Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

f SZOMBAT, 1951. MÁRCIUS 8. mely hatalmas lépés volt előre, a népi államhatalom demokrati­zálása útján. Népi demokráciánk állanm ilymódon egyre inkább alkalmassá válik alapvető fel­adatainak teljesítésére: a gaz­dasági — kulturális építő munka vezetésére, a belső osztályellen­ség felszámolására, a honvéde­lem megszervezésére. IV. A kongresszus megállapítja, hogy az egységes munkáspárt megteremtése helyes volt, hogy a volt szociáldemokrata munká­lok és funkcionáriusok — egyes Szociáldemokrata vezetői; áru­lása ellenére — a mprxizmus­leninb-Mius alapján összeforrtak a kommunistákkal. A Magyar Dolgozók Párt ja tekintélye meg­nőtt, vezető szerepét, helyes és eredményes politikája alapján, a dolgozó nép elismeri. A Párt fiz Egyesülési Kongresszus óta (szervezetileg megerősödött, ideo­lógiai színvonala emelkedett, a pártszervezetek az iparban munkájuk központjába a terme­lés feladatait állították. A párttagság felülvizsgálata, bár nem volt mentes komoly hibáktól, lényegében eredmény­nyel járt: a Párt megtisztította sorait a véletlen, törtető, osz­tályidegen és ellenséges elemek jelentős részétől és ezzel szi­lárdabbá, egységesebbé vált, tagságának társadalmi összeté­tele javult. A Párton belüli de­mokrácia fejlődött, a pártszer­vezetek vezetőségeinek újjává­lasztása során friss erők ezrei bukknntak fel és jutottak a ve­zetésbe, a bírálat és önbírálat bátrabb alkalmazása felélénkí­tette a pártéletet és megjavítot­ta a Párt és a tömegek kapcso­latát. A Párt csapást mért az imperialistákra, felfedve és meghiúsítva aj.*t a tervüket, hogy a Tito-féle áruló klikk és Kajk kémbandája segítségével megkaparintsák a Párt vezetését és megdöntsék a népi demokrá­ciát. A kongresszus azonban mint komoly hiányosságot állapítja meg, hogy a Párt a faluban szer­vezetileg nem erősödött a nö­vekvő feladatokhoz mérten, sőt helyenkint egyenesen gyengült, liogy a párttagság felülvizs­gálata után a tagfelvételnél bü­rokratikus és szekta-szellemű elzárkózás nyilvánult meg a szocialista építés munkájában ki­vált új erőkkel szemben, hogy a Pártba befurakodott Imperialista ügynökségek lelep­lezésének tapasztatait nem használtuk fel eléggé, az éber­ség gyakran formális, hogy a Pártban még mindig gyakori a bírálat elnyomása, a pártdemokrácia megsértése és a dolgozók szükségletei, jogos és építő bírálata iránti bürokrati­kus közömbösség jelenségei is előfordulnak. V. A kongresszus megállapítja, hogy a Párt és az ország előtt ál'ó döntő stratégiai feladat: a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével népgazdaságunk kettős jellegének megszüntetése, népgazdaságunk egységes szo­cial'sta alapjának megteremté­se. Ennek megfelelően a Párt főfeladatai a következők: J Az ötéves terv előirány­* zatainak felemelése útján az iparosítást meg kell gyorsí­tani olymódon, hogy gyáripa­runk termelése 1949-hez képest 1954-re az eredetileg előirány­zott 86.4 százalék helyett íeg­alább 200 százalékkal emelked­jék. Ezen belül a nehézipar ter­melésének az eredetileg elő­irányzott 1043 százalék helyett legalább 280 százalékkal kell emelkednie. A könnyűipar ter­melésének 72.9 százalék helyett legalább 145 százalékkal kell emelkednie. A népgazdaság beruházásai­nak öt év alatt az eredetileg előirányzott 50.9 milliárd fo­ri-t he'ye't, legelébb 80 nvl­liárdot kell elérniük. Ezen bc- . Lttl a gyáriparra fordított beru­házásoknak 21.8 mil.iárd fo­rint helyett legalább 40 mil­liárd forintot kell elémiök. A nehéziparban az eredeti­leg tervezett 18.3 milliárd fo­rint helyett legalább 37 milliárd forintot kell beruházni­A nemzeti jövedelemnek 1949­hez képest 1954-re az eredeti­leg előirányzott 63 százalék he­lyett, legalább 120 százalékkal kell emelkednie. A munka termelékenységének öt év alatt az eredetileg terve­zett 50 százalék helyett leg­alább 90 százalékkal kell emel­kednie. A dolgozó nép életszínvonalá­nak öt év alatt az eredetileg tervezett 35 százalék helyett, legalább 50 százalékkal kell emelkednie. Aa ipar számára öt év alatt az eredetileg tervezett 480.000 helyett 650 000 új munkást és alkalmazottat kell biztosítani el­sősorban szervezett munkaerő­toborzás útján. Az ipar szükség­leteinek biztosítására műszaki vezetőkben öt év alatt 11.000 mérnököt és 17.000 technikust kell kiképezni. Az ötéves tervidőszakban döntő lépést kell tennünk a mezőgazdaság elmaradásának felszámolására- 1954-re mező­gazdaságunk termelésének 1949­hez képest legalább 50 százalék­kal kell nőnie, bogy közellátá­sunkat, népünk életszínvonalá­nak emelkedését teljes mérték­ben biztosíthassuk. Hogy e»l el­érjük, az egyénileg dolgo?ó pa­rasztok gazdaságát is fejlesz­teni és segíteni kell. A korsze­rű nagyüzemi gépesített mező­gazdaságra való áttérésnek azonban a főútja az elaprózott, egyéni parasztgazdaságok egye­sülése termelőszövetkezetekbe. Ez érdeke az egész dolgozó pa­rasztságnak, mert az egyéni parasztság rendszere mellett gazdasági gyarapodást és jó módot csak egy keskeny felső réteg érhet el, míg a szövetke­zeti út az egész dolgozó pa­rasztság jómódját és kulturális felemelkedését biztosítja. A dol­gozó parasztoknak a termelő­szövetkezetekbe való belépésénél a legszigorúbban szetu előtt kell tartani az önkéntesség elvét. A dolgozó parasztoknak, köz­tük a közép parasztoknak külön­féle eszközökkel meg kell köny­uyíteni a termelőszövetkezetek­be való tömörülést, így a je­lenleg legfejlettebb harmadik tí­pusú termelőszövetkezetek mel­lett lehetővé kell tenni az I- és Il-es típusú szövetkezetek ala­pítását, biztosítani kell a lo­vltt föld után földjáradék fize­tését, a beadott állatok árának megtérítését egy év alatt a tör­vényes előírások szerint, a ház­táji gairiaságról, a személyei tulajdonban maradó állatokról szóló törvényes rendelkezések szigorú betartását. A termelő­szövetkezetek fejlesztésére elen­gedhetetlenül szükséges a kulá­kok további elszigetelése, a falu­si kizsákmánvolók elleni harc következetes folytatása, nem­csak az állam eszközeivel, ha­nem maguknak a dolgozó pa­rasztoknak cselekvő részvételé­vel. A termelőszöve'kezetek nagyarányú fejlesztésénél szük­séges, hogy a munkásosztály sokoldalú segítséget nyújtson a dolgozó parasztságnak. g A felemelt ötéves terv * megvalósításának. vala­mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egyik döntő fel­tételeként támogatni kell a kul­túrf orr idalom további kibonta­kozását az egésa dolgozó nép szaktudásának és általános mű­veltségének nagyarányú emelé­se, az iskolarendszer, a tudo­mány és művészet, a könyvki­adás és sajtó, könyvtárak, kul­tűrotthonok, mozgóképszínház !;, rádió, stb. hatalmas fejlesztése útján. £ Tovább kell erősíteni a népi demokratikus á"am­hatalmat- A fiatal, mó- taposz­talatlan községi, járási, várol­si, megyei tanácsokat meg kell szilárdítani, munkájukat m g védelme elválaszthatatlan a1 belüli demokrácia, az építő bí. ked javítani, cz eUe séges b> termelő munkában való helytál-! rálát és önbírálat feltétlen ér­folyást le kril küaleai, hogy lástól, az állampolgár^ köteles-! vényesülését, a Párt ideológiai mint az államigazgatás helyi ségek teljesítésétől, a népi színvonalának további emelését, szervei, betölthessék szerepüket: 1 demokratikus fegyelemtől. Egész! Következetes harcot kell foly. végrehajtsák az országos fel- 1 népünket nagyobb áldozatkész, tatni a Pártban a bürokratiz­adatok rájuk eső részéi, helyi- ségre, a nehézségek bátor le-1 mus szellemének minden meg­lóg irány ittak a mezőgazdasági j küzdésére, hazaszeretetre, a nyilvánulásával szemben és tá. termelést és ellá sák a liatá kő- békeszerető, szabad népekkel, az maszkodva a legutóbbi idők rükbe tartozó egyéb gazdasági teendőket, előmozdítsák a mező­gazdaság és ezijn he ül a sz> egész világ dolgozó tömegeivel való hasznos tapasztalataira, még szolidaritásra, az emberi hala­dás élén járó, példamutató Szov. cialisía szektor fejlődését a nép jetunió iránti szeretetre és ra­1 kulturális felemelkedését és biz-, gaszkodásra kell nevelnünk. Né­tosítsák a dolgozó tömegek mi nél széiesebbkörű részvételét közügyek intézésében. Az államgépezet munkájának további javítására következete­sen folytatni kell a közigazgatás valamennyi állami szerv demok­ratizálását, a bürokratizmus el­leni harcot, a tömegek bírálatá­nak és ellenőrzésének fejle zté­sét. Erősíteni kell az osztályel­lenség felfedé ére és 1:küzdésé­re szol'rálő állami szerveket. Az á'Iam valamennyi szervé­ben a legfelsőbbtől a legalsóbb­ig érvényesülni kell a Párt irá­nyításának, anélkül, hogy ez az állami szervek önálló munkáját és felelősségét csorbítaná. pünket és elsősorban ifjúságun­a ! kat el kell tölteni az elszánt­ságnál;, hogy hazánkat a tá­madó imperialistákkal szemben, lia kell, fegyverrel a kézben is megvédelmezi. fi Meg kell erősíteni a párt­* szervezeteket és meg kell javítani a pártmunkát mindé, nütt, de elsősorban és döntően a falun. Erős falusi pártszerve­zetek, erős falusi pártvezetőség, egységes falusi pártbizottság, erős, jólniűködő járási bizottság szükséges ahhoz, hogy a mező­gazdaság szocialista átszervezé­sének nagy feladatát megold­hassuk. A falun dolgozó kom. 5 Fokozni kell a békéért j munistáktól a Párt elvárja, hogy * folytatott harcot, a b'ke- ne nézzék közömbösen a terme­mozgalmat általános népmoí-'ga- lőszövetkezeti mozgalmat, ha­nem támogassák. A falusi párt­szervezetek, a járási pártbizott­ságok megerősítésénél az egész lommá kell fejleszteni, amelyben részt vesz hazáik minden be­csületes polgára. Fáradhat dá­nul le kell leplezni az imperia- j Pártnak segítséget kell nyujta­listák hazugságait, akik a ,,de- nia, ez a megyei pártbizottságok mokrácia" és a „béke" álarcé- [ egyik legfontosabb feladata. Biztosítani kell a Párt további egészséges növekedését, a tag­ság társadalmi összetételének ban reakciós támadó liáborát folytatnak és készítenek elő­Tudatosítani kell egész dol gozó népünkben, hogy a béke további megjavítását a párton. A kongresszus ötödik napja szélesebb pártonkívüli aktívát kell a pártszervezetek körül ki­alakítani. (Bóbebizottságok, pár­tonkívüli népnevelők, stb.) Báto­rítani kell a pártonkívüli törne­gek kezdeményezését, tanulni kell bírálatukból és javaslataik­ból. Ezért kell az eddiginél is nagyobb figyelmet fordtani a tö­megszervezetek munkájára. El­sősorban arra, hogy a Párt és a DISZ közötti kapcsolat megerő­södjék. hogy a pártszervezetek segítsek és irányítsák a Dolgo­zó IfjúS&g Szövetségét, a Párt legközvetlenebb tartalékát. Az előttünk álló nagy fel­adatok, az osztályharc élesedése, a feszült nemzetközi helyzet megköveteli minden lazaság és liberalizmus felszámolását Pár. tunk soraiban, a fokozott éber. séget, a kommunista vasfegye­lem érvényesítését, a kommu­nista kötelességteljesítést, pél­damutatást, áldozatvállalást. MAGYAR DOLGOZOK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE • A kongresszus jóváhagyja a Központi Vezetőség beszámoló, ját rz egyesülési kongresszus óta követett politikai irányvona­lát és gyakorlati munkáját. A kongresszus ötödik napjának délutánján Hidas István elvtárs, a budapesti pártbizottság titkára elnökölt. Elsőnek Borcsányi István elvtársnak, a váchartyáni tszcs el­nökének adta meg a szót. Borcsányi elvtárs a csoport ál­latállományának gondos ápolásáról és megóvásáról beszélt. Ezután fel. vetette azt a kérdést, hogy van-e falun jó káder? „Van elvtársak" — mondotta —, „csak meg kell ke­resni a dolgozó parasztok között is a Muszka Imréket, Balogh Fe­dencnéket és akkor igazoljuk Ko­vács elvtárs szavait: a Párt fel­színre hozza a jó paraszti kádere, ket is." Ha a falun lévő rejtett kádere­ket Pártunk útmutatásával fel­színre hozzuk, akkor ezek is mű­vészek lesznek a maguk munkate­rületén. Jobban dolgoznak, amt a dolgozó parasztság békéjét és fel­emelkedését szolgálja. Az ellenőrzés fontos szerepéről beszélt Házi Árpád elvtárs, az AEK elnöke Erután Házi Árpád elvtárs, az Állami Ellenőrző Központ elnöke mondotta el felszólalását. Hangsú­lyozta, hogy az ellenőrzés nem áll­hat meg a hibák megállapításánál. Fel kell kutatni a hibák okait az Állami Ellenőrző' Központ, nak és meg kell jelölni a javí­tás módjait, meg kell állapitani a felelős személyeket. Házi elvtárs számos példát hozott fel arra. hogy sok esetben — még ha az ellenőrzés a hibák mértékét és a felelős személyeket meg ia ál­lapította —. egyes minisztériuma­ink és főhatóságaink nem alkal­mazzák a felelősségrevonást. Ezek az engedékenységek igen sokszor onnan erednek, hogy a kádereket azzal a helytelen módszerekkel akarják kímélni, hogy nem gyakorolnak felettük bírálatot és nem vonják őket felelősségre. Feltétlenül szükséges, hogy az elkövetett hibáért az illető ne ..négyszemközt", hanem a széles dolgozó tömegek előtt feleljen. Ez egyúttal annak is jó útja, hogy a széles dolgozó tömegeket mindin­kább bevonjuk az alulról jövő el­lenőrzésbe. Még mindig akad számos olyan vezető, aki rosszul viszonylik az ellenőrzéshez, a bírálathoz. A bírá­lat elfojtása és a bírálatot gya­korló üldözése tűrhetetlen állapot. Sztálin elvtárs ezt barbárság­nak minősiti. A birálat elnyomóival szemben a Párt és a kormányzat kemény fel- állami gazdaságokkal is " — fe­lépése érezteti jó hatását. jezte be felszólalását. A Norvég Kommunista Párt üdvözli a kongresszust A Párt útmutatása és bírálata az. ellenőrzést képessé teszi hiányos­ságai kiküszöbölésére, munkájának megjavítására. Ezzel az ellenőrzés is megadja majd az állami és gaz­dasági vezetésnek azt a segítséget, amellyel előmozdítja hatalmas ter­vünk végrehajtását, a szocializmus építését, a béke védelmét. Alaposabban meg Iretl ismernünk n Sxorietunió agrártudományi szakirodalmát Ezután Somos András elvtárs, az Agrártudományi Egyetem Kos­suth-díjas tanára a mezőgazdasági szakemberek képzéséről beszélt. Ahhoz — jelentette ki, hogy ezt a hatalmas feladatot jól meg tud­juk oldani, fejlesztenünk kell ta­náraink szakmai és politikai isme­reteit, meg kell még alaposabban ismernünk a Szovjetunió ezirányu szakirodalmát. Az oktatási munka mellett — hangsúlyozta Somos elv­társ —> a kutató munka fontos­ságát is az Agrártudományi Egye­temen. Az ötéves terv során meg­oldandó hatalmas mezőgazdasági feladatokat csakis a szovjet agro­biológia tudományának elsajátítá­sával tudjuk végrehajtani. „A gya­korlattal való kapcsolatok elmélyí­tése céljából rendszeresen támo­gatjuk a termelőszövetkezeti cso­portok dolgozóit és egyre jobban elmélyülnek a kapcsolataink az A Norvég Kommunista Párt küldöttsége, amely eljött a Párt kongresszusára, időközben már el­utazott, A küldöttség vezetőjének. Just Lippének üdvözlését Hidas elvtárs olvasta fel. „A norvég munkások hosszú évek óta mé'yen szivükbe zárták Rákosi Mátyás nevét — mondotta. Eszem­be jut az 1925. esztendő, Rákosi elvtárs bátor és ragyogó fellépése a bíróság előtt. Az amerikai imperializmus a norvég burzsoázia és a norvégiai jobboldali szocialisták segítségével az országot az imperialista táma­dó tervek egyik előretolt támasz­pontjává változtatta. A norvég j munkások, a noryég nép azonban egyre fokozódó mértékben száll síkra a reakció tervelvei szemben. Munkásaink, veletek együtt, az összes népi demokráciákkal együtt, a Szovjetunióval az élükön harcol­nak, hogy meghiúsítsák áz ellenség terveit." A dolgozó nép egészségéért Rntkó Anna elvtársnő felszólalása Ezután Ratkó Anna elvtársnő, egészségügyi miniszter szólalt fel. Szocializmust épitő társadal­munk — mondotta — mind többet foglalkozik az egészségügyi prob­lémákkal. Az egészséges ember vé­delme, a megbetegedett dolgozók gyógyulásának meggyorsítása a társadalom álta] gondosan ellenőr­zött feladattá változott, A magyar egészségügy egyik legfontosabb feladata a gyó­gyító munka minftségi emeté. séért, az orvosok szakképzett, ségének növeléséért folytatott harc. A magyar egészségügy ezt a kér­dést csak a kórházak és poliklini­kák egységével tudja jól megoldani és azáltal, hogy a kérdés megoldó, sába bevonja a magyar egyetemek klinikai tanszékeinek magasan kép­zett . szakembereit, tudományos munkásait. A magyar egészségügynek konkrét tervet kell kidolgozni a tömegbetegségek, a tbc, a rák. a nemibetegségek elleni küzdelemben. A gondozóintézmények széles háló­zatát keli létrehozni, megfelelő tu­dományos kutatóintézetek vezeté­sével. egyesítve ilyenformán a tu­dományt a gyakorlattal. Meg kell oldani a magángyakorlatot folyta, tó orvosok kérdését is. Munkájú­ikat alá kell rendelni az állam ér­dekeinek. A mult rendszer osztálypolitiká­jának tudható be, hogy egyáltalán, nem,-vagy csak formálisan foglal­kozott a munkahelyeknek, a cso­portos élelmezésnek, a lakásnak, az iskoláknak közegészségügyi kér. déseivel. Természetes, hogy az egészség­ügyi minisztériumnak különös figyelemmel kell fordulnia köz­egészségürvl feladataink meg­oldása felé is. A Szovjetunió tapasztalatai nyo­mán mi is megszervezzük az ál a­mi közegészségügyi felügyeletet. Olyan felügyeletet, amelynek meg lesz a hata'ma ahhoz, hogy az elő. Írásokat mindenkor ellenőrizhesse és azokkal szemben, akik az elő­írásokat nem tartják be, szigorúan eljárjon. De ez a munka csak úgy lehet eredményes, ha a dolgozók széles rétege támogatja. Az anya- és .gyermekvédelem te-

Next

/
Thumbnails
Contents