Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

r SZOMBAT, 1951. MÁRCIUS S. zctők ellen, akik a vcliik szemben filkalmazott kritikát el akarlak folytam. A krilizálókkul szembeni megtorlások ás a kritika elfojtására való törekvés ma már csnk szórványosan fordul elő, de hogy sok helyen nem jó szemmel nézték azt, aki meglátásaival a Párt központi szervéhez fordult, bizonyítja az is, hogy gyakori a névtelen bejelentést tevők száma. Rendes, becsületes mun. kasok, ha azt látják, hogy észrevételeikért, véleményükért nem védi meg őket a pártszervezet, kénytelenek bejelentéseiket névtelenül megtenni. Ezen a téren még sok pártszervezetben és üzemben van javítanivaló. Természetesen mi ezeket n pévtelenül érkezett bejelentéseket is megvizsgáljuk. A hivatali hatalommal való visz. szaélés és korrupció miatt 130 esetben vont a KEB felelősségre párttagoknt és távolította el őket a Párt soraiból- Az ilyen visszaélések száma az utóbbi időben igen csökkent. Erkölcsi élet (erén elköveteti hibákért 51 párttagunk ellen kellett eljárnunk. Meg kell azonban mondani, hogy a Párt erkölcsi felfogását sértő esetek általában rit. kék. Igen gyakran kell foglalkoznunk sz éberség terén elkövetett hibákkal. Az imperialista kémszervezetek aljas ügynökeinek, a Rajk-bandáuak leleplezése és ártalmatlanná tétele, a jubholdnli szociáldemokratáknak üzemeink egész sorában ta. pasztalt szabotáló, kártevő tevékenysége beszédes bizonyíték arra vonatkozóan, milyen sok lanulnivalónk van még az éberség terén. Annak clőrebocsájtásával, hogy a kommunisták ezrei adják a legjobb é lm un kasokat, a gyárakban és bányákban, nr. államapparátus intézményeiben ós hivatalokban, hogy pártfunkcionáriusaink zöme jól végzi feladatát, mégis meg kell állapítani, hogy párttitkáraink és pártfunkeionáriusaink egy kisebb részénél a helytállás és példamutatás terén komoly hiányosságok vannak. A KEB vizsgálatainál tapasztaltuk, hogy vannak a kommunisták, a párt- és vállalati vezetők között, akik elkényelmesedtek és önelégültekké váltak, elszakadtak a tömegektől és azt hiszik, hogy kényelmesen sétálunk bele a szocializmusba. Ilyen volt a pestmegyei ÁGI egyik vezetője, munkáskáder, de elkényelmesedett ember, akit fontosatob helyre, egy állatni gazdaságba akart a Párt áthelyezni, de ezt megtagad'a, azzal indokolva, hogy „kényelmetlen lenne vidékre mennie", mert itt, Budapesten szépen berendezkedett. Az ilyen elkényesedlett vezetők önkén yeskednek, helyi zsarnokká válnak, bürokraták lesznek, körülöttük pedig a jó elvtársak elvesztik munkakedvüket és passzívakká válnak, Kommunista önkritikával bc kell ismernünk, helytelen volt- hogy már az első esetnél nemi léptünk fel szigorú kritikával ilyen esetekkel özemben. Az utóbbi időben 'szaporodtak a KEB előtt az olyan párttagok ügyei, ultik a felszabadulás előtti időben jobboldali, vagy fasiszta szervezetek tagjai voltak és ezt mindezidáig titkolták. Vol'ak közöttük komoly pártfunkcióban is néhányan. Hogy most ezek az esetek nem szaporodtak, azzal magyarázható, hogy az éberség javult a pártszervezeteknél és a kádermunkában. Az esc tok jórészében nem is az volt a súlyos, amit eltitkoltak, hanem az a tény, hogy a Párthoz nem voltaik őszinték. Volt, aki évekig gyötrődött, munkáját nem tudta rendesen elvégezni, mert rágta, gyötörte a tudat, hogy egyszer kiderül az igazság és lelepleződik. Néhány ügy, amiben vizsgálatot folytattunk, azonban azt bizonyítja, hogy akinek nincsen elég ereje és öntudata magától feltárni eltitkolt hibáit és azt az osztályellenség tudja meg róla, — az nem egy esetben az ellenség ügynökévé válik. A KEB gyakran tapasztalja, hogy sok rendes munkás, paraszt és értelmiségi került a felszabadulás előtti idő>ben átmenetileg a horthysta fasiszta propaganda hatása alá és ez, ha most becsületesen dolgoznak, nem lehet akadálya annak, hogy a kommunisták sorai között foglaljanak helyet. Mi ezeknek a dolgozóknak, ha láttuk, hogy nz újjáépítés, a termelés terén jól dolgoznak és hibájukat ezzel teszik jóvá, multjukra pontot tettünk és ez nem jelentett részükre hátrányt. Felszabadulásunk óta eltelt' hat év tapasztalata azt igazolja, hogy ez helyes volt, de hibájukat no növeljék azzal, hogy mindezt a Párt illetékes fórumai előtt eltitkolják. A Párt feltétlen őszinteséget követel meg minden kommunistától és ezért eljár fegyelmileg azokkal szemben, akik nem őszinték. Ugyancsak szigorúan fel kell lépni azok ellen, akik pártokmányaikat. meghamisítják, akik nem becsülik meg pártigazolvámyukat, vagy elvesztik azokat. A KEB munkájában az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is. A határozatoknál, az ügyek elbírálásánál a politikai szempontok nem érvényesültek kellőképpen. Egyes esetekben a KEB liberális határozatokat hozott. A KEB kezdetben, amikor még nem volt megfelelő gyakorlata, gyakran átvette egyes minisztériumok, vagy más állami hivatalok szerepét akkor, amikor szakmai vonatkozású ügyeket is kivizsgált, a hivatal; fegyelmi eljárást megelőzve. Ezzel lehetőséget adott egyes hivataloknak arra, hogy a fellelősséget maguktól elhárítsák. Nem volt megfelelően felkészülve olyan fontos kérdésekben, mint az ötéves terv, a falusi osztályharc, vagy a kommunista éberség kérdései, amikor ezeken a területeken gyorsan és keményen kell fellépnie. Ezzel elmulasztotta, hogy éppen ezeken a területeken gyors határozatokkal <öbb hiba elharapózó sát megakadályozza. A fegyelmi ügyek tanulságait még nem kiielégítő módon hasznosítjuk a Párt részére. Ezért a megelőzés és a kommunista nevelés, a kommunista magatartás szempontjából a KEB munkája még nem elég hatásos. A KEB munkájának politikai színvonalát tovább kell javítani. Pártunk növekedése, az előttünk álló feladatok nagysága, az osztályharc kiéleződése falun és városban megköveteli, hogy az eddiginél sokkal keményebben, szigorúbban lépjünk fel azokkal szemben, akik eltérnek a Párt vonalátél, akik hanyagul végzik munkájukat és károkat okoznák nemzetgazdaságunknak. Ennek a változásnak a KEB és a fegyelmi bizottságok határozataiban is ki kell fejeződnie. Pártunk az MDP I. kongresszusa óta egészségesen és erőteljesen fejlődött. Szervezetében szilárd és egységes. A dolgozók széles tömegei magukénak vallják, bizalommal tekintenek rá és követik útmutatásait. A KEB az elmúlt két és félév folyamán munkájával, határozataival ehhez az egészséges, egységes fejlődéshez igyekezett hozzájárulni. Kérem a tisztelt pártkongreszszust, hogy a KEB munkájáról tett beszámolómat vagye tudomásul. Kiss Károly jelentését a kongresszus egyhangúlag tudomásul vette. Ezután Olt Károly elvtárs, a kongresszus által vá'asztott Fellebbviteli Bizottság elnöke tett jelentést a kongresszusnak a bizott. ság munkájáról. Olt elvtárs javaslatait részlete- [volt párttag visszavételi kérelmét sen megindokolta és javasolta to- a kongresszus utalja a megválasz. vább, hogy a fennmaradó 157 fellebbezést. továbbá valamennyi — a tagfelülvizsgálat során — kizárt I teli kérelmeket vizsgálja meg. tanüó új Központi Ellenőrző Bizottság hatáskörébe azzal, hogy a sának ötödik fellebbezéseket, illetve visszavéts- véget ért. A kongresszus hatodik napja Ezzel az MDP II. kongresszunapi tanácskozása 'A' Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának hatodik napi tanácskozásait Hegedűs András, a Központi Vezetőség titkára nyitotta meg. A táviratok ismertetése után következett a Szervezeti Szabályzat módosításának megtárgyalása. Elő. adója Hidas István, a budapesti pártbizottság titkára volt. A Szervezeti Szabályzat módosítására tett javaslatot egyhangúlag elfogadták. Hidas István elvtárs beszámolója a Szervezeti Szabályzat módosításáról Olt Károly elvtárs jelentése a Felebbezési Bizottság munkájáról Ol| Károly elvtárs a Fellebbezési Bizottság jelentését terjesztette » kongresszus elé. — Pártunk Szervezett Szabály, zata kimondja, hogy .,a kiszabott pártbüntetés ellen a felsőbb pártszervekhez, egészen az országos pártkongresszusig lehet fellebbezni. A kongresszushoz 164 fellebbezés érkezett. 164-en kérték a Központi Ellenőrző RUottság kizáró határozatának megváltoztatását. Ezenkívül számos kérelem ér. kezett a kongresszushoz olyanoktól is, akiket a tagfelülvizsgálat so. rán a Párttól kizártak. A kongresszus által kiküldött Fellebbezési Bizottság megvizsgál-, ta a Központi Ellenőrző Bizottság által kizárt 164 volt párttag VÍ6Zs/avételi kérelmét. A Fellebbezési Bizottság a kérelmezőknél elsősorban mérlegelte az elkövetett hiba súlyosságát, megvizsgálta, hogy a kizárás óta eltelt idő alatt a kizár, tak milyen magatartást tanúsítottak, hogyan viszonyultak a Párthoz, hogyan viszonyultak a termelő munkához. A Fellebbezési Bizottság a 164 visszavételi kérelem közül hét esetben javasolja a visszavételi kérelem teljesítését. Javasolja a kongresszusnak, hogy Kovács Ferenc halogyi dolgozó parasztot, Kukk György géplakatos.segédet, Tusák László tisztviselőt, Csonka Ernő órássegédet, Kovács Mihály műszerész-hegesztőt, Iliás Ferenc tanítót és Csepregi Zoltán famunkást a Pártba vegye vissza. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak és Elvtársnők! Pártunk Szervezett Szabályzatát a Magyar Dolgozók Pártjának I. Kongresszusa fogadta el. E Szervezeti Szabályzat volt az egyesülési kongresszus óta Pártunk alkotmánya. Jelenlegi Szervezeti Szabályzatunk alapjában megfelel a mostani követelményeknek is és így nincs okunk arra, hagy rajta elvi jelentőségű módosításokat eszközöljünk. Ellenben igenis szükséges, hogy módosítsuk Szervezeti Szabályzatunknak néhány olyiam pontját, amelyek már nem felelnek meg a jelenlegi helyzetnek. Ezek a módosítások szinte természetesen következnek az egyesülési kongreszszus óta megváltozott helyzetből. A javasolt módosítások egyik csoportja azzal kapcsolatos, hogy Pártunk I. és II. kongresszusa között eltelt idő alatt létrejött a Magyar Dolgozó Ifjúság Szövetsége, mint a Párt legközvetlenebb szervezett tartaléka. Ennek megfelelően módosítani javasoljuk Szervezeti Szabályzatunk 2. pontját, mely szerint a Pártnak az lehet tagja, aki 16. életévét betöltötte. Ehelyett azt javasoljuk, hogy a Párt. nak az lehessen tagja, aki a 18. életévét betöltötte. Minthogy most már van nagy, egységes ifjúsági szervezetünk, a DISZ, amely Pártunk legközvetlenebb tartalékát képezi, a politikailag tevékeny fiatalság száméra adva van a lehetőség, hogy ennek soraiban fejtse ki működését, megtanulja becsülni és szeretni a mi nagy Pártunkat és a DISZ Soraiban odaadó munkával és jó tanulással felkészüljön arra, hogy Pártunk tagjelöltjeinek sorába léphessen. Szervezeti Szabályzatunk 7. pontjánál azt a módosítást javasoljuk, hogy DISZ-tagok felvételénél a két ajánlás közül, amely Szervezeti Szabályzatunk értelmében a tagjelöltté való felvételhez szükséges, az egyiket az üzemi, a budapesti kerületi, vagy járási, városi DISZ. bizottság ajánlása helyettesíthesse. Hasonlóképpen a DISz létrejöttével kapcsolatos az a javaslat, hogy Szervezeti Szabályzatunkba olyan új fejezetet iktassunk be, amely világosan meghatározza a Párt és a DISz viszonyát, amely röviden megállapítja a DISz feladatát és a Párt, illetve a pártszervezetek és a pártbizottságok kötelezettségeit a DISz iránt. Ez az új fejezet, melyet Szervezeti Szabályzatunkba fevenni javaslunk, a következőképpen szól: „A DISZ az MDP ifjúsági tömegszervezete, a Párt aktiv segítője a szocializmus építésének, az ifjúság nevelésének minden területén. A DISZ munkáját a Párt irá' nyílja. A DISZ bizottságok és [szervezetek munkáját a megfelelj {pártbizottságok, Illetve helyi pártszervezetek irányítják, segítik.'' A módosítások között melyeket Szervezeti Szabályzatunkban javasolunk, Szerepel politikai osztályok létesítése, illetve pártszervezfik kiküldése a szocialista épités olyan területeire, melyeken különösen fontos a pártmunka megerősítése. Az elvtársak tudják, hogy ilyen politikai osztályok és pártszervezők nálunk egyes területeken már működnek, igy a vasútnál, a gépállomások szervezeténél, fegyveres testületeink egy részénél. Pártszervezők működnek általában a legnagyobb építkezéseknél., A gyakorlat megmutatta, hogy helyes volt ilyen szerveket az emiitett területeken létrehozni, illetve pártszervezőket kiküldeni. Javasoljuk továbbá, új fejezet felvételét Szervezeti Szabályzatunkba a Part szervezeteiről a néphadseregben, mert nyilvánvaló, hogy e. a kérdés szabályozásra szorm. A javasolt szabályozás minden tekintetben megfelel az eddig kialakult gyakorlatnak és ezt a gyakorlatot kivánja rögzíteni, Pártunk irott törvényévé te..ni. A Szervezeti Szabályzathoz javasolt módosítások között egész sor olyan kisebb-nagyobb módosítás szerepel, amely azt a célt szolgálja, hogy erősítsük Pártunkban a belső demokráciát, biztosítsuk a párttag jogait, megakadályozzuk, hogy bárkit önkényesen kizárhas. sanek Pártunk tagjai sorából és a lehetőség szermt kiküszöböljük a bürokratikus akadályokat, amelyek olykor megnehezítik a tagjelölt, ségre, illetve a párttagságra érdemes dolgozóknak Pártunk soraiba való felvételét. így az egyik módosító javaslat szerint Szervezeti Szabályzatunkban javasoljuk kimondani, hogy a tagjelöltek sorából felvett párttag tagsága attól 82 időponttól, attól „ naptél kezdődik, amikor az alapszervezet taggyűlése a tagjelöltet párttagnak felvette. Jogos és igazságos, hogy a párttagságot attól a naptól számítsuk, amikor a tagjelöltet az alapszervezet a Párt tagjai sorába felvette. Ugyancsak a párttag jogait kiváltjuk biztosítani altkor, amikor azt javasoljuk, hogy Szervezeti Szabályzatunkba olyan módosítást vegyünk fel, mely szerint a Pártból való kizárást minden esetben megyei bizottságnak, Illetve a budapesti pártbizottságnak kelljen jóváhagynia. Erre azért van szükség, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy egyes alsóbb pártszerveink számos esetben kellő indok nélkül zártak ki párttagokat. A párttagság, elvtársak — erre tanit bennünket Sztálin elvtárs — szent dolog és a Pártból való kizárás a legnagyobb büntetés, ami párttagot érhet, ezért igen alaposan meg kell fontolni, hogy mikor, milyen esetben éljünk a pártibüntetésnek ezzel a legsúlyosabb mértékével. A párttagság jogait kivánja biztosítani az a javaslat is, hogy bu. dapesti, a megyei, városi, a járási és központi vezetőség által kijelölt nagyüzemek választmánya tagjai közül fegyelmi bizottságot válasszon, amely kivizsgálja a fegyelmi ügyeket és javaslatot tesz a pártbizottságnak. Erre a módösitásra azért van szükség, mert gyakran előfordult, hogy a fegyelmi ügyek igen sokáig elhúzódtak. Javaslatunk alkalmas arra, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa. A fegyelmi bizottságok azonban csak javaslatot tehetnek, maguk nem dönthetnek, nem veszik le a felelősséget a pártbizottságokról a fegyelmi ügyekben való döntés kérdésében. Szervezeti Szabályzatunk, elvtársak eddig úgy intézkedett, hogy azokban a nagyüzemekben kell, a Központi Vezetőség engedélyével pártbizottságot létrehozni, amelyekben legalább ezer párttag és tagjelöltünk van. Mi pedig azt javasoljuk, hogy a Központi Vezetőség hozzájárulásával már azokban az üzemekben is pártválasztmányt és pártbizottságot lehessen létrehozni, amelyekben a parttagok és tagjelöltek száma meghaladja az ötszázat Ennek a javaslatnak az n célja, hogy a nagyüzemek pártszer. vezeteinek a helyi kérdésekben nagyobb önállóságot biztosítsunk, hogy saját hatáskörükben intézhessék pl. a tag- és tagjelöltfelvétel kérdéseit, hogy a vezetést köze.ebb vigyük a tagsághoz. Szervezeti Szabályzatunkban olyan módosítást javasolunk, amely sze. rint az eddigi gyakorlattól eltérően, a falusi pártszervezetek taggyűlése által felvett tagjelölteket és tagokat ezentúl nem kell a járási pártbizottság útján felterjeszteni jóváhagyás végett a megyei pártbizottsághoz, hanem a felvétel kérdésében a járási pártbizottság dönt, A pártonbelüli demokrácia megszilárdításét szolgálja az a javas, latunk, hogy Szervezeti Szabályzatunk mondja kl: budapesti, megyei. városi, kerületi, nagyüzemi és járási választmányokat legalább kéthavonként össze kell hívni Ismeretes, elvtársak, hogy az egyesülési kongresszus óta jelentős változások 'örténtek a falun. Ezek nyomán megszűnt az a helyzet, hogy a faluban csupán er*' m területi pártszervezet műkő mert a valóságban igen sok köZiagben a helyi pártszervezet mellett üzemi, gépállomási, termelőszövetkezeti, ált lami gazdasági pártszervezet is van. Nyilvánvaló, hogy Szervezeti Szabályzatunkban ezt az új hely zetet rögzíteni kell és mag kell határoznunk a falun működő külön' böző pártszervezetek összefogását nak és irányításának módját. En. Oek megfelelően javasolunk különféle módosításokat felvenni Szer. vezeti Szabályzatunkba. Szervezeti Szabályzatunkban, a részben megváltozott helyzetnek megfelelőeri, javasoljuk pontossb. ban meghatározni az alapszervezel fogalmát. Mint az elvtársak tudják, a mult. ban nálunk az alapszervezeten be. liil úgynevezett tizes.csoportok voltak, egy-egy tizes-bizalmival. A gyakorlat megtanította Pártunkat arra, hogy az a'apszervezeten belül nem kell feltétlenül ragaszkod. nl a tízes számhoz, hanem elsősor. ban a termelő munka, g általában a munka 'alapján összetartozó párt. tagokat és tagjelölteket kell a* alapszervezeten belül összefogni. Ennek megfelelően azt javasoljuk, hogy Szervezeti Szabályzatunk mondja ki általánosabb formában pártepoportok létesítését az alapszervezeteken belül a Párt által kitűzött feladatok végrehajtásának elősegítésére, a politikai és felvilágosító munka megjavítására, a párttagok jobb megismerésére és a pártmünkába való fokozott bevonásukra. Szervezeti Szabályzatunkba új pontként javasolunk felvenni olyan pontot, amely világosan leszögezi, hogy a termelő üzemekben a pártszervezetet megilleti az ellenőrzés joga, amig a hivatalokban, intéz, menyekben, minisztériumokban működő pártszervezeteket ilyen jog nem Illeti meg. Ez az új pont, amelyet Szervezeti Szabályzatunkba felvenni javasolunk, a következőképpen szól: „A termeit üzemek — köztük az állami gazdneágok, gépállomások, termelőszövetkezetek — alapszer. vezeteit megilleti az a jog. hogy az üzem. a gazdaság igazgatóságának tevékenységét ellenőrizzék." ,,A hivatali pártszervezetek a munkában tapasztalt hiányosságokról szó'ó észrevételeiket, a munka megjavítását elösegitő javaslatai, kat a hivatal, az intézmény vezetője, szükség eseten felsőbb pártszervek elé terjesztik. de a hivatali az intézmény vezetését, azok sa',a. tns feladatai folytán nem ellenőrizhetik." Pártunk II. kongresszusát megelőző hetekben Szervezeti Szabályzatunk kérdésében igen nagyszámú javaslat érkezett Központi Vezetőségünkhöz pártszervezeteinktel. párttagjainktól, sőt pártonkívüli dolgozóktól is. A javaslatoknak cz a nagy szánta azt mutat i a, hogy pártszervezeteink és párttagjaink igen fontosnak tartják a Szervezeti Szabályzatot, de mutatják ezenkívül a pártonkívüli dolgozók, érdeklődését, ragaszkclását, meleg szeretetét is Pártunk iránt. A Központt Vezetőség az összes beérkezett javaslatokat gondosan megvizsgálta. Azokat a javaslatokat, amelyeket helyénvalónak tartott, felvette a módosítások közé. Még a kongresszus ideje alatt is érkeztek be javaslatok a Szerveteti Szabályzat módosításához, mely körülmény szükségessé teszi azt, hogy a javasolt Szervezett Szabályzaton a Központi Vezetőség módosításokat javasoljon. Hidas elvtárs néhány ilyen javaslatot ismerteted, majd így folytatta: Természetesen azonban nem minden javaslatot lehetett elfogadni. Azok közül a javaslatok közül, amelyeknek elfogadását .nem tartjuk célszerűnek, csupán kettőre kívánok kitérni. Számos olyan javaslatot kaptunk, hogy változtassuk meg Pártunk nevét, s hogy vegyük fel újból av Kommunista Párt nevet. A Központi Vezetőség nem tartja célszerűnek e javastat elfogadását, mert úgy véli, hogy a Párt je'enlegi neve megfelelő, s mert azok a körülmények, amelyek az egyesülési kongresszus idején amellett