelmeztetését: „Egészséges knllúrmunka csak olt van, ahol a kulíúrális tömegrnnnkiínak vala­mennyi területéi ápolják, mert va­lamennyi terület — a tánctól a ter­mészettudományig — lömegszükség­lelet elégít ki." TCultúrotthonunk sikeréhez tar­tozik a könyvtár állandó lá­togatottságának megszervezése is. Dr. Hevesi Ernő, Ilarmath Rózsa és Donka Rozália középiskolás ta­nulók segítségével több mint 300-ra emelték az elmúlt negyedévben a könyvtár állandó olvasóinak a szá­mát. Kiemelendő, hogy az olvasók a szépirodalmi művek mellett a ter­mészettudományos munka után is érdeklődnek, ami szintén a kultúr­munkánk helyes összhangját bizo­nyítja. 'A'z elért eredmények további mun­kára sarkalnak bennünket. Egységes Kultúrgárdánk lelkesen készülődik Dunajevszkij nagyoperettjének, a „Szabad szél"-nek április elsejei bemutatójára, Kultúrgárdánk, bár nehéz feladatok előtt 611, de hisz­szük, hogy az akarat és az erő se­gítségével meg tudja oldani azt. Ebbe a munkába belekapcsolódtak a tömegszervezetek legjobbjai a DISz-tői egészen a pedagógusokig. A további kultúrmunkába a leg­több pedagógus be akar kapcsolód­ni és nem azonosítja magát azzal a 23 tolnamegyei tanítóval, akik nyíltan tagadták a haladó kultúra terjesztésének a fonlosságát. A mi pedagógusaink tudják azt, hogy a kultúrmunka a tanítói hivatás gaz­dagítására szolgál. A jövő hónap kiemelkedő kul­túreseményének Ígérkezik még az úttörők háromfelvonásos zenés me­sejátéka is, az „Elvarázsolt fest­mény". A tervbeveit természettudo­mányos előadások iránt máris nagy az érdeklődés. Ezt az érdeklődést még jobban fokozni kell, nemcsak a fiatalság, hanem az idősebb dolgo­zók körében is. íme ilyen a mi kullúrotthonuuk kezdődő élete. Kétségkívül értünk cl eredményeken, itt azonban nem áll­hatunk meg. Fejlődésünk mindig többet és jobbat követel tőlünk. Czeglédi Lajos eivlárs, a kultúrott­lioz vezetője, úgy irányítja a mun­kát, hegy az teljes egészében megfe. leljen a dolgozók követelményeinek. Sajnos, ebben a munkájában még többen gátolni akarják. Különösen egyes DISz-fiatalok még most is azt gondolják, hogy,a kultúrotthon csu­pán csak billiárdozásra, ping-pongo­zásra és nem utolsó sorban az ordi­tozasra alkalmas. Ezekkel meg kell értcini. hogy a nép kultúrotthona nem azonos az elmúlt idők duhaj­kodó helyeivel. A kultúrotthonnak és benne a pezsgő kultúrmunkáiiak éppen olyan fontos rendeltetése van. mint a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, mert a kettő együttvéve alakítja ki a jövő új szocialista emberét. Fülckl János tanító, Kistelek, ÉPÜL, SZÉPÜL SZEGED Fegyverünk: a Itönju A Magyar Munkásmozgalom Történetének Tátogatott Dokumentumai I. A rr agyar munkásmozgalom kialakulása A magyar munkásmozgalom tör­ténete válogatot dokumentumai el­ső kötetének megjelenése igen jelen­tős eseménye könyvkiadásunknak. Ez a Magyar Munkásmozgalmi inté­zet által szerkesztett dokumentum­kötet egy 10 kötetre tervezett so­rozat első része: a magyar történe­lem 1848-tól 1890-ig terjedő idősza­kának legfontosabb munkásmozgal­mi vonatkozású dokumentumait gyűjti egybe. A munkásmozgalom történetének e korszakát az eddig megjelent fel­dolgozások, az anyag keliő ismerete hiányában, csak nagyvonalakban tárgyalták — a szociáldemokrata történetírók pedig alaposan megi hamisították. A most megjelenő do­kumentum-kötet jelentős, ezideig alig ismert anyagot tár fel és ala­pul szolgálhat a részletesebb, pon­tosabb és a valóságnak megfelelő feldolgozás számára. A kötetben közreadott iratok, cikkek, tanulmányok egy letűnt, de igen sok vonatkozásban ma is ele­ven korszak alapvető problémáit tárják elénk: Hogyan lehet a kiala­kuló magyar munkásosztályt szocia­lista öntudatra ébreszteni, — hogyan lehet ennek az osztálynak önálló, a burzsoáziától független pártját létrehozni, — hogyan lehet a mun­káspárt elszigetelt gazdasági harcait a politikai harc színvonalára emel­ni, — hogyan lehet a mozgalmat nemcsak a magyarországi, hanem a nemzetközi méretekben folyó osz­tályharcba is a proletár internacio­nalizmus szellemében bekapcsolni. M'lyen legyen a mozgalom állásfog. lalása a polgári pártokhoz, a pa­rasztsághoz, a nemzetiségekhez — mindmegannyi olyan kérdés, melyek megoldásával a fiatal mozgalomnak a marxizmus elméletével kellően fel nem vértezett vezetői gyakran vias­kodtak. A dokumentumok persze nemcsak erről számolnak be, hanem megmu­tatják azokat a rendkívül nehéz kö. rüiményeket is, amelyekkel a ma­gyar munkásmozgalomnak már az et'ndulásnál meg kellett küzdenie. Korszerűsítik a Kazinczy-utcai bölcsődét Legnagyobb érték az ember: a dolgozók és azok gyermekei. Álla­munk éppen ezért óvodák és böl­csődék létrehozására és korszerű­sítésére nagy összegeket fordít. Ezek közé. tartozik a Kazinczy-utcai bölcsőde is, amelyet teljesen átala­kítanak és korszerű berendezéssel látnak el. A munkálatok most foly­nak és hamarosan befejezik. A böl­csődében jelenleg S5 gyermeket gondoznak, hatévestől hároméves korig. A gyermekeket már fél 7-kor viszik szüleik és mindaddig olt Jö­hetnek, amíg nem mennek értük. Reggel fürösztik és átöltöztetik a gyermekeket, a bölcsödé ad szá­mukra ruhát. Élelmezésük orvosi előírás szerint történik és állandó orvosi felügyelet alatt vannak. A gyermekek gondozását okleveles gyermekgondozónö és egy segéd­gondozónö végzi. A szükséges éte­leket és tápszerekel fözönö készíti el. A szülök nyugodtan mehetnek napi munkájukba, mert tudják, hogy gyermekeikre gondos kezek vigyáz­nak. Úttörő otthon készül Gyönyörű, modern úttörő-ott­hont kapnak a szegedi úttörők a Kálvária-téren. Már javában folynak az átalakítási munkák a móravárosi kultúrházon. Munká­sok énekétől hango3 az épület. A Gázgyár dolgozói már be is fe­jezték munkájukat. Szerszámai­kat összerakták kiskocsijukra és boldogan mondják: „Mi már be­fejeztük itt a műnkéi', bevezettük a kis műhelybe a gázt." Az eme. leien villanyszerelök dolgoznak, sietnek végezni mnukájukat, mert lent már készen vannak a festők és most ide jönnek dolgozni. Gyö­nyörűen kifestik a szobákat és találgatják: vájjon melyik szobá­ba milyen műhely kerül. Igen, műhely, mert azok lesznek itt. Minden ipari szakmáinak lesz itt munkája. Lesz rádiószerelő, vil­lanyszerelő, lakatos és asztalos­műhely. kísérletezésre vegyészei, a repülés kedvelőinek modellező­kör. A kultúra fejlesztésére könyvtár és a gyönyörű nagy kultúrterem. Már készen is van az újjáfestése. Az úttörő-otthon­ban oltíiovt találnak majd az is­kolák legjobb úttörői, élenjáró tanulói. Az úttörő-otthon ünne­pélyes megnyitását május l-re tervezik. A fiatal pajtások izga­tottan várják a megnyitót és sze­retettel gondolnak arra. akinek szerelő gondoskodását látják en­A raj szóllamd menetelt. Az éj' szakad csöndet semmi sem zavarta. Bujdosó Kálmán honvéd bajtárs feszülten figyelt. A sötétben sem­mi figyelemreméltót nem fedezett fel. Gondolatai össze-vissza cikáz­tak, Egyszer odahaza volt Esztinél, a jövendőbelijénél s maga előtt lát­ta, amint komoly arcai, összehúzott szemöldökkel megnyálazza a ceru­záját és azt mondja: — A gépállomás tavaszi szán­tási terve szerint... Bujdosó bajtárs elmosolyodott. Sohasem hulla leszoktatni arról, hogy nyálassá a ceruzát. Aztán meg arra gondolt, hogy l ez az első gyakorlat, amelyen részt- \ vess, Egysége az előttük felevő i dombot kell, hogy elfoglalja. S| most ők a mocsáron keresztül meg-, közelítik a dombot. Ha a .járna- [ dós" megindul, meglepetésszerűen oldalba kapják az „ellenséget", ami nem könnyű feladat, mert a mocsár erősen felduzzadt a sűrű esőzéstől. De nem félt. Megint Eszti jutott eszébe s az otthon kép-, amiért ér. demes a nehézségeket leküzdeni. A napokban, mikor Kanáss Andrisnak beszélt Esztiről, meg a gépállomás­ról, Andris kissé elhúzta a szájéit: — A; otthonért cini kell és dol­gozni, nem pedig... Nem fejezte be, csak legyintett. Kálmán azonban tudta, mire gon­dolt. — De meg is kelt tudni védeni... — válaszoltu. Csak a mocsár ne legyen na­'•yon felduzzadva... Jó úszó volt, de így szerelvénnyel, köpenyben, pus­kával a kezében még nem próbálta. Sebaj, majd most kipróbálja! Ilúszpcrces menetelés után meg­áll' a raj. Fodor őrvezető tévlcépct vett elő. — Ölszázméfer és elérjük a harcállást. Nemsokára elérték a mocsarat. Sűrű nád és sás között haladtak előre. Óvatosan, nehogy a nád zör­gése elándja őket. Először csak iszapos lucsokban, majd bokáig, LECKE térdig gázoltak a vízben. Néhány lépés után már a derekuk is vízben volt. — Mindenki tud úszni? — Icér­dezte Fodor őrvezető bajtárs. Bólintottak mindannyian, úgy érezték, hogy torkukban dobói a szivük. Puskájulcat fejük fölé tar. totlák, úgy haladlak. Szinte cenli­röl-cenlire tapogatták ki lábuk alatt a talajt. A víz már majdnem a hónaljukig ért De mentek előre kínos lassúsággal. Bujdosó bajtárs talán először éle­tében érezte a félelmet, össze kel­lett szorítania száját, hogy fogai ne koccanjanak össze. — Végre kell hajlani a felada­tot... végre kell hajtani a felada­tot...— csak ez tüzelt benne. Fodor őrvezető bajtárs aggódva figyelte embereit. Néha mondott néhány buzdító szót, amelyek leg­alább annyira sajátmagának is szóltak, mint a többieknels. Mind­járt a végére érünk a mocsárnak. Bátorság, bajtársak! Megvannak mindannyian?" „Vince bajtárs, vi­gyázzon, nehogy elmerüljön, inert hogyan számolok el magával?".., ..Ne tarlsavak lépést... Nincs neve­tés!" ,JSÓ8 bajtárs, adja ide a pus­káját, majd viszem..,!" Ugy vigyá­zott mindenkire, mint apa a fiaira, mint jó parancsnok a beosztottjaira. Egyre mélyebb lett a víz. Bujdo­só bajtárs lába alól egyszerre ki­csúszott a talaj. Elmerült. Puskáját görcsösen markolta és tartotta a víz felelt. Pillana'ok alatt felbukkant a viz alól és úszott tovább. Akkor hirtelen eszébejutolt Vin­ce Jancsi... Sokkal kisebb nála... Mintha vülámütés érte volna, olyan gyorsan fordult vissza. Jancsi, szin­te reszketve az erőlködéstől, tartot­ta ki egyik kezével a puskáját, a másik kezével pedig tempózolt. — Jössz? — kérdezte halkan. — Nem, a körletben tisztítom a csajkámat,„ Bujdosó bajtársnak semmi kedve sem volt a nevetéshez, de halkan felnevelelt. Amikor visszaúszott a sorba, úgy érezte, könnyebb a sze­relvénye s nem is olyan nehéz ez áz út. Nemsokára újból iszapot érzett a lába alatt. Már Infelé megyünk, gondolta magában. Tévedett. Né­hány méter után újból úszni kellelt. Kínos lassúsággal multak a percek. Sokszor úgy tűnt, mintha megállott volna az idő. Az útnak vége lett egyszerre, de a víznek nem.. — Várunk — mondta Fodor őr­vezető bajtárs. — Bt? — Igen itt. Negyedóra múlva tá­madniok kell. Addig kibírjuk a vízben is... Térden felül ért a víz. Mindany­nyian didereglek. Valaki fojtottan feltüsszentett, majd halkan károm­kodott, — Biztosítani kell magunkat — szólt Fodor őrvezető. Kis távolságban szétszóródtak. A percek nehezen multak. Bujdo­só bajtárs számolni próbált. Kilenc­százig kell számolnia, gondolta, ak­kor kezdődik a támadás. Lassan, megfontoltan számolt. Lassabban, mint kellene. így akarta becsapni magát, Milyen kellemes meglepetés lesz, ha nyolcszázötvennél felhang­zik az első lövés... A lövés azonban nem hangzott el. Sem nyolcszázötvennél, sem ki­lencszáznál. Biztosan gyorsan szá­molt, gondolta csalódottan. Elölről kezdte. Háromszor számolt még ki­lencszáziq. Egyszerre szédülni kez­deti. — Mi van vetem? Pokolba ezzel a náddal — miért forog? A víz is, a csillagtalan ég is.. Halántéka lüktetett, a szeme égett. Mitől, mi­től? Olyan különös minden... — Lajcsi, valami baj van? — ismerte fel Andris hangját. j — Nincs, nincs semmi baj — vá­laszolta. — Mond, veled is forog minden ? — Csak forgott... — Forgott? — Már nem. forog. Elmúl'. Bujdosó bajtárs érezte, hogy egy selymes kéz végigsimítja homlokát. — Tudod — mondta Andris —, eszembe jutott, amit valamelyik nap mondtál Esztiről, meg az otthon­ról, amint Eszti megnyálazza a ce­ruzáját... Az'án Katica jutott eszembe, az én Katicám. Magam előtt láttam mindazt, amiért élni kell és dolgozni és amit meg is kell védeni. Ezt most kell megtanulni, mint egy leckét. Itt ebben a mocsár­ban is ezt tanuljuk*. Védjük a föl­det, a gyárat, az otthont, c.z új, em­beribb életet. Érted Kálmán, meg kell védenünk, mert a mién'-! Mia'att Andris beszélt, Bujdosó bajtárs körül meaálll a víz, meg a csillagtalan éj. Megszűnt a forgás. Minden olyan világossá lelt... Másfélárát álltak a mocsárban mikor egyszerre eldördült az első lövés. Pillanatok alatt Fodor őrve­zető bajtárs mellett voltak... — Mindjárt támadunk... Fodor őrvezető nemzetiszínű zászlót nyomolt Bujdosó bajtárs kezébe. — Vigyázzon és tűzze ki! Aztán elöre lépett. — Előre bajtársak! Hurráddá!! Mindannyian felugrottak. Buj­dosó bajtárs a zászlóval rohant elő­re. A többiek tüzellek. — A békéért, a hazáért! — ki­áltott fel Kálmán. Valamiben megbotlott. Kiesett ke. zéböl a zászló. Andris kapla fel s most ö szaladt vele előre. —A Pártért, Rákosiért! Beugrottak az ..ellenséges" lö­vészárokba. Megkezdődött a kézitu­sa. Andris a földön hemperget. Mel­lette feküdt a zászló. Bujdosó baj­társ felkapta és beleszúrta a földbe. A hajnali szél nemsokára meg­meglengeltc a győzelem jelképét. HÍVES LÁSZLÓ. ntk az úttörö-otthonnak létreho- A zásában is: az ő szeretett Rákosi pajtásukra. Húsz szövetkezeti ház épül Szegsüen Szerdán délelőtt bizottság jelölte ki Újszegeden húsz szövetkezeti családi háznak a helyét. Erre a cél­ra a legalkalmasabbnak a Tusná­di-utca, a Szöregi-út, a Rozália­utca és a Kállai-fasor által halá­rolt területet találták. Az itt épüld családi házak minden igényi kielé­gítenek majd. Minden házban két szoba, lionyha, fürdőszoba, előszoba és kamra lesz. Vízzel, villannyal, gázzal látják el és fedett csatorna­hálózat épül hozzá. Azérl is alkal­mas cz a licly, mert a villamos­végállomás közvetlen közelben van és egészséges, üde a környezet. Az Ujszegedi Kender, és Lenszövő gyárhoz is közel van és ezért a gyári dolgozók között nagy az ér­deklődés az építkezés iránt. A sző- 1 vetkezeti házak építése hamarosan elkezdődi!:, hogy minél hamarabb beköltözhessenek a dolgozók ké­nyelmes, új otthonaikba. Rendbehozzák a külteiiileti járdákat Útjaink rendben tartására és ja­vítására nagy gondot fordít városi tanácsunk. A külvárosok járdáit egymásután hozzák rendbe. Most kezdődik a járdajavítás az Alsó­nyemás-soron, a Hattyas-soron és a Földműves-utcában. Újszegeden szintén javítják a Hargitai-utcát és a Főfasor-útját. A környező közsé­gek közül a domaszéki szikes utat hozzák rendbe a közeljövőben. Egységes piac a Valéria téren A sátoros piaci árusok a Valéria­térre helyezik át az árusító helyü­ket az eddig szétszórt utcai helyük­ről. Ide kerül minden iparos és kereskedő sátoros árus is. így majd áttekinthetőbb lesz a piac és a ve­vők is könnyebben végezhetik majd bevásárlásaikat, mert egy helyen találjál; meg a különböző cikkeket ^ árusító sátrakat. A piac-tér és a környező utcái; burkolatát a városi tanács egyúttal rendbehozatja. ÚJ VILLAMOS! OCS! szalad a szegedi utcákon. Azelőtt ott hevert félretolva, tengelye ke. reke összetörve, eső mosta és nap sütötte használhatatlan romként. Egyszer aztán munkások jöttek, betolták a műhelybe, darabokra szedték, csiszolták, reszelték, fes­tették üvegezték, új kerekeket rakták a'.á, fényes fogantyúkai szereltek rá. Ráfestették „107"-es és előttünk állt egy új villamos pótkocsi. 20-án lelt készen és már 21-én mun!:ába is állították. A rajta utazó dolgozók örömmel kö­szöntötték, simogatták az új ko­csit, mert tudják, hogy minden újonnan. bcáHi'olt villamoskocsi az ö kényelmüket szolgálja. A Villamosvasút dolgozói most má­sik roncsnál: a szétszedéséhez, megjavításához foglak hozzá e's hamarosan újabb villamospótko. ccit köszönthetünk utcáinkon. Víztorony Ú/szegeden ^ Az ujszegedi dolgozók régi vágya válik most va'ó:ággá: ivóvízellátá­suk biztosítására víztorony épül a Főfasoron. Máris nagy lendület­tel folynak az előkészítő munkák, hordják az építéshez szükséges anyagokat, hogy semmi fennakadás ne legyen az építkezés megkezdése után. A vízvezeték a Temesvári-kőr­úton vezet majd és ezzel korszerűen megoldják Újszeged belső részének ivóvízzel való ellátását és csator­názását. A víz egyenletes elosztása érdekében a házakat vízórával lát­ják el, így akarják kiküszöbölni a felelsleges vízpazarlásokat. Hétfőn kirakják A Széchenyi féri székeket A szegedi Széchenyi-téri sé­tányra hétfőn, — ha kedvező lesz az időjárás — megkezdődik a székek kirakása. Most egyelőre 200 székel raknak ki. Ezeket a j székeled már újjá festették és a többit is most festik újjá. A szé­keket a városi tanács rendelke­zése alapján ingyen vehetik igénybe a dolgozók. Sz. G.-né.

Next

/
Thumbnails
Contents