Délmagyarország, 1951. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-07 / 5. szám

yi»iiwaf, ftst. ixmriv r; 3 Egyre több dolgozó köti meg a szegedi üzemekben 1951-re szóló hosszúlejáratú versenyszerződését fiz új esztendőben újult erővel fogtak munkába dolgozóink. Meg­növekedett feladatok állnak előt­tük, s ők elhatározták, hogy ezeket g feladatokat is megvalósítják, sőt túlteljesítik. Ezt az elhatározásukat és lelkes épfteniakarásukat mutatja gz a tény, hogy egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik már megkötötték az 1951-es évre szóló bosszúlejáratú versenyszerzödései­ket. Ezek a versenyszerződések már mások, mint a tavalyiak: jobbak, konkrétabbak és jelentősebbek. A DEMA Cipőgyárban például már eddig is 236 azoknak a dolgo­zóknak a száma, akik munkaválla­lásokat tettek a hosszúlejáratú ver­senyszerződéseken keresztül. Ezek­ben a versenyszerződésekben a mi­nisztertanács határozata szellemének megfelelően jelentős anyagtakarékosságot ajánlottak fel. így például a szabá­szok 80 százalékról 82-re emelik az anyagkihasználást. A talpbőr ki­használásánál 1.2 százalékos foko­zást ajánlottak fel a dolgozók, a termelékenység területén pedig vál­lalták, hogy az eddigi kiértékelés szerinti üzemátlagot, a 100.92 száza­lékot 105 százalékra emelik az első tervnegyedévben. Igen szép egyéni felajánlásokat is tesznek a dolgo­zók. Szóráth 'András felsőbőr sza­bász nyolc százalékkal emeli az el­múlt évi 130 százalékos átlagtelje­sítményét. Ugyancsak fokozza átla­gát Szabó Zoltán 10 és Szöllősi Sán­dor sztahánovista szintén 10 száza­lékkal. A Szegedi Kenderfonőgyárban már a december végén megtartott terv­ismertető értekezletek idejére több­száz dolgozó megkötötte hosszúle­járatú versenyszerződését. A lendü­let az új esztendőben még tovább fokozódott és az elmúlt napok so­rún már 858-ra emelkedett a jelen­tős munkafelajánlást tévő dolgozók száma. 'A' versenyszerződések közül különösen kiemelkednek a követke­zők: Tóth Erzsébet kártolős, aki hat hónappal előbb fejezi be évi tervét. Szűcs Ferenc törős, október 80-ra teljesíti évi előirányzatát, s eközben a minőséget 5 százalékkal javítja. Boros Pál sztahánovista az eddigi 150 százalékos teljesítménye mellett vállalta, hogy ebben az esz­tendőben százszázalékos minőségi munkát végez. Megkezdődött a versenyszerződé­sek kötése a Szegedi Ruhagyárban. A szabászaton dolgozók már csak­nem kivétel nélkül tettek felaján­lást erre az esztendőre. A többi üzemrészekben még nem nyert ek­kora lendületet a versenyszerződé­sek kötése, azonban ez annak tud­ható be, hogy igen sok az új dol­gozó, aki munkakörébe még nem szokott bele. Éppen ezért a vállalat és a szakszervezeti vezetőség fel­ajánlotta, hogy január hó 20-ig minden egyes dolgozóra felbonlják a tervet és ezzel párhuzamosan jó felvilá­gosító és szervező munkával elérik azt, hogy minden dolgozó verseny­szerződést köt. A Pick szalámigyárban már min­den ötödik dolgozó tett felajánlást 1951-re. A felajánlások az anyagta­karékosságot, a munkamódszerát­adást, a termelésben lemaradottak támogatását, a hulladék csökkenté­sét és a minőség megjavítását cé­lozzák legfőképpen. Ilyenértelmíí például Drobny János pácoló fel­ajánlása, aki a páclevet teljesen ki­használja és takarékoskodik a só­val. Géczi Ferenc keverő szerződé­sében azt ajánlja fel, hogy kiküszö­böli a gépek üres járatát, ami ál­tal komoly mennyiségű villamosára­mot tud megtakarítani. Apró Mi­hály csontoló öt nappal előbb feje­zi be első negyedévi tervét és ő is takarékoskodik az anyaggal, nem hagy a csontokon húst. Ehhez hasonló kép tárul elénk a többi szegedi üzemekben is. A Textilkombinátban már minden dolgozó megkötötte munkaversen^szerződését, de még azokon a helyeken is, ahol most indult be a szerződések kötése, egyre növekszik a jelentős munka­felajánlásokat tevő dolgozók száma. Ebben a szándékukban az üzemve­zetőségek behatóan támogatják min­denütt a dolgozókat. Mutatja ezt többek között az Erdőgazdaság pél­dája is. Itt az üzem vezetősége kü­lön felajánlást tett, hogy hamarabb felbontja egyénekre a tervet a ha­táridőnél. így válik lehetővé, hogy az Erdőgazdaságnál is tíz nap múl­va már minden egyes dolgozó meg­kötheti 1951-re szóló versenyszer­ződését. 'A' versenyszerződések kötésén ke­resztül újabb lendületet nyert üze­meinkben a szocialista munkaver­seny. A dolgozók lelkesedése érté­kes, reális alapokon nyugvó fel­ajánlásai art mutatják, hogy látják a versenyszerződés jelentőségét, fi­gyelemmel kisérik saját munkáju­kat, hiszen tudják azt, hogy melyik területen tudnak újabb, fokozottabb eredményeket elérni. Nagy lendület, tel folyik a szerződéskötés, azonban arra ügyelni kell, nehogy elsiessük. Sokkal értékesebb egy jó munka­versenyszerződés, mint akárhány rossz, túlméretezett, vagy általános­ságban mozgó. A mult év tapaszta­latai arra tanítanak bennünket, hogy nem egy esetben kiértékelhe­tetlenek voltak az elsietett, nem kel. lő körültekintéssel kötött verseny szerződések. Tény az, hogy az el­múlt év során igen sokat fejlődtek, megacélosodlak dolgozóink a mun­kaversenyben, annak egy-egy ki­emelkedő csatájában, mint például az április 4-i, vagy május 1-1 mun­kaversenyben, azonban azt még nem mondhatjuk el, hogy mind'en egyes dolgozó eléggé fejlett ahhoz, hogy világosan lássa és tudja tennivalóit. Ezért szükség van a további felvilágosító munkára, hogy ne legyen egyetlen egy olyan dolgozó sem, — legyen az akár ré­gi szakmunkás, vagy álképző tan­folyamot éppen elvégzett dolgozó, idős, vagy fiatal, férfi, vagy nő — akinek ne magyaráznák meg nép­nevelőink és tömegszervezeti aktí­váink a hosszúlejáratú versenyszer­ződések jelentőségét. Ha valamelyik dolgozó nem tudna konkrét felajan. lást tenni, segítsenek ebben neki a műszakiak is. Beszélgessen el pél­dául az a művezető egy-egy dolgo­zóval, hogy miképpen áll a terme­lése, hogy és milyen mértékben le­hetne jobb munkát végeznie pél­dául a minőségjavítás .vagy hulla­dékcsökkentés, vagy egyéb más te­rületen. Járjanak élen továbbra is a hosszúlejáratú versenyszerzödések megkötésében és az ennek érdeké­ben folytatott agitncióban az üze­mek kommunistái, s akkor nem lesz egyetlen olyan dolgozó sem, aki ne vállalna még jobb munkát, még nagyobb eredmények elérését öt­éves tervünk második évi előirány­zatának teljesítésében és túlteljesí­tésében. He legyen hói, ohol ócskavas feksiik felhasználatlanul A földművesszövetkezetek összegyűjtik a vas-, toll-, csont-, rongy- és üveghulladékot ©Tovább folytatódik a begyyftési mozgalom megyénkben Röszke, Királyhegyes, TSagymajlát a legjobban teljesítő községek közé kerüllek Á „kukorica-hét" befejezése után is folytatódik a kukorica és a többi termények begyűjtési mozgalma Csongrád megyében. Mind a .,kukorica-héten", mind azon túl, jelentős eredményeket értek el a begyűjtésben Röszke, Királyhegyes, Nagymajlát köz­ségek. Királyhegyes, amelynek jelenlegi teljesítése kukoricabe­gyüjtésben 268, szénabegyüjtés­ben 395 százalék, a „kukorica­héten" és az ezt követi napokon 10 százalékkal javította fel ered­ményét. Röszke 2 százalékkal gyarapította begyűjtési eredmé­nyét az elmúlt hetekben. Telje­sítése 240 százalék ,,B" vételi jegyre beadott kukoricában. Nagymágocs 108 Csongrád 149, Nagymajlát 119, Pitvaros 107 százalékra teljesítették eddig ku­koricabegyüjtési előirányzatu­kat. Eredményükkel a megye legjobban teljesítő községei közé kerültek. Takarmánygabona begyűj­tésben a megye városai kö­zül élvonalba Szeged város került. Az nlnralr két héten négy százalékkal emelte eredményét. Utolsó helyen áll. az elmuit két hét eredményét nézve. Hódmező­vásárhely, ahol csupán 0.1 szá­zalékkal emelkedett az előirány­zat teljesítése a kukoricabegyüj­tésben. A megye teljesítése ku­korica begyűjtésben még nem ér­te el a 100 százalékot. A „B" vé­teli jegyre beadó t kukorica mennyisége 71, „C" vételi jegy­re beadott kukorica mennyisége 28 százalékát teszi ki az elő­irányzatnak. Az, hogy a megye eddig nem tudta 100 százalékban teljesíteni begyűjtési előirányzatát, jórészt a gyengén teljesítő községek hi­bájának róható fel. Cserebökény 9, Mártély 19, Baks 13, Sövényháza 16 szá­zalékra teljesítette eddig loi­koricabegyüjtési előirányza­tát. A begyűjtés sikerét előmozdító politikai nevelő és szervező mun­ka elaludt ezekben a községek­ben. Ahhoz pedig, hogy sikere­ket érjünk el. múlhatatlanul szükséges a jó és hathatós poli­tikai munka. A meggyőzés erejé­vel kell lehetővé tenni, hogy dol­gozó parasztságunk a begyűjtés­ben állama, népe iránti hazafias kötelezettségét lássa és teljesítse azt. A rendszeres népnevelő munka nélkül, amely az ed­digi tapasztalatok felhaszná­lásával emeli hatásosságát, el sem képzelhető jó ered­mény a begyűjtésben. Az elmaradó községekben, de minden olyan községben. ahol még begyüitetlen kenyér- és ta­karmánygabona mennyiségek vannak, munkánk alapja tovább­ra is a párt- és a tömegszerveze­tek népnevelőinek szívós felvilá­gosító munkája kell, hogy le­gyen. Igen szép példát mutattak me­gyénk városaiban és községei oen egyes dolgozó parasztok. Székku­tason Ludányi István 9 holdas középparaszt 100, Banka István 11 holdas középnaraszt 102 szá­zalékra teljesítette példamutató­an begyűjtési kötelezettségét. Mészáros Pál 16 holdas szegvári közénparaszt 400, Szajánszki Mihály 4 holdas szegvári kisparaszt 300 szá­zalékra teljesítette burgo­nyabeadási kötelezettségét. Nagymágocson id. Matuz János 9, Varjú Imre 5, Géza Antal 6 holdas dolgozó parasztok túltel­jesítették begyűjtési kötelezett­ségüket. Kiskirályságon a takar­mánygabona beadásban Nagránd György 12 holdas középparaszt 114 százalékos teljesítéssel a legjobban teljesítő kiskirálysági dolgozó parasztok közé került. A fenti példák is mutálják, hogy kis- és középparasztjaink szívesen eleget tesznek begyűj­tési kötelezettségüknek, sőt felül is teljesítenek, ha népnevelőink alaposan megmagyarázzák nekik a begyűjtés maradéktalan telje­sítésének fontosságát. A begyűj­tési mozglom megyénkben nem állt meg. Es hogy jó eredménye­ket hozzon, az a párt- és a tö­megszervezetek tovább; együttes jó politikai munkájától függ. Vasárnaponként a legjobb kuitúresoportok szórakoztatják a szegedi dolgozókat A legjobb üzemi és hivatali ku 11 ú rcsop o rt ok m i n-ien v a s ár­nap délután 5 órakor műsoros délutánokat rendeznek, hogy szórakoztassák és a kuttúra ter­jesztésével is neveljék a szegedi dolgozókat. Az első előadá.-tt 14­én, vasárnap tartják meg az al­sóvárosi kultúrházban, Felsővá­roson a Postás-otthonban, Kecs­kés-telepen a kultúrházban, mó­ravárosi kultúrházban, Petőfi-te­lepen. József-telepen és az új­szegedi kultúrházban. Felhívjuk a szegcdi dolgozók figyelmét, hogy az előadásokon minél nagyobb számmal vegye­nek részt. ,,Ai 1951. év folyamán legalább 50 szízalikkal kell növelni az ócs­kavas, a színesfémek, a bőr, a pa­pír, a rongy és egyéb hulladékok begyűjtését, 1950-hez képest. A mi­nisztertanács elsősorban az ifjúsá­got hívja fel, hogy a, hulladékbc­gyiljtésben lelkes résztvételével se­gítse szocialista iparunk erősíté­sét'* — hangzik a minisztertanács határozata a takarékosságról. A szegedi és a vidéki földműves­szövetkezetek megkezdték a hulla­dékoknak, a vas, papír, toll bőr, szőr, üveg, csont, rongy felvásár­lását. Először felhívják a dolgozók figyeímót arra, hogy milyen fontos a takarékosság és, hogy a fentem­lített hulladékanyagok eladásával népgazdaságunkat erősítik A föjd­művesszövetkezetek plakátokat rak­tak ki, amelyek a hulladékanyagok felvásárlását és előnyös beváltását hirdetik. Egyes falvakban, mint például Medgyesegyhá'ián, Battonyán már az első napokban igen szép eredmé­nyeket értek el a helyi földmű vesszövetkezetek. Battonyán például az úttörők kezd­ték meg a vas gyűjtését. így már az első héten hét mázsa vasat gyűj­töttek be az iskola udvarára. Nem feledkeztek meg a rongy, a papír és a csont összegyűjtéséről sem. De nemcsak Battonyán és Medgycegy­házán, hanem a többi falusi földmű­vesszövetkezetekben is a miniszter­tanács határozata után lényeges fel­lendülés mutatkozik különösen a bőr, toll, csont és vas begyűjtésé­ben. Ezekkel a kezdeti eredményekkel azonban nem elégszenek meg. hanem az úttörők és a DlSz-fiatalok se­gítségével felkutatják a házaknál fekvő hulladékot. Közvetlenül el­jutnak a háztartásokhoz, a falpsi kovácsokhoz, állami gazdaságokhoz, számbaveszik a vashulladékot, a többi hulladékanyaigokat, összegyűj­tik és napi áron kifizetik. Az ócskavas begyűjtésében a párt­szervezetek felvilágosító mankóval mutatnak rá arra. milyen fontos ét jelentős nyersanyag az ócskavas 3 mennyi mindent lehet abból újra­gyártani. Még a mult évben is je­lentős mennyiségű hadironcsot, tan­kot, ágyút olvasztottak fel a köz­müvek, amelyekből ekét éa traktort gyártottak. A népnevelők rámutat­nak arra is, hogy ha egy-egy ház­tartásból csupán öj-hat kilogram vassal járulnak hozzá népgazdasá­gunk erősítéséhez, ez már jelentős mennyiség, hiszen, ha összeszámpl­juk, ezer családtól már 50—60 má­zsa vasat gyűjtenek be. De rámu­tatnak arra is, hogy a takarékos­sággal és a hulladékanyagok össze­gyűjtésével szintén jelentős össze­geket takarítanak meg és ha ezeket újra felhasználják, külföldről drágán behozott nyers­anyagot pótolnak. A földmüvesszövetkezetek ana törekednek, hogy ne legyen ház. ahol ócskavas fekszik felhasználat­lanul. Ezért szervezik meg ezeknek a hulladékoknak a teljes felvásár­lását. Dolgozóinknak meg kell ér­teniök a minisztertanács határozatá­nak jelentőségét, fel kell jsmernlök, hogy népgazdaságunknak milyen nagjr segítséget nyújtanak a vas- és fémhulladék és a többi hulladékanyagok feltárásával éti összegyűjtésével, hiszen drága kül­földi anyagot helyettesítünk, taka­rítunk meg s növeljük népi demo­kráciánk gazdagságát. A minisztertanács határozata is felhívja a dolgozók figyelmét; ,,Ne feledjék, hogy minden tonna szén. vas, minden mázsa gabona és takar­mány, minden méter szövet, minden tégla, minden forint megtakarítása népgazdaságunk fejlődését, ötéves tervünk végrehajtását, hazánk ere­jének növelését szolgálja." Az állallenvésziési trrv sikere érdekében munkaversenyre hívta ki a csorvaí „Kiss Imre" termelőcsoport a megye valamennyi termelőcsoportját A Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya a Községi Tanácsok és termelőszövetkezeti csoportok kép viselőinek bevonásával értekezletet tartott, amelyen megtárgyalták a minisztertanács határozata alap­ján a kétéves állattenyésztési, fej­lesztési terv járásunkra vonatkozó részét. Kerekes János, a Mezőgazdasági Osztály vezetője megnyitó beszédé­ben rámutatott arra, elérkezett az idő, amikor felszámoljuk az állattenyésztés­ben megmutatkozó szervezet, lenséget és a minisztertanács határozata nak tervszerű végrehajtásával, a Szovjetunió példája nyomán az állattenyésztés területén is hozzá­járulunk ötéves tervünk sikeréhez. Török István elvtárs, a Megyei Tanács Állattenyésztési Osztályá­nak csoportvezetője ismertette a terv jelentőségét. Rámutatott az állattenyésztésben megmutatkozó hibákra, s ismertette, milyen intéz­kedéseket kell végrehajtanunk a tervek sikeres végrehajtása érdeké­ben. Rámutatott a szocialista mun­kaverseny jelentőségére, a kétéves állattenyésztési terv teljesítésében. Ezután a községi tanácsok kül döttei és a termelőcsoportok kép­viselői konkrét javaslatokat tettek a tervek végrehajtására s meg­vitatták az állattenyésztés terén fennálló problémákat. FoSor Ferenc, a csorvai „Kiss Imre" termelőcsoport elnöke fel­szólalásában ígéretet tett arra, hogy mind a községben, mind pe­dig a termelőcsoportban megva­lósítják a szocialista munkaver senyt. Dobó András és Horvátti Imre termelőcsoporttagok nevében munkaversenyre hívta ki a megye va'amennyi termeló'cso. portjának az állaltenyésztés te­rületén dolgozó tagjait. A versenyfelhívás szempontjai a következők: 1. Az ellési százalék emelése. 2. A növendékállalck szakszerű nevelése. . 3. Több és jobbminőségű tej. |hús, tojás stb. előállítása, i 4. A takarmányok célszerű ki­használása. 5. A takarmányok helyes be­gyűjtése és tárolása. 6. A betegségek és az elhullás csökkentése. 7. Az apaállatok szakszerű és gondos ápolása, mindennapi jára­tása. 8. A tenyésztési idő minél hosz. szabbi időtartama. A Községi Tanácsok jó munká­jától függ, hogy kellő gondosság­gal szervezzék meg az állatte­nyésztés fejlesztését, hogy megfe­lelő mennyiségű és minőségű köz­szükségleti cikket tudjunk bizto. sátáni az ipari dolgozóknak. A terv sikeres végrehajtása elősegíti a dolgozó parasztság életszínvonalának emelését és hozzájárul ötéves tervtlnk 81. keres végrehajtásához. Az értekezlet végén jutalmat osztottak ki a járás és a város leggondosabb apaállatgondozóinak. Bózsó Szilveszter szentmihályte­leki. Kovács Pál deszki, Huboda József kisteleki és Dobó András csorvai termelőcsoporttng 200— 200 forint pénzjutalomban része­sült. Az értekezlet hathatós segítséget nyújtott abban, hogy a tapasztalato­kat hasznosítva, sikerrel tudják végrehajtani a minisztertanács határozatát. In?ri tanfo'vemok indulnak a Géüfiszeli Tecfin v "bán A nehézipari minisztérium enge­délye alapján a szegedi Gépészeti Technikumban (volt Felsőiparis­kola, Szeged, Kálvária-tér 6/b) az alábbi képesítési nvujtó esti tanfo­lyamok indulnak: Stabil, és lokomobil gőzgépkeze­lő, robbanómotorkezelő, stabil- és lokomobil gőzkazán-fűtő, vas- és fémesztergályos, láng. és Ívhegesztő, villamosmű-kezelői, műszaki rajz továbbképző, rajzmásoló, részlet­szerkesztő, rádiószerelési belanttó, autóvillamossági betanító, műsze­rész betanító. A tanfolyam hntlgnfásának rész­leteiről az iskola igazgatósága min­dennap reggel 8 órától délután 6 óráig ad felvilágosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents