Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

Előre a szocializmust építő ötéves terv teljesítéséért! Ebben a nagy lemaradásban a ferménybegyüjtés terén, elvtársak nagy része van annak, hogy u ellenség befészkelődött a ta­nácsokba, a tanácselnökök és tagok pedig — és itt elsősor­ban a kommunistákról van szó — nem vetlek észre az orruk előtt garázdálkodó ellenséget. Helyi tanácsaink gyengeségével és a munkájukban megnyilvánuló la­zasággal kapcsolatban elsősorban falusi pártszervezeteink kérdésével kfvánok röviden foglalkozni. A kommnnlstáknak kell példát mutatni a* Állami fegyelem megszilárdításában Falusi pártszervezeteink még nem tudtak kialakítani maguk körül a dolgozó parasztságból olyan réteget, mely segítené a pártszervezetet és a falusi lakosság széles tömegei és a pártszervezetek között szoros kap­. csolatot teremtene. A helyi tanácsok gyengeségének és ingadozásának másik lényeges oka — szerintem — a szegénypa­rasztság közötti munkánk fogyaté­kossága. A helyi tanácsok gyöngcségében és lazaságában szerintem szerepet játszik a tanácsok kommunista ve­zetőinek és tagjainak helytelen ma­gatartása is. Ennek egyik megnyil­vánulása a parancsolgatás. Másik megnyilvánulása a párton­kívüliek lebecsülése, ami a tanácsok elszigetelésének a veszélyét rejti magában. Különösen a begyűjtésnél tapasz­talható, hogy akadnak olyan párttagok és nem is kis számmal, akik szégyen­szemre gyakran a pártonkivü­llek mögött kullognak. A legnagyobb baj az, hogy ez ellen falusi pártszervezeteink eddig még nem folytattak elég erélyes harcot­Ki szilárdítsa meg az állami fegyel­met elvtársak, ha nem a kommu­nisták? Végezetül elvtársak, a fanácsok munkájának négyhónapos tapaszta­latai arról győznek meg bennünket, hogy a helyi tanácsok létrehozása sem elegendő ahhoz, hogy a népi demokrácia államhatalmához és jogrendszeréhez való viszony terén azonnal mélyenszántó változás men­jen végbe. A dolgozó parasztság legszélesebb tömegeit átfogó felvilágosító, oktató és népnevelő munkára van szükség, hogy a dolgozó parasztság megért­se, mit jeleni a hatalomban végbe­menő változás, hogy felismerje, hogy az államhatalom helyi szervei valóban a dolgozó nép érdekeit képviselik. szemé, yforga Ima t bonyolított le. Ez az eredmény a vasutas dolgozók Párt iránti egyre nagyobb szeretetének és a hfls szovjet vasutasok mun. kamódszerei fokozottabb át­vételének tudható be. Rákosi elvtárs mondta egy al­kalommal, hogy a vasúton a szo­cialista akarat és a vezetés kon­zervativizmusa szemben áll egymás­sal. Ennek oka nemcsak az, hogy a vasút vezetésében még igen ke. vés a munkáskáder, amiért első­sorban a politikai osztály is fele­lős. hanem az is, hogy mi és a pártszervezetek a politikai felvilá­gosításnál és mozgósításnál elha­nyagoltuk a régi műszaki vezető­ket. A vasút feladata nemcsak az, hogy lépést tartson az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével, hanem, hogy bizonyos fokig meg is előzze azt. Ehhez elsősorban meg kell eiősit Jnünk a vasutas pártszerve, ze tekét. ígéretet teszek a kongresszus­nak arra, hogy Rákosi és Gerö elvtársak referátuma alapján a Párt vezetésével olyanná tesszük a vasutat, hogy a népgazdaság új Zsofinyec Mihály elvtárs: A Belga Kommunista Párt üdvözlete A Belga Kommunista Párt üd­vözletét Georgea Sironval tolmá­csolta : — Ebben a kongresszusban — mondotta — a Belga Kommunista Párt küldötte a szocialista építés ütemének meggyorsulását és ennek következtében a béketábor megerő­södésének jelét látja. Példájának erejével a magyar nép is mutatja a még kapitalista járom alatt nyögő népeknek a szo­cializmus útját. Amerikai uraik parancsára a belga lakájok Belgiumot a világ­béke elleni összeesküvés egyik köz­pontjává változtatták át. A fasiszta-jellegű intézkedések a nép egyre nyilvánvalóbb ellenállá­sába ütköznek. Ebben a helyzetben komoly lehetőségek nyílnak arra, hogy a béke híveinek arcvonala és a Kommunista Párt megerősödjék. A belga kommunisták, akik tuda'á­ban vannak ezeknek a lehetőségek­nek és saját felelősségüknek, tize­dik kongresszusukra készülnék, me­lyet március végén tartanak meg. Gerő elvtárs referátumához ez­után Czohner Sándor bánya- és energiaügyi miniszter szólt hozzá. A Szovjetunió tapasztalataiból ismerjük a széntermelés fokozásának módját Czoitner Sándor elvtárs felszóla­lásában két kérdéssel, a szénterme­lés és az elektromos energiaterme­lés kérdésével foglalkozott. Gerő elvtárs referátuma és ja­vaslata népgazdiaságunk ötéves ter­vének átdolgozására, amelyben 1964. év végére a széntermelés mennyiségét 27.5 millió tonnában irányozza elő, olyan feladatokat rí ránk, melyek teljesítése kötelessé­günk — kezdte felszólalását. Hogyan érhetjük el a 27 és fél­millió tonna szén kitermelését az ötéves terv végére? Maria Iringóvá csehszlovák küldőit: Ma a szénbányászatban általában 6—6.5 óra az az idő, amit dolgozó­társaink effektiv munkában tölte­nek el. Lehetővé kell tennünk, hogy a folyamatos munka pillanatra se szakadjon meg. A Szovjetunió tapasztalataiból megismertük a megoldást. Az ál­landó és folyamatos bányászkodást, azaz a ciklusos munkamódszert kell alkalmazni. Beszélnünk kell továbbá a gépe­sítés jelenlegi állapotáról. Jelen­leg bányászatunk kézi fej lószerszá­mokkal kb. 40 százalékban már gé­pesítve van. A kézi fejtő- és fúró­kalapácsoknak továbbfejlesztése és jobb kihasználása már jobb ered­ményeket biztosit számunkra. A gépi réselő és fej tógépekkel való termelés ezévben el fogja ér­ni a teljes szénnövelés 12 százalé­kát. A munkahelyi szállításban 38 százalékra emeljük a gépesítés fo­kát. Gonda György elvtárs, a győrme­gyei pártbizottság titkára a kon­gresszusi verseny során elért ered­ményekről beszélt bevezetőben. — Egy sor üzemünk 115—130 százalékra teljesítette tervét az el­múlt napok során — mondotta. A mosoni Kíihne kovácsüzeme már­ciusi tervéi teljesítette. Mindez azt bizonyítja, hogy igen nagy tartalé­kokkal rendelkeztünk és ha jól hasznosítjuk a kongresszusi verseny tapasztalatait, akkor a kongresszus határozatai nyomán eredményeink még nagyobbak lesznek. Ahogy nőitek feladataink, ágy találkoztunk a termelés frontján is újra és újra a jobboldali szociálde­mokratákkal, akik megpróbálták gátolni munkán. kat. A munkásosztály leleplezte és kivetette sorai közül a befu­rakodott ellenséget. Olyan fegyvert, amely a kommunista szívét agyonsújtaná, még nem gyártottak Iringóvá elvtársnö, csehszlovák küldött, a Füieki Kovosmalt Zo­máncgyár sztahánovistája szlovák­nyelvű üdvözlet után magyarul foly­tatta beszédét. — Mi, mindannyian örömmel kí­sérjük figyelemmel az elért eredmé­nyeiteket, munkátokban, a haza épí­tésében. A mi dolgozóink célja ugyanaz, ami a magyar dolgozók célja: a szocializmus, 'A' Füieki Kovosmalt Zo­máncgyárban ugyanúgy, mint ha­zánk többi gyáraiban a szovjet sztahánovisták példája szerint dol­gozunk. Én 1919-ben szeretett Sziá. lin elviárs 70. születésnapjára lettem élmunkásnő. 'A' háborús uszítók gyártanak mo­dern fegyvereket, gyártják az atom­bombát, de olyan fegyvert, amelyik a kommunista szivét agyonsújtaná, olyat még nem gyártottak. A mi munkánkat a szebb jövnn­kért nem fogja megállítani semmi fegyverzörgés, semmiféle alom-riasztás. Sok munka vár még reátok. De nekünk még nagyobb örömünk lesz, ha meghalljuk, hogy a kötelezett­ségeteket teljesítettétek, mert hozzá fog járulni a nagy békefront meg­erősítéséhez és a kapitalizmus le­győzéséhez, Mi, a csehszlovák nép, szívből sok sikert kívánunk ehhez a győzelemhez. A szovjet dolgozók segítsége a magyar textilmunkásoknak és vasutasoknak ötéves tervéből és a feszült nem­zetközi helyzetből adódó minden szállítási feladatnak megfeleljen. Rövid szünet után Ta ár Kiss Lajos, a hajdúmiegyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnöke vette át az elnöklést, Zámbó Pál elvtárs, a Diósgyőri Kohászati Művek mér­nöke az értelmiség problémáiról be­szélt. Bevezetőben ásókról a műszaki értelmiségiekről szólt, akik még mindig a múltban élnek, ahelyett, hogy tudásukat megfelelő mérték­ben gyümölcsöztetnék, passzívan nézik lendületes szocialista építé­sünket. Az értelmiségnek ez a fajtája azonban — mondotta — a jó po­litikai nevelőmunka következtében egyre fogy és mindjobban elszige­telődik, hiszen még a régi értelmi­ség zöme sem szimpatizál velük. A sikeres munka megköveteli, hogy a fizikai dolgozók és a műszaki ér­telmiségiek a legszorosabb együtt­működésben dolgozzanak, Ma már a műszaki értelmiségnek jelentős része hajlandó és tud is ilyen kol­lektívában dolgozni. Ezután Zsofinyec Mihály, kohó­és gépipari miniszter, a Párt Poli­tikai Bizottságának póttagja szólalt fel. Ezután Ürmös Erzsébet, a Kis­text-gyár sztahánovistája beszélt. Büszkén jelentjük Rákosi elv­társnak — mondotta —, hogy szö­vőüzemünk másodszor nyerte el az é'üzem cimet — kezdte felszólalá­sát. Mi tudjuk azt, hogy ilyen ered­ményt el tudtunk érni, azt elsősor­ban fel szabadi tónknak, a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük, amely állandó segitséget nyújtott ne­künk azáltal is, hogy elküldte honáak •staháaorUUlt, igy például Natália Dubjága elv. társnőt, akinek munkamódszerét átvettük. Automata szövődénkben áttértek dolgozóink 16-ról 24 gépre, össze­sen 144 gépen, másik szövődében, ahol én is dolgozom, áttértünk 12 gépről 16 gépre. Rózsavölgyi József, a vasutpoli­tikai osztály helyettes vezetője 130 ezer vasutas dolgozó nevében üd­vözölte a kongresszust. A vasút az elmúlt évben 1949­hez viszonyítva 23 százalék Ital több árut és 27,7 azázalékkal nagyobb A kohó- és gépiparban is ki kell használnunk a tartalékokat Ahhoz, hogy a gépgyártás roha­mos ütemét biztosítani tudjuk — mondotta —, szükséges alapanyag, gyártó iparágaink, péídául a vas­kohászat fejlődési ütemének meg­gyorsítása. Sőt ennek valamivel meg kell előznie a gépgyártás ter­vezett szükségletét, mert csak így válik lehetővé, hogy a gépgyártás túlteljesíthesse tervét. A kohó- és gépiparra háruló fel­adatokat meg tudjuk oldani, ha ki­használjuk a rendelkezésre álló tartalékokat. Ennek érdekében még igen ke­veset tettünk. Pedig ezeknek a tar­talékoknak mozgósításával teljesít­hetjük komoly feladatainkat az ön­költségcsökkentés területén. Az önköltségcsökkentés! kötele­zettség tudatosításának érdekében komoly felvilágosító munkát kell végezni. Termelésünk további fokozásá­hoz, kiszélesítéséhez és az önkölt­ség csökkentésének nagymértékű előmozdításához hozzá tartozik gyáriparunk gépkapacitásának gaz. daaágosabb kihasználása, ez pedig döntő módon azon múlik, fel tud­juk-e emelni a műszakok számát. Erőteljes ütemben kell rátérnünk a második és harmadik műszak megszervezésére. Ott. ahol ezidő­szerint is több műszakban folyik a munka, komoly hiányosság a dél­utáni és éjszakai műszakok szerve­zetlensége. Feltétlenül szükséges, hogy a vállalatok termelési terveiket műszakokra bontsák, minden műszak termelésének legyen gazdája, legyen kellő műszaki vezetése. Igen nagy lehetőségeink vannak az anyagokkal való helyesebb gaz­dálkodás területén is. Harcoljunk az anyagpazarlás ellen A minisztertanács takarékossági határozatának végrehajtása során alaposan utánanéztünk a vállalati készleteknek. Azt tapasztaltuk, hogy sok vállalat több évre el van látva importanyagokkal, közöttük olyanokkal is, amelyek a forgóala­pot feleslegesen kötik le. Jelentós eredményeket értünk el a takarékosság egy másik területén: a forgóeszköz állománycsökken­tése terén. A gépipari főosztály például a forgási sebesség meg­gyorsításával 150 millió forint ér­tékű forgóeszközmegtakarítást ért el. Egyes vállalatainknál még ko­moly anyagpazarlás folyik. Pedig, hogy milyen eredményeket lehet el­érni az anyagtakarékossággal, mu­tatja nz az anyagtakarékossági verseny, mely az elmúlt éy során a Rákosi Mátyás Művek és a MAVAG között folyt. A verseny eredményeképpen annyi anyagot1 si­került megtakarítani, amelyből a MAVAG egy mozdonyt, egy futó­darut, két autóbuszvázat és hat szivattyút, a Rákosi Mátyás Mü­ved: 6000 kerékpárt, 300 varrógépet, 300 motorkerékpárt, 4 karusszel pa­dot és 2500 tonna hengerelt árut tud legyártani. Ezévi tervünket is csak úgy tudjuk végrehajtani ha a munkaversenyadta lehető­ségeket helyesen felhasználva összekapcsoljuk a vezetést a dolgozó tömegek kezdeménye. nél, mint minden más területen is, példaképünk a Szovjetunió, a meg­valósult szocializmus országa. El kell érnünk, hogy az 1949­es 0.796 tonna műszak-teljesít­ményt még ez évben 1.1 tonna műszakteljcsítménvrc emeljük fel. A másik alapvetően fontos terü­let a villamosenergia termelése, amely nálunk a felhasználás fokát figyelembevéve nagyon alacsony. Gerő elvtárs referátumában szá­munkra az energiatermelés volumen­ját 6—6 és fél milliárd kw-ban ál­lapította meg, amirtek az elérésére az ipar szempontjából fellétlenül szükség van. A meglévő energiatermelő telepe­ink mellett, hogy ezt a tervet telje­síteni tudjuk, feltétlenül új, nagy­teljesítményű telepeknek a felállí­tása válik szükségessé. Addig azon­ban, amig ezek a telepek üzemké­pes állapotba kerülnek, a meglévőkkel úgy kell gazdál­kodnunk, hogy az ipart és me­zőgazdaságot megfelelő mennyi­ségű elektromos energiával lás­suk el. Beszélniirtk kell itt a miniszterta­nács takarékossági határozatáról is. 'Az energia felesleges felhasználása — a népgazdaság elleni bűn. A szén és az elektromos energia iparunk fejlődésének alapja, terme­lésünk jelentős emelése nélkül szo­cialista iparunk gyors fejlődése el sem képzelhető! Erre megvan a lehetőség: végre is fogjuk hajtani! zésévcl, lelkes verscnymorgal. mával. — Kohó- és gépiparunk fejlesztósé­Gerben Wagener holland küldött: A holland munkásosztály küzdeni fog, hogy véget vessen az amerikai fasizmus elnyomásának A Holland Kommunista Párt üd­vözletét Gerben Wagena. a Párt elnöke tolmácsolta. Eisenhower — mondotta — leg­utóbbi látogatásakor a holland kor­mánynak tudtára adta a vógrehai. tandő programot. Ez a program, az éhség programja, az élelmiszerfo­gyasztás csökkentésének, a kato­nai szolgálati idő meghosszabbítá­sának, az adóprés megszorításának programja. Ez a program a gyors fegyverkezést és több holland ka­tona szállítását követeli Koreába. A holland munkásosztály azon­ban — amelyet a r.áci.fasizmus terrorja és öldöklése sem tudott megtörni, most is küzdeni fog, hogy végetvessen az amerikai fasizmus elnyomá­sának és rablópoiitlkájának. Ezt nem akadályozhatja meg a most Hollandiában beterjesz­tett amerikai törvénytervezet sem. Hollandiában egyre fo­kozódik a harc, amelynek jel­szava: nem akarunk többé ná­cikat! — Teljes erővel folyik a békeharc. Ezt a harcot meg fogjuk nyerni, mert a harcot a békéért a szabad­ságszerető népek fasizmus-feietti győzelmeinek szervezője, a sztá­Friss István elvtár*: lingrádi és berlini győztes. Marx, Engels és Lenin halhatatlan művé. nek folytatója, Sztálin elvtárs és a Szovjetunió legyőzhetetlen Bol­sevik Pártja vezeti. Ezután Llgmann Károly üzemi párttitkár, dudarbányáról számolt be eredményeikről, majd elmondot. ta, hogy az üzemrészeket a felvi­gyázók és a lómesterei: bevonásával decentralizálták. Igv Dudarhánya január havi felemelt tervét 112 szá­za'ékra teljesítettük. Nem tettük magunkévá Rákosi elvtárs figyelmeztetését, hogy „az ellenségnek ne hagyjunk rést, mert az ellenség kinevelt kádereit beépí­ti ott, ahol mi rést hagyunk!" A munkafegyelemben a következő hó­napban komoly hiányosságok mu­tatkoztak: az ellenség beépített em­berei rémhíreket hangoztattak a bányánkban, hogy háború lesz, nem érdemes dolgoznunk. Ennek ered­ményeként a farsangi hetekben megnövekedett n hiányzók száma. Azóta a népnevelő munka megjaví­tásával kiküszöböltük ezeket a hi­bákat és komoly eredményeket ér­tünk el a termelésben. Dudar bányaüzem dolgozói nevé. ben vállalom Rákosi elvtárs előtt azt, hogy Magyarországon Dudar bányaüzeme lesz az első szt:ilt:':""­vista üzeni. A normák fellazítása fékjévé rálik a termelés emelésének Nagy érdeklődés közepette tar­totta meg felszólalását Friss István elvtárs, az MDP Központi Vezetősé­gének tagja. A mi országunkban a szocialista felhalmozás törvénye érvényesül: a munkásság és a dolgozók jólétének, életszínvonalának állandó emelése —• mondotta. Vannak azonban még sokan, akik sem azt nem értik, hogy az élet­színvonal emelkedése magához rendszerünkhöz tartozik, sem azt, hogy az életszínvonal emelkedésé­nek mik a feltételei, akii: az élet­színvonal emeléséhez úgy viszo­nyulnak, mint a tőkésrendszer ki­zsákmányolt proletárjai: Igyekeznek a legtöbbe: keresni, megenni, e'fogyasztun'. mert nem bíznak n jövőben, rem látnak tovább az orruknál. Ezeknek szól Rákosi elvtársnak az a minapi figyelmeztetése, hogy mi nem vagyunk hajlandók a mai ve­rébért odaadni a holnapi túzokot. Milyen aránynak kell fennállnia a termelékenység emelkedése és a munkabér növekedése között? A tegnap kiosztott határozati ja­vaslat szerint, öt év alatt legalább 90 száza'ékkal kell eme'kednie a munka termelékenységének és leg­alább 50 száza'ékkal a do'gozó nép é'elszín vonalának. Világos, elvtársak, hogyha a terv clőir.ásait akár az egyik akár a má_, sík területen megszegjük, az egész | terv teljesítését tehetjük kérdésessé. *A'z utolsó hónapokban meglehe­tős általános és kiterjedt mértékben megsértjük azokat az arányokat, melyeket tervünk a termelékenység növelése és a munkabér emelése közt előírt. Ezután néhány számot idézett en­nek bizonyítására, majd így folytat, la: Azt találjuk, hogy több munkás­sal dolgoztunk és több munkabért fizettünk ki, mint amennyit a terv előirt, viszont az egy munkásra eső és a 100 forint munkabérre cső ter­melés elmaradt a terv mögött. Ezek a számok azt mutatják, liogy nemcsak a tervet nem teljesítet­tük, hanem megszegtük azt az alaptörvényt is. hogy a munka termelékenységének nagyobb mértékben ke l emelkednie, mini ahogy a munkabér növekszik. Ezek a számok bizonyítják, hogy a minisztertanács szeptember 26_i rendeletét gyáriparunk általában és iparcsoportok szerint is megszegi, bár ez a rendelet képezi egyik alap­ját népgazdasági tervezésünknek is. A minisztertanács elrendelte a normák okmányszerű nyilvántartá­sát, előírta a munka utalványozásá­nak és a munkalapok kiadásának rendszerét, hogy csökkenteni kell a becsült idő használatát és hogy csak felelős személyek utalványozhatnak. Friss elvtárs most több olynn üzeme! sorolt fel, amsly-k nem tar­tót ál: be a errrv uati;ozó rendeletét. Sa'irv, rr' kongrr—zusi versenyünk foly ma Is r~n p<rv ör-mÜTp-'ta feltet ej­tett az a felháborító gyakorlat foly atta —, ho.gy a 100 százalé­kon alul teljesítőket a norma fella­zításával tüntették ki. Igen gyakori az a jeieruég, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents