Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-02 / 51. szám

VIII. ÉVF. 51, SZÁM. ARA 50 FILLÉR. Éljen a dicső, harcedzett, öntudatos magyar munkásosztály! PÉNTEK, 1951. MÁRCIUS 2. A szocialista ipar fejlesztésének, ötéves tervünk teljesítésének feladatai A szocialista munkaversenyről, a takarékosságról, a tervfegyelemről tárgyaltak az MDP kongresszusának küldöttei Az MDP IT. Országos Kongreszszusának negyedik napján, szerdán az ebédszünet után Rónai Sándor elvtárs nyitotta meg a tanácskozást. Élsőnek Ormai Árpádné, a Hazai Fésűsfonó Kossuth-díjas sztabánovistája szólalt fel. Elmondotta, hogy üzemükben a dolgozók áttértek a három gépről a négy gépre, majd a hat gépre. Üzemük a kongresszusi verseny időszaka alalt az üzemrészek átlagát figyelembevéve, felajánlását 105 százalékra teljesítette. Az anyaglakarékossági mozgalom ezalatt az idő alatt I millió 500 ezer forintos megtakarítást ért el. Vas Zoltán elvtárs felszólalása Nagy érdeklődés közepette mondta el felszólalását Vas Zoltán, az Országos Tervhivatal elnöke, a Párt Politikai Bizottságának tagja. Az ötéves terv átdolgozásának lehetőségei, főszempontjai és méretei legátfogóbban abban jutnak kifejezésre, hogy a nemzeti jövedelem az eredetileg előirányzott 63 százalék heljatt 1954_ig 120—130 százalékkal fog emelkedni. Az iparnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása 1949-hez képest 1954 -ig 193 százalékkal nő, az épi. tőiparnál az emelkedés 430 százalék, a mezőgazdaságnál 55 százalék. a közlekedésnél 130 százalék, a kereskedelemnél pedig kereken 100 Százalék. A módositott ötéves népgazda, sági terv természetesen gondoskodik arról is, hogy a vas, az acél, a hengereltáru, a színesfémeket pótíó alumínium, a szén- és villamosenergia termelése kövesse a feldolgozó iparok növekedését. Csakis a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján érhető el, hogy 1954 végére a szocialista szektor hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez elérje a közel 100 százalékot és a kapitalista szektor népgazdaságunk min. den területén csaknem teljesen megszűnjék. Pártunk programjának A nemzeti jövedelem ma már I mértékű hiány, mert a kelleténél döntően a nép jövedelme, s amikor j 'öbb élelmiszert viszünk ki. Tényle. a kongresszus arről határoz, hogy i.i—-i-i-i _ a j. szocialista célkitűzése valósul meg ezzel: hazánkban lényegében megszűnik az embernek ember által való kizsákmányolása. Nemzeti Jövedelmünk fokozásának biztosítékát Nemzeti jövedelmünk és nemzeti vagyonunk gyarapodásának egyik további legfőbb biztositéka a termelékenység fokozása. Módositott ötéves tervünkben ezért veszünk irányt arra, hogy gyáriparunkban az eredetileg előirányzott 50 százalékos emelkedés helyett a mun. ka termelékenységét öt év alatt mintegy megkétszerezzük. A nemezti jövedelem további jelentős forrása az önköltség csökkentése, A gyáriparban jelentős részben a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése révén mintegy 25 százalékos önköltségcsökkentést kell elérni. Mind a termelékenység nagyarányú fokozása, mind nz önköltségek jelentős csökkentése egy. aránt rámutat a műszaki fejlesztés alapvető kérdésére. Mint minden területen, műszaki fejlesztési kérdéseink megoldásánál is felbecsülhetetlen az a segítség, amit a Szovjetunió bnráti támogatása nyújt. A magyar tudor-lányos kutatásra igen komoly feladatok várnak. Az ötéves tervidőszak a'att egy egész héttized milliárd forintot fordítunk tudományos kutatóintézeteink fejlesztésére és fenntartására. A műszaki fejlesztés és a tudományos kutatás azonban csakis úgy lehet eredményes, úgy járul hozzá igazán a nemzeti jövedelem növeléséhez, ha feladntatt és gyakorlati tapasztalatait levisszük a munkapadokig, ha azok eredményeit összekapcsoljuk a munkaversenyek, az újítók és sztahánovisták mozga'mával. így érjük el, hogy amig az újítások, 1949-ben 118 millió forintos nemzeti jövedelemtöbbletet eredményeztek, 1954-ben, több mint hatmilliárd forintot eredményeznek. a módositott ötéves terv eredményeként az 1950. évi, közel 70 szá. zalékról 1954-ben a szocialista szektor súlya csaknem megközelíti a száz százalékot, — a szocializmus alapelvének eme nagy győzelme teszi lehetővé, hogy a nemzeti jövedelem felosztása 1954-re úgy történjék meg, hogy a módositott ötéves terv az életszínvonalat 50—55 százalékkal kívánja növelni. A keresők száma az összes népességhez viszonyitva az 1949 évi 44.5 százalékról mintegy 46—47 százalékra növekszik. Ennek megfelelően emelkedik az egy családra jutó jövedelem, amely tehát nemcsak az átlagbérekben, hanem a több keresőn keresztül is jelentősen megnő. A lokasság fogyasztási árualapjának növelésével a módositott terv azt is számításba veszi, hogy je. lentős eltolódás következik be a városi és falusi népesség arányában. Mig 1949-ben az összes foglalkoztatott népesség 52,7 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 1954-ben már csak mintegy 44 szá. zalék. A faluból a városba való áramlás, másrészt a dolgozó nép életszínvonalának általános eme. nagy > lése új fogyasztási igényeket jegesen kivitelünkben a mezőgazdasági eredetű termékek arányszáma az 1938. éri 60 százalékról 1950-ben 40 százalékra csökkent. A mezőgazdasági export teljes leállítása súlyos következményekkel járna, nem szerezhetnénk be fontos nyersanyagokat és gépeket nyugatról. Kétségtelen, hogy úrrá leszünk a ma nehézségein. A mezőgazdaság fejlődését minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítjuk és elérjük, hogy elegendő terméket szolgáltasson. A jövőben azonban éppen a közellátás terén szerzett tapasztalatok alapján növqlnünk kell az állam és a gyárak tartalékait. Ne kelljen a rossz terméstől félni! Ne kelljen, mint most, a kongresszusi verseny, nél is nem egyszer attól félni, hogy gyorsul a munka és nincs elég anyag. Népgazdaságunk hatalmas arányú fejlődése megköveteli azt is, hogy erőteljesen növeljük a nép vagyonát, a beruházásokat. Az alikumuláció az ötéves tervidőszakban mintegy 226 százalékkal emelkedik, A módosított ötéves terv az eredetileg előirányzott 51 milliárd forint helyett mint 80—85 milliárd forintot hasít ki nemzeti jövedelmünkből és ruház be népgazdaságunkba. Az eredeti ötéves tervben 154 nagy nehézipari beruházást tervezünk, összesen 6.8 milliárd forin' összeggel. A módosítod terv 267 nehézipari beruházást tartalmaz, összesen 22.8 milliárd forint őszszeggel. A terv népünk akarata! Törvény amely mindenki számára kötelező Módosított ötéves tervünk előirányzata lényegesen gyorsítja a dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális színvonalának megjavítását is. Az eredeti ötéves tervben elhatározott új ipari centrumok, köztük elsősorban Miskolc, továbbá Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Ka. posvár, Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Gyöngyös, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Zalaegerszeg építkezései a tervezettnél hamarább kezdődnek el és gyorsabban fejeződnek be. A metfosított ötéves terv Balassagyarmat, Jászberény. Cegléd, Kiskunfélegyháza, Gödöllő, Sopron, Szentes, Vác iparosítását is gyorsítja. A ré. gi városok hatalmas arányú fejlesztése mellett a módositott ötéves terv nagyszabású beruházásai előbbrehozzák az új szocialista váro. sok megépítését. S olyan területeken, amelyek korábban pusztaságok, vagy csupán | kis község-települések voltak, a már megkezdett nagy építkezések nyomán gyorsul az új. szocialista élet üteme Dunapentelén, Bodajkon, Kazinc Barcikán, Szigetszentmiklóson, Komlón, Várpalotán és a többi új ipari településen. Valóban a béke nagy alkotásai ezek s bár szovjet méretekhez szerényei;, de együtt épülnek a sztálini korSzak nagy a'kotásaival, amelyek a Szovjetunióban létesül, nek a béke megerősítésére és a kommunizmus műveként. A nagy, központi feladatok sikeres megoldása mellett módosított lent. Az elmúlt évek tapasztalata az. hogy a fogyasztás kisebb tápértékű és olcsóbb élelmiszerek vonaláról fokozatosan áttolódik a nagyobb tápértékű és drágább ál. lati termékek vonalára. Igényesebb öltözködés és általában magasabb ellátási követelmények lépnek fe:. Ennek megfele'öen a lakosság 50 —55 százalékkal megemelt fogyasztási alapjából az 1950 évi 28.4 százalékkal szemben. 1954-ben mintegy 32 százalék jut a ruházkodási szükségletek kielégítését szolgáló textilipari és cipöiparl áruk vásárlására. A jövő fejlődést nézve természetesen nem hanyagolhatjuk el a ma problémáit. Ezek abban nyilvánulnak meg, hogy amikor az egyik oldalon egyre jobban szilárdítjuk a békefront magyar szakaszát, ami. kor egyre jobban emelkedik ipari termelésünk színvonala és sikerrel hajtjuk végre Pártunk iparosítási politika iát, a másik oldalon dolgozó népünk és elsősorban az ipari munkásosztály piaci élelmiszerelátása körül átmenetileg zavarok mutatkoznak. Növelnünk kell nz. állam én gyárak tartalékait Persze, tudni kell. hogy mig azelőtt a legjobb ese'ben is lábosnyi főzelékkel ment a dolgozó munkájába és szó sem lehetett szervezett üzemi étkeztetésről, ma már mintegy 800.000 dolgazó vesz részt iizeml étkeztetésben és Számuk napról, napra növekszik. Gyermekek tíz- és tízezreit étkeztetjük az isko'ákban. ovódákhan, csecsemőotthonokban. Ezek száma is folyton növekszik. A városi kereskedők száma is jelentősen megnőtt. A falu is jobban él, mint régen. Mindez megkövetelte az élelmíszerfzüks égietet. Az élelmiszerellátása nehézségei: hátterében, a rossz termés mellett, kétségtelenül meghúzódik az ellenség keze, a felvásárló és elosztó szervezet rossz működése. Hazugság azonban népünk ellenségeinek az az állítása, hogy egyik-másik az állami gazdaságok, gépállomások, élelmiszerben azért van különös 'termelőszövetkezetek dolgozóira. ötéves tervünk az eddiginél lényegesen erőteljesebben támogatja a helyi célkitűzéseket, a helyi erőforrásokat.A lakosság és a helyi szükségletek fokozott ellátása érdekében meg kell alapoznunk a tanácsrendszer szocialista gazdasági bázisait. A terv, népünk akarata! tör. vény, amely mindenki számára kötelező- Fokozni kell a vezetők felelősségét a terv végre. hajtásáért. A tervfegyelem megerősítését, mint a proletárdiktatúra megszilárdításának feladatát kell tekinteni. A pártbizottságok és pártszervezetek feladata, hogy a kritika és önkritika kommunista fegyverével előmozdítsák a hiányosságok kiküszöbölését, a rejtett tartalékok feltárását, segítsenek leleplezni az ellenséget, a rossz vezetést, a bürokráciát, a korrupciót! A pártbizottságok és pártszervezetek jó politikai felvilágosító munkával tudatosítsák dolgozó népünk millióiban, hogy ötéves módosított népgazdasági tervünk a dolgozó tömegek terve. Wllle Pcssl i Erősödik Finnországban a demokratikus mozgalom Ezután Vil'e Pessl a Finn Kommunista Párt üdvözletét tolmácsolta. Országunk reakciós burzsoáziája és a jobboldali szociáldemokrata vezetők — mondotta — új háború előkészítésén dolgoznak. De a demokratikus mozgalmat erőszakkal megfélemlíteni nem sikerült. Egy évvel ezelőtt a köztársasági elnökválasztás megmutatta, hogv a kommunistákra és a népi demokratákra leadott szavazatok száma megnőtt. Ugyanezt mutatták a községi választások mult ősszel. A demokratikus mozgalom Finnországban erősödik és új és új híveket szerez. A finn burzsoázia és a jobboldali szociáldemokrata vezetők elsősorban a Finn Kommunista Párt befolyásának növekedésétől félnek. 'K kommunisták a legaktívabbak a harcban, a demokráciáért. a kenyérért, a békéért. Mi igyekszünk, hogy minél többet tanuljunk a Szovjetuniótól, lángeszű vezéreinek, Lenin. Sztálin elvtársaknak útmutatásaiból. A ti tapasztalataitok is értékes segítséget jelentenek a mi munkánkban, amelyet az új Finnország megteremtéséért folytatunk. Bányáinkban még nagyfokéi a szervezetlenség A munkaverseny eredményeiről számolt be Pflcze Tibor, a borsodmegyei pártbizottság titkára. Először a munkaerőtoborzás kérdésével foglalkozott. — A munkaerő kérdése — mondotta — már az elmúlt év nyarán igen komolyan jelentkezett nálunk. Most tavasszal ez a kérdés még égetőbbé vált. A kormánv munkaerőtoborzásról szóló határozata segít megoldani ezt a kérdést. A pártszervezeteknek, szakszer, vezetőknek rendszeresen foglalkoznlnk kell az új dolgozókkal. Ezután arról beszélt, hogy a bányászokkal való foglalkozás még igen jelentős hiányosságokat mutat. — Odáig már eljutottunk — mondotta —, hogy úgynevezett nagy termelési napokat tudunk szervezni. De bányáinkban még ma is nagyfokú n szervezetlenség. A szállításnál sok helyen baj van. 'A' ciklustermelés lassan valósul meg. Ahhoz, hogy a megyebizottságunk megfelelően tudjon foglalkozni az ipari, termelési kérdésekkel, az építkezésekkel, az is szükséges, hogy ismerje a megyebizottság a megyei • beruházásokat, azok programját A nicgyebizoltság feladata, hogy tanítsuk pártbizottságainkat, helyesen fog'alkozzon a termelés kérdésével, üzemi szervezeteink vagy egyáltalán nem foglalkoznak a termeléssel, vagy túlzottan beleavatkoznak a termelés vezetésébe. Mi, Borsod megye kommunistái, igérjiik n pártkongresszusnak, szeretett Rákosi elvtársunknak, mindent elkövetünk, hogv megyénk a felölelt tervet minden vonalon maradéktalanul végrehajtsa, hogy még több acélt, vasat, szenet adjunk szocialista hazánknak. Apró Antal elvtárs felszólalása Sok helyen az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is vállaltak köte'ezettséget a kongresszus tiszteletére. A Kongresszusi Hét során az úgynevezett feszitett terveket Ezután Apró Antal, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagja szólt hozzá Gerő Ernő referátumához. A Párt iránti megbecsülés jut ; kifejezésre — mondotta — azok- az iizemek eSesz Mra lényegesen ban a hatalmas termelési győzel- túlteljesítette és nemes versenymekben, amelyek a Párt II. kon. '3en a1'gresszusának tiszteletére az ipar- I APtó elvtárs ezután a kongreszban és a mezőgazdaságban a Köz- szusi jiersenyben élenjáró ^ üzemek ponti Vezetgség zászlajáért folyó az Egyesült Izzó, a Fémáru- és szocialista munka versenyben születtek. Ma már büszkén számolhatunk be arról, hogy a munkaverseny nálunk is mindjobban széles tömegmozgalommá fejlődik. Ezt bizo. nyitják a versenyben résztvevők számának adatai. Januárban például a nehézipar, könnyűipar és építőipar területén 550.000 dolgozó vett részt a szocialista munkaversenyben, 380.000 volt az egyéni versenyzők száma, 38.500 brigádban pedig 250.000 brigádtag veti részt a munkaversenyben. Számo? üzemben a dolgozók 75— 80 százaléka tett kongresszusi felajánlást és a kongresszus) verseny, sok helyen kiterjedt a mezőgazdaságra is, Szerszámgépgyár, a Rákosi Mű. vek, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Petőfi-bánya és Dudar. a Dunai Vasmű és a Budapest-Ferencvárosi Fűtőház kimagasló eredményeit ismertette, majd igy folytatta: A kongresszusi verseny bizonyítja legjobban Rákosi elvtárs megállapítását, hogy „megváltozott a dolgozók viszonya a munkához, mindjobban megértik a szocíaliz. mus építésének nagy jelentőségét." .A kongresszusi versenyben a termelési eredmények mellett nagyjelentőségű az is, hogy a munkamódszerátadás, a gyengébb munkások oktatása, szakmai nevelése jelentős fejlődésnek indult. A száz százalékon alul teljesítők száma az üzemek egész sorában a minimumra csökkent. Ugyanakkor a kongresszusi versenyben a régi sztahánovisták mellé az új sztahá. novisták százai, ezrei zárkóztak fei, vagyis lendületet kapott a Sztahánov-mozgalom. Ezek az egyéni és üzemi eredmények egyben azt is bizonyítják, hogy üzemeinkben mennyi belső tartalék van. Egész bizfos, hogy a módositott ötéves népgazdasági tervet, amelyet Gerő elvtárs referátumában ismertetett, teljesíteni tudjuk, ha megszervezzük jobban a munkát, úgy mint ahogy azt a kongresszusi versenyben tettük. Szfahánnr-mozKalmunk bibál és hiányoaiágal Jelentkezik azonban olyan veszély iparunkban, hogy az egyes üzemek a száz százalék alatt te'jeaitők számát mindenáron fel akarják számolni, úgy, hogy magasabb tel. jesitmény nélkül többletjuttatásokat biztosítanak, más besorolásokat adnak, darabbérből órabérbe teszik át őket. Fontos feladat a vállalatvezetés és ,a szakszervezetek számára, hogy ügyeljenek arra, hogy