Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

VASÁRNAP. 1951. FEBRUÁR 4. 5 A „Pártról és pártépítésrol" címmel gyűjteményes kötet jelenik meg Rákosi Mátyás elvtárs beszédeiből és cikkeiből A közeljövőben gyűjteményes kötet jelenik meg a Szikra kiadá. eában. Rákosi Mátyás beszédeiből és cikkeiből, „A Pártról és Párt­építésről" címmel. Ez a gyűjtemény népünk szere­tett és bölcs vezérének a Párttal és • Pártépítéssel kapcsolatos leg­fontosabb beszédeit és cikkeit tar­talmazza 1946 januárjától 1951 januárjáig, öl évre terjedöieg. Rákosi Mátyásnak a Pártról és a Pártépítésről szóló tanításai Pártunk és szocialista építömun­kánk számára útmutatást és ha­talmas segítséget jelentenek. A kötetnek különös jelentőségé ad, hogy közvetlenül a Magyar Dolgozók Pártja Kongresszusa előtti heteikben jelenik meg. Sikeresen teljesítik kongresszusi felajánlásaikat a szegedi járás termelőcsoportjai Már eddig is hatalmas méreteket öltött üzemeinkben a kongresszusi versenylendülct. A dolgozók selejt­csökkentéssel, a gépállások mini­mumra való csökkentésével, a mi­nőség állandó emelésével bizonyít­ják be Pártunk iránti törhetetlen szeretetüket. Az üzemi dolgozók példáját követve a falvak dolgozó parasztjai, a termelócsoportok tag­jai is megtették munkafelajánlásai­kat, amellyel a Magyar Dolgozók Pártja iránti törhetetlen ragaszko­dásukat akarják kifejezni. Ásotthalmon a „Felszabadulás" termelőcsoport tagjai vállalták, hogy kollektiv munkával február 20-ra átalakítják a baromfiólat úgy, hogy 300 barimfi férjen el benne. Vállalásukat már 80 százalékban el­végezték. 'A'zok a termelőcsoportta­gok, akik tudnak munkaegységet számolni, megígérték, hogy minden tagtársukat megtanítják kiszámolni » munkaegységet. KObekhácán • „Sarló-kalapács" termelőcsoport dolgozó parasztjai a tebénistálló kibővítését, két 15 mé­ter hosszú melegágy elkészítését és a kukoricavetőmag gondos kiválo­gatását ajánlották fel. A melegágya­kat már eddig majdnem teljesen felkészítették. A gyá arótl „Komszomol" termelőcsoportban ígéretet tettek a tagok, hogy a bolgárkertészethez szükséges csatornát átépítik, mely­nek értéke tízezer forint és 1500 csemctefát elültetnek. Ezenkívül vállalják a telephely tisztántartását, a jószágok fokozott gondozását, a tehenészetben minden tehénnél a tcjhozain egy literrel való felemelé­sét, Ezeket a vállalásokat eddig is száz százalékban elvégezték, A szöregl „Micsurin" termelőegoport dolgozói közös mun­kával felépítenek egy húszférőhelyea tchénistállót. Az istálló már majd­nem készen van. Jgen szép munkafelajánlást tettek • szőrogl „Petőfi" termelőcsoport tagjai. Újjáépítenek egy kocsiszint 1500 forint értékben, lebontanak egy tanyaromot a a használható anyagot kiválogatják, újból felhasználják. Mindkét válla­lásukat elvégezték. A tanyarom le­bontásával 2500 forintot takarítot­tak meg. A csorval „Kiss Imre" termelőcsoport dolgozói közös erő­vel felépítenek egy hatvanférőhelyes tehénistállót 14.000 forint értékben. A tehénistálló felépítése már befe­jezéshez közeledik, A többi szegedkörnyéki termelő­csoportok Bem maradnak le a kon­gresszusi versenyben. A bordányi „Dús kalász'1, a szőregi „Vörös ró­zsa"-tszcsék is szépen kivették a ré­szüket a kongresszusi felajánlások­ból s azok teljesítéséből. Ezek az eredmények is igazolják, a termelő­csoportok tagjai a Pártkongresszus tiszteletére tovább erősítik és fej­lesztik a termelőszövetkezeti moz­j gaimat, hogy újabb sikerrel ünne­•l peihessiik. Pártunk Kongresszusát, LENIN MŰVEINEK ELSŐ KÖTETE Megjelent Lenin összes müvei magyar kiadásának első kötete. Amikor Pártunk gondoskodása a marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak egy-egy müvét vagy müveik egv-egy kérdésére vonatkozó gyűj­teményét hozzáférhetővé teszi a magyar olvasók számára —• az mindig jelenlős eseménye orszá­gunk kulturális életének, jelentős gazdagítása Pártunk, dolgozó né­pünk, eszmei, tudományos és poli­tikai kincsesházának és fegyvertá­rának. A most, Lenin halálának 27. év­fordulójával egyidejűleg kiadott magyar Lenin-kötet megjelenésének azonban a szokottnál is nagyobb jelentősége van. Ezzel a kötettel Pártunk könyvkiadója megkezdte Lenin 35 kötetre terjedő összes mű­veinek magyar kiadását. Még ebben az évben további négy kötet követi az elsőt. Néhány év — és pártká­dereink, dolgozó népünk a szocializ­mus minden tudatos és tudni vágyó építője Lenin egész irodalmi-esz­mei hagyatékából meríthet ismere­teket, tanulságokat, eszméket, ösz­tönzést, hitet, lelkesedést szocializ­must építő és védő munkájához. Lenin az emberi gondolkodás és alkotóerő titánja. Minden műve megannyi do.kumentuma annak a munkának és harcnak, amellyel megteremtette a Bolsevik Pártot, győzelemre vezette a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, megterem­tette a világ első szovjet szocialista államát. Minden műve a marxiz­mus-leninizmusnak, annak a tudo­mánynak egy-egy építőköve, amely feltárja a forradalmi és történelmi fejlődés törvényeit, fényt derít a dolgozók szabadságmozgalmának, a szocializmus és kommunizmus épí. tésének, az emberiség elnyomástól és kizsákmányolástól mentes jövő­jének útjára. Lenin müvei megvi­lágítják és összesítik a Bolsevik Pártnak s a Szovjetunió munkás­osztályának és népeinek három for­radalom során szerzett óriási ta­pasztalatát, a világ munkásmozgal­mának századunk első negyedét is felölelő tapasztalatait. Sztálin elvtárs, Lenin Icgközeleb. bi, leghűbb tanítványa, fegyvertár­sa, művének folytatója s továbbfej­lesztője mondotta: „Minden olyan kis papírdarab, amelyen rajta van Lenin aláírása vagy jegyzete, óriá­si kincs lehet a világforradalom ve­zclmesen előretörő felszabadítóin­kat, a hős sztálini sereget I Csak mosolyogtak ezen az erőlködésen Tariék is. Egy napon aztán végkép hazakívánkoztak. — Már az elvtársak vannak ott­hon Kiskirályhegyesen, — újságolta valamelyik s attól kezdve hozzá nem nyúltak volna a munkához. Nyolcan-tízen álldogáltak éppen együtt, amikor arra ment egy tiszt. Jó hangosan mondták előtte, de csak úgy egymásnak: — Haza kellene menni. Egy ésó­nyomot sem végzek többet. A tiszt rájuk nézett, de nem szólt semmit. Tudta úgyis: hiábavaló már. De Tariék is tudták ebből: eljött a felszabadulás. * Sxeged alatt, a töltés kör­nyékén találkoztak elöször szovjet katonákkal. — Igyi szuda! — kiáltottak rájuk a katonák, amint ballagtak hazafe. Ié, hátukon a tarisznyával, ahogyan otthagyták a munkahelyet. Gép­pisztolyok meredtek feléjük, hiszen nem tudhatták a szovjet elvtársak, hogy kikkel .állanak szemben. ök azonban bátran mentek hozzájuk a legrövidebb úton, a földeken át, mert tudták: barátokra akadtak. _ Megyünk haza — magyarázták — dolgozni. — Da, da, gyeti domu jeszt — s mutatták a katonák, hogy biztosan a gyerekek várják őket odahaza. Megértették, s az ujjukon szám­lálták, ki kettőt, ki hármat, négyet, hogy hány gyerek várja otthofl. A család, a gyerek említésére meleg baráti hangulat szállt közéjük és derűssé váltak az arcok- Gorosüvcg is került elő s a búcsúkézfogás szótlanul is új, elszakíthatatlan ba­rátság fogadalmát jelentette. Vidáman mentek tovább s levet­ték kopottas kucsmájukat a melen­gető, langyos őszi napsütésben. Gyoraun peregtek ettől kezd­ve az események. Néhány esztendő alatt annyi minden történt. —Kis­királyhegyesen éppúgy, mint bárhol az országban — ami azelőtt évszá­zadok alatt sem. A fél falu kint volt a határban, amikor hazaérlek Tariék. Szedték a kukoricát, cukorrépát, összefogtak valamennyien, ki a kocsijával, ki a lovával, de akinek nem volt egyik sem, annak is segítettek hazavinni­Maguknak dolgozlak már nem az uraságnak, s tudták, maguknak is vetnek, amikor legtöbb helyen hár­man-négyen is összefogtak az őszi­ek elvetéséhez, S megalakult a Párt, a kommu­nisták pártja. Belépett Tari is bol­dogan, büszkén. Sok becsületes sze­gényparaszt társával találkozott ott össze. A tavaszi föld még szívta be az olvadozó hóiét, amikor elkezdték mérni, jelölni a földeket. Osztották Blaskovits Sándor 5500 holdját, jo­gos tulajdonosainak, akik eddig is dolgoztak rajta. Sok harc, küzdelem, nehézség jött még ezután. Gáncsoskodtak a régi urak, s támadtak a kulákok, uzsorázták a népet. De segített a Párt, segített a munkásosztály, utat mutatott a Szovjetúnió! Gyönyörű új traktorok dübörög­tek be egy szép napon: megkezdíe munkáját a szomszédos Nagykirály­hegyesen a gépállomás. Tari már párttitkár volt akkor, a falu első embere. Csépléskor munka közben ismerkedett meg itt Balogh László­val, a volt Hofherr-gyári munkás­sal, a gépállomás politikai vezetőjé­vel, akivel most egy szobába ke­rült a pártiskolán. Boldog lett, megszépült az élet. Még hiányzott azonban vala­mi, hogy Kiskiráiyhegyes is rálép­jen a még gyorsabb fejlődés útjára. Elérkezett azonban annak is az ide­je és Tari elvtárstól sorra járt a toll Tóth, Sarró, Simondán, Furák meg a többi hozzá hasonló dolgo­zó paraszt kezébe, hogy aláírják: „Belépek a termclőcsoportba". Alig néhány hét alatt 16 család követte I a példát s ma máf 120 holdat mun- j kálnak közösen. — Hát azt gondolod, én a virá­goskertben akarok üldögélni — mondta szemrehányóan Tariné, mi­kor megtudta, hogy a férje csak a saját nevét írta az ívre. S gyorsan belépett ő is. Igaz ugyan, hogy még csak az I. típus szerint alakult meg a csoport, de azért már erre is nagyon büszke Tari István. — Majd még csak ezután látjá­tok meg, hogy milyen jó a termelő­csoport — szokta neki mondani az iskolán Ecscri Imre, aki ugyan szin­te a fia lehetne, de a fábiánsebes­tyéni „Uj élet" termelőcsoportban már nagy tapasztalatai vannak. — Mi már 1246 holdon dolgo­zunk ősz óta, — mesélte egyik es­te, miközben nagy gonddal kefélte fényesre csizmáját. Először ne­héz volt, amikor megalakultunk, de kaptunk az államtól sok segítséget és 1949-ben már jobb lett, tavaly meg még jobb. Most van már 46 fejőstehenünk, 55 anyakocánk, 24 lovunk, 36 borjúnk, A teheneink mind vemhesek és már van is tő­lük 12 kis gyenge borjúnk. Igy mondja: tehenünk, kocánk, lovunk ... Többesszám első sze­mélyben. — De ehhez aztán nem nyúlhat kupec, kulák, senkifia in­gyenélői • AB élet szebb lett, az élet vi­dámabb lett s bontakozik az új élet regénye, a valóság regénye. De az élet valósága ma felülmúlja még a regényeket is: a gépek, földek ro­botosaiból új emberek váltak s új emberségükre a tanulás teszi még méltóbbá őket, a marxizmus-lenin­izmus tudománya, amely fegyverré válik kezükben új életük, békés munkájuk megvédéséhez. Nem egy Tari István van! Mil­liók hozzá hasonlók, munkások, pa­rasztok, akik új életre születtek, akiket új életre hozott a Párt. A kardlap s a durva ököl jelentette számukra az egyetlen kapcsolatot a mult rend őreivel. Most egy szobá­ban alszik Tari István a munkás­ból lett rendőrtiszttel: Bordás Fe­renccel, aki a nép rendjét őrzi. Qr­zi azt a rendet, amely élmunkás­jelvényt tűzött a derék munka meg­becsléseként . Tari szemináriumi társának Lovas Imrének, a csongrá­di Bútorgyár munkásának mellére is és a sztahánovista büszke címet adla másik lanulószomszédjának: Petrik Katalinnak, az újszegedi Ken­dergyár szövőnőjének. Ezcrt lágyul el úgy és forróso­dik át egyszerre Tari István hang­ja, ha a Pártról beszél, mint akkor, ha a családjáról szól. Ugyanaz a szeretet, féltés, elszántság él szavai­ban. — Hogy nekem mit adott a Párt? — szólalt fel az egyik megbeszélé­sen, — Mindent I Kiemelt a régi rendszer igája alól, földet adott, lehetőséget adott, hogy felneveljem a családomat. Most pedig nem kell télvíz idején más igáját húzni, ha­nem nyugodtan tanulhatom a marxizmus igazságait a pártiskolán. Mindezt a Párttól kaptam, de én is megadnék a Pártomnak mindent, ha kell, az életemet is. * Az Idén csodálatosan szép a ja­nuár tavaszian kék ege. Nem egy­szer habos felhők kergetőznek raj­ta Az enyhe levegő szinte csalja ki az embert. De benn nyugodt a csend. Csak a toll sercen s a köny­vek lapja zörren. Uj emberek tanulnak a pártisko­lán. Lőkös Zoltán, HMWf"' zére egyéniségének és tevékenysé­gének tanulmányozása szempontjá­ból és hozzásegít ahhoz, hogy tisz­tán lássuk a feladatokat azon az úton. amelyen Lenin vezetésével haladunk." Lenin egyéniségében megteste­sült mindaz, ami a proletariátusban nagy és hősies, egyesült benne a hatalmas elméleti erő, n rcttenhe­tetlen elme, a legmagasabbrendű, legforradalmibb tudomány által irá­nyított merészség, a törhetetlen vasakarat, az elnyomásnak és ki­zsákmányolásnak minden fajtája ellen táplált szent gyűlölet, a he­gyeket megmozgató forradalmi szenvedély, a tömegek alkotóerejé­be vetett határtalan hit. Lenin összes müvei magyar ki­adásának megindítása nagy lépés, nagy siker Pártunk, népi demokrá­ciánk ideológiai nevelőmunkájának terén. Egyben újabb tanúságtétele Pártunk hűségének a leninizmus­hoz és tanúságtétele nemzetünk há­lájának az országunkat, dolgozó né­pünket felszabadító Szovjetunió iránt, melyet Lenin és Sztálin ala­pított. • Az első kötet Lenin négy harcos vitairalát tartalmazza, melyeket 1893—1894-ben, forradalmi tevé­kenységének kezdetén irt. Mind a négy mű a narodnyikok ellen, az oroszországi forradalmi munkás­párt megteremtéséért folytatott harcnak s e harc érdekében kifej­tett óriási tudományos kutató és elemző munkának terméke. Oroszországban akkora kapitaliz­mus fejlődésének következménye­képpen a munkásosztály már élen­járó erővé, szervezeti forradalmi harcra képes erővé vált. De az oroszországi proletariátusnak még nem volt pártja. K' nagyobb váro­sokban voltak főleg értelmiségiek­ből álló marxista körök, de ezek sem egymással, fccm a munkások ösztönös tömegmozgalmával nem voltak kapcsolatban, Sem munkás­párt, sem szocialista munkásmozga­lom még nem volt. A marxizmus elterjedését, a szocialista munkás­mozgalom kialakulását nagy mér­tékben gátolták a narodnyik néze­tek, amelyeknek a 90-es években még nagy befolyásuk volt a haladó munkások és a forradalmi érzelmű értelmiségi ifjúság köróben. Csak a narodnyikság végleges eszmei megsemmisítése biztosíthatta a szo­cialista munkáspárt megteremtésé­nek lehetőségét. Ezért kellett Leninnek az orosz­országi marxista munkáspárt meg­teremtéséért folytatott harcát a na­rodnyik nézetek elleni harccal kezdenie. A 60-as, 70-es évek narodnyikjai bár teljesen helytelen elméleti ala­pon és helytelen, a munkásmozga­lom kifejlődése szempontjából rend­kívül káros módszerekkel harcoltak a cári önkényuralom ellen, még forradalmárok voltak. A 90-es évek narodnyikjai azonban — a liberális narodnyikok — lényegileg már le­mondtak mondennemü forradalmi harcról a cári kormány ellen. Fenn­tartották azt az alapvető narodnyik nézetet, hogy az oroszországi kapi­talizmus véletlen, illetve mestersé­gesen meghonosított és retrográd jelenség, hogy a kapitalizmusnak s következésképpen a proletariátus­nak Oroszországban nincs jövője, hogy Oroszországban valami egé­szen különleges szocializmusnak kell kifejlődnie, melynek csírája és alapja a paraszti ohscsina, az orosz­országi falusi földközösség. A pa­rasztságot egységes osztáivnak te­kintették. Tagadták a parasztság felbomlását. elkendőzték a falun, az obsesinán belül dúló osztályhar­cot és nem akarták tudomásul ven­ni, hogy a kulákság kizsákmányol, ja a szegényparasztságot. Ezt a liberális narodnvikságot leplezte le és zúzta szét Lenin az első kötetben olvasható négy nagy tanulmányában, melyeknek elmei: „Ujabb gazdasági mozgalmak a pa­raszti életben", „Az úgynevezett piackérdésről", „Kik azok a .nép­barátok* és hogyan hadakoznak a szociáldemokraták ellen", „A na­rodnyikság gazdasági tartalma és bírálata Szfruve úr könyvében", E tanulmányokban Lenin szét­zúzza a narodnyikok minden téte­lét s leleplezi a narodnyikokat, mint á1-„népbarátokat", akik a cár­izmussal való megbékélést hirdetik s a kulákság érdekeinek kifejezői annak ellenére, sőt annál is inkább hogy a paraszti egységet hirdetik, s a parasztság bomiását tagadják vagy elkendőzni igyekeznek Maguk­nak a narodnyik statisztikusoknak adatai alapján Lenin kimutatja, hogy „Oroszország gazdasági életé­nek meghatározó tényezője máris a kapitalizmus", hogy a termelési viszonyok az obsesinán belül is — bár még középkori formák, feudá­lis maradványok burkolják — tőkés szlre haladt már az orosz faluban a parasztság proletarizálódása, pár­huzamosan egy tehetős kisebbség, a ,,szipolyozok", a kulákok kialakulá­sával. Lenin széttépi azt a narodnyi­kok által költött mítoszt, hogy az orosz paraszti gazdaság valami kü­lönleges „népi termelést" képvisel, amelynek állítólag semmi köze sincs a kapitalizmushoz. E müvekben, különösen a Nép­barátokéban, Leóin visszaveri. u narodnyikoknak általában a marxiz­mus ellen s különösen a társadalmi történelmi jelenségekre alkalmazott materializmus ellen irányuló táma­dásait. E vita során Lenin a dia­lektikus és történelmi materializ­musnak nagyszerű kifejtését adja és különösen élesen világítja meg a „Töke" módszerének jellemzése során a társadalmi-gazdasági alaku­lat fogalmát. IV dialektikus és történelmi materializmus marxi el­méletének továbbfejlesztésében ezek a lenini fejtegetések új, magasabb fokot jelentettek. * Lenin, mint igazi marxista, a tu­dós és pártember elválaszthatatlan egységnek, egybeforrottságának « megtestesülése. Lenin nem ismert pártatlan tudományt. A marxisták materializmusa — tanítja Lenin —, „magában foglalja a pártosságot, amely arra kötelez, hogy az esemé­nyek minden megítélésénél közvet­lenül és nyíltan egy meghatározott osztály álláspontjára helyezked­jünk." A marxizmus erejének éppen az a titka, hogy „a szigorú és leg­magasabbrendű tudományosságot egyesíti a forradalmisággal", még­pedig „magában az elmé.etben, ben­sőleg és elválaszthatatlanul". A marxizmus éppen ezért a legmaga­sabbrendű tudomány, mert „ez az elmélet egyenesen feladatául, ez a tudomány egyenesen céljául tűzi ki azt", hogy „segítségére legyen a proletariátusnak abban, hogy az mennél gyorsabban és minél köny­nyebben végezhessen mindenféle kizsákmányolással'?, hogy „helyes harci jelszót" adjon a tömegeknek ahhoz a harchoz, melynek ..álta­lános jellege, általános célja: min­den kizsákmányolás és minden el­nyomás teljes és végleges megszün­tetése." Ugyanakkor Lenin e műveiben lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy a marxista „helyes harci jelszót" csak akkor adhat, ha a harc felté­leleit, vagyis a mindenkori gazda­sági, politikai, társadalmi viszonyo­kai beható részletességgel, minden oldalról és történeti fejlődésükben, folytonos alakulásukban tanulmá­nyozza, A „szigorú és legmagasabbrendű tudományosság és a forradalmiság egyesítése" tette lehetővé, hogy Le­nin már a legelső müveiben, neve­zetesen a ,,Népbarátok"-ban, mes­terien alkalmazta a marxizmust a XIX. századvégi Oroszország társa­dalmi és gazdasági viszonyainak ha. talmas ténybeli, statisztikai anyag alapján való tanulmányozásában, elemzésében és megfogalmazta az oroszországi proletariátus forradal­mi harcainak több döntő fontosságú programtételét és feladatát. Meghatározta v a munkásosztály­nak, mint „az egész do'gozó és ki­zsákmányolt nép egyedüli és ter­mészetes képviselőjének", mint a társadalom vezető forradalmi erejé­nek szerepét. Elsőül mutatott rá a munkások és parasztok forradalmi szövetségére, mint a cárizmus. a földbirtokosok és a burzsoázia megdöntésének leghathatósabb esz­közére, meghatározta a parasztság­nak, mint a munkásosztály szövet­ségesének szerepét. Kijelölte az oroszországi marxisták legközeleb­bi feladatát, mely abban állt, hogy a szétszórt marxista körökből egy­séges, önálló szocialista munkás­pártot kellelt szervezniük, * A történelem ragyogóan igazolta a 24 éves Leninnek azt a tudomá­nyos jövőbelátását, me'yet a „Nép. barátok"-ban több mint ötven év­vel ezelőtt lá'.noki erővel fejezett ki, amikor rámutatotl arra, hogy az orosz munkásság, marxista párt­jának vezetésével, „valamennyi de. mokratikus elem élére állva, meg fogja dönteni a cári önkényuralmat és a nyílt politikai harc egyenes útján elvezeti az orosz proletariá­tust (vállvetve az egész világ prole­tariátusával) a győzelmes kommu­nista forradalomhoz". Terjed az anqo! k fcöfő­munkások szfrá kra A liverpooli l.ikötő kétezer és a lia-wichi kikötő kétszáz mun. kása csatlakozott Birkenhead ki­kötő kétezer munkásának bérkö­jellegűek. Kimutatja, milyen mesz- vetető sztrájkjához,

Next

/
Thumbnails
Contents