Délmagyarország, 1951. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-04 / 29. szám

6 VASÁRNAP, 1051. FEBRUÁR 4. Lelkes,hazafias hangulatban találkoznak jelöltjeikkel a szovjet választók KongresHZHHiinh tiszteletére Leningrád valamennyi válasz­tókerületében lelkes hangulatban folynak le a választók ée az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsa küldöttjelöltjeinek ta­lálkozásai. A Vasziijev sziget választóke­rületének dolgozói Alekaziej Ilju­sinnal, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája levelező tagjá­val, a kerület küldött jelöl tjével találkoztak. Alekszej Iljusin a nép méltó képviselője. Paraszt­ember fia, aki a szovjethatalom gondoskodásából vezető tudós, tehetséges tudományos szervező lett. Iljusin professzor ma a le­ningrádi egyetem rektora, aki minden erejét és tudását a szov­jet szakemberek képzésének szenteli. A lenini választóikerület vá­lasztási gyűlésein a választók lelkesen támogatták Marija Pet­rova a Krasznij Treugolnyik­gyár brigádvezetőjének, a tech­nikai haladás egyik élenjáró har­cosának jelölését. A munkások, mérnökök és konstruktőrök Marija Petrová­val, küldöttjelöl tjükkel való ta­lálkozásukon beszámoltak arról, hogy a Petrova irányítása alatt álló futószalag-brigád 14-szer nyerte el a „kiváló minőséget gyártó kollektiva" megtisztelő címet. Petrova lelkP3 társadalmi tevékenységet fejt ki és küldött­ként résztvett a béke híveinek II. össz-szövetségi konferenciá­ján. A Dzerzsinszkij választókerü­let választói Dimitrij Soszta-kovi­csot. a kiváló zeneszerzőt jelöl­ték küldöttnek. A pargolovoi (Leningrád egyik elővárosa) választókerület­ben a választók Anna Krasznoba­jevával, küldött jelöl tjükkel ta­lálkoztak. Anma Krasznobajeva a „Bugri" szovhoz tejgazdaságé­nak vezetője. Vezetése alatt a gazdaság rekord teljesítménye­ket ért el a tehenek tejhozamá­ban és a tejtermékek kiváló mi­nőségében. Krasznobajeva felszó­lalásában ezt mondta: „Engem a mi szeretett szovjethatalmunk, a nagy Sztálin nevelt. Köszönöm Neki az egyszerű szovjetemberek iránti gondoskodását, köszönöm, hogy megtanít bennünket, ho­gyan kell még jobban dolgozni a haza boldogulásáért." Ugyancsak a leningrádi vá­lasztókerületekben jelölik még Olga Kudjusina tanítónőt, Anto­nyina Csurkina mérnök kon­struktőrt éa a szovjetnép több más dicső fiát és lányát. Minél többet, minél jobbat a tudás tárházából Kedves elvtársak! Rőszko-Nagyszéksós ifjúságának az életéről írok egy pár sort. Mint tanácstag, sűrűn meglátogatom, az általános iskola tanulóit, s aezü­lói munkaközösség megbeszélésein sokat beszélgetek a szülőkkel. Ezek­ről akarok most beszámolni. Nem vagyok már éppen mai gye­rek, ele még élénken élnek bennem gyermekkori élőlényeim, Nyomorú­ságos kanász.élet, majd mezítláb, vé­kony ruhában iskolábajárás, hideg idő beálltakor hideg kemence mel­lett való didergés — ez jellemezte nemcsak az én, dc sok-sok ezer szegény parasztgyerek életét, Nem volt érdeke senkinek, hogy a sze­gény ember fia, vagy lánya is meg­ismerje a betűvetést, vagy a szá­molást, azt mondogatták „jó veze. tőink" és azok emberei, hogy ,,elég, ha a parasztnak annyi esze van, hogy az ereszet csurgásába ne áll­jon". Ezt a mondást az akkori is­kolapolitika nagyszerűen támogatta is. Emlékszem még azokra az évek­re, amikor Röszke-Nagyszéksóson is nem egy-két szegényparaszt asz­szony sírdogált amiatt, hogy gyere, két hazazavarta a tanító, mert nincs könyve, füzete, vagy ceruzája. ,,Hál miből vegyek, mikor alig jut még kenyérre is" — mondogat­ták szegények. 1945—4G-ig a nép gyermeke ezen a részen nem is va­gyon járt iskolába, ha pedig járt, akkor is csak ritkán, A falu kapi­talistája, a kulák, gondoskodott ró­la, hogy minél később vegyék ha­talmukba a mi gyerekeink az isko. w. • Dc ma mór az iskola a miénk, ma már a mult megvetett szegény „porontyai" ülnek a padokban s tanulják szorgalommal a történel­met, magyart, számtant, fogalma­zást. Olyan jó érzés, amikor lá­tom, hogy az 1. osztályos, kicsinyek is milyen komolyan figyelnek s já­tékhoz szokott kis kezükkel hogyan írják egyik betűt a másik idán. És ezek a gyerekek sokkal többet tud­nak már, mint a múltban az I. osztályos. Ezen nem is csodálko­zom, mert tudom azt, hogy a mos. tani tanítóknak céljuk az, hogy mi­nél többet, minél jobbat adjanak a gyerekeknek a tudás tárházából. Figyelnek is a gyerekek a taní­tók minden egyes szavára és pon­tosan eljárnak minden órára. A ne­velők is szorosan együttműködnek a helyi pártszervezettel és a szü­lőkkel, hogy megszüntessék a le­morzsolódást és minél jobb ereimé, nyeket érjenek el tanulmányi té­ren is. Csordás János, községi tanácstag. VANDORZÁSZLÓVAL TÜNTET­TE KI a Vágóhíd vezetősége a mar­hnbéibontó brigádot, amely már hu. zamosabb idő óta 197 százalékra teljesíti normáját. Állandó felvilágosító munkával, példamutatással fejlesszük a társasgazdálkodást A megyei pártértekezléteken megmutatkozott, hogy termelőszö­vetkezeti mozgalmunk milyen hatal­mas mc.rtíkbsn fejlődik és dolgozó parasztságunk soraiban napról, napra mennyire növekszik az ér­deklődés a nagyüzemi szocialista gazdálkodás iránt. Még mindig igen nagy hiba azonban, hogy akadnak olyan alapszervezeti és tö­megezervezeti funkcionáriusok, akik n tcrmelőesoportck fejlesztését kampányszerűen kezelik. Rákosi elvtárs nagyjelentőségű, október 27-i beszédét kell állandóan szem előtt tartanunk ebben a kérdésben is és egy pillanatra sem szabad el­felejtenünk, hogy a kollektív gaz­dálkodás fejlesztése állandóan idő­szerű feladat. Csak a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás biztosítja, hogy méltóképpen kövessük az ipari munkásságot a termelésben és kö­zös erőfeszítéssel szolgáljuk a bé­két, amely nemcsak a mi ügyünk, hanem valamennyi békeszerető nemzeté. Ezt a kérdést szorosan össze kell kapcsolnunk a mai feszült nemzet­közi helyzettel. Örömmel láthatjuk az eddigi eredményeikből, hogy Rá­kari elvtárs 1948-ban, emlékezetes Iceesiksméti beszédéiben nem hiába mutatta az utat a termelőszövetke­zeti gazdálkodás felé a dolgozó pa­rasztságnak, hogy ezzel is erősítse hazánkat, népgazdaságunkat. Pár­tunk azóta ls minden támogatást megadott, hogy minél jobban fej­lődhessék a termelőszövetkezeti mozgalom. Állandó felvilágosít ő munkára van azonban még szükség és lany­hulást nsm ismerő szervezőmunká­ra. Dolgozó parasztságunkkal meg kell ismertetnünk, milyen nagyje­lentőségű a közös gazdálkodás, amely rövid két esztendő alatt bebi­zonyította. hogy ez a dolgozó pa­rasztság felemelkedésének egyetlen helyes útja. így 'tudjuk ugyanis a modern technika vívmányait jól kihasználni, hasznosítani és így tu­dunk az évszázados elmaradottság­ból kiemelkedni. Nem lehet eléggé hangsúlyosad, mennyire fontos, hogy falusi és kerületi pártszervezeteink. vala­mint a DÉFOSZ. mint paraszti tömegszervezet elsőrendű, hazafias kötelességének tartsa a tarmelőcso­nortek fejlesztését, új csoportok életrehívását. Arra azonban vi­gyáznunk kell munkánknál, hogy mindig érvényesüljön az Önkéntes­ség elve, amit helyes meggyőzéssel érhetünk el. Da érvényesüljön a fokozatos­ság elve is, vagyis sehol ne kény­szerítsünk például III. típusú terme­lőcsoport alakítására, ha a II., vagy az I. típus megalakítását akarják. Igen nagyjelentőségű az a tény. hogy azok a dolgozó parasztok, akik már felismerték a mezőgazda­ság átszervezésének jelentőségét és már beléptek valamelyik termelő­csoportba, nem hátráltak meg a ne­hézségektől, hanem bátran szembe­néztek vele és folytatták az építő­munkát, követték az ipari munká­sokat, hogy ezzel is bebizonyítsák hűségüket a munkás-paraszt szö­vetséghez. Kitűnő példát mutattak erre a termelőcsoportok kongresz­szusi munkafelajánlásai, sorra hív­ták ki egymást a csoportok ver­senyre itt Szegeden és Csongrád megyében is. A mi termeiőesopor­'Unk, az újszegedi „Haladás", sem maradt el munkafelajánlásával, amint azt közölte a „Délmagyar­ország" is. Csoportunk az őszi fel­fejlesztés óta hatalmas eredménye­ket ért el Ó3 a tagok is mind öntu­datosabbá fejlődtek. Erre mutat, hogy az őszi munkák elvégzésében a mi termelőcsoportunk nyerte el Jó munkájáért a Szegedi Pártbizottság vándorzászlajét. Pártkongrecszusi felajánlásainkat is nagyrészben már teljesítettük. Különösen ki kell emelni Hcin Gúspárné csoporttag teljesítményét, aki 150 százalékot ért el kongresszusi felajánlásában. Ezenfelül Helnné igen példamuta­tóan kiveszi részét a szülői munka­közösség szociális munkáiból. Eredményeink mellett azonban hibák is mutatkoznak. Ezek közé tartozik, hogy a mi csoportunk is, jó ideig elmulasztotta nz egyénileg dolgozó parasztság következetes fel­világosítását a-kollektív gazdálko­dás nagy jelentőségéről és előfor­dult, hogy elzárkóztunk a kis- és középparasztoktól. Döntő feladata minden termelőcsoportnak, hogy egyrészt példát mulasson termelőj munkájával, másrészt népnevelő munkájával megnyerje a dolgozó parasztságot a nagyüzemi gazdál­kodás számára Ebien a munkában feltétlenül élen kell járniok Pártunk falusi alapszervezeteinek, de velük együtt a DÉFOSZ aktíváknak és a tan ácstagaknak is. Most. nz Országos Pártkongres­szus közeledésekor még jobban fo­gadjuk meg. hOigy következetes és állandó felvilágosító munkával vesz­sZtik ki részünket a termelőcsopov­tok fejlesztéséből, újabb és újabb dolgozó parasztok meggyőzéséből, mert ezzel készülünk legméltóbban Pártunk II. Kongresszusára, de ez­zel erősítjük a Szovjetunió által ve­zetett béketábort is. SIRIAN GÁROR. újszegedi „Haladás" termelő­csoport. Akikre BÜSZKÉK VAGYUNK ÖZV. TOMBACZ JÓZSEFNÉ, Harntath-utca 10. ezám alatt lakó ötholdas kisparaszt azzal bizonyí­totta be a dolgozó nép iránti hűsé­gét és szeretetét, hogy beszogálta­tási kötelezettséget, jóval túlteljesí­tetté. Kenyérgabonából 483, takar­mánygabonából 147 százalékos ered­ményi ért el. Ezenkívül ö1 mázsa kenyérgabonát beadbtt „C" vételi jegyre. "A KARÁCSONYI JÁNOS Rókusi Fe­keteföldek 239 szám alatt lakó ki­lencholdas dolgozó pafaszt a be­gyűjtésben kenyéngabo nából 141, takarmánygabonából 102 százalékos teljesítményt ér* el, * DOMONKOS JÁNOS a Rókusi Feketefö'deken lakik, hat bo'd föld­je vat). Kenyérgabonából 120, ta­karmánygabonából 100 százalékban teljcsíictte begyűjtési kötelezettsé­géi. Jó példával jár elől az alsóvá­rosi dolgozó parasztok között CSANYI IMRE Pásitor.utcai 12 holdas középparaszt, alti kenyérga­bonából 111, takarmánygabonából .181, burgonyából 100 százalékos begyűjtési eredményt tud felmutat-, ni, Csányi Imre ezenkívül „C"­je'gyre beadott három mázsa 90 kiló gabonát. * Követte példáját idős U.VZEKAS MIHÁLY kilcncboldus dolgozó pa­raszt, aki kenyérgabonából 130. ta­karmánygabonából 100. burgonyá­ból 100 százalékig teljesítette be­gyűjtését. de beadott „C" vételi jegyre 048 kiló kenyérgabonát. • PÁLFI JÓZSEF Nincstelen-telep 14. szám alall lakó IHhofdas dol­gozó parasrt kenyérgabonából 158, Itikarinánygabonúbó! 102 százalékos begyűjtési eredményt ért el. Napi egy és fél literrel emelték a fejésí átlagot a kláramajori állami gazdaságban A kláramajori állami gazdaság a Pártkongresszus tisztelő'éra páros­versenyre hívta a levelényi állami gazdaságot. A versenykihívás pont­jaiban a nagyobb tej hozam eléré­se, a mezőgazdasági gépek kijaví­tása és a gazdaságok istállóinak fo­kozott tisztántartása szerepel. Az állami gazdaságban dolgozó állat­tenyésztési, növénytermesztő és mű­szaki brigádali is külön párasver­senyre léptek egymással. A párosvorsenyben jelenleg a kláramajoriak vezetnék, akik a gé­pek kijavítását már majdnem be­fejezők és a fejósi átlagot tehe­nenként napi másfél literrel emel­ték, Ezt az eredményt Úgy érték el, hogy az "eddigi napi kétszeri fe­jesről és itatásról áttértek a napi háromszori fejesre és itatára. Je­lentősen emeli a tej hozamot az is, hogy a takarmányt vízben keverik és így moslékként adják az álla­toknak. A DF.MA CIPŐGYÁR bultúreso­portjúnak tagjai az ebédszünetben vidám csasztuskákat énekelnek a mikrofonba. Á csasztuskíkban a termelésben élenjárókat megdicsé­rik, a lemaradókat pedig figyelmez­tetik, 'hogy közeledik február 24, igyekezzenek u felajánlásokat telje­síteni. Pártunk Központi Vezetőségének az Iskolai fegyelem helyreállítására vonatkozó észrevételei rávilágítot­tak azokrn a hibákra, amelyek gá­tolták népi demokráciánk iskolapo­litikájának végrehajtását. Darvas József és Révai elvtárs az iskolai fegyelem és a tanulmányi előmene­tel megjavításának kéfdésében mon­dott szavai Igen nagy segítséget je­lentenek az igazgatók és pedagógu­sok számára, akik ezideig nem tud. tak határozottan Állást foglalni ezek­ben a legégetőbb kérdésekben. Most a Párt ismét biztosított bennünket a legmesszebbmenő támogatásáról. Rajtunk tehát a felelősség, hogy maradéktalanul megfeleljünk a re­ánk háruló követelményeknek. 'A' Párt segítsége és útmutatása mellett egyéni felelősségünk teljes tudatúban fogunk hozzá feladatúink végrehajtásához. Iskolai és iskolún­klvüli munkánk arányos megosztá­sával, fokozottabb szakmai és ide­ológiai önképzéssel, az élenjáró szovjet pedagógia tapasztalatainak átvételével, az ifjúságnak fegyelme­zett magatartásra és rendszeres ta­nulásra való szoktatásával kell el­érnünk, hogy iskoláinkból valóban kikerül az a sok tíz- és lízezer szak. ember: orvos, mérnök stb., akikre ötéves tervünk során szüksége lesz népi demokráciánknak. Egyenes út vezet az iskola pad­jától a munkapadig a laborató­riumig, üznuitf. Már az á'Ulinos iskolában megkezdődik a s/.acia'le­ta társadalom öntudatos, építő, har­PEDAGÓGUSOK TAPASZTALATAI „Tervszerű munka az iskolai fegyelem megszilárdításáért" cos tagjainak élete és már az isko­lai életben megtanulja a gyermek, hogy a közösség tagja, tudja köte­lességeit és azok teljesítéséért fele­lősséget vállal. Már ebben a korban magatartása a társai, a munka, tár­sadalmi tulajdon iránti viszonyában fejeződik ki. Az iskola pndjaibuu ülnek a jövő kitűnő vezetői, bátor, kitartó, élcseszü funkcionáriusai. Hogyan érhetjük el, hogy a gyer­mekek megértsék a tanulás fontos­ságút, annak jelentőségét? A tervszerű munka, a célok vilá­gos ismerete, a feladatok megoldá­sának a részletekig kidolgozott mun­kaUtcmc az, amely szilárddá teszi gyermekeinket a munkában. Min­denkinek ismernie kell minden órá­nak feladatát és részleteiben is úgy kell látnia tervét, mint egészé­ben. Ha a gyermek tudja, mi a fel­adata óráról-órára, munkája min­den mozzannlában érzi, hogy a sa­ját és a közösség életének nngv cél­jnilioz kerül közelebb, a munkájá­nak értéke le«z, azt kedvvel végzi éz meggyőződésévé lesz, hogy való. ban foniot rézie a köző«iégr»k. Tudja, tapasztalja, hogy »»)át f»l­SiVának clhsnrugo ása »z ogrti osité'v. az i-ko'a r-uotu'-ívfrwn nko, röeiéfl. Igy a k^rösseg » na ga életével fegyelmezi és segili ön­nevelésében is. Az itt elkövetett hi­bák még javíthatók és a saját hi­báinak felismerése, javítása alakítja ki benne a következetes, a szocia­lizmus elveihez és eszméihez min­denkor hü embert. Ezt n tervszerű munkát kell kö­vetkezetesen végrehajtani nevelőnek és tanulónak egyaránt. Ezért isko­lánkban minden hét és minden nap minden órájára ki van jelölve a ne­velők és tanulók egyéni és kol­lektív munkája- A versenyláblák, vándorzászlók, versenykiértékoté­sek révén mindig fel tudja mérni nevelő és tanuló egyaránt, mit, mennyit végzett, mi u túlteljesítése, vagy melyik munkánál van lema­radása. Ha igy, hetenkint, havon­kint, és negyedévenként kiértékel­jük munkánkat, az egyik bél hibái nem ismétlődnek meg a másik hé­ten. Feltárjuk, mi akadályozza a inunkét, ki a hibás a lemaradásban, k: maradt le és miért és hogyan ér­ték tl az eredményt a jól dolgo­zók. Megállapítjuk milyen tapaszta­laink vannak, milyen újítások le­hetségesek. Minden kiértékelő osz­tátygyíl'és tedatosllja a munka ér­tekét 4p célját. bel ismerik Igy « •znwiAk a h'bJkat és kialakul az ejérr-ég's siellem. A munka isko­lánkban valóban becsület és dicső­ség dolga, mert a mult iskolai év­hez viszonyítva a Párt utasításait figyeiembevéve a munkakörök szer­vezésében nagy fejlődést jelent a/, hogy az egyes szakkörök élére olyan nevelőket állítottunk, akik szaktu­dásukkal s a gyermekekkel való bá­násmódjukkal olyan vonzóvá tették a gyermekekre nézve a munkát —, nemhogy lemorzsolódással számol­nánk, hanem versengés van a felvé­telért. A legnagyobb büntetés az, ha fe­gyelmezetlen magatartásért valame­lyik kollektívám hosszabb, rövi­debb időre kizárja munkájából az érdemtelent. Ugyanaz nz esel az énekkarban, zenekarban és népi táncban való réstvételben. 'A'niig a mult iskolai évben csuk Ímmel-ám­mal veitek részt ezekben a mun­kákban, most kitüntetésnek veszt minden tanuló, ha részt vehet ben­nük. Ha mindezek ellenére mégis elő­fordul, hogy valamelyik tanuló el­tér a helyes Iránytól, mint ahogy iskolánk IV, osztályában „nincs kedvein számolni, nir.cs kedvem ol­vasni", a VIII. orúlylwn pedig „igaso'ntlan nvitesttás, Iskolnketil­lé«" fordült elfi. akkor nyálunk sz egyénhez alkalmazkodó rvndtzabá­lyokhoz. Ugyanis két növendékünk a Vl'II. osztályban társadalmi mun­kára Való hivatkozással este 9—10 óráig kimaradozott, másnap a taní­tásról igazolatlanul távolmaradt, üt. törö brigádunk feltárta a sok mu­lasztás okát, eredményes felvilágo­sító munkát végzett a pajtás édes­anyjánál és egyéni péUlandásukkal sikerült a pajtásokat a helyes útra téríteni. A lemorzsolódás teljes felszámolá­sára a nevelőtestület, az últürök és a szülői munkaközösség tagjai ál­landó szolgálatot tartó brigádokat szerveztek és ezek a brigádok lerv­szerint minden nap meglátogatják az aznap mulasztó tanulókat, egy­részt, hogy tanácsaikkal és ha krll, anyagilag is segítsék űket. másrészt, hogy ellenőrzésükkel elejét vegyék a könnyelmű mulasztásoknak. Is­kolánkban nem lehet különbség szó és cselekedet között, sem a nevelő, sem o tanuló életében. A tanítási órák minden nevelői célja szoros kapcsolatban van Szo­cialista társadalmunk kialakításának nagy céljaival és az órák alatti, vagy az iskolai élet más területén megnyilvánuló magatartásunkat — a tanulókét az osztályok rajtann­etán, vagv úttörö tanácson, a neve­lőkét pedig a nevelői értekezleten, vtgy a termelési értekezleten — mindig kiértékeljük és a helyes kritika, önkritika eszközével ügye­lünk arra, hogy szavaink és tette­ink mindenben kövessék egymást. Igy tervszerű, komoly munkával el­érlilk a fegyelem megszilárdulását. Gajdos Sándorné

Next

/
Thumbnails
Contents