Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

» 0 BmSjfiiduági termelés fej­lődést lemaradt az ipar erőtel­jes fejlődést mögött. Rávilágít ez arifc » mindinkább nyilvánvaló ellentmondásra is, amely a szo­cializmus építésének mai szaka­szában aa egyre gyorsuló ütem­ben fejlődő szocialista nagyipar és túlnyomórészben még ma is egy helyen topo6ó kit árutermelő mezőgazdasági termelés között mutatkozik. — Ext «x •IlentmoixHs* eukti ax élenjáró állami birtokok további fejlesztésével, a termelőszövetkeze­tek megerősítésével, a korszerű nagyüzemi gazdálkodáx ktterjeszté­xével lehet kikűsröbölni. Fejlettebb szervezettséget állami gazdaságainknál ás termelőesoportjainknál A mezőgazdaság szocialista szek­torában még komoly tennivalók vonnak. Állami gazdaságaink — jóllehet terméshozamuk általában jóval magasabb, mint az egyénileg gazdálkodó parasztoké — megen­gedhetetlenül rosszul gazdálkodnak Egy sor állami gazdaságban rossz a munkaszervezés, gyenge a munka­fegyelem. — Fejlettebb gazdasági szerve­zettségre van szükség termelőszö­vetkezeteinknél Is. Termelöszöveu kezeleink — jóllehet általában ma­gasabb terméshozamot mutatnak fel, mint az egyénileg gazdálkodó parasztgazdaságok — viszonylag még mindig alacsony színvonalon termelnek. Vaj Zoltán elvtárs beszéde aorán Ismertette az önköltségcsökkentés végrehajtása területén mutatkozó hiányosságokat. Az önköltségcsök­kentési előírások teljesítése köriili lazaságok részben azzal függnek össze, hogy a Jobboldali Izociálde­nvokraták és segítőik — főkép 1950. első felében — bér- és nor­macsalásokat izerveztek. Igyekeztek meglazítani a munkafegyelmet la. A hibákat csak a Központi Verető ség Jónkul határozata és kemény kritikája alapján Javítottuk ki. összefoglalva az 1950. évre kHfl­zött feladatokat döntően sikerült megvalósítani, sőt jelentősen tűi ia teljesítettük. Az 1950. évi terv ered­ményei megteremtették nz 1951. évi tervtele Jsftésnek előfeltételeit. Eh­hex azonban ax is szükséges. — hogy miután kielemeztük a hibákat — kiküszöböljük azokat éa ezzel ls meggyorsítjuk a szocializmus építé­sének ütemét. — Erős az Ütem, feszített a terv. Megvan azonban minden adottság a terv teljesítéséhez, A kritika éa ön. kritika bolsevik fegyver* la egyik eszköze gyorx előrehaladásunknak. Növelni kell a gyáripar (Atyát 'A'z 1951, évi terv a nemzeti jö­vedelemnek 25.1 százalékos emelke­dését Írja elő. Ez lényegesen na­gyobb, mint az 1950-ben élért 17.8 százalékos növekedés. 1951-ben további előrehaladást teszünk a szocializmus alapjainak megszilárdítása és kiszélesítése te­rén. Az egész iparban, beleértve a kisipart i», a szocialista azcklor lC51-ben 97 százalékot tesz kl, ami a azocializmus teljes győzelmét je­lenti. 1951-ben njabb jelentős előreha­ladást kell elérnünk abban, itogy hazánkat Ipari agrár országgá vál­toztassuk át. Ennek megfelelően a gyáripar sútyát ax egész népgazda­ságunkban az 1950, évi 43.3 száza­lékról 48,3 izázalékra kell növelni. A bányászat termelése 1951-ben 20.0 százalékkal, a kohászaté 30 százalékkal fog emelkedni, a ter­melt villamoaenergla termelése 21.6 százalékkal lesz nagyobb. — 1951-ben a gépipgr aaámoa, Magyarországon eddig még nem gyártott gép előállítását kezdt meg. A könnyűipart termelésnek kl kell elégítenie ax életszínvonal emelkedésével Járó fokozott Igénye­ket és emellett hozzá kell Járulnia az árukivitel biztosításához. A tex­tilipar 30.0 azázalékkal, a mezőgaz­dasági Ipar 24 százalékkal fogja nö­velni termelését. Az építőipar 54.7 százalékkal növeli termelését. A bernházások ftsszrge 33 százalékkal haladja meg a múlt érit — A mezőgazdaságban jelentősen megnő a szocialista szektor hánya­da mind az állami gazdaságok fej. lődése, mind pedig a szövetkezeti mozgalom hatalmas lendülete kö­vetkeztében. — 'A' mezőgazdaság szocialista szektora új értéktermelésű 1950-ről 1951-rc kétszeresére emelkedik, ami biztosttja a szövetkezetekben tömörült dolgozó parasztság jólété­nek emelkedését. — A szántóföldi növénytermelés terve a minisztertanácsnak a nö­vénytermelés fejlesztéséről szóló ha­tározatán alapszik. A vetésterületet az eddig müvelésen kívülálló terü_ letrk bevonásával, az elmúlt évi­hez képest 60.000 holddal növeljük. — A gépállomások számának to­vábbi emelése mellett gondoskodás történik arról, hogy a meglévő gép­állomásokat új gépekkel Jelentősen megerősítjük. — A fejlődő állatállomány takar­mánybázisának kiszélesítése érdeké­ben a szálastakarmányok vetéste­rületét 90.000 holddal kell növelni. — Az 1951. évi terv előírása sze­rint a külkereskedelmi forgalom a behozatalban 18 százalékkal, a ki­vitelben 24 százalékkal emelkedik. Ez a forgalom jóval nagyobb részé­ben fog n Szovjetúnióval és a népi demokráciákkal lebonyolódni, mint korábban A beruházások összege 1951­ben 33 százalékkal fogja meg­hf'r-iii az "elmúlt évi beruházá­sokét. — Ebben az évben már tel­jes mérltékben kibontakoznak az ötéves terv legnagyobb beruhá­zásai. A nehéz'parí beruházások az előző évhez képest 73 szá­zalékkal növekednek. A nehézipar egyéb nagyjelen­tőségű beruházásai közé tarto­zik a hazai barnaszén kohókok­szosításának céljára épülő és mezőgazdaságunk műtrágyaszük­ségletét kielégítő erőműve! is el­látott borsodi kooperáció: bauxi­tot alumíniummá feldolgozó, uyyrncsak erőművel ellátott vár­p-jotti kooperác'ó: a gyáraink cnívén-szüikségletének kielégíté­sére szoh-Mő váci szürke öntö­de és a .yarányú építkezések cements-Tk-"'..Irtát biztosító ce­mentgyár. A magyar 'Dar vas­& acélszukc^.i-.^.ú-Lci, i4«w«Áté­sére megkezdjük Diósgyőr nagy­arányú újjáépítését. Az állagon Ifreirtcl emelkedése Az 1951. évi terv szerint 31 ezer 600 új lakást kell építeni. Uj szakorvosi rendelőintézete­ket fogunk építeni Kispesten, Dunapentelén, Ajkán, Várpalo­tán, Komlón, Pécsett, Szolnokon, Szegeden és Makón. 43 új kör­zeti orvosi rendelőt és 36 új fa­lusi rendelőt építünk. — A terv számos előírása gon­doskodik a népgazdaság várható fejlődésével kapcsolatos káder­szükséglet biztosításáról. Jellemző a Horthy-idŐk elma­radottságára, hogy míg náluk 1938-ban összesen 242 mérnök kapott oklevelet és az összes mérnökhallgatók száma 957 volt, addig nálunk 1951-ben 8.400-ra emelkedik. — A terv előírásai szerint az évi átlagos kereset emelkedése a gyáriparban 7.8 százalék lesz. — Az egyes iparágakban az emelkedést a terv nem egyforma mértékben szabja meg. A szén­bányászat áltlagos keresetének emelkedése 10 százalékot is meg fogja haladni. — 1951. évi tervmunkánk to­vábbi új, jelentős eszköze, hogy a Szovjetunió példája nyomán rátért a műszaki fejlesztés kérdéseinek a tervbe való szer­ves beépítésére. — Minden dolgozónak, válla­latvezetőnek, vagy segédmun­kásnak, főmérnöknek vagy tech­nikusnak, traktorvezetőknek vagy majorosaknak meg kell ér­temé, hogy a műszaki, a terme­lési fejlesztési tervnek, a mun­kaerő, a munkabéralap, az ön­költségcsökkentés tervének vég­rehajtásában mi a feladata. — Mindez természetesen csak akkor lehetséges, ha a tervet felbontjuk a munkapadokig. Ugy válik a terv alkalmassá a dol­gozók mozgósítására. — Kétségtelen, hogy máris sok Itörtént annak érdekében, hogy a terveket levigyük a mun­kapadokig. Nem egy üzemünk van, amely ezen a téren kiváló teljesítményt nyújtott. Sok he­,]yea azonban még mindig távol vannak attól, hogy a tervmuntot­nak ezt a — nyugodtan mond­hatjuk — döntő részét helyesen végezzék el. Az üzemi ellentervek nem új beruházási igényen, hanem a jobb munkamódszereken, i.z újí­tások alkalmazásán, az anyagta­karékossági szabályok érvénye­sítésén, a munkaverseny fokozot­tabb kiszélesítésén, vagyis a belső erőforrások fokozottabb kiaknázásán alapulnak. Döntő feladnfnnk a terrfegyelem megszilárdítása — Az 1951. évi népgazdasági terv maradéktalan végrehajtásá­ra megköveteli a tervfagyelem és tervellenőrzés további megerősí­tését. — A tervfegyelem súlyos la­zaságára mutat — folytatta Vas Zoltán elvtárs —, hogy egyes vállalatok és üzemek véznái a tervutasításban megadott határ­időket, a vállalt kötelezettsége­ket, a keretszerződéseket, a be­ruházási előírásokat nem tart­ják be. Ami azonban a legsú­lyosabb, a felettes hatóságok és vállalatvezetők messzemenő libe­ralizmussal kezelik a tervfegye­lem megsértését. — Ezért döntő feladatunk a tervfegyelem megszilárdítása és messzemenő biztosítása a nép­gazdaság minden vonalán, az öt­éves terv törvény, g a törvényt be kell tartani. 1951-ben e téren már nincs ég nem lehet alkunak he­lye. Szükség esetén alkalmazni kell a terv védelméről intézkedő törvény szigorú büntetéseit. — A beruházásoknál ls fokoz­ni kell az ellenőrzést — mondot­ta Vaa Zoltán elvtárs, majd az ellenőrzés elmulasztásával kap­csolatban néhány hibára muta­tott rá. — Az ellenség ma már nem mér nyiltan fellépni a tervszerű gazdálkodás, a szocializmus épí­tése ellen. Az ellenség a prole­táriátus diktatúrájának kemény rendszabályai elől a föld alá hú­zódik. Kártevő munkáját úgy végzi, hogy belülről próbál ár­tani népi demokráciánknak, a szocializmus építésének. Igyek­szik kihasználni hibáinkat, ta­pasztalatlanságunkat. De kihasz­nálja az éberség alacsony fokát is, ami kádereinknél még min­dig elég gyakori jelenség. A tervmunka a tervhivatalban, a minisztériumokban, az üze­mekben, a közlekedésben, az ál­lami gazdaságokban, termelőszö­vetkezeti csoportjainkban, nép­gazdaságunk összes ágában el­választhatatlan az ellenség elle­ni következetes harctól, s marx­izmus-leninizmus tanításainak el­sajátítására irányuló szívós el­méleti munkától és az éberség fokozásától. — Nem lehet jó a tervmunka, a végrehajtás, az ellenőrzés, ha a tervek előkészítésében, végre­hajtásában és a végrehajtás el­lenőrzésében nem a munkásosz­tály élcsapata, a Párt riszi az irányító szerepet. A terv az osz­tályharc központi kérdése — ahogy azt Rákosi elvtárs nem egyszer kifejtette — és a párt­szervezetek jó munkáját ia első­Sorban a telvteijesítéssel kell mérni. A terv ellenőrzésében ezért rend­kívül fontos a szerepe az üzemi és Vállalati, a hivatali, vagy állami gazdasági és a kereskedelmi ágak pártszervezeteinek, hiszen döntően az üzemek dolgozóin és a Párt alsó szervezeteinek helyes politikai munkáján mú­lik az üzemi terv sorsa. Rajtuk múlik 1951-es feszített előL irányzatú népgazdasági ter­vünk teljesítése is. Ezért elsőrendű feladata a párt­szervezeteknek és a pártmunkások­nak, hogy jó politikai munkával a tervek felbontását a munkapadokig előmozdítsák, ebben a munkában résztvegyenek. Feladatuk, hogy jó politikai munkával a terv mara­déktalan teljesítését, sőt a terv tú'­teljesítését biztosítsák. — Pártszervezeteink és pártmun­kásaink 1950 ben már megszokták, hogy a termelés központi felada­tunk, de még nem szoktak rá arra, hogy a termelés kérdését a terv alapján vizsgálják. Pártszervezete­ink és pártmunkásaink ma már ál­talában törődnek a termeléssel, de YASAKKAP, MM, t>HTOM j, Kim Ir Szen elvtárs napiparancsa Szöu! felszabadítása alkalmából Kim Ir Szen elvtárs, a koreai néphadsereg főparancsnoka január 5-én a következő napiparancsot in­tézte a hadsereghez: A koreai néphadsereg egységei „ kinai önkéntes osztagokkal együtt 1951 január 4-én hatalmas táma­dással felszabadították fővárosán, kat, Szöult. Az. hogy hadseregünk felszaba­dította Szöult — nagy politikai je­lentőségű győzelem. Meghiúsítottuk az amerikai Imperialisták tervelt, akik arra számítottak, hogy kézben tarthatják fővárosunkat. Szöult, Az amerikai Imperialista agresszo­rok csapatai visszavonulásuk köz ben hntnlmas rombolást vittek vég­hez fővárosunkban, Szöulban. Meg. gyilkoltak sok koreai hazafit, akik hősiesen küzdöttek az amerikai ag­resszorok ellen. Azok az áldozatok, amelyeket né. plink hozott az amerikai barbárok elleni harcban, városaink és falva­ink. amelyeket az amerikai agresz­szorok eltöröltek a föld színéről, Szöul, hazánk politikai és kuHúrá. lis központja, amelyet az agresszo­rok leromboltak, további Önfeláldo­zó, hősies harcra hívják fel a ko­reai nép minden fiát. a néphadse­reg katonáit, tisztjeit és táborno­kait. a partizánokat és partizán­nőket, az amerikai agresszorok el­len. Hadseregünk hős katonái és tiszt­jei! Partizánok és partizánnők! Di­csőséges kinai önkéntes egységek! Fáradhatatlanul üldözzétek ml ellenséget, kerítsétek be éa sem­misítsétek meg az ellenséges küteL lékeket, ne engedjetek pihenőt az ellenségnek sem éjjel, sem nappal, kerítsétek be, vágjátok el közleke­désiét, semmisítsétek meg embereit és hadianyagát, szabadítsátok fel a koreai népet az amerikai Imperia­listák járma alól, siettessétek a ko­reai nép végső győzelmének óráját az idegen hódítók agressziója elleu. ni harcban, éreztessétek meg na amerikai imperialistákkal, hogy már rég ideje kitakarodiilok Koreából! Az elért győzelem — Szöul fel­szabadítása — alkalmából köszönő, tet mondok minden harcosnak és különösen azoknak, akik kitűntek a Szöul felszabadításáért vívott harcokban. A koreai nép mélységes háláját fejezi ki „ kinai önkénteseknek az­ért a hősies támogatásért, amelyet az amerikai fegyveres agresszorok elleni hnreban nyújtottak nekünk. A kivívott győzelem tiszteletére elrendelem, hogy ma, január 6-én 20 órakor, phenjanl idő szerint Phenjan és Szöul városában 240 ágyú díszössztiizet adjon le. örök dicsőség és emlékezet • ka­tonáknak és tiszteknek, partizánok, nak és partlzánnőknek, akik elestek a hazáért, szabadságért és függet­lenségért vívott harcban! 1951. Január 5-én. KIM IR SZEIf, a koresí néphadsereg főparancsnoka, A szovjefemberek áj munkaeredményekkel készülnek a Legfelső Tanács válaszfásokra A Szovjetunió szövetséges és autonóm köztársaságaiban foly­nak az előkészületek a legfelső tanácsok februári választásaira. A köztársaságokban megkezd­ték a választókerületek szervezé­sét. Számos új választ ókerületet alakítanak, ami a városok és falvak megnövekedéséről tanús­kodik. A dolgozók a minél jobb munkaeredmények eléréséért versenyezve készülnek fel a kö­zelgő tanácsválasztásokra. Moszk­vában, Leningrádban, Kievben, Minszkben, Tbilisziben és több más városban az üzemek dolgo­zói választási sztahanovista mű­szakon dolgoznak. Ax Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosából, Taskenfből, közlik, hogy a szénbányák dolgozói az 1950. évi termelést tervet 173 százalékra teljesítették, január 4-én pedig 33 tonna szenet ter­meltek terven felül. Január 2-án és 3-án a taakAifi textilkomblnát dolgozói 22.000 méter szövött árut és 1100 kilogram fonalat termeltek terven felül. Az ország minden részéből ér­keznek hirek a szovjet dolgozók nagyszerű munkabőstetteiről, amelyeket a Legfelsőbb Tanács választások tiszteletére teljesíte­nek. Fagyejev elnökletével ülést tartott a Művészeti és Irodalmi Sztálin-díj Bizottság Január 5-én Alekszandr Fa­gyejev elnöklete alatt a Művé­szeti és Irodalmi Sztálin-díj Bi­zottság ülésén az 1950. évi Sztá­lin-díj nyertesek jelölésének kér­désével foglalkoztak. Eddig több mint 170 irodalmi művet, fil­met, képzőművészeti alkotást, színdarabot és építészeti alko­tást terjesztettek a bizottság elé a különböző szervezetek. A bizottság tagozatai meg­kezdték a beküldött pályaművek elbírálását. A bizottság határozatot ho­zott, hogy január 15-re egybe­hívja a Sztálin-díj bizottság tel­jes ülését. kevéssé foglalkaoznak a ter­melési terv cikkenkénti tel­jesítésének kérdésével. Párt. munkásainknak egyre jobban bele kell tanulniok abba, hogy ami­kor a termelési kérdésekkel foglal­koznak, ne csak az elért termelési eredményeiket, hanem azt is vizS gálják, milyen feltétélekkel érte el az üzem ezeket az eredményeket. Pártszervezeteink legyenek a terv motorjai Vas Zoltán elvtárs ismét hang­súlyozta: a terv feszített, de nem is lehet más. hiszen népünknek mind több iparcikkekre, élelemre, lakás­ra és iskolára van szüksége. A pártszervezetek legyenek továbbra is a terv motorjai, vonják bé a terv végrehajtásának nagy mun­kájába a dolgozók legszélesebb ré­tegeit, különösen a nőket és az ifjúságot. Mozgósítsák politikai munkával a technikumokat, mér­nököket és tudósokat. Vegyék • ki részüket a terv végrehajtásának munkájából a tanácsok is. A magyar dolgozó nép az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a köz­lekedóSben, a tudományos és leir­vező intézetekben, de népgazda­ságunk minden ágában már ed­dig is megmutatta s a jövőben is megmutatja, milyen nagy erőt képvisel a dolgozók kezdeménye­zés® és alkotóképessége. E.'.t jel­képezi a munkaverseny és a Sztabánov-mozgalom, amely Sztálin elvtárs 70. születésnap­ján, majd a koreai hélen bonta­kozott ki és az a munkaverseny is, amely Pártunk kongresszusa tiszteletére most van kialakuló­ban. Az 1949 decemberi munka­verseny a hála. a hűség és a szeretet megnyilvánulása volt a világ dolgozóinak nagy vezére: Sztálin elvtárs iránt. A koreai munkaverseny a magyar dolgo­zók együttérző kiállása volt a hős koreai nép szabadságára tö­rő imperialista kalandorokkal szemben. A most kialakuló mun­kaverseny Ígéret Pártunk kon­gresszusának, hogy ötéves nép­gazdasági tervünk, a szocializ­mus építése és megvédése dicső­séges útján, a magyar dolgozók előtt nincs nehézség, ami előtt megtorpanna, nincs olyan Pár­tunk által kifűzött feladat, amit a szocializmus nagy és bölcs zászlóvivőjének: Sztálin elvtárs­nak szellemében meg ne valósít­hatna. Harcos akarattal így válik 1951. évi népgazdasági tervünk Pártunk és Rákosi elvtárs veze­tésével a szocializmust építő né­pünk új, nagy és hatalmas győ­zelmévé — fejezte be előadását Vas Zoltán,

Next

/
Thumbnails
Contents