Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-04 / 29. szám
VASÁRNAP. 1951. FEBRUÁR 4. 5 A „Pártról és pártépítésrol" címmel gyűjteményes kötet jelenik meg Rákosi Mátyás elvtárs beszédeiből és cikkeiből A közeljövőben gyűjteményes kötet jelenik meg a Szikra kiadá. eában. Rákosi Mátyás beszédeiből és cikkeiből, „A Pártról és Pártépítésről" címmel. Ez a gyűjtemény népünk szeretett és bölcs vezérének a Párttal és • Pártépítéssel kapcsolatos legfontosabb beszédeit és cikkeit tartalmazza 1946 januárjától 1951 januárjáig, öl évre terjedöieg. Rákosi Mátyásnak a Pártról és a Pártépítésről szóló tanításai Pártunk és szocialista építömunkánk számára útmutatást és hatalmas segítséget jelentenek. A kötetnek különös jelentőségé ad, hogy közvetlenül a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusa előtti heteikben jelenik meg. Sikeresen teljesítik kongresszusi felajánlásaikat a szegedi járás termelőcsoportjai Már eddig is hatalmas méreteket öltött üzemeinkben a kongresszusi versenylendülct. A dolgozók selejtcsökkentéssel, a gépállások minimumra való csökkentésével, a minőség állandó emelésével bizonyítják be Pártunk iránti törhetetlen szeretetüket. Az üzemi dolgozók példáját követve a falvak dolgozó parasztjai, a termelócsoportok tagjai is megtették munkafelajánlásaikat, amellyel a Magyar Dolgozók Pártja iránti törhetetlen ragaszkodásukat akarják kifejezni. Ásotthalmon a „Felszabadulás" termelőcsoport tagjai vállalták, hogy kollektiv munkával február 20-ra átalakítják a baromfiólat úgy, hogy 300 barimfi férjen el benne. Vállalásukat már 80 százalékban elvégezték. 'A'zok a termelőcsoporttagok, akik tudnak munkaegységet számolni, megígérték, hogy minden tagtársukat megtanítják kiszámolni » munkaegységet. KObekhácán • „Sarló-kalapács" termelőcsoport dolgozó parasztjai a tebénistálló kibővítését, két 15 méter hosszú melegágy elkészítését és a kukoricavetőmag gondos kiválogatását ajánlották fel. A melegágyakat már eddig majdnem teljesen felkészítették. A gyá arótl „Komszomol" termelőcsoportban ígéretet tettek a tagok, hogy a bolgárkertészethez szükséges csatornát átépítik, melynek értéke tízezer forint és 1500 csemctefát elültetnek. Ezenkívül vállalják a telephely tisztántartását, a jószágok fokozott gondozását, a tehenészetben minden tehénnél a tcjhozain egy literrel való felemelését, Ezeket a vállalásokat eddig is száz százalékban elvégezték, A szöregl „Micsurin" termelőegoport dolgozói közös munkával felépítenek egy húszférőhelyea tchénistállót. Az istálló már majdnem készen van. Jgen szép munkafelajánlást tettek • szőrogl „Petőfi" termelőcsoport tagjai. Újjáépítenek egy kocsiszint 1500 forint értékben, lebontanak egy tanyaromot a a használható anyagot kiválogatják, újból felhasználják. Mindkét vállalásukat elvégezték. A tanyarom lebontásával 2500 forintot takarítottak meg. A csorval „Kiss Imre" termelőcsoport dolgozói közös erővel felépítenek egy hatvanférőhelyes tehénistállót 14.000 forint értékben. A tehénistálló felépítése már befejezéshez közeledik, A többi szegedkörnyéki termelőcsoportok Bem maradnak le a kongresszusi versenyben. A bordányi „Dús kalász'1, a szőregi „Vörös rózsa"-tszcsék is szépen kivették a részüket a kongresszusi felajánlásokból s azok teljesítéséből. Ezek az eredmények is igazolják, a termelőcsoportok tagjai a Pártkongresszus tiszteletére tovább erősítik és fejlesztik a termelőszövetkezeti mozj gaimat, hogy újabb sikerrel ünne•l peihessiik. Pártunk Kongresszusát, LENIN MŰVEINEK ELSŐ KÖTETE Megjelent Lenin összes müvei magyar kiadásának első kötete. Amikor Pártunk gondoskodása a marxizmus-leninizmus klasszikusainak egy-egy müvét vagy müveik egv-egy kérdésére vonatkozó gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a magyar olvasók számára —• az mindig jelenlős eseménye országunk kulturális életének, jelentős gazdagítása Pártunk, dolgozó népünk, eszmei, tudományos és politikai kincsesházának és fegyvertárának. A most, Lenin halálának 27. évfordulójával egyidejűleg kiadott magyar Lenin-kötet megjelenésének azonban a szokottnál is nagyobb jelentősége van. Ezzel a kötettel Pártunk könyvkiadója megkezdte Lenin 35 kötetre terjedő összes műveinek magyar kiadását. Még ebben az évben további négy kötet követi az elsőt. Néhány év — és pártkádereink, dolgozó népünk a szocializmus minden tudatos és tudni vágyó építője Lenin egész irodalmi-eszmei hagyatékából meríthet ismereteket, tanulságokat, eszméket, ösztönzést, hitet, lelkesedést szocializmust építő és védő munkájához. Lenin az emberi gondolkodás és alkotóerő titánja. Minden műve megannyi do.kumentuma annak a munkának és harcnak, amellyel megteremtette a Bolsevik Pártot, győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megteremtette a világ első szovjet szocialista államát. Minden műve a marxizmus-leninizmusnak, annak a tudománynak egy-egy építőköve, amely feltárja a forradalmi és történelmi fejlődés törvényeit, fényt derít a dolgozók szabadságmozgalmának, a szocializmus és kommunizmus épí. tésének, az emberiség elnyomástól és kizsákmányolástól mentes jövőjének útjára. Lenin müvei megvilágítják és összesítik a Bolsevik Pártnak s a Szovjetunió munkásosztályának és népeinek három forradalom során szerzett óriási tapasztalatát, a világ munkásmozgalmának századunk első negyedét is felölelő tapasztalatait. Sztálin elvtárs, Lenin Icgközeleb. bi, leghűbb tanítványa, fegyvertársa, művének folytatója s továbbfejlesztője mondotta: „Minden olyan kis papírdarab, amelyen rajta van Lenin aláírása vagy jegyzete, óriási kincs lehet a világforradalom vezclmesen előretörő felszabadítóinkat, a hős sztálini sereget I Csak mosolyogtak ezen az erőlködésen Tariék is. Egy napon aztán végkép hazakívánkoztak. — Már az elvtársak vannak otthon Kiskirályhegyesen, — újságolta valamelyik s attól kezdve hozzá nem nyúltak volna a munkához. Nyolcan-tízen álldogáltak éppen együtt, amikor arra ment egy tiszt. Jó hangosan mondták előtte, de csak úgy egymásnak: — Haza kellene menni. Egy ésónyomot sem végzek többet. A tiszt rájuk nézett, de nem szólt semmit. Tudta úgyis: hiábavaló már. De Tariék is tudták ebből: eljött a felszabadulás. * Sxeged alatt, a töltés környékén találkoztak elöször szovjet katonákkal. — Igyi szuda! — kiáltottak rájuk a katonák, amint ballagtak hazafe. Ié, hátukon a tarisznyával, ahogyan otthagyták a munkahelyet. Géppisztolyok meredtek feléjük, hiszen nem tudhatták a szovjet elvtársak, hogy kikkel .állanak szemben. ök azonban bátran mentek hozzájuk a legrövidebb úton, a földeken át, mert tudták: barátokra akadtak. _ Megyünk haza — magyarázták — dolgozni. — Da, da, gyeti domu jeszt — s mutatták a katonák, hogy biztosan a gyerekek várják őket odahaza. Megértették, s az ujjukon számlálták, ki kettőt, ki hármat, négyet, hogy hány gyerek várja otthofl. A család, a gyerek említésére meleg baráti hangulat szállt közéjük és derűssé váltak az arcok- Gorosüvcg is került elő s a búcsúkézfogás szótlanul is új, elszakíthatatlan barátság fogadalmát jelentette. Vidáman mentek tovább s levették kopottas kucsmájukat a melengető, langyos őszi napsütésben. Gyoraun peregtek ettől kezdve az események. Néhány esztendő alatt annyi minden történt. —Kiskirályhegyesen éppúgy, mint bárhol az országban — ami azelőtt évszázadok alatt sem. A fél falu kint volt a határban, amikor hazaérlek Tariék. Szedték a kukoricát, cukorrépát, összefogtak valamennyien, ki a kocsijával, ki a lovával, de akinek nem volt egyik sem, annak is segítettek hazavinniMaguknak dolgozlak már nem az uraságnak, s tudták, maguknak is vetnek, amikor legtöbb helyen hárman-négyen is összefogtak az ősziek elvetéséhez, S megalakult a Párt, a kommunisták pártja. Belépett Tari is boldogan, büszkén. Sok becsületes szegényparaszt társával találkozott ott össze. A tavaszi föld még szívta be az olvadozó hóiét, amikor elkezdték mérni, jelölni a földeket. Osztották Blaskovits Sándor 5500 holdját, jogos tulajdonosainak, akik eddig is dolgoztak rajta. Sok harc, küzdelem, nehézség jött még ezután. Gáncsoskodtak a régi urak, s támadtak a kulákok, uzsorázták a népet. De segített a Párt, segített a munkásosztály, utat mutatott a Szovjetúnió! Gyönyörű új traktorok dübörögtek be egy szép napon: megkezdíe munkáját a szomszédos Nagykirályhegyesen a gépállomás. Tari már párttitkár volt akkor, a falu első embere. Csépléskor munka közben ismerkedett meg itt Balogh Lászlóval, a volt Hofherr-gyári munkással, a gépállomás politikai vezetőjével, akivel most egy szobába került a pártiskolán. Boldog lett, megszépült az élet. Még hiányzott azonban valami, hogy Kiskiráiyhegyes is rálépjen a még gyorsabb fejlődés útjára. Elérkezett azonban annak is az ideje és Tari elvtárstól sorra járt a toll Tóth, Sarró, Simondán, Furák meg a többi hozzá hasonló dolgozó paraszt kezébe, hogy aláírják: „Belépek a termclőcsoportba". Alig néhány hét alatt 16 család követte I a példát s ma máf 120 holdat mun- j kálnak közösen. — Hát azt gondolod, én a virágoskertben akarok üldögélni — mondta szemrehányóan Tariné, mikor megtudta, hogy a férje csak a saját nevét írta az ívre. S gyorsan belépett ő is. Igaz ugyan, hogy még csak az I. típus szerint alakult meg a csoport, de azért már erre is nagyon büszke Tari István. — Majd még csak ezután látjátok meg, hogy milyen jó a termelőcsoport — szokta neki mondani az iskolán Ecscri Imre, aki ugyan szinte a fia lehetne, de a fábiánsebestyéni „Uj élet" termelőcsoportban már nagy tapasztalatai vannak. — Mi már 1246 holdon dolgozunk ősz óta, — mesélte egyik este, miközben nagy gonddal kefélte fényesre csizmáját. Először nehéz volt, amikor megalakultunk, de kaptunk az államtól sok segítséget és 1949-ben már jobb lett, tavaly meg még jobb. Most van már 46 fejőstehenünk, 55 anyakocánk, 24 lovunk, 36 borjúnk, A teheneink mind vemhesek és már van is tőlük 12 kis gyenge borjúnk. Igy mondja: tehenünk, kocánk, lovunk ... Többesszám első személyben. — De ehhez aztán nem nyúlhat kupec, kulák, senkifia ingyenélői • AB élet szebb lett, az élet vidámabb lett s bontakozik az új élet regénye, a valóság regénye. De az élet valósága ma felülmúlja még a regényeket is: a gépek, földek robotosaiból új emberek váltak s új emberségükre a tanulás teszi még méltóbbá őket, a marxizmus-leninizmus tudománya, amely fegyverré válik kezükben új életük, békés munkájuk megvédéséhez. Nem egy Tari István van! Milliók hozzá hasonlók, munkások, parasztok, akik új életre születtek, akiket új életre hozott a Párt. A kardlap s a durva ököl jelentette számukra az egyetlen kapcsolatot a mult rend őreivel. Most egy szobában alszik Tari István a munkásból lett rendőrtiszttel: Bordás Ferenccel, aki a nép rendjét őrzi. Qrzi azt a rendet, amely élmunkásjelvényt tűzött a derék munka megbecsléseként . Tari szemináriumi társának Lovas Imrének, a csongrádi Bútorgyár munkásának mellére is és a sztahánovista büszke címet adla másik lanulószomszédjának: Petrik Katalinnak, az újszegedi Kendergyár szövőnőjének. Ezcrt lágyul el úgy és forrósodik át egyszerre Tari István hangja, ha a Pártról beszél, mint akkor, ha a családjáról szól. Ugyanaz a szeretet, féltés, elszántság él szavaiban. — Hogy nekem mit adott a Párt? — szólalt fel az egyik megbeszélésen, — Mindent I Kiemelt a régi rendszer igája alól, földet adott, lehetőséget adott, hogy felneveljem a családomat. Most pedig nem kell télvíz idején más igáját húzni, hanem nyugodtan tanulhatom a marxizmus igazságait a pártiskolán. Mindezt a Párttól kaptam, de én is megadnék a Pártomnak mindent, ha kell, az életemet is. * Az Idén csodálatosan szép a január tavaszian kék ege. Nem egyszer habos felhők kergetőznek rajta Az enyhe levegő szinte csalja ki az embert. De benn nyugodt a csend. Csak a toll sercen s a könyvek lapja zörren. Uj emberek tanulnak a pártiskolán. Lőkös Zoltán, HMWf"' zére egyéniségének és tevékenységének tanulmányozása szempontjából és hozzásegít ahhoz, hogy tisztán lássuk a feladatokat azon az úton. amelyen Lenin vezetésével haladunk." Lenin egyéniségében megtestesült mindaz, ami a proletariátusban nagy és hősies, egyesült benne a hatalmas elméleti erő, n rcttenhetetlen elme, a legmagasabbrendű, legforradalmibb tudomány által irányított merészség, a törhetetlen vasakarat, az elnyomásnak és kizsákmányolásnak minden fajtája ellen táplált szent gyűlölet, a hegyeket megmozgató forradalmi szenvedély, a tömegek alkotóerejébe vetett határtalan hit. Lenin összes müvei magyar kiadásának megindítása nagy lépés, nagy siker Pártunk, népi demokráciánk ideológiai nevelőmunkájának terén. Egyben újabb tanúságtétele Pártunk hűségének a leninizmushoz és tanúságtétele nemzetünk hálájának az országunkat, dolgozó népünket felszabadító Szovjetunió iránt, melyet Lenin és Sztálin alapított. • Az első kötet Lenin négy harcos vitairalát tartalmazza, melyeket 1893—1894-ben, forradalmi tevékenységének kezdetén irt. Mind a négy mű a narodnyikok ellen, az oroszországi forradalmi munkáspárt megteremtéséért folytatott harcnak s e harc érdekében kifejtett óriási tudományos kutató és elemző munkának terméke. Oroszországban akkora kapitalizmus fejlődésének következményeképpen a munkásosztály már élenjáró erővé, szervezeti forradalmi harcra képes erővé vált. De az oroszországi proletariátusnak még nem volt pártja. K' nagyobb városokban voltak főleg értelmiségiekből álló marxista körök, de ezek sem egymással, fccm a munkások ösztönös tömegmozgalmával nem voltak kapcsolatban, Sem munkáspárt, sem szocialista munkásmozgalom még nem volt. A marxizmus elterjedését, a szocialista munkásmozgalom kialakulását nagy mértékben gátolták a narodnyik nézetek, amelyeknek a 90-es években még nagy befolyásuk volt a haladó munkások és a forradalmi érzelmű értelmiségi ifjúság köróben. Csak a narodnyikság végleges eszmei megsemmisítése biztosíthatta a szocialista munkáspárt megteremtésének lehetőségét. Ezért kellett Leninnek az oroszországi marxista munkáspárt megteremtéséért folytatott harcát a narodnyik nézetek elleni harccal kezdenie. A 60-as, 70-es évek narodnyikjai bár teljesen helytelen elméleti alapon és helytelen, a munkásmozgalom kifejlődése szempontjából rendkívül káros módszerekkel harcoltak a cári önkényuralom ellen, még forradalmárok voltak. A 90-es évek narodnyikjai azonban — a liberális narodnyikok — lényegileg már lemondtak mondennemü forradalmi harcról a cári kormány ellen. Fenntartották azt az alapvető narodnyik nézetet, hogy az oroszországi kapitalizmus véletlen, illetve mesterségesen meghonosított és retrográd jelenség, hogy a kapitalizmusnak s következésképpen a proletariátusnak Oroszországban nincs jövője, hogy Oroszországban valami egészen különleges szocializmusnak kell kifejlődnie, melynek csírája és alapja a paraszti ohscsina, az oroszországi falusi földközösség. A parasztságot egységes osztáivnak tekintették. Tagadták a parasztság felbomlását. elkendőzték a falun, az obsesinán belül dúló osztályharcot és nem akarták tudomásul venni, hogy a kulákság kizsákmányol, ja a szegényparasztságot. Ezt a liberális narodnvikságot leplezte le és zúzta szét Lenin az első kötetben olvasható négy nagy tanulmányában, melyeknek elmei: „Ujabb gazdasági mozgalmak a paraszti életben", „Az úgynevezett piackérdésről", „Kik azok a .népbarátok* és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen", „A narodnyikság gazdasági tartalma és bírálata Szfruve úr könyvében", E tanulmányokban Lenin szétzúzza a narodnyikok minden tételét s leleplezi a narodnyikokat, mint á1-„népbarátokat", akik a cárizmussal való megbékélést hirdetik s a kulákság érdekeinek kifejezői annak ellenére, sőt annál is inkább hogy a paraszti egységet hirdetik, s a parasztság bomiását tagadják vagy elkendőzni igyekeznek Maguknak a narodnyik statisztikusoknak adatai alapján Lenin kimutatja, hogy „Oroszország gazdasági életének meghatározó tényezője máris a kapitalizmus", hogy a termelési viszonyok az obsesinán belül is — bár még középkori formák, feudális maradványok burkolják — tőkés szlre haladt már az orosz faluban a parasztság proletarizálódása, párhuzamosan egy tehetős kisebbség, a ,,szipolyozok", a kulákok kialakulásával. Lenin széttépi azt a narodnyikok által költött mítoszt, hogy az orosz paraszti gazdaság valami különleges „népi termelést" képvisel, amelynek állítólag semmi köze sincs a kapitalizmushoz. E müvekben, különösen a Népbarátokéban, Leóin visszaveri. u narodnyikoknak általában a marxizmus ellen s különösen a társadalmi történelmi jelenségekre alkalmazott materializmus ellen irányuló támadásait. E vita során Lenin a dialektikus és történelmi materializmusnak nagyszerű kifejtését adja és különösen élesen világítja meg a „Töke" módszerének jellemzése során a társadalmi-gazdasági alakulat fogalmát. IV dialektikus és történelmi materializmus marxi elméletének továbbfejlesztésében ezek a lenini fejtegetések új, magasabb fokot jelentettek. * Lenin, mint igazi marxista, a tudós és pártember elválaszthatatlan egységnek, egybeforrottságának « megtestesülése. Lenin nem ismert pártatlan tudományt. A marxisták materializmusa — tanítja Lenin —, „magában foglalja a pártosságot, amely arra kötelez, hogy az események minden megítélésénél közvetlenül és nyíltan egy meghatározott osztály álláspontjára helyezkedjünk." A marxizmus erejének éppen az a titka, hogy „a szigorú és legmagasabbrendű tudományosságot egyesíti a forradalmisággal", mégpedig „magában az elmé.etben, bensőleg és elválaszthatatlanul". A marxizmus éppen ezért a legmagasabbrendű tudomány, mert „ez az elmélet egyenesen feladatául, ez a tudomány egyenesen céljául tűzi ki azt", hogy „segítségére legyen a proletariátusnak abban, hogy az mennél gyorsabban és minél könynyebben végezhessen mindenféle kizsákmányolással'?, hogy „helyes harci jelszót" adjon a tömegeknek ahhoz a harchoz, melynek ..általános jellege, általános célja: minden kizsákmányolás és minden elnyomás teljes és végleges megszüntetése." Ugyanakkor Lenin e műveiben lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a marxista „helyes harci jelszót" csak akkor adhat, ha a harc feltéleleit, vagyis a mindenkori gazdasági, politikai, társadalmi viszonyokai beható részletességgel, minden oldalról és történeti fejlődésükben, folytonos alakulásukban tanulmányozza, A „szigorú és legmagasabbrendű tudományosság és a forradalmiság egyesítése" tette lehetővé, hogy Lenin már a legelső müveiben, nevezetesen a ,,Népbarátok"-ban, mesterien alkalmazta a marxizmust a XIX. századvégi Oroszország társadalmi és gazdasági viszonyainak ha. talmas ténybeli, statisztikai anyag alapján való tanulmányozásában, elemzésében és megfogalmazta az oroszországi proletariátus forradalmi harcainak több döntő fontosságú programtételét és feladatát. Meghatározta v a munkásosztálynak, mint „az egész do'gozó és kizsákmányolt nép egyedüli és természetes képviselőjének", mint a társadalom vezető forradalmi erejének szerepét. Elsőül mutatott rá a munkások és parasztok forradalmi szövetségére, mint a cárizmus. a földbirtokosok és a burzsoázia megdöntésének leghathatósabb eszközére, meghatározta a parasztságnak, mint a munkásosztály szövetségesének szerepét. Kijelölte az oroszországi marxisták legközelebbi feladatát, mely abban állt, hogy a szétszórt marxista körökből egységes, önálló szocialista munkáspártot kellelt szervezniük, * A történelem ragyogóan igazolta a 24 éves Leninnek azt a tudományos jövőbelátását, me'yet a „Nép. barátok"-ban több mint ötven évvel ezelőtt lá'.noki erővel fejezett ki, amikor rámutatotl arra, hogy az orosz munkásság, marxista pártjának vezetésével, „valamennyi de. mokratikus elem élére állva, meg fogja dönteni a cári önkényuralmat és a nyílt politikai harc egyenes útján elvezeti az orosz proletariátust (vállvetve az egész világ proletariátusával) a győzelmes kommunista forradalomhoz". Terjed az anqo! k fcöfőmunkások szfrá kra A liverpooli l.ikötő kétezer és a lia-wichi kikötő kétszáz mun. kása csatlakozott Birkenhead kikötő kétezer munkásának bérköjellegűek. Kimutatja, milyen mesz- vetető sztrájkjához,