Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

Dicsőség a legyőzhetetlen békelébor vezérének, nénünk nagy barátiának, a bölcs Sztálinnak! riiletén eddig is komoly eredmé­nyeket értünk el. Fokozott figyelmet fogunk forditan! az ipari munkásaink orvosi, közegészségügyi ellátá­sának megjavítására. Az orvopok feladata nem lehet a táppénzcsalók támogatása és a mögöttük megbúvó ellenség erősí­tése, hanem a beteg dolgozók gyó­gyítása, a dolgozók egészségvédel­mének kiépité&e és megjavítása. Orvosaink politikai és szakmai képzettségének emelésével oda fo­gunk hatni, hogy ezt a feladatu­kat jól tudják ellátni. Minden igyekezetünkkel azon le­szünk, hogy a dolgozó nép egész­ségügye érdekében, kifejtett mun­iMnkkal felzárlcózzunk azokhoz a hatalamas teljesítményekhez, ame- j lyekkel sztahánovistáink növelik népgazdaságunk erejét s megfelel­jünk azoknak a követelményeknek, amelyeket joggal elvár tőlünk a magyar dolgozó nép. Ssalraaerrespfi funkcionáriusok feladatai A vasipar dolgozóinak kérdései­ről beszélt Szabó László, a Vasas Szakszervezet ügyvezető elnöke. Elmondotta, hogy a szakszervezet piunkájában a termelés, a munka­verseny kiszélesítése terén értünk el eredményeket, de gyökeres vál­tozásról még nem beszélhetünk. Szó­ló t Szabó elvtárs az ellenség ak­namunkájáról. a jobboldali szociál­demokraták áskálódásáról a ver­senyszellem ellen. A kongresszusi munkaverseny azonban ezeknek torkukra forrasztotta a szót — mondotta. Most sek üzemben tapasztaltuk, hogy a dolgozók már a munkaidő megkezdése előtt ott, állnak gépeik mellett, olajozzák, előkészítik a szerszámokat,' hogy az indulásnál egy percet se veszítsenek. Nagy­mértékben csökkent a késések és az igazolatlan mulasztások száma is. Nap, mint nap, óráról-órára nőttek ki a sztahánovista szintet meghaladó teljesítmények számos üzemünkben s az üzem legjobb dolgozójának zászlaja több helyen egy nap kétszer is gazdát cserélt. A gyorsvágás, a gyorsmarás alkal­mazása kiszélesedett, népszerű lett, habár a régihez való ragaszkodás egyes üzemeinkben még komoly akadályt jelent. A Standardban pél­dául egyetlen gyorsvágó sincs. Beszéde végén arról szólt, hogy gyökeres változást tudjunk elérni munkánkban, el kell sajátítanunk a Szovjetunió szakszervezeti funk­cionáriusainak és szakszervezetei­nek munkamódszerét. „4 mi hazánk végre a miénk lett'* Az MNDSz küldöttsége a kongtesszuson Hidas elvtárs ezután bejelenti, hogy a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének küldöttsége kívánja üdvözölni a kongresszust — ós a sorok között már jönnek is előre a nőküldöttség tagjai. Karjukon vi­rág, munkásasszonyok, egyszerű öltözetben, falusi nők. virágos, szí­nes népviseletben. A küldöttek fel­állva. melegen, ütemes tapssal kö­szöntik őket. Négy asszony jobb­rpl, négy balról felmegy az elnöki emelvényre ós egyikük. Szabó Mi­hályné, piros ruhádban, piros fej­kendővel. karján hatalmas vörös szekfűcsokorral a szónoki emelvény­hez lép. Szavakkal nem is lehet kimon­dani azt — kezdi felszólalását —, hogy a magyar asszonyok és édes­anyák mit köszönhetnek a Párt­nak. A Pórinak köszönhetjük csa­ládunk, gyermekeink vidám életét, a Párt őrködik hazánk független­sége és béktjs életünk felett, a mi i drága Rákosi elvtársunk tanított meg bennünket élni' egyenjogúsá­gunkkal sb mondotta többi között. •— Neki köszönhetjük, hogy megta­nulunk rcsztvenni egyre szépülő életünk formálásában, az ötéves tervben. Nekem három gyermekem pan. kislányom, kisfiam az általános iskola tanulói és azon törik a fejü­ket, hogy orvosnak, vagy mérnök­nek készüljenek. Falunkból egy szegényparaszt­asszonynak két fia jár egyetemre, hét parasztgyerekböl leH katona­tiszt, össze sem lehetne gyorsan számvolni, hányan kerültek vezető Mi, magyar asszonyok megfogad­juk Rákosi elvtársnak, hogy még keményebben, még áldozatkészebben dolgozunk és harcolunk a bekéért a gyárakban, a földeken, a hivata­lokban és mindenütt. Mikor az üdvözlő szavaiénak vé­ge. az asszonyok hatalmas csokro­kat adnak át az elnökség tagjai­nak. Meleg kézszorítással köszönik meg a virágot a szovjet küldöttek, Jugyin és Ponomarjov elvtársak. Rákosi elvtársnak Szabóné adja át vörös csokrát. Rákosi elvtárs meg­öleli őt. És még ezután is perce­kig zúg az éljenzés: „Éljen Ráko­si, éljen Sztálin!" A tapsviharból ki sem hallat­szik, amikor a nők elkezdik énekel­ni: „A béketábor legyőzhetetlen..." —, de amikor az MNDSz kivonuló küldöttsége azokat a sorokat énekli „ha összetartunk rendületlen, le­győzzük végleg a háborút" — sok­száz hang együtt harsogja velük a béketábor dalát. A közellátás harci terület Tausz János elvtárs miniszterhe­lyettes az áruforgalom területén előttünk álló feladatokról beszél. Szükséges — mondotta —, hogy raktáraknak, üzleteknek, boltoknak a csatornáin keresztül az áru­készletek szüntelenül keringjenek a termelési helyektől a fogyasztókig. Igen jelentős ez, mert az iparcik­keknek a falura való eljuttatásá­val ösztönözzük, elősegítjük a me­zőgazdaság árutermelésének növe kedését. Ez pedig több szempontból szükséges. Elengedhetetlen az élet­színvonal emelkedése következtében növekvő szükségleteink s a kötele­ző tartalékok biztosítása szempont­jából. De egyre növekvő Ipari termelé­sünknek is nagyobbmennyiségű mezőgazdasági nyersanyagra va szüksége, amelynek felvásárlása a szocialista kereskedelem megtisztelő feladata. Beszélt Tausz elvtárs a kereske­delem apparátusában megmutatko­zó hibákról. Nem fordítottak elég gondot az áruválasztékok helyes ki­alakítására, A város és falu közötti áru­kapcsolatok fejlesztésébe nem vonták be kelifi mértékben a tanácsokat, nem mazgósítot ák megfelelően a helyi áruforrásokat, rajtett tarta­lékokat. A belső ellenség ellen foly. tátott harc hibái abban mutatkoz­nak meg. hogy egyes helyeken — HÚSÉRT, Papírközpont. stb. — az ellenségnek sikerült jelentős káro­kat okozni. Felhívta a figyelmet Gerő elv­társnak arra a megállapítására, hogy a közellátás területe az osztály­harc egyik legfontosabb terü. leiévé vált. Éppen ezért a pártszervezetek, gaz­dasági vezetők, tömegszarvezetek ál­landóan tartsák szemüket a keres­kedelmi hálózaton, ellenőrizzék, se­gítsék a kereskedelmi dolgozókat. Az eddiginél fokozottabb mérték­ben kell felhasználnunk a szovjet kereskedelem tapasztalatait. Több nőt a villamosra ! Ezután Veres Endrané, Köztár­sasági Éremmel kitüntetett sztaha­novista szólalt fel, a Fővárosi Vil­lamosvasút közel 11 és félezer dol­gozója nevében üdvözölve a kon­gresszust. „A villamosnál is meg­változott a dolgozók viszonya a munkához" — mondotta. — „Ná­lunk is van 16 sztahánovista — én is így kaptam meg jó munkámért a Népköztársasági Érdemrendet. Vállalatunk az egész országban az az üzem, melynek munkáját a nők a legjobban el tudjak látni. Ezzel szemben 47 százalék csak a nő a fővárosi villamosvasútnál. Hi­ányolom, hogy a 47 százalékból még egyetlen nö sincs vezető pozíció­ban." Rákosi elvtárs: Igaza van! (Taps.) A* Izraeli Kommunista Párt üdvözlete A felszólalás után Esther Vilen­szka elvtársnő, az Izraeli Kommu­nista Párt tagja szólalt fel. A Szovjetunió és a szocializ helyre os hányan tanulnak gimná-, must épitö országok táborának tá­ramban es egyetemen. Jmogatása tette lehetővé az izraeli állam megalakulását — mondotta. Amikor férjhezmentem, a „m tóságos" Kohncr báró birtokán cse. lédeskedtünk férjemmel. Jöttek a gyerekek, de nekem az utolsó per­cig dolgoznom kellett és születésük után egy hétre már dolgozni men­tem. Most a nyáron kétéves kisfiamat napközi otthonban helyeztem el és nyugodtan megyek dolgozni a ter­melőcsoportba, mert oda is elveze­tett bennünket a Párt. Az ősz óta a Lenin-termelőszö­vetkezeti csoport tagjai vagyunk. Aki azelőtt látta falunkat, az ma már rá sem ismerne, Gépállomást kaptunk a hároméves tervben, vil­lany világít az utcán, a házakban, kövezett járdán mennek a gyerekek iskolába. Vasárnap kultúrotthonba megyünk, szórakozunk, tanulunk és még mi minden lesz az ötéves terv. ben! Mozi, Artézi kút. iskola, gyer­mekeinket várják az új gyárak. az új iskolák, a Párt neveli őket emberré. A mi hazánk végre a miénk lett és a mi édes hazánkat akarják az imperialista bitangok egy borzal­mas háborúval szétdúlni. Elv'ár­sak! Mi nem megyünk Kohner bá­•róékhoz cselédnek! A vérünket ad­juk oda hazánkért. Minden becsü­letes magyar asszony harcol azért, hogy száp hazánkban gyermekcink élete minél boldogabb legyen. De országunk — népünk hősies, önfeláldozó küzdelmének ellenére nem független állam. A Ben Gurion kormány kiszolgáltatta or­szágunkat az amerikai és angol imperializmusnak, amelynek célja egy agresszív, szovjetellenes szö. vétség létrehozása. Az amerikai imperializmus óriási mennyiségben árasztja el orszá­gunkat számunkra haszontalan áru­val. elsorvasztja nemzeti iparun­kat és növeli a munkanélküliséget, Dolgozóink életszínvonala állán- jpünk elsz dóan rosszabbodik. Százezrek van- 'leütközni. nak lakás nélkül. A lakosság széles rétegei és a gyerekek tömegei nem jutnak hozzá a legszükségesebb táplálékhoz sem. Tízezrek vannak munka nélkül, az esős, hideg idő. ben is sátrakban laknak. Pártunk köyeteli a külföldi kon­cessziók megszüntetését, a külke­reskedelem államosítását, a nagy­burzsoázia szigorú megadóztatását, a munkabérek emelésit és a ke­reskedelmi kapcsolatok kiépítését a szocialista tábor országaival. Pártunk erélyesen lép fel az arab nemzetiséget elnyomó politika el­len. A brit és amerikai imperializ­mus, amely országunkat gzovjet­ellenes bázissá akarja kiépíteni, bé­két és függetlenséget kivánó né­v elszánt ellenállásába fog be­Gerö elvtárs xársxavával végetért a második napirendi pont vitája A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusán 2. napirendje fölött indított vitát ezután lezárták. Nagy taps között emelkedett szó­lásra Gerö Ernő elvtárs, főtitkár, helyettes. Gerő elvtárs a követke­zőket mondotta: , A felszólalások a referátummal egyetértettek. Elhangzott egész sor érdekes és értékes javaslat, elhangzott több helyes és basz­nék mind a javaslatokat, mind a bírálatokat figyelembe kell majd venni, fel kell dolgozni és értékesíteni kell. a további mun­kában. Rövid szünet után Vass István­ná elvtársnő nyitotta meg az ülést. Rátértek a kongresszus harmadik napirendi pontjára, a Központi El­lenőrző Bizottság jelentésére. A napirendi pont előadója Kiss Ka­nos bírálat. Az újonnan megvá. roly elvtárs, a Központi Ellenőrző lasztandó Központi Vezetőség- Bizottság elnöke volt, Kiss Károly elvtárs beszámolója a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról Kiss elvtárs beszámolóját azza, kezdte, hogy az MDP I. Kongresz­szusa. amikor megválasztotta a Központi Ellenőrző Bizottságot, feladatává tette: Őrködjön a párttagok és tagje­löltek politikai magatartása, er­kölcsi tisztasága és párthűsége fe. " 'tL Folytasson kíméletlen harcot a pártszerűtlen, fegyelmezetlen, párt­ellenes, frakciós tevékenység és a korrupció minden fajtája ellen. örködjön azon, hogy a dolgozó nép érdekeit és erkölcsi felfogását sértő elemek, vagy a nép ellensé­gei ne furakodhassanak be Pár­tunkba, A KEB az MDP I. Kongresszusa óta eltelt 2 és fél év alatt 1.134 párttagunk ügyében folytatott vizsgálatot. Ebből 758 esetben a KEB indította meg a vizsgálato­kat, mig 376 esetben más pártszer­vezetek határozatait bírálta felül, fellebbezés formájában. Az összes 43.2 száza'éka, Szigbru megrovást kaptak 186_an, az ügyek 16.4 szá­zaléka. Ennél enyhébb fegyelmi büntetésben részesültek 2S4-en, az esetek 25 százaléka. A felhozolt vádak és gyanúsítások alól a vizs­gálat tisztázott 77 elvtársat, az esetek 6.7 százalékát. Pártba való visszavétellel végződött 90 elv­társunk ügye, az ügyek 8 százalé­ka. Ezeket a vizsgálatokat a KEB minden esetben az érdekeltek sze­mélyes meghallgatásával és jelen, létében tárgyalta. Az MDP I. Kongresszusa óta maga a KEB munkája is sokat fej­lődött. Elősegítette ezt a fejlődést a pártszervezetek munkájának ál­talános fejlődése, az éberség fo­kozása, különösen a Rajk-banda le­leplezése óta, a kritika.önkriti'ka fokozottabb alkalmazása, főként a Központi Vezetőség mult év feb­ruár 10-i határozata óta. Jónak bizonyult a KEB-nek az a gyakorlata, hogy egyes határoza­tok végrehajtását és a döntései ha­tását időnként a helyszínen ellen, őrzi. A pártszervezetek a KEB hatá­rozatait helyesnek, igazságosnak tartották. A békésmegyei pártbizottság pél­dául a pártszervezet munkája fe­lett gyakorolt kritikája miatt ki­zárt a Pártból egy elvtársat. Meg­állapította, hogy a megyei párt. bizottság kizárási határozata hely­telen és visszavette a Pártba. Je­lenleg DBFOSZ járási titkár, kia­gyülés-előadó, a tanyavilágban ál­landó szervező, jó népnevelő mun. kát végez. A budapesti pártbizottság kizárt egy textilmunkásnöt a Pártból. El­követett hibája nem volt arányban ezzel a szigorú büntetéssel. Miután a KEB a Pártba visszavette, a Gyapjúmosó NV-nél a termelésben tervét 190 százalékra teljesiti! Je­lenleg 1951 júniusi tervénél tart. A párttagság széles rétegeiben és ezen túlmenően a pártonkivüliek között a KEB iránti bizalom meg­növekedett. Mind sűrűbben fordul­nak a KEB.hez az egyszerű párt­tagokon kivül a pártonkivüliek is. Ezek a bejelentések a legtöbb eset­ben komoly segítséget nyújtanak az egyes ügyek felderítéséhez. Kiss Józsefné baranyajenői para-sztasz­szony például nem tagja Pártunk­nak. A KEB-hez irt levelével le­leplezte a helybeli földmüvesszö. vetkezetnek súlyos károkat okozó Takács, volt falusi birót, akit nem­csak a Pártból kellett azonnal el­távolítani, hanem a törvény előtt is felelnie kellett visszaéléseiért. Amig az első időben a KEB-re úgy tekintettek, mint büntető fó­rumra, amely a Párt ellen elkö­vetett cselekményeket megtorolja, addig, főként az utóbbi másfél év alatt ez lényegesen megváltozott, A KEB sok esetben hozta helyre az alsóbb pártszervek helytelen fe. gyelmi eljárásából eredő hibákat, s-ámos igazságtalanságot szünte­tett meg és a büntetés mel'ett a kommunista nevelés egyik komo.y tényezőjévé kezd válni. A KEB az MDP I. Kongresszu­sa óta 105 ügyben fo'ylatott vizs­gálatot, amelyben a Pártba befu­rakodott ellenséget leplezte le. Felfedte a felszabadulás előtti fa­siszta magatartást, jobboldali szoc. dem aknamunkát, tervgazdasá­gunk, a szocializmus építése ellen vétőket, szabotá'ókat. vagy olya­nokat, akik az ellenségnek adták el magukat. Sok olyan ügy került a KEB e é — amelyben a párton,belüli demo­kráciát sértették meg. igazságta­lan fegyelmi határozatot hoztak. Pártszervezeteink titkárai és ve. zetöségei még ma is több esetben sértik meg a pártdemokráciát, az­zal, hogy könnyelműen fosztják meg a párttagságtól a kis hibákat elkövető párttagokat. Még mindig sok a fe'ületes vizs­gálat alapján hozott rossz, igaz­ságtalan fegyelmi ítélet. Sok he­lyen az alsóbb páltszervekné., dc még a megyei bizottságoknál is vonakodnak jóvátenni az ilyen té­vedéseket, még akkor is. ha már felismerték, hogy hibáztak, vagy a KEB hivta fel erre a figye'mü. ket. Azt hiszik, ha beismerik, hogy tévedtek, tekintélyük csökken. Hol­ott éppen az elkövetett hibák gyors felismerése és azok kijavítása nö­veli meg a szervezetek vezetőinek tekinté.yét. A felszabadulás utáni évekhez vi­szonyítva van javulás, dc még bi­zony előfordul, hogy egyes vezető­ségi tagok mondják ki a pártszer­vezetben a kizárást és ennél env­ügyek közül kizárással végződött | hébb fegyelmi büntetést ritkán al­490, a fegyelmi eljárás alá vontak halmaznak. Még ritkábban kerül arra sor, liogy idejében való figyelmeztetés­sel megóvják a párttagokat nagyobb hibák elkövetésétől. Legyen előttünk ezen a téren is nagy tanítónknak, dolgozó népünk szeretet) útmutató­jának, Sztálin elvtársnak tanítása: „Figyelmesnek kell lenni az ember­nek a párttagok iránt, szivünkön kell viselnünk a párttagok sorsát." Ehhez járult még, hogy a KEB­nek gyakran kellett közbelépnie, liogv a pártbüntetésben részesített elvtársakat ne boesássák el automa. tikusan munkájukból és ne fosszák meg őket attól a lehetőségtől, hogy jól végzett munkával tegyék jóvá hibáikat. ffiyen lélektelenül intézett fegyel­mi ügyekből kifolyó'ag a KEB több pártfunkcionáriust vont felelősség­re. Még mindig nem tudatosítottuk eléggé, hogy ahol a kritikának, a bírálatnak szabad tere van és élnek is vele párttagjaink, ott gyorsan megjavul a pártszervezetek munká­ja, mert ezer és ezer kommunista szeme figyeli, bírálja a hiányossá­gokat, amit néhány vezető elvtárs még nem vett észre. Az ilyen bírálatokat szívesen kell venni, akkor is, ha csak részbnn helytállóak, meg kell köszönni és gyorsan hozzálátni a feltárt hibák megjavításához. Azok a pártfunkcionáriusok, akik dohognak miatta, akik nem azt né­zik, ami jó, helytálló benne, hanem ami nem felel meg a valóságnak ís ebbe kapaszkodva próbálják elfoj­tani a birálatot. akarva nem akar­va. a pártdemokrácia megrontóivű válnak. Ha ennek terel engednénk, vége lenne a kritikának. Számos esetben felelősségre vonta a KEB az olyan pártfunkcionári­usokat, akik a Párt politikáját sér­tették meg, pl. Tolna, Bihar, a volt zemplénmegyei pártbizottságok­nál. Itt megyei és járási pártfunk­cionáriusok elhanyagolva a politi­kai nevelőmunkát, a falusi terme­lőszövetkezetek szervezésénél letér­lek a Pártunk által szigorúan meg­követelt önkéntesség elvéről. Más­részt eltorzították Pártunk paraszt­politikáját azzal, hogy a kulákok­kal szemben önkénveskedtek, ami­vel, azok politikai és gazdasági el­szigetelése helyett azt érték el, hogy a falu szegény- és középpn­rasztsága sajnálni kezdte őket. Annak érdekében, hogy a fegyel­mi eljárás a nevelés eszköze is le­gyen, nz egyes ügyek tárgyalásakor rendszeresen meghívtuk az ügyben érdekelt pártszervezetek vezető funkcionáriusait, hogy a kivizsgált ügy tanulságait közvetlen tapaszta­latai alapján hasznosítsák. 'A' Politikai Bizottság mult év jú­nius 29-i határozata a nagyobb pártszervezeteknél a fegyelmi bi­zottságokra bízta az ügyek kivizs­gálását és a KEB-et bizta meg ezek ellenőrzésével. Ennek értelmében a budapesti és megyei fegyelmi bi­zottságok munkája megindult, de úgy a budapesti, mint a megyei és kerületi fegyelmi bizottságok még fiatalok. A Politikai Bizottság ha­tározata. amely lehetővé tette, hogy a fegyelmi bizottságok tagjait a púrtvá'aszlmányok tagjaiból vá­lasszák, nagy segítséget jelentett. Megállapítható, liogy ahol a me­gyei titkár komolyan foglalkozik a fegyelmi bizottságok munkájával, segíti őket. esetetikiut résztvesz egy­egy ülésükön, ott jó a munkájuk. Ahol a megyei titkár, vagy a me­gyei pártbizottság magára hagyja őket, ott egyik hibát a másik után követik el. Milyen hibák lapasztalhatók a megyei fegyelmi bizottságok mun­kájában? 1. A fegyelmi ügyeket nem vizs­gálják meg tárgyalás előtt alapo­san, nem kellően készítik elő az érdekelt elvtársakat, nem hívják meg személyesen és védekezésüket nem hallgatják meg, leginkább azért, mert a megyei pártbizottság az előkészítési munkával megbízott referens elvtársakat más feladattal halmozza el. 2. A fegyelmi bizottságokhoz nem tartozó ügyeket intéznek, például tagjelölt előéletének vizsgálata, ga­bonabegyüjtés, stb. Vagy heleken át nem tartanak ülést, az ügyek elintézetlenül hal­mozódnak fel. 3. Előfordul, hogy a fegyelmi bi­zottságok elmerülnek apró részle­tekben, ami miatt a bizottság ülé­se elhúzódik. Pl. Borsod megyében reggel 7-től este 7-ig tarló ütésen 3 fegyelmi ügyet tárgyaltak meg. A hibák leküzdésére és a munka megjavítására azonban megvan min­den lehetőség és van is folyamatos javulás. A bizottságok összetétele ál­talában jó. 'A' megválasztott elv­társak komolyan veszik feladatukat. A KEB1 helyszíni látogatásokkal, a fegyelmi bizottságok ülésein való részvétellel, a fegyelmi referensek és a bizottságok elnökeinek a KEB egy-cgy ülésére való meghívásával segíti kiküszöbölni a hibákat. A KEB szigorúan fellépett az egyes .pártszervezeti és vállalati va.

Next

/
Thumbnails
Contents