Délmagyarország, 1951. március (7. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-03 / 52. szám

Rákosi elviárs zárszavával, a küldöttek soha nem látott ünneplése közepette, befejeződött a kongresszus Összeül a külügyminiszterek tanácskozását előkészítő értekezlet VHJ. ÉVF. 52. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1951. MÁRCIUS 3. TÁVIRAT SZTÁLIN ELVTÁRSNAK Drága Sztálin Elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa minden magyar kommunista, egész dolgozó népünk nevében forró szeretettel üdvözli önt, a békéért harcoló emberiség vezérét, a nemzetközi munkásosztály, a kommunista pártok nagy ta­nítóját, a magyar nép igazi barátját. JZ~ ongresszusunk tanácskozásai közben újra meg újra ön felé, a nagy szovjet nép felé szálltak gondolata­ink. Nemcsak mi, magyar kommunisták, hanem dolgozó né­pünk apraja-nagyja tudja és sohasem felejtkezik meg róla, hogy a Szovjet Hadsereg véráldozata, a szovjet nép példája és testvéri segítsége, az ön útmutatásai nélkül népünk nem léphetett volna rá a szabadság és a felemelkedés útjára, nem védhette volna meg nemzeti függetlenségét, nem kezdhette volna meg a szocializmus felépítését hazánkban. A magyar nép saját tapasztalatából, munkájának és küzdelmeinek ered­ményeiből tanulta meg, hogy önmagát szolgálja, ha követi a Szovjetunió népeinek példáját, ha életre-halálra hű marad a szovjet-magyar barátság ügyéhez, ha az ön halhatatlan ta­nításainak szellemében cselekszik. Pártunk II. kongresszusa is az ön útmutatásait igyeke­zett követni. Népgazdaságunk újjáépítését befejeztük, megkezdtük és eredményesen folytatjuk hazánk szocialista iparosítását. Tá­maszkodva a magyar dolgozók nagyszerű kezdeményezésére, tehetségükre, szorgalmukra, alkotó erejükre, egyre inkább felszínre kerülő belső tartalékainkra, Pártunk II. kongresz­szusa elhatározta, hogy ötéves tervünk eredeti előirányzatát messze túlszárnyaló feladatokat tűz a magyar nép elé 1954-re 86 százalék helyett 200 százalékkal akarjuk és fog­juk emelni gyáriparunk termelését. 1954-re 104 százalék he­lyett 280 százalékkal akarjuk és fogjuk növelni nehézipa­runk termelését, öt év alatt 35 százalék helyett 50 százalék­kal akarjuk és fogjuk emelni dolgozó népünk életszínvonalát Pártunk II. kongresszusa elhatározta, hogy fokozzuk erő­feszítéseinket mezőgazdaságunk elmaradottságának felszá­molására. Egy pillanatra sem felejtkezve meg a munkásság és a dolgozó parasztság közötti szövetség további megszilár­dításának, a dolgozó parasztság türelmes meggyőzésének szükségességéről, az egyre szélesebben kibontakozó falus' termelőszövetkezeti mozgalmat akarjuk nagymértékben fej­leszteni. Célunk: az elaprózott parasztgazdaságok önkéntes egyesülése, mezőgazdaságunk fokozatos szocialista átszerve­zése, hogy megteremtsük népgazdaságunk egységes, szocia­lista alapját és megszüntessük embernek ember által való ki­zsákmányolását országunkban. pártunk II. kongresszusa elhatározta, hogy erősíteni -*- fogja államunkat, a Magyar Népköztársaságot: a dolgozó tömegeket még inkább bevonjuk az államügyek in­tézésébe, a bírálat és az önbírálat bátor alkalmazásával még jobban erősítjük a dolgozó nép demokráciáját. Erősek aka­runk lenni, mert megszívleltük az ön tanítását, hogy a gyen­géket verik. Pártunk II. kongresszusa, az ön tanításait követve, elha­tározta. hogy erősítjük államunk vezető erejét, a Magyar Dolgozók Pártját, hogy még jobban összeforrasztjuk párt­szervezeteinket a dolgozó tömegekkel, leküzdjük az önelé­gültség hangulatait sorainkban, fokozzuk a kommunisták éberségét, harcos szellemét. Pártunk II. kongresszusa elhatározta, hogy megsokszo­rozzuk erőfeszítéseinket a béke védelmére. Az új világhá­ború kirobbantásán mesterkedve, támadó amerikai imperia­listák a mi békénket és szabadságunkat is fenyegetik, zsold­jukba fogadták a déli határainkon fegyverét csörtető fasiszta Tito-bandát, feltámasztják a magyar nép ősi ellenségét, a né­met militarizmust. ön tanít arra, hogy a béke fennmaradása azon múlik, kezükbe veszik-e a népek a béke ügyét és végig kitartanak-e mellette. Megfogadjuk önnek, Sztálin Elvtárs, hogy a ma­gyar nép kezébe veszi a béke ügyét és végig kitart mellette. Megerősítjük népünkben a szabad és a szabadságukért küzdő népekkel, a béke zászlaját hordozó Szovjetunióval való szo­lidaritás szellemét. Ott leszünk mindenütt, ahol a béke nagy ügyéért küzdeni kell. TT rága Sztálin Elvtárs! U Hisszük, hogy a Magyar Dolgozók Pártja nem vég­zett eredménytelen munkát, de tudjuk azt is, hogy még nagy és nehéz feladatok állnak előttünk. Kérjük önt, segítsen Pár­tunknak, népünknek, hazánknak az előttünk álló nagy mun­ka elvégzésében, épp úgy, mint ahogy eddig segített. Terve­ink egyaránt épülnek a szovjet nép további baráti támogatá­sára és a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság, a nép­hez hű értelmiség munkájára, egységére, áldozatkészségére. Megfogadjuk Önnek, Sztálin Elvtárs, hogy méltók leszünk az Ön bizalmára, a testvéri szovjet nép támogatására. Megfo­gadjuk, hogy mindhalálig hűek maradunk a marxizmus-le­ninizmushoz, amelynek zászlaját ön tartja magasra! Megfo­gadjuk, hogy Pártunk az ön legjobb magyar tanítványának Rákosi Mátyás elvtársnak biztoskezű vezetésével a Szovjet­únió Kommunista Pártjának nyomdokain fog haladni és har­colni a béke, a haladás, a szocializmus ügyének végső győ­zelméért! Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa. Határozat a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának első és második napirendi pontjához A kongresszus megállapítja, hogy a Központi Vezetőség az egyesülési kongresszus óta el­telt időben helyesen értékelte a nemzetközi helyzetet, amelyben 3 Párt a szocialista építés feltételeinek megteremtéséért éj sikeres megvalósításáért harcolt. A világuralomra törő, amerikai imperialisták, a Távolkeleten tá­madó háborút kezdtek a koreai nép ellen, elfoglalták a Kínai Nép­köztársaság területéhez tartozó Taivan-szigetét és a háborúnak világháborúvá való kiterjesztésé­re törekednek. Csatlósaik segít­ségével az ENSZ-et támadó há­ború előkészítésének eszközéül és támadó terveik álcázására használják fej, A támadó ameri­kai imperialisták parancsára az ENSZ képmutató és szégyenletes módon agresszorrá nyilvánította a Kínai Népköztársaságot, amejynck önkéntesei testvéri se­gítséget nyújtanak a független­ségükért hősiesen küzdő koreai népnek. A támadó háború elő­készítésének érdekében az im­perialisták eszeveszett fegyver­kezésbe fogtak és megszegve a nemzetközi egyezményeket, a német és japán militarizmus új­jáélesztésének útiára léptek. Zsoldjukba fogadták Tito-fa­siszta bandáját, felhasználják és támogat ják a 1éketábor ellen irányuló provokációs politikáját, valamint a jugoszláv dolgozó népre nehezedő véres terrorural­mat. Az amerikai imperialisták és csatlósaik a háború előkészítése érdekében fokozzák az elnyo­mást, a terrort és összefognak a 'egreakciósabb nápsllenes erők­kel. Az új világháború Uirobbantá­sára készülő sötét imperialista erőitkel szemben hatalmas gát­ként áll a béke tábora, élén a kommunizmust diadalmasan épí­tő, nagy Szovjetunióval. Szov­jetunió rendíthetetlenül foly­tatja a lefegyverzésre, az atom­fegyver eltiltására, nemzetközi békeegyezmény létrehozására irányuló békepolitikáját. Döntő­en a béketábor javára változtat­ta meg a nemzetközi erőviszo­nyokat, a nagy kínai népnek az imperialista gyarmatosítók és kínai zsoldosaik felett aratott győzelme, melv hatalmas lö­kést és bátorítást adott a gyar­mati népek szabadságharcainak. Politikailag és gazdaságilag megszilárdultak a szocializmust építő népi demokráciák orszá­gai. Létrejött és erősödik a bé­kéért, a német nép egységéért küzdő Német Demokratikus Köz­társaság. A háborús uszítókat leleplezi, terveiket keresztezi a hatalmas nemzetközi békemozgalom, melv az imperialista országok­ban is az egyszerű emberek tíz ás százmillióit állítja csatasor­ba 9 munkásosztály vezetésével i béke ügyéért. „A béke fennmarad és tartós 'esz, ha a népek kezükbe ve­szik a béke megőrzésének ügyét '«s végig kitartanak mellette. A háború elkerülhetetlenné vál­hat, ha a háborús uszítóknak sikerül hazugságaikkal behálóz­ni a néptömegeket, megtéveszte­ni és úi világháborúba sodorni iket." (Sztálin.) A kongresszus megállapítja, hogy a Központi Vezetőség po­Mtikája, mely a magyar népet a béke ügye mellett sorakoztatta fel. helyes volt- A kongresszus teljes szolidaritásáról biztosít­ja a hős koreai és kínai népet, a koreai és kínai testvérpártokat az imperialista támadók elleni hősies önvédelmi harcukban. A korgressxus helyesli, hogy j a Magyar Népköztársaság kor­mánya a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal kötött ba­rátsági és kölcsönös segélynyúj­tási egyezmények értelmében a magyar függetlenségre kü'öuö­sen veszélyes német imperializ­mus feltámasztása, a Nyugat­Németországban folyó fegyver­kezés ellen foglalt állást. II. A kongreg-zus megállapítja, hogy a Központi Vezetőségnek a magyar népgazdaság helyreállí­tása és n szocialista építés meg. kezdése érdekében folytatott po­litikája helyes volt. A hároméves tervnek két év és öt hónap a|ntt történt meg­valósításával 1949 vegén befe­jeződött a helyreállítás szaka­sza. Az ötéves tervvel megkezdő­dött népgazdaságunk úijáalakí. tása. Az ötéves terv első évében népgazdaságunk rejtett tartalé­kainak feltárása, a szocialista munkaverseny, rz újító, és Szta. hánov-mozgalom kibontakozása, dolgozó népünk odaadó munká­ja, a Szovjetunió támogatása révén jelentékenyen nagyobb feladatokat sikerült megolda­nunk, mint amelyeket az ötéves terv ajapján 1950.re eredetileg kitűztünk. Egy év alatt gyár­iparunk termelése 21.4 százalék helyett 35.1 százalékkal emel­kedett. Beruházásaink összege egy év alatt az eredetileg elő. irányzott 7 6 milliárd forint helyett 10.2 milliárd forint volt. A nemzeti jövedelem a tervbe­I vett 12.4 százalékos növekedés helyett, mintegy 20 százalékkal emelkedett- A munka termelé­kenysége az előirányzott 10 szá­z?lék helyett 20 száza'éUUal nőtt, bár komoly hiánvo:": ág. liogy a munkabóralap növekedése túl­haladta a termelést. Komoly hiányosrág továbbá, hogy a vas, acél, szén és villamos-energia termelése a terv túlteljesítése mellett is elmaradt a növekvő szükségletektől. A mezőgazdaság fejlődése elmaradt az ipar fejlődése mö­gött. Ez az aránytalanság gá­tolja népgazdaságunk fejlődé­sét és egyik fontos oka élel­mezési és nyersanyag-nehézsé­geinknek, amelyeket az ellen­ség kihasznál. Országunk iparosításának to­vábbi sikeres folytatása és meg­gyorsítása. az ötéves tervünk megvalósítása megköveteli az ipar és a mezőgazdaság fejlődése közötti aránytalanság felszámo­lását, a mezőgazdasági áruter. mclés jelentékeny emelését, ami esek a nagyüzemi mezőgazda­sági tcrme'ésre való fokozatos áttérés útján lehetséges. Ennek az áttérésnek megvan­nak a legfontosabb tárgyi fel­tételei: ff j Az egész gyáripar a népi ' demokrácia államának kezén van és mind nagyobb mér­tékben el tudja látni a mező­gazdaságot a nagyüzemi ter­meléshez szükséges gépekkel, felszereléssel, műtrágyával. ff\ A mezőgazdaság gépesí. ' tősének gócpontjait, az ál­lami gépállomások hálózatát, a népi demokrácia állama megte­fejv rémtette és egyre jobban leszti. k Az állami gazdaságok, bár ' szervezetileg még gyen­gék, mint mintagazdaeágok ko­moly segítséget nyújthatnak és fognak is nyújtani a paraszt­ságnak a tudományos termelési módszerek alkalmazásánál a mezőgazdaságban. fj\ A mezőgazdasági termelö­' szövetkezeti mozgalom megindult és komoly sikereket ért el: az ország srántóterüie. tének több. mint 10 százaléka, közel egy millió kat. hóid van 145.CG9 termelőszövetkezetbe tö­mörült parasztcsalád kezén. Egyes vidékeken, egjes közsé­gek és mezőgazdasági városok földművelő népének többsége, sőt egész dolgozó parasztsága lépett a termelőszövetkezeti út. ra. A szegónyparasztsúg után a középparasztság legfelvilágo. sodottabb része is kerd a ter­melőszövetkezetek felé fordulni. p\ A legfontosabb tárgyi ' feltételek azonban ma­gukban véve még nem elegen, dők a nagyüzemi mezőgazda, sági termelésre való áttéréshez, ehhez a dolgozó parasztság szí­vós, türelmes meggyőzése is szükséges. III. A kongresszus megállapítja, ho.srv a Központi Vezetőség po­litikája, amely a munkásság és a dolgozó parasztság szövetsé­gének megerősítésére cs e Szövetségen bélül a munkás, pyztálv vezető szerepének meg­szilárdításéra irányult, helyes cs eredményes volt. Az értelmi­ség zöme h a népi demokrácia felé fordu't. A do'gozó nép egysége megerősödött. Létre, jött széles alánon a Magyar Füg­getlenségi Népfront, amelyet az 1849. május 15-1 országgyűlési ós 1950. október 22-i tanúé/vá­lasztásokon dclsozó népünk túlnyomó többsége támogatott. E politika következtében az osz. tályellenséget egyre inkább si­került elszigetelni. A szocialista építés sikerei a magyar dolgozó népnek az az egyre mélyebb felismerése, hogy az ország, az állam az övé, a kul­turális fellendülés, nz imperia­lista akramunkával szemben 8 magyar függetlenség védelme, a népünk építő munkáját vé­delmező békemozgalom. — Eb. bői a tálaiból kelt életre és vi­rágzott ki az új magyar hazafi­ság mely országépítő tettekre, szabad hazánk függetlenségének védelmére lelkesíti dolgozóin­kat és egész fejlődésünknek egyre inkább egyik fő hatóereje. A szocializmus építése, a ki­zsákmányolók fokozódó kiszorí. tása élesítette és tovább é'esí­ti az csztályhareot: a kulákok ellenállását, nz államgépezetben még megbújó reakc'ős elemek szabot-slásút, a klerikális reak­ció aknamunkáját, a spekuláns elemek bomlasztó tevékenységét. A dolgozó parasztsággal sző­vetséges munkásosztály állam­hatalma, támaszkodva a széle* Képi egységre, a Magyar Dol­gozók Tártja vezetésével ered­ményesen küzdi le az olfeesétf alattomos kártevő munkáját. A ncpi demokrácia államhatalma megerősödésének kifeje+íje volt a Népköztársaság alkotmányának megteremtése munkások és pa­rasztok újabb tízezreinek bevi­tele az államgénezethe, a vá­lasztett községi, járási, városi és megyei tanácsok létrehozása.

Next

/
Thumbnails
Contents